Belépés
yaskane.blog.xfree.hu
EZ AZ ÉV AZ ÉN ÉVEM. AMIRE VÁGYOM, AZT ELÉREM. SIKERES ÉS BOLDOG VAGYOK. A CSODÁK ÚTJÁN HALADOK. yaskane :)
2008.10.16
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
Torkos csütörtök
  2012-02-21 14:02:20, kedd
 
  A torkos csütörtök a farsang különleges napjainak egyike, mely valaha része volt a magyar népszokásoknak is. Lényege, hogy - a közelgő nagyböjt előtt - ezen a napon bőségesen fogyasztottak zsírban gazdag, és egyben a farsangi időszakhoz kötődő ételeket (pl. fánk), valamint megengedett volt a szokásosnál mohóbban, torkosabban étkezni. Eredeti napja feltehetően a hamvazószerda előtti csütörtök azon európai országokban (pl. Olaszországban giovedí grasso, Lengyelországban tłusty czwartek, Németországban Fetter Donnerstag), ahol hagyománya folyamatos, ma is ekkor tartják. Magyarországon a hamvazószerda utáni csütörtökre helyezve élesztették újjá, egyes források szerint az oka a gazdaságosság, és azért esne erre a napra mert a háztartásban mégis megmaradt húsételek ,hogy ne vesszenek kárba úgymond engedélyezett az elfogyasztásuk eme torkos napon.
A régi magyar népszokás szerint is a hamvazószerda előtti napon, azaz húshagyó kedden kellett elfogyasztani az utolsó húsételeket, ezt követően a háziasszonyok a főzőedényeket a szokásosnál is alaposabban mosták el, nehogy hús- vagy zsírmaradványok kerüljenek a hamvazószerdával kezdődő nagyböjt ételeibe. Meglepő tehát azt feltételezni, hogy a korábbi, a mainál sokkal szigorúbb katolikus szabályozás, a mainál jóval erősebben őrzött néphagyományok idején a torkos csütörtök hamvazószerda után lett volna. Ennek ellenére egyes magyar források és népi elnevezések (kisfarsang, csonka csütörtök, halottak húshagyata) azt a látszatot keltik, hogy hazánkban a régebbi időkben is a jelenleg használatos időpontban tarthatták meg, ennek megbízható tisztázása komolyabb kutatást igényelne. Elképzelhető, hogy ugyanaz az elnevezés két teljesen különböző indíttatású és eredetű szokást is takar, amelyek megtartása függhetett az adott terület többségi vallásfelekezetétől.
Általában a keresztény világban a torkos csütörtök a farsangi főszezon, a karnevál első napja. Az ezt követő pénteki napon - mivel a régi katolikus szabályok szerint minden pénteki napon Jézus halálának emlékére böjtösen étkeztek - a lendület alább hagyott, szombattól kezdve azonban egészen hétfő éjjelig, kedd reggelig tarthatták a mulatságokat. Kedden este - nehogy véletlenül is átlépjék az éjfélt, és így hamvazószerda napján bálozzanak - már nem volt különösebb ünneplés.



 
 
0 komment , kategória:  Ünnepek - Farsang  
Hamvazószerda
  2012-02-21 14:01:14, kedd
 
  A hamvazószerda keresztény ünnep, a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete.
Hamvazószerda, a húsvét előtti hathetes időszak, a nagyböjt kezdete idén február 22-re esik. A hamvazószerda a farsang és a húsvét közötti választónap: az előtte lévő farsangvasárnapot farsanghétfő, majd húshagyókedd követi.
Ez a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak első napja, megemlékezés Jézus böjtölésének, illetve kínszenvedésének időszakáról. Az ünnep latin neve quadragesima (negyvenedik), utalásul arra, hogy a nagyböjt negyven hétköznapjának kell megelőznie húsvétot, Jézus feltámadásának ünnepét.
Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).
Az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.
Hamvazószerdán - elsősorban a katolikus egyházban - szentelt hamuból (mely az előző évi virágvasárnap barkáinak hamvai) keresztet rajzolnak a hívők homlokára, az alábbi mondatok egyikével: "Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel", illetve "Térjetek meg és higgyetek az evangéliumnak!" Ezt a napot ritkábban protestáns közösségekben is megünneplik.
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. Ezt nevezik hamvazásnak (latinul: impositio cinerum), ami a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje.
További elnevezései: szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda.



