Regisztráció  Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
Arany János: Családi kör – mai modern változata
  2016-06-18 22:48:05, szombat
 
 

Reggel van, reggel van, mindenki ideges
Ház ura üvöltve tiszta zoknit keres.
Feketés csészével boglya fejű asszony,
Ajánlja az égnek, hogy rája rogyasszon.

Mintha szélből volna a nagylánynak lába,
Sebesen bevonul a fürdőszobába.
Hosszú perceken át pingálja a szemét,
Testvéröccse ordít: - Gyere ki, te szemét!

Konyha melegében jó pirítós mellett
Nagymama mosolyog, ahogy tőle telhet.
Min vigyorog mama? - kérdezi a veje,
Csupa borotvahab összevagdalt feje.

Wc-be zárkózik a legkisebbik gyermek,
Most írja a leckét - na még csak ez kellett.
Ajtó előtt jár a család furcsa táncot,
Szemük szikrákat szór, arcuk sok-sok ráncot.

Mire a rádió mondja a hét tizet,
Elromlik a bojler, nem ad meleg vizet.
Az asszony begörcsölt kezekkel mosogat,
Férje jeges vízben sziszegve mos fogat.

A nagylánynak immár fél keze kabátban,
A másikban pöttyös kakaós pohár van.
Le is önti rögvest frissen mosott blúzát,
S kabátján vastagon megkent kiflit húz át.

Az utcáról szalad vissza a ház ura,
Lábán cipő helyett megszokott papucsa.
A reggel számára eléri a csúcsát,
A cipőben megleli elveszett slusszkulcsát.

Reggel van, reggel van, ideges mindenki,
Az asszony is elment nincs már otthon senki,
Bevetetlen ágyon gyűrött párna feszít,
És a WC-tartály sistereg egy picit...



Read more http://eztnezdmeg.com/arany-janos-csaladi-kor-mai-modern-valtoza/
 
 
0 komment , kategória:  Viselkedés kultúra  
Kedves urak, önöknek szántam..
  2016-05-11 17:49:47, szerda
 
 

...de azért ajánlom, hogy a hölgyek sem hagyják ki és olvassák el. Nagyon tetszik a befejezés. Mindezt egy férfi írta. Úgy gondolom mindenki el tudja dönteni magában, hogy ez hízelgő-e vagy sem a nőkre nézve.
A 40 feletti nők...
Egy férfi tollából...
Ahogy öregszem, egyre inkább a 40 feletti nőket értékelem. Csak néhány példa, hogy miért:
Egy 40 feletti nő sosem ébreszt fel az éjszaka közepén, hogy megkérdezze: "Mire gondolsz, drágám?" Fütyül rá, mire gondolsz.
Ha egy 40 feletti nőnek nincs kedve meccset nézni veled, nem ül oda melléd nyavalyogni. Csinál helyette valami olyat, amihez kedve van.Általában valami sokkal értelmesebb dolgot.
Egy negyvenen túli nő már elég jól ismeri önmagát ahhoz, hogy tudja, ki ő, mi ő, mit akar és kitől. Kevés olyan 40 feletti nő akad, akit érdekel, hogy mit gondolsz róla vagy arról, hogy mit teszel.
A nőknek 40 felett tartása van. Ritkán fordul elő, hogy jelenetet rendeznének az operában vagy egy elegáns étterem kellős közepén. Na persze ha megérdemled, gondolkodás nélkül lelőnek, főleg ha esélyt látnak arra, hogy megúszhatják.
Az idősebb nők nem bánnak szűkmarkúan a dicséretekkel, gyakran akkor sem, ha nem érdemled meg. Tudják, milyen érzés, amikor az ember nem kap elismerést.
40 felett egy nő elég magabiztos ahhoz, hogy bemutasson téged a barátnőinek.
Egy fiatalabb nő gyakran még a legjobb barátnőjét is hanyagolja, ha partnere van, mert nem bízik meg a fickóban.
Egy negyvenen túli nőt abszolút nem érdekel, hogy tetszenek-e neked a barátnői, mert tudja, hogy azok sosem árulnák el őt.
A nők a korral természetfeletti képességekre tesznek szert.Egy 40 feletti nőnek sosem kell meggyónnod a bűneidet. Úgyis mindig tudja.
Egy 40 feletti nőnek jól áll a tűzpiros rúzs. Ugyanez már nem mondható el a fiatal lányokról vagy a transzvesztitákról.
Ha eltekintesz attól a néhány apró ránctól, egy 40 feletti nő sokkal szexisebb, mint fiatalabb nőtársai.
Az idősebb nők egyenesek és őszinték. Azonnal a szemedbe mondják, hogy mocsok disznó vagy, ha úgy viselkedsz! Nem kell törnöd a fejed, hányadán is állsz velük.
Igen, számtalan okból dicsőíthetjük a negyvenen túli nőket. Sajnos ezt fordítva már nem lehet elmondani. Minden ragyogó, okos, ápolt, szexis 40 feletti nőre jut egy kopaszodó, pocakos őskövület sárga nadrágban, aki bolondot csinál magából valami 22 éves kis pincérlánnyal az oldalán. Hölgyeim, elnézést kérek érte.
És minden olyan férfinak, aki azt mondja: "Miért vegyek meg egy egész tehenet, amikor csak tejet akarok inni", üzenem, hogy változnak az idők. Manapság a nők 80%-a ellenzi a házasságot. Miért? Mert a nők is rájöttek, hogy nem érdemes megvenni egy egész disznót azért a kis kolbászért...
Sorry ...... ...........
 
