Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 48 
Jónás Tamás: Fekete higany
  2017-03-20 07:58:14, hétfő
 
  Jónás Tamás:

Fekete higany


Tisztább a bűne, mint bármelyikünk fénye.
És becsületes is: nem ad okot reményre.
Nyitott és vár rád, rád teríti fátylát,
ő a könnyű létezés végső nehezéke.
Fáradt vagy, és mennél. De még ne!
Maradj még. Talán kimondani kellesz.
A fél ország depressziós. A másik fele az lesz.
Kiolvad figyelmes szíved ezüstje.
Ugyan ki és mire büszke?

Kiárusítva a Balaton. Jó, ha tíz emberé.
A zajos létezés a csendes nincsbe lép.
Sétálnánk a parton, ha nem lenne lezárva.
Megvették, de az üzemnek már túl magas az ára.
Bérben a házak, a szívek, az emberi akarat.
Halállal, rossz költő, ne kíméld magadat.
A szegénység koravén, a hatalom daganat.
Kiesik dudoros homlokod gyémántja.
Ezt az országot ki látja, ki bántja?

Nekem kelljen szólnom? Sorsom, mint az ólom.
Vágyak nem zaklatnak, csak sok-sok-sok rossz álom.
Ma is egyedül, a bérelt, nagy francia ágyon.
Néhány éve már nem magamat sajnálom.
Az elhintett gonosz port felkapja a szép szél.
Nem fontos, hol voltál, hova mész. Hogy léptél?
Kimondom, bár baj lesz: a hatalom a kertben
dagadozó rózsa. A kert a miénk, ne mondjunk le róla!
Kicsorog két szemem fekete higanya.
Ébredj vagy aludj el, te, Haza!
 
 
0 komment , kategória:  Jónás Tamás  
Jónás Tamás: Sóvárgás
  2016-11-26 08:49:44, szombat
 
  Jónás Tamás:

Sóvárgás


Üres kulacs. Kulcstalan zár. Talán már vége van.
Ez nem az a vég, ami még kezdet. Reszketek.
Reteszeket nyitok. Titok sehol. Sár ég. E lan-
gyos, gyors zuhanás. Többé több ég nem lesz beteg.
Ölelek, állok, izgatok. Iszogatok. A menny a bár.
Abárolt szalonna a lélek. Lépek vele a föld fele.
Valóság nincs, de megtalálom. Roskatag tálon,
mint gyümölcsök, az emlékek felhúzott, lejárt ideje.
Lehetne halandó, aki ki tudja csendem hallani.
Lehetne bárki, aki rám ront, szereti Byront, szájon
csókol át a lelki tájon, de végül is, legyen, minden hegyen
is át. Akinek kitapogathatom lassú és gondos pulzusát.
Sóvárban sóvárgok, ízes estebéd. Lesz-e még
szerelem, amiben, mint a vízben, nehezen mozgok,
nemesen, s jöhet hullám, én nem esem el. Derék
magányom, mint a kávé, ahogy cukrot old,
Napot kapcsol, és újra csillagzik a Hold,
lesz-e még engedély. Egyszemély, nőszemély.
Ki hangszernek látja szívem, és zenél?
 
 
0 komment , kategória:  Jónás Tamás  
Jónás Tamás: Végtelen befejezés
  2016-10-24 06:25:57, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Jónás Tamás  
Jónás Tamás Logikus ritmus
  2016-05-19 06:16:16, csütörtök
 
  Jónás Tamás

Logikus ritmus

Először, persze, hogy tapostam bogarat.
Megtudtam később, hogy nem bántom semmiképp.
Hagytam hát élni a hangyát a talp alatt.
Mostanság megölöm ismét, mert így a szép

a lakás, amiben lakom. Vagy lakozom.
Létezik dolog, mi tőlem is idegen.
Nem vagyok kegyes, se kegyetlen, van okom
gyilkolni: hagyom, hogy bántson az idegem.

Tudom, hogy engem is eltapos valami.
Logikus, hogy az lesz, mi addig szeretett.
Isten, mint a Pí: van. Felismert igazi.
Te vagy a hit. Másnak. Lehetsz. A szereped.
 
 
0 komment , kategória:  Jónás Tamás  
Jónás Tamás: Lassuló zuhanás
  2016-05-17 16:02:16, kedd
 
  Jónás Tamás:

Lassuló zuhanás


cipelem ezt a kisfiút és ő cipelget engem
nagyon féltett kis vacka van eszemben szívemben
öt éves forma meztelen hideg van mégse fázik
szalad az erdőből soha nem érkezik meg a házig
szalad a havas fák közül szaladna a melegbe
de létezik ház és van meleg ami soha nem ereszt be

cipelem ezt a kisfiút kosarat visz így asszony
nem akar mást csak annyit hogy reggelig alhasson
nem akar mást csak jó cipőt ne vérezzen a lába
rettegve gondol rá mi lesz ha eljár iskolába
ül a padok közt földre ül vagy ültetik a földre
nevetnek rajta mert piszkos a nyaka meg a körme

cipelem ezt a kisfiút a lovagot aki a Marcsit
ne tudja még megmenteni mert túl sokáig alszik
konyhai boszorkány sikít krumplit pucol a kislány
fehér szívével érkezik de a lánynak arca nincs már
milyen világba bújhat el ez a hazug a vesztes
ki összevissza ígérget s csak béke időben kedves

miféle kisfiú cipel miféle vallomásig
harminckét éve kínoz egy férfit aki csak ásít
miféle kisfiú lehet ilyen felnőtt fiúból
miféle költő lehet aki hasznot se facsar a szóból
miféle verseket szerel miféle fájdalommal
miféle fa áll a szívében ágakkal sose lombbal
 
