Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/10 oldal   Bejegyzések száma: 98 
Kassák Lajos: Mandulafa
  2017-05-24 05:50:20, szerda
 
  Kassák Lajos:

Mandulafa


Micsoda tér ez és micsoda szelek
látni amint fekete seprűikkel átjönnek a hegyeken
s mészport kénszagot és zöld sáskákat hurcolnak tölcséreikben
az emberek bezárják házuk kapuját
ablakaikra leeresztik a vasredőnyöket
kuckóikban üldögélvén várják
hogy elvonuljon fölöttük ez a rettenetes óra

mert rettenetes ez az óra s már szinte elbirhatatlan
ki hitte volna hogy a gyermek aki tegnap bíbor szárnyakon jött meg
ma fehérebb a párnánál melynek csipkéi között fekszik
kis öklei összezsugorodtak s a két szemecskéje sötétebb mint az éjszaka
ki hitte volna hogy a fekete bivaly ott áll az udvar közepén a vályú előtt
lehet hogy nemsokára elhull a szomjúságtól s égő nyelvét nem meri megmeríteni a hűs vízben
s egyáltalában ki hitte volna hogy az égen ahol eddig csillagos kertek és naparany rétek hevertek
most szennyes rosszillatú vásznakat lobogtat a szél

ó ki hitte volna hogy eljön egy óra mikor mi valamennyien
együtt leszünk az asztalnál nyomorúságunk láncain a négy fal között
gyilkos kezeinket zsebre dugjuk az idegen tekintetek elől
kialudt pipa lóg az ajkaink közül
s a gyermek ott fekszik előttünk holtan és anélkül
hogy valamelyikünk vállára merné emelni halványkék koporsóját

micsoda tér hát ez és micsoda szelek
látni amint fekete seprűikkel átjönnek a hegyeken
a emberek guggolva ülnek fészkeikben
s egy roppant kés lóg a fejük fölött

Nyugat 1930.
 
 
0 komment , kategória:  Kassák Lajos  
Kassák Lajos: A virágnak árnyéka van
  2017-04-11 07:55:44, kedd
 
  Kassák Lajos:

A virágnak árnyéka van


A virágnak árnyéka van a felhőnek aranyból koronája
minden a te szemeidtől függ s attól az acélcilindertől
ami a domboldalon ketyeg
senki se int feléd feküdj le reggel
sokkal tisztábban láthatod a dolgok arcát
gyapjúmedencében aludni szeretnél akár a bepólyázott gyermek
vagy elvonulni a harcosokkal idegen tájakra
ismerem szemeid villanását és részeg vagyok tőle
íme a zsilipek felszakadtak
a köteleket elmetélték s a katonák fegyverei csörögnek mögöttem
egy férfi kihirdeti a téren el kell mennem innen
nem védekezem és nem félek
derék ember az aki a parancs ellenkezőjét teljesíti gondolom
vörös ceruza van a kezemben
szóljak még valamit ne szóljak
távol vagy
a szél egyre magasabbra emelkedik a várossal
de azért lehet hogy elérlek.
 
 
0 komment , kategória:  Kassák Lajos  
Kassák Lajos: Szerelem, szerelem
  2017-03-26 09:17:19, vasárnap
 
  Kassák Lajos:

Szerelem, szerelem


Vártalak, kislány, nyitott kapuval és égő lámpával vártalak.
Ülj hát le, galambom, úgy mint otthon,
még otthonosabban, mert apanélküli és anyanélküli ez a ház
és ez a ház, melyről hosszú álmaidban álmodni szoktál.
Te állsz a tükör előtt, te hinted be illattal a levegőt
és te lármázod föl a csöndet a homályos sarkokból.
Egész nap dolgoztam és lásd, most a tiéd vagyok.
Szelíden kérdezem: jószívvel ülsz le mellém az asztalhoz?
Nagyon szelíden kérdezem: le mernéd vetni előttem állig gombolt
blúzodat,
bő szoknyádat és vastag, téli harisnyádat?
De ne is felelj. Ha eljöttél, akkor itt vagy
s ha itt vagy, akkor az enyém vagy, kedvesem!