 
0 komment , kategória:  Viselkedés kultúra  
Arra menj, ahol a szeretet van
  2015-10-13 17:59:31, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Viselkedés kultúra  
Állj az őszinték és a bátrak közé...
  2015-10-13 17:56:02, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Viselkedés kultúra  
Az alkoholisták összegyűltek
  2009-04-08 08:51:45, szerda
 
 

Mentem a boltba korán reggel, hangokat hallottam a lépcsőházból. Nem szeretem, amikor az alkoholista házkezelőségi tag Árvay Róza kinn áll,beszél mindenkit, aki elmegy mellette nem tűrhető hangnemben hülyézve, káromkodva. Éppen kiosztotta a takarítónőt. Biztos még nem ivott eleget. Van egy jóságos édesanyja, aki megrettenve él miatta saját lakásában. Nemrég a kukásokkal barátkozott össze Árvay, azokat hordta be a lakásába, míg rá nem akarták törni az ajtót.Neki van a gonosz és tolvaj zsidó rokonsága,még Nyíregyházán is. Gyereke soha nem volt, azzal vádolta az orvosokat, hogy ők tették tönkre, hogy ne legyen gyereke. Volt egy kommunista férje Németh, akivel együtt ittak az Avason. A mostani élettársa hidegkék szemű, németben dolgozott, úgy szedték meg magukat. Lényegében mindenük megvan, mindhárom szoba a legszebb bútorokkal berendezve, de mindenkiről pletykál, mindenkibe kötekszik, időnként olyan részeg, hogy nem tud feljönni a lépcsőn. Irígylem. Van pénze italra, másnak ennivalóra sem telik. Egészséges az alkoholizmusán kívül, csupán miatta van eü problémája, mégis leszázalékolták.
Társa, Tóth Kecskésné lánya két éve hunyt el Kati néven. Kiskorában az ütődöttnek született leány kifutott az autó elé és elütötte. Mivel ezek azt tanulták, hogy a törések mentén kapott sérülések következtében beteg lehet a szervezet, arra fogták ügyefogyottságát. Kecskésnének kimondottam pletykás arca van, most egyedül él.
Harmadik pletyu társuk is megérkezett, Nikkelné. Férje négy éve hunyt el. Először felpuffadt, majd lefogyott teljesen. Egyik fia rendőr. Ő kötekedett belém, amikor ideköltöztem a családi ház szétmenése után a kutya végett, hogy nem fog takarítani a lépcsőházban, mossam föl a négy emeletet a kutya lábnyoma után. Most neki van kutyája, belé senki nem kötekszik. A Nikkel-hegy című könyvben találtam meg a nevüket, mely könyvet kitettek az ajtóba többedmagával négy esztendeje.

