Regisztráció  Belépés
brozsika.blog.xfree.hu
"Ne arra áhítozz, hogy könnyebb legyen, hanem arra, hogy ügyesebb légy! Ne kevesebb gondot, hanem több hozzáértést kívánj! Ne kevesebb kihívásra számíts, h... brozsika Rózsamama
1954.12.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Közoktatásunk fantomjai
  2009-03-12 19:25:39, csütörtök
 
  Közoktatásunk fantomjai

Reggel felkelés, majd indulás az iskolába - a legtöbb tizennyolc éven aluli fiatalnak így kezdődik a napja. Ám vannak tanköteles korú gyerekek, akik iskola helyett a csellengést, a bandázást vagy a feketemunkát választják. Ők a közoktatás fantomjai, akik még az oktatási statisztikákban sem szerepelnek.

"Aprócska falu valahol Magyarországon ahova még a busz is csak naponta kétszer jár" - így modellezi Havas Gábor, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa azt a településtípust, ahol a iskolát abbahagyók többsége él. "A falu lakói a földeken dolgoznak, páran az ötven kilométerre lévő városban találnak munkát. A többiek egész nap a kocsmában ülnek, a szomszédokkal beszélgetnek, vagy egyszerűen otthon várnak egész nap a segélyre. A gyerekek a falu összevont iskolájában tanulnak, ha olyan szerencsések, hogy nekik még helyben van az iskola. Középfokú tanintézmény csak a városban van, de innen ritkán kerül be valaki gimnáziumba, inkább a szakiskola elvégzésére van esély. Kevesen szereznek szakmát. A többiek az első-második év végeztével visszamennek a faluba."

Még a statisztikákban sem szerepelnek az iskolaelhagyók

"A lemorzsolódó tanulókról nehéz konkrétumokat mondani, ugyanis az oktatáspolitika nem tud és nem is akar velük semmit sem kezdeni. Ezt igazolja az is, hogy az oktatási statisztikákban meg sem jelennek. Szociológiai kutatásokból viszont az látszik, hogy a középfokú intézményekbe járó roma tanulók között elképesztően magas a lemorzsolódás. Az első két évben több mint hatvan százalékuk hagyja ott az iskolát" - mondja Havas Gábor. Szerinte a legnagyobb gond, hogy nyolcadik osztály után nagyon kemény szelekció van, amely társadalmi alapon működik. Az elit a gimnáziumokba kerül, a hátrányos helyzetű fiatalok pedig szakiskolákba mennek, hiszen ide mindenkit be lehet passzírozni.

A szakiskolák azonban a legrosszabb helyzetű és legkevésbé felkészült intézmények. Az első két évben még itt is a közismeretei tárgyak oktatásán van a hangsúly, ám a diákok egy része funkcionális analfabéta, többen pedig jelentős hiányokkal kerülnek ki az általános iskolákból, amelyekkel az oktatás nem igazán tud mit kezdeni. Havas Gábor szerint a lemorzsolódást úgy lehetne csökkenteni, ha a közoktatáson belül megoldanák a tanulók felzárkóztatását.

Persze más okai is vannak annak, hogy sokan elhagyják a szakiskolákat. Kiss Anikó gyermek- és ifjúságvédelmi felelős úgy véli, a tanulók családi háttere is meghatározza azt, idő előtt elhagyja-e a diák az iskolapadot. "Ennek anyagi oka is van, sokan nem tudják finanszírozni a kollégiumot, az ingázást és a tanszereket, még akkor sem, ha különböző támogatásokat és segélyeket kapnak" - mondja. A leghátrányosabb helyzetű diákok jó része elzárt kistelepülésekről származik, akiknek a középfokú tanulmányok elkezdése lakóhely-változtatással is együtt jár. Falujukból városba, kollégiumba költöznek, kiszakadva addigi megszokott környezetükből. Sokan ezzel sem tudnak megbirkózni, hazavágynak, és vannak akik nemcsak vágyakoznak, hanem meg is teszik. Sok diák ugyanakkor azért választja már tizenöt-tizenhat évesen a munkát a tanulás helyett, mert úgy gondolja, szakiskolai végzettséggel sem lesz jobb az elhelyezkedési esélye.

Aki pedig egyszer kimarad az iskolából, az valószínűleg elveszik a közoktatás számára, sőt a munkaerőpiacra sem tud belépni. Kistelepüléseken, hátrányos helyzetű régiókban azonban ebben semmi rendkívüli sincs. Csak keveseknek van munkája, a lakosság nagy része teng-leng a világban. Az, hogy egy tanköteles korú fiatal nem jár iskolába, az adott közegben szinte természetes állapot.

Szakiskolák - túl nagy a lemorzsolódás

Havas Gábor a legnagyobb gondot abban látja, hogy a magyar közoktatásban nincs szervezett és átgondolt stratégia az iskolákat idő előtt elhagyó tanulók oktatásban tartására. Svédországban például akkor, ha egy diák kimarad az iskolából, egy olyan intézménybe kerül, ahol a tudását, személyiségét felmérve mindenkinek személyre szabott megoldást kínálnak. Magyarországon is működnek második esély iskolák, esélyegyenlőségi programok és EU-s pályázatokból finanszírozott tanodák. Ezek egy része azonban pénzhiány miatt már bezárt. A szociológus azt is hozzátette: ezt a problémát pusztán iskolarendszeren belül nem lehet megoldani. A munkanélküliség, a szegénység, a lakóhelyi szegregáció és az iskolaelhagyás megoldására átfogó, komplex programok kellenének.

A szakiskolai képzés átalakítása lehet a megoldás

Sok esetben a hiányzások magas száma, illetve az évfolyamismétlések is lemorzsolódáshoz vezethetnek. A szakiskolák az évfolyamismétlések számában is rossz mutatókkal rendelkeznek: gimnáziumokban harmada, szakközépiskolákban közel fele annyi az évismétlés, mint a szakiskolákban. A rossz eredményességi mutatókat produkáló intézményekben pedig az iskolaelhagyás veszélye is nagyobb.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tanulók jelentős része már az általános iskolát sem fejezi be, vagy azt követően nem kezdi meg tanulmányait középfokon. Az általános iskola tehát sok esetben szintén nem képes arra, hogy a tanulókat felkészítse a középfokú továbbtanulásra, illetve a középfokú tanulmányaik sikeres befejezésére. Az iskolai lemorzsolódás elleni küzdelemnek így több színtere van, a legfontosabb azonban továbbra is a szakiskola, ugyanis ezek az intézmények jelentik a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi mobilitásának utolsó állomását.

