Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Most tanultam meg, hogy nem arra kérem Istent, hogy teljesítse azt, amit én elterveztem, hanem hogy segítsen megérteni, mi az értelme annak, amit ő tesz velem. ... Ballán Mária
1957.12.09
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
A Szent Korona Isten gondolata a magyar létről...
  2012-09-17 07:19:12, hétfő
 
  A Szent Korona Isten gondolata a magyar létről... - Megjelenés előtt a nemzetstratégiai kötet





,,A Szent Korona Isten gondolata a magyar létről... A magyar küldetésről" - írja a Magyarok VIII. Világkongresszusának Nyitó-konferenciájára készült előadásában Kocsis István. A Jövő a Szent Korona jegyében címmel augusztusban lezajlott világkongresszus háromnapos nemzetstratégiai konferenciája kidolgozta, és a Záró-konferencia elfogadta a magyar nemzet új meghatározását. Az új nemzet-meghatározást a világkongresszus Nyitó-konferenciájának hét előadása - Böjte Csaba, Bottyán Zoltán, Drábik János, Kocsis István, Orosz Mihály Zoltán, Patrubány Miklós, Rácz Sándor - valamint a nemzetstratégiai konferencia 37 előadása alakította. Még szeptemberben megjelenik a Magyarok VIII. Világkongresszusának nemzetstratégiai előadásait tartalmazó, közel ötszáz oldalas kötet. Ára várhatóan 3000 Ft lesz. A világkongresszus küldöttei 30%os kedvezménnyel vásárolhatják meg.

A Szent Korona Isten gondolata a magyar létről... A magyar küldetésről."






Kocsis István

A Szent Korona megbecsültségével a magyar történelemben semmi sem vetekedhetett,

A Szent Korona tana megőrző erejévé vált a magyar alkotmánynak, a magyar államiságnak, meghatározójává a magyar közjogfejlődésnek, de jelentősége nem akkor volt a legnagyobb, amikor a magyar nemzet jólétben és biztonságban élt, hanem akkor, amikor nehéz helyzetekbe került. Történelme legnehezebb helyzetein a Szent Korona segítségével lett úrrá a magyar nemzet. Megteremtője volt a nemzeti egységnek a magyar történelem legnehezebb, legdrámaibb helyzeteiben. Felfoghatatlan ennek a jelentősége,a ma már szinte hihetetlen, hogy Valakinek köszönhetően a nemzeti egység mindig helyreállt,amikor a széthúzás végzetes lehetett volna.

A Szent Korona oldotta fel mind a katolikus-protestáns ellentétet, mind a politikai meggyőződésből, pártállásból fakadó ellentéteket. (...)

A Szent Korona tana nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a magyar közjog a Habsburg-kor nehéz évtizedeiben: közvetlenül a török kiűzése után, I. Lipót korában, majd II. József korában, majd az 1849-et követő másfél évtizedben megtörhetetlennek, sebezhetetlennek, legyőzhetetlennek bizonyult. (...)

1918-ig elképzelhetetlen volt, hogy felelős magyar politikus szembeforduljon a Szentkorona-tannal, megtagadja.

Azzal, hogy (Károlyi Mihályék) megtagadták a Szentkorona-tant és az egész történelmi magyar közjogot, védekezésképtelenné tették az országot. A Szentkorona-tan megtagadásának volt a következménye, hogy 1918 után, a fegyverszüneti egyezmények megkötése után a magyarság képtelenné vált megakadályozni az ország nagy részének a megszállását. (...)

Az a nagy baj, hogy a mai kor embere s Szent Korona eszméjét - misztériumát és tanát - már nemigen képes felfogni. A Trianon előtti magyar állampolgár, mondhatni, az anyatejjel szívta magába. Beszélnie sem kellett róla,minden öntudatos magyar - és magyarországi nem magyar - számára olyan volt, mint a levegő. Bűvös védőburkolatnak tekintették, amelyből kitörni lehet, de nem érdemes.

Részlet Kocsis István - A Szent Korona védőboltozata című előadásából

Elhangzott a Magyarok VIII. Világkongresszusának Nyitó-konferenciáján

Budapest, 2012. augusztus 16., ELTE - Gólyavár

Még szeptemberben megjelenik a Magyarok VIII. Világkongresszusának nemzetstratégiai előadásait tartalmazó, közel ötszáz oldalas kötet, amelynek nyitó előadásából idéztük a fenti részletet. Ára várhatóan 3000 Ft lesz. A világkongresszus küldöttei 30%os kedvezménnyel vásárolhatják majd meg.






MVSZ Sajtószolgálat

7603/120915

 
 
0 komment , kategória:  Magyarok7.,8.Világkongresszusa  
Dr. Balogh Sándor : Magyarország páratlan Szent Koronája
  2012-09-17 07:10:36, hétfő
 
 



Dr. Balogh Sándor, nyugalmazott politológia-professzor írása, amelyet a világkongresszust követően tett közzé.

Magyarország páratlan Szent Koronája

A Szent Koronát és az Általa meghatározott államot helyezte a magyar nemzet új meghatározásának középpontjába a Magyarok VIII. Világkongresszusa. A Nyitó-konferencián elhangzott programértékű előadásában - A Szent Korona védőburkolata - Kocsis István így fogalmaz: ,,A Szent Koronát Istentől kapta - meghatározott céllal, meghatározott üzenettel - a magyar nemzet... Az Égből alászállt Szent Korona megerősíti a magyarságot annak hitében, hogy Isten sajátos értelmet szánt a magyar létnek."

Ám hogy Magyarország Szent Koronájának magasztossága egyetemes, és idegeneket is megérint, jól példázza az Amerikában élő Dr. Balogh Sándor, nyugalmazott politológia-professzor írása, amelyet a világkongresszust követően tett közzé.


Magyarország páratlan Szent Koronája

Balogh Sándor írása

(...)

Nagy Károly megkoronázása


Van két érdekes festmény Európában, amelyek nem csak kiegészítik egymást, hanem történetük is igen érdekes. Bajorországi Lajost 1859-ben koronázták bajor királlyá. Ő megbízta Friedrich Kaulbach német festőt, hogy készítsen egy festményt Nagy Károly megkoronázásáról. Ezt a festményt a saját megkoronázását ábrázoló festménnyel szemben szándékozott elhelyezni. Nagy Károly volt a Szent Német-római Birodalom első császára, Európa atyja. A megbízás lényege az volt, hogy kidomborítsa Nagy Károly megkoronázásának jelentőségét és nagyszerűségét. A művésznek meg kellett találnia azt a koronát, amely alkalmas egy ilyen korszakos esemény bemutatására. Bár létezik egy X. századbeli korona, amely Nagy Károly koronája, avagy császári korona néven vált ismertté. Kaulbach mégsem ezt használta, hanem inkább Szent István Szent Koronáját választotta!





A kép ma is látható a bajor parlament alsóháza, a Landtag előcsarnokában (jobb oldalon)





Nagy Károly megkoronázása - a teljes festmény




Részlet a festményből, külön kiemelve a korona

Artúr király halálos ágya

Ugyancsak a XIX. század közepén egy angol festő, Edward Burne-Jones

(1833-1898) mély kiábrándulást érzett a nemesi műveltség, a keresztény erkölcs és mindazon értékek hanyatlása miatt, amelyek a középkori Angliát jellemezték, amelyek helyébe megjelentek a modern izmusok. Hiányérzetét egy festménybe foglalta, amelynek témája Artúr király szellemének halála. Természetesen Artúr király egy kitalált személy, aki az angol lovagok és Camelot jóságát és nemességét jelképezi, abban a királyi udvarban, ahol az erény virágzott. A festmény Artúr király utolsó éjszakáját ábrázolja. Halálos ágyán a fejénél egy angyal ül, koronája pedig az ágy előtt, a földön van. De Artúr királynak nem volt valóságos koronája, amelyet meg lehetett volna festeni, ezért Burne-Jones ugyanúgy, mint Kaulbach, meg kellett találja a megfelelő koronát. Az olvasóra bízom annak eldöntését, hogy a véletlen műve volt-e, vagy valami más, hogy Burne-Jones ahelyett, hogy valamelyik brit birodalmi vagy más koronát használt volna, Artúr király mellé ugyanazt a koronát ábrázolta, amelyet Kaulbach Nagy Károly megkoronázásához. Igen, Szent István Szent Koronája hever Artúr király ágya előtt. Ekképp a Szent Korona és a két királyt ábrázoló kép a középkori európai keresztény civilizáció kezdetét és végét jelképezi.




,,Artúr király végső elalvása" - Edward Burne-Jones (1833-1898) Pre-rafaelita festő alkotása





Artúr király halálos ágya előtt a Szent Korona - részlet Edward Burne-Jones festményéből



Érdemes megjegyezni, hogy mindkét festmény olyan részletesen mutatja be a Koronát, hogy lehetetlen nem felismerni. Burne-Jones még a csüngőket is odafesti, pedig ebben a korban nem valószínű, hogy fénykép állt volna rendelkezésére, a Szent Korona pedig lakat alatt volt elzárva. A korabeli magyar ábrázolások is mind egyszerűsített formában ábrázolják a Szent Koronát.






Link
 
 
0 komment , kategória:  Magyarok7.,8.Világkongresszusa  
A magyar nemzet új meghatározása
  2012-08-24 20:31:46, péntek
 
  A magyar nemzet új meghatározása - Magyarok VIII. Világkongresszusa

A Magyarok VIII. Világkongresszusa elfogadta a magyar nemzet új meghatározását. A magyar nemzet jövőjét megalapozni hivatott dokumentumot a Záró-konferencia tartózkodás nélkül, egyetlen ellenszavazattal fogadta el. Ezzel egyéves munka zárult le, amelynek a Magyarok VIII. Világkongresszusa Jövő a Szent Korona jegyében című, háromnapos nemzetstratégiai konferenciája a záró-mozzanata volt. E konferencia 35 idevágó dolgozatát építően gazdagította a világkongresszus további 9 szakmai konferenciája keretében elhangzott, közel 90 előadás. Alább és csatoltan közzétesszük A magyar nemzet című dokumentumot, amely a Magyarok VIII. Világkongresszusa Záró-nyilatkozatának szerves része.

Az egy évvel korábban kezdődő munkához, amely elvezetett a magyar nemzet új meghatározásának elfogadásához, az alapszöveget Bottyán Zoltán, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei Térségének alelnöke dolgozta ki. A tervezetet a nemzetstratégiai konferencia elnöksége -Dr. Drábik János, Borsos Géza, Bottyán Zoltán, Patrubány Miklós -bővítette, majd a világkongresszusi küldöttek egész napos vitája, valamint az előadók zártkörű vitája véglegesítette. A végső szöveg kialakításába két hivatásos szerkesztő -Zsigmond Emese és Pápai Szabó György- is bekapcsolódott.

Az egyetemes magyar népet képviselni hivatott Magyarok VIII. Világkongresszusa által elfogadott új nemzet-meghatározást magukénak vallják, úgy tekintenek rá, hogy a Magyarok VIII. Világkongresszusa keretében tartott előadásukkal annak alakítóivá váltak, és ezen álláspontjukat a nyilvánosság előtt is fenntartják - többek között - az alábbi személyiségek:

Dr. Aradi Évaegyetemi docens, Dr. Bajnok István, Bakk István, Dr. Balogh Sándor professzor emeritus, Bálint Bélaiskolaigazgató,Dr. Bene Gábor jogászDr. Bogár László, Dr. Boór Ferenc tud. kutató,Botos László,a Magyarságtudományi Intézet elnöke, Dr. Cser Ferenc, az MTA doktora,Dr. Czeglédi Katalinkutató, Dabasi Tamás, a Fehér Kéményseprők Szövetségének elnöke,Dr. Dávid Tamás természetgyógyász, rákkutató,Dr. Dömsödi János egyetemi docens, Farkas József történész,a történettudományok kandidátusa, Fetzer János matematika tanár,Fuksz Sándor,az MVSZ Petőfi Sándor Bizottságának koordinátora,Gazda József író, publicista,Dr. Gazdag László közgazdász, egyetemi docens, Dr. Grandpierre Atilla tud. kutató,Gyetvay György Gergely történész,Kiss Endre József,a sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárának igazgatója,Ft. Kozma Imre apostoli protonotárius, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, Dr. Kőrösi Mária egyetemi docens,Dr. Léh Tibor ügyvéd,Lévai László, Dr. Mandics György matematikus, művelődéstörténész, Prof. Dr. Nagy Bálint ny. egyetemi tanár,Dr. Pusztaszeri László történész, író,Rácz Sándor,az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc élő hőse,Szeremley Béla,a Hangya elnöke,Prof. Dr. Tanka Endre,az MTA doktora, tantárgyfelelős, ny. egyetemi tanár,v. Tokay Rozáliafafaragó művész,Varga István közgazdász,Dr. Varga Tibor jogász,Prof. Dr. Váralljai Csocsány Jenő ny. egyetemi tanár.

A magyar nemzet

A magyar nemzet új meghatározása,
avagy a nemzet új magyar meghatározása

Elfogadta a Magyarok VIII. Világkongresszusának
Záró-konferenciája, 2012. augusztus 20-án, Budapesten

I.

Fogalmak


1.1. A nép történelmi sorsközösségben születő és kibontakozó sajátos világ- és létértelmező szellemi és értékközösség. Ezen etnikai alapú közösség létrejöttének legfőbb feltétele és biztosítéka az anyanyelv és a terület kapcsolatteremtő közössége, a bevett szokások otthon(osság)teremtő rendje.

1.2. Nemzet az az 1.1. szerinti nép, amely fejlődése során eljut önrendelkezési igényének megfogalmazásáig és kinyilatkoztatásáig.

1.3. Az állam a nemzet (nemzetek) által létrehozott jogi és politikai intézményrendszer, amely annak (azoknak) létérdekeit képviseli, és ezen létérdekeknek akár kényszerrel is érvényt szerez.

1.4. Nemzeti közösségek azok a népek vagy néprészek, amelyek nem természetes úton, a történelmi együttélés során, hanem katonai vagy politikai erőszak hatására kerültek (ideiglenesen) valamely állam fennhatósága alá.

1.5. A népcsoport (etnikai csoport) az államalkotó nemzettel, ennek államterületén történelmi sorsközösségben élő más nyelvi és értékközösséghez (is) tartozó néprész.

1.6. Nemzeti kisebbség a valamely állam területére saját elhatározásából frissen betelepedett népcsoport (etnikai csoport), amely elfogadja az állam rendjét, és ennek fejében az egyetemes emberi jogokon túl kisebbségi jogokat élvez.

1.7. A nemzetiség fogalmát az elmúlt évtizedekben különböző államokban, mind a nemzeti közösség, mind a népcsoport, mind a nemzeti kisebbség fogalmának jelölésére használták. E jelentés-átfedés zavaró volta miatt jelen előterjesztésben e fogalmat nem használjuk, és használatát nem ajánljuk.


II.

A magyar nép, a magyar nemzet, a Szent Korona országa

2.1. A magyarság az a rejtélyes módon megmaradt nép, amely őrzi egy, a görög-római civilizáció előtti, jelentős civilizáció nyelvét, kisebb mértékben kultúráját és még kisebb mértékben - a szerves műveltség, a mitológia, az archaikus népmese által - a hitvilágát.

A magyar nép ősnép, amelynek jelenleg elismert történelme ugyan csupán az utolsó ezerszáz esztendőre tekint vissza, ám amelynek műveltségteremtő és államalapító ereje bizonyítottan kimutatható öt földrészen: Európában[1], Ázsiában[2], Afrikában[3], Észak-[4] és Dél-Amerikában[5].

A magyar nép olyan történelmi gyökerekkel rendelkező közösség, amelynek tagjai azonos módon viszonyulnak teremtő, mindenható Istenükhöz és természeti környezetükhöz[6].

Miután a magyar nép európai ősiségét kétségbevonhatatlanul bizonyították a legfejlettebb tudományos módszerek[7] és [8], és miután békés, mindenkor alkotó (teremtő) életvitelének valamint ősi nyelvének nyomai megőrződtek a Kárpát-medencétől a Sárga-tengerig[9], Mezopotámiától a Nílus partjáig[10], nem kétséges, hogy a nemzetközi tudományos és a politikai közösségnek előbb-utóbb el kell ismernie a magyarokat ,,mint a bronz- és vaskori Európa egyik legeredetibb és legjelentősebb civilizációjának megalapítóit".[11]

2.2. A magyar nép legnagyobb értéke, tudatának, lelkének kifejezője, alakítója a magyar nyelv, amelyről a több mint száz nyelvet beszélő Sir John Bowring (1792-1872), angol nyelvész és diplomata ekképp fogalmazott:

,,A magyar nyelv a régmúltba vezet. Nagyon sajátos módon fejlődött és szerkezete ama távoli időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Ez egy olyan nyelv, melynek logikája és matematikája, a feszített húr erejének kezelhetőségével és rugalmasságával bír. Az angol ember büszke lehet, hogy nyelve magán hordozza az emberiség történetét. Eredete kimutatható, láthatóvá tehetők benne az idegen rétegek, melyek a különböző népekkel való érintkezés során rakódtak egybe. Ellenben a magyar nyelv olyan, mint a terméskő, egy tömbből van, amin az idő vihara egyetlen karcolást sem hagyott. Nem naptár ez, amely a korok változásához alkalmazkodik. E nyelv a legrégibb és legdicsőségesebb emlékműve a nemzeti önállóságnak és szellemi függetlenségnek."[12]

A magyar nyelvet gyökrendszere és ragozó természete különleges tömörséggel és időbeni állandósággal vértezi fel, aminek következtében a XIII. századi magyar nyelvemlékek oly kevéssé különböznek a mai magyar szövegektől.

A világot egységben látó logikája, amely az általánostól a sajátos felé, az összetettől a részletek felé mutat, mélyen beépül e nyelvet beszélők életébe, lelkiségük részévé válik, és alapvetően összefüggésbe hozható a magyarság békés természetével, igazságközpontú életszemléletével, egyszóval a magyar néplélekkel.

A magyar nyelv fogalmi ereje kimagasló tudományos eredmények, képi ereje pedig páratlan művészi értékek forrása.

2.3. A magyar nép zenéje a pentaton hangzású dallamvilágra épül. Több mint 200.000 lejegyzett dalból álló népdalkincse ékes bizonyítéka ősiségének és jelzi a többi pentaton dallamkincset őrző néppel való rokonságát is.

2.4. A szkíták hitvilágában gyökerező egyistenhit egy szakrális királyság hitvilága. A világi és a szakrális hierarchia szükségszerűen egybeesett. A szakrális király táltoskirály volt[13].

2.5. A magyar nép alkotta közösségek legalapvetőbb értékei az igazság, a tisztesség és a méltányosság, amelyek akkor érvényesülnek, ha áthatja e közösségeket a szolidaritás, a szeretet és az életigenlés. E nélkül a magyar közösségek gyarapodása nem képzelhető el.[14]

2.6. A magyar nép az adott szó megmásíthatatlanságára építette emberi kapcsolatait, amelyeket sorsfordító pillanatokban vérszerződéssel pecsételtek meg.

A magyar nép büszkén őrzi a szkíta-hun-avar-magyar[15] ősiség legfényesebb alakjának, Atillának emlékét.

Népünk erényei mindenkor megtalálhatók az általa megteremtett államok berendezkedésében, amelyek közül a legutolsó a honvisszaszerző Árpád nagyfejedelem által Ópusztaszeren megszervezett, Kárpát-medencei magyar állam, amelyet Szent István király a kereszténység jegyében mindörökre felajánlott a Szűzanyának, a magyarok Boldogasszonyának[16].