Még az ajtón bejövet is hallottam a borzalmas káromkodást, ahogyan Árvay szidta az istent. Nagyon rossz élmény a velük való találkozás. Itt mindenki bezárva él, a segítőkészség legkisebb tulajdonsága híján. Senki sem törődik a másikkal, csak ha pletykálásra alkalmas okot ad valaki, vagy valami felháborítja őket. Itt csak úgy lehet élni,mintha nem is létezne az ember. Margó néni, a Morgó kutyás anyja, ahogy nevezte magát mondta pár éve, hogy ezek nem is olyanok, mint az emberek.
 
 
0 komment , kategória:  Viselkedés kultúra  
A kesztyű
  2009-03-09 16:16:32, hétfő
 
 


Bár a szűcskészítmények, a bőrruhák ürügyén térünk ki a kesztyűkre, itt kell szót ejtenünk a kesztyű használatának múltját jellemző társadalmi kettősségre is. A finom kesztyű egykor a kiváltságosok előjoga volt, az előkelőségek még a 17-18. században is - csupán az elegancia hangsúlyozására - sokszor nem is a kézre húzva, csupán kézben tartva viselték. A rangot kifejező, ám vékony kesztyű felett a karmantyú, legújabb nevén a muff melegítette a kezet (Broby-Johansen, R. 1969: 208-210). Ilyen karmantyút, karzsákot vagy ahogy hazai szűcseink árszabásai emlegették, a tolyókesztyűt, tömlőre nyúzott kisállatok, pl. a vidra bőréből is készítettek.

A közemberek kezére védőruhaként kellett a kesztyű. Ha az arktikus népek, a szibériai törzsek kesztyűvel egybeszabott ,,overalljaira" itt nem is térhetünk ki, szólnunk kell azokról a középkorban is használt ruhafélékről, amelyeknek a kézfejnél is hosszabb ujjai védtek a hideg ellen. Az olykor bokáig is érő ujjakkal - ha az időjárás vagy az illem úgy kívánta - viselője bármikor betakarhatta a kezét. A 15. században még Európa-szerte használatos hosszú és később már rövidebbre is szabott ruhaujjakat a kézfej felett még leppentővel, kutyafüllel vagy széles toldással látták el. Az ilyen toldások, lehajtva, a hideg ellen védelmet nyújtottak, visszahajtva pedig széles kézelőt képeztek (Köhler, C. 1963: 205, 308-309). A bokáig érő szűk ujjak Európa keleti szélén, az oszmán-török felső kaftánokon és a pravoszláv kultúrkörben, pl. a moszkvai orosz köntösökön (Rabi-novics, M. G. 1986: 102-103) a 17. századig használatban voltak. E kettős szomszédság tarthatta életben a 17. századi Erdélyből és az Alföldről is emlegetett felső ruhák, felsők földig fityegő ujjait, amelyeket nem szívesen öltöttek fel, mert az alsó karon sűrű ráncokat vetett. Hogy mégis használhatóak legyenek, vállban, a karöltőjük mentén nyílást hagytak, amelyen karjukat kidughatták (Apor P. 1972: 233). Ezek a kézfejnél hosszabb és ,,kutyafüles" ruhaujjak a 17-18. század fordulóján veszítettek népszerűségükből, de az ekkoriban festett erdélyi viseletképek egyik-másik figuráján még megörökítették őket.

Bizonyos munkákhoz azonban kimondottan védőkesztyűre volt szükség, amelyek egyujjas és kétujjas változatait a szántóvető parasztok, pásztorok és ötujjasan a korábbi századokban a halászok is használták. A 16-17. században az angol háztartásokban cselédbér tételei voltak a kesztyűk (Cunnington, Ph.-Lucas, C. 1967: 54, 340), amelyek között vastag anyagból szabott és kötött kesztyűk is lehettek. Megfelelőiket a 17-18. század fordulóján hazai mestereink termékei között is megtaláljuk: a szűrszabók árszabásában (BAZML 1721. Szepes vm.) szereplő ,,Juhász Kesztyűket", valamint a harisnya-, kapcakötők ujjas és ujjatlan gyapjúkesztyűit (VML 1744. Vas vm.). Kötött kesztyűt az erdélyi viseletképek alakjainak egyikén, a székely diákon láthatunk (Viseletkódex 1990. 67. kép).

