Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 103 
Kamarás Klára: Számvetés
  2017-07-02 06:08:30, vasárnap
 
  Kamarás Klára:

Számvetés


Hogyha te más lettél volna,
Vagy ha én más lettem volna:
Egymásra sosem találunk.
Egymást talán meg se látjuk,
Hogyha te más lettél volna...

De az voltál, aki voltál,
S mert az voltam, aki voltam,
Azt hittük, hogy világ vége
Jöhet, el nem válunk mégse:
Mert az voltál, aki voltál.

Nap a napra. Év az évre.
Elfelejtjük álmainkat.
Elfelejtem, hogy ki voltam,
Felejtsd te is, hogy ki voltál
Napról-napra, évről-évre.
 
 
0 komment , kategória:  Kamarás Klára  
Kamarás Klára: Védtelenül
  2017-06-12 04:57:56, hétfő
 
  Kamarás Klára:

Védtelenül


Kereshetek egy zengő dallamot,
s hiába írok csengő rímeket...!
Fátyolba burkolt ezer gondolat:
Van, amit eltitkolni nem lehet.
Mint a királyt, mesebeli ruhája,
úgy vesz körül minden szó,
és hiába
bujkálok régen elvetett
és újra felkapott színes ruhákba,
áttűnik rajtuk, bárhogy leplezem,
a csontváz, amely belső lényegem.
Tudom, a költő burka mindhiába:
didergő lelke mindig meztelen...
 
 
0 komment , kategória:  Kamarás Klára  
Kamarás Klára: Ragyogás
  2017-05-02 08:21:19, kedd
 
  Kamarás Klára:

Ragyogás


Hozzám ne szólj,
ne simogass, ne légy jó,
mert engem lángra gyújt
minden baráti, szép szó.
Mert oly kevés volt a meleg,
s a fény itt:
nekem egy szentjánosbogár is
fénylik
akár a hold,
akár a csillagok.
A második szónál
már nap ragyog,
és nem tudod,
szegény, nem értheted,
mi gyújt így lángra
egy hideg szívet.
Én sem tudom,
de mindig ez a vége... a vége.
Ha vége,
menj békével tovább!
Hidd el,
nekem megérte.
 
 
0 komment , kategória:  Kamarás Klára  
Kamarás Klára: Rövid önéletrajz
  2017-04-21 09:24:35, péntek
 
  Kamarás Klára:

Rövid önéletrajz


Apám nagyivó sváb volt,
nemzett tán részegen.
Szelíd zsidó nevelt fel,
de nyugvó életem
a háború megtörte,
s bár nem láttam halált,
Őt elsodorta sorsa,
füstként a Mennybe szállt.

Voltam zárdista, buzgó,
tán szent akartam lenni,
felnőttként lelkes párttag . . .
Az életem csak ennyi.

Véres XX. század!
Ha gyűlöllek, hát okkal.
Ó, mennyi tiszta érzést
fröcsköltél be mocsokkal!
 
 
0 komment , kategória:  Kamarás Klára  
Kamarás Klára: Már nem is fáj
  2017-03-03 08:22:14, péntek
 
  Kamarás Klára:

Már nem is fáj


Már minden volt, öröm és fájdalom,
könnyek között egy kevés szerelem,
napfényben mennyi csalfa csillogás,
és mély, sötéten elnyelő verem!

Lassan elfogynak mind a bánatok,
és fakulnak a dús örömszínek.
Az igazságok szertefoszlanak...
Hinnék... hinnék, ha volna még kinek.

Lehullnak az álarcok és ruhák.
Itt a király is törpe s meztelen!
Már nem is fáj a szétfoszló idő,
és az sem, hogy minden reménytelen.
 
 
0 komment , kategória:  Kamarás Klára  
Kamarás Klára: Tél közepén
  2017-01-19 08:09:10, csütörtök
 
  Kamarás Klára:

Tél közepén


Még túl hosszú a tél:
ez január,
s beláthatatlan a hóförgeteg.
Világunk álma mély ...
és dermedö minden tavaszra váró
gondolat.
De hinni kell,
mert egyszer minden bánat végetér.
Legyen bár hóözön,
jég, fagy, lavina, köd:
a Nap elöbb-utóbb kisüt
és az ágak között
bimbózik a remény.
 
 
0 komment , kategória:  Kamarás Klára  
Kamarás Klára: Szorongás
  2016-11-03 05:40:26, csütörtök
 
  Kamarás Klára:

Szorongás

Ne hallgass rám!
Biztos, hogy tévedek.
Én látok mindent feketének,
világunk, ahogy van, kerek.
Hogyan is vihet rá a lélek,
hogy mikor kinn ragyog a nap,
én itt bolondokat beszélek?
Háború? Elmúlás? Halál?
Míg az ember hazatalál,
s egy napsütötte otthon várja,
miért is kell gondolni másra?

Mert kell! Mert félek! Mert jöhet.
Mi máshol van, itt is lehet.

Bezárhatod a kertkaput,
a ház ablaka lehet zárva,
de rád omlik a fal, s a rémség
az otthonodat megtalálja.
 
 
0 komment , kategória:  Kamarás Klára  
Kamarás Klára: Már nem tudom…
  2016-10-30 07:55:56, vasárnap
 
  Kamarás Klára:

Már nem tudom...


Már nem tudom, hogy mért kellett kilépnem
a burokból mi védett és takart,
és úszni, hol már nem látszik a part,
és nincs segítség, nincs ki tettre készen

mellettem állna, bárki is vagyok.
Vállalnom kellett, hogy tudjam mi végre
írom a verset egyre lázban égve,
de nem vagyunk mindnyájan angyalok.

Lám, elvesztettem pár "örök" barátot,
egy kék hold sír a völgy felett, ha látott...
Ha fáj is, értem. Nem kár senkiért!

Majd lesz, ha lesz, s ha nem lesz, én belátom,
magamnak vagyok hűséges barátom,
...vagy így is elkísér, aki megért.
 
 
0 komment , kategória:  Kamarás Klára  
Kamarás Klára: Ha költő vagy...
  2015-12-10 06:24:14, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Kamarás Klára  
Kamarás Klára: Öreg öszvér töprengése
  2015-08-18 04:10:51, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Kamarás Klára  
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 103 
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 11 db bejegyzés
e hónap: 269 db bejegyzés
e év: 1935 db bejegyzés
Összes: 28366 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4744
  • e Hét: 30232
  • e Hónap: 168964
  • e Év: 1021507
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.