Regisztráció  Belépés
zsokanita.blog.xfree.hu
Az élet olyan, mint egy keskeny híd. Az a legfontosabb, hogy ne legyen benned félelem,hogy végig kell rajta menned! (Arab mondás) Buktáné Erzsébet
2008.11.30
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
Luca napja
  2011-12-13 20:26:48, kedd
 
 

Luca napja
Az előkelő sziciliai családból származó Szent Lucát ma már az egyház sem tartja történelmi személyiségnek, alakja inkább csak a legendákban él.

Az adventi időszakra - mely, mint tudjuk a karácsony előtti várakozás ideje - több ünnep is esik, ezeket pedig feltétlenül érdemes szóba hozni a hozzájuk kapcsolódó néphagyományok illetve népszokások miatt. A karácsonyi boszorkányleleplezést idejében el kell kezdeni. A néphit szerint erre a Luca napján elkezdett szék faragása az egyik legalkalmasabb eszköz.
Mi most egyet emelünk ki közülük, a Luca napját. Eddig rendben is volna minden. De tudod-e, mikor van Luca napja? Természetesen Luca napján, december 13-án. Luca egy katolikus szent volt, a vakok, szemfájósok, utcanők és menyasszonyok védőszentje.

Például Svédországban nem sok köze van ennek a szentnek a Luca napjához. Luca nevét a lux szóval lehet összefüggésbe hozni, melynek jelentése fény. Úgy is nevezték egyes helyeken, hogy fényhozó. Ehhez a naphoz

számos hiedelem és népszokás kapcsolódik.
Amikor életbe léptették a Gergely-naptárt, Luca napja volt az év legrövidebb napja, éjszakája pedig a leghosszabb éjszaka, s mint ilyet, gonoszjáró napként tartották számon.
Luca neve a Lux (fény, fényesség, világosság) szóból ered. A legenda szerint Lúcia az ókeresztény időkben élt, fiatal szűzlányként. Édesanyja egyszer nagyon megbetegedett, és együtt mentek segítséget kérni Szent Ágota sírjához. Lúcia ott elaludt, és álmot látott, minek hatására úgy határozott, hogy Jézus menyasszonya lesz. Édesanyja meg is gyógyult, de ennek ellenére sem fogadta el lánya elhatározását. Pogány vőlegényhez akarta adni, s pogány bálványok hódolatára kényszeríteni lányát. Mivel Lúcia nem tágított, elítélték. Igás állatokkal akartak keresztülhajtatni testén, de az állatok megtorpantak lekötözött teste előtt. Végül megégették, így vértanúvá vált. A legenda szerint csak akkor halt meg, amikor befejezte imáját.
Egy másik hagyomány szerint saját maga szúrta ki a szemét, hogy ne tetsszen kérőjének. Ezért is lett a későbbi szent a szemfájósok, és a vakok védelmezője. A magyar néphitben Luca nem hasonlít a legendabeli Szent Lúciához, sokkal inkább kísértetszerű, kitalált alak, kinek külseje csúnya öregasszonyé vagy fehérleples alaké. Szerepe a büntetés és a rontás. Megbünteti azt, aki fon, kenyeret süt, vagy mos december 13-án. Kölcsönadni sem volt ajánlott ilyenkor semmit,