2.7. A magyar társadalomban - régészeti adatokkal alátámaszthatóan - ősidőktől fogva érvényesült a mellérendelő szemlélet, és most a keményen alárendelő környezetben is konokul ez a szemlélet uralja a magyar gondolkodást. A mellérendelő szemlélet kimutatható a magyar nyelvben, a magyar népmesékben, az ősi magyar törvénykezésben[17].

2.8. A magyar néppel egymást kiegészítő, mellérendelő viszonyban él az ugyancsak magyar anyanyelvű, határőrző székely nép, amelynek tagjai születésüknél fogva nemességet élveztek[18].

3.1. A magyar nemzet a Szent Korona közjogi rendje szerinti államot megalkotó nép.

3.2. A világszórványban a nemzet tagjaiban, valamint a magyarságtudatot megtartó szervezetek és rendezvények révén él. Válságos történelmi időszakokban a világszórványnak nemzetmentő szerep jut[19].

4.1. A magyar állam a Szent Korona közjogi rendje szerint létrehozott és fenntartott igazságalapú joguralmi intézményrendszer, Werbőczy István alábbi meghatározása szerint:

,,Az igazság, jog és jogtudomány pedig különbözik egymástól.

1§ Mert az igazság erény, tudniillik erkölcsi. A jog az erények végrehajtója. A jogtudomány ennek a

jognak a tudása.

2§ Továbbá, az igazság az erények közt a legfőbb jó, a jog középrendű, a jogtudomány a legkisebb.

3§ Továbbá, az igazság mindenkinek megadja az övét; a jog meg elősegíti; a jogtudomány pedig

tanítja, hogyan történjék ez." (Werbőczy: Tripartitum, Előbeszéd, 5. czím)


4.2. A magyar királyságot, tekintettel alapítóinak ősiségére, egyetlen archiregnumként[20], azaz őskirályságként ismerte el a kor főhatalma, a pápaság, és ugyancsak egyetlenként, egyedi jogállású, a pápasággal mellérendelő viszonyban levő, apostoli királyságként határozta meg.

Ez az az állam, amely immanens fejlődése folytán jutott el a főhatalomnak a Szent Koronára, mint az állam első számú személyiségére, első számú közjogi méltóságára való ruházásáig.

A magyar állam megalkotja és 1222-ben elfogadja a szárazföldi Európa első alkotmányának tekintett Aranybullát. Ennek előzménye a magyar alkotmányosságnak a magyar nemzet által ismert, követett, gyakorolt, vezetőitől megkövetelt öt alapelve: a személy védelme; a joguralom elve; a függetlenség elve; a törvény előtti egyenlőség; az önkormányzat[21].

4.3. A Szent Korona országa az első és mindmáig az egyetlen olyan állam, amely a legmesszemenőbben épít az Isten arcmására teremtett, minden egyes embert megillető emberi méltóságra. A Szent Korona országa történelmileg egyedülálló biztosítékát nyújtja az élet teljességének és szentségének, az emberi méltóságnak, az osztott, ellenőrzött, mellérendelő hatalomgyakorlásnak, a nyelvi sokféleségnek és nyelvközösségi önrendelkezésnek.

4.4. A Szent Korona országának tagja minden nép és népcsoport, mely a Szent Korona főhatalma alá helyezi magát, történelmi létével hozzájárul értékrendje formálásához, megszilárdításához, vállalja és megvalósítja a Szent Korona-tagságból fakadó (azzal járó) sorsközösséget, megalkuvás nélkül védelmezi azt minden (külső vagy belső) ellenségével szemben.

4.5. A Szent Korona vendégjogát élvezi minden nép és népcsoport, mely annak főhatalma alá helyezi magát, tudomásul veszi és tiszteletben tartja, ellenségeivel szemben védelembe veszi alkotmányos rendjét.

4.6. A Szent Korona országának ellensége az a személy vagy közösség, aki/amely szándékosan vagy a magyar nemzet törvényes vezetőinek figyelmeztetése ellenére alkotmányos rendjét bomlasztó vagy romboló tevékenységet fejt ki, illetve a Szent Korona ellen cselekszik.

4.7. A 4.3. és 4.4-ből következően a magyar nemzet nem ismeri el a trianoni és párizsi diktátumok általi jogtipró szétdarabolását.

5.1. Az államalapító magyar nemzet mellett az évszázadok során számos nép és népcsoport vált a Szent Korona országának tagjává.

E népek és népcsoportok számára területi autonómiát biztosított, míg a később betelepülő kisebbségeknek egyházi kulturális autonómia keretei között tette lehetővé az anyanyelvű közösségépítést, a többetnikumú városokban az etnikai és vallási megoszlás szerinti arányosított önkormányzati rendszerben pedig a helyi nyelvek és vallásfelekezetek egyenrangú érdekérvényesítését biztosította, és a szubszidiaritás (székiség[22]) elve alapján a helyi közösségek kifejlődését szavatolta[23].

E népek, népcsoportok - Szent István intelmeinek jegyében - szabadon gyarapodhattak, és ugyanakkor színesítették, erősítették illetve erősítik az országot.

5.2. Napjaink nemzetpolitikai kihívásai miatt, a magyar állam jelenlegi helyzetében két népcsoportról külön is szólnunk kell.

5.2.1. A magyarországi zsidó közösség a 20. században Izraelben államalkotóvá és világhatalmi tényezővé vált zsidó népnek a történelem során Magyarországra, a Szent Korona védelme alatt betelepedett néprésze. Tagjai zsidó vagy magyar zsidó tudatúak. Fejér Lajos és Tábor Béla ajánlásának megfelelően a magyar zsidóságnak úgy kell megtartania kettős identitását, hogy erősítse az országhoz való kötődését, zsidó magyarrá válását.[24]

5.2.2. A cigány népcsoport a cigány népnek a történelem során Magyarországra, a magyar állam területére a Szent Korona védelme alatt betelepedett néprésze. Tagjai cigány vagy magyar cigány tudatúak. A cigányság kulturális felemelkedése és az ország fenntartásához való hozzájárulásuk jelentős növelése a magyar nemzet megmaradásának egyik halasztást nem tűrő, megoldást sürgető sorskérdése.


III.


A nemzet Trianon és Lisszabon után

6. A magyar nép képviselete és nemzeti egysége


Mivel az államhatalom a második világháború után a nemzet védelmezőjéből valójában a nemzet árulójává vált, továbbá mivel a globalizációs és uniós erőtérben a magyar államhatalom napjainkban is nemzetközi (államközi) egyezmények alávetettségében működik, elengedhetetlen az erőhatalmi szétdaraboltságban élő magyarság egyetemes képviseleti jogot és legitimitást bíró nemzeti szervezetének hatalmi rendszeren és vetélkedésen kívüli, államilag támogatott működtetése. A két világháború közötti magyar állam erre a célra hozta létre 1929-ben a MAGYAROK VILÁGKONGRESSZUSÁT, ennek 1938-as második tanácskozása pedig állandó ügyvivő testületeként a MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉT.

7. Az Országgyűlés

7.1. Szerkezete, különös tekintettel a felsőházra


A kétkamarás országgyűlés értékelvű nemzeti képviselet.

7.2. Összetétele, különös tekintettel a külhoni magyarok képviseletére

A külhoni magyarok számára az Országgyűlés az állami széttagoltság keretei között a szuverén nemzeti jogok teljessége gyakorlásának, érvényre juttatásának intézménye.

A külhoni magyarok az Országgyűlés mindkét házában képviselettel bírnak.

8. Az állam felelőssége a nemzet létérdekeinek szavatolásában


8.1. A személyekkel (a nemzettel, a Szent Korona tagjaival és az államalkotó népekkel és népcsoportokkal) szemben


8.1.1. a magzati élettel szemben

8.1.2. a felnövekvő nemzedékkel szemben

8.1.3. a nőkkel és a családokkal szemben

8.1.4. a cselekvőképes emberekkel szemben (többek között munkahely biztosítása számukra)

8.1.5. a földművesekkel szemben

8.1.6. a fogyatékkal élőkkel szemben

8.1.7. az idősekkel szemben (többek között: ,,az állami nyugdíjnak arányban kell állnia a kitanított utódok számával"[25])

8.1.8. az egészségmegőrzéssel és a gyógyítással kapcsolatban

8.1.9. a tulajdon, a birtokjog és öröklési jog biztosításában

8.1.10. a személyes szabadság védelmében

8.1.11. a törvény előtti egyenlőség biztosításában

8.1.12. a jogok és kötelességek egyensúlyának szavatolásában

8.1.13. a közbiztonság szavatolásában

8.1.14. az állam által okozott, a magánszemélyek által elháríthatatlan károk megtérítésében

8.1.15. Ius resistendi et contradicendi, avagy az ellentmondás és az ellenállás joga

8.1.16. A hon védelme állampolgári kötelesség

8.1.17. Az alkotmányos tudathoz való jog

8.1.18. A nemzet biológiai túlélésének szavatolása

8.1.19. A népek és népcsoportok közösségi jogainak garantálása

8.2. A nemzeti vagyon védelmének biztosításában (Sacra Corona radix omnium possessionum: a stratégiai termelőeszközök végső tulajdonosa csak és kizárólag a közösség, a Szent Korona lehet)

8.2.1. az anyaföld védelme[26]

8.2.2. a víz védelme

8.2.3. az altalaj kincseinek védelme

8.2.4. a hálózatok védelme

8.2.5. az atomenergia fölötti rendelkezés: létesítmények, eszközök, nukleáris anyagok védelme

8.2.6. a nemzeti művelődés, nemzeti örökség (szellemi, anyagi) értékeinek védelme

8.2.7. a hűtlenség elvének kinyilatkoztatása

8.3. A Nemzeti Bank jogállása; a pénzügyi szuverenitás kérdése

8.3.1. A Nemzeti Bank a magyar nemzet intézménye

8.3.2. A Nemzeti Bank feladata a nemzet pénzügyi szuverenitásának biztosítása

8.3.3. A Nemzeti Bank alkotmányos működését azzal megbízott állami szerv ellenőrzi

8.3.4. A Nemzeti Bank vezető tisztségviselői kizárólag magyar állampolgársággal rendelkezhetnek

8.4. A média alkotmányos működésének nemzeti felügyeletét erre a célra létrehozott intézmény látja el

8.5. Az alkotmány és a nemzetközi szerződések viszonya


8.5.1. Nemzetközi szerződés csak a magyar történeti alkotmány alapján köthető

8.5.2. A történeti alkotmánnyal összeegyeztethetetlen szerződések érvénytelenek

8.5.3. A trianoni és a párizsi diktátumok

8.5.3.1. az ENSZ közgyűlése által 1977-ben elfogadott, a népek önrendelkezési jogát

kimondó Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya,

továbbá a nemzetközi szerződések jogi alapjairól 1969. május 23-án

Bécsben aláírt Nemzetközi Egyezmény 52. cikkelye értelmében semmisek,

8.5.3.2. a 8.5.1. szerinti új egyezményekkel módosítandók.

8.5.4. A benesi dekrétumok alapvető emberi jogokat sértenek, semmisek. Az általuk okozott károk a nemzet felé bocsánatkéréssel, a sérelmet szenvedettekkel szemben az 8.1.14. mintájára enyhítendők

8.6. Magyarország uniós és NATO-tagsága (értelemszerűen a lisszaboni szerződés is) a fenti 8.5.1. és 8.5.2. szerint újratárgyalandó.

8.7. Az alkotmány a történelmi sorsközösségben gyökerező összetartozás-tudat alapján szentesíti

8.7.1. a magyarság és a lengyel nemzet történelmi barátságáról szóló közös nyilatkozatot,

8.7.2. a horvát nemzettel történelmi államszövetségben megélt közös múlt jelentőségét

8.8. Az alkotmány kimondja, hogy a magyarság és Magyarország híd, összekötő kapocs Európa és Ázsia között.

Zárszó

A magyar nemzet új meghatározásának középpontjában a nemzet által belülről megélten és kívülről elismerten megteremtett értékek állnak. Ezen értékek a történelmi idők során, nemzeti tragédiák árán és életet nyitó győzelmek hozadékából születtek, nemzedékek vérével-verejtékével, építő munkájuk, közjogi harcaik, honvédő áldozatuk gyümölcseként, honvesztő árulások és eltévelyedések ellenére. A magyar nemzet legkiemelkedőbb hozzájárulása az egyetemes emberiség felemelkedéséhez annak az államrendnek a kialakításában testesül meg, amely egyedülálló mértékben helyezi középpontba az ott élő emberek nemére, fajára, nemzetiségére és vallására való különbségtétel nélkül az emberi méltóságot. Ezt az államot eleink a Szent Korona tanra alapozták, és a Szent Korona országának nevezzük. A magyarság által megteremtett államnak a legfőbb ismérve a földi hatalomnak az égiekkel való összekötése, az emberi esendőségtől való mentesítése, legfőbb értéke az igazságalapú jog folyamatos uralma és legfőbb eszköze a jogfolytonosság.

Meghatározásunkat abban a meggyőződésben fogalmaztuk meg, hogy történeti alkotmányunkon kívül nincs és nem is lehet életképes magyar nemzet. Ezért történeti alkotmányunk jogfolytonosságának helyreállítása a legfőbb korparancs, a legelső nemzetstratégiai feladat.A jogfolytonosság helyreállításának pillanatában az ország államformája alapjogilag/de jure apostoli királyság, amelyről bármikor népszavazás tartható.

,,Mégis örök igazság marad, hogy csak egyetlen valóságos alkotmánybiztosíték van: a nemzet ragaszkodása alkotmányához, s önfeláldozó elszántsága annak megvédelmezésére.

Ha ez megvan, ha a nemzet tagjai annyira magukénak tekintik alkotmányukat, hogy annak megvédése érdekében szenvedni, magukat feláldozni készek, akkor az alkotmány biztosítva van. Ha ez az önfeláldozó elszántság hiányzik, ha az én érdeke felette áll az alkotmány sérthetetlenségének, akkor a legszebben megfogalmazott alkotmánybiztosítékok is üresen kongó, tartalom- és érték nélküli hatálytalan papirosgaranciák." (Molnár Kálmán: Alkotmánytörténeti illúzió-e a magyar alkotmányfejlődés jellegzetes közjogi iránya? Pécs, 1931. 22-23. oldal

Isten óvja a Nemzetet!


Budapest, 2012. augusztus 20.


A Magyarok VIII. Világkongresszusa







Elfogadta a Magyarok VIII. Világkongresszusának Záró-konferenciája

A kiadmányt hitelesíti Patrubány Miklós István Ádám, a Magyarok Világszövetségének elnöke



[1] Magyar Adorján - Az ősműveltség, Budapest, 1995, Magyar Adorján Baráti Kör

2 Dr. Baráth Tibor - A magyar népek őstörténete, vol. I-III, Montreal, 1968, 1973, 1974

3 Dr. Borbola János - Az egyiptomi ősmagyar nyelv, Budapest, 2012, 5-1016 o.

4 Dr. Simon Péter - Aki őelőtte jár, Budapest, 2004, 3. bőv. kiadás, 69-77 o.

5 Patrubány Miklós, in Botos László főszerk. - Magyarságtudományi tanulmányok, HUN-idea Szellemi Hagyományőrző Műhely, Budapest, 2008, 9-12 o.

6 Molnár V. József - A magyar nép lelke és annak nemzetalakító szerepe, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

7 Ornella Semino et. al., Science Magazine, 10 November 2000, 290 (5494), 1155-1159 o.

8 Dr. Nagy Ákos - A vércsoportok jelentősége a magyar őstörténet kutatásában, Sydney, 2006, Ausztráliai-Újzélandi Magyarok XIII. Találkozója

9 Dr. Nagy Sándor - A magyar nép kialakulásának története, Budapest, 2011, Magyarságtudományi Füzetek 16.

10 Dr. Baráth Tibor - Elfelejtett magyar évezredek?, Budapest, 2012, Magyarságtudományi Füzetek 17.

11 Mario Alinei, Message to the VII. Hungarian World Congress, 1 August 2008

12 The Hungarian language goes far back. It developed in a very peculiar manner, and its structure reaches back to times most of the spoken European languages did not even exist. It is a language in which there is a logic and mathematics with the adaptability and malleability of strength and chords. The Englishman should be proud that his language indicates an epic of human history. One can show forth his origin, and alien layers can be distinguished in it, which gathered together during the contacts with different nations. Whereas the Hungarian language is like a rubble stone, consisting of only one piece on which the storm of time left not a scratch. It is not a calendar that adjusts to the changes of ages. This language is the oldest and most glorious monument of national sovereignty and mental independence.



Die ungarische Sprache führt weit in die Vergangenheit. Sie entwickelte sich auf besondere Art. Ihre Struktur reicht in Zeiten zurück, in denen die meisten europäischen Sprachen überhaupt nicht existierten. Ihre innere Mathematik und Logik verleihen dieser Sprache die Kraft und Elastizität einer gespannten Saite. Die Engländer sollten auf ihre Sprache stolz sein, da in ihr sich die Geschichte der Menschheit erkennen läßt. Man kann auf ihren Ursprung hinweisen, und fremde Schichten die sich durch den Kontakt mit verschiedenen Völkern angesammelt haben, sind desgleichen erkennbar. Die ungarische Sprache hingegen ist wie ein Monolyth, auf dem der Sturm der Zeit keine Spur hinterlassen hat. Sie ist kein Kalender, der sich dem Lauf der Zeit anpaßt. Diese Sprache ist das älteste und herrlichste Denkmal der nationalen Selbständigkeit und der geistlichen Unabhängigkeit.



La lengua hungara viene de lejos en el tiempo. Se desarrolló en una forma muy peculiar y su estructura viene desde los tiempos en que la mayoría de las lenguas europeas ni siquiera existían. Es una lengua, cuya logica y matematica se adaptan a la maleabilidad y equilibrio de una cuerda musical bien estirada. El hombre inglés debe estar orgulloso de que su lengua marca una epoca de la historia de la humanidad. Su origen demostrable y traslucido hace facil encontrar en él, las diversas influencias extranjeras que se acumularon en los contactos con diferentes naciones y culturas. Mientras que la lengua hungara es como la piedra basal, de una sola pieza y en la que los vientos del tiempo no han dejado ni un rasguńo. No es un almanaque que se adapta a los cambios en las epocas. Esta lengua es el mas antiguo y glorioso monumento a la soberanía nacional y a la independencia mental.



La langue hongroise remonte à des temps immémoriaux. Son évolution est des plus singulières et sa structure date de temps où la plupart des langues européennes parlées aujourd'hui n'existaient même pas encore. C'est une langue logique et mathématique avec une force née de sa souplesse et de sa sonorité. Les Anglais peuvent se vanter d'une langue signalant les périodes épiques de l'histoire de l'humanité. On peut remonter à ses origines, déceler les influences venues d'ailleurs, lors des contacts avec d'autres peuples, alors que la langue hongroise est une pierre d'une seule substance, un monolithe sans la moindre griffure laissée par les orages de l'histoire. Elle n'est pas un récitatif évocateur des changements des temps. Cette langue est le plus ancien et le plus glorieux monument d'une souveraineté nationale et independance d'esprit.