Ezeknél sokkal gyakoribbak, közkedveltebbek lehettek a bőrkesztyűk. Hazai kesztyűseink az európai elit igényeit is kielégítő, legfinomabb bőrökből és legújabb technikákkal készült termékeinek vásárlói nem közembereink soraiból kerültek ki (Domonkos O. 6821970: 213-227), ámbár bizonyos mesterségek, pl. a szabóság beregszászi művelőinek már jó néhány százada, 1446-ban is - nyilván elegáns - kesztyűben kellett megjelenniük ünnepi alkalmakkal (Radvánszky B. 1986: I. 74). A cselédek, parasztemberek, katonák, kevésbé tehetős közemberek rókaláb- és ködmön-, azaz báránybőrből varrt kesztyűit a szűcsök készítették. Az ilyen kesztyűket nemcsak párban, ,,bokorban" is, tömegáruként piacra vitték. Volt közöttük egyujjas, ill. hüvelykujjas kesztyű és ötujjú, azaz ujjas kesztyű is (Kiss L. 1926: 165). Ilyen választékból kaptak a mezőberényi cselédek is, akik 1817-ben bérben alkudták ki maguknak a kesztyűt (Hentz L. 1978: 234).

Ekkoriban már a kötött érmelegítő sem ment ritkaságszámba. Ez - akár egy ujjatlan kesztyű - az ujjak tövéig ért, és a kézelő alá tűrve rögzítették a csuklóra. Az érmelegítő éppúgy szolgálta az erdei munkára induló férfiakat, mint a gyöngyös érmelegítők a templomba készülő asszonyokat (Horváth T. 1972: 274).

A szűcs készítette bőr- vagy az idővel házilag is kötött kesztyűk mindvégig alantasabbak maradtak kesztyűsöktől vásárolható társaiknál. Az 1850-es években a ,,glacé-kesz-tyűben" korzózó jómódú kecskeméti gazdalányok (Vahot I. 1853: 99-101) méltán érezték magukat dámáknak finom kesztyűjükben, amely úgy tűnik - itt még majd egy évszázad elteltével is - a presztízs kifejezője maradt. 1928-ban is kuriózumként említi a Magyar Divatlap, hogy a ,,kecskeméti paraszt gazdalányok teljesen modern plissírozott selyemruhához fejkendőt viselnek és fehér kesztyűt" (F. Dózsa K. 1989: 318).

Forrás: Magyar néprajz

Lehet tovább keresgélni, én nem leltem meg, melyik kesztyűt kell lehúzni, amikor megsért egy hölgyet valaki, hogy meglegyintsék a becsületbe gázoló arcfelét. Egy biztos, nem illik kesztyűben kezet fogni legfeljebb hideg időben a hölgyeknek.
 
 
0 komment , kategória:  Viselkedés kultúra  
Magyar viselkedéstechnika
  2009-03-09 15:48:38, hétfő
 
 


A viselkedés maga a jó modor, a magatartás, az önfegyelem; sőt a protokoll idesorolja a jellemet, a megjelenést, az öltözködést, a fellépést, az illedelmességet, az udvariasságot, az előzékenységet, a figyelmességet, a tapintatot, a pontosságot, a szerénységet és a türelmet. Ezen tulajdonságok magas szintű ismerete és elsajátítása teszi a protokollt protokollá és a protokollost protokollossá.

1./ jellem: a jóra-rosszra való hajlandóság egyrészt születési,neveltetési kérdés, másrészt belső hajtóerő. A protokoll szerint az akaratunktól függ, hogy mikor melyik kerekedik felül. A jellemet alkotó tulajdonságok csoportjai a következők: - kapcsolódás más emberekhez való kapcsolódás, a tulajdonhoz való kapcsolódás, a munkához; - az önmagunkhoz való viszonyt jellemző tulajdonságok; - a becsületességre vonatkozó tulajdonságok; - az akarati tulajdonságok. A jellem tökéletesítésében szerepe van: - a megfelelő magatartási normák begyakorlásának; - a helyes magatartási formák tudatosításának; - a külső késztetésből, normából belső indíték, erkölcsi közvetítés válik, amely a több lehetségesből kiválasztható legjobb cselekedetre ösztönöz. (Ottlik Károly)

2./ lelkiismeret: erkölcsi tudat, ami alapján az ember meg tudja ítélni a saját tetteit, érzéseit, erkölcsösségét, de még a gondolatait is.