 
 
0 komment , kategória:  Ünnepek - Farsang  
Húshagyó kedd
  2012-02-21 13:45:48, kedd
 
  Húshagyó kedd mozgó ünnep, a farsang utolsó napja.
Nevét onnan kapta, hogy régen a másnapján - hamvazó szerdán - kezdődő negyvennapos húsvéti böjti időszak teljes hústilalommal járt. Hamvazó szerda nevének eredete: az őskeresztények vezeklésként hamuval szórták be a fejüket. A XII. századtól általános egyházi szertartássá vált a hamvazkodás. A templomban azt a hamut használták erre a célra, amely az előző évi szentelt barka elégetésével keletkezett. Mise előtt a pap megszentelte a hamut, majd az eléje járuló hívek homlokát megjelölte vele. Közben a következő mondatot mondta: Emlékezzél meg ember, hogy porból lettél és porrá leszel. Húshagyókedden - húshagyatkor - igazi karneváli hangulat uralkodott.

A húshagyó kedd régiesen húshagyat, a farsang utolsó napja. Nevének eredete az olasz karnevál szó tükörfordításából ered, latinul carnem levare "húst elhagyni" kifejezésből származik.
A húsvét előtt ezen a napon szabadott utoljára húst enni.

Húshagyó kedd mozgóünnep, nem esik minden évben ugyanarra a napra. Pontos időpontja a március 21-ét követő első holdtölte napjától függ. Az ettől számított első vasárnap húsvét első napja, s ha innen visszaszámolunk 41 napot, akkor megkapjuk a húshagyó kedd időpontját. További elnevezése húshagyási kedd, de farsangkeddként és madzaghagyókeddként is emlegetik.
Húshagyó kedd nemcsak a farsang utolsó napja, hanem télűző nap is.
Már a húshagyó keddet megelőző vasárnap megkezdődtek a farsang temetésével kapcsolatos mulatságok. Ilyenkor a legények kalapjukra tűzték a kiválasztott lányok bokrétáját. Ezt követte az eljegyzés.
További elnevezése a farsangvasárnapnak: csonthagyóvasárnap, vővasárnap, hathagyóvasárnap, ötvenedvasárnap, sonkahagyóvasárnap, sardóvasárnap, piroskavasárnap, vajhagyóvasárnap.
Farsanghétfő: ezt a napot asszonyfarsangnak nevezik, ilyenkor az asszonyok felmentést kaptak a házasszonyi teendők alól, férfiruhába öltöztek s a kezük közé kerülő férfiakat jégcsappal "borotválták" meg. Az év egyetlen napján a nők korlátlanul ihattak, férfi módra mulattak.
Másnap, azaz húshagyó kedden éjfélig ettek, ittak, mulatoztak, daloltak, táncoltak.
Azt tartották, hogy ha minél magasabbra ugranak fel a tánc közben, annál magasabbra nő meg a kender.
A mulatságok minden este húshagyó keddig a fonóházakban is zajlottak, aminek zárásaként az utolsó fonóházi összejövetelen sor került a "fonóvégzésre".
Sok helyen maskarába öltözve járták végig a falut.
Este az asszonyok macskabált tartottak, ahova férfi be nem tehette a lábát, így a legények kakast sütöttek és a gúnárnyak nevű játékot játszották.
Ami abból állt, hogy két épület közé, magasan kikötöttek egy kötelet, amire jól összekötözött libát akasztottak fel lábánál fogva, s lóháton nyargalva próbálták elkapni a lúd nyakát és leszakítani a fejét.
Az esti bált után bőgőtemetést tartottak, azaz eltemették a farsangot, ami egyes helyeken abból állt, hogy egy trágyahordó saroglyára rossz ládát vagy szalmazsákot tettek, amit négy legény vitt a vállán, a többiek kísérték őket, közülük egyik a papot, a másik a kántort utánozta. A falu végére érve, a pataknál letették a ládát s körültáncolták. De volt, ahol a szalmazsákot égették el, miközben énekeltek.
Egyes helyeken egy asszonynak felöltöztetett szalmabábut kikísértek a falu szélére majd vagy meggyújtották, vagy belökték a folyóba; egyes vidékeken a földbe temették. Másutt egy legényt öltöztettek fel ócska ruhába, majd korbáccsal kiverték a faluból.
Tehát ahány vidék, annyi szokás.
E napon tanácsos volt még lemorzsolni a vetni való kukoricát és megmetszeni egy-egy tőkét a szőlő négy sarkán.