Az origó nyomán
 
 
0 komment , kategória:   tanácsok gyerekneveléshez  
A diszlexiát meg lehet előzni
  2009-03-03 13:50:22, kedd
 
  A diszlexiát meg lehet előzni

Vajon felismerhető az olvasási nehézség mielőtt a gyerek még egyáltalán olvasni tanulna? Bármilyen meglepő: igen. Ma már a megelőzés alatt nemcsak a fertőző betegségek elleni védőoltásokat vagy az infarktusrizikót csökkentő, egészséges életmódot, de a diszlexiára hajlamosak korai fejlesztését is értjük - amennyiben persze a bajt időben felismerik és kiszűrik.

A hangsúly az "időben" szón van. Ugyanis a diszlexia a kor előrehaladtával egyre nehezebben befolyásolható. Harmadik-negyedik osztályban már csak "kármentés", tüneti terápia lehetséges - igazi olvasást szerető ember nem lesz a gyerekből. Ha viszont már az óvodában világossá válik, hogy baj lesz az olvasással, az ún. diszlexia prevencióval megelőzhetőek az iskolai kudarcok. És bár a diagnózis felállításához szakember szükségeltetik, némi szülői és óvodai odafigyeléssel már ötéves korban fel lehet vetni a majdan kialakuló olvasási zavar gyanúját. v Amikor megkértem Balóné Dányi Izabellát, a szegedi Gyermek- és Ifjúsági Pszichiátria logopédus-gyógypedagógusát, hogy ismertesse a diszlexiára utaló korai jeleket, meglepődtem, ezek mennyire egyszerűnek és logikusnak tűnnek még a laikus számára is. Diszlexiára utal, ha az ötéves túl sok - tíz vagy még több - hangot hibásan ejt ki, és főleg az, ha ezeket kortársainál jóval lassabb ütemben korrigálja. Ha kitartóan keveri a zöngés hangokat a zöngétlenekkel (béka-péka, gomba-kompa stb.). Ha nem érdeklik a mesék, ha nem bír verseket megtanulni, illetve megjegyezni; ha a nyelvtani-fogalmazási szabályokat feltűnően és kitartóan megszegi (kutyák-kutyákok).

Nemcsak a beszédre, hanem a mozgás kisebb-nagyobb zavarára, bizonytalanságára is figyelni kell. A mackós járás, a feltűnő ügyetlenség, a rajzolási képtelenség, a bal- és jobbkezesség kialakulásának hiánya, a bizonytalan tér- és időbeli tájékozódás, a rossz ritmusérzék (például nem bírja tapssal kísérni a mondókákat) mind-mind diszlexiás jel lehet.

Persze ezek csak gyanújelek, melyekből még nem következik, hogy a gyerek okvetlenül diszlexiás lesz. Elsősorban az amerikaiak járnak elöl olyan, óvodásokkal játékosan elvégezhető vizsgálatok bevezetésével, mint pl. a Columbia Egyetem diszlexia-előrejelző gyorstesztje vagy a Sindelar-vizsgálat és a DPT-teszt, melyekkel nagyobb találati pontossággal kiemelhetőek a veszélyeztetett gyerekek.

Most jöjjön néhány példa arra, hogy a gyógypedagógus diszlexiás prevencióval hogyan fejleszti a gyermek képességeit. Balóné Dányi Izabella kiemeli, hogy az oldaliság ismerete az írott szövegnél is nélkülözhetetlen. Gondoljunk például a "b" és a "d" betű összetévesztésére. Szellemes módszereket vetnek be. A baloldaliságot a mellkas bal oldalára tűzött piros szívecskével, a jobboldaliságot a "bemutatkozó" jobb kéz gyakori használatával erősítik. A szem-kéz mozgás összehangolását játékos rajzfeladatokkal fejlesztik. Húzzon vonalat az üres papír átlós sarkaiban levő sajt és egér között. Később nehezítsük a játékot behatárolt utakkal, útvesztőkkel.

Ha a zöngés hangot zöngétlenül ejti, utánozzuk a méhecske zümmögését, és közben fogjuk a nyakunkat, hadd érezzük a gégefő rezgését. A ritmusérzékelést szótagolós mondókákkal (rá-di-ó!), dalokkal, tapssal erősítsük.

A későbbi diszlexiások óvodásként gyakran nem tudják például megmondani, hogy "P"-vel kezdődik a Pista szó. Sok-sok gyakorlással - inkább változatos játékokkal - kell megtanítani őket, hogy a szó elején, közepén vagy végén melyik hangzók helyezkednek el.

És ha csak a "harcmezőn", az iskolában derül ki a diszlexia? Akkor az speciális oktatást - igényel. Magyarországon a Meixner Ildikó fémjelezte módszert alkalmazzák. A késleltetett írástanítás egyik része, hogy diszlexiásnak nem szabad egyszerre vagy gyorsan, egymás után megtanítani egy betű négyféle vizuális alakját. Azaz elég, ha sokáig csak a kis nyomtatott betűket sajátítják el, a nagybetűk, pláne a folyóírás gyakorlása néhány hónap eltolódással történjen. Az összekeverhető betűket (b-d, ú-ű, ó-ő) időben egymástól széthúzva kell megtanulniuk, a diszlexiásokra jellemző ún. homogén gátlás miatt (azaz a "b"' rögzülését megakadályozza az új információ, a "d És akkor még nem beszéltünk a mozgásfejlesztésről, az ügyességet javító játékokról (ugrókötelezés, célba dobás és társai), a zeneterápiáról.