13 Kocsis István - Hozzászólás az új magyar nemzetfogalomhoz, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Budapest, 2012

14 MVSZ Alapszabály

15 Dr. Bakay Kornél - Szkíták és magyarok, hunok és magyarok, avarok és magyarok - Őstörténeti konferencia, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Budapest, 2012

16 Dr. Balogh Sándor - Hozzászólás és határozati javaslat, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

17Dr. Cser Ferenc - A mellérendelő emberi viszony szerepe a magyar nemzet történetében, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia

18Borsos Géza - A székely nép helye a magyar nemzet történetében (testében), Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

19Csapó Endre - Nemzet a világszórványban, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

20Prof. Dr. Vass Csaba - Hungária az archiregnum, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest 2012

21Dr. Zétényi Zsolt - Az ősi alkotmány, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

22Dr. Boór Ferenc - A székiség vezérelve, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

23Dr. Hévízi Józsa - Vallási és etnikai közösségek a Szent Korona országában, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

24Dr. Drábik János - Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Mitől vagyunk magyar nemzet?, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Budapest, 2012

25Prof. Dr. Váralljai Csocsány Jenő, az oxfordi egyetem ny. tanára - A népszaporulat a nemzeti lét elsődleges feltétele, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

26Prof. Dr. Tanka Endre - A föld szerepe a nemzet életében, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012





Továbbította az MVSZ Sajtószolgálat

7594/120823







[1] Magyar Adorján - Az ősműveltség, Budapest, 1995, Magyar Adorján Baráti Kör

[2] Dr. Baráth Tibor - A magyar népek őstörténete, vol. I-III, Montreal, 1968, 1973, 1974

[3] Dr. Borbola János - Az egyiptomi ősmagyar nyelv, Budapest, 2012, 5-1016 o.

[4] Dr. Simon Péter - Aki őelőtte jár, Budapest, 2004, 3. bőv. kiadás, 69-77 o.

[5] Patrubány Miklós, in Botos László főszerk. - Magyarságtudományi tanulmányok, HUN-idea Szellemi Hagyományőrző Műhely, Budapest, 2008, 9-12 o.

[6] Molnár V. József - A magyar nép lelke és annak nemzetalakító szerepe, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

[7] Ornella Semino et. al., Science Magazine, 10 November 2000, 290 (5494), 1155-1159 o.

[8] Dr. Nagy Ákos - A vércsoportok jelentősége a magyar őstörténet kutatásában, Sydney, 2006, Ausztráliai-Újzélandi Magyarok XIII. Találkozója

[9] Dr. Nagy Sándor - A magyar nép kialakulásának története, Budapest, 2011, Magyarságtudományi Füzetek 16.

[10] Dr. BaráthTibor - Elfelejtett magyar évezredek?, Budapest, 2012, Magyarságtudományi Füzetek 17.

[11] Mario Alinei, Message to the VII. Hungarian World Congress, 1 August 2008



[12] The Hungarian language goes far back. It developed in a very peculiar manner, and its structure reaches back to times most of the spoken European languages did not even exist. It is a language in which there is a logic and mathematics with the adaptability and malleability of strength and chords. The Englishman should be proud that his language indicates an epic of human history. One can show forth his origin, and alien layers can be distinguished in it, which gathered together during the contacts with different nations. Whereas the Hungarian language is like a rubble stone, consisting of only one piece on which the storm of time left not a scratch. It is not a calendar that adjusts to the changes of ages. This language is the oldest and most glorious monument of national sovereignty and mental independence.



Die ungarische Sprache führt weit in die Vergangenheit. Sie entwickelte sich auf besondere Art. Ihre Struktur reicht in Zeiten zurück, in denen die meisten europäischen Sprachen überhaupt nicht existierten. Ihre innere Mathematik und Logik verleihen dieser Sprache die Kraft und Elastizität einer gespannten Saite. Die Engländer sollten auf ihre Sprache stolz sein, da in ihr sich die Geschichte der Menschheit erkennen läßt. Man kann auf ihren Ursprung hinweisen, und fremde Schichten die sich durch den Kontakt mit verschiedenen Völkern angesammelt haben, sind desgleichen erkennbar. Die ungarische Sprache hingegen ist wie ein Monolyth, auf dem der Sturm der Zeit keine Spur hinterlassen hat. Sie ist kein Kalender, der sich dem Lauf der Zeit anpaßt. Diese Sprache ist das älteste und herrlichste Denkmal der nationalen Selbständigkeit und der geistlichen Unabhängigkeit.



La lengua hungara viene de lejos en el tiempo. Se desarrolló en una forma muy peculiar y su estructura viene desde los tiempos en que la mayoría de las lenguas europeas ni siquiera existían. Es una lengua, cuya logica y matematica se adaptan a la maleabilidad y equilibrio de una cuerda musical bien estirada. El hombre inglés debe estar orgulloso de que su lengua marca una epoca de la historia de la humanidad. Su origen demostrable y traslucido hace facil encontrar en él, las diversas influencias extranjeras que se acumularon en los contactos con diferentes naciones y culturas. Mientras que la lengua hungara es como la piedra basal, de una sola pieza y en la que los vientos del tiempo no han dejado ni un rasguńo. No es un almanaque que se adapta a los cambios en las epocas. Esta lengua es el mas antiguo y glorioso monumento a la soberanía nacional y a la independencia mental.



La langue hongroise remonte à des temps immémoriaux. Son évolution est des plus singulières et sa structure date de temps où la plupart des langues européennes parlées aujourd'hui n'existaient même pas encore. C'est une langue logique et mathématique avec une force née de sa souplesse et de sa sonorité. Les Anglais peuvent se vanter d'une langue signalant les périodes épiques de l'histoire de l'humanité. On peut remonter à ses origines, déceler les influences venues d'ailleurs, lors des contacts avec d'autres peuples, alors que la langue hongroise est une pierre d'une seule substance, un monolithe sans la moindre griffure laissée par les orages de l'histoire. Elle n'est pas un récitatif évocateur des changements des temps. Cette langue est le plus ancien et le plus glorieux monument d'une souveraineté nationale et independance d'esprit.







[13] Kocsis István - Hozzászólás az új magyar nemzetfogalomhoz, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Budapest, 2012

[14] MVSZ Alapszabály

[15] Dr. Bakay Kornél - Szkíták és magyarok, hunok és magyarok, avarok és magyarok - Őstörténeti konferencia, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Budapest, 2012

[16] Dr. Balogh Sándor - Hozzászólás és határozati javaslat, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

[17] Dr. Cser Ferenc - A mellérendelő emberi viszony szerepe a magyar nemzet történetében, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia

[18] Borsos Géza - A székely nép helye a magyar nemzet történetében (testében), Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012



[19] Csapó Endre - Nemzet a világszórványban, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

[20] Prof. Dr. Vass Csaba - Hungária az archiregnum, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest 2012

[21] Dr. Zétényi Zsolt - Az ősi alkotmány, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

[22] Dr. Boór Ferenc - A székiség vezérelve, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

[23] Dr. Hévízi Józsa - Vallási és etnikai közösségek a Szent Korona országában, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

[24] Dr. Drábik János - Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Mitől vagyunk magyar nemzet?, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Budapest, 2012

[25] Prof. Dr. Váralljai Csocsány Jenő, az oxfordi egyetem ny. tanára - A népszaporulat a nemzeti lét elsődleges feltétele, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

[26] Prof. Dr. Tanka Endre - A föld szerepe a nemzet életében, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012


Link
 
 
0 komment , kategória:  Magyarok7.,8.Világkongresszusa  
A III.Szent Korona Konferencia
  2009-01-25 07:18:53, vasárnap
 
  A III. Szent Korona Konferencia anyagai letölthetőek:




Link




 
 
0 komment , kategória:  Magyarok7.,8.Világkongresszusa  
A felvidéki magyarság helyzete
  2008-10-09 02:14:28, csütörtök
 
  Mihályi Molnár László előadása a MVSZ VII. Világkongresszusán

Túszok vagyunk egy nemzetközi bűnszövetkezet kezében?!

GYORSJELENTÉS A FELVIDÉKI MAGYARSÁG HELYZETÉRŐL

Már vége volt az első világháborúnak, melyet a vagyonukat és hatalmukat gyarapítani szándékozók szítottak, s ehhez szét kellett zúzniuk, le kellett rombolniuk azokat a közösségeket, melyek még őrizték a Mértéket, a Rendet, a Hitet és az Evangéliumot. Tudták, hogy Európában a magyar nemzet az egyik legnehezebb falat számukra. Ez a nép, mely három évezrede meghatározója Eurázsia szívritmusának, és a szkítákkal, sumerekkel, médekkel, etruszkokkal, hunokkal, türkökkel és avarokkal is rokon, ez a nép nem adja el szabadságát. Kiszabadult a török igából is, bár közben német járom alá is kényszerült, de szabadságharcos fiai (Rákóczi és Kossuth katonái) nem tűrtek meg zsarnok idegent maguk fölött. Miközben a magát műveltnek nevező Nyugat barbár módon rontott rá a keresztény hagyományokra és a népek nemzeti kincsesházára, hogy átadják a hatalmat a bankok és uzsorakamatok szennyében meggazdagodott pénzügyi arisztokráciának, addig Magyarországon a magyar nemesi réteg önmaga készült átalakítani és működtetni a rendszert. Ezért kellett kivéreztetni az első világháborúban: hogy leigázhassák, feldarabolhassák, kisemmizhessék és megalázzák. Területét nagyhatalmi összeesküvés által szétosztották az elmúlt öt-hatszáz évben vendégként bebocsátott és a vendégjoggal visszaélő népségek között. Oláhok, tótok, ruszinok, rácok, bunyevácok marcangolták hazánk testét, elrabolva földjeink kétharmadát. És elkezdődött a rombolás, a fosztogatás, az őslakos magyarság meghurcolása, elüldözése, megszégyenítése, történelmi emlékeinek sárba tiprása, az emlékezők elhallgattatása.

Nemzetünk tagjainak millióit igyekeztek idegen nyelve, idegen szokásokra, idegen kultúrára szoktatni, csábítani, kényszeríteni. Erőszakkal, zsarolással, csalással és hazugságokkal próbáltak mihamarább befolyást nyerni a magyarok lelke felett. Százezrek buktak el ebben a küzdelemben, hódoltak be az elnyomó soviniszta hatalomnak, mely előbb a fasizmus, majd 1945 után a kommunizmus képében pöffeszkedett, de akkor is, mint most, egy istentagadó, liberális pénzügyi maffia eszköze volt csupán. EZ A MAFFIA AZÉRT SZÍTJA AZ INDULATOKAT SAJÁT MAGA ELLEN , HOGY AZ ANTISZEMITIZMUS MEGFÉKEZÉSÉNEK ÜRÜGYÉVEL MEGSZEREZHESSE A TELJES VILÁGURALMAT ! Pénzügyi befolyásával uralja a fegyverkereskedelmet, s ezzel a hadseregeket és kormányokat is. Kezében tartva a tömegtájékoztatás stratégiai bázisait (tévék, rádiók, reklám,közvéleménykutatás, újságok) szabályozni tudják a hitükből, hagyományaikból kiforgatott és a napi megélhetési gondok szintjére degradált néptömegek indulatait is. Lázadásokat, háborúkat tudnak elindítani s megfékezni.


1920-ban a győztesnek nyilvánított nagyhatalmak úgy rajzolták meg Magyarország térképét (holott Magyarország az osztrák uralom alá rendelve volt részese az első világháborúnak), hogy elvették területének kétharmadát. Románia többet kapott (102 ezer négyzetkilométert,) mint a maradék ország területe lett (93 ezer), és kb. 5 millió magyar nemzetiségű polgárt vettek el tőle szülőföldjükkel együtt. Csehszlovákiában a csehek után a német nemzetrész kb. 3,5 millió volt második helyen a 2 millónál kevesebb szlovákság mellett, ezért úgy állították be, hogy a cseh és szlovák egy nemzet, csak nyelvjárási különbségű.. A magyar nemzetrész l millió volt, a mai Szlovákia területén élők közt több mint egyharmadnyi részt alkotott, (jelenleg csak 9,5 %) . És akkor még fél milliónyi volt a rutén nemzet száma.
A második világháború előtt Szlovákia önállósult, de a magyar többségű területét egyezményileg átadta Magyarországnak (ez kb 10 ezer négyzetkilométer, ahol 90% fölötti volt a magyarok aránya).
Az önálló Szlovákia az elsők közt csatlakozott Hitlerhez, Németország oldalán vett részt a szovjetekkel közösen kirobbantott második világháborúban, csatlakozott Lengyelország megtámadásához, és az elsők közt vitette el gyújtőtáborba területéről a zsidókat , Németországnak fizetett az elszállításért. A zsidók elleni törtvényt csak az Egyesült Magyar Párt elnöke (gr. Esterházy János nem szavazta meg a Szlovák Állam parlamentjében), 1945-ben mégis őt vitették szovjet fogságba, majd távollétében koncepciós perben, hamis vádak alapján halálra ítélték, és a magyarok megfélemlítése céljából akarták kivégezni, de hazahozatala után nemzetközi nyomásra életfogytigra módosították, és egy börtönben halt meg kegyetlen viszonyok közepette. Hamvait csak néhány hónapja adták ki Schwarzenberg cseh külügyminiszter közbenjárására. A prágai börtönben rejtegették. Még a holttestétől is féltek. Esterházy rehabilitálását a szlovák hatóságok megakadályozzák, ennek felvetését is elutasítják a hivatalos körök,vagyis védelmezik a jogtalanság időszakát.
Szlovákia Hitler oldalán vesztes állam volt, de mégis győztes lett azáltal, hogy újra szövetséget kötött Csehországgal, melyet győztesnek tekintenek, így még a hadikártérítésből is részesülhetett, melyre Magyarországot kötelezték, mely ország a német megszállás után szovjet megszállás alá került. (ezt személyesen Sztálinnak, a XX. század egyik legnagyobb tömeggyilkos redszer vezetőjének köszönhették, aki nem titkolta, hogy a szláv bolsevik érdekeket mindenek elé helyezi).

A hivatalos szlovák történetírás védelmezi azt az álláspontot, hogy mindez a világháború utáni igazságos rendezés eredménye, azzal együtt, hogy Csehszlovákia szabad kezet kapott a németek és magyarok eltávolítására . Kb. 3 millió németet deportáltak, közülük átszállítás közben kb. 50 ezer főt a Sumava mocsaraiba géppuskáztak (teljes szlovák együttműködéssel). A magyarokat egyrészt a németek helyére hurcolták kényszemunkára a műveletlenül marad földekre rabszolgának, majd Magyarországra toloncoltak tízezreket. Nemzetközi nyomásra úgynevezett lakosságcserét kényszerítettek ki: a Magyarországon élő szlovákok helyére. Magyarországról az önként jelentkezők költözhethettek, Szlovákiában viszon erőszakkal jelölték ki az áttelepülőket: azokat a magyarokat, akik nagyobb birtokkal, földdel, házzal rendelkeztek, illetve az értelmiséget, főleg tanítókat.
Ezeket az intézkedéseket Benes elnök rendeletei (Benesi dekrétumok) alapján tették meg, holott Benes nem lehetett legitim elnök. 1938-ban önként lemondott, a helyébe lépő új elnököt (Hácha) Svájcból üdvözölte), közben a háború alatti időben megbízatása amúgy is lejárt. Nem volt parlamenti felhatalmazása ezekre a fasiszta jellegű dekrétumokra, de mégis törvényként kezelték azokat, és a szlovák parlament az elmúlt évben ÉRINTHETETLENNÉ nyilvánította ezeket. (néhány rendelkezés a zsidó törvények átirata volt németre és magyarra !). Ezek a vagyonelkobzások a főleg magyar nemzetiséget tömörítő református egyházat is sújtották, de kárpótlást, a többi egyházzal ellentétben, nem kapnak. Többezer ember vesztette el vagyonát, házát, s került akarata és beleegyezése nélkül más területre, országba. 1945-től 1949-ig magyar nemzetiség hivatalosan nem létezett, a magyar nyelvhasználat tilos volt a hivatalos érintkezésben és nyilvánosan is. Sem magyar nyelvű oktatás sem vallási szertartás nem lehetett magyar nyelven. A magyar történelmi emlékek, táblák, műemlékek, feliratok többségét megsemmisítették vagy eltávolították. ill, szétrombolták. A könyvtárak magyar anyagát bezúzták. A magyar egyesületek tulajdonát elvették, mai nepig vissza nem kaphatják. Megakadályoznak minden kárpótlási kísérletet.

Ezután ugyan megengedtek némi jogokat a kommunista párt hű embereinek irányítása és terrorja alatt. 1950-ben a magyarok alig negyed része merte megvallani nemzetiségét (vannak, akik ma sem merik vállalni az akkori brutalitás miatt). Egy rendszeres és módszeres elnyomás részeként nem engedélyezték a magyar őslakos területeken a magyar települések nevének használatát, a magyar földrajzi nevek használatát, a magyar keresztnevek hivatalos bejegyzését. Szlovákokat telepítettek a színmagyar területekre, a hivatalokban betiltották a magyar nyelvet, a két világháború közti 750 magyar iskola helyett már alig 250 maradt. Szennyező ipari létesítményeket telepítettek államilag a magyar vidékekre, ahol ezekhez nem vagy alig képeztek magyar szakembereket, ezért a közép és felső vezetés az északi trerületekről érkezett. 40 év alatt 10 - 20 km-rel hozták délebbre a magyar-szlovák nyelvhatárt. A háború előtt magyar többségű Kassán jelenleg csak 4 % magyar él. A mostani kormány újra megkezdte a nemzeti soviniszta programját: a magyar iskolák helyzetét anyagilag és adminisztratív úton is lehetetlen helyzetbe kívánják hozni. A magyar kulturális rendezvények alig kapnak támogatást A kulturális költségvetés 1 %-át sem, a lakosság 10%-a részére. A közszolgálati televízió napi kb 40 órás adásából csak 10 perc jut a magyar közösségnek, holott a koncesszionális illetéket egyformán fizetik. Hosszú idő után, még az előző kormány ideje alatt engedélyt adtak egy magyar egyetem alapításához (Szlovákiában 22 van), de ennek működését pl. az akreditáció terén és anyagi téren is hátráltatják. Lehetetlenné teszik a magyar intézmények működését, és tiltják az autonómia kérdésének felvetését is.
A kormány egyik pártja nyíltan magyarokat gyalázó kijelentésekkel érvel a közvélemény előtt minden következmény nélkül.
Mindezt azért teszik, hogy kilátástalannak tűnjön a fiatalok előtt a magyar identitás megtartása.
Gyalázzák a magyar oktatást, hogy a magyar szülők ne ezt válasszák.
Gyalázzák a magyar történelmet, hogy a magyarok önbecsülését megtörjék, és a magyarokat megszégyenítsék. Újabban az oktatási törvényben teszik egyre kiszolgltatottabbá a magyar nyelvű iskolákat, hogy ezzel tovább bomlasszák azt, amit 88 éven át nem tudtak eltiporni.
Hatóságilag leplezik a magyar emberek elleni erőszakot (Malina Hedvig ügy).
Megakadályozzák Esterházy rehabilitálását, mert el kellene ismerniük, hogy a magyarok megfélemlítése céljából, hazug vádak alapján, barbár gyűlölettől szítva ítélték el.
Nem engedélyezik az autonómia meghirdetését, mert az megállítaná a szisztematikus etnikai tisztogatást.