Időjóslás
Húshagyó kedden a helyi gazdák megpróbáltak az eljövendő időszak időjárására is következtetni. Jászdózsán megfigyelték, hogyha húshagyókedden csillagos az ég, akkor abban az évben sok tojást tojnak a tyúkok. Berettyóújfalun a húshagyókeddi napsugár a bő esztendőt hozott magával. Zala megyében ezen a napon a disznófej lyukas csontján keresztül nézték a csibéket és ráolvasással akarták biztosítani a szaporaságot. Székelyföldön a gazda este fűzfavesszőt kötött nyalábba, hogy egész évben távol tartsa a kártevőket.




A húshagyó keddet hívják még farsangkeddnek, madzaghagyó keddnek, mert ilyenkor kell elfogyasztani a madzagon lógó maradék ételeket, a jó sonkákat, kolbászokat.
 
 
0 komment , kategória:  Ünnepek - Farsang  
Venice Carnival
  2009-01-09 14:42:45, péntek
 
  Venice Carnival - a Velencei Karnevál honlapja
Link
Velencében idén február 13-24-ig tart a farsangi karnevál .



 
 
0 komment , kategória:  Ünnepek - Farsang  
Farsang - Busójárás
  2009-01-09 14:27:54, péntek
 
  Busójárás

A farsangi alakoskodó szokások eredetét történelmi népmonda magyarázza. A busójárásnak, a mohácsi délszláv népcsoport, a sokácok, látványos farsangi beöltözésének, maszkviselésének előzménye a 150 évig elnyomó hatalomként Magyarországon táborozó török kiűzéséhez kapcsolódik.
A monda szerint a török által sanyargatott Mohács lakói a Mohács-szigetre menekültek, ahol egy este a bujdosók előtt megjelent egy öreg ember. Csak ennyit mondott a csodálkozó embereknek: ,,Ne féljetek, sorsotok hamarosan jobbra fordul!", s eltűnt. Nem sokkal ezután egy délceg termetű, álarcos vitéz lépett a menekültek közé, s tanácsára a következőt tették a sokácok: ördögpofát formázó álarcot és maszkot öltöttek, az éjjeli vihar leple alatt áteveztek a Dunán, és fafegyverekkel, kereplőkkel óriási lármát csapva ijesztettek a törökökre, akik fejvesztve menekültek el.
A busójárás ezzel a történettel cseng egybe, azzal az eltéréssel, hogy a busók - szalmával kitömött, birkabundás, ijesztő maszkot viselő álarcosok - a telet zavarják (és temetik) el.




 
 
0 komment , kategória:  Ünnepek - Farsang  
A farsangi szokások
  2009-01-09 14:13:58, péntek
 
  A farsangi szokások gyökerei még az ókori Rómába, illetve Görögországba nyúlnak vissza, számos európai és balkáni elemmel tarkítva. Az ógörög szaturnáliák hősét, az ünnepségek királyát például kockadobással választották ki. Mindenki engedelmességgel tartozott neki, és mindent megkapott, amit csak kívánt, ám a szaturnália végeztével önmagának kellett kioltania saját életét.

A kereszténység enyhítette a pogány szokásokat, átengedte ezt az időszakot a vidámságnak, az egészséges életörömnek, a szórakozásnak. Régen a fonóházakban folyt a mulatozás, bolondozás. Az utolsó összejövetel felért egy kis lakodalommal. Ilyenkor tésztát sütöttek, italt vittek, töltött káposztát főztek, zenészeket fogadtak. A hajnalig tartó mulatozást követően aztán az egész falut megmozgató nagy népi mulatsággal, a farsangtemetéssel búcsúztatták az elmúlt vidám heteket. A jelenlegi farsangi bálok ennek a hagyománynak a folytatása.

