Regisztráció  Belépés
zsokanita.blog.xfree.hu
Az élet olyan, mint egy keskeny híd. Az a legfontosabb, hogy ne legyen benned félelem,hogy végig kell rajta menned! (Arab mondás) Buktáné Erzsébet
2008.11.30
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
A Naprendszeren kívüli bolygó
  2009-09-07 16:57:29, hétfő
 
  A Naprendszeren kívüli eddigi legkisebb bolygót fedezték fel spanyol kutatók - közölte az ibériai ország tudományos kutatás legfelsőbb tanácsának az egyik szakembere.

A felfedezés értékét emellett jelentősen növeli, hogy erre a bolygóra a csillagászok egy olyan új módszer bevetésével bukkantak rá, amely az elkövetkező legalább tíz évben a kutatók reményteli eszköze lehet arra, hogy a Földhöz hasonló planétákat mutassanak ki világmindenségben. Az eddig felfedezett Naprendszeren kívüli bolygók, tudományos nevükön exobolygók létét általában azzal az eljárással mutatták ki, hogy megmérték, az adott égitest milyen hatással van anyacsillaga mozgására. Ezekből az adatokból azután a kutatók következtetni tudtak a felfedezett bolygó méretére, tömegére és pályaadataira.

Most azonban Ignasi Ribas és munkatársai egy olyan csillag környezetét vették célba, ahol korábban már kimutatták más bolygók létét, és immár ezeknek az égitesteknek a perturbációit, vagyis keringési rendellenességeit vizsgálták, amelyeket csakis egy közelükben lévő másik, de kisebb bolygó gravitációs hatása válthatott ki.

Így a GJ 436T kódjellel ellátott égitesthez, amely harminc fényévre van tőlünk, és tömege mindössze ötszöröse a Földének. Így ez a legkisebb az eddig felfedezett mintegy 300 exobolygó közül, amelyek rendszerint Jupiter-Szaturnusz méretűek.

A felfedezők azonban mindjárt le is hűtötték a kedélyeket rámutatva, hogy a GJ 436T még szintén nem az "igazi": felszínén nem alakulhattak ki az élet hordozására alkalmas feltételek, mint a folyékony halmazállapotú víz, megfelelő sűrűségű légkör, stb. Anyacsillagához ugyanis jóval közelebb van, mint a Föld a Naphoz. Erről a távolságról nem tettek említést, de azt elmondták: alig több mint öt földi nap alatt kerüli meg napját (összehasonlításul: a Föld 365,25 nap alatt a Napot), miközben tengelye körül valamivel több mint 4 nap leforgása alatt tesz egy fordulatot.
 
 
0 komment , kategória:  csillagászat  
02.24-n földközelben a Lulin
  2009-02-23 14:49:22, hétfő
 
  Sötét helyről szabad szemmel sem esélyelen az aktuális üstökös: február 24-én földközelben a Lulin
Kereszturi Ákos

Halvány, de érdekes üstökös jár bolygónk közelében, amely zavaró fényektől távol kisebb távcsövekkel is könnyen megpillantható. Tökéletes észlelési helyről pedig szabad szemmel is próbálkozhatunk - az égitest megtalálásához térképet is mellékelünk.
Forrás: Francisco Rodriguez
A Lulin-üstökös Francisco Rodriguez felvételén



A Lulin-üstököst 2007. július 11-én Quanzi Ye diák fedezte fel Kínában. Az ekkor még csillagszerű, apró fénypontnak mutatkozó objektumot először kisbolygóként kategorizálták. Később, a Naphoz közeledve kómát és csóvát növesztett, így derült ki, hogy üstökössel van dolgunk, és így kapta meg hivatalosan a C/2007 N3 (Lulin) jelölést.
Ellentétben a Naprendszer legtöbb égitestével, a Lulin nem a megszokott irányban kering a Nap körül. Útvonala ezzel ellentétes, úgynevezett retrográd irány (képzeletben a Nap északi pólusa fölül nézve az óramutató járásával megegyező). A retrográd keringési irány azoknál az égitesteknél jellemző, amelyek a Naprendszer külső részén lévő üstökösfelhőkből különböző gravitációs zavarok hatására tévednek a rendszer belső területére.

A kométa idén január 10-én járt napközelben. Bolygóktól február 24-én lesz a legkisebb távolságra, ekkor 61 millió kilométer választja el tőlünk. Ennek megfelelően viszonylag halvány objektum marad az égen, fényessége +5 és +6 magnitúdó között várható.

Nagyon sötét egű, közvilágítástól távoli helyről, a sötétséghez alkalmazkodott szemmel figyelve a szerencsések távcső nélkül is azonosíthatják - azonban megtalálásához pontos térkép szükséges.