A szlovákiai magyarok legnagyobb vétke, hogy nem lettek szlovákká, mert megőrizték nyelvüket, kultúrájukat, keresztény hitüket (85 % vallja magát katolikusnak, reformátusnak vagy görögkatolikusnak a magyar nemzetiségűek közt), vagyis nem hódoltak be az államhatalom erőszakos és burkolt manipulációjának. Illeteve a demográfiai fejlődésből hiányzik 1 millió, vagyis ennyi gyarapítja most főleg ateista liberális és szocialista fertőzöttségben a szlovákok statisztikai arányát. Sajnos ez a tisztulás ára a 88 éves keresztút után.
A szlovákiai magyarokat az indián rezervátumok szintjére kívánják süllyeszteni, ahol az őslakosok csak folklorisztikai érdekességként jelenhetnének meg. !!!

Amikor nyílt levéllel fordultunk Szlovákia vezetőihez és népéhez, mely levelet több százan írtak alá (sajnálatos módon az MKP parlamenti képviselői nem csatlakoztak, ezzel lemondtak arról, hogy a jövőben támogassuk őket), erre lényegében a szlovák közvélemény nem reagált, illetve reagálása hallgatás volt, viszont a miniszterelnök a legutóbbi megnyilatkozásaiban arra uszítja koalciós partnerét (hogy ő maga tiszta maradhasson), hogy nyugodtan folytassa magyarellenes programját, Szlovákia magyar többségű területeinek nyelvi, kulturális és gazdasági bekebelezését , leigázását és a magyarok megfélemlítését. Hallgatólagosan pártfogásába veszi a Szlovák Nemzeti Párt vezetőinek magyargyűlölettel és hazugságokkal telített nyilatkozatait. Ennek a pártnak a képviselője irányítja az oktatásügyet, ahol a magyar iskolák elszlovákosítása, illetve a magyar iskolák és magyar oktatásügy lejáratása, tönkretétele és lehetetlen helyzetbe hozása talán fontosabb, mint a szlovák iskolák színvonalának emelése. Ez az a helyzet, amikor valaki nem az érdemeivel akar kiemelkedni, hanem úgy, hogy maga körül másokat letapos!

Mellékelem a levelet, melyet a Magyarok Világszövetsége, annak elnöke is támogatott aláírásával:


Nyílt levél a Szlovák Köztársaság polgáraihoz és vezetőihez !

Tisztelt Polgárok !

Alulírott szlovákiai magyar nemzetiségű állampolgárok aggodalommal szemléljük az elmúlt hetek eseményeit, melyek arra intenek, hogy őrizzük a békességet ebben a térségben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hallgatólagosan el kell fogadnunk minden ellenünk irányuló rágalmat és támadást. Reméljük, hogy azok a diktatúrák már nem térhetnek vissza ide, amelyek az állami szintre emelt terrorral, félelemkeltéssel teremtettek látszólagos békét, rendet, nyugalmat, holott valójában a rettegés fojtotta el a szót, a szabad véleményt, az igazságot. Hazugságokra nem lehet jövőt építeni, erőszakkal nem lehet emberibb viszonyokat kialakítani és egyenlőség nélkül nem lehet demokráciáról beszélni. A XXI. század Európájának kulturált magatartásra van igénye.

Amikor a rendszerváltást követően lehetőség kínálkozott a háború utáni igazságtalanságok jóvátételére vagy enyhítésére, akkor sokan csak a kommunista diktatúra jogtalanságainak következményeit kívánták felszámolni. Kevesen akartak emlékezni arra, hogy Szlovákia is kiszolgáltatott helyzetben került a fasiszta nagyhatalmi önzés csapdájába a háború alatt, és csak a kommunista sztálini manipulációnak köszönhette, hogy a háború után a győztesek oldalán jegyezték be, mint a megújuló csehszlovák állam részét. Beneš elnök - akiről azóta kiderült, hogy a szovjet KGB ügynöke volt, s feladatul kapta, hogy 1948-ban játssza át a hatalmat a kommunistáknak - nem csupán a magyarokat és németek, hanem a szlovákokat is gyűlölte. A magyaroknak és németeknek pedig a zsidók korábbi sorsát szánta. Ez a gyűlölet fogalmazódott meg a háború utáni törvény erejű rendeleteiben, dekrétumaiban. Ellenséggé bélyegzett minden magyar és német nemzetiségű vagy származású embert, aki nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani, hogy fegyveresen harcolt a fasiszták ellen. Így váltak ellenséggé még azok a német és magyar nemzetiségű gyerekek is, akik a háború alatt még nem is éltek, nem beszélve az asszonyokról és az öregekről. A dekrétumok következményei többnyire börtönbüntetésben, kényszermunkára hurcolásban, vagyonelkobzásban, erőszakos Csehországba vagy Magyarországra deportálásban realizálódtak. Vagyis bűnössé nyilvánítottak az országban közel 4 millió polgárt csupán származásuk , nemzetiségük avagy anyanyelvük miatt. Ezek levéltárakban dokumentált tagadhatatlan tények. Ezeket nem lehet semmisé tenni azzal, hogy elhallgatjuk vagy meghamisítjuk. Beneš tetteinek és az akkori gyűlöletből fakadó megtorlásoknak a védelmezése nem méltó korunk Európájához. Mert a következmények máig eleven sebként fájnak nem csupán az akkor meghurcoltak, hanem gyermekeik és örököseik lelkében és emlékezetében is. Ezért kívánt az MKP a megbékélés útját felajánlva, enyhítést keresni erre az elfertőzött, és hatvan éve gennyesedő sebre. Az orvosi szaknyelv a seb kitisztítását javasolja, de ha ezt elmulasztják, akkor az nagyon súlyos következményekkel járhat ebben a térségben.

Az Európai Unióban csak a nagykorúan és éretten együttműködni tudó, egymás iránt érzékeny, egymás értékeit tisztelni tudó népeknek van felemelkedése. A Kárpát-medencében már sokszor kihasználták az ,,oszd meg és uralkodj" politikája szellemében az itt élő népek egymás ellen uszítását azért, hogy idegen érdekeket érvényesítsenek. Ha ez most is sikerül, akkor mind a szlovák mind a magyar nemzet elvesztheti önálló kibontakozásának esélyeit.

Ezért fordulunk Önökhöz, hogy ne a gyűlölet vezérelje indulataikat, hanem a megértés, és próbálják így megfontolni az itt ezerszáz éve szülőföldjén élő nép sorsát, érzéseit és kéréseit.

Ideje már, hogy felnyíljon a világ szeme, megelégelje ezt a manipulációt, amihez elsősorban Közép-Európában kell helyreállítani a kozmikus időt, vagyis ki kell szabadítani a fizikai és szellemi rabságából az 1920-ban túszul ejtett magyarságot. Miközben elvakult és félművelt szerb, orosz, román, szlovák és cseh politikusok jajgatnak a koszovói szerbek sorsa miatt, természetesen sötéten elfeledkeznek arról, hogy ők maguk milyen lopott holmi miatt aggódnak valójában. Az orosz birodalomban a cári idők óta népek tucatjait tartják gyarmati sorban, s ha azok pisszenni is mernek valamiféle önrendelkezés jogáért, akkor a világ legnagyobb hadseregét mozgósítják ellenük. Csecsenek, cseremiszek, karjalai finnek, szibériai néptömegek, kirgizek, türkök milliói sínylődnek kiszolgáltatottan orosz fennhatóság alatt. Most érthető meg, hogy már az 1920-as években miért volt oly sürgető az utódállamokban a magyarok arányszámának megváltoztatása, idegenek betelepítése a magyar vidékekre, a magyar iskolák felszámolása, ortodox templomok építése Erdélyben, a magyar intézmények bezárása, a történelemkönyvek hazug átírása, a magyar helységnevek eltüntetése, feliratok leszedése, szobrok ledöntése...

Hogy amikor netán a nagyhatalmak mégis megengednék az önrendelkezési jogot, akkor legalább papíron ne legyenek itt a magyarok többségben, ahol az előző évezredekben talán még átutazóban sem jártak a most basáskodó népek elődei ! Mert ne feledjük: akkor is (Trianonban) a nagyhatalmakon múlott, hogy hol lesz a határ, akkor most mit ugrálnak a fosztogatók, hogy most is a nagyhatalmak döntik el Székelyföld, a Felvidék és Vajdaság magyarságának önrendelkezését ! Ehhez persze nekünk sem szabad csendben maradnunk ! És ennek be kell következnie. Ezt már tudják a kormányok felelős emberei, csak rúgnak még néhányat, mint a leszúrt disznó az ólajtóba. Most már az Unión belül ez még csak nem is határrendezési kérdés, hanem csupán regionális átszerveződésre vár. 1920-ban sokkal kegyetlenebb, sokkal durvább, sokkal nagyobb tömeget érintett Magyarország feldarabolása a mostani Koszovó ügyéhez képest. Koszovóban csupán 7 % szerb él. Magyarországtól 5 millió magyart süllyesztettek gyarmati sorba, területének mindössze egyharmadát hagyták meg, Elorozták ásványi kincseinek nagyobb részét, elvágták vasúti és közúti csomópontjaitól, vidéki kulturális bázisaitól fosztották meg (Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Szabadka, Ungvár.). Románia nagyobb területet kapott, mint ami megmaradt Magyarországnak !!! A színmagyar ősi Székelyföldön még ma sem akarják engedélyezni az önmegnevező magyar feliratot. Az iskolákban , a nehezen kiharcolt magyar tannyelvű iskolákban hatalmi beavatkozásokkal rontják az ott tanulók esélyeit (magasabb óraszám, több érettségi tantárgy stb.)

Az utódállamok, melyeket Kis Antant névvel is illettek, mivel az antant hatalmaktól kapták ajándékba országukat mindenféle néphatalmi akarat nélkül, összefogtak a magyar nemzet megfojtására: gazdaságilag elszigetelték, régi gazdasági kapcsolataitól elvágták. Ezért ezek az államok felelősek azért, hogy egyedül Mussolini Olaszországa majd Németország nyújtott csak gazdasági segítséget, mielőtt teljesen kivérzett volna, mint egy cserbenhagyásos gázolás áldozata. Ezt a helyzetet nem Magyarország és nem Horthy Miklós kormányzó választotta, hanem szomszédai és a győztes nagyhatalmak kényszerítették rá. A második világháború után mégis ugyanúgy meghurcolták, mint korábban, amihez a szláv nagyhatalmi gőg, a orosz kommunista barbarizmus is hozzájárult. Persze a világ többi nagyhatalmának elnéző mosolya mellett, akiket ezért joggal megillet a cinkosság vádja. És éppen hatvan éve a KGB ügynöke, bizonyos Edvard Beneš átjátszotta Csehszlovákiában is a hatalmat az orosz kommunizmus kiszolgálóiknak, akik az internacionalizmus nevében próbálták beolvasztani a magyarságot a nagy szláv tengerbe. De előtte éppen ezért kapott szabad kezet a magyarok és a németek felett, csak azt sajnálta, hogy nem engedték meg neki a haláltáborok felállítását...

Nagy veszteségekkel járt, de nem pusztultunk bele. Igaz, hogy nem vagyunk legalább kétmillióan, mint a demográfiai folyamatok törvényei szerint lennünk kellene, mert a deportáltak hiányzanak, az asszimiláltak pedig a másik nemzet számát gyarapították statisztikában, de nem erkölcsi tartásban. A salak kihullott, a szemét lemorzsolódott (ezért oly alacsony a megszállt területen a szocialista és liberális szimpatizánsok aránya!). És az sem ritka jelenség, hogy sokan beleszerettek túsztartóikba, és már annyira lojálisak irántuk, hogy nemzeti érdekeink elé képesek helyezni ezt a torzult lélekállapotból fakadó érzést...

Maradtunk félmillióan a Felvidéken. És itt kell azt mondani:

ELÉG VOLT !

TESSÉK RENDEZNI JOGÁLLÁSUNKAT !
 
 
0 komment , kategória:  Magyarok7.,8.Világkongresszusa  
Hazatért a Vándorzászló
  2008-10-06 00:31:12, hétfő
 
  A Magyarok VII. Világkongresszusának nyitónapján, 2008. augusztus 16-án Molnár Lajos amerikai küldött átadta a magyar nemzeti emigráció vándorzászlóját Patrubány Miklósnak. Az MVSZ megőrzésére bízott zászló történetét, amely 1951-ben Olaszországban kezdődött, Molnár Lajos ismertette.

Hazatért a Vándorzászló

Tisztelt Kongresszus, Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt küldöttek, Előadók, és Szervezeti Vezetők, Kedves Magyar Testvérek!

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a Hungária Szabadságharcos Mozgalom nevében köszönthetem a Magyarok VII. Világkongresszusát. Erre a csodálatos eseményre hazatért a Magyar Nemzeti Emigráció első vándorzászlaja, melyet Olaszországban a Nápoly melletti menekülttáborban bontottak ki 1951. szeptember 16-án.

Kezdetben Seres Péternek a Vándorzászló Bizottság elnökének irányításával a vándorzászló csak olaszországi missziót teljesített.

1956. március 15-én a nemzeti ünnepünkön felavatták a koronás-címeres vándorzászlót. Ettől kezdve városról városra, táborról táborra járt a vándorzászló, hirdetve a feltámadás hitét, bátorítva a száműzetésbe kényszerült magyarokat.

A Nemzeti Vándorzászló Bizottság tiszteletbeli elnöke Guido Romanelli ezredes, a volt meghatalmazott miniszter akinek üzenetében ez olvasható: ,,Adja Isten, hogy az ezer éves magyar nemzet háromszínű lobogója, melynek központi helyét Szent István koronája foglalja el, miközben a világon szerteszét szórt magyar közösségeket látogatja, állandó izzásban tartsa azok nemzeti érzését és erősítse akaratukat, hogy hazájukat bármilyen áldozatok árán is felszabadítsák az utált és sátáni zsarnokság alól."

Ez a nemzeti ereklye megkezdte zarándoklatát. Itáliából Ausztriába, majd a szomszédos Németországba, innen Belgiumba és Spanyolországba került. Madridban még a keresztény Magyarországot képviselő Magyar Királyi Követség ünnepi fogadáson tisztelgett a bujdosó magyarok vándorzászlója előtt.

Itáliából akkor érkezett Párizsba a vándorzászló, amikor hazánkban a magyar nép páratlan hősiességgel szállt szembe az elnyomó kommunista zsarnoksággal és a megszálló vörös hadsereggel. Az 1956-os Szabadságharc novemberében a Moselle-i magyarok emelték magasra ezt a vándorzászlót. A franciák által rendezett szimpátiatüntetésen, november 14-én 25.000 ember vonult fel, az élen lobogtatva ezt a zászlót A rokonszenvtüntetésen a franciák felgyújtották a kommunisták székházát és lapjuknak szerkesztőségét.

Ezután ismét elindult a magyar nemzeti vándorzászló, országhatárokon és földrészeken át, világkörüli útjára. Ausztráliában, Észak és Dél-Amerika városaiban nagy lelkesedéssel fogadták a nemzeti emigráció csoportjai.

1958-ban a Brüsszelben tartott nagy Magyar Találkozón az első helyen állott a világot járó vándorzászló. Innen visszatért az Egyesült Államokba, ahol New Yorkban Vasvári Zoltán vezetésével testvérszervezetünk a Kereszt és a Kard Mozgalom tisztelgett a vándorzászló előtt. Clevelandban vitéz Kovács Gyula altábornagy, a Hungária Szabadságharcos Mozgalom tanácsadója fogadta.

1964-ben az 56-os Szabadságharc nyolcadik évfordulóján és a Trianoni békediktátum 50. évfordulóján mozgalmunk, Gyékényesi György vezetésével a Clevelandban megrendezett Nagy Trianoni Kongresszuson tett fogadalmat e vándorzászló előtt a további kemény harcra.

1979. február 11-én a Nemzeti Vándorzászló Bizottságtól az alábbi tartalmú memorandum érkezett a Hungária Szabadságharcos Mozgalom részére: ,,A Szittyakürt a Magyar Nemzeti Emigrációnak a keresztre feszített igazság feltámadásáért legbátrabban, legőszintébben küzdő sajtóorgánuma. A Szittyakürt és a Hungária Szabadságharcos Mozgalom hatósugárban élő, küzdő magyarok történelmi munkát végeznek, hősi áldozatot vállalnak az örök magyarságért. Az a meggyőződésünk, hogy Ti vagytok a nemzeti emigráció legtisztább szándékú, legigazabb harcosai. Ezért ha akarjátok, készséggel átadjuk nektek teljes hatásköri joggal a világot már körüljárt magyar nemzeti vándorzászlót. Átadjuk további megőrzésre, méltó helyen való kibontásra és majd győzelmes hazatérésre, hogy a magyar földön hirdesse tovább az örök őserőből eredő, Isten által teremtett örök magyar életet."

Az 1956-os Szabadságharcunk 23. évfordulóján, 1979. október 28-án került sor a vándorzászló clevelandi fogadására és a Nemzeti Vándorzászló Bizottság őrségváltására.

A Szittyakürt októberi számában Seres Péter a Vándorzászló Bizottság elnöke ,,Őrségváltás" c. történelmi dokumentációjában olvasható: ,,A Hungária Szabadságharcos Mozgalom a nemzeti emigrációnak az a szervezete, ahol élet van, öntudatos élet, céltudatos cselekvés. Ezért a szabad világot már körüljárt, az élő magyar közösségek által lelkesen fogadott, valamint idegen hatalmaktól hivatalos fogadásban részesített zászlónkat, az idegen földön, idegen csillagok alatt, szent missziót teljesítő MAGYAR NEMZETI VÁNDORZÁSZLÓT további megőrzésre a Hungária Szabadságharcos Mozgalomnak átadjuk."

Ennek a csodálatos ereklyének a birtokában, Dr. Zakar András javaslatára, a Hungária Szabadságharcos Mozgalom a történelmi hivatásának eleget téve, 1981-ben beindította a Nagy Szittya Történelmi Világkongresszust, ahol a nemzeti emigrációban elsőként katedrát biztosítottunk a Magyar Tudományos Akadémia indogermanista, finnugrista történettudományi és nyelvészeti terrorjával szemben küzdő, az igaz szittya-hun-avar-magyar történelmi folytonosság tanait művelő őstörténészek számára. Ezzel a programmal mi vizet fakasztottunk, amely ma táplálja Magyarországot, amit ez a kongresszus is bizonyít.

Az 1956-os Szabadságharc 50-ik évfordulójára rendezett VIII. Nagy Szittya Történelmi Világkongresszus alkalmával a magyar nemzeti vándorzászló hazatért és a Magyarok Világszövetségének gondozásába került. Ma ez az egyetlen szervezet, amely a világ magyarságát képviseli, és ezért került ez az ereklye ide, és nem ahhoz a kormányhoz, amely megvonta ettől a szervezettől az anyagi támogatást, megtagadta a magyaroktól a magyar állampolgárság visszaadását, és a magyarság helyett ma is a másságot képviseli.

Adjon ez a zászló, hitet és mutasson utat a Magyarok Világszövetsége további munkájához. A Magyarok Istene adjon erőt és kitartást a Magyarok Világszövetségének tudatformáló szolgálata teljesítéséhez. Ez a kongresszus hivatott egy szellemi forradalommal felvilágosítani a magyar népet és egyesíteni a világ magyarságát a további nemzetmentő harchoz.





 
 
0 komment , kategória:  Magyarok7.,8.Világkongresszusa  
Megölték -e Teleki Pált?
  2008-09-28 00:44:39, vasárnap
 
  Megölték -e Teleki Pál magyar miniszterelenököt?