A farsang a fiatal párok egybekelésének az ideje is volt, ekkor tartották egész évben a legtöbb lakodalmat. Ez a szokás az evangéliumi kánai menyegzőre utal, amikor Jézus első csodatételeként a vizet borrá változtatta. A farsang a tél és a tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése is egyben, a tél búcsúztatása és a tavasz várásának ünnepe. A nagy evések és ivások időszaka ez, mellyel szimbolikusan a természetet kívánták nagy bőségre késztetni. A legtöbb népszokást a farsangi időszak végén, farsangvasárnap, farsanghétfőn és húshagyókedden tartják. A farsang utolsó napját jelölő húshagyókedd elnevezés a hús elhagyását, a böjt kezdetét jelzi. Másnap a hamvazó- vagy böjtfogadó szerda már a hosszú böjt kezdetét jelzi. Ismert volt még a szerdát követő csonkacsütörtök elnevezés, mely onnan ered, hogy ezen a napon még el lehetett fogyasztani a maradékot. Innen ered a mondás: ,,Inkább a has fakadjon, mintsem az étel maradjon".

A farsang végi téltemetés és tavaszvárás szokása a különböző vidékeken másképp nyilvánul meg. Sóvidéken szalmabábut készítenek, amit Illyésnek neveznek, és a telet jelképezi. A halottsiratáshoz hasonlóan zokogás, jajveszékelés közepette elsiratják, majd elégetik. Nyárádmentén év elején, vízkeresztkor két, papírkoronával ékesített szalmabábut készítettek: Csont király és Cibere vajda. A két bábut farsang kezdetekor és a végén is összeverekedtették. Az első alkalommal Csont király, másodszor, húshagyókor Cibere vajda győz. A XVI. századtól említik Cibere és Konc, vagyis a Böjti Ételek és a Húsételek tréfás küzdelmét. A farsangi hagyományok, szokások egy rétege Nyugatról terjedt el tájainkon. Erre utal, hogy farsang szavunk osztrák-bajor eredetű és eredetileg a böjtöt megelőző éjszakát jelölte, majd kiterjedt az egész ünnepi periódusra. A karnevált az olasz carne-vale, vagyis "hús, Isten veled" szólamból származtatják. A maskarázás, a karnevál Olaszországból került hozzánk még Mátyás király idejében, ahol leghíresebb a velencei karnevál. A farsangot a város központjában, szabad ég alatt, a Szent Márk téren rendezik. A velencei karnevál hatalmas színjáték, ahol a városlakók színészek és nézők is egyben. Világhíres a riói karnevál. Rio de Janeiro, a volt brazil főváros utcáin vonulnak fel a szambaiskolák táncosai. A szambazene afrikai eredetű, európai elemekkel ötvözve.

A farsang jellegzetes étele a fánk, ami osztrák eredetű. A fánknak mágikus erőt tulajdonítottak. Ismert a szalagos fánk, ez az eredeti farsangi fánk, továbbá a rózsafánk, vagy más néven csöröge és a cseh fánk, más néven talkedli vagy kőttes fánk.

(Erdély ma: Hargita népe)


 
 
0 komment , kategória:  Ünnepek - Farsang  
Elkezdődött a farsang időszaka
  2009-01-09 13:59:18, péntek
 