Francisco Rodriguez felvétele a Lulin-üstökösről január 25-én (a szerző engedélyével)

Az üstökös ezekben a napokban a Virgo (Szűz) és a Leo (Oroszlán) csillagképeken halad keresztül, ennek megfelelően az éjszaka közepén figyelhető meg legjobban, ekkor emelkedik magasra az égbolton. Február 24-én a Szaturnusz közelében, attól 2 fokkal délre mutatkozik, 27-én pedig fél fokra megközelíti a Leo alfáját: a Regulust. Ezen a két napon az előbb említett objektumok is segítenek megtalálásában.
Térkép a Lulin-üstökös közelítő útvonaláról a következő napokban

A fenti térképen az üstökös közelítő égi útvonala látható. Az objektum biztos megtalálásához az MCSE Üstökös Szakcsoportjának ennél részletesebb térképe is szükséges lehet. A megfigyeléssel nagyvárosoktól távoli, közvilágítástól mentes helyről érdemes próbálkozni. A budapestieket például a Polaris Csillagvizsgáló várja a késő esti órákban.



Forrás: [origo]
 
 
0 komment , kategória:  csillagászat  
A Naprendszer
  2009-02-23 13:49:03, hétfő
 
  A Naprendszer
Szerző: Várhegyi Péter

Vénusz
Mivel a Vénusz belső bolygó, így hajnalban vagy alkonyatkor lehet jól megfigyelni, ezért mondják népiesen Esthajnalcsillagnak. Ha hajnalkor látható, akkor Hajnalcsillagnak, ha este, akkor Alkonycsillagnak, Vacsoracsillagnak vagy Vacsorakori csillagnak hívják. Mondják, hogy az Alkony- és Hajnalcsillagot régente két különböző bolygónak tartották. A Vénuszt szép, erős fénye miatt Szerelemcsillagnak is nevezik.

Mars
Vörös fénye miatt vészhozó, harcias égitestnek vélték. Népünk Hadakozó, Vérszeműcsillag néven ismeri.

Jupiter
Nálunk Magyarok csillagának nevezték.

Szaturnusz
Nálunk Székelyek csillagának tartották.

Hold
Néhol Istenkalácsának emlegetik.

Hold felszíni alakzatai
A Hold foltjaiban nálunk leggyakrabban Dávid királyt látják, amint Szent Annának vagy Cecíliának (ahogy népünk nevezi: Cicellének) hegedül. Máskor a foltokat botjára támaszkodó juhásznak nézik. Ez - a mese szerint - úgy került a Holdra, hogy egyszer kiterítette a kapcáját egy bokorra és várta, hogy a Hold majd megszárítja. De nem szárította meg, erre a juhász elkezdte szidni a Holdat, az pedig bokrostól-kapcástól magához ragadta a juhászt.

meteorok
Magyarul hullócsillagoknak hívjuk őket.

üstökösök
A nép az üstökösöket Futosónak, Hajas csillagnak, Lüdércnek nevezi, s háború, dögvész, elemi csapások és egyéb baj előjelének tartja. Az Üstököscsillag elnevezés is ismert
 
 
0 komment , kategória:  csillagászat  
Őszi csillagképek
  2009-02-23 13:37:43, hétfő
 
  Őszi csillagképek

Ősszel, nem sokkal az északi látóhatár felett van a Göncöl. Innen a Sarkcsillag felé haladva, majd még egyszer ekkora távolságot haladva egy W betű alakú csillagképet (Cassiopea) találunk, melyet népünk Korcsma néven ismer.

Tőle balra a Részegember (Cefeusz), aki a Korcsmában rúgott be. Jobbra pedig a Halászcsillag (Andromeda és a Pegasus egyes csillagai) van, míg alatta a Pálinkásasszony (Algenib), aki a halászokat tartja jól pálinkával.
 
 
0 komment , kategória:  csillagászat  
Nyári csillagképek
  2009-02-23 13:36:00, hétfő
 
  Nyári csillagképek

A nyári éjjeleken jól látható a fejünk felett áthúzódó Tejút, az egész égboltot átkaroló, derengő fényű ezüstös fátyol. Persze ez csak a sötétebb, vidéki egekre igaz. A távoli tanyákon élőknek minden derült éjszaka olyan élményben lehet részük, amit a városlakók csak legszebb álmukban láthatnak.

Világosabb helyekről is látszik az a három fényes csillag, amit nyári háromszögnek is neveznek. A Csősz (Vega), a Cigány (Atair) és a Fölnagycsillag (Deneb) alkotja.

A Fölnagycsillag egyben a Kereszt (Cygnus) legfényesebb csillaga. Alatta van a Kiskereszt (Delphinus), kissé balra a Cigánytól.