Gróf Teleki Pál halála - konferencia a Magyarok VII. Világkongresszusán

A II. világháború után sehol, semmilyen fórumon nem folyt hivatalos vizsgálat Teleki Pál magyar miniszterelnök tragikus halála ügyében. Sőt, még a történészek, írók vagy filmesek sem mutattak különösebb érdeklődést a szokványosnak korántsem mondható, és számos nyitott kérdést hátrahagyó esemény iránt - kezdte előadását Pusztaszeri László történész 2008. augusztus 17-én a Magyarok VII. Világkongresszusának Gróf Teleki Pál halála című egész napos konferenciáján, ahol arra keresték a választ az előadók: kinek állt érdekében Teleki Pál halála?
A közvéleményt ma is foglalkoztatja, vajon lelkiismereti válság, vagy orgyilkos golyója vetett véget a tudós magyar politikus életének?

A gyilkosság vagy öngyilkosság kérdésének vitájában az időközben eltelt közel hét évtized során számos vélemény, feltevés ütközött. Ezek azonban a vizsgálható dokumentumok hiányában, csak elméleti, logikai alapon közelíthettek - folytatta érdekes előadását Pusztaszeri László. A neves történész ismertette a hagyományos érvelést, mely szerint akadálya lehetett az öngyilkosságnak, mivel hívő ember saját elhatározásból nem dobhatja el Istentől kapott életét. Hívő emberként és gyakorló katolikusként az előadó is ezt állította: nem lehetett öngyilkos Teleki Pál. De - folytatta - nemcsak az elmekórtanban és a kriminológiában, hanem a köznyelvben is ismeretes a tudatzavar, népiesen elmezavarban elkövetett cselekmény fogalma.
A halált megelőző napok idegfeszültségei miatt ezt Teleki esetében sem zárhatjuk ki. Pusztaszeri ugyanakkor megállapította: az ügyben sem a miniszterelnök inasának, sem személyi titkárának, Incze Péternek, sem Újpétery Elemérnek, sem Bárczy István miniszterelnökségi államtitkárnak, sem a kormányzót kísérő szárnysegédnek, sem Ujszászi István ezredesnek, a 2vkf főnökének, sem a palotában azon az éjszakán szolgálatot teljesítő rendőr, vagy csendőrtisztnek az észleleteit, véleményét, vallomását nem rögzítették. Vagy ha igen, ezek a dokumentumok megsemmisültek, illetve ismeretlen helyre kerültek.

Pusztaszeri László előadásában felidézte: - Bombaként robbant a Magyar Távirati Iroda által 1941. április 3-án, reggel 9 óra 15 perckor kiadott rövid hír, amely jelentette, hogy ,,Széki gróf Teleki Pál m. kir. titkos tanácsos, m. kir. miniszterelnök ma éjjel tragikus hirtelenséggel elhunyt." A hír a déli, délutáni órákban nemzetközileg is ismertté vált, de mivel a reggeli MTI-jelentés nem tartalmazott részleteket, a legkülönösebb találgatások is lábra kaptak. Az első értesülések szívszélhűdésről szóltak, amelyet valószínűleg a magyar kormányszervek, vagy a halálesetet felfedező, s attól nagy zavarban lévő személyek szivárogtattak a köztudatba. Akár a felső vezetés a hír forrása, akár nem, a félretájékoztatás okot adott a gyanakvásra, hogy valakik valamiért szerették volna eltussolni a nem természetes halál tényét - mondta a történész.

Az előadó rámutatott: - Már a nap folyamán megkezdődtek a találgatások a minisztertelnök öngyilkosságáról. Késő délután az MTI újabb jelentése a hivatalos orvosi jelentés alapján megerősítette az öngyilkosság tényét. Eszerint a politikus a hajnali órákban önkezével vetett véget életének.

Vajon mi indokolta, hogy a halottszemle során eltérjenek a jogilag szabályozott eljárástól? - tette fel a kérdést Pusztaszeri László. A büntető perrendtartás szerint ugyanis Orsós Ferenc professzornak, a Budapesti Magyar Királyi Törvényszék állandó és felesketett szakértőjének, a nemzetközi hírű szaktekintélynek kellett volna elvégeznie a vizsgálatot.
Nem állítható, hogy a jelentést aláíró Bakay Lajos professzor, Teleki kezelőorvosa és Leviczky Károly rendőrorvos elkendőzte volna az igazságot, habár a tények politikai okokból történő megmásítása korántsem tekinthető egyedinek a történelemben.

Ismeretes olyan vélemény, amely szerint a tragikus véget ért politikus fia, Teleki Géza gróf a háború után bizalmas körben azt állította: bizonyítékai vannak atyja erőszakos haláláról. Ezzel szemben Mikes Hanna grófnő, Teleki Géza akkori felesége, Pusztaszeri László kérdésére a kilencvenes évek elején azt a határozott választ adta, hogy a család sosem vonta kétségbe apósa öngyilkosságának tényét.

Pusztaszeri szerint, ha az utókor még kíváncsi arra, vajon Teleki Pált megölték vagy öngyilkos lett, immár csak egyetlen mód áll rendelkezésre, ha a földi maradványokat exhumálják. Amennyiben a koponyacsontok a hét évtized alatt nem enyésztek el, akkor a ballisztikai és orvosszakértői vizsgálat 90%-ot megközelítő valószínűséggel megállapíthatná az öngyilkosság, vagy az idegenkezűség (meggyilkolás) tényét.

Vizsgálatokra és kutató munkára továbbra is szükség lenne! Már csak azért is, mert Stoffán György újságíró 1989-ben közzétett egy szenzációs hírt, és megírt egy kötetet, mely szerint Széchenyi János Péter gróffal együtt találkozott Teleki Pál lehetséges gyilkosával, egy SS-tiszttel.
Az idős férfi elmesélte, hogyan ölte meg Magyarország miniszterelnökét. Az állítólagos magnófelvételt a következőképp zárja a nyilatkozó: ,,Már senkim sincsen, de nem akartam úgy meghalni, hogy magammal vigyem ezt a titkot. Megesküdtem, hogy hallgatok, de nekem már mindegy. Nem tudom magamban tartani az igazságot. Meg kell tudnia mindenkinek, hogy Teleki Pál nem volt öngyilkos! Bűn, amit tettem, de fiatal voltam, és hittem a német győzelemben, aminek az egyik akadálya Teleki Pál volt. Legalábbis így mondták akkor. Csak később döbbentem rá, hogy az öngyilkosság rajta maradt a kommunizmusban is. Nem tudom az okát... Én öltem meg Teleki Pált, és ennek nyoma is van itt Németországban, csak utána kellene menni valakinek."

Stoffán az Én öltem meg Teleki Pált című kötetében a következőket írja: ,,Antall József és Kohl kancellár megegyeztek abban, miszerint Teleki halálának körülményeit a magyar történészek nem kutathatják a továbbiakban sem, mert ha kiderülne az igazság, a magyar népnek talán megváltozna a véleménye a németekről és ez árthatna a két nemzet barátságának."

Azt hiszem, itt az ideje, hogy az utókor megismerhesse az igazságot egykori miniszterelnökünk halálát illetően!
A történelem meghamisítására nem hajlandó történészek vállalják fel ezt a nem mindennapi témát, valamint a magyar nemzet tagjai kérjék az exhumálást! Pusztaszeri László történész szerint ebben az esetben (s ha a koponya épen maradt), megtudhatjuk, mi az igazság: vajon megölték-e Teleki Pált? A magyar nemzet ifjúságának kötelessége lesz feltárni az igazságot, hogy igaz színben és látásban megismerhessék gróf Teleki Pál életútját. Feltehetően ismét egy követhető, hívő, katolikus példakép állhatna a magyar ifjúság és a magyar nemzet előtt.



Frigyesy Ágnes




 
 
0 komment , kategória:  Magyarok7.,8.Világkongresszusa  
Dr. Bene Gábor gondolatai
  2008-09-21 00:15:57, vasárnap
 
  Dr. Bene Gábor ,,szegedi" gondolatai

ÁLLAMJOGI PROBLÉMÁK és MEGOLDÁSAI.

Dolgozat a Magyarok VII. Világkongresszusának a Szent Korona és a magyar alkotmány c. nemzetstratégiai és közjogi konferenciájára.

Vigyázó szemetek Szegedre vessétek!

Mottó: 1956-ról a politika hazudik, de nem tud átlépni rajta, ahogy a magyar közjogi gondolkodáson - a Szentkorona eszmén sem!

Bevezetés a problémába, amelynek mottója:
Az igazság létező, a hazugságokat kitalálják!

Az alkotmányjog jelentősége mindig akkor kerül előtérbe, ha a hatalmi tényezők nem kívánnak tudomást venni az őket korlátozó, történelmileg kialakult magyar közjogról, sőt megpróbálják azt kikerülni, kijátszani, elhallgatni és letagadni. Ma már a társadalom minden rétege - a politikai befolyásolástól függetlenül - a bőrén érzi, hogy: nagy problémák vannak gazdasági, politikai és erkölcsi szinten, de arról - többnyire információ hiányában - nem kíván tudomást venni, hogy a legkomolyabb probléma az alapoknál: az államjog területén van.
Összeomlott a vélelem, hogy a jelenlegi magyar állam törvényes. Ugyanis a közösség érdekképviseletére alakult állam és a polgárok viszonyának szabályozása tökéletlen és sokszor teljesen betarthatatlan. Ráadásul az állam - mint a közhatalmat megtestesítő intézmények összessége - egyszerűen nem képviseli a társadalom nagy többségének érdekeit, viszont az állampolgárt csalásra, hazugságra kényszeríti és ,,vadkapitalista erkölcsöket" vezetett be. A jelenlegi Magyar Állam felismerhetően törekszik egy szűk csoport érdekeit kielégíteni, s mindezt a nagy többségre hivatkozva teszi ugyan, de egyértelműen a nagy többség kárára.
Következtetésem: ha egy államban, a politikai elitcsapat mindenáron történő hatalomban maradását szolgálják az intézmények, - az ügyészségtől a közszolgálati médiáig - akkor az: diktatúra, s nem beszélhetünk közrendről, mert ez esetben a közhatalom - az elitnek titulált bűnözők kezébe került, és az állam : az alapvető funkcióival ellentétes feladatokat lát el.

Következtetésem közismert tényeken alapul, amelyet a társadalom is érez, ám az elitcsapat felügyelete alatt álló médiumok sokasága elhiteti vele, hogy ez így van rendben, s a problémát a politikai váltógazdálkodásból fakadó kormánycsere fogja majd megoldani. Az a tény azonban, hogy kialakulhatott egy olyan elit, amelynek gyökerei a kádári elitekből táplálkozik, az már eleve megkérdőjelezi, az ún. ,,rendszerváltást és a demokráciát". Felismerhetővé vált, hogy a jogrend megtévesztés csupán, amely az elszegényedő és kilátástalan helyzetbe kerülő többségi magyar társadalom félrevezetésére jött létre.
Így ma Magyarországon, nincs a közakaratot képviselő és a közérdeket szolgáló, alkotmányosan létrehozott országgyűlés. A jelenlegi - magát demokratikusnak nevező - ténylegesen azonban diktatórikus hatalmi struktúrában, még lehetőség sincs arra, hogy az alkotmányossági fordulatot a formális szabályoknak megfelelő választás vagy népszavazás hozzon létre. Számtalan akadályt és buktatót építettek a jogrendbe, a valódi népakarat elhallgatására. Például a magyar közjogban minden előzmény nélküli Alkotmánybíróságnak van olyan határozata, miszerint alkotmányossági kérdésben nem lehet népszavazást tartani.(sic)

Ezért, a társadalomért felelősséget érző értelmiség előtt áll a feladat, hogy formális szavazások helyett a tömegek felvilágosításával, megszervezésével, gyakoroljon nyomást a hatalomra, s így kényszerítse ki a valódi alkotmányos fordulatot.

Milyen jogi alapja van, az ún. ,,rendszerváltásnak"?

A Szovjet birodalom, illetve az államkapitalista kísérlet felszámolása után, a megszállt országok zöme egyértelműen visszatért jogi hagyományaihoz, nem így hazánkban, ahol a pénzhatalom kollaboránsai külső parancsra és belső érdekből meghiúsították ezt.

1945-ben volt hazánknak egy - a hagyományos alkotmány szerint törvényes és jogfolytonosságot élvező - országgyűlése a Szovjet hordák elől menekülve - Németországban de az ún. Ideiglenes Nemzetgyűlés, valamint az akkori bábkormány, ezzel a legitim - bár külföldön székelő - országgyűléssel nem vette fel a kapcsolatot, nem törekedett a jogfolytonosság és a törvényesség látszatára sem. A szovjet fegyverek árnyékában, az Ideiglenes Nemzetgyűlést is csak azok irányíthatták, akik hajlandóak voltak Moszkva parancsait pontosan teljesíteni.

Varga Bélát, az 1947-ben elmenekült és le nem mondott nemzetgyűlési elnököt használták fel azon célra 1990-ben, hogy mint maga is ,,illegitimmé félemlített képviselő" (különben miért menekült volna el!?)adja át a nagyon is kétséges legitimitását, az un. ,,első szabadon választott" országgyűlésnek.

1990. május 2-án, a megszállt Magyarországon a nép el is hitte és csodálkozva nézte az utóbb színielőadásnak bizonyult kétes legitimitást, és a megválasztott országgyűlést nagy várakozással fogadta.

Tóth Zoltán József - egyetemi tanár - kutatása szerint a 39-es országgyűlés mindkét háza, ha csonkán is, de 1947. augusztus 20-án, a németországi Altöttingben, még utoljára összeült és törvényes határozatot hozott arról, hogy a megszállás alatti időben a Szent Korona jogfolytonossága továbbra is fenn áll:

,,A történelmi ezeréves alkotmány minden jogi alapja, a magyar nép felfogása szerint is, a nemzet összességében - az azt jelképező Szent Koronában van" (Tóth Z. J.)

A magyar közjogi gondolkodás sarokpontja a Szentkorona közjogi tana, amelyet mint nemzetmegtartó gondolatkört, hatálytalaníthatatlannak tekintünk ma is.

Ezért különösen érdekes, hogy az 1946. I. tvc, - tehát még a Mindszenty féle óvás miatt is érvénytelen - un. köztársasági törvényt is figyelembe véve alakították át a sztálini eredetű 1949.XX.törvényt és tették un.,,demokratikus alkotmánnyá"!

A legérdekesebb viszont az, hogy a Horthy rendszer alkotmányosságából nem emeltek át semmit, mert az - ha nem is tökéletesen, de - a történelmi közjogunk alapjaira épült, s attól úgy féltek, mint ördög a tömjénfüsttől.

Minden ún. chartális alkotmánnyal bíró rendszernek - lényegi része az alkotmány változtatásáról, vagy új alkotmány elfogadásáról szóló szabály. A magyar közjogi gondolkodás ,,bevett szokásai" azonban sehol nem említik azt a lehetőséget, tehát erről a bevált joggyakorlatról ,,megfeledkezni" nem Európai szokás. Bár nem a hagyomány ereje az egyetlen érv, hanem annak kipróbált, logikailag is teherbíró, bevált elemei. Az 1956-os győztes forradalom (rövid távon) nem szándékozott azonnal alkotmányozni, {Győrben volt egy konferencia, amelyen 1957 nyarára tették az alkotmánnyal való foglalatosságot, ha addig minden rendben sikerül) de a nép nevében új rendet teremtett, s a rend beálltával az új viszonyokat törvényesítette volna, ha nem gázolja le a Szovjet militarizmus.

1956-ra szívesen hivatkozik a jelenlegi hatalom. Azt viszont, hogy az akkori döntő kérdések a függetlenség, semlegesség és a köztulajdon a mai politikai gyakorlatban elfelejtődött azt mutatja, hogy csak szavakban ragaszkodnak 56 értékeihez és valójában éppen ellene tesznek.

Mert például az 56-os köztulajdon eszme, vagy Németh László harmadik utas megoldása, de a magyar közjogi gondolkodás absztrakciója: a köztulajdon speciális (korona jelképben való) megjelenése is sokkal szerencsésebbnek tűnik, mint a jelenlegi korlátlan tulajdonszerzési gátlástalanság. A népszuverenitásra is fütyülő ,,közhatalom" csak sóhajtozik a gazdaság állapotán is, de a közösség érdekében nem cselekszik! A zuhanás megállításához szilárd közjogi alap és politikai akarat kellene. Sajnos a mai hazugságállam törvénytelensége nyilvánvaló ugyan, de sokan mégis alkotmánynak tekintik azt a jogi nyelvezetű masszát,(vagy megszállási szabályzatot) amely akadályozza a Magyar Állam szerves jogfejlődését és részben akadályozza a gazdasági fejlődés megindulását is. A kérdés tehát joggal vetődik fel:

Vajon alkotmány-e az 1949. XX. tv.?

A ,,rendszerváltók" a társadalom feje fölött eldöntötték, hogy: elvetik a népi alkotmányozást, de elvetik a történelmi közjoghoz, a magyar alkotmányhoz - mint hatálytalaníthatatlan alaphoz - való visszatérés lehetőségét is. A törvényesség helyett a törvénytelent választva, a ránk oktrojált 1949 évi. XX. tv-t módosították úgy, hogy az alkalmassá vált a közvagyon koncepciótlan széthordásának fedezésére és a nemzet további, teljes kifosztására is.

Az alkotmánynak csúfolt jogintézmény törvényességének 6 jogi akadálya:

1./Nem lehet alkotmányozni: megszállás alatt! 1989-ben még törvényt sem lehetett joghatályosan elfogadni, mert itt állomásoztak a megszálló Szovjet csapatok. A kivonulást követően kellett volna Alkotmányozó Nemzetgyűlést választani, amely a hatalomtól független módon dönthetett volna, de csak a jogfolytonosságról és a szükséges modernizációról!

2./Különösen akkor nem lehet alkotmányozni ha: Van alkotmányunk, melyről szabad akaratunkból soha le nem mondtunk! Létezik egy elhallgatott, de érvényes történelmi alkotmány, s ilyen esetben még ideiglenesen (18-20 évre) sem lehet helyette mást bevezetni jogszerűen.

3./ Nem lehet alkotmányozni: A magyar nép megkerülésével, hisz nem bocsátották népszavazásra sem és az 1985-ben megválasztott egypártrendszer képviselői szavazták meg az ,,ideiglenesség" elfogadását, amely immáron 18. éves, azaz nagykorú. Tehát törvénytelen Országgyűlés törvénytelen aktusaként született meg, azaz érvénytelen.

4./ Nem lehet alkotmányozni: A bolsevikok által reánk erőltetett törvényt átfabrikálva és a sok évszázados magyar közjogi fejlődést félredobva.

5./Nem lehet még akkor sem, Ha elismerem azt a célt, hogy a folyamatosság, tehát a káosz elkerülésének érdekében létesült. Ez a folyamatosság azonban az előző rendszer bűnözőit a közvagyonhoz juttatta hozzá! Ezáltal a törvénytelenség alapított jogot, ami lehetetlenség.

6./Végül nem lehet alkotmányozni: Mert: a magyarság történelmi alkotmánya és közjogi rendszere szerint, a szerzett jogokról, vagy ha úgy jobban tetszik:a felismert természetjogi alapelvekről még (a legfőbb szuverén) a nép sem mondhat le, s a Szentkorona közjogi tana megkérdőjelezhetetlen, hiszen a magyarság fennmaradásának évezredes záloga volt és marad is.

