Regisztráció  Belépés
orsi1.blog.xfree.hu
"...az igaz embert egyedül az idő mutatja meg, míg a hitványra első percben ráfigyelsz. " --------- "A problémák azért vannak, hogy megoldjuk ... S. Orsi
1967.12.18
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 108 
EU és a Szovjetúnió közötti párhuzam, egyezőség
  2013-01-21 20:31:28, hétfő
 
 
Vladimir Bukovsky - Az EU és a Szovjetun Saját videótáramba teszem ezt!
feltöltve: 2013-01-21 04:30:41
feltöltő: orsi1
nézettség: 1686
szavazatok: 2
kommentek: 0
kulcs: Vladimir, Bukovsky, EU, szovjetunió, európa,
kategória: tudomány/technika
leírás: Vladimir Bukovsky - Az EU és a Szovjetunió összehasonlítása http://szabadgondolat.wordpress.com magyar felirat (ha nem tévedek) http://pirospirula.blogspot.com/

URL:  

Küldöm ismerőseimnek!
Tetszik a videó! Szavazok rá!


 
 
0 komment , kategória:  EZ MÁR FÁÁÁJ!!!!  
Regisztráció
  2012-10-28 13:00:19, vasárnap
 
 



Link
 
 
0 komment , kategória:  EZ MÁR FÁÁÁJ!!!!  
A sötétségmérő
  2012-10-25 08:12:31, csütörtök
 
  A sötétségmérő

Csengetés, ajtónyitás.

- Jó estét! Meghoztuk, szereljük!
- Mit?!
- Hát a sötétségmérőt. Pardon, szabad?
- Miféle sötétségmérőt?!
- Hogyhogy mifélét? Nem tetszett papírt kapni?
- Nem én!
- Akkor tessék.
- Nekem ne szereljenek ide semmit! Van nekem már mindenem! Gázóra, villanyóra, hőmérőből kettő, vekker...
- Sötétségmérője is?
- Az nincs, de...
- Na látja. Hol van még a minden.
- ... és mit mér ... ez?
- Hát sötétet. Hova szereljük?
- ... talán oda ... a sarokba...
- Nem lesz ott neki túl sötét?
- Nem az kell?
- Nézze, túl sötétben könnyen tönkremehet. Nem szabad túlterhelni. Meg aztán ... maga is rosszabbul jár.
- Miért?
- Nagyobb lesz a sötétszámla.
- Mi?! Még fizessek is a sötétért?!
- Miért? A villanyért nem fizet?
- Azért igen, de...
- Akkor meg ne csodálkozzon. Szóval, ha a sarokba tesszük, ott többet mér majd, bár tehet elé egy lámpát, csak akkor a villanyszámla lesz nagyobb.
- Jó, tegyék az ablak elé.
- Rendben. De ... akkor meg a szoba lesz egy kicsit sötét.
- Ettől a kis vacaktól?
- Dehogy. Ez csak a mérőhelybemérő.
- És mekkora a mérő?!
- Kétszer négyszer feles.
- ...méterben?
- Igen.
- Nincs kisebb?!
- Csak nagyobb. Hatszor kettes, hétszer hármas meg nyolcszor négyes. De az már közületi.
- És miért ilyen nagyok?
- Hogy ne tudják ellopni. Meg aztán kell a hely a fogaskerekeknek, a plombának, a hangszigetelésnek. Igy is dübörög.
- Mi?!
- De sokat csodálkozik. Bizony vége az éjszakai nyugalmas csöndnek. Na, behozzuk.
- Leolvasni tudja?
- Azt is nekem kell?
- Igen. Kevés az emberünk. Szóval, nem könnyű leolvasni, mert világosban nem mutat semmit. Sötétben meg maga nem lát semmit. Egyedül él?
- Szerencsére.
- Ez esetben nem az. El kell végeznie a leolvasó tanfolyamot.
- ...jaj...
- Nyugi. Mindenki átmegy. Előbb-utóbb. És csak két hónap. A lényeg az ugrás.
- Milyen ugrás?
- Hát a villanykapcsolótól a mutatóig. Leolvasás előtt felkattintja a villanyt, aztán usgyi! Fénysebesség plusz egy picire kapcsol, hogy elérje a mutatót.
- De ha gyorsabb vagyok a fénynél, ekkor még sötétben érek oda és nem látom, hogy mennyi sötét van.
- Azt nem. De meg tudja fogni a mutatót, hogy ne menjen vissza nullára, mikor odaér a fény. Mondom, nem nagy ügy. Ugrik, igyekszik, és már csak várja a fényt, meg leolvas.
- ...és ha nem egyedül élnék?
- Akkor a társa kezeli a villanykapcsolót, maga meg a mutatót fogja.
- És mi lenne, ha elemlámpával csinálnám? Megfogom a sötétben a mutatót, és rávilágítok.
- Szabálytalan. A lámpa a lábára eshet. Volt már ilyen. Megijedtek az adattól.
- Én szorosan fognám a lámpát.
- Biztos?
- Biztos.
- Na jó. Akkor adunk egy beutalót az elemlámpafogó táborba.
- Hova?
- Hát a lámpafogó kiképzőbe. Jó a hortobágyi?
- Nem tudom, még sohasem voltam benne...
- Nagyon jó. Amerikai módszerekkel képeznek. Először faágon gyakoroltatják a markolást, aztán felkerül a lámpaszimulátorra, végül pedig levizsgázik éleselemessel.
- Tetszik a program, de tényleg jól tudok fogni.
- Uram, én elhiszem, de ha nincs róla igazolása a sötétség-leolvasás ellenőr megbüntetheti.
- Ő is fog jönni?
- Hogyne. Keddenként. Akkor mindig itthon kell lennie. Ne nézzen rám ilyen sötéten, mert magasabb lesz a számla!
- ...ez a ... ellenőr pontosan mit ellenőriz?
- Hát, hogy maga szabályosan tud-e leolvasni. Nem hajol-e túl közel a géphez.
- Miért, mi történik, ha túl közel hajolok?
- Még ezt sem tudja? Beüti a fejét!
- ..jaj...
- Jaj bizony. De igényelhet leolvasó sisakot.
- Na jó, feladom. Nézzék ... nem lehetne, hogy maguk nem találtak engem itthon?
- Hát...
- Kétezer?
- Rendben. Viszlát.





Ajtóbecsukás. Szinte azonnali csengetés, ajtónyitás.






- Jó estét! De jó, hogy hazaért! Az előbb nem találtuk itthon...


 
 
0 komment , kategória:  EZ MÁR FÁÁÁJ!!!!  
Ítéljék el Ángyán Józsefet
  2012-08-23 08:00:23, csütörtök
 
  2012. augusztus 20., hétfő 23:57

Ítéljék el Ángyán Józsefet

Budapest, 2012. augusztus 20., hétfő (OS) -

Ítéljék el Ángyán Józsefet, ha megvádolt becsületes embereket, ha valótlant állít az állami földbérletek kiosztására vonatkozóan, ha azt állítja, hogy nem azok és nem a törvényes mértékben kapták az állami földbérleteket akiket az megilletett volna, ha azt állítja, hogy az odaítélésnél becstelen módon jártak el a bizottságok, a hatóságok.