Legalább ilyen fontos a lelki zavarok: az iskolai kudarcok okozta szorongást és agresszivitást kezelni. Ebbe beletartozik a szülő (ön)terápiája is. Meg kell értenie, el kell magával is fogadtatnia, hogy a diszlexia se nem fogyatékosság, se nem "rosszaság". Hogy a gyerek intelligens, okos - sokszor okosabb kortársainál. A diszlexia nem jár a szellemi képességek elmaradásával. Mivel szavak helyett képekben gondolkodnak, nemegyszer gyorsabban felismerik az összefüggéseket. Nem véletlen, hogy sok tudós és művész is diszlexiás - gondolták volna, hogy Einstein és Mengyelejev is diszlexiás volt? Róluk még senki sem állította, hogy buták lettek volna...

A Népszabadság nyomán
 
 
0 komment , kategória:   tanácsok gyerekneveléshez  
Gyümölcslével érdemes higítani
  2009-01-09 17:41:37, péntek
 
  Gyümölcslével érdemes higítani és csak 4 fok alatt lehet tárolni a csecsemőtápszereket [origo] egészség :

Egy új tanulmány szerint a búzaalapú száraz csecsemőtápszerek hígítását víz vagy tej helyett ajánlatosabb gyümölcslevekkel végezni, majd ha az oldatot feltétlenül tárolni szeretnénk, akkor ezt 4 fok alatt kell tenni. Ezzel megakadályozható, hogy elszaporodjanak a csecsemőkori agyhártya- és bélgyulladásért felelős, a tápszeroldatokból néhány esetben már izolált baktériumok.
A környezetünkben előforduló Cronobacter baktériumokat az utóbbi időben egyes élelmiszeripari termékekben is kimutatták, néhány esetben pedig a csecsemőtápszerekben is jelen voltak ezek a kórokozók. Mindez azért jelenthet problémát, mert bár a Cronobacter fajok okozta csecsemőfertőzések viszonylag ritkák - eddig világszerte mintegy 100 esetet írtak le - lefolyásuk nagyon súlyos, sokszor pedig halálos kimenetelű. A baktérium által okozott agyhártya- és bélgyulladás szempontjából leginkább a kéthónaposnál fiatalabb újszülöttek a veszélyeztetettek.

A Cronobacter baktériumok igen ellenállóak és a kiszáradást is jól tűrik, így a száraz csecsemőtápszerekben akár két évet is túlélhetnek. A csecsemőtápszerek csomagolásán már eddig is feltüntették, hogy a tápszeroldatot minden esetben frissen kell elkészíteni, de még így is alapvetően fontos marad a megfelelő higiéniai tanácsok betartása. A Tareq Osaili által vezetett brit kutatócsoport például azt tanácsolja új tanulmányában, hogy a tápszerek hígítását víz vagy tej helyett inkább gyümölcslevekkel - alma- vagy szőlőlével - végezzük, majd ha az oldatot feltétlenül tárolni szeretnénk, 4 Celsius-fokra hűtve tegyük ezt. Ez a hőmérséklet 1-2 fokkal alacsonyabb a hűtőszekrényekben jellemző átlagértékeknél, azaz erősebb hűtést kell alkalmaznunk.

A kutatók szerint ezzel az eljárással a minimálisra csökkenthetjük a baktériumok szaporodásának esélyét - olvasható a közlemény kivonatában. A legjobb azonban, ha az ajánlások szerint járunk el, és mindig frissen készítjük el a tápszert.

Az eredeti tanulmány a Letters in Applied Microbiology című folyóiratban olvasható.




 
 
0 komment , kategória:   tanácsok gyerekneveléshez  
Internetfüggő gyerekek
  2009-01-09 17:35:24, péntek
 
  Internetfüggő gyerekek

A mai gyerekek jelentős részének az internet használata mindennapos dolog, a 14-17 év közöttiek közel 80 százaléka csatlakozik rendszeresen a világhálóra. Az internet veszélyei kapcsán leginkább a gyermekpornográfiáról, a chaten csevegő pedofílekről, online drogdílerekről és a levélben terjedő bombareceptekről szokás megemlékezni. Ám a veszélyes tartalmak mellett kisebb hangsúlyt kapnak azok a riasztó tények, amik az információs szupersztrádán eltöltött órák számáról tanúskodnak. Pedig a kamasz gyerekek napokon keresztül képesek online játékokkal játszani, a kisiskolások délutánokon át chatelnek és e-maileznek, de már az óvodások is teljes természetességgel nyomkodják a billentyűzetet.

Az American Journal of Psychiatry című amerikai szaklap nem véletlenül érvel amellett, hogy az internetfüggőséget hivatalosan is nyilvánítsák mentális zavarrá. A gyerekek esetében akkor beszélhetünk függőségről, ha egyre több időt töltenek a gép előtt, szép lassan elfogynak a barátaik, elhanyagolják megszokott tevékenységeiket (sport, olvasás), rosszabbul alszanak, feszültté válnak, ha, nem ülhetnek le a gép elé, visszahúzódóbbak lesznek a kommunikáció során és egyre kevésbé veszik ki részüket a családi életből, iskolai teljesítményük romlik, esetleg a tanórákról ellógva internetes csevegőszobákban töltik idejüket. Végül hazudni is hajlandók lesznek, hogy fenntarthassák függőségüket, sőt, egy idő után a virtuális világot sokkal otthonosabbnak érzik, mint a valóságot, saját maguk online változatát pedig vonzóbbnak és sikeresebbnek ítélik.

A fizikai tünetek szintén árulkodók lehetnek. A mozgáshiány rossz hatással van a fejlődő szervezetre: az internetfüggők vagy kórosan elhíznak, vagy rettentően lefogynak a gép előtt ülve. A szem, a vázrendszer és a vérkeringés működése megromlik, és előfordulhat, hogy a sok klikkeléstől, gépeléstől zsibbadni kezd a kezük. Az internet függőknek általában problémájuk van az alvással, sápadtak, kialvatlanok, és gyakran panaszkodnak pánikrohamokra. Ugyan extrém példa, de ázsiai országokban már nem egy halálesetet írnak az internetfüggőség számlájára. Több mint tucatnyian vesztették életüket a sok üléstől való keringési zavar fellépése és az érrendszerében történő vérrögképződés miatt.