Mindezek alapján tehát, tartalmi és formai hibák miatt, teljességgel törvénytelen az 1949. XX. tv. minden változata.

(Elismerem, hogy a fenti hat pont jogsértései abból is adódnak, hogy a jogi képzés nem fektetett elég hangsúlyt a hagyományos magyar közjogi gondolkodás tanítására és nem voltak olyan kutatócsoportok sem, amelyek elemezzék és széles körben terjesszék a Szentkorona-tan és alkotmányosságunk legfontosabb gondolatait. Nem foglalkoztak eleget az egyetemeken, (tisztelet a kivételnek!) ezzel a zseniális, és a korát messze megelőzően modern eszmerendszerrel, amely biztosíthatja a világ számára is a mintát a megoldásra, amely sem nem kapitalista, sem nem szocialista, hanem tényszerűen: KÖZÖSSÉGI. Amely közösségi gondolkodás se nem egyéni, se nem csak úgy közösségi, hanem lényege: a ,,személyek közössége"!

A hatalommegosztás elvrendszerének tökéletesre csiszolt változatával és a köztulajdon birtoklásának, hasznosításának olyan rendszerével találkozhatunk itt, amely a szakadék felé sodródó világot is megmentheti a társadalmi, gazdasági, ökoszociális és egyéb drámáktól. A történelem folyamán sokan keresték a megoldásokat, amellyel a hibás rendszerek ,,feljavítását" képzelték el. Nekünk, magyaroknak ez a megoldási képlet az örökségünk. Ha más nemzeté lenne, akkor azok már régen világgá kürtölték volna, nálunk pedig sokan még fel sem ismerik ezt a páratlan kincset.) Fodor Gábor azonban felismerte. Többek között kijelentette, hogy csak akkor tartja elképzelhetőnek az előre hozott választásokat, ha az ellenzék megállapodásban garantálja: nem módosítja az alkotmányt, illetve a jelenlegit nem cserélik fel egy újjal. {megjegyzés: az ál-alkotmány változtatása ellen beszélt, ami a magyar alkotmányhoz való visszatérés ellen irányul) Ez hát az, amitől félnek. Az ál-alkotmány eltakarítása ugyanis felvethetné a magyar történelmi alkotmányosság helyreállításának - számukra nagyon is drámai - lehetőségét. A politikai zsarolás tehát megindult, de a lelepleződés végső fázisa is, hiszen az ideiglenesnek gondolt ál-alkotmányról kiderül, hogy az SZDSZ úgymond: öröklakást kíván neki kiutalni éppúgy, mint a szovjet megszálló tiszteknek a kádári-rezsim. O{megjegyzés:így már érthető Demszky Maoizmusa és a ragaszkodásuk a szovjet emlékműhöz és Sztálin díszpolgárságához!) Íme, ezek az egygyökerűség ékes bizonyítékai.

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlésről.

Nem csak a Szentkorona tan, hanem például Bibó István álláspontja szerint is, el kell különíteni az alkotmányozást és a törvényhozást, mert az első adja meg a feladatot a másodiknak. Véleménye szerint a törvényhozást a bírósághoz hasonló függetlenséggel kell elkülöníteni a végrehajtástól. Ma Magyarországon mindezek összefolynak. Az Országgyűlés akar alkotmányozni, a kormánytagok pedig, akik a végrehajtó hatalom részesei, egyúttal tagjai a képviselőháznak, tehát a törvényhozásnak. Mindezt az elitcsapat törvényesnek, jogszerűnek, demokratikusnak nevezi, pedig köszönő viszonyban sincs mindezekkel. Ez is bizonyíték arra, hogy a rendszernek bolsevik gyökerei vannak, hiszen saját elveit sem tartja be, ami leginkább a globál-bolsevik gondolkodásra jellemző. Jelen esetben tehát, az ál-demokraták által sokat hangoztatott Montesquieu féle szétválasztási elv és a népszuverenitás elsődlegessége is sérül, nemcsak a magyar közjogé. Az alkotmányozás alanyai nem lehetnének a pártok, hanem mindig csak a nép, pontosabban a politikailag szervezett nép, tehát a nemzet! Az alkotmányozás formája pedig csak alkotmányozó nemzetgyűlés lehet és nem országgyűlés, hiszen a Történelmi Alkotmány nem a jelenlegi csonkított nemzetet, hanem a Szent Korona minden tagjának a jogaira és kötelezettségeire vonatkozik. Az alkotmányozó nemzetgyűlés spontán módon szokott összeülni akkor, ha az állam működési zavarai ezt indokolják, de elképzelhető az is, hogy a nép által elfogadott személy, vagy köztestület hívja össze az alkotmányozó grémiumot.

Az átmenetre javasolt megoldás: A civil felsőház.

A nemzeti civil kontroll megteremtését minden tisztességes ember igényli, mert erről beszélnek pártszimpátiától függetlenül, a Szociális Fórumtól a Polgári Körökig mindenütt az országban. A nyilvánosság és a média felelősségéről folyó vitában hangzott el Rubovszky Ritától a következő gondolatsor: ,,legyen egy olyan egyetértés, amely azt tudja mondani különböző pontjain a társadalmi létnek, hogy elég, ne tovább, mert ezt már nem fogadjuk el....De ehhez mégiscsak arra van szükség, hogy különböző módon gondolkodó emberek valamilyen módon , valamilyen szimbolikus térben találkozzunk egymással" Ez a szimbolikus tér lehetne egy civil felsőház, ahol a pártszimpátia és kötődés nélküli civilek képviselhetnék a társadalmi lét minden szintjét. A helyzet súlyossága miatt választania kell a magyar társadalomnak, hogy demokratikus irányba módosítja, vagy a hagyomány kitaposott útján szünteti meg az oligarchikus (alibi) demokráciát!

A civil felsőház mindkettőnek lehet kiindulási alapja.

Mert hatalomhoz görcsösen ragaszkodó pártokat erő hiányában eltűrnénk a következő választásokig az alsóházban, de létrejön egy a hatalomtól és a pártoktól abszolút független ún. civil felsőház, amely társadalmi súlyára támaszkodva ellenőrzi őket, hogy a további károk mérséklődjenek és a civil felsőház hívei megszerveződjenek.

Ha ezt a civil felsőházat, fel tudjuk tölteni olyan közismert és erkölcsileg kifogástalan magyarokkal, akik nyomást tudnak gyakorolni a parlamentre, akkor ez olyan mozgalommá is szélesedhetne, amivel szemben a pártok és a politika befolyásolta média nem tud kellő hatékonysággal fellépni. Különösen azért, mert a közismert személyiségek összefogása, olyan társadalmi minta is lehetne a nemzet számára, amely követésre érdemes. Eddig ugyanis minden olyan kezdeményezést kétségbe vont és lejáratott a média, ami a saját befolyását és a pártok túl-hatalmát veszélyeztette volna, de nem is találkozott olyan szellemi kapacitással bíró csapattal, amelynek tagjai erkölcsi, politikai és jogi legitimizációval, valamint tömegerővel rendelkeznek A médiakereszttűzbe került valódi nemzeti erőket képviselő személyeket eddig lehetséges volt marginalizálni, lejáratni, de egy koherens és elismert személyekből álló csoportot sokkal nehezebb.

A felsőház nem előzmény nélküli a magyar közjogi rendszerben. A Főrendiház megszűnése után a két világháború közötti időben, a - nem pártpolitikai hovatartozás alapján felépülő - második kamara jogköre, súlya elmaradt ugyan a képviselőházétól, ennek ellenére többféle, komoly feladatot ellátó, nagy presztízsű intézmény volt. Éppen ezért, a felsőház újjáélesztését, nem engedhetjük át az erkölcseiben megroppant jelenlegi politikai elitcsapatnak.

,,Át kell építenünk társadalmunk hatalmi struktúráját, hogy a gerinc

megint a test középvonalába kerüljön, s olyan vezérlő réteget kell

uralomra juttatnunk, amelynek tudomása van a testről és helyzetéről." Mondotta ma is aktuálisan: Német László

Utoljára a szovjet csapatok 1991. évi kivonulása után nyílt lehetőség az alkotmányosság helyreállítására, s ezáltal a felsőház megalakítására. Ezt azonban, az idegen érdekeket kiszolgáló politikai ál-elit elszabotálta és önző módon nem teljesítette a magyar közjogból folyó kötelezettségét!

A mai helyzet tehát egy kompromisszum:

(1) azokkal, akiket a ,,rendszerváltás" mentett meg a felelősségre vonástól,

(2) azokkal, akik az egypártrendszeri kapcsolataikat konvertálták tőkévé,

(3) azokkal, akik a közéletben, a politika színpadán nem a nemzetet képviselik.

Mivel a pénzvilág érdekei nem esnek egybe a nemzet érdekeivel, tehát kötelességünk érdekképviseletet felállítani a magyar társadalom érdekében, mert a pénzvilágot a média és a politikai elit erőteljesen képviseli, s a nemzetnek pedig nincs valódi képviselete és ezáltal, nincs érdekérvényesítő lehetősége.

A magyar alkotmányos rend jelenleg "nem alkalmazott" szervét, a felsőházat, újra létre kell tehát hívni a civilek segítségével és szerepet kell biztosítani neki a jelenlegi törvénytelen és átmeneti állam, működésének ellenőrzésében és felszámolásában.

A Felsőháznak alkalmasnak kell lennie tehát:

- a történelmi közjoghoz való - káosz nélküli - visszatérés elősegítésére, - az 1920 I. tc.(amely a jogfolytonosság elve alapján a jelenleg is érvényes szabály) modernizációs felülvizsgálatára,

- és az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásának megszervezésére.

Olyan közhatalmi intézmény - kétkamarás parlament - létrehozását kell tehát előkészíteni, amely megfelel az alábbi kritériumoknak:

1. biztosítja a döntések nyilvánosságát, áttekinthetőségét, az állampolgárok közösségei által való ellenőrizhetőségét,

2. a választópolgároknak azt a jogát, hogy a közérdeket rögzítő ún. választási szerződést megszegő képviselőiket visszahívhassák,

3. s ennek révén az államélet minden szereplőjét, aki a közérdeket sértő döntést hozott, megfoszthassák közhatalmától a Szentkorona értékrend alapján.

A Felsőház, mint társadalmi érdekképviselet, csak erkölcsös, megvesztegethetetlen, de a kompromisszumoktól mentes, valódi és békés rendszerváltás elkötelezett híveiből alakulhat meg. Csak saját teljesítménye miatt elismert, média és párt támogatástól független olyan magyarokból alakulhat meg, akik a ,,közjó és az erkölcs nemes képviselőiként" - javadalmazás nélkül - vállalják ezt a nehéz, sok alázatot követelő feladatot.

Álláspontom szerint nem a hivatásrendi szervezetek, kamarák, területi önkormányzatok, vagyis a helyi és szakmai autonómiák és önkormányzatok ,,vezetőinek" kellene lehetővé tenni a beleszólást az ország ügyeinek intézésébe, hanem a ,,valódi" civileknek, tehát a köztestületi tagok soraiból kirostálva kellene kinevezni azt a személyt, aki nem korrumpálható. A fenti szervezetek többsége ugyanis a pártpolitika játékszere, s különösen a vezetők fertőzöttek nagyon a pénzhatalom kiszolgálásának vírusával.

A jól megszervezett felsőház elősegítené a közvetlen demokrácia kifejlődését, sőt a jogállamiság megerősödését is szolgálhatná, de fontos lenne még az Alkotmányozó Nemzetgyűlés előkészítése miatt is.

Rendkívüli helyzetben, rendkívüli megoldást!

Miután álláspontom szerint: nem történt rendszerváltás, így keresni kezdtem az utolsó legitim időszak képviselőit. Az 1938-as demokratikus választások után megalakult Országgyűlés alsó és felsőházi képviselői közül senkivel sem tudtam kapcsolatba kerülni, tudomásom szerint már senki sem él közülük. Ám a jelenlegi politikai elit várható fasiszta hisztériája miatt, szerencsésebb is az üdvtörténeti jelentőségű 1956-os forradalomhoz visszanyúlni, amikor a valóban a legutolsó legitim magyar köztestületek(1994-től a köztestület=kamara) létrejöttek. Akkor a Nagybudapesti Központi Munkástanács irányította spirituálisan, de ténylegesen is az országot, egészen addig, amíg elnökét és helyettesét le nem tartóztatták. A jelenlegi hatalom, lépten-nyomon hivatkozik 1956-ra, de céljaiból és elveiből semmit nem valósított meg, sőt vadkapitalista rendszert vezetett be!

Nagy Erzsébet 1988-as beszédéből idézek: ,,Rövid ideig tartó kísérlet volt ez egy új Magyarország megteremtésére. De ez nem változtat azon, hogy 1956-ban egy új tipusú népuralom létrehozásáért folyó forradalom volt Magyarországon... Az ő tetteikből, hagyatékukból tiszta szándékaik megvalósulásából sarjadhat egyedül a magyar feltámadás!" Nekünk sem lehet más célunk, mint a magyar feltámadás. Ezért fel kell szólítanunk a nemzet egységét megtestesítő, 75 éves Rácz Sándort - mint az ország utolsó valóban elfogadott vezetőjét - hogy neki kell kineveznie a felsőházi civil köztestület tagjait. Az 1926. évi XXII tv.cikk szerint 40 tagot lehet kinevezés útján elfogadni. Ez a 40 fő a kinevezéssel, jogi, erkölcsi és politikai értelemben is törvényes felsőházi képviselővé válik, hiszen a hagyományos jogrend szerint létezik felsőház, csak a hatalombitorlók elfeledkeztek róla, éppen úgy mint a történelmi alkotmányunkról!

A mai válságos helyzetben, a magyarság államának megmentése érdekében, az 1956-os megszállókkal és kollaboránsokkal egyedüliként szembe szálló köztestület vezetőjeként RÁCZ SÁNDOR megszerezte azt a jogi és erkölcsi hatalmat, amely mint egykori quasi államfőt a kinevezésre őt feljogosítja.

De feljogosítja őt erre, az azóta eltelt években kimutatott erkölcsi tartása és államférfiúi bölcsessége is.

Rendkívüli helyzetben, rendkívüli megoldásokat kíván a történelem! RÁCZ SÁNDORNAK kötelessége az alkalmatlanná vált államfő szerepét átvenni, mert amíg a hatalom langyos vizeiben pancsol az alkalmatlan politikai elit, addig tönkre megy az ország, szétesik a nemzet és kipusztul a magyarság!

Német László sorai aktuálisabbak, mint valaha:

,,Nem szeretem azokat, akik minden felelősséget a rossz politikusokra tolnak. Ha a magyar művelt osztálynak csak egy töredéke is igazán megtette volna a kötelességét, a mai politikusok nagy része nemcsak a parlamentből, de a ferencvárosi sörcsarnokból is kiszorult volna.... Állítom, hogy a példa hiányzik ebből az országból, s húsz igazi férfi ma is megmentheti a magyarságot..... De lesz-e húsz ember.....?"

Sokan fogják szememre vetni, hogy ezek megvalósíthatatlan és utópisztikus gondolatok. Pedig én bizton állítom, hogy a felsőház felállítása elindít egy olyan folyamatot, amelyet a hatalombitorlók nem tudnak többé megállítani, s agyonhallgatni sem lesz módjuk többé.

Dr Bene Gábor Sándor
 
 
0 komment , kategória:  Magyarok7.,8.Világkongresszusa  
Pálos-rend magyar központúsága
  2008-09-18 00:34:37, csütörtök
 
  Bakk István: Miért fontos a magyar nemzet számára a Pálos-rend magyar központúsága?

Elhangzott az MVSZ VII. konferenciáján:
A Fény üzente - (MVSZ-Magyarok Háza, Csontváry-terem)
2008.08.19-én (elérhető 23 óra után)
www.arpadhir.tv


Olvasható:
A Fordulat. A Fény üzente. Kulturális Konferencia.
2008. augusztus 18-19.
A Magyarok VII. Világkongresszusának kötetei.
VII. Budapest, 2008.