Függesszék fel Ángyán József parlamenti mentelmi jogát és indítsanak Ángyán József ellen bűntető eljárást.

Ángyán József a "Fejér Megye Borsodi Mezőség eset tanulmányok, az állami földbérleti pályázati rendszer értékeléséhez" tanulmányában azt állítja, hogy némely helységben az állami földbérleti kiosztásra szánt állami földek 70-80%-át 4-5 személy kapta meg, míg a nagyon sok szabályosan pályázó helyi gazdálkodónak alig jutott valami.

Ángyán József, volt vidékfejlesztési államtitkár, azt is állította, hogy volt olyan eset, ahol a szabályosan és arányosan kiosztott állami földbérletekre vonatkozó szabályos és érvényes bizottsági határozatot 10 nappal később jogszabálysértő módon a bizottság megsemmisítette és az újraosztásnál ebben az esetben is a nagyon sok szabályosan pályázó helyi gazdálkodót mellőzve csupán 4-5 kiváltságos személy kapta meg az állami földbérletek 70-80%-át.

Abban az estben, viszont ha Ángyán József igazat állít és Ángyán József a csalókat, a hatalommal, hivatalukkal visszaélőket, a korrupt személyeket, a becsteleneket leleplezi és az általuk csalárd módon megszerzett állami földeket visszaveteti, akkor Ángyán Józsefet megilleti a magyar nép legmagasabb megbecsülése és kitüntetése.

Mennyiben igaz az, hogy anélkül, hogy kivizsgálták volna Ángyán József állításait az állami földbérletek kiosztására vonatkozóan, Ángyán József a vizsgálatai és főleg azok eredményeinek közzététele miatt kegyvesztett lett?

Old Dohányfüstmentes Egyesület

Kiadó: Old Dohányfüstmentes Egyesület

-------------------------------------------------------------------

Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait minden esetben OS jelzéssel használják fel.
Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az OS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTI Nonprofit Zrt.
 
 
0 komment , kategória:  EZ MÁR FÁÁÁJ!!!!  
A Magyar Kedvezmény Kártyáról
  2012-07-12 12:12:07, csütörtök
 
  Nem tudom, ki hogy van ezzel az új lehetőséggel. Én úgy, hogy ha már egyszer megégettem magam, a következőbe nem lehet belerángatni se szépen, se csúnyán.

No de mindenki ahogy látja.

Íme a cikk:

Egyetlen honlap és több ezer link, mellyel a már regisztrált tagok csábítják csatlakozásra a netezőket. A Magyar Kedvezmény Kártya egymilliós jövedelmet ígér. Mfor.hu-háttér.

Már túl vagyunk a július 9-i induláson, a honlap bárki számára elérhető része azonban semmivel sem árul el több információt sem magáról a rendszerről, sem pedig a partnerekről, mint korábban - bár az kétségtelen, hogy a több, mint 154 ezer regisztrált most már legalább információt szerehetett az elfogadóhelyek listájáról és magáról a lehetőségről. A rendszer Facebook-oldalán a több, mint 6000 rajongó csitítgatta még egymást az indulás napján, mondván ekkora adatbázissal egy honlap beindítása nem kis feladat, várják ki a menüpontok és egyéb információk megjelenését, ami egy napra rá már meg is történt. Ugyanakkor végre megtudhattuk, hogy az MKK Magyar Kedvezmény Kártya Kft. áll a rendszer mögött.

A tárolt cégkivonatból egyébként kiderül, hogy a cég csak 2012. július 4-én lett bejegyezve a cégbíróságon mindössze 510 ezer forintos jegyzett tőkével. A cég vezető tisztségviselője a kedvezményrendszerrel már korábban is összefüggésbe hozott Tövis Zsolt, rajta kívül pedig még hárman vannak tagként bejegyezve: Labancz Erika Zsuzsanna, Kiss Mónika Rozália és Cserneczky Ildikó.

Az alapítók már 36 millió kaszálhattak

A kezdeményezés honlapja szerint egyébként a Magyar Kedvezmény Kártyával több ezer üzletben, wellness és üdülőhelyen, üzemanyag-töltőállomáson és élelmiszer üzletláncban azonnali 10, 20, vagy akár 50 százalékos kedvezménnyel lehet vásárolni. Emellett mindössze napi pár órás munkával különösebb befektetés, vagy díjfizetés nélkül "európai szintű, 1 millió forint feletti jövedelemre" lehet szert tenni. Ezt azonban nem adják könnyen, ahogy az a következőkből ki is fog derülni.

Ahogy azt már a konkrét információk megjelenése előtt sejteni lehetett, a regisztráltak a kedvezménypartnerek beszervezései után válhatnak jutalékra jogosulttá. Pontosabban először minden egyes hónapban meg kell szerezni a jutalékjogosultságot, hiszen csak ezután fizethető ki a havi szinten felgyülemlett jutalék. Ha egy hónapban ez mégsem sikerülne, akkor halmozódik az eléréshez szükséges partnerek száma, tehát a következő hónapban már kettő, a harmadikban három új kedvezménypartnert, vagy elfogadóhelyet kell regisztráltatnia, ha hozzá akar férni a halmozódó jutalékához. Persze, a partnernek előbb ki kell fizetnie az éves megjelenési díjat, nem elég csak beregisztrálni, de erről picit később.

Az egymilliós jövedelem tehát úgy jöhetne össze, hogy a felhasználó alá négy szinten tartozó emberek havonta összesen 200 elfogadóhelyet regisztráltatnak, azok pedig befizetik az éves megjelenési díjat egy összegben. Vagyis pontosan 38 100 forintot, havi 2500 forint plusz áfát. Ezután a beszervező bruttó 5000 forintot kaphat, a fennmaradó bruttó 33 100 pedig feltehetően megy az MKK üzemeltetőinek. Mivel a honlap szerint már 1079 partnerük van, nem nehéz kiszámolni, hogy alig néhány hét alatt már az konkrét indulás előtt közel 36 millió forintot kaszálhattak az alapítók - az áfa befizetése után is marad közel 28,4 millió forintjuk teljesen tisztán.

Hol használható?

Az indulás napjáig egyébként szinte semmit sem lehetett tudni az kedvezménykártyát elfogadó helyekről. Az interneten böngészve azonban már az indulási dátum előtt belefutottunk az Arthro Komplex Gyógyközpont weboldalába, ahol azt állítják: "a Magyar Kedvezmény Kártya segítségével szeretnénk azon kedves vendégeinknek is olcsóbbá tenni a szolgáltatásainkat, akik nem egészségpénztártagok, ezért a Magyar Kedvezmény Kártya birtokosai részére 2012. június 1-től 15 százalék kedvezmény nyújtunk minden szolgáltatásunk árából". Emellett természetesen a gyógyközpont a saját regisztrációs linkjével szintén csatlakozásra biztatja a honlapjukra tévedőket.