mert az elvitt dolog boszorkányok kezére kerülhetett.
Az úgynevezett asszonyi ünnepek közül Luca napja hazánkban a legjelentősebb. Ezen a napon az asszonyoknak és a lányoknak tilos volt dolgozni. Nem is egy történet szól arról, hogy hogyan büntette Luca azokat, akik ezen a napon szőni, fonni, varrni vagy mosni mentek.
Az ardói lányok például ezen a napon szerelmi jóslásokat végeztek. Érdekel, hogy hogyan tették? Összeverődtek és csapatostól elindultak. Egy lány megzörgette a disznóól tetejét. Ha a malac megijedt, akkor röfögött. Ez nem feltétlenül jelentett jót, ugyanis az jelezte a közeli házasságkötés eljövetelét, ha a disznó nem szólalt meg. Ha pedig már elröffentette magát, akkor annyi évet kellett várni, amennyit röfögött.
Luca nap estéjén és éjszakáján nemcsak tréfálkozni lehetett, de még a lopkodás is megengedett volt. Voltak, akik az udvarokon álló kútból vizet loptak, volt, aki bohócnak öltözve koldulni indult. Rengeteg ház udvara reggelre kapu nélkül maradt, mert a lopkodók magukkal vitték. Megtalálni csak valamelyik szomszédnál lehetett, vagy egy gödörbe vagy a pincébe hajítva.
Szintén ezen a napon kezdték el készíteni a Luca székét, aminek karácsonyra kellett elkészülni. A lényeg, hogy minden nap kell rajta csinálni valamit. A hiedelem szerint, aki rááll karácsonykor az éjféli misén pontban éjfélkor a maga által készített székre, az megláthatja, hogy kik a boszorkányok, mert ilyenkor azok szarvat viselnek. Ha valóban meglátja az illető, kik a boszik, akkor aztán spuri haza, mert különben azok széttépik. Maradt is fenn egy mondás, mely így szól: Lassan készül, mint a Luca széke. Ja, és majd elfelejtettem. A mise után el kellett égetni a széket. Lássuk csak, van-e még valami! Hát persze!
Luca napi szokás volt az is, hogy egy cserépbe búzát vetettek, hogy karácsonyra kikeljen. Akkor a karácsonyfa alá tették, mint az élet jelképét. Ha karácsonyig minden elvetett szem kikelt, akkor a következő évben bőséges termésre lehetett számítani. Luca napjától figyelték az időjárást is. A karácsonyig eltelt 12 nap a 12 hónapot jelölte. Luca nap volt a január, az utána következő nap a február és így tovább. Eszerint minden hónap olyan lesz, mint a neki megfelelő nap a tizenkettőből. Ha esik, esős, ha száraz, akkor a hónap is száraznak várható.
Régen december 13-án egy fehér ruhába öltözött Luca végigjárta a házakat és megkérdezte az ott lakó gyerekeket, hogy tudnak-e imádkozni. Aki nem tudott, annak kijutott Luca félelmetes pálcájából, aki tudott, az pedig nem kapott ajándékot. Egyszóval nem éppen egy védőszent volt


ez a Luca, úgy is emlegették, mint a gyerekek rémét.
Vagy ott vannak a nagylányok. Süteményt sütöttek és minden kis kalácsban elrejtettek egy fiúnevet. Amelyik utoljára maradt meg, az a fiú volt a várva-várt jövendőbeli. Híres volt még a Luca-cédula is. 12 papírra ráírták 12 fiú nevét, egyet pedig minden nap tűzbe vetettek. Akinek a neve rajta volt az utolsó fennmaradó cédulán, az volt a leányzó jövendőbelije.
Vagy Luca-gombóc:
Ennek egyik legfontosabb kellékeként a lucagombóc szolgált. A lányok a papírra írt neveket gombócokba gyúrták, majd forrásban lévő vízbe dobták, ám egy gombócot üresen kellett hagyni. Amelyik gombóc a leghamarabb jön a víz felszínére, az abban rejlő nevű lesz a lányok jövendőbelije - tartja a hagyomány. Amennyiben az üres gombóc jön fel elsőként, a következő évben nem megy férjhez az eladósorban lévő menyecske. A legnevezetesebb népi szokás az un. Luca székének faragása. Ennek a szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből formált csillag volt az alakja. Készítője Luca napjától kezdve mindennap faragott rajta egy kicsit, de csak karácsony estéjére volt szabad elkészülnie vele. (Ezért terjedt el a mondás: Lassan készül, mint a Luca széke.) A hagyomány szerint többnyire kilencféle fából állították össze: kökény-, boróka-, körte-, som-, jávor-, akác-, jegenyefenyő-, cser- és rózsafából.