A magyar Pálos-rend alapítója Özséb nevet vette fel elődjétől, aki S. Eusebius (Szent Euzébiusz) vértanúról Pannonia első ismeretes vértanúja Eusebius, Cibalis (Vincovice mellett) valószínűleg Valerianus uralkodása alatt (235-259) nyerte el a vértanúhalált.
Özséb II. Andrási Magyarország fővárosában, Esztergomban született 1200-ban derék előkelő szülőktől. Özséb az esztergomi érseki egyház kanonokja lett, mint tanult egyházi ember közvetlenül érezte II. András kül- és belpolitikájának hatását. 5 éves Özséb, amikor II. András trónra lép, vele együtt a merániai család és minden rokona, barátja, aki szeretett könnyen élni, ellepte a királyi udvart. Olyan helyzet alakult ki, hogy egyszerre csak azon vették észre magukat az ország vezetői, hogy háttérbe szorulnak. Sikerül a legnagyobb nádort (3 király nádora volt) Mok-ot is 1210 körül kiszorította a hatalomból. Minden előkelő helyet, javadalmazó állást kezd a Gertrudis környezete elfoglalni és az országban teljesen otthonosan viselkednek. A király a teljes királyi vagyont elajándékozza az idegeneknek. Még olyan fontos főpapi székbe, mint a kalocsai érsekség is, Gertrúd Berchtold nevű öccse kerül. A pápa által vizsgálatra kiküldött salzburgi érsek Berchtold alkalmatlanságát állapítja meg. Özséb esztergomi kanonok a politikával szemben a jámborság-, keresztény önmegtagadásnak a felebaráti szeretetnek él és a saját félrevonulásról is gondoskodott, hogy a szent magányban háborítatlanul gyakorolhassa a keresztény erényeket.
Szándékának, hogy előbb megvalósíthassa, előre nem látható akadályba ütközött, a 1244-ben a szomorú emlékű tatárpusztítás következtében.
A fékezhetetlen mongol hordák hadjáratokkal romba döntötték a vallás és a polgárosodás harmadfél századon át létesített műveit. Az erdők rengetegeit nem az Istennek élő jámbor remeték, hanem a földönfutók ezrei népesítették be.
A világi papok sokasága templomok és hívők nélkül maradtak és keresték a helyüket. De végre elvonult a vihar és a király visszatért, a városok lassan újból benépesültek. Ekkor Özséb tervének megvalósításához látott.
1246-ban Özséb atya Vancsay érsek engedelmével a pilisi hegységbe indult néhányadmagával. Egy hármas barlangba költözött, ahol a Szent Keresztről elnevezett kis remetekápolnát épített.
Látomása Özséb atyának, meghatározta további életét.
Pilisben élt és így többször találkozott a hegység többi remetéivel. A szentkereszti kápolna mellett 1250-ben kolostort épített, amelyet négy év múlva László király több javadalommal látott el. Arra törekedett, hogy a magyar remetéknek közös életrendjük legyen. A rend főnőkének Özsébet választották.
Már csak az apostoli szék jóváhagyását nélkülözte a szerzet, ezért őt társai beleegyezésével Rómába indították el. Özséb első priori provinciális, néhány testvér kíséretében elindult Rómába és Szent Ágoston szabályainak engedélyezését kérte. Ekkor IV. Orbán ült Szent Péter székén, a szentatya előtti ügyének megnyerésére Tamást, (később 50 év múlva aquinói szent) a kor legnagyobb egyházi tudósát kérte segítségül. Tamás közbenjárására fogadta a pápa Özsébet és Pált a veszprémi püspököt, szólította fel az ügyben a véleményadásra és a szabályok kidolgozására.
1270. január 20-án az általa alapított szentkereszti kolostorban, társainak szívszakasztó zokogásai között halt meg.
A pálosok a rendi szabályok kidolgozásnál figyelembe vették a szent ágostoni regulát. A regula a szerzetesek életszabályainak gyűjteménye a keresztény életszentség megélését biztosítja közösségi életben. A szerzetesnek papi teendőket is el kell látnia, a papnak pedig szerzetesmódra kell élnie.
Az 1308. december 13-án kelt, okmányban, Gentilis bíboros, az V. Kelemen követe látogatásakor kapta meg a rend az engedélyt, hogy végleg Szent Ágoston regulája szerint szervezze meg életét. 1474-ben Váci Pál elkészítette a magyar fordítását a regulának a Nyulak szigeti apácák számára. Szombathelyi Tamás (1476-1480, 1484-1488) aki két alkalommal is rend élén állt. A generális a pálosok számára a kötelező Ágoston-regulához állított össze önálló, az erényekre buzdító beszédeket. 1537-ben Gyöngyösi Gergely Velencében nyomtatta ki a regulát magyar és latin szöveggel, amelyekhez magyarázatokat fűzött.
Mátyás és az előkelő családok kapcsolata a pálosokkal. Mátyás király és a vezetői réteg a legmagasabb keresztényi odaadást látta a pálosokban. Mátyás királyhoz ezenkívül több szál is fűzte a lőrinci remetéket.
A tudós remetéket nagy tisztelet övezte a műveltségük miatt, melyek közül kiemelkedik a Buda melletti Szentlőrinc monostorának I. Gergely perjele.
Tisztelték Buda melletti Szentlőrincet és az óbudai pálos Fehéregyházát a Jagellók is. Bakócz érsek Fehéregyházán, a pálosoknál keresztelte meg az újszülött Lajos trónörököst. Anna királyné bizonyára ugyanekkor, egy mozgóoltár-számba menő drága mellboglárt adományozott a lőrinci barátoknak. (Ezt 1890 körül a feltárásnál a kolostornak 24 méter mély kútjában találták meg.)
A középkor végére az ország legnépszerűbb szerzetes rendjévé alakultak, hozzájuk tartozott tetemes földbirtok és sok egyházi kincs. Mátyás király kiemelkedően szerette a pálosokat. Miután 1467. január 15-én győzelmet aratott Ali bég felett, e napon - éppen Remete Szent Pál ünnepén - Magyarország védőszentjévé avatta Remete Szent Pált. Országa nagyjai, családjai többségükben pálos elkötelezettek így a Bakkok is és Mátyás királyságához is több szálon kapcsolódtak. Berendi Bak Gáspár csatában vett részt, később pap, majd szepesi prépost, 1464-ben Bolognában tanult és Rómában 1472-¬ben mondta az első misét. 1472-ben a lengyel követekkel Iglóra ment, Kázmér királyt ő általa hívta meg lakodalmára Mátyás király. Ezt a kapcsolódást a családdal tovább erősítette, hogy a király Óbudai Fehéregyházát a pálosoknak adományozta ahol az Árpád sírja volt és ennek a kolostornak az első perjele lett Bakk Mátyás. Fehéregyháza híres és kedvelt búcsújáró helye lett a fővárosnak.
Anonymus Fehéregyházáról így emlékezik meg:
"az Úr megtestesülésének 907. évében költözött el Árpád fejedelem. És tisztességesen eltemették őt annak az Attila városában kőmederben alácsorgó kis pataknak forrásánál, ahol a magyarok megkeresztelkedésük után Szűz Máriának, Nagyboldogasszonynak - szentelt Fehéregyházát építették fel."
1484-ben Bakk Mátyás óbudai perjel irányítása alatt Mátyás király a következőket mondta: "Valóban, ezt a templomot azoknak akarom adni, akik szüntelenül Istennek és Boldogságos Szűz Máriának szolgálnak."
Mátyás király a rettegett pallosjoggal is felruházta a rendet. Mátyás idejében, aki lázadást szervez a király ellen Szentgyörgyi János grófot független vajdának kiáltották ki. Mátyás azonban gyorsan és könnyűszerrel leveri a lázadókat még mielőtt komoly haderővé szerveződhetett volna az 50.000 főnyi összegyűlt lázadó tömeg. Ezután Moldovába nyomul, hogy megbüntesse a hűtlen István vajdát. December 15-én az éjszaka leple alatt megtámadja a király táborát, és véres csata fejlődik ki. A király hadapródjával, Bak Istvánnal együtt elég súlyosan megsebesült. Remete Szent Pál oltalmazta a királyt és hadapródja életét a moldovai véres és alattomos ütközetben. Bak István őse a ma élő Szentkatolnai ágnak. Remete Szent Pál már 541 éve oltalmazza a Bakk családot.

Mátyás király időszakában jelenleg már biztosan adatolható magyarországi kolostorok száma 69. Pálos kolostorok találhatók Európa több országában is többek között Ausztriaiban, Horvátországban, Portugáliában, Spanyolországban, Lengyelországban stb.
A Buda melletti Szent Lőrinc lesz a főkolostor. A XIV. század legelső éveiben a János-hegy s a Hárs-hegy nyergén, királyi parancsra az akkori Nádor faluban egy új monostor építésébe fognak, Remete Szent Pál szerzetének, a pálosok számára. A monostorépítésre egész Magyarország odafigyel. Magyar alapítású pálos monostor épül fel 1300-1304 között.
Később nemzetközi főkolostorrá vált és a magyar művelődésnek is egyik fellegvára lett. A későbbiekben fejlődésben a Pannonhalmi apátságot is túlszárnyalta, és temploma vetekedett a Mátyás templommal. 300 rendtag talált otthont a falai között. A templomot pazarul épített oldalkápolnák sora övezte. Közülük a legdíszesebb a Remete Szent Pál-kápolna volt. Ebben őrizték a Nagy Lajos adta Remete Szent Pál ereklyéket. Baldachinos szarkofágját vörös márvány koporsóval üvegfedéssel védték a zarándokoktól. A remekmű szépsége lenyűgözte a kortársakat. ,,Kupolája árnyékában elsápadnak az antik csodák. "
A szultáni követ, amikor meglátta a tumbát, így kiáltott fel: - Valóban a nagy Isten tanította őt (készítőjét ti. Dénest). Nem ember!" A Buda melletti Szentlőrinc monostora sokkal több volt, mint egyike monumentális műemlékeinknek. A Buda melletti szt. Lőrinc-i építőmesterek építik meg a gótikus Magyarország mintegy száz vidéki pálos kolostorát.
De ők faragják meg templomaik köveit, szobrait, szenteltvíztartóit, a templomaikba temetkező előkelőségek sírköveit. S ami a leglényegesebb: ők látják el színes üvegablakokkal, sőt orgonákkal is az ország valamennyi pálos kolostorát. Itt dolgozott a kor legnagyobb magyar világi építésze is Kassai István.
A pálos kolostor - Hadnagy Bálint leírása szerint (1507) - csodás gyógyulásoknak, rabokért való hatásos imáknak színhelye. A Buda melletti Szentlőrinc monostori könyvtára csereviszonyban állt Mátyás könyvtárával. A pálosok rendszeresen dolgoztak Mátyás király könyvesházának. Itt volt a Bibliotheca Corviniana íróháza, scriptoriuma.
Mátyás király uralkodása alatt a még jobban növekedtek a pálos kolostorok minden téren: szerzetesi fegyelemben, szellemiekben és anyagiakban egyaránt. A sírkápolnát 1525 szeptemberében - a monostorral együtt - a törökök semmisítették és több darabra törték Dénes képfaragó remekét, a vörös márvány sírládát. A Remete Szent Pál koporsó néhány darabját ma a Budapesti Történeti Múzeum őrzi.
A pálos kolostorok építése tipikusnak tekinthető, hogy egy adott korban (kápolna, templom, búcsújáróhely) a környék remetéi gondozzák és odatartozásukat jogilag is igyekeznek rögzíteni.
Ma Budapesten található pálos alapítású templom az Egyetemi Templom.
A Pálos-rend 1786. évi föloszlatása után a templom az egyetem tulajdonába került. A főhomlokzata három részre tagozódik a háromszögű oromzat csúcsán a pálos címer, a tornyok háromszög között jobbra Remete Szent Antal baloldalon Remete Szent Pál áll. A gazdagon faragott kapu vezet az egyhajós, kétoldalt kápolnák sorával kísért belső térbe. A dúsan faragott kapu felső körívében egy teljes alakú indián szobor fafaragvány látható.

Országunk Mátyás király időszakában a pálosokkal nemcsak az építészet alapjainak remekeit tették le, hanem a különböző egyéb szellemi alkotásokat is, mint a kódexek írását, melyhez tradicionálisan fenntartották az ősi írásunkat a rovásírást.
A magyar rovásírás nemzetünk egyik különleges kultúrkincse, amelynek története a népünk eredetéhez nyúlik vissza. A pálos rovásírás tulajdonképpen az eredeti magyar (székely) rovásnak a rendházakban némileg átalakított, talán ,,literátusabb" változata.
A különbség főként abból áll, hogy a magyar (székely) rovásírás - keleti írásmód szerint - jobbról balra folyik, míg a pálosok ezt nyugati, balról-jobbra haladó írásmódra váltották fel. Ezt az írást a rendházakban kb. a XVI. század végéig használták. Eredete igen régi időkre vezet vissza, rokonságban van a türk rovásírással. A székely rovásírásban még olyan ősi betűjegyek is fellelhetők, amelyek más, közel keleti írásokkal mutatnak hasonlóságot, ősibb jegyek a türk rovásírás betűinél is.
A székely rovásírás a XVI. századra komoly újravirágzásnak indult, s különösen Erdélyben, a székelyek körében általánosan használt volt. Az elnevezése a középkorban szittya/szkíta-írás volt, s csak a legutóbbi időkben nevezték el székely-rovásírásnak. Olyan mértékben elfogadott volt, hogy Székelyföldön még a XVIII. században is tanították iskolákban. A XIX. században elkezdődött a rovásírás tudatos kutatása. A székely-rovásírás iránya többségében jobbról-balra haladt, de a legrégebbi időktől kezdve vannak emlékek, amelyekben az írás balról-jobbra irányú.
A székely rovásírással fennmaradt emlékeink között a legszebbek a középkori vallásos szövegek, amelyek az akkori kiejtést rögzítették. Igazi irodalmi élmény a XVI. században leírt Miatyánkot és Hiszekegyet elolvasni, s csodálatos, hogy a rovásírással, sokkal egyértelműbben tudták leírni a beszélt nyelvet, mint az akkori latinbetűs írással. A pálos rovásírás az eddig megtalált emlékek tanulsága szerint a XIII. század második felében alakult ki - ezt követően egyházi irányzattá vált, és manapság döntően templomok felirataiban bukkan fel. Ennek az írásmódnak különlegesen sok emléke maradt meg Dél-Amerikában. A magyar pálos-szerzetesek ugyanis ismertek voltak a középkorban úgy a spanyol, mint a portugál királyi udvarban, ezért magyar pálosokat hívtak Dél-Amerika belső részeinek felfedezéséhez és az indiánok megtérítéséhez is. Az atyák gyakran barlangokban laktak ott is (hasonlóan a Pilis hegységbeli lakhelyeikhez), s a barlangok falán nagyon sok magyar nyelvű, balról-jobbra haladó felirat maradt fenn. De levelezéseikben, térképek feliratozásánál szintén használták a pálos-rovásírást. Helyüket később jezsuiták vették át, de a közöttük lévő magyar jezsuiták még egy darabig használták ezt az írást is, sokszor latin írásmódjukkal vegyesen. Hazánkban - a valós nemzeti történetkutatással párhuzamosan - reneszánszát éli a rovásírás-kutatás, illetve a régi, sokszor évezredes rovásírásos emlékek felfedezése, értelmezése.
A dél-amerikai Cerro Pelado barlangban. 1500 körül véstek a sziklába. A számokat arab számokkal írták rá (bizonyítva mai számaink eredetét). Ezeket a számjegyeket a kettőspont (két, egy vonalban álló hurok) után figyelhetjük meg. Felirata: született 1473-ban.

,,A Pálos térképeket a Magyar Piarista Tartományfőnökség levéltárában már a XVIII. században őriztek térképeket. A térképek katalógusa nyomtatásban is megjelent (A rendi levéltárak térképeinek katalógusai. Pálos és piarista térképek, összeáll. Dóka Klára, munkatárs Csányi László, Bp., 1991. Magyarországi egyházi levéltárak térképei, térképek profiltisztítás céljából átadásra kerültek a rendtartomány Központi Könyvtárának.
A pálosoknak újvilági (amerikai) térítéseikről állít majd emléket a Pilisi Pálos Passió. A Bakk Endre Kanonok Alapítvány szervezésében kívánjuk megvalósítani Pilisben a passiót, ahol 1250 óta működött a Boldog Özséb által alapított magyar pálos rend.
Az Európai Passió Szövetség hozzájárult a magyar passiók újraindításához. Ebben elsődlegesen Maurice Clos Franciaországból, Josef Lang Németországból, Franz Miehl Ausztriából, André Pesleut Belgiumból, Antonio Filippi Olaszországból nyújtottak segítséget. A passió latin szövege Hadnagy Bálint műve 1511-ben íródott. Csonka Ferenc fordításában Árva Vince atya bocsátotta rendelkezésünkre.

Mátyás korában 27 kolostor titulusa Szűz Mária. Többségében a Mária kegyhelyeken építik fel a kolostoraikat. A rend életében központi helyen áll a Mária-tisztelet. A tisztelet kifejezéseképpen fehér ruhát hordanak, a rózsafüzért imádkozzák, kiemelten tartják meg a Mária-ünnepeket és a szombati böjtöt. A Festetics-kódex, Czech-kódexek amely mindkettő pálos munka tartalmazza gyakorlatilag az Officium Beatae Mariae Virginis teljes fordítását. Ave maris stella két különböző variánsát. A szombati Mária officiumoknak a nyári vesperását. stb. A Boldogságos Szűz tiszteletének, amint a misealpítványokról is látszik, főként a kolostorok voltak tűzhelyei. Végül a Szűz iránti nagyfokú bizalmat tükrözi a sok Mária patrocinium. 1331-ben templom épül az Irgalmas Anya tiszteletére, búcsújáró helyek és a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt monostorok Gyulafehérvár, Kalodva, Monyokerék, Terebes, Tokaj, Told, Villye és Mária-völgy stb. A "Visitatio Marie" ünnepet a ferencesek vezették be 1263-ban, a világi egyházban 1389-ben lett kötelező. A pálosok a konstitúciók tanulsága alapján már jóval az általános elterjedés előtt ünnepelték ezt.
Boldogságos Szűz tiszteletére választotta Kolombusz a hajójának nevét, amit Santa Mariának nevez. A Santa Maria névről: Mária Jézus anyja (Szűz Mária), Mária az Újtestamentumban viszonylag kevés helyen szerepel.