Az eddig regisztrált felhasználók 1079 partnernél használhatják majd fel a kedvezménykártyát, melyek többsége inkább kisebb üzlet, szolgáltatóhely - a kiemelt partnerek feltöltése egyelőre még folyamatban van a honlap információi szerint. A regisztráltak az autómentéstől kezdve az állattartáson és épületgépészeten át a divatáruig találhatnak szerződött partnereket, ahol élhetnek a kedvezményükkel. Így például az Agip kutakon 10 százalékos kedvezményt lehet érvényesíteni, bár megkötés, hogy ezt naponta egyszer, maximum 80 liter/alkalomig lehet megtenni. Emellett még az MTI is 20 százalékos kedvezménnyel teszi elérhetővé A Magyar közélet kézikönyve néven futó kiadványát. Partnerek közé tartozik a City Taxi is; ők 6 százalékos kedvezményt kínálnak a kártyával rendelkezőknek. Ugyanakkor a kikapcsolódni vágyók az Iparművészeti Múzeumba és a Budapesti Kamaraszínházba is kedvezménnyel mehetnek el.

Ezeken kívül 2012 harmadik negyedévében várhatóan csatlakozik egy országos élelmiszer-üzletlánc, a negyedik negyedévben pedig egy közüzemi szolgáltatóval is bővül az MKK partneri hálózata az ígéretek szerint. Ám arról, hogy mely cégek is lesznek ezek pontosan, nem lehet tudni semmit sem.

A kártyát egyébként 2500 MKK-pont, vagyis 250 meghívott után lehet igényelniük a regisztráltaknak, ami nem kis felháborodást váltott ki körükben. Ez ugyanis azt jelenti, hogy azok, akik csak kártyatulajdonosok szeretnének lenni, nem maradhatnak ki a hálózatépítésből sem. Ráadásul egyelőre semmit sem tehetnek az ügy érdekében, hiszen a regisztráció lehetőségét a legfrissebb információk szerint egyelőre felfüggesztették a rendszer működtetői. Az indokról nem tudni semmit sem, további regisztrációra pedig csak az erre megjelölt időszakokban lesz lehetőség az MKK tájékoztatása szerint. Akik tehát csak kedvezményesen szerettek volna vásárolni, már most az indulás után néhány nappal csalódhattak a rendszerben.

Az MKK nem akar a ScienNet hibájába esni

Hazánkban nem ez lenne az első olyan hálózat, mely a vásárlásokból visszaigényelhető kedvezményekkel csábítja rendszerébe az ügyfeleket. Jelenleg is működik, sőt mostanában ünnepli megalakulásának kilencedik évfordulóját a Lyoness, ennél viszont sokkal kevésbé fényes múltja van a ScienNet hálózatának.

2009. november 25-én ugyanis több százmilliós adóhiány gyanúja miatt indítottak nyomozást, és a hálózat mögött álló Headmin Kft. ügyvezetőjét pár hónapra előzetes letartóztatásba is helyzeték. Majd ennek megszűnését követően Leinemann Zsolt lakhelyelhagyási tilalom alá került. Mivel a törvény értelmében a gyanúsítás közlésétől számított 2 évig tarthat a nyomozás, ennek ideje 2011. november 25-én lejárt, ám azóta sem sokat hallani az ügyről. Éppen ezért megkerestük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, akik kérdésünkre elmondták "a büntetőeljárásról szóló törvény 188. § (1) bekezdés e) pontja alapján (jogsegély iránti megkeresés külföldi hatóság általi teljesítése szükséges és további, Magyarországon elvégzendő nyomozási cselekmény már nincs) felfüggesztés hatálya alatt áll". Így tehát még határidőn belül van a nyomozás. Az eljárást közlésük szerint csak akkor folytathatják, ha a külföldi hatóságok a jogsegély-kérelemben foglaltakat teljesítik. A NAV eddigi adatai szerint egyébként összesen mintegy 800 millió forint a ScienNet által felhalmozott adóhiány, de ez még módosulhat a későbbiekben.

A ScienNet hibáját a honlap szerint az MKK nem akarja ismét elkövetni, hiszen a regisztráltaktól előzetesen egy adóelőlegre vonatkozó nyilatkozatot kérnek. Ennek hiányában állítólag a jutalékokat sem fogják kifizetni a felhasználóknak.

Székely Sarolta
mfor.hu
 
 
0 komment , kategória:  EZ MÁR FÁÁÁJ!!!!  
Skót gazdaságtörténész véleménye
  2012-07-02 14:26:10, hétfő
 
  Csalással gyanúsítja a világ kormányait egy skót gazdaságtörténész

Szóljon hozzá!|
Megjelent: 2012.07.02. 12:06|
Frissült: 2012.07.02. 12:24

A fiatalokra kifizethetetlen adóssághegyek várnak - és nem csak az államadóssággal van gond.

,,A nyugati demokrácia bírálóinak igaza van: valami tényleg nem stimmel az intézményrendszerünkkel. S ennek a betegségnek a leglátványosabb tünete, hogy az elmúlt években hatalmas adósságot halmoztunk fel, s ezt most még csak nem is foghatjuk különböző háborúkra" - kezdte előadását a BBC rádióban Niall Fergusson híres skót gazdaságtörténész.

Szerinte az államadósság azonban csak egy tünet. Sokkal nagyobb baj is van a mai társadalmi berendezkedésünkkel: mégpedig az, hogy rendszeresen eljövendő generációk kárára halmoznak fel adósságot a mai felnőttek.

,,Az a baj, hogy a mai állami költekezési szabályok lehetővé teszik, hogy a szavazók azok pénzét költsék, akik még túl fiatalok ahhoz, hogy szavazzanak, vagy akár meg sem születtek" - magyarázza a tudós. Szerinte az államadósság-statisztikák nagyon félrevezetők, mivel csak azt tartalmazzák, hogy mennyivel tartoznak az államok a felnőtteknek - állampapírvásárlóknak, intézményeknek - s azt nem, hogy a szociális juttatások, egészségügyi juttatások mai szinten tartása mennyibe fog kerülni a gyermekeinknek és unokáinknak.


Fotó: AFP / GIUSEPPE CACACE

Amerika is nagy szarban van

Ha csak az Egyesült Államokat nézzük, amelynek az államadóssága nem túl nagy (tartozása ,,csak" kicsit több mint egy évi jövedeleme, nem úgy, mint Görögországnak, amelynek másfél évi tartozása van), és híresen szűkmarkú az ingyenes szociális és egészségügyi juttatásokkal, akkor jól látszik a gond. A legfrissebb becslés arra vonatkozóan, hogy mennyi az eltérés a szövetség jövőbeli kiadásaiban és bevételeiben 200 ezermilliárd dollár, majdnem a 13-szorosa annak, amit hivatalosan nyilvántartanak - közli a történész. Ám még ez a gigantikus szám sem teljes - teszi hozzá - mivel nem tartalmazzák a helyi állami szervezetek és önkormányzatok fedezetlen kiadásait, amelyek legalább 38 ezermilliárd dollárra rúgnak.