Dél-Koreában, ahol a szélessávú internethasználat az egész világon a legmagasabb, megközelítőleg negyedmillió gyermek szorulna kezelésre internetfüggőségéből. Felmérések szerint egy átlagos koreai középiskolás heti 23 órát tölt el a világháló előtt, főként online játékokat játszanak, amiket amúgy az internetfüggőség rohamos terjedésének egyik legfőbb okozóinak tartanak (a másik az iwiw, a Facebook, a MySpace szerű közösségi oldalak feltűnése). Az úgynevezett MMORPG-játékok szabadon bejárható virtuális valóságba kalauzolják el a játékosokat, ahol a saját karakterüket megteremtve kalandozhatnak, teljesíthetik küldetésüket, és léphetnek kapcsolatba más felhasználókkal. A felmérés adatai szerint a MMORPG-játékosok 42 százaléka, míg az ilyen szoftvereket nem használóknak csupán 24 százaléka mutatja az internet függőség tüneteit. A kormány éppen ezért az egyik legkomolyabb közegészségügyi problémaként kezeli az internet függőséget, és már több mint 1000 iskolai tanácsadót képeztek ki a veszély elhárítására.

Figyelmeztető lehet, hogy a magyar gyerekek legtöbbje a függőség kialakulása szempontjából legveszélyesebb online játékok elérésére használja az internetet. A 7-10 évesek közel 96 százaléka elsősorban játszik a világhálón, a 11-14 évesek között pedig 92 százalékos ez az arány.

Súlyos probléma, hogy rengeteg gyereket a szülei magára hagynak internetezés közben, így addig és olyan oldalakat néznek meg, amit és ameddig csak akarnak. 6 éves korig ugyan ötből négy gyermek csak szülői felügyelet mellett internetezhet, de a 11-14 évesek körében már csupán 44 százalék a korlátozás mellett internetezők aránya.

Pedig a gyerekek esetében az internetfüggőség kialakulásának megelőzésében a legfontosabb szerepet a szülői kontroll játszhatja. Ha a szülő jól ismeri gyermekét, és annak napirendjét, továbbá bizonyos szabályokhoz és tevékenységekhez köti a számítógép és az internet használatát (például akkor kapcsolhatod be, ha kész a leckéd), akkor nagyban megelőzhető a probléma. Nagy segítség lehet, ha a számítógépet nem a gyermek szobájában, hanem egy közös helyiségben tartják, így nagyobb eséllyel szabályozható, hogy a gyermek mikor és mire használja az internetet. A rendszeres közös családi programok megtartásával szintén csökkenthető az internetfüggőség kialakulásának veszélye.
 
 
0 komment , kategória:   tanácsok gyerekneveléshez  
Rohanjon a kivert foggal!
  2008-11-25 17:40:52, kedd
 
  Rohanjon a kivert foggal!

Ha gyereke fogát kiveri egy hinta, ne pánikoljon, tegye vissza a szájába, vagy egy kis tejbe, és rohanjon a fogorvoshoz! Nagy esélye van, hogy sikerül megmenteni a kitört fogat.

A tejfog lényegében egy főpróba, egy olyan "szerv", amely segít abban, hogy megtanuljunk megfelelően rágni, beszélni, illetve meghatározza a végleges fogaink helyzetét. Elvesztése nem nagy tragédia, hiszen jobb esetben hamarosan megérkezik a tejfog állandó utóda, a tejfog gyökeréből kinőve.

Ettől függetlenül, minden olyan esetben, amikor a gyermek valamilyen trauma, azaz például baleset következtében veszti el tejfogát, forduljunk fogorvoshoz, nehogy hosszútávú következményei legyenek a sérülésnek! Egy sérült foggyökér nem helyes gyógyulás esetén a maradandó fogat is eltérítheti, a fájdalomról nem is beszélve. Onnét is tudjuk, hogy nem egy hamarosan amúgy is kihulló laza tejfog veszett el a balesetben, hogy nagy fájdalommal és vérzéssel jár a fogvesztés.

Ha végkép bizalmatlanok vagyunk a fogorvossal szemben, vagy bízunk abban, hogy jól fog nőni az állandó fog is, megtehetjük, hogy csak jegeljük a balesetben kiesett fog helyét, illetve tiszta vízzel öblögetjük a sebet. Persze mindig jobb, ha szakember látja el a sérülést. Ez esetben nem kell lélekszakadva rohannunk a fogorvoshoz.

De más a helyzet az állandó fogak esetében, ugyanis ezek is könnyen egy egyszerű esés vagy rossz irányból érkező hinta esetleg mászókáról való lepottyanás áldozatai lehetnek, különösen az átmeneti, 6-11 év közötti időszakban, amikor a gyermek fogai még cserélődnek, néhol hiányosak.

Ez esetben, azaz amikor már nem tejfog veszett oda, azonnal cselekednünk kell: ha kevesebb, mint fél óra alatt szakorvoshoz jutunk, még van némi esély arra, hogy az épp fogat a fogágyba visszahelyezzék - implantálják, azaz eredeti helyére beültessék. Csakhogy erre a beavatkozásra csak akkor van esély, ha a seb és a fog is megfelelően van ellátva a baleset pillanatától fogva. Azonnal keressük meg a kitört fogat, és öblítsük le tejjel, vagy sós vízzel! Fontos, hogy csak a fogkoronát, azaz a fog tetejét érintsük, az ínybe kapaszkodó gyökeret semmiképp! Ne dörzsöljük, csak óvatosan öblögessük!

Majd ez után, ha a gyermek elég idős, hogy felfogja, nem szabad lenyelnie a fogat, próbáljuk meg visszahelyezni a foglalatába! Ez jobb esetben nem fáj, mert a sokktól még nem működnek a fájdalomidegek. Ha nem elég idős ehhez a gyermek, a fogat tegyük egy pohár tejbe, vagy vegyük a saját szánkba a nyelvünk alá! Illetve ezzel párhuzamosan, azonnal induljunk a legközelebbi fogorvoshoz és kérjünk soron kívüli ellátását, ugyanis ilyenkor fél órán belül vissza lehet ültetni a helyére a kiesett fogat!

Nem árt tudni, hol van a lakhelyünkhöz képest legközelebbi, nyitva tartó rendelő, mi a telefonszáma (rengeteget segít a sikeres visszaültetés esélyein, ha már menet közben odaszólunk, hogy készüljenek fel a műtétre), illetve a lényeg, hogy ne essünk pánikba, azonnal cselekedjünk!
 