Nyugat 1933.
 
 
0 komment , kategória:  Kassák Lajos  
Kassák Lajos: Az öregség két arca
  2017-03-10 06:03:19, péntek
 
  Kassák Lajos:

Az öregség két arca


Kedvesemtől jövet egy erdőn haladtam át
s ekkor észrevettem, hogy a végtelen árnyékban
egy öreg, mogorva angyal lépeget mellettem.
Ki ez a vándor, hogy ennyire hasonlít rám?
Nem szóltam hozzá, alig hallhatóan csak sírtam
ahogyan a balga vénemberek hullatják
színtelen és sótalan könnyeiket.

És lásd, kedvesem, azóta sem öregedtem meg
lassan az erdőből is kijutottam s úgy érzem
maholnap ugyanolyan vidám és ártatlan leszek
amilyen bohó gyermekkoromban voltam.
 
 
0 komment , kategória:  Kassák Lajos  
Kassák Lajos: Lélek a papiroson
  2017-03-09 07:55:27, csütörtök
 
  Kassák Lajos:

Lélek a papiroson


Ha meghalok, hát meghalok. Jó keresztények
vessetek rám keresztet, aztán húzzanak ki az ebek.
Aki semmi jót nem érdemelt életében,
gyalázattal és egyedül térjen a sírba is.

Óh, életem, ki még bennem vagy és éllek
mint az ételt, mint az italt és a szerelmet
hát igazán elveszítelek egyszer? S a lámpa
mely most is búsuló fejem felett ragyog
kioltja fényeit s betakarnak az éjszaka dunnái.

Úgy beszélek, mint aki komisz italoktól berúgott
mutogatom az öklöm s ugyanakkor alázattal leborulok.
A folyó, melyen mezítelen eveztem, még küldi felém
üzenetét, asztalomon még virít a lila szalmavirág.
De hol van a fegyver, mivel vad szívem felett őrködtem?
S aki szólhatna hozzám, egy másik csillagra költözött.
 
 
0 komment , kategória:  Kassák Lajos  
Kassák Lajos: Monológ
  2017-03-06 09:47:41, hétfő
 
  Kassák Lajos:

Monológ


Meghajszolnak a nappalok
és tévedésbe ejtenek az éjszakák
de nem adom fel a reményt hogy egyszer győztesként vonulok be a városba
ahol születtem.
Ne forduljatok el tőlem barátaim
hogy újra és újra kezdem a játékot.
Nem
nem
sohasem
mondok le a szédületbe ejtő távlatokról
a kalandok fanyar ízéről.
Az értelem és érzelem fegyvereivel
értetek harcolok
barátaim
akik oly könnyű szívvel hagytok magamra
hajszás nappalaimban
tévedésbe ejtő éjszakáimban.
 
 
0 komment , kategória:  Kassák Lajos  
Kassák Lajos: Elvétett találka
  2017-01-09 05:44:41, hétfő
 
  Kassák Lajos:

Elvétett találka


Elmennék hozzád éjszakára
de az áradó vizek másfelé sodornak
a forgó szelek mély gödörbe löknek.

Eljönnél hozzám éjszakára
de nem találsz rám
a szél hasított vásznai alatt
a halál fogaival bélelt gödörben.

Kereslek téged s te engem keresel
de az alkony parazsa már kihunyt
mezők virágai meghaltak az esőben
s az utak ó a mészfehér utak
az erdő sűrűjébe menekültek.
 
 
0 komment , kategória:  Kassák Lajos  
Kassák Lajos: Az öregedés gondjai
  2017-01-07 07:22:20, szombat
 
  Kassák Lajos:

Az öregedés gondjai


Gyerekkori emlékeim között
egy zöld madár csapkod szárnyaival
tört szárnyaival összekeveri
az időt és teret.

Gyerekkori emlékeim között
nádat tör iszapot túr egy harcsa
hosszú bajszával összekeveri
az időt és teret.