Mekkorák is valójában ezek a nagy számok? Jól érzékelhető, ha összevetjük az ország éves jövedelmével (bruttó nemzeti jövedelem - GDP). Az USA-nak, amely a világ legnagyobb gazdasága, tavaly 15 ezermilliárd dollár volt a GDP-je.

Ahhoz, hogy a jelenlegi amerikaiak dédunokái egyenesbe kerülhessenek, 64 százalékkal kellene emelni a szövetségi adókat vagy 40 százalékkal csökkenteni a kiadásokat, idézi egy korábbi társszerzőjét, Laurence Kotlikoff közgazdászt. Ugyanezt a számítást Nagy-Britanniára elvégezve azt találta: az embereknek harmadával többet kellene adózniuk és felével többet kellene egészségbiztosításba befizetniük.

,,Ha a mai amerikai fiatalok tisztában lennének az érdekeikkel, akkor mind beszállnának a Tea Party-ba" - fogalmaz a Sarah Palin nevével fémjelzett, az állami kiadások lefaragása mellett kardoskodó amerikai konzervatív csoportra.

Átvernek minket az állami számvivők

A jelenlegi állami elszámolási rendszer szimpla csalás Fergusson szerint. Nincsen pontos, hivatalos mérleg az államháztartásokról, vagy ha van is, sok kiadást egyszerűen elrejtenek. ,,Még a folyó fizetési mérlegnek sem szabad hinni" - húzza alá. Amit az államok csinálnak, azt semmilyen jogszerűen működő vállalkozás nem engedhetné meg magának.

Hősök, hülyék vagy csigák leszünk?

Szerinte három lehetséges kimenetele van ennek a helyzetnek. Az egyik, legvalószínűtlenebb, de legjobb lehetőségnek azt tartja, ha hősi erőfeszítéssel meggyőzi egy igazán nagy ember a fiatalokat és szüleik egy részét, hogy felelősségteljesebb költségvetési politikát követeljenek.

Ehhez szerinte nagy segítség lenne, ha az államháztartási elszámolások a költségvetés kötelezettségeit és vagyonát összehasonlítható módon tálalná. Így könnyebb lenne különbséget tenni a beruházási típusú eladósodás (amiből várható egyszer hozam, megtérülés) és a fogyasztási típusú eladósodás (azaz amikor szimplán feléljük azt a pénzt, ami nincs is) között. Magyarán a kormányoknak pont úgy kéne könyvelniük, mint a vállalatoknak - véli.

A második, legvalószínűbb lehetőség az, hogy a fejlett államok sorra dőlnek bele a görög csapdába, és a lehető legrosszabb pillanatban kell majd drámai módon emelni az adókat és csökkenteni a kiadásokat.

Úgy véli, van egy harmadik lehetséges kimenetele is a válságnak, amelynek előjeleit az Egyesült Államokban, Japánban és Nagy-Britanniában látni. Ezekben az országokban nő ugyan az államadósság, de egész olcsó lesz ennek törlesztése, mivel ezeket a viszonylag biztosabb lábon álló országokat szívesebben finanszírozzák a pénzügyi befektetők. (Ebbe az irányba hat a deflációtól való félelem és a jegybanki intervenció is.) Ezzel a modellel egy baj van - véli Fergusson - hogy akár évtizedekig is lényegében nulla növekedést hozhat.

Ön szerint a magyar gazdaságra melyik jövőkép vár a háromból?

Forrás: FN24
 
 
0 komment , kategória:  EZ MÁR FÁÁÁJ!!!!  
Lottózzunk vagy tőzsdézzünk?
  2012-04-03 17:48:53, kedd
 
  Lottót, sorsjegyet vettél? - a pénzed több mint fele már köddé is vált

Az ötöslottó főnyereménye a héten 2,382 milliárd forintra emelkedett, így ismét lottólázban ég az ország. Pedig ez nagy átlagban csak a szervezőknek jó, a résztvevőknek egy kész anyagi katasztrófa. Pénzük felét- kétharmadát lenyúlja egy nagy szőrős kéz - elmegy az adókra és a költségekre. Ennél még a habókra való tőzsdézés is kifizetődőbb, ott csak a brókerjutalékot bukja az ember helyből.

Képzelje el, hogy egy baráti társaságban kis tétekben pókereznek. Ön megnyeri a játszmát, amikor már 2000 forint gyűlt össze középen, éppen besöpörné, mire kinyúl egy nagy szőrös kéz, és elvesz belőle 1200 forintot, csak a maradék 800 az Öné. Elképzelte? Nos, nagyjából ez történik akkor is, ha lottózik, csak ott ezt a pénzt már azelőtt ,,lenyúlják", hogy kiderült volna, ki nyert.

Lottónyereményekre csak 46 százalékot fordítanak

A Szerencsejáték Zrt. 2011 januári keltezésű ötöslottó-szabályzata szerint ugyanis ,,a nyereményalap 46 százaléka a bruttó (SZJA-t is tartalmazó) nyereményekre fordítandó összeg". Ez azt jelenti, hogy minden, lottószelvényekre fordított száz forintból 54 forintot azonnal levonnak a költségekre, a társaság hasznára, bizonyos adókra, és csak a maradék 46 forintot fordítják nyereményekre. De az sem teljes egészében a játékosoké, mert a társaság abból még kifizeti az SZJA-t is, ami tavaly januártól az egységes 16 százalékos kulcs szerinti érték, azelőtt viszont 25 százalékos volt.

Így aztán a kétféle kulccsal 46/1,25, illetve 46/1,16, azaz 36,8, illetve 39,7 forint kifizetés adódik, becslésünk szerint körülbelül ennyi maradt meg 2010-ben, illetve 2011-ben minden száz forintból a nyereményekre. A lottó nyereményhányada egyébként úgy tűnik, évente változik, 2010-ben internetes források szerint 45 százalék volt, 2005-ben pedig például 48 százalék.

Az államé volt minden száz forintból 34

Ami az összes, államilag monopolizált játékot illeti, a Szerencsejáték Zrt. mérlege szerint 2010-ben 168,5 milliárd forint szerencsejátékokból származó árbevételből 95,5 milliárd forint volt a nyereményráfordítás, ez 56,7 százalékos arány, valamivel jobb, mint a lottó 45-46 százaléka. A többi pénzből a cég kifizetett ötmilliárd forint osztalékot (2009-ben hétmilliárdot), 28,9 milliárd forint játékadót, 3,3 milliárdnyi iparűzési adót, 1,5 milliárd forint társasági adót.