 
0 komment , kategória:   tanácsok gyerekneveléshez  
Okosít az omega-3
  2008-10-31 00:14:18, péntek
 
 
Okosít az omega-3

Könnyebben tanulnak és gyorsabban fejlődnek értelmi képességeik az omega-3 zsírsavakat szedő gyerekeknek. A legújabb kutatásokban az omega-3-bevitel hatására javult a gyerekek figyelme, koncentráló készsége, valamint felfogó képessége.

Nyugat-Európában a figyelem középpontjába kerültek az omega-3 zsírsavak mint a gyermekek táplálkozásának fontos kiegészítői. A legújabb kutatási eredmények szerint ugyanis a tengeri halakban található omega-3 zsírsavak segítik a gyermekek agyának fejlődését. Javul feladatmegoldó képességük, és jobb tanulmányi eredményeket érhetnek el az iskolában. Az eredmények annyira meggyőzőek, hogy például a brit kormány azt fontolgatja, hogy az iskolásokat ezentúl nemcsak tankönyvekkel, hanem omega-3-mal is rendszeresen ellátja majd. Szakértőnk, dr. Velkey Vera, gyermekgyógyász nyújt segítséget a téma megismeréséhez.
Mik az omega-3 zsírsavak?
V. V.: Az omega-3 zsírsavak - hasonlóan a vitaminokhoz - táplálkozásunk létfontosságú elemei. Legfőbb forrásuk a tengeri hal, melyből heti 200-300 grammot ajánlott megenni. Ezzel szemben Magyarországon az átlagfogyasztás ennek kb. egynyolcada. Más szóval nyolcszor annyi halat kellene ennünk, mint eddig tettük, hogy biztosítsuk az optimális mennyiségű omega-3-bevitelt.

Milyen hatásuk van ezeknek a zsírsavaknak?
V. V.: Az omega-3 zsírsavak egyik legfontosabb hatása, hogy javítják a gondolkodásért és az értelmi képességekért felelős agyterületek működését. Az omega-3 zsírsavaknak több fajtájuk van, az egyik legfontosabb a DHA, mivel ez teszi ki az emberi agy kb. 30 százalékát. Ez a zsírsav alapvető szerepet játszik az agyban levő idegsejtek közti kommunikációs folyamatokban. Az intelligencia és az értelmi képességek pedig ezen a kommunikáción alapulnak. Az omega-3-bevitel különösen akkor fontos, amikor a gyermekek agya a legnagyobb mértékben fejlődik, azaz kb. 14 éves korig.
Eszerint a gyerekek intelligensebbek lesznek az omega-3-tól?
V. V.: Az omega-3 nem csodaszer, nem tud Nobel-díjast faragni senkiből, de segítséget nyújthat ahhoz, hogy a gyerekek értelmi képességei jobban fejlődjenek. Egy vizsgálat például kimutatta, hogy azoknak a gyerekeknek, akiknek étrendjét megfelelő mennyiségű omega-3-mal egészítették ki, jobb lett a problémamegoldó és koncentráló képessége, valamint gyorsabb lett a felfogása. Egy másik, 8-9 évesek körében végzett kutatás azt mutatta, hogy a rendszeresen omega-3-hoz jutó gyermekek 81 százaléka jobban olvasott, 67 százaléka jobban írt, 74 százaléka pedig jobb eredményeket ért el matematikából. A kutatók szerint a pozitív változások hátterében a koncentráló képesség javulása áll. Ez különösen fontos lehet azoknál a gyerekeknél, akik szétszórtak és nehezen tudnak figyelni a feladatokra.
Vannak már hazai tapasztalatok az omega-3 zsírsavakkal?
V. V.: Mivel Magyarországon még újdonságnak számítanak a gyerekeknek szánt omega-3-készítmények, ezért kevés a tapasztalat. Ezek azonban rendkívül pozitívak. A legmegdöbbentőbb eset az volt, amikor egy nehezen kezelhető, közepes tanuló kisfiú szülei arról számoltak be, hogy gyermekük másfél év alatt kitűnő tanuló lett.

Milyen formában adják a gyerekeknek az omega-3-at? Hajlandóak a gyerekek ezt bevenni?
V. V.: A gyerekekkel nehéz olyat megetetni, aminek nem szeretik az ízét. A halolaj általában nem tartozik a kedvenceik közé. Azonban létezik már olyan ízesített, kifejezetten jóízű omega-3 kapszula, amit a gyerekek örömmel szednek.



 
 
0 komment , kategória:   tanácsok gyerekneveléshez  
"Olyan unalmas az iskola..."
  2008-10-09 07:24:42, csütörtök
 
  "Olyan unalmas az iskola..."

Elsős gyerek mondja ezt október elején az elképedt mamának. Aztán még hozzáteszi, hogy holnap már nem is akar menni, itthon sokkal jobban érzi magát, és tud ő tanulni egyedül is, vagy az anyuval. A szülő érthetően megütközik e közlés hallatán, ügyes válaszon töri a fejét, de tanácstalan. Hiszen olyan jól indult minden, már egy éve lelkesen készült a gyerek az elsőbe, táskával a hátán járkált hetekkel korábban, ki-berakosgatta taneszközeit. Az első hetekben lelkes beszámolókat tartott, és szépen gyűltek a piros pontok, vagyis a mosolygós bohócok. Mi történhetett, ami elvette a kedvét, pontosabban az érdeklődését?

Egyáltalán nem ritka az ilyen kifakadás, aminek azonban többféle oka lehet, s ennek megfelelően a tennivaló is változik esetről esetre.

Ha úgy került iskolába - ami mind gyakoribb - hogy tud olvasni, kicsit írni és ügyesen számol a húszas számkörben, szinte törvényszerűen bekövetkezik az a pillanat, amikor rájön a gyerek, hogy "megelőzte korát", nincs igazi kihívás, és elkezd unatkozni. Ha a tanító néni észleli ezt, adhat neki külön feladatokat, amivel ébren tartja a figyelmét és a versenyszellemét. Ha ezt nem teszi meg magától, kérheti a szülő, de egyáltalán nem biztos, hogy az osztályteremben meg is valósul a differenciált bánásmód. Épp ezért kétélű dolog az iskola előtti olvasástanulás, elsülhet jól, de rosszul is.