3./ a magatartás, viselkedés: jellemzi az egyént mind a magán-, mind a hivatali életben. A kialakításához több tényező is hozzájárul: -erkölcsi tudat; - kultúra és kulturáltság; - pszichikai beállítottság; - családi, társadalmi, iskolai és munkahelyi szokások, követelmények. Környezetünknek a viselkedésünkön keresztül adjuk át a magatartásunkat: - tiszteletadás; - határozottság; - mértékadás; - tapasztalat.

4./ a megjelenés: tükrözi az embernek az önmagával és másokkal szemben állított erkölcsét, igényességét és viszonyát. Kiterjed a haj-, bőr- és körömápolásra, a tiszta, vasalt ruházatra, a frizurára, a parfüm- és sminkhasználatra. A protokollban is tanítják a szállóigét: "Nem a ruha teszi az embert!", de legyünk őszinték: kevés ember gondolkodik így. A ruházatunk nem csak rólunk, hanem a környezetünkről is árulkodik. Leszűrhető általa a vallás, a terület, ahol élünk, milyen normákat követünk, ezen kívül védelmi szerepe is van, óv az időjárás viszontagságaitól vagy valamilyen veszélyes helyzettől (tűzoltóruha, vegyvédelmi öltözék stb.).

A hivatali életben a férfiak alapviselete a sötét öltöny: kék, szürke vagy "földszínű" barna, a zokni sötét,lábszárat takaró, a cipő fekete és elöl fűzős. Lehetőleg rövid, de mindenképpen ápolt haj, rövid, ápolt körmök. A hivatali életben az ingnyak és a kézelő nem lehet kopott! Zakót a saját irodán kívül kötelező viselni, még kánikulában is. A férfiak ékszert ne viseljenek, kivéve a karikagyűrűt. Az ing alatt természetesen hordhatnak ékszert. A nyakkendőtű nem kívánatos. A zakó hajtókáján lehet kitüntetés, vagy valamilyen klubhoz tartozást jelölő jelvény, de pártjelvény nem! A nyakkendő összhangban legyen az öltönnyel és az inggel, érjen le a nadrág övéig. A karóra minél vékonyabb bőr legyen.

A nőknél klasszikus a szoknya-blúz-blézer hármas, a kosztüm. A szoknya helyett viselhető hosszú, bokát takaró nadrág is, de ha szoknyát hordunk, a következőkre kell figyelni: - a szoknya mindig takarja a térdünket; - világos kosztümöt - akár szoknyával, akár nadrággal - a fiatalabb korosztály viseljen, persze a sötét kosztümöt bármelyik korosztály hordhatja életkortól függetlenül; - a szoknyát mindig, mindenhol csak harisnyával viseljünk (a kánikulában az állami- és vallási rendezvények kivételével a protokoll engedményt tesz); - a cipő és a táska egyszínű legyen, mindkettő bőrből készüljön, és azonos legyen a kosztüm színével vagy hasonló legyen hozzá; - a smink és a frizura egyszerű legyen, a parfüm pedig kevés. Minden használati tárgy (óra, óraszíj, öngyújtó, táska, esernyő stb.) legyen nőies, ne hasonlítson a férfiakéhoz. A nők legfeljebb két darab gyűrűt, egy pár fülbevalót és egy nyakláncot vagy karkötőt viselhetnek.

Az állami delegáció öltözködése számtalan szabállyal és formával él, ezek elsajátítása sok időt és nagy tapasztalatot. kíván.


Az alkalmi öltözetek

-"White tie" (rövidítve: WT) vagy "formal-frakk:" frakk fehér mellénnyel, fehér, keményített inggel, egyenes gallér tört sarokkal, fehér csokornyakkendővel, a cipő fekete, lakk. A hölgyeknek: nagyestélyi: hosszú ruha, megfelelő kiegészítők, könyökön felül érő kesztyű. Kesztyű és táska viselése mindig kötelező, a kalap az alkalomhoz illő legyen.
- "Black tie" (BT) vagy semi-formal-smoking, szmoking fekete mellénnyel, keményített ing puha lehajtott vagy egyenes gallérral, fekete csokornyakkendő, fekete lakkcipő. A hölgyeknek hosszú ruha a kiegészítőkkel együtt, a nagyestélyinél egyszerűbb kivitelben.
-Informal - sötét öltöny, elegáns nyakkendő vagy csokornyakkendő, fekete fűzős cipő, vékony zokni. A nőknek alkalmi ruha.
- Casual, "businnes casual" - hivatali öltözet: öltöny, nyakkendő. A hölgyeknek szoknya, blézer vagy kosztüm.
- Slacks - sportos öltözet: viselhető farmer, vászon nadrág, pulóver, sportcipő, nyakkendőt nem kell kötni.