Arra szolgált, hogy segítségével tulajdonosa felismerje a falu boszorkányait. Ha a széket magával vitte karácsonykor az éjféli misére, ott ráállva nyomban megláthatta azt, mert az illető ilyenkor szarvat hordott. Ám a boszorkányok is meglátták a széken ágaskodót, kit próbáltak elkapni. A menekülőnek az úton hazafelé szüntelenül mákot kellett szórnia, amit a boszorkányoknak kötelességük volt felszedni, s így nem érhették utol. Miután az illető szerencsésen hazaért, a Luca-széket el kellett égetnie.Elődeink azonban nem érték be ennyivel, hiszen a jövőt és a termékenységet is meg akarták tudni, sőt, befolyásolni is szerették volna azt. Ez volt a lucázás szokása. A fehér lepelbe öltözött lányok ilyenkor házakhoz mentek, ahol általában különböző jókívánságokkal a tyúkok szaporulatára akartak hatni. Máshol ilyenkor a gyerekeket ijesztgették. A legények pedig a lányos házakhoz jártak, s ott ilyen és hasonló mondókákat mondtak. A jókívánságokért cserébe pedig tojást kaptak ajándékba.


Egy másik "verzió":
A máig fönnmaradt Luca széke - készítés is a boszorkányokkal kapcsolatos babonákkal függ össze. A "varázserejű" bútordarabot kilenc vagy tizenhárom féle fából, nagy hozzáértéssel és kézügyességgel készítették. Nem lehetett benne vasszög. A munkát Luca napján kezdték és tizenhárom napon át mindennap kellett dolgozni rajta valamit, hogy karácsonyra elkészüljön.(Erre utal a mondás: "Lassan készül, mint a Luca széke.") A "bűvös szék" Karácsony szent estéjén lett kész, s erre ráállva az éjféli misén a szék készítője felismerhette a falu boszorkányát, aki mások számára láthatatlan tollakat és szarvakat viselt a fején. Ezután a Luca széket el kellett égetni, nehogy rontást hozzon a házra.


Így hangzott egy-egy jókívánság:
"Vas legyen a fazekatok,cin legyen a tálatok,ólom legyen kanalatok.Csikózzon meg a lovatok,bornyazzon meg a tehenetek,malacozzon meg disznótok.Adj, Isten a gazdának bort, búzát,Gazdasszonynak tyúkot, ludat,menyecskének egy kas gyereket!"



Luca napjának más forrásból származó legendája:

Szent Luca és a köréje szőtt mítoszok


nnepe - amelyhez egyben talán a legtöbb hagyomány és népszokás is kötődik - a december 13-ra eső Luca napja. A legismertebb hagyomány a Luca szék készítés, ami a boszorkányok leleplezésének biztos módja, de számtalan egyéb érdekesség is kötődik e naphoz.

Szerelmi hiedelmek


Luca széke

Talán a legismertebb, e naphoz kötődő hiedelem. Luca napjától fogva kezdték el készíteni a háromlábú széket, amelyen minden nap kellett dolgozni valamit, és éppen karácsonyra kellett elkészülnie. A hagyomány szerint, ha az éjféli misén a szék készítője felállt alkotására, megláthatta, kik a boszorkányok, mivel láthatóak lesznek a szarvaik. A szék készítés misztikumát az ezután következő események adják: ha ugyanis valóban kiderült, kik a boszik, akkor rohanhatott haza az illető, hogy elégesse a széket, ellenkező esetben ugyanis számíthatott arra, hogy széttépik őt az ártó lelkek.

Szintén e naphoz kapcsolódó ijesztő szokás, hogy Luca nap estéjén fehér lepelbe öltözött legények járták sorba a házakat, és megkérdezték a gyerekeket, tudnak-e imádkozni. Sajnos igazán jó válasz nem volt erre a kérdésre: ha nemmel feleltek, megsuhintották őt Luca pálcájával, ha igennel, akkor nem kaptak ajándékot - így egyszerűbb megoldás volt bezárkózni december 13-a estéjén.


Szent Luca eredete
Luca 304 körül élt Syracusában, neve a lux (jelentése: szeme világa, fény) szóból származik. Európai kultusza valamikor a középkor folyamán alakult ki, a vakok, szemfájósok, menyasszonyok és talán sokak számára meglepő módon az utcanők (mivel a legenda szerint őt is bordélyba akarták vitetni) védőszentje, de ő vigyáz a tűvel, hegyes szerszámmal dolgozókra (tőrrel torkon szúrták, de nem halt meg, amíg fel nem vette az utolsó kenetet) is.