Unatkozhat az elsős az ellenkező okból is, mivel nem tudja felvenni a tempót, elvesztette a fonalat, nem érti a feladatokat, csak ül és néz a semmibe. Számára azért unalmas az iskola, mert egyre gyakrabban kívül reked a tanulás folyamatán. Ilyenkor segítségre van szüksége, amit az iskolában, a tanító nénitől kell megkapnia. A pedagógusok órakeretébe beépített korrepetáló órák épp ezt a célt szolgálják, ezért a szülő kérje, hogy foglalkozzanak külön a lemaradó gyermekkel. Sajnos nagyon gyakran ezt a labdát kapásból visszadobják a szülőknek: tanítsák meg ők otthon, este a kimerült elsőst mindarra, ami nem sikerült a pedagógusnak napközben. Márpedig a szülő, még a pedagógus szülő sem, alkalmas hosszú távon arra, hogy korrepetálja a saját gyerekét, ez ugyanis nagyon megterheli kettejük kapcsolatát.

Ha túl korán, szociálisan, érzelmileg éretlenül került iskolába a kisgyerek, unalmasnak érezheti az órákat, mert közben egyszerűen elfárad, kimerül, ezért nem tudja követni az óra menetét. A monotónia tűrése, a világos feladattudat is olyan készségek, amelyek akár évekkel is lemaradhatnak a nyelvi, logikai intelligencia fejlődése mögött. Ilyenkor el kell fogadni, hogy a fejlődésnek megvannak a törvényszerűségei, az érést alig lehet gyorsítani. Biztos el fog jönni az az idő, amikor ez a kisiskolás is kihívásnak érzi majd a tanulást. Ha túl nagy a szakadék a gyerek tűrőképessége és a követelmények között, szakember véleményét kikérve akár évközben is kereshetünk neki játékosabb, lazább iskolát, osztályt.

Érezheti unalmasnak az iskolát a kisgyerek azért is, mert az tényleg unalmas. A mai gyerekek hihetetlenül felgyorsult világban nőnek fel, minden pörög, villódzik, száguld, mind a közlekedés, a tévéreklámok, a számítógépes játékok. Ehhez képest naponta 3-4-szer 45 percig csendben, egy helyben ülni, és hosszas magyarázatokat hallgatni a fecskefark rajzolásáról - sok gyereknek, főleg a fiúknak nehezen tolerálható helyzet, amire pontosan ráillik az unalmas jelző. Ebben a tekintetben is igen sok múlik a tanító nénik szakszerűségén, gyerekismeretén és szeretetén. A korszerű, Magyarországon sajnos csigalassúsággal is alig terjedő tanítási módszerek már messzemenően alkalmazkodnak a felgyorsult világhoz és a felgyorsult gyerekekhez.

Akármi is az unalom oka, ne szörnyülködjünk a kifejezésen, ne tartsunk hegyi beszédet arról, hogy "akár unalmas akár nem, muszáj oda járni". Tudja ezt a legtöbb gyerek maga is, csak próbálkozik. Egy érzést, az unalmat amúgy sem lehet megtiltani. Fontos, hogy tisztázzuk az okokat, amiben lehet segítsünk, de hagyjuk meg neki a "Jus murmurandi"-t, azaz a morgás jogát, ami az ókori demokráciában is megadatott a népnek.
 
 
0 komment , kategória:   tanácsok gyerekneveléshez  
Reggeli nélkül az agy sem
  2008-10-03 09:35:35, péntek
 
  Reggeli nélkül az agy sem indul be

A számok drámaiak: egy tíz évvel ezelőtt felmérés szerint akkor a gyerekek 25 százaléka nem reggelizett, jelenleg a serdülő lányok /!/ 40 százaléka, a fiúk 32 százaléka nem eszik semmit reggelire. "A reggeli kapkodásba nem fér bele a reggeli" - mondta az [origo]-nak Huszár András gyermekorvos, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének (HGYE) elnöke, aki szerint a reggelizés elhagyása növeli az elhízás, a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát

Az iskolás gyerekeknek megfelelő mennyiségű és minőségű "üzemanyagra" van szükségük ahhoz, hogy a legjobb formájukat tudják nyújtani a tanórákon, de a reggeli a legtöbb családnál - sajnos - kiment a divatból. Ha esznek is néhány falatot a gyerekek, az esetek döntő többségében ez nem nyújtja számukra a szükséges energia- és tápanyagmennyiséget. Márpedig nem várható el teljesítmény attól az iskolástól, aki reggeli nélkül indul el otthonról!

A tanulás ugyanis az egyik olyan tevékenység, amely rengeteg energiát igényel, és ha nincs meg hozzá a kellő "üzemanyag", lankad a figyelem, hamarabb kikapcsol az agy.

Ezt próbálta meg bebizonyítani az a kutatás, amely a minnesotai Gyermek, Család és Oktatásügyi Minisztérium megbízásából készült. A szakemberek három éven át vizsgálták az általános iskolásokat, és az eredmények, bár meglepőek, önmagukért beszélnek. A kutatók megállapították, hogy azok a gyerekek, akik rendszeresen reggeliznek, jobban odafigyelnek az órákon, jobbak a jegyeik, fegyelmezettebbek, ritkábban betegek, és a sportteljesítményük is meghaladja azokét, akik üres gyomorral ülnek be reggel az iskolapadba.

Az éhező szervezet tehát tanulási zavarokat produkálhat, amit a szülők egy gondosan összeállított és egyszerűen elkészíthető reggelivel könnyedén megelőzhetnének.

A nap első étkezésénél érdemes szem előtt tartani, hogy ilyenkor nem hirtelen nagy mennyiségű energiára van szükség, hanem hosszabb időn keresztül tartó, folyamatos energiaellátásra. Ezért nem ajánlottak a túlságosan cukros élelmiszerek, mint ahogyan a nehéz, húsos, zsíros ételek sem, mert ezek emésztése leköti a szervezet erőforrásait, és a tanulásra hosszú órákig nem marad energia.

A gabonafélékből, tejből álló, friss gyümölcsökkel kiegészített reggeli segítségével a napot jól kezdhetjük, hiszen fokozatosan lebomló komplex szénhidrátokat, rostokat, állati eredetű fehérjét, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz!