A diplomáciai, főnemesi, nemesi öltözékekben a fentieken kívül előforduló öltözékek:

- Ceremoniális öltözet: fekete zsakett csíkos nadrággal, fehér, lehajtott gallérú ing, szürke nyakkendő, fekete fűzős cipő. A nőknek angolos kosztüm vagy komplé, kalap és kesztyű kötelező.
- Látogató öltözet: fekete zakó, csíkos vagy sötétszürke nadrág, fehér, lehajtott gallérú ing, szürke vagy sötét mintás nyakkendő. A hölgyek kosztümöt vagy ruhát viseljenek kabáttal.

Az egyenruhára vonatkozó előírások:

- Uniform/White tie: díszegyenruha, kitüntetések szalagsávon vagy eredeti formában.
- Uniform/Formal: ünnepi öltözet, a kitüntetések szalagsávon.
- Uniform/Informal: köznapi egyenruha, kitüntetések szalagsávon.

A megjelenéshez tartozhat a jármű is. Elsősorban ne luxuskocsikra gondoljunk, hanem az ápolt, sallangmentes járműre, amely lehet személygépkocsi vagy állati erővel vont jármű. A lipicai lovat az 1500-as években többek között azért tenyésztették ki, hogy fogadásokon alkalmazzák őket. (Forrás: Világunk c. műsor, Duna TV, 2008. február 28. 16:15.)

5./ illedelmesség: a franciák ezt az espirit de conduite kifejezéssel írják körül. Gyűjtőnév: a tiszteletadás, a jó modor, a tapintat, a kulturáltan társalgó, nem gesztikuláló és kevés mimikát használó emberre jellemző ez a tulajdonság.Aki ritkán jár társaságba, nem tud teljes mértékben viselkedni még akkor sem, ha jól ismeri az illemszabályokat. A Révai Nagy Lexikona az illedelmességet az illendőség címszóval határozza meg. A kifejtés részletes, két mondatot hadd idézzek belőle: "A társadalmi életben főleg a nők az illendőség őrei. Ha tudni akarod, mi illik, nemes nőktől tudakold, mondja Goethe a Torquato Tassoban.".

6./ udvariasság: "A jó modor és az igazságszeretet mellett az úriember ismérve. Az udvariasság a műveltség egyik fő tényezője, mely mindenkinek a jóakaratát meghódítja." (Lord Chesterfeld). Az udvariasság az alapja minden társadalmi érintkezésnek, amelynek az egyik része szabályozott, a másik része a jellemből fakad.

Az írott szabály rövid változata: előnyben részesítik:

- a férfiak a nőket,
- a fiatalabbak az idősebbeket,
- a beosztottak a vezetőket.

Vigyázat! Az állami- és az egyházprotokoll ebben is kivétel!

7./ előzékenység: az udvariasság egyik ága. Itt elmaradnak ma szabályok, egy kivétellel: legyünk előzékenyek. Egy nő is segíthet egy férfinak, ha az rászorul, az idősebb hölgy is átadhatja a helyét egy betegnek vagy egy kismamának stb. Az előzékenység alapja a kölcsönös: az ön- és mások megbecsülése.

8./ pontosság: a királyok udvariassága. Hivatali időben/munkanapon a munkaidő kezdete valójában a munka kezdetét jelenti, a munkaidő végét követően 10-158 perccel még illik a munkahelyen lenni. Munkaebéd/vacsora alkalmával a vendéglátó 15 perccel a megbeszélt időpont előtt, a vendég pedig pontosan érkezzék.

Fontosabb társasági alkalmakkor koktélparti, állófogadás esetén a vendég a kezdés és a befejezés között bármikor érkezhet, díszétkezéseknél legkésőbb pedig a megadott időpontban. A pontosság szabályai országonként változnak, egyes afrikai országokban a több hetes késés sem ritka, de a diplomáciai protokollt az egész világon be kell tartani, egyetlen országot sem sérthetünk meg.