A Szerencsejáték Zrt. egyes adatai

2007 2008 2009 2010
Szerencsejátékok árbevétele (mrd. Ft.) 144,2 158,0 153,9 168,5
Ebből nyereményráfordítás (mrd. Ft.) 79,3 86,1 85,7 95,5
Nyereményráford./árbev. (%) 55,0 54,5 55,7 56,7
Osztalékfizetés (milliárd forint) 2,0 5,9 7,0 5,0
Forrás: Éves beszámolók.


Ha ezekhez hozzáadjuk az általunk becsült szja-t, 57,8 milliárd forintot kapunk, ami a szerencsejátékból származó bevételek 34 százaléka volt. Azaz, a játékosok minden száz forintjából 34-et vitt el az állam 2010-ben - ez egyébként információink szerint nemzetközi összehasonlításban nem különösebben magas, de nem is alacsony. (Mivel állami vállalatról van szó, mindegy, hogy osztalékkal vagy adóval hízlalja a költségvetést. Mint ahogy az is, hogy a kultúrát játékadóból, vagy más költségvetési forrásból támogatják az országban.)

Kaphatsz 9900 forintért 1500 forint nyereményélményt

A társaságnak ezen kívül nyilván számos más költsége van, mint a dolgozók bére (8,7 milliárd forint), anyagjellegű ráfordítások (22,1 milliárd), értékcsökkenési leírás (mintegy kétmilliárd). Az értékesítési hálózat fenntartása, illetve a viszonteladóknak fizetett jutalékok jelentős tételt jelenthetnek a ráfordításokban.

Ám a játék matematikáján is jól látszik, hogy mennyire kevés az esélye a játékosok összességének nyertesként kikerülnie a dologból. Az ötöslottónál például az öttalálatos esélye a valószínűségszámítás alapján majdnem egy a negyvennégymillióhoz - egészen minimális. Ez azt jelenti, hogy 44 millió szelvényt kell vennünk a nyeréshez és mindegyiket másképp kitöltenünk. Ez 9,9 milliárd forintba kerülne, ennyiért lenne száz százalékos esélyünk megnyerni a 2,4 milliárdot. (Azt is csak akkor, ha más nem találja el az ominózus öt számot.) Valahogy nem a legjobb üzlet, de az állam és a rendező cég örülne a bevételnek.

De nézzük a ketteseket, itt már egy a negyvennégyhez az esély, azaz minten 44. szelvény kettes találat. (De csak nagy átlagban.) Átlagosan ennyi darab 225 forintos szelvényt kell vennünk, hogy kettes találatot érjünk el, 44 szelvény pedig 9900 forintba kerül. A nyereményük viszont legutóbb csak 1500 forint volt szelvényenként. (Az egyes nyereményféleségek között külön szabály szerint osztják fel a nyereményalapot.) Szintén nem egy főnyeremény.

Inkább tőzsdézz, ott a legalacsonyabb a költség

Míg tehát a lottóból az ügyfelek összessége csak a pénzének kevesebb, mint 40 százalékát látja viszont, vannak ennél sokkal jobb esélyekkel kecsegtető, avagy jóval kevésbé költséges szerencsejátékok is. A rulettnél például csak 2,8 százalék körüli a rendezőknek a rendszerbe - a nulla segítségével - automatikusan beépített haszna. (Azaz 37/36, mert harminchat normál szám van plusz a nulla. Amerikában vannak két nullát használó kaszinók is). A nyereményt pedig a játékos itt is nettó jövedelemként veheti fel, az adókat a kaszinó fizeti.

Még alacsonyabb a rendszerszintű költség a tőzsdénél, amely sokak szerint szintén szerencsejátékkal egyenértékű, legalábbis a hozzá nem értő kisbefektetők számára. Ha valaki teljesen találomra vásárol részvényeket, azok ára vagy felmegy, vagy nem, ez esetben nincs sok különbség a kaszinóval összehasonlítva. A brókerjutalékot, számlavezetést pedig meg lehet úszni a befektetett összeg 2-3 ezrelékével is. Persze nem fogunk milliárdokat nyerni egyetlen szelvénnyel - de nem is hízlaljuk ész nélkül az államkasszát, jellemzően az eleve már súlyosan leadózott pénzünkből.

Aki többre vágyik, még próbálkozhat határidős, egyéb származékos ügyletekkel is a tőzsdén, de azok nagyon veszélyesek is lehetnek. A bankbetét, államkötvény sok szempontból még jobb, ott - nem túl rövid távon - a hozamok biztosan meghaladják a költségeket, persze a nyereség is szerény.
 
 
0 komment , kategória:  EZ MÁR FÁÁÁJ!!!!  
Az út vége a szerény, de biztonságos megélhetés felé...
  2012-03-18 19:22:33, vasárnap
 
  Nem tudtam megélni 47 000-ből

Az út vége a szerény, de biztonságos megélhetés felé...

Február 17-től március 17-ig szerettem volna ennyiből megélni, annyiból, amennyiből a közmunkásoknak kell elindulniuk, rája lépniük a biztonságos megélhetésbe vezető útra. Én nem jutottam el odáig, a penészgomba és a nemzet ünnepén a 220 forintért kapható félkilós kenyér úgy elintézett, hogy Hegedűs Zsuzsa naposcsibéje adta a másikat. És a folytatás csak rosszabb lett volna.

Éshatoséstizenegyeséstizenkilences, ésatöbbi, ésatöbbi, mormoltam a lottózóban.

Péntek reggel volt, március 16-a, 240 forintom maradt. 240 forint abból a 47 000-ből, amit február 17-én elkülönítettem magamnak, 240 forint abból a 2085-ből, amivel az utolsó hetemet kezdtem el, amiből szombat estig ki kellett volna húznom. És amiből az utolsó hétfő reggel nyomban elköltöttem 320 forintot BKV-jegyre; halaszthatatlanul és sürgősen utaznom kellett. Visszafelé már felszíni járatokon vendégeskedtem, és néha bicikliztem is, az idő remek, és állítólag nem kell aggódnom, amíg két-három küllő ki nem törik.

Innentől a hét pénzügyi része már unalmasabb volt, mint egy Navracsics-interjú egy közigazgatási szaklapban. Hétfőn bevásároltam: vettem kenyeret, margarint és fél kiló párizsit. Utóbbi saját márkás volt, és lejárat előtt egy nappal 189 forintba került; a hústartalma alapján, gondolom, a Krisna-völgyben is rendszeresíthetnék. Emellett még vettem egy adag tésztát és öt zacskós tésztalevest, és így maradt 240 forintom. A tejfölös tésztát megettem hétfőn és kedden - nagyon kis párizsival -, kedden és szerdán ettem még margarinos kenyeret párizsival; a lejárat után sem volt rosszabb az íze, mint előtte.