Az egészséges reggeli mindig tartalmazzon
- valamilyen gabonafélét,
- gyümölcsöt
- a folyadékok közt reggelire legoptimálisabb összetételű a tej, de a gabonapelyhekhez kiváló választás, a joghurt, gyümölcsjoghurt és a kefir különböző fajtáiból választjuk ki a nekünk megfelelőt.

Az origó nyomán


 
 
0 komment , kategória:   tanácsok gyerekneveléshez  
Válogat a gyerek
  2008-09-27 10:22:41, szombat
 
  Válogat a gyerek

Szinte mindenki ismer olyan gyereket, aki nem hajlandó zöldséget, húsfélét vagy éppen tejtermékeket enni, a tésztát csak magában fogyasztja el, és amit régen örömmel falt be, arra egy idő után csak húzza a száját. Az újdonságtól való furcsa félelem ösztönösen benne van a kicsikben: nem szívesen próbálnak ki új dolgokat, és szeretik, ha a jól megszokott mederben mennek a dolgok.

Az, ha egy gyerek válogatós, nem azonos azzal, ha étvágytalan: az étvágytalanság hátterében gyakran komolyabb, krónikus betegségek állhatnak, míg a válogatós csak azt eszi örömmel, amit szeret - máshoz pedig nem szívesen nyúl hozzá, még akkor sem, ha éhes. A szakértők szerint pedig gyakran arról van szó, hogy a gyerek "saját magának" eleget eszik, ez a mennyiség azonban nem felel meg a szülő elvárásainak.

A válogatósság és az étvágytalanság azonban kéz a kézben járnak: hiszen melyik szülő ne főzné a gyermeke kedvenceit, ha csak azt eszi meg? Így azonban csökken a szeretett ételek köre - ráadásul a gyerek is megtanulja, hogy az evésen keresztül könnyedén manipulálni lehet az anyukát. Benda Viktória gyermekpszichológus szerint ez igazi csapdahelyzet, amelyből a szülők nehezen tudnak kitörni.

"Az egyik legfontosabb aspektusa ennek a problémának az, hogy a szülő mit hoz magával. Azok, akiket válogatósra neveltek, gyakran továbbadják ezt a gyereküknek" - mondja. "Akiket pedig szigorúan neveltek, például addig nem állhattak fel az asztaltól, amíg mindent meg nem ettek, általában engedékenyebbek lesznek a saját gyerekükkel, hiszen nem akarják, hogy ugyanazon kellejen átmennie a gyereknek is, mint annak idején nekik."

Ha egy gyereket kicsi korában rászoktatnak arra, hogy többet egyen a kelleténél (akár játékos formában, akár fenyegetésekkel), az felnőttként is túleszi majd magát, így megnő az esélye az elhízásnak.

És most néhány praktikus tanács az étkezéssel kapcsolatban elsősorban a válogatós gyerekek szüleinek.

Változtassuk meg a gyermek életmódját! Megfelelő sport, a játék, a fizikai terhelés meghozhatja az étvágyat.
A válogatós gyermeket vonjuk be a vásárlásba: segítsen kiválogatni az élelmiszereket, és hagyjuk, hogy segítsen az elkészítésükben.
Ha valamit különösen nem szeret, fogadjuk el, és tápértékben hasonló, más élelmiszerrel helyettesítsük.
A szépen terített asztal, az ételek ötletes, ízléses elrendezése a tányéron étvágyjavító hatású. Az ehető - és egészséges - "díszítőelemek" (sárgarépa, uborka, citromkarika, különböző gyümölcsök, petrezselyem, paprika, tojáskarika, reszelt sajt stb.) nemcsak tetszetősebbé és kívánatosabbá teszik az ételt, hanem növelik annak élvezeti értékét is.
Lehetőség szerint egyen együtt a család! A másik tányérja mindig izgalmasabb, ezért érdemes időnként megengedni a gyereknek, hogy a szülők tányérjából csenjen el egy-egy falatot. * Tartsuk be szigorúan az étkezési időket, és az étkezések között ne engedjük nassolni a gyereket, hiszen ezzel már időközben jóllakik.
Ne erőltessünk semmit! A gyerekek megtanulják, hogy akkor hagyják abba az evést, ha jóllaktak. Ne fenyegessük meg őket, és ne kényszerítsük arra, hogy az utolsó morzsáig mindent egyenek meg a tányérjukról.
Ne tiltsunk semmit! Egy vizsgálat eredményei szerint azok a gyerekek, akiket eltiltottak az édességtől, sokkal többet nassoltak életük későbbi szakaszában.
Ne használjuk az ételt jutalmazásra, és ne is alkudozzunk a gyerekkel az evés kapcsán.
Ne hagyjuk magunkat ugráltatni. Ahelyett, hogy minden válogatós gyerek számára külön főznénk, kínáljunk mindenkinek többfélét, fehérjét, zöldséget, kenyeret, gyümölcsöt és tejet. Párosítsuk az ismerős ízeket az ismeretlenekkel, a kedvenc falatokat a kevésbé kedveltekkel.
Engedjük, hogy a gyerek felálljon az asztaltól! Ne erőltessük, hogy ott üljön akkor is, ha már befejezte az evést.
 
 
0 komment , kategória:   tanácsok gyerekneveléshez  
ha a szülő veréssel nevel
  2008-09-27 10:07:54, szombat
 
  Ha a szülő veréssel nevel...

"Vessünk véget a gyerekek testi fenyítésének!" - így szól az Európa Tanács felhívása, amelyhez nemrégiben Magyarország is csatlakozott. A hosszú távú cél, hogy ne csak a súlyos bántalmazások szűnjenek meg - már egy "egyszerű pofont" se tekintsen senki nevelési eszköznek.

A testi-lelki bántalmazás minden formája, vagyis már egy pofon is sérti a gyerekeknek a magyar gyermekvédelmi torvényben megfogalmazott jogait, és régen bebizonyosodott, hogy nem is hatékony nevelési eszköz. Sajnos gyors változásra mégsem számíthatunk. Egy néhány évvel ezelőtti felmérés szerint a magyar felnőttek 70 százaléka gondolja úgy, hogy egy pofon néha elfogadható. Svédországban egy hasonló törvény 1979-es elfogadása után 30 év kellett ahhoz, hogy megváltozzon a közvélemény. A törvény. bevezetésekor a svédek 65 százaléka azt mondta, hogy kell a testi fenyítés, mint nevelési eszköz. Az azóta eltelt években a felnőtt fiatalok között egyre kevesebb az öngyilkos és a depressziós beteg, és a svéd lakosságnak ma már csak tíz százaléka helyesli a testi fenyítést mint nevelési módszert.