9./ szerénység: ha szerények vagyunk, az azt jelenti, hogy van mire szerénynek lennünk. A szerény ember jó vitapartner, remek társalgó, értelmes, kulturált, illemtudó.

10./ türelem: nélkülözhetetlen az élet minden területén. "Dühösnek lenni annyi, mint más hibáját magunkon megbosszulni." (A. Pope).

11./ köszönés, kézfogás, kézcsók: a) a köszönés a leggyakoribb és a legtöbb formában megtalálható érintkezési forma,, hazánkban főleg a napszakokhoz kötődik. Súlyos és gyakori hiba, hogy a magyarokra oly jellemző kívánok igét elhagyják a köszönésből, marad a "Jó reggel"t!, "Jó napot!" stb. a "Jó reggelt/napot/estét/éjszakát kívánok!" helyett. Az elköszönés is lehet napszaknak megfelelő, de a leggyakoribb a "Viszontlátásra!" forma.

Előre köszön a férfi a nőnek, a fiatalabb az idősebbnek, a beosztott a főnöknek. Az egyház képviselőjének mindig a "civil" köszön előre. A köszönést mindig illik fogadni és viszonozni. Ha nem nekünk, hanem egy, a társaságunkban lévő ismerősünknek köszönnek, a köszönést nekünk is fogadni és viszonozni kell. Ha valakivel többször találkozunk egyazon napon, elég egyszer üdvözölnünk őt. A protokoll szabályai szerint köszönés 30 lépésen belül történjék. A "Csókolom!", "Kezét csókolom!" a mindennapi életben elfogadott forma, de a hivatali életben nem használjuk, a protokoll pedig lealacsonyítónak tartja. A "Kezicsókolom!", a "Potkiván!", a "Stét!" stb. durva, sértő, kerülni kell. A tegező köszönés csak a családon belül vagy közeli barátok, munkatársak között hangozhat el. Egyre gyakoribb, hogy két idegen már az első találkozáskor letegezi egymást, jelentős korkülönbség esetén is. Ha már így adódott, a tegező viszonyt nem szabad visszavonni. A tegező köszönés legáltalánosabb formája a "Szervusz!" és rövidítései. A szervusz a "servus humilissimus" latin kifejezés rövidítése, jelentése: alázatos szolgája. A középkorban terjedt el, hazánkban akkor még a tegeződés volt szokásban.

A köszönés egyéb formái: - a férfi a kalapját - ha az nem egyen-vagy formaruha része - mindig és mindenki előtt köteles megemelni a köszönéskor, a "külső", az üdvözlendőtől távolabb lévő kezével. A kalapemelés ne legyen "kéregető", mint a "tányérozó vagy a "kalapozó" mozdulata; - cigarettával, szivarral, pipával a szájban köszönni illetlenség; - integetni csak a kb. 30 méternél távolabb lévő barátnak, ismerősnek illik; - a kézfogás legyen gyors, határozott, közepesen erős. Az erőfitogtatást kerülni kell, ugyanúgy, mint a "döglött hal"-szerű kézfogást. A nő nyújt először kezet a férfinak, a vezető a beosztottnak, azonos neműek között az idősebb a fiatalabbnak. Ha külföldre utazunk, ismerjük meg az ottani szokásokat (pl. egy nő soha ne nyújtson zsidó, főleg ortodox zsidó férfinak kezet!); kesztyűs kézzel nem illik kezet fogni, kivéve ha nőről vagy egyenruhás férfiró van szó (a kesztyű az egyenruha része). Ma már a férfiak kesztyűben fognak kezet, ha megállapodtak ebben. Kézfogásnál a férfi köteles felállni, hölgyek között csak a fiatalabb áll fel az idősebb nő vagy a nála jóval magasabb beosztású férfi előtt. - Külföldön egyre ritkább a kézfogás, ennek indoka lehet pl. a szokás, a személyes zóna vagy a a kórokozóktól való félelem. - A személyes zóna fontos szerepet játszik a kézfogásnál és egyéb kapcsolatfelvételnél. A testünktől számított mintegy 30 (0-50) cm. távolság az intim zóma, 50-200 cm. távolság a személyes zóna, azon túl pedig a nyilvános zóna. Ezek döntik el, hogy kit milyen közel engedünk magunkhoz. Ezek a határok persze változhatnak, egy zsúfolt járművön me tarthatjuk be a zónahatárokat. A személyes uóna határai országonként változnak, pl. Angliában és az északi országokban az emberek több 10 méterről üdvözlik egymást, az angolok pedig még bemutatkozásor sem fognak kezet.