És a penész elintézett

Aztán jött a csütörtök reggel, a nemzet ünnepe, amikorról azt gondoltam, hogy szépen megúszom a napot sok alvással - minden álomban töltött perc egy forint spórolás! -, sok vízzel, margarinos kenyérrel és egy kis kirándulással; hátha valamilyen ünnepi rendezvényen osztanak valami potyakaját (két éve egy szlovéniai ünnepségen Ljubljanában gigantikus adag gombalevest, süteményeket és kellemes borokat osztogattak ingyen valami ünnepségen).

A konyhában azonban a nyugdíjpénzünket francia bértüntetőktől megvédő Selmeczi Gabriellánál is ijesztőbb látvány fogadott: a kenyerem előző este még majdnem puha belseje zöldült, kékült. Én is, nélkülözve mindazt a tudományos töltetű lelkesedést, ami Fleming professzort elfogta, amikor hozzám hasonlóan penésszel szembesült. Igaz, neki nem is az utolsó falatok múltak ezen.

A nemzet ünnepe azért is csodálatos dolog, mert nagyszerű országunk megteremti a kereskedelemben dolgozók tíz-, sőt százezreinek, akik nonstop, éjt nappallá, vasárnapot vásárnappá téve dolgoznak, a pihenés örömét.

Szomorúság Palinál

Szerencsére a sarki nonstopok valami különös természeti csoda folytán kívül esnek a Gergely-naptár hatósugarán, bár olyan égbekiáltóan magas áraik vannak, hogy Zsiga Marcell legyen a talpán, aki megfizeti. Elmentem Palihoz, és sokáig szemeztem a 220 forintért kínált félkilós kenyérrel.

Igen, igen: fél kiló 220-ért!

Sok mindent mondtam magamban, amiről pedig Pali szülei valószínűleg nem tehetnek, és ami talán nem illet hangulatában az ünnephez (bár tudjuk, március 15-ét is súlyos gazdasági válság [1] előzte meg).

Ácsorogtam egy ideig a boltban, és töprengtem. Aztán leültem kinn, a pályaudvarnál egy padra - volt időm, épp kizártam magam a lakásból, de ez egy másik történet -, és számot vetettem a hónapommal.

Mi történt február 17-e óta?

Elköltöttem 46 760 forintot, lényegében rezsiszámlára és ételre. Az elején, bár sokkal spórolósabban, előrelátóbban kezdtem, mint a korábbi minimálbéres kalandot, voltak fölösleges kiadásaim. A végén viszont már erősen éheztem, bár végül csak egy kiló negyven dekát fogytam - száz környékéről indulva arányaiban ez nem sok, a végén lassult is a fogyás - a sok szénhidrát miatt.

Az ingyen megszerezhető tételeket nem számolva nem ettem sem gyümölcsöt, sem húst - az úgynevezett párizsit nem számítva -, nem ittam alkoholt, a második hét közepétől kávét sem. Nem volt semmi szórakozásom, a tévét nem számítva, lényegében nem jártam társaságba, nem vettem könyvet, újságot. Semmit nem költöttem ruhára, sem gyógyszerre - a megfázásból a hétvégi napsütés hozott ki teljesen -, néhány BKV-jegyet leszámítva közlekedésre sem. Egy hónapot kihúztam anélkül, hogy érdemi higiéniai bevásárlást kellett volna csapnom; persze az most már az évszázad bűnügyéből [2] kiderült, hogy a vécépapírra kár volt költenem.

Még egyszer ugyanígy

Nem kezdek-e el még egy hónapot? - kérdezték tőlem néhányan levélben és telefonon; ők aligha szeretnek jobban, mint kismalac a szilvesztert. Hát nem, mondtam, de aztán, már csak a múltkor felsorolt trükkök miatt is, eljátszottam a gondolattal: a családi vihart leszámítva mi lenne, ha kezdenék?

Semmi jó. A 47 000 ugyanis máris nem 47 000 forint lenne: a most elsinkófált kiadásokat nem úsznám meg. Vennem kellene borotvát, előbb-utóbb mosóport, szappant, elkerülhetetlen, hogy a közeljövőben megcsináltassam a biciklit - igaz, cserében hónapokig nem kell a BKV-n vendégeskednem. Halasztottam a cipő- és ruhavásárlást - utóbbi mondjuk nem is volt égetően fontos - és lényegében üres a konyha is, még a napról-napra vegetáláshoz szükséges dolgok - például só - is hiányoznak. Szóval ha minden, a teszthónapban jövő hónapra trükközött tételt figyelembe veszek, és a hó eleji 47 000 forintból megvásárolok, úgy becsülöm, máris csak 40-42 ezer forintom van, és a mostaninál eggyel több, harminc napra.

És akkor még ott a rezsi; a számlákat most még aligha úsznám meg kevesebb pénzből, a februári nagy hideg távhőszámláját április elején kell kifizetnem, 25 ezer alatt most sem úsznám meg a csekkeket - vagyis maradna 15-17 ezer forintom ételre. Napi 500-600 forint - mire lenne elég? További éhezéssel és további trükközésekkel együtt is némi levesre, tésztára, krumplira, kenyérre (ráadásul a levesről nekem rosszak a tapasztalataim, inkább éhesebb lettem tőle, mintsem jóllakott).

Most komolyan, élet ez?

A Volán-pályaudvar egy napos padján ültem, napoztattam arcomat apró örömmel, hogy nem Józsefvárosban élek, ahol magyarázkodnom kellene, hogy nem életvitelszerűen ücsörgök, csak egy kutyafuttában, és ekkor lett igazán fájdalmas a dolog. Hogy nekem két nap múlva vége a 47 000 forintos létnek.

Megbuktam, de örülök

Hogy igen, megbuktam, de igazán őszintén nem bánom, nem is érdekel, hogy megbuktam, egyszerűen csak örülök annak, hogy vége. Mert bármikor bárkivel röhögtünk is a dolgon, bármennyire jópofának is tűnt ez az egész, összességében mégis csak szar volt. Nagyon szar. És megváltás, hogy vége lesz a hónapnak, megváltás, gondoltam ott, a padon ülve, hogy eljön 17-e után 18-a is, és újra élhetek, nemcsak vegetálhatok. Megváltás - mert nekem az új hónap egy új időszakot hoz.

De ha tényleg és tartósan 47 000 forintból kellene élnem - amiről persze tudjuk, hogy ilyen-olyan segélyekkel és juttatásokkal kiegészíthető, és elmehetnék vért adni is valami kis plusz kajáért -, akkor nem várnám a hó végét. Akkor rettegnék tőle, mert tudnám, hogy egy ugyanolyan, vagyis egy még rosszabb hónap jön, amit egy még annál is rosszabb követ majd. Akkor látnám, hogy ez az egész mélységesen kilátástalan. Nem csodálom, hogy akik ennyiből vagy még kevesebből kénytelenek küzdeni hónapról hónapra, azok egy idő inni kezdenek - tőlem is, ez alatt a sokkal könnyebb egy hónap alatt többen kérdezték, hogy lehet kibírni ital nélkül. Most már tudom: így. Így, hogy nekem a hónap vége nemcsak a hónap végét jelentette. Azoknak, akikről ez a történet igazán szól, ez csak egy hónap a sokból, és talán át sem érzik a tragikumát annak, amit egy, a szegénységről panaszkodó édesanya levelében olvastam: ,,szerencse, hogy a gyerekek nem válogatósak".