A Gergely-naptár előtti Julianus-naptár szerint ez a nap volt az év legrövidebb napja, Szent Luca valószínűleg ennek, illetve a sötétségnek köszönheti az alakja köré fonódó boszorkány hiedelmeket. A Luca-széke mellett ilyen szokás volt hogy e napon minden ajtót, ablakot zárva tartottak a gonosz ellen, de állítólag a kulcslyukba dugott fokhagyma, a bal ajtófélfába vágott kés és a keresztbe állított söprű is elriasztotta őket. E napon sem kölcsönadni, sem kölcsönkérni nem volt szabad, nehogy a kölcsön a boszorkányok kezére kerüljön.

Bukovics Krisztián


Utoljára frissítette: Ancsuboszi tegnap.
 
 
0 komment , kategória:  népszokás,hagyomány,megfigyelé  
Ilonka karácsonyi babonái
  2009-12-03 19:52:07, csütörtök
 
 
KARÁCSONYI BABONÁK

Karácsony éjszakájának mindig nagy jelentőséget tulajdonítottak, ősidők óta úgy vélik az emberek, hogy amit ekkor kívánnak, az valóra válik. Így rengeteg babona is kötődik ehhez az estéhez, mellyel a szerencsét és a gazdagságot próbálták megidézni, a rosszat pedig elűzni.

Kevesen tudják, de a fenyőfát csak karácsony napján kell bevinni a lakásba, mert ha hamarabb tesszük, akkor kapzsiságunkkal felhívjuk az ártó szellemek figyelmét. Az ajtó fölé akasztott friss fagyöngyöt látva azonban visszafordul minden szellem és rosszakarat. Érdemes egy évig ott is hagyni.

Ha karácsony estéjén gyertyát teszel az ablakba, és hagyod leégni, magadhoz vezeted a jószerencsét.

Ezen a napon öltözz a legszebb ruhádba, hogy így biztosítsd a család békéjét. De ne viselj semmi újat, mert az balszerencsét hoz.

Felejtsd el a kölcsönkérést és a kölcsönadást, ami szintén elviszi a szerencséd.

Aki karácsonykor babot, borsót, tököt vagy mákot eszik, az sok pénzhez jut. Aki pedig halat falatozik, az úgy fog előre haladni a karrierjében, mint amilyen sebesen a hal úszik a vízben. Ha a megtisztított hal pikkelyét a pénztárcájába teszi, akkor gazdagság is vár rá a következő évben.

Régen a megterített karácsonyi asztal alá gabonaszemeket helyeztek, hogy így biztosítsák az eljövendő év jó termését és bőségét.

Süss a karácsonyi süteménybe pénzérmét vagy gyűrűt. Akihez a pénzzel töltött sütemény kerül, az anyagiakban mindent elér, amit szeretne, aki pedig a gyűrűt találja meg, a munkában és a szerelemben lesz szerencsés. De a vacsora előtt semmiképp se kóstolgassátok a desszertet, mert azzal elvágjátok a szerencsét.

Ha már mindenki jóllakott és elhagyta az asztalt, akkor is hagyj egy kis kenyeret az asztalon, hogy bőségesen legyen mit enni a következő évben. Éjfélkor azért még egyetek egy almát, ami jó egészséget hoz majd.

A karácsonyi asztalról összesöpört morzsát nehogy kidobd az ünnepek vége előtt, mert megóvja a ház népét a betegségektől. A szemetet egyébként sem ajánlatos kivinni a házból, ugyanis a szeméttel együtt a szerencse is távozik. A néphit szerint söprögetni is csak az asztal alá szabad.

Karácsonykor ne hagyd a munkát másra: a következő évben többszörösen kell majd visszaadnod.

Ki tudja, mennyire valósak ezek a babonák, de biztos, ami biztos, a szerencsével nem érdemes viccelődnünk.