Néhány év múlva ha megöregszem
kertemet nem gondozza majd senki
hová legyek emlékeim között
időben és térben.
 
 
0 komment , kategória:  Kassák Lajos  
Kassák Lajos: A szerelem hulláma
  2016-11-19 06:59:28, szombat
 
  Kassák Lajos:

A szerelem hulláma


Ne nézd az arcom
ne kérdezd a nevem
a megváltás pillanata ez
mikor késélen áll az áldozat
és vakon egyensúlyoz.

Állok és várakozom.
Ne nézd az arcom
ne kérdezd a nevem
rég elfelejtettem.
A mezőn felejtettem el
mikor egy kislány
szoknyája után rohantam.

Mondom egy kislány
szoknyája után rohantam.
Csak azt a szoknyát láttam
amint ég és föld között repült
és egy nevetést hallottam
vörös és kék nevetést
valahonnan már
a távoli erdő sűrűjéből.

Ó játékaink
zendülő szerelmeink hullámai
hízelkedés a szóban
pezsdítő áramok a tapintásban.
Egy borjú jámborságával éltem
kitárulkozva és meghitten.

Mezítláb rohantam utánad te kislány
s a felvert porban íme eltűntem
se fényesség felettem
se kísérő árnyékom.
Már csak benned élek
szalmahajú kislány
ajkam mosolya nevem hangzata nélkül.
 
 
0 komment , kategória:  Kassák Lajos  
Kassák Lajos: Elhagyott tárgyak.
  2016-11-04 03:54:12, péntek
 
  Kassák Lajos:

Elhagyott tárgyak.

  I.

Egy szék emlékezik.
Üres szobában
árnyékrácsok közé szorítottan
még érzi egy asszony
puha combjainak ízét
egy betörő ragadozómancsainak tapogatását
egy kisgyerek nehéz lélegzését
amint gyöngyháznyelű késével
keményfa testét hasogatni kezdi
még nem feledte el
hogy egyszer kikölcsönözték a szomszédba
de nem ült rá senki
mintha féltek volna tőle.
Nagyon szomorú volt akkor
de sírni nem tudott.
Most se tud sírni.
Némán és előkelő alázattal
itt kell meghalnia
az üres szobában.

            II.

Szétdúltan és kihűlten
terpeszkedik az ágy
négy faragott lábon akár egy otromba bálvány
csont nélküli bőr nélküli test
melyet szétmarcangoltak az éjszaka
végül cserben hagyták ahogy kivilágosodott az ég.

Süket és néma
pletykálkodó szóval
nem árul el semmit abból
ami néhány órával előbb
körülötte benne történt
cinkosa a tomboló vágynak
a görcsbe rántó csömörnek.

Nem szól a felhevült testek illatáról
a szívek ritmustalan vergődéséről
mély sóhajokról
a lihegő támadásról
a megadás kéjéről.

A nyitott ablakkal szemben
úgy terül szét a világosságban
mint az elgázolt hulla
akit az útszélen hagytak gyilkosai.

            III.

Nézz be a kulcslyukon
azon a lyukon amit az ócska
deszkaajtóba vágtak.
Nézz be akár egy pillanatra
és megláthatod
a hegyesre és élesre köszörült
vérrel bemocskolt
nagykést.
Valaki csak úgy odavetette
a háromlábú asztal lapjára.
Talán egy megcsalt szívű férfi
talán egy nő aki szégyelte terhességét.
Kemény acélja megvillan
a fényben
de néma marad.
Sem a gyilkost
sem a meggyilkoltat
nem árulja el.
Csak a vér színe és szaga
kiált segítségért
egy idegen világból.

            IV.

Meghalt a mester.
A szobrászműterem olyanná vált
mint egy elhagyott istálló
egy sose rendezett raktár
vagy egy igazi szemétgödör
ami bűnjeleket torz álmokat
és senki nem látta kincseket rejt magában.
Kész szobrok kőből és fából
női testek szűzi formái
valamiféle címer vázlata
szomorú öregasszony bronzból
gnómpofák
mitológiai szörnyek
és torzók
amiket a mester
nagy kínok között sem tudott
megszülni.
Agyaghulladék közt
kőporszemfedő alatt hevernek
döglött szerszámok és rozsdamarta edények társaságában.
Néha rájuk nyit a házmester
matat köztük
szaglász valami után
aztán elmosolyodik
és újból
rájuk zárja az ajtót.