 
0 komment , kategória:  Jónás Tamás  
Jónás Tamás: GENEZIS
  2016-01-02 06:10:33, szombat
 
  Jónás Tamás:

GENEZIS


Megteremtette akkor az embert,
nyugtalan-reménytelen szívűt,
legyen, aki túléli és, ha kell,
legyen, aki számontartja őt.
S látta, hogy magányos úgy az ember,
elpusztíthatja a szenvedés -
növényt, állatot és vizet teremtett,
és látta, hogy még ez is mind kevés.
Az ember szeme csukva volt a Földön,
mint sebesült, ki tüdőlövést kapott,
csak hörgött, szája habzott, és vonaglott -
és ő fölé rakott Holdat és Napot.
Megmozdult az ember, szíve dobbant,
remegő teste feltápászkodott,
sírni kezdett, hangosan zokogni,
sírt hat éjszakát és hat napot.
A hetedik nap megvigasztalódott,
eldőlt egy ifjú almafa alatt,
aludni kezdett, súlyos, néma álma
teremtője előtt titok maradt.
Az vihart küldött rá, de fel nem ébredt,
Nappal hiába szárította ki,
vadállat testét fel hiába tépte,
nem hagyta titokzatos álmait.
Az Úr attól tartott, hogy már nem élő,
és megpróbálta visszacsalni őt,
fejéről hajszálat tépett, s teremtett
kívánatos, kíváncsi gyenge nőt.
És felébredt az ember, látta mását,
és átkarolta, vele vacogott.
Átkozódni kezdtek, és estére
elhagyták a paradicsomot.
 
 
0 komment , kategória:  Jónás Tamás  
Jónás Tamás: Palinódia
  2015-05-21 07:26:58, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Jónás Tamás  
Jónás Tamás: Vállalt Isten
  2015-03-19 09:05:22, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Jónás Tamás  
Jónás Tamás: Magad ellen
  2015-03-18 07:05:54, szerda
 
  Jónás Tamás:

Magad ellen


Hozzám már hűtlen lettek a savak
Gyengék hogy egy lelket szétmarjanak
Vagy én lettem mint apadó patak
Apadó kút mélységesen hallgatag
Biztatom szeretőim hogy csaljanak
Üssenek baltaként forgácsoljanak
Kemény vagyok mint a sziszegő remény
A lassuló álmos szívdombok alatt

Utat utat a meghibbantnak
Krepp-papír-szemeim most ellobbantak
Engem vagy magukat meggondoltak
A nálam kisebbek s hatalmasabbak
Gyomrom hatalmas nyitott ablak
Éhező halottak belémharapnak
És én úgy szeretem és féltem őket
Mint elvetélt anya a csecsemőket

Űrbe nőtt nyárfák zúgnak a fülemben
Miért nem gyilkolok túl sok a türelmem
A lepedőegeket szétszaggatni hogy
Lángra ne lobbantsák belcsillagok
A csontokba karcolt térképeken túl
Megszaporodott minden ami új
A sivárság bőre alatt a semmi
Korhadt hajópadlóját kell felszedni

Ég a víz jaj rám ti ne suttogjatok
Víz az ég jaj hogy belecsobbanjatok
A lelkünk többé már nem üres lakás
Végleges lett bennünk a felfordulás
Sikíts ránk vissza te süket akinek
Mellére mi tűztünk harci rendjelet
Akinek pompája nyomorunk erős
Szagától lett szédítően ismerős

Nevessük ki aki veszít vagy gyenge
Kegyetlenség a szív igazi rendje
Kövezzük meg aki beteg vagy gyáva
Űzzük ki őket a semmi-határba
És saját mellkasába nyúljon aki
Fél szakítani vagy megszakítani
És mérgezze meg magát aki szeret
Egy mentsége van csak: hogyha elszeret
 
 
0 komment , kategória:  Jónás Tamás  
Jónás Tamás: Pepita
  2015-03-02 07:30:01, hétfő
 
  Jónás Tamás:

Pepita


Az elvarázsolt évek kitisztultak.
Sok tévedésből kincseskamra lett.
Zokog a győztes, dicsősége túl nagy,
és glória vakít a vesztesek felett.
A járda szélén üldögél a gazdag,
szegények mulatoznak erdők mélyein.
Ha elhagynál, megtartalak magamnak.
A boldogság, mint ellenség, legyint.
Szülők, testvérek, barátok és pénzek
hiánya duzzasztja pogány mosolyom.
Rég hallgatok, helyettem zeng az ének.
És egy hitem maradt: a nem tudom.
Ruhákkal szépet hazudok, a szó rossz.
Mindenkit egyformán rosszul szeretek.
Csak káromkodni járok már a jóhoz.
És megsiratok minden gyereket.
Fénytől zsíros üres szobákba nézek,
szűk pupillák kése vesémbe szúr.
Unom az igazságokat, de tényleg.
Nekem tulajdonképpen minden új.
 
 
0 komment , kategória:  Jónás Tamás  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 48 
2017.04 2017. Május 2017.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 8 db bejegyzés
e hónap: 243 db bejegyzés
e év: 1373 db bejegyzés
Összes: 27809 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 6448
  • e Hét: 42751
  • e Hónap: 128606
  • e Év: 608073
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.