  A farsang vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig, - ez az idén március 7 - tart. Ez persze csak elmélet, mert a báli szezon gyakran csak március végén zárul. A farsang bajor-osztrák jövevényszó: a ,,vaschang"-ból származik, és első írásos jelentkezését 1283-ból ismerjük.Magyarországon a farsang kialakulása a középkorra tehető, elsősorban német hatás eredményeként. Elterjedése valószínűleg három fő területen történt: a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében. A királyi udvarban jelentős volt az olasz hatás. A farsanghoz a karácsonyi ünnepkör után a leggazdagabb jelesnapi szokáshagyomány kapcsolódik. Legjellemzőbb eseménye az álarcos, jelmezes alakoskodás, amely majdnem minden farsangi szokásban előfordul. Történeti adatok tanúsága szerint a 15. század óta ismeretes és kedvelt számos formája ma is él Magyarországon. A maszkos alakoskodók dramatikus játékai és a felvonulások mellett fontos esemény az ünnepinél is gazdagabb evés-ivás, tánc, mulatozás az ivóban, fonóházban vagy más közösségi helyen. A mulatság gyakran elkülönült nemenként és korcsoportonként (gyakori volt az asszonyfarsang). A Felvidék némely területén a farsang vasárnapja előtti úgynevezett kövércsütörtök a mulatozás első napja. A legények a muzsikosokkal végigjárták a falu utcáit. A lányos házak előtt táncoltak, megtáncoltatták a házbéli lányt is. A farsanghoz általánosan elterjedt köszöntő szokások illetve adománygyűjtő felvonulások is közös mulatsággal zárultak.
"Farsangkor minden rendű és sorsú göcseji ember asztala meg volt rakva enni- és innivalókkal, főleg disznóhússal, káposztával, kocsonyával, és fánkkal, továbbá borral. Ilyenkor mindenki lakmározik. Ezen ételeket, ha csak bírják, a farsangi napokban elköltik, mert a következő nap - a hamvazó szerda - már böjt. Farsangi napokban tartották előbbi időben néhol a disznótort is, amelyen hosszú furulya s duda volt a zene. Rokonokat, szomszédokat hívtak össze, s reggelig mulattak. Ilyen alkalommal - két tál között - macskát vagy élő madarat vittek tréfából a házigazdának ajándékul..."- olvashatjuk Gönczi Ferencz: Göcsej című könyvében.
A farsanghoz számos termékenységvarázsló illetve termésvarázsló cselekmények és hiedelmek kapcsolódnak. Ezek részint a köszöntők jókívánságaiban, a dramatikus játékok egyes mozzanataiban nyilvánultak meg. Például a mulatságokban nagyokat kell ugrani, hogy nagyra nőjön a kender, a húslevesbe ugyane célból hosszú laskát kell főzni... A farsang szokásainak alakulására számos történeti utalásokból következtethetünk csak. S ahány vidék, annyi szokás.
Ami pedig a farsangi bált illeti... A bál lényegében társas táncmulatságot jelent, a középkorban jött divatba, de a kor szigorú erkölcsei miatt csak igen lassan. Az első bált 1385-ben VI. Károly és Bajor Gizella menyegzőjének alkalmából rendeztek. Mai formájában a bál XIV. Lajos uralkodása alatt terjedt el és hamarosan egész Európa táncra perdült. Kezdetben az uralkodó joga az udvari bálok rendezése. Az arisztokrácia 1715-ben Párizsban tartotta az első, operában rendezett bált, amelyre a gazdag polgárok is megszerezték a névre szóló és társadalmi rangot jelentő meghívójukat. Széles körben elterjedt szórakozási formává a 19. században vált a bálozás. A magyar vidéki élet kiemelkedő eseménye a megyebál volt (Zalában ezt a hagyományt újították fel a 2000-es évben). A bál intézménye hamarosan polgárosodott és demokratizálódott. Különféle társadalmi egyletek, sportkörök hirdettek tagságuknak bálokat, de rendeztek jócskán jótékony célú táncos ünnepségeket is. Szinte valamennyit a farsangi időszakban szervezték.
Vidéken az élet mindig szigorú szabályok szerint zajlott. Ősszel volt a lakodalmak ideje, a farsang pedig az ismerkedés, a lánykérés időszakának számított. Az egyház is elismerte az ,,élet rendjét", egyes vidékeken a falu papja ki is prédikálta hamvazószerdát követően milyen jegyespárokat köszönthetnek. A farsang minden korosztály számára lehetőséget biztosított a táncra és tulajdonképpen egyetlen módja volt az úrilányok érintésének.




Bruegel: Farsang úr című festménye
 
 
0 komment , kategória:  Ünnepek - Farsang  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2018.09 2018. Október 2018.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1 db bejegyzés
e év: 304 db bejegyzés
Összes: 8092 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 795
  • e Hét: 3589
  • e Hónap: 22473
  • e Év: 612292
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.