Forrás: Wikipédia

 
 
0 komment , kategória:  Viselkedés kultúra  
Boldogok a primitívek!
  2009-02-13 18:34:28, péntek
 
 
Mennyire boldogok a primitív ember külsővel rendelkezőek! Dolgoznak, miközben nagyon jól helyezkednek, a rugdosó magatartás jellemző a munkaerő piacon. Otthonukban játszák a kiskirályt, nagyszájúak, senki sem mer velük kikezdeni, mert egy cseppet sem izgatják fel magukat, bármi is éri őket, be tudnak olvasni mindenkinek. Mintha az idegrendszerük kötélből lenne, nem is emberi. Ami más embernek sértést jelent, ők ezen hahotáznak, a tisztességet gúnyolják, a becsületességen nevetnek.


Én egy ilyen megyében élek, ahol az igaz emberek java része elhunyt titkon, csendben, ahogyan az embereknél szokás.
Ahányszor kimegyek az utcára szembe kell néznem az alkoholistákkal, a bolti eladók durvaságával. Csodálkozom azon, hogyan alkalmazhatók olyanok, akik míg a vevő ott tartózkodik még, kibeszélik őt egymás között hangosan.

Először ilyennel egy Fábián nevű boltosnál találkoztam 1980-ban. Éppen a pártbizottságon voltam gyors-gépíró munkatárs, mely egész napi jegyzőkönyvvezetést, áttételt jelentett a jelentések elkészítésével, széthordásával együtt, s mellette be kellett szereznem a párttitkárnő konyakját, mégpedig közületire, melyre kávét kellett ilyenkor iratni. Már a hazugság is megviselt engem, hát még az ital vásárlás!

Elmentem a moziköz melletti boltba konyakot venni két gyermekes fiatalasszonyként, de éppen nem volt. Megkérdeztem a magam módján kedvesen: - Mit tudna ajánlani konyak helyett?

Fábián felhördült, a bolt tőle zengett. Utánozott engem: - Még hogy mit tudnék ajánlani? Még a pénztárnál is hallottam, ahogyan hangosan üvöltözve közölte a vásárlókkal, milyen kérdéssel fordultam hozzá.

A nagy áruházak betanítják eladóikat, holott a létminimumot adják fizetségül, s még a bérletet sem fizetik ki és másfél órás utakkal megközelíthetőek, s naponta pénztárosaik több mázsa élelmiszert mozgatnak meg, óriási bevételt köszönhetnek nekik, ennek ellenére elesnek minden prémiumtól, ha csak egy napot is hiányoznak.
A kisboltosok között sok a cigány, a közönséges alak, akiket mesterségesen termeltek ki.

Mai napon is engem tárgyalt az egyik pénztáros a többi eladóval, míg pakoltam a táskámba. Érthetetlenül tűrtem a kibeszélést, pedig ebbe a boltba éppen emiatt már hetek óta be sem tettem a lábamat. Valahogy átnéznek az embereken, nekik nem kell tanulni az aranyszabályt, melyet a művészek tanulnak első fellélpéskor, hogy a közönség ne befolyásolja őket, csak felfelé nézhetnek, s a dalra koncentrálhatnak. Nincsenek gátlásaik. Átnéznek rajtam, hiszen nem jelentek nekik semmit, de még az sem érdekli őket, hogy többé abba a boltba be nem teszem a lábamat. Úgyis rá vannak az emberek utalva arra, hogy bemenjenek vásárolni, főleg a hozzájuk hasonlóak, melyekből itt az egész megye áll.
 
 
0 komment , kategória:  Viselkedés kultúra  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 19 db bejegyzés
e év: 235 db bejegyzés
Összes: 6422 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 349
  • e Hét: 349
  • e Hónap: 29461
  • e Év: 371526
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.