Itt a végem

Ahogy ott ültem a pályaudvaron, az öröm és a felszabadulás mellett valami elképesztő gyengeség is elfogott, olyan végkimerültség, mint NB I-es focistát a huszadik perc táján.

Pedig voltak jó dolgok is ebben az egy hónapban - úgy értem voltak hasznos hozadékai az önsanyargatásnak. Hogy megtanultam egy csomó mindenről lemondani - aztán persze kérdés, hogy amikor majd lehet, akkor nem fogok-e visszaszokni kávéra, energiaitalra, napi főtt ételre, laktató ebédekre, süteményre, csokoládéra, fröccsre.

Aztán azt, hogy megtanultam odafigyelni az árcédulákra, hogy ne vegyek 260 forintért tejfölt, ha van 190-ért is, hogy keressem meg a legolcsóbb kenyeret, mindennap megnézzem a lejárat előtti, leértékelt kajákat (és valószínűleg még jobban megtanultam volna, ha egyszer, ahogy terveztem, sikerül kipróbálni a Szociopolyt [3] - igaz, két BKV-jegyet spóroltam, hogy mégsem tudtam elmenni).

Mégis, ott ültem, kimerülten - az elmúlt hetekben korábban is voltak ilyen elgyengülések, de egy sem ilyen intenzív -, úgy éreztem, a legjobb lenne elaludni, és nem azon rágódni, mit csináltam jól vagy rosszul ebben az elmúlt huszonhat napban. Már a nap sem sütött túl erősen, elment a kedvem az egésztől, mint Orbán Viktornak az uniós kócerájtól.

Másnap reggel felkeltem, ruganyos léptekkel lerobogtam az aluljáróba, az újságárusnál magam elé vettem egy kis 45 négyzetrácsos szelvényt, és ikszelgetni kezdtem, mint néphatalom letéteményese négyévente, és mormogtam magamban: éshatoséstizenegyeséstizenkilences, ésatöbbi, ésatöbbi.

Gondoltam, ezzel a szinte utolsó 225 forintommal - a 240-ből két kiflire való maradt - mégis csak elindulok a nem is annyira szerény, és már igencsak biztonságos megélhetés felé.

Tévedtem.
 
 
0 komment , kategória:  EZ MÁR FÁÁÁJ!!!!  
A megtakarítók kirablása folyamatosan zajlik...
  2012-03-15 07:49:21, csütörtök
 
  A megtakarítók kirablása folyamatosan zajlik és folytatódni is fog

Nagyon jó cikk a Bloombergen, érdemes elolvasni. Carmen Reinhart (a This Time is Different című alapmű egyik szerzője) írt cikket a várható jövőről, az úgynevezett "financial repression"-ről , amivel ezerszázalékosan egyetértek. Mit jelent ez? (Zsiday Viktor)

http://www.bloomberg.com/news/2012-03-11/financial-repression-has-come-back-to-st ay-carmen-m-reinhart.html

Az alapprobléma, hogy a fejlett világban nagyon nagy az adósságok szintje. Részben az államadósságé, részben a magánadósságé. Békeidőben SOHA nem volt még ilyen magas az államadósság és az összesített adósság szintje sem. Az adósságszintek további emelése gyakorlatilag megoldhatatlan és elindult a hitelundor kora, amikor az összesített adósságszinteket le kell építeni - praktikus esetben ez úgy zajlik, hogy a magánadósságok agresszív csökkenése mellett az államadósság növekszik az első körben, alacsony kamatszintek mellett (lásd USA, ahol a Ray Dalio-féle "beautiful deleveraging" zajlik http://www.bwater.com/Uploads/FileManager/research/deleveraging/an-in-depth-look- at-deleveragings--ray-dalio-bridgewater.pdf), majd később az államadósság reálértéke is csökkenni fog. A nagy kérdés, hogy az adósságszinteket milyen módszerekkel lehet lecsökkenteni. Erre Reinhart válasza:

"Throughout history, debt-to-GDP ratios have been reduced in five ways: economic growth, substantive fiscal adjustment or austerity plans, explicit default or restructuring of private and/or public debt, a surprise burst in inflation, and a steady dose of financial repression that is accompanied by an equally steady dose of inflation"

Ennek megfelelően a jelen korban (mivel a növekedés nem fog menni) a megszorítások, a részleges csődök, az elinflálás és legfőképp a megtakarítók kizsákmányolása lesz a megoldás.

Mivel papírpénzrendszerben élünk, ezért a gazdaságpolitikusok kellő akarat mellett képesek szinte korlátlan ideig nulla közelében tartani a kamatokat - mind a rövidet, mind a hosszút. A jegybanki beavatkozás mellett sor kerülhet arra is, hogy a bankoknak megszabják a maximális betéti kamatot, kötelezik a pénzügyi intézményeket és nyugdíjpénztárakat állampapírok vásárlására, stb. A szuverén monetáris politikával rendelkező országok bármit meg fognak tenni, hogy az állami finanszírozás költségét a nominális GDP-növekedés üteme alatt tartsák. Szinte biztosra vehetjük, hogy a következő években - mivel nincs nagyon más út - az államilag kibocsátott kötelezvényeket (pénz és állampapírok) tartók reálveszteséggel fognak szembesülni. Ez gyakorlatilag kész tény, hiszen így lehet a megtakarítók felől az állam felé csoportosítani a vagyont.

A "financial repression", amit talán pénzügyi elnyomásnak fordíthatunk, pontosan azt jelenti, hogy a megtakarítók pénzét apránként elveszik. Ez a megoldás sokkal elfogadhatóbb, mintha egyszeri csőd következne be. Ha évente 2-3-4%-ot vesznek el, az lelkileg feldolgozhatóbb és sokkal kevésbé káros a gazdaságra, mintha azonnali 30-80%-os adósságleírást kellene elszenvedni, ígyhát ez fog történni, sőt már most is ez történik, hiszen a fejlett országokban 2-5% infláció van (kimutatva, de a valódi megélhetési költségek inkább éves 4-8%-kal nőnek), miközben az állampapírhozamok 0-2% között vannak a legtöbb helyen. A megtakarítók kirablása folyamatosan zajlik és folytatódni is fog.

Hogyan lehet ez ellen védekezni?

Nem könnyű. Elvileg az ingatlanok és részvények jelenthetnek védelmet, de itt nagyon opportunisztikusan kell gondolkodni, mert a gyenge növekedés miatt ezek hozama sem lesz túl magas, tehát valószínűleg nem a "buy and hold", hanem a "buy in panic and sell in euforia" lesz az alapelv.