 
 
0 komment , kategória:  népszokás,hagyomány,megfigyelé  
Máriabesnyői búcsú
  2009-08-17 19:26:03, hétfő
 
 




 
 
0 komment , kategória:  népszokás,hagyomány,megfigyelé  
Nincs Cím
  2009-04-02 01:42:10, csütörtök
 
  Link

HÚSVÉTI MAGYAR NÉPSZOKÁSOk




A néphagyományban a vasárnapoknak nevük volt: a másodiké gulyásvasárnap,
az ötödiké feketevasárnap, a hatodiké virágvasárnap.
Az utolsó vasárnap már a húsvéti ünnepsorozat része.
Magyar népszokás a zöldág-hordás, más néven villôzés: (termékenységet segítô eljárás).
Az ággal megütögették a fiatal lányokat, menyecskéket.
A virágvasárnapot megelôzô szombaton a gyerekek barkát szedtek,
a templomban megszenteltették, ennek bajelhárító szerepe volt.
Manapság is a moldvai csángók fûzfasípot fújnak,habajgatnak,
ezzel “keltik fel" a tavaszt. Sok helyen zajos határkerülést tartanak,
mellyel a rossz szellemeket ûzik el.
Nagycsütörtökön, zöldcsütörtökön a Rómába ment harangokat
a fiúk kereplôkkel helyettesítik.
Az étrendbe e napon valamilyen zöldet, parajt, salátát iktatnak
. Régen nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek.
Olajjal vagy vajjal fôztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz növényi ételeket.
Ma már nem ilyen szigorúak az egyház böjti elôírásai.
A tilalom csak az utolsó hétre, nagypéntekre vonatkozik.
Az utolsó hét, nagyhét virágvasárnappal kezdôdik.
Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak,
a hagyomány szerint Rómába mennek.
A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát.
Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik."
E naphoz jellegzetes ételek tartoztak - korpából készült savanyú leves,
esetleg tojás. A feltámadás napja húsvétvasárnap.
A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik,
nálunk a hétfôi locsoláshoz tartozik.
A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkóstolják.
Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak.
Magyarország egyes vidékein e napot vízbevetô hétfônek is hívják,
mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz,
s vödörből vízzel öntözték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették.
A locsolás, az ôsi termékenységvarázslás és megtisztulás jelképe.
A locsolás ma is elterjedt szokás, kissé szelídebb formában.
Gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak.
A húsvéti népszokások sorát egy fehérvasárnapi szokás zárja.
A lányok komatálat készítenek, és elküldik egymásnak.
A kosárban lévő tálra húsvéti tojás, kalács, ital kerül.
Ezzel a lányok örök barátságot kötnek, s ettôl kezdve
komának szólítják és magázzák egymást egész életükben.



 
 
0 komment , kategória:  népszokás,hagyomány,megfigyelé  
Népszokások, hagyományok
  2009-02-07 18:28:10, szombat
 
  FEBRUÁR Böjtelő hava II. rész
Dorottyát nemcsak a virágkertészek, de a várandós és szülő nők is segítségül hívták szükség esetén.



Február 14. Bálint napja

Bálint napján ha hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés. Az ország különböző részein más-más hiedelem kötődik ehhez a naphoz.

Dorottyát nemcsak a virágkertészek, de a várandós és szülő nők is segítségül hívták szükség esetén.



Február 16. Julianna napja

Julianna ókeresztény vértanú volt. Ezen a napon általában esik a hó, és ettől az időjárás enyhülését várják.

Dorottyát nemcsak a virágkertészek, de a várandós és szülő nők is segítségül hívták szükség esetén.



Február 19. Zsuzsanna napja

Zsuzsannát hamis vád alapján házasságtöréssel vádoltak. Ehhez kapcsolódik a "Zsuzsanna-játék", mely többszerplős népi játék, és amelyben Zsuzsanna történetét játszák el. A népi hiedelem szerint ha ezen a napon megszólal a pacsirta akkor közel a tavasz
.
Dorottyát nemcsak a virágkertészek, de a várandós és szülő nők is segítségül hívták szükség esetén.