Amikor erről a témáról beszélünk, bizonyára minden felnőttnek eszébe jut egy-egy pofon, amelyet még gyerekkorában kapott, és arra is jól emlékszik, miért kapta. Ez is azt bizonyítja, hogy a veréssel járó szégyen és fájdalom hosszú-hosszú évekig bennünk él.

Pedig nem ez a büntetés célja! A szakirodalom szerint a hatékony büntetésnek három célt kell követnie. Először: kárpótolni kell az áldozatot - ha például a gyerek kitöri az ablakot, akkor zsebpénzéből járuljon hozzá a javíttatáshoz. Másodszor: el kell érni, hogy a bűnös többé ne vétkezzen: a gyermeknek tehát meg kell értenie, mi a helyes és mi nem. Végezetül pedig le kell mosni a gyerekről a vétket. A büntetéssel sose a gyereket ítéljük el, hanem a helytelen viselkedését. Ne mondjuk azt, hogy "Ma rossz voltál". Ehelyett mondjuk azt: "Nem volt helyes, hogy a szobában labdáztál, máskor menj ki az udvarra!" A szülő és a pedagógus legtöbbször, sajnos, a gyereket bélyegzi meg. Pedig ha állandóan azt szajkózzuk, hogy rossz vagy, rossz vagy, akkor a gyerek idővel így gondolkodik: ha egyszer rossz vagyok, akkor nyugodt szívvel csinálhatom azt, amihez éppen kedvem van.

Amikor megverjük a gyereket, nem gondolunk arra, hogy ő képtelen védekezni. Mi vagyunk az erősebbek, és nincs esélye velünk szemben. A kisgyerek még nem adja vissza a pofont, de a kamasz gyerek már visszaüthet. S akkor már késő!

Legtöbbször stressz helyzetben csapunk oda: olyasmi történt, hogy azonnal közbe kell avatkoznunk, és ilyenkor a kéz mindig kéznél van. Sok esetben nem beszélgetünk el a gyerekkel a történtekről, nem mutatjuk meg neki a helyes utat. Kiabálunk rá, ha rosszul viselkedik, de azt nem vesszük észre, amikor jó. A jó viselkedést nem díjazzuk, a gyereket szinte alig dicsérjük, a rosszaságot viszont szigorúan büntetjük!

A büntetés akkor hatásos, ha követi a tettet - s ez a jutalomra is érvényes. Sok szülő a gyerek reggeli "produkcióját" este torolja meg, mikor az már egyáltalán nem "aktuális". Nincs egységes szabály, mit hogyan és mivel büntessünk. Minden gyerek egyedi és megismételhetetlen, így ami hatásos az egyiknél, nem biztos, hogy eredményes lesz a másiknál. Ésszel és szívvel kell büntetni, semmiképpen sem indulatból. Hatásos büntetés lehet például a gyerek eltiltása kedvenc játékától, hobbijától. De mindig mérlegelni kell, vajon a büntetéssel célt érünk-e, és egyáltalán kivitelezhető? A szülők gyakran panaszkodnak: nem tudom, mit csináljak ezzel a gyerekkel. Már hetek óta szobafogságban van, nem nézheti a TV-t sem, de viselkedése mit sem változott. Ilyenkor megkérdőjelezhető a büntetés javító-nevelő jellege, és más módszert kell keresni. De semmiképpen sem indulatból, elhamarkodottan. Az üres fenyegetőzés, vég nélküli lamentálás, a betarthatatlan büntetések komolytalanná teszik az egész nevelési helyzetet.

Közhely, hogy a jutalmazáson alapuló nevelés eredményesebb, mint a testi fenyítés. Sok szülő azonban átesett a ló túlsó oldalára. Kapsz egy százast, ha kiviszed a szemetet, kitakarítod a szobádat - mondják csemetéjüknek. A felnőttek számára a jutalom gyakran valami anyagi természetű dolgot jelent: ilyenkor mindig a zsebükbe nyúlnak, meg akarják vásárolni a gyerek jóságát. Pedig jutalom lehet egy séta, közös játék, beszélgetés, egy közös kirándulás. A másik fontos dolog: tanítsuk meg a gyereket örülni! Az örömünket mindig nyilvánítsuk ki előtte. Ki kell mutatni, mennyire örülünk annak, hogy együtt vagyunk, hogy mindenki egészséges a családban, hogy szépen süt a nap, hogy jó a kedvünk.

A felmérésekben pár kivételtől eltekintve minden gyerek azt vallja, hogy megverték már otthon. Ezt megalázónak tartják, kiszolgáltatottnak érzik magukat, hiszen nem tudnak védekezni. A testi fenyítés másik veszélye: a verés és az erőszak közti határt könnyű átlépni, s gyakran nem is lehet szétválasztani a kettőt. A szülő például pofon vágja hisztis gyerekét - de különbség van egy pofon és három pofon között.

Vekerdy Tamás pszichológus szerint nehéz meghúzni a határt, hol végződik a "néha rácsapok a fenekére" és hol kezdődik a bántalmazás. Az előbbit ő nem is tartja tragikusnak, különösen akkor nem, ha például egy "hülye voltam, te is az voltál, bocsánat" fordulattal helyére kerülnek a dolgok. - Persze, ha a bocsánatkérés rutinná válik, akkor ez sem működik - teszi hozzá. Azt mondja, hogy minél nagyobb a gyerek, annál ártalmasabb lehet a pofon, mert az idősebbek sértőbbnek, kibírhatatlanabbnak érzik.

dr. Pusztai Éva
tanulásmódszertan tréner
 
 
0 komment , kategória:   tanácsok gyerekneveléshez  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2018.04 2018. Május 2018.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 6528 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 83
  • e Hét: 1405
  • e Hónap: 11193
  • e Év: 69350
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.