Egyébként Magyarországon is megindult az adósságcsökkentési trend, ami itt is több tényezőből tevődik össze. Mivel nincs valójában önálló monetáris politikánk ( a jelentős devizaadósság miatt), ezért az elinflálás kilőve, marad a megszorítás (zajlik), a részleges csőd (pl. a végtörlesztés), és a megtakarítók kifosztása (pl. magánpénztárak államosítása). Szerencse a szerencsétlenségben, hogy bár Magyarország adósságállománya nem kicsi, de nem is kezelhetetlen, ezért valószínűleg ortodox (megszorítás) és nemortodox módszerekkel (pl. betéti kamatok maximalizása, bankok kötelezése állampapír vásárlására, vagyonadók, stb.) kezelhető lesz.
 
 
0 komment , kategória:  EZ MÁR FÁÁÁJ!!!!  
Most akkor hogy is van az eus eladósodás?
  2012-02-26 18:30:17, vasárnap
 
  FONTOS megérteni, tudni róla:

Hír jött, hogy az osztrák kormány sebbel-lobbal nemzetközi pénzügyi értekezletre küld meghívókat, Kelet- és Közép-Európa adósságválságának megakadályozását célként megjelölve.

Még örülhetnénk is, de mégsem, hiszen más érintett fővárosok mellett Budapestre sem érkezett meghívó. (Bár lehet, hogy a macskaasztalnál majd üldögél azért néhány ,,honmentő, mérvadó balliberális szakértő".)

Szóval rólunk, de nélkülünk tárgyalnak.
Ott lesznek a nagyok az IMF-től, az EU-tól, az EBRD-től, az EKB-tól és a Világbanktól.

A bécsi hírharsona, a Kurier a magasan eladósodott Magyarországot (hochverschuldenes Nachbarland Ungarn) emlegeti mint veszélyes etalont.

Érdemes a tényeket sebtében megfaggatni.

Ausztria külföld felé mintegy 750 milliárd dollárral tartozik, minden osztrákra jut ebből 90000 dollár adósság, és az ország adóssága felette van az osztrák GDP kétszáz százalékának.

Hazánk 150 milliárd dollárral adós a külföldnek, a vállunkat egyénenként 15 ezer dollár nyomja, és a GDP 115 százaléka eladósodottságunk mértéke.

A számok alapján a mi sarunk pillekönnyű az osztrákokéhoz képest, mégis ránk ragad a gyalázat, mint szamárhoz a nagy füle.
Az is közismert, hogy az osztrákok rengeteg pénzt helyeztek el Kelet- és Közép-Európában, egyebek mellett Magyarországon. Nálunk a legtöbb bank osztrák tulajdonban van.
Az itt lévő osztrák pénz külföldi tartozásunk jó egyharmada.
A térségben meg kint van mintegy kétszázmilliárd dollárnyi osztrák pénz.
De megérte ez nekik?

Mi az hogy, nagyon is, mondaná Gyurcsány, ha egy őszinte szó valaha is elhagyta volna a száját.

Ausztria a pénzt eddig mint AAA minősítésű ország megkapta 2,5-3 százalékért, amit továbbhelyezett a térségbe 7-9 százalékért.

Dolláronként nyert 5-6 százalékot.
Egy kihelyezett dollár hozadékán finanszírozni tudott további két dollárt.

Ez azt jelentette, hogy neki a 750 milliárd dollár adósság semmibe sem került, pedig annak jó részét otthon használták fel.

Az osztrák életszínvonalat tehát azok az országok finanszírozzák, akiknél a pénz ki van helyezve, hiszen a források az osztrák államnak erre is kellettek.
Most meg itt vannak ezek a magasan eladósodott (hochverschuldenes) magyarok.
Új kormányunk megunta, hogy fejőstehénnek nézik az országot, és beleszólt a jövedelemelosztásba, a jövedelem egy csekély részét otthon akarja tartani.

Ez tűrhetetlen, még a végén Ausztriáról is kitalálják, hogy el van adósodva.

Intő jel, hogy az S &P egyet elcsent az AAA-ból, és ami maradt (AA), arra is negatív kilátást adott.

Ezt gyorsan meg kell beszélni az érintettekkel, de persze nem a kárvallottakkal.

Erről szól ez a rapid módon összehívott tanácskozás.

A francia leminősítés mögött is valami ilyesmi állhat.

Közismert, hogy Görögországban ők is besokalltak, a pénzük egy részének búcsút is inthetnek.
De érintettek Portugáliában is.
A hazánknyi ország ötszázmilliárd dollárral tartozik, ami a GDP-je 220 százaléka.
Francia befürdés itt is lehet.

A jelenlegi IMF-vezér, a hajdani francia pénzügyminiszter, Christine Lagarde idején Franciaország is derekasan növelte adósságát.

Barroso is volt portugál miniszterelnök, amikor nyakló nélkül adósodott az ország.

Utána fedezték csak fel az EU-ban.

Papademos görög miniszterelnök pedig az euróhoz való csatlakozáskor alkalmazott átverős trükkök idején volt a görög jegybank elnöke.

A hajdani eladósítók most már a rendcsináló nemzetközi szervezetek élén fura módon akarnak rendet teremteni. Erről szól a bécsi értekezlet.

Azt kell megbeszélni az érintettek háta mögött egyebek mellett, hogy hazánk (hochverschuldenes Ungarn) fizessen ezután is 6-7 százalék felárat a hitelekért, és viselje a ,,nemzetközi közösség" megvetését, ha a helyzeten egy kicsit változtatni akar a saját javára. Mint ahogy ezt a 2010-es választás után teszi.

Nyilván azt is meg kell beszélni, miként kell lehidaltatni a renitenseket, ha vonakodnak engedelmeskedni.
Ebbe beletartozhat, hogy hazai ,,nyálas-taknyos" szakértői kormányt telepítenek a nyakunkra, támaszkodva a hazai komprádorok és médiasiserék közreműködésére, ha a spekulatív forintrontás vagy az adósságdrágítás nem hat.
Ezt már megtették Görögországban és Olaszországban is.
Ezek a ,,demokratikus", nem választott kormányok.

Az efféle megoldásokhoz nincs szükség az érintettek jelenlétére, de ebből kirajzolódik a kétsebességes Európa.

Mindennek azonban semmi köze az elfogadott európai eszmékhez, mint a kohézió vagy a felzárkóztatás.

A gyakorlat teljesen más, az maga az új gyarmatosítás, de kék színű, tizenkét csillagos lobogó mint álca alatt.

Így lesz, ha megint hagyjuk!
 
 
0 komment , kategória:  EZ MÁR FÁÁÁJ!!!!  
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 108 
2018.01 2018. Február 2018.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 4 db bejegyzés
e év: 10 db bejegyzés
Összes: 5812 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 821
  • e Hét: 821
  • e Hónap: 27330
  • e Év: 75345
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.