Február 22. Üszögös Szent Péter napja

félreértés alapja az üszögös. Az üszékössége változott üszögössé. Ezen a napon nem végeznek semmilyen munkát, mert a hiedelem szerint szerencsétlen nap, és minden amibe belefognak üszkös lesz
.
Dorottyát nemcsak a virágkertészek, de a várandós és szülő nők is segítségül hívták szükség esetén.



Február 24. Mátyás napja

Mátyás napján nagyon hideg van. Erre utal a következő népi szólás: "Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál."

Dorottyát nemcsak a virágkertészek, de a várandós és szülő nők is segítségül hívták szükség esetén.



Farsang
A farsang január 6.-tól (vízkereszt napjától) a húsvét előtti negyedik napig, húshagyókeddig tart. A farsangi szokásokról a korai évszázadokra vonatkozóan nincs elég ismeretünk. A mulatozások fő időszaka a 15-16. századra tehető. Különösen nagy mulatságokat rendeztek Mátyás király udvarában. A farsangi időszakban az emberek maszkokat , álarcokat öltöttek magukra, és különböző dramatikus játékokat is bemutattak. Legkedveltebb figurák voltak a koldus, betyár, menyasszony, katona stb. A farsangot bőséges evés-ivás, játékosság, táncolás jellemezte. Gyakori volt a három napig tartó bálozás. Fontos szerepet játszott a farsangi-bál a párválasztásban. A farsang jellegzetes étele a fánk és a rétes. Úgy tartották, hogy a fánknak mágikus ereje van. A sok étel fogyasztásától a következő év bőségét remélték.
a lap tetejére
 
 
1 komment , kategória:  népszokás,hagyomány,megfigyelé  
Népszokás,hagyomány,megfigyelé
  2009-02-07 18:18:21, szombat
 
  FEBRUÁR Böjtelő hava 1. rész
Dorottyát nemcsak a virágkertészek, de a várandós és szülő nők is segítségül hívták szükség esetén.




2. Gyertyaszentelő Boldogasszony

Ezen a napon (a római katolikus egyház) Szűz Mária megtisztulására emlékezik. A templomok körül körmenetet tartottak, és közben zsoltárokat énekeltek. Nagyon fontos dolog volt a gyertyaszentelés. A szentelt gyertya Krisztus jelképe. Úgy tartották a gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat. Nagyobb ünnepeken is meggyújtották a szentelt gyertyákat. Ehhez a naphoz kapcsolódik az a hiedelem is, miszerint ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a tél.
Dorottyát nemcsak a virágkertészek, de a várandós és szülő nők is segítségül hívták szükség esetén.




3. Balázs napja

Szent Balázs püspök nevéhez fűződik a balázsolás. Ilyenkor a pap a gyermek álla alá két gyertyát tesz keresztbe és imát mond. A népi hiedelem szerint ez jó a torok fájás ellen. A legenda szerint ugyanis Balázs püspök megmentett egy fiút akinek halszálka akadt a torkán, és a fiú anyja hálából ételt és gyertyát adott neki. Ezen a papon az iskoláskorú gyermekek úgynevezett "balázsjárás" keretében házról házra járnak, adományokat gyűjtenek. A "balázsjárás" Magyarország mellett leginkább cseh, morva és szlovák területen terjedt el.

Dorottyát nemcsak a virágkertészek, de a várandós és szülő nők is segítségül hívták szükség esetén.



5. ÁGOTA NAPJA

E naphoz néhol az a hiedelem fűződik, hogy alkalmas a házi férgek eltávolítására. A jászladányiak és a jugoszláviai magyarok ezért körülsöprik a házat és az ólakat.

Az időjárást illetően ismert ugyancsak a jugoszláviai magyarok körében az alábbi regula: ,,Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja"

Dorottyát nemcsak a virágkertészek, de a várandós és szülő nők is segítségül hívták szükség esetén.



6. DOROTTYA NAPJA

Dorottya-nap időjárási regulája közismert: ,,Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja." Vagyis, ha Dorottya-napkor fagy, akkor Julianna napjára (febr. 16.) megenyhül az idő.