Az égbolt déli részén, nem sokkal a látóhatár felett van a Sánta Koldus (Sagittarius). Tőle jobbra a Szépasszony (Antares) ragyog vöröses fényével.

Nyári estéken közismerten sok hullócsillagot lehet látni, főleg augusztus közepén.
 
 
0 komment , kategória:  csillagászat  
Tavaszi csillagképek
  2009-02-23 13:33:51, hétfő
 
  Tavaszi csillagképek

Ha a Göncöl rúdjának ívét meghosszabbítjuk, akkor egy fényes vörös csillaghoz (Arcturus) jutunk. Ezt népünk Ökörpásztornak vagy Ökörhajcsárnak nevezi. A csillagképnek, melyben elhelyezkedik (Bootes), szintén Ökörpásztor a neve.

Az ív további folytatása egy másik csillaghoz (Spica) vezet, melynek neve nálunk Leányszemű csillag.

Az Ökörpásztortól balra halványabb csillagok egy jól észrevehető, szép félkörívet alkotnak (Corona Borealis). Népünk e csillagképet Urunk asztalának nevezte el.

Viszont tőle jobbra, inkább a vidéki égen észrevehetően, egy feltűnő csillagcsoportosulás található (Coma Berenices), ezt nálunk Tatárdúlásnak nevezik.
 
 
0 komment , kategória:  csillagászat  
Koszorúcsillag
  2009-02-23 13:28:03, hétfő
 
  Koszorúcsillag

Szűz Máriát Józseffel való eljegyzésekor megkoszorúzták.
Hét csillag lett a koszorúból.
Valószínűleg az Északi Korona nevű csillagkép,
mely alakjában és csillagainak számában is
megegyezik a Koszorúcsillaggal.
 
 
0 komment , kategória:  csillagászat  
Krisztus urunk asztala
  2009-02-23 13:26:59, hétfő
 
  Krisztus urunk asztala

Az utolsó vacsora emlékére helyezte az égre az Úr.
Körben tizenkét csillag a tanítványokat,
egy fényes csillag Jézust jelképezi.
Szintén nem tudni, mely objektumokhoz kötődik
 
 
0 komment , kategória:  csillagászat  
Két árva
  2009-02-23 13:15:27, hétfő
 
  Két árva

Egyik változatban két testvér elmaradt az apjától meg az anyjától.
Rengeteget bolyongtak, míg végre Isten megához vette őket.
A mondának bővítése is van: két árva gyerek élt a faluban,
de senki sem adott nekik ételt-italt.
Bementek az erdőbe, eltévedtek. Isten magához vette őket,
s csillag képében felrakta az égre, hogy mindig figyelmeztessék
az embereket, nehogy elmaradjanak a jócselekedetek.
Nem tudni, melyik csillagképhez kötődik, valószínűleg az Ikrek csillagképhez.
 
 
0 komment , kategória:  csillagászat  
Tejút
  2009-02-23 13:13:57, hétfő
 
  Tejút

Sok népcsoportnál hasonló képzet fordul elő a Tejútról ösvényként.
Számos monda fűződik hozzá: A Kisbéres lisztet lopott,
de észrevették, összeverekedett egy másik csillaggal
és a kiömlött liszt azóta is meglátszik.
Sánta Kata véletlen kiborította az aludttejet.
Az a változat, miszerint a Kisjézus öklendezte
fel az anyatejet az égre, hasonlít a görög mitológiai eredeztetéshez.

A már említett Schlägli Szójegyzék szerint Hadi út a Tejút neve.
Ez összefüggésben van a Hadak útjával, amin Csaba vitéz jön vissza,
ha a csatában segítség kell.
Más változatban székely hősi elődök teszik ugyanezt.
Attila nevéhez is fűződik egy történet: mikor a napkeleti
és napnyugati császárral is harcban állt,
a győztes sereg végül ezen az úton ment tovább.
Szent László pedig szintén itt ment a pogányok ellen.
Olyan monda is fűződik hozzá, miszerint angyalok veszekedtek
és felverték a port.

Az út-felfogásnak nem háborús felfogása is van:
Mihály arkangyal jött itt az angyali üdvözlet estéjén.
Jézus születésekor az angyalok vonultak rajta.
Arra is van eredetmagyarázat, miért válik kétfelé:
Jézus menet közben találkozott egy részeg emberrel és kitért előle.
A két ág közül az egyik Betlehembe, a másik Názáretbe vezet.
 
 
0 komment , kategória:  csillagászat  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
2017.05 2017. Június 2017.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 61474 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1058
  • e Hét: 11308
  • e Hónap: 87739
  • e Év: 383868
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.