            V.

A magas part kőfalához
csapkodják a hullámok.
Csörömpöl
az orrába fűzött lánc
bordái ropognak.
Valamikor
egy férfi és egy nő kedvence volt ez a csónak
felmérték vele a távolságot
feküdtek benne akár egy nászi ágyban.
Aztán veszett dühében
oldalba rúgta a férfi
elsodorta a folyó
cibálta
tépte
de nem bírta elnyelni.
A part tövében haldokol.
Néha kövekkel dobálják a gyerekek
néha a nád közül felvetik magukat a halak
és megcsodálják
kékre fehérre vörösre
mázolt roncsait.

            VI.

Annakidején
rezesbandával üdvözölték
a telep kapujában.
Kerekeibe vörös papírszalagokat fűztek.
A megvalósult gépcsoda.
500 lóerővel dolgozott.

Olykor megmakacsolta magát
dohog csikorog
megtagad minden engedelmességet.
Majd ismét nekiindult.
Évekig élt a munkások között
akár a testvérük.
Aztán nem bírta tovább
kikerült a palánkon túl
az árokba.

Esténként hazafelé menet
szólnak róla az emberek
ki rokkant
dögöljön meg.
Időnként még kiejt magából
egy
egy
elvizesedett
olajcseppet.

            VII.

Valaki bezárta
a szép mahagóni dobozt.
Micsoda beérett szín.
Remek faragások
mélyén
vörös bársonyba göngyölt
arany karikagyűrű.
Egy menyasszony gyűrűje volt
egy szűzé
aki nászéjszakája előtt
megölte magát
szerelmi lázban
iszonyodó félelemben.
Mielőtt kiitta a mérget
bezárta a gyűrűt
s azóta megfeledkeztek róla.

Magára hagyottan
alszik
talán meg is halt.

Nem hallja hogy a szú
milyen kitartóan rágja
a doboz falát.

            VIII.

Kivénhedt ingaóra fekszik
a szemétdombon
számlapjával
mintegy arccal égfelé.
Valamikor az idő folyását mérte.
Emlékeznek rá
az egész ház
egész falu
mozgását ő határozta meg
majd érthetetlenül raccsolni
asztmásan köhögni kezdett
és meghalt.
A gyerekek martaléka lett.
Mutató karjait letörték
kiszedték a beleit.
Most giliszták és pókok
tanyáznak gyomrában.
Olykor meglátogatja a kutya
és levizeli.

            IX.

Ki emlékszik
Vincent van Gogh bakancsaira
az ajtó előtt.
Milyen széttaposottak
megalázottak.
Elhagyta őket az élet
de nem haltak meg.
Egy tébolyult festő
lehelte beléjük
a lelkét.
Halhatatlanná
és szentté váltak.
Most a műkereskedők
hálójában vergődnek.
Értéküket
a börzén jegyzik.

            X.

Zsíros elmocskolódott
kártyák hevernek
szerteszét a házban.
Hátlapjukon
cinkelések
hamisjátékosok ujjlenyomatai.
Vannak olyanok is amiket
asszonyok könnyei áztattak fel.
Részegesekké
késelőkké tették
a férfiakat.
Most szempillantást sem érdemelnek.
Elvégezték pokoli
szolgálatukat
és megdöglöttek.
Mintha
a seprű is
undorral
elkerülné őket
 
 
0 komment , kategória:  Kassák Lajos  
     1/10 oldal   Bejegyzések száma: 98 
2017.04 2017. Május 2017.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 252 db bejegyzés
e év: 1382 db bejegyzés
Összes: 27818 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 946
  • e Hét: 7328
  • e Hónap: 135934
  • e Év: 615401
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.