Dorottya napja

A Dorottya - napi időjárási regula közismert: Ha Dorottya szorítja, / Julianna tágítja. Vagyis, ha Dorottya - napkor fagy van, akkor Julianna napjára (február 16.) megenyhül az idő.


A magyar rádiótechnikai fegyvernem napja

Először 1994-ben tartották meg ezt a napot, arra a

rádiótechnikai bravúrra emlékezve, hogy Bay Zoltán és kutatócsoportja 1947. február 6-án saját fejlesztésű radarral, a világon akkor egyedülálló eljárással mérte meg a Föld-Hold távolságot

Dorottya napja

Február havának egyik legismertebb kalendáriumi szereplője a neve napját február 6-án ünneplő Dorottya. Még ma is említésre méltóak az egykori Dorottya-napi szokások. A középkor végétől diákok, céhek adták elő a vértanú dramatizált élettörténetét, amely később még farsangi elemekkel is bővült. A vértanúhoz köthető legendák kegyes mondanivalójuk ellenére tele vannak pajkos gondolatokat ébresztő elemekkel. Az 1968-as II. vatikáni zsinat mint kitalált személyt törölte a szentek sorából és a római naptárból is. Csokonai Vitéz Mihály Dorottyától kölcsönözte vígeposza címadó hősnőjének nevét.

Több hiedelem és szokás is élt e nappal kapcsolatban. A Felvidéken például Dorottya-napkor nem varrhattak az asszonyok. Ha esett az eső, annak nagyon örültek a juhászok, mivel ez számukra azt jelezte, hogy sok juhtejre számíthatnak.

Vannak, akik Dorottya legendájáról úgy tartják, nem túl eredeti, s a naptári szomszédaitól" kölcsönzött elemekből rakosgatták össze. Dorottya Dorusnak, a keresztény római polgárnak és Thea-nak három leánya közül legkisebbként Kappadókiában látta meg a napvilágot. A helyi uralkodó beleszeretett. Igen ám, de a leány ellenállt, mondván, hogy ő Krisztus jegyese. Ezért a kényúr forró ónnal teli kádba vettette, de Dorottya sértetlen maradt. Ezt követően kilenc napig börtönben szenvedett. Ott angyalok táplálták, amitől szebb lett, mint valaha. Miután továbbra sem engedett hitéből, sőt, azt állította, hogy Jézus kertjében szokott rózsát és almát szedni, kínzói vasgerebennel szaggatták. Mielőtt lefejezték, bírája gúnyosan azt kérte tőle, hogy égi jegyesétől küldessen neki azokból a rózsákból és almákból. A legenda szerint a kivégzés után egy égi gyermekküldönc meg is jelent a bírónál virágokkal és gyümölccsel teli kosárral, mire az a csoda láttán megtért, és dicsérte Dorottya Istenét, amiért februárban rózsát és almát küldhet neki.

Dorottya, a Tavaszi Rózsa" - így nevezték a hozzá imádkozók - e csoda lévén lett a kertészek és virágárusok védőszentje. Attribútuma a virágos, gyümölcsös kosár volt, s neve napján virágot és almát szenteltek a templomokban.

A februári rózsacsoda csak bennünket, európaiakat kápráztathat el. Szűkebb pátriájának kies tengerpartjain ugyanis a februári rózsanyílás aligha ment ritkaságszámba. Talán közelebb járunk az igazsághoz, ha a Tavaszi Rózsának becézett Istennői Ajándékban - ezt jelenti ugyanis a szent neve - a régi rómaiak tavaszistennőjét, Flórát véljük felismerni. Az ókori Róma híres volt rózsakultuszáról. Az örök város egyik titkos szent neve is Flora (virág) volt.

Dorottyát nemcsak a virágkertészek, de a várandós és szülő nők is segítségül hívták szükség esetén.


 
 
0 komment , kategória:  népszokás,hagyomány,megfigyelé  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 13 db bejegyzés
e év: 14 db bejegyzés
Összes: 61488 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3036
  • e Hét: 6755
  • e Hónap: 60777
  • e Év: 798060
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.