Kolumbusz Kristóf (1451-1506) Cristóbal Colón, Cristoforo Colombo kezébe jutott Paolo Toscanell levele és térképe, melyet V. Alfonso portugál királynak írt az Indiába vezető útról, melyet nyugat felé tartva is elérhetőnek vélt.
Ilyen irányú tervet terjesztett II. János portugál király elé, de elutasították a javaslatát. Kolumbusz 1485-ben, felesége halála után ezért átköltözött Pálosban, a La Rábida kolostorba.
A palos szó spanyolul azt jelenti veretés. A "szent remete szerzetnek" a pálos rendre jellemző a remeteség hármas jellege: az imádság, a magány és a vezeklés szeretete határozhatjuk meg a tevékenységét. A vezeklést (veretést) a későbbiekben a regulák szabályozzák.
1492. augusztus 3-án futott ki a Palos kikötőjéből három hajóval Kolombusz, a Santa Mariával, melyen személyesen parancsnokolt, a Pintával melyet Martin Alonso Pinzón irányított és a Ninával Vincente Yánez Pinzón vezetésével. Kolombusz kettős hajónaplót vezett a legénység megtévesztésére és megnyugtatásukra. 1492. október 12-én éjjel pillantják meg az első amerikai szárazföldet Guanahanit. San Salvadornak, Szent Megmentőnek keresztelt el. 1492. december 25-én, Szentestén, a Santa Maria zátonyra futott, átköltözött Kolombusz a Ninára.
1493-ban átvették a magyar rend konstitúcióit, reguláját. Felvételüket is ebben az évben hagyta jóvá VI. Sándor pápa. Kezdetben 4 évenként, később minden nyolcadik évben küldte el a tartomány követeit a Buda melletti Szentlőrinc-i nagykáptalanra. A portugál tartomány historikusának, Henricus a Santo Antonionak adatai alapján 22 rendházukat említi a szerző.
Az Úr 1490-ik évében, virágvasárnap utáni kedden Mátyás király meghalt.
1492. október 12-én Kolombusz az Újvilág földjére lép. A kísérete élén megcsókolja földet, imádkozik. A világtörténelem legnagyobb eseménye ez a nap. A magyar pálosok Amerikába így jutottak el, ezen nem kell csodálkoznunk, hiszen ez a rend volt a legméltóbb arra, hogy Izabella királyné a pálosokat hívja és küldje téríteni Amerika földjére, Kolombusz hajóira. A portugálok már 1464-ben csatlakoztak a magyar rendhez. A spanyol testvérek ere¬deti nevük Fratres de Hispánia volt.
A Lisszaboni Állami Levéltárban őrzik Szombathelyi Tamás generális búcsúztató beszédét, amit a Portugáliába távozáskor 123 pálos atyának mondott.
Barcelonában pedig megtalálható magát a büszkén ,,magyar királyi vér leszármazottjának" tekintő Katolikus (Kasztíliai) Izabella (1451-1504) meghívólevelének másolata, melyben a következő szavakkal kér pálos hittérítőket Fráter Tamás magyar rendfőnöktől:
,,Küldjön újabb munkásokat az Úr szőlőjébe, mert valóban munkásokra lesz szükség, akikre nehéz testi munka vár".
VI. Sándor pápa (Rodrigo Borgia) (1431-1503) megbízásából többször mennek Amerikába, hogy ott hittérítést végezzenek a pálosok, akikre kezdetben ő bízza Amerika krisztianizálását. Magyar főpap volt Borgia Rodrigo aki kardinális korában egri érsek és péterváradi apát is volt, így jól ismerte a pálosokat. Hunyadi Mátyás nevezte ki a kardinálist péterváradi apáttá, hiszen fején a Szent Koronával apostoli királyi uralkodó volt, aki egyébként, tudottan jó kapcsolatban állt a pálosokkal.
Spanyolország és Portugália szembefordult egymással, és megint VI. Sándor kéri fel a pálosokat, hogy csillagászati eszközökkel húzzák meg a határvonalat a két veszekedő hatalom között. Ennek következményeképpen jött létre a 1493-ban Inter caetera kezdetű bulla ennek nyomán jön létre a 1494-ben a tordesillasi egyezmény, amely Kolombusz felfedezése után kelet a felé nyomuló portugálok és a nyugatra tartó spanyolok között egyezséget kellett teremtenie. A Zöldfoki- szigetektől nyugatra a 371 mérföldnyire jelölték ki a határvonalat. Ezt a pápai vonalat később a portugál király nyomására végül a 46. nyugati hosszúsági fok felé tolták el. VI. Sándor pápa meghozta döntését az újonnan felfedezett földek felségjoga tekintetében. 1501-ben a bulla, a "Los Reyes Catholicos kezdetű, nemcsak igazságot tett az új hódítások tekintetében, hanem kereszténységet is rendelt az Új Indiákba. Bullája alapján tisztán kiolvasható, hogy magyar Pálos-rend szerzetesi voltak Amerika első hithirdetői.
Az Úr 1503-ik évében meghal Sándor pápa. A bazilika altemplomából rövid idő múlva átszállították pápa földi maradványait a spanyolok által Rómában emelt nemzeti kegyhelyre, a Santa Maria di Monserrato-templomba.
A spanyolok elfoglalják Guatemalát. Guatemalában, ahol a pálosok éltek, húzódik egy hatalmas hegyvonulat, ebben vannak a remetefülkék, barlangok, amelyek falain még ma is elég sok rovásírásjel található ezek a sajátos pálos rovásírás elemei. Argentínától egészen Bolíviáig és Peruig is eljutottak (természetesen a mai ország neveket használom).
Pizzaro és katonái is találkoztak a magyar atyákkal, zavarták is őket a tevékenységükben, ezért kisebb szigetekre igyekeztek áttelepíteni a frátereket. 1559-ből is vannak emlékek Dél-Amerikában, de már 1560 után nyomuk veszett. Meg kell emlékeznünk még a pálosok dél-amerikai térítő tevékenységéről. Amerika felfedezése után még a spanyol virreynátusok idején (1495) mentek pálosok Dél-Amerikába, ahol a latin-amerikai spanyol gyarmatokon a keresztény kultúra alapjait vetették meg. Különösen a satubali remete Szent Pálról nevezett rendháznak jutott nagy szerep ezekben a térítésekben. Ennek a rendháznak a lakói eleinte a Földközi-tenger vidékén térítettek. Katolikus Izabella spanyol királynő kérésére a satubali spanyol provin¬ciális küldött ki először Dél-Amerikába hittérítőket.
Pedro de Mendoza conquistador az első laplalai virreynatus 14 hajóval ment Dél-Amerikába s mindegyik hajóján egy-egy magyar pálost vitt magával. Szent hivatásuk teljesítése közben azon¬ban a vad guerandi és guarani indián törzsek mészárolták le őket. A spanyol udvar annyira ragaszkodott a pálosokhoz. hogy eme kísérlet után ismét újabbakat küldött a térítő munka folytatására. A magyar pálosok Argentínában és Paraguayban kolostorokat is alapítottak, melyek más szerzetek birtokában még ma is megvannak. A Dél-Amerikába került pálosok történetére vonatkozó értékes levéltári anyag is van ezekben a kolostorokban.
Más adatok szerint Diaz de Solis három karavelláján, a "Mar Dulce" partjain, 1515-ben más adatok szerint Pedro de Mendoza hajóin is pálosok voltak. Buenos Aires első parcellázási térképén találkozunk Mathe Istvány nevével. Nem sokkal később V. Károly kancellárja, a magyar Maximilianus Transylvanus volt az első, aki a világnak beszámol Magellán útjáról, ami a magyaroknak nemcsak Ibériával való kapcsolatára utal, hanem a kozmogóniai tudásáról is számot ad.
Az első pálos-szerzetesek után Amerika krisztianizálását a jezsuiták vették át.
A latin-amerikai levéltárakban erre vonatkozó dokumentum csak elszórtan található, talán többet árulnának el az európai jezsuita archívumok, bár a Jézus Társaság dél-amerikai hittérítő tevékenységének szomorú fináléját ismerve még ebben sem reménykedhetünk túlságosan. Lacza Tihamér: Magyar jezsuiták Latin-Amerikában. / Szentmártonyi Ignác tulajdonképpen nem is hittérítőként, hanem a portugál király udvari csillagászaként és térképészeként került Brazíliába. Feljegyzései, térképei valószínűleg valamelyik portugál levéltár eldugott részében porosodnak. A magyar jezsuita tanár, 1745-ben magyar pálos nyomokat fedezett fel, naplójában beszámolt arról, hogy az egyetem könyvtárában rovás jegyzeteket is talált a pálos vonatkozású könyvek között. A fennmaradt pálos anyag egy részét a Mappa Antiqua (Mappa Antikva) c. térképet a Nagyszombati Egyetem másoltatta le ez ma Vinland Map néven ismert.
A dél-amerikai Cerro Pelado barlangi feliratokat 1500 körül vésték a sziklába. 1910-ben fedezték fel a Cerra Pólilla nevű röghegységben (amely nevét a paulillákról, vagyis a pálosokról kapta) a barlangi rajzokat, amelyeket az ott élő pálosok rajzoltak fel.

Pálosok a krisztianizálását azt a formáját követték, hogy a “Fiú isteni személyéhez való egyedülálló közelség miatt a pálosok embersége maradéktalanul eltelik a kegyelem teljességével és bennük így a kegyelem mintegy belső és természetes forrásból fakad, az emberségük a második isteni Személyben való azonosulásukban ,,áll fönn"
Az Atyák, így a pálos atyák szerint is Krisztus hyper anthropon anthropos (Hitvalló Szt. Maximusz, Damaszkuszi Szt. János) vagyis az átlag ember fölé emelt ember). Krisztus követőit a megszentelődés célja vezette, így a pálos atyákat a krisztusi igazság terjesztése.

Ők a gyarmatosításban nem vettek részt, barlangokba húzódtak, elvonultan éltek, mint kezdetben, a Pilisben s a térítésben a kereszténység hű követői voltak. Főleg az indiánok között jártak, és emlékük ma is él fehér atyáknak nevezik őket úgy, mint a Pilisben. A felfedezést, a hódítás követte, amely történelmünk legnagyobb népvándorlását, kultúrák keveredését hozta létre. Európa és Amerika között a magyar pálosok építették fel a keresztény hidat.

A pálosok számára végzetes volt a török hódítás, hiszen így a bázisukat a független és erős magyar államot veszítették el. Mátyás király úgymint Magyarországon 1484 után a Szent Pál Remete Rend tagjainak a Szent Jobb monostori apátságot adományozza a Várad püspökének jóváhagyásával. A pálosok országos és Európai népszerűsége erényeik, tudásuk, szorgalmuk és rendíthetetlen hitbeli munkásságuk felerősíti a Szent László király monostorát.

Az új uralkodó erdélyi vajda Szapolyai János is pálos elkötelezett volt, úgy mint apja Szapolyai István. A keleti országrész királya I. János (1487-1540) akit 1526-ban, magyar királynak választottak, de elhunyt. II. Lajos sógorának, Habsburg Ferdinándnak pártja Pozsonyban ezt a választást semmisnek mondta ki és királlyá választotta a Spanyolországba született és nevelkedett 23 éves Ferdinándot. János király uralkodásában a sok zavaró körülmény megtette a magáét. V. Károly, noha felismerte a soha vissza nem térő alkalmat a legjobb diplomatái egyikét, Johann Wese lundi püspököt indította Szapolyaihoz tárgyalásra. A tárgyalás ezúttal Váradon folyt Szapolyai János új, ideglenes székhelyén, vezetését új emberre bízta a király Czibak Imre utódjára, a pálos szerzetesből váradi püspökké emelt (Martinuzzi Utjesenovics) Fráter Györgyre.
A tárgyaláson a Fráter György a következőket mondta, amit Wese kiábrándultan hallgatott 1536-ban.
,,Nem szolgálná az ország érdekét, ha Budát a császár kezére adnánk. A szu1tán a császár legnagyobb ellensége. Ha megtudja, hogy János Budát, amit tőle kapott, és az ő jóakaratából tart birtokában, kiszolgáltatja az ellenségnek, felháborodásában azonnal ostrom alá venné a várost, és seregei rombolva és pusztítva özönlenék el az egész országot. S minthogy a császárnak mind a két keze a francia királlyal van elfoglalva, idejében nem jöhetne az ország segítségére. Ferdinándtól ezt még kevésbé lehetne elvárni. Úgy, hogy mindent elveszítenénk, amikor éppen az ország biztonságát szeretnénk megalapozni." Belső ügyekben már jó két esztendeje ő volt a leghatalmasabb szavú magyar politikus. Fráter György pálos kolostor rendfőnöke, váradi püspök, esztergomi érsek az önálló Erdély megteremtője és kormányzója, ő az, aki János királyt rábírja az 1514-iki kegyetlen törvény eltörlésére, s visszaadja a jobbágynak a szabad költözködés jogát. Fráter Györgyben találta meg Szapolyai a támaszt. A pálos barát rövid pár hónap alatt rendezte az évtizedek óta csődből csődbe bukdácsoló kincstár helyzetét.

Erdélyben jegyezték fel... ,,OMNIBUS MORIENDUM EST ,,1551-ben őszén Erdély és a Tisza-vidék kormányzója, a király helytartója, Magyarország főbírája és kincstartója még mindig pálos rendi György barát, a nagyváradi püspök a római pápa bíborosi méltóságra emelte, kit Ferdinánd király Esztergom érsekévé tett. Hetvenedik évében járt a bíboros, de alig látszott ötvennek. Pesty Gáspár titkár éveket töltött Fráter Gregoriusnál."
1551. december 16-áról 17-ére virradó éjjel Erdélyben, alvinci kastélyában meggyilkolták Fráter Györgyöt, a magyar történelem legnagyobb politikai lángelméjét. A római anyaszentegyház bíborosát, Erdély vajdáját és kincstartóját, váradi püspököt.

Istvánffy Erdély történetében arról ír, hogy a barát jobb fülét, Mercado spanyol solymármester levágta. György barát fülével Ferdinánd király őfelségét ajándékozta meg. A vértől elborított holtteste több hónapig hevert eltemetetlenül.
1552. február 25-én temették el a gyulafehérvári székesegyházban, ami testéből megmaradt.

Fráter György az 1506. esztendőben tette le fogadalmát Remete Szent Pálról nevezett rendbe. A ládi pálos kolostorból indul el vezéreszméjével, megmenteni egy pusztuló hazát. Senki sem tudja őt erről az útról leteríteni. Vitában nem lehet meggyőzni vagy legyőzni egy nép vágyainak inkarnációját.
A kor legnagyobb államférfijának a pálos bíboros Fráter Györgynek hagyatéka:
"Bennünk, magyarokban ma is él az a régóta belénk gyökerezett tulajdonság, hogy senki hatalmát nem akarjuk elviselni, s inkább valamennyien elpusztulunk. pedig ha épségben fenn akarunk maradni, ezt feltétlenül ki kell irtanunk magunkból".
Erdély kifosztása és a bíboros meggyilkoltatása miatt a súlyos nemzetközi elítélésre reagálva I. Ferdinánd magyar, cseh és német király panaszlevele bátyjához V. Károly császárhoz:
,,Nem hiszem, hogy valaha is ekkora szégyen és gyalázat érte volna a Birodalmat...
György barát nemzeti egysége álom maradt csupán. De soha nem adta fel a küzdelemét, küzdött haláláig. A lángeszű Fráter Georgius sírkövén ez olvasható:
,,OMNIBUS MORIENDUM EST" (Mindenki halandó)

Erdély után a lengyel földön felerősödik az első ősi magyar Mária-tisztelet, a Boldogasszony, a rend által kapott hangsúlyozott helyet az egyházban - ennek első komolyabb jele 1352-ben a Márianosztrai rendház alapítása - majd az onnan 1382-ben Csensztochovába /Częstochowa/ kiment 16 pálos atya Opolei László nádorral kolostort alapítottak.

A lengyel pálosok elkülönési törekvése és a lengyel király, Stanislaw August Poniatowski követelése idézte elő, hogy a lengyel rendtartomány 1784-ben a magyar anyaországtól és rendfőnökétől különvált. VI. Pius pápa pápai rendeletével a lengyel rendtartomány meglehetősen nagy önállóságot és függetlenséget nyert."
,,A 1786-ki romboló villámként csapott le Remete Szent Pál szerzetére; II. József ezen évében törölte el a magyar szerzetet is. Ez lett a gyászos vége az egyetlen magyar szerzetesrendnek akkor, midőn ismét virágzásnak látszott indulni. Amit a Lajosok és Mátyások, s a haza vallásos nagyjai sok éven át fáradalmasan szereztek, azt II. József egy tollvonással semmivé tette!"
II. József 1790. január 26-án visszavonta a főként a szerzetesi életet sújtó rendelkezéseinek többségét. I. Ferenc 1802-ben kiadott rendelete értelmében a bencéseket, cisztereket, premontreiket visszaállította.
A császár 1804. március 28-án így ír: ,,A pálosok visszaállításáról el kell tekinteni." Ennek oka a pálosokat jellemző magyar szellemiség továbbá a Vallásalap sem akarta visszaadni a pálosok vagyonát.
Lipót programja sem kedvezett a magyar Pálos-rend újragondolásának a különböző kormányzati formák ötvözése, a titkos társasági kultúra egyes elemeinek beépítése a politikai gyakorlatba és a kompromisszumokat kiegészítő politikai zsarolás. " Lipót megkötötte a magyar nemességgel az alkut, de egyben olyan titkos társaságot hozott létre, amely más társadalmi erőket próbált mozgósítani, mindenekelőtt az elégedetlen városi polgárokat és a parasztokat.
Lipót ezeknek a politikai térből kirekesztett elemeknek országgyűlési képviseletet akart biztosítani, hogy sakkban tartsa a nemességet, amely az össztársadalmi érdekek képviseletében lépett fel.
Lipót kamatoztatni akarta a szerb-magyar és a magyar-román ellentéteket. Így hozta létre pl. a szerb kancelláriát. Ebben a légkörben született a Suplex Libellus Valachorum is.
1845-ben Szcitovszky János hercegprímásnak, a rend konfráterének kezdeményezésére, 1864-ben négy pálost és két klérust küldött Péliszentkeresztre Kneflinski Máté Częstochowából. Szcitovszky János halálával ez a kísérlet is meghiúsult. A Monarchia alatt a pozsonyi országgyűlésnél a magyar rendek többször is kérték az uralkodót ill. uralkodókat a rend újbóli legalizálására, de sikertelenül. Ugyancsak sikertelenül végződött a pálosok 1902-ben történt nagyváradi letelepítési kísérlete. 1918-ban Markievicz hívott magyar ifjakat a lengyel noviciátusba. Bodó Gellért felszentelt pap pálos szerzetes akart lenni, de nem engedték meg, hogy fogadalmat tegyen. Ő és Benedek nevű társa hazaérkeznek fogadalom nélkül, és jelentkeznek Zichy Gyulánál aki mint kalocsai érsek megkezdte a tárgyalásokat a pálosok érdekében. Mások is fogadalom tétel nélkül érkeztek haza, mert a rend lengyel vezetői nem támogatták a magyar törekvéseket ezért nem bocsátották fogadalomra az ottjártakat. Így az addigi próbálkozások, hogy magyarokat a lengyel noviciátusban neveljenek sikertelenek maradtak.
1934-ben - országos ünnepség keretében vehették át a Lengyelországból, érkező Csensztochovából /Częnstochowa/ lengyel pálos atyák a gellérthegyi Sziklatemplomot. Az ünnepélyes beiktatás május 21-én volt, a ház perjele P. Raczynski Kajetán novíciusmester lett. A pálosok iránt óriási volt az érdeklődés, nagyon sok volt a jelentkező, de érdekes módon csak heten öltöztek be.
1989 után fordulatot vett országunkban is a Pálos-rend története örökölve a sajátos múltbéli hagyatékokat.
Előzményként: 1950. október 7. és december 5. között az országban el kellett hagyniuk a szerzetesházakat a rendtagoknak.
A nagy reményekre, az eredeti ,,magyar Pálos-rend" visszaállítására jogosító kezdeményezést az ország eljövendő szomorú sorsa határozta meg. A világháború és utána a kommunista diktatúra fél évszázada újból megsemmisítette ezeket a reményeket.
A tagok toborzása titokban folytatódik, ekkor alakult a "klandesztin" pálosok szervezete, Árva Vince atya lett ennek vezetője. A ,,klandesztin" fiatal pálosok tanulmányozták a rend történetét, közös lelkigyakorlatokat tartottak ,,fehér napok" néven.
Titokban élték a pálos hivatást, fogadalmat tették Árva atya kezébe. Miután Bolváry Pál novíciusmestert letartoztatták 1961. február 7-re virradó éjszaka, P. Árva Vince atya rendíthetetlenül vitte tovább a ,,klandesztin" pálosok vezetését. 1982. augusztus 22-én kinevezte P. Koscielecki Lőrinc a rendfőnökének P. Árva Vince atyát.
dr. Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek 1985. december 16-án kelt 155-6/1985 sz. leiratával kinevezi Árva Vince atyát posztulátornak, jóváhagyta a 1983-ban megjelent pápai Dekrétumnak megfelelően, a márianosztrai Egyházközség kérését.
Ezt megelőzően a levéltári kutatásai közben fedezi fel, hogy nem az Ősi Boldog Özséb által alapított Pálos rendben van, hanem abban, amelyet 1784-ben Szaniszló lengyel király a magyar tartományról leválasztott. Ez a leválasztás két évvel előzte meg II. József rendeletét, amely a magyar Pálos-rendet hivatalosan megszünteti. Árva Vince atya Istentől kapott küldetéséből a Boldog Özséb alapította Ősi Pálos-rend újjászervezését, tartja élete céljának, ugyanakkor Boldog Özséb szentté avatását.
A hivatalos kánoni eljárás megindítására 1986. január 18-án került sor az Esztergomi Bazilikában ünnepi szentmise keretében, melyet a bíboros, prímás, esztergomi érsek úr mutatott be.
Az Istenben boldogult Bíboros Főpásztor kérésére a Sacra Congregazione per la dei Sancti, 1514/986. szám alatt, 1986. ápr. 18-án Palattini bíboros prefektus aláírásával jóváhagyta a kanonizációs vizsgálat lefolytatását.
A rendszerváltozás után Árva Vince atya a lehetőségeket kihasználva felélesztette, és újból működésbe hozta Márianosztrán a pálosságot a Sziklatemplomot, melyet jelenleg a lengyel vonalú pálosok használnak. Magyar egyiptológus Vörös Győző a Théba-i ásatásai közben rábukkant egy sziklabarlangra, ahol olyan Pantokrátor Krisztus-ábrázolást fedeztek fel, amilyen Szent Koronánkon is van; az kopt eredeti falfestmény kopt keresztények munkája a
IV. századból. Ennek másolatát a Gellért-hegyi Théba-i kápolnában helyezték el.
A mi időszakunkban így kapcsolódott össze újra, immár harmadszor Théba, Remete Szent Pál a magyarokkal és a Pálos Renddel. A magyar eszmélés, a jobbat érdemlő magyar társadalom felébresztésének elengedhetetlen kelléke kellene, hogy legyen a nemzetközileg ismert, magyar alapítású szerzetesrend magyar központúvá tétele, leválasztva a mesterségesen ráerőltetett lengyel vezetésről. A magyarságnak fontos, hogy a hit meggyengülésének általános folyamatában a magyar kereszténység megerősödjék, öntudatunk felerősödjön.
Árva atya Rómába felterjesztette a titkos pálosok névsorát, hogy elismerjék szerzetesi voltukat. A Szerzetesi Kongregáció 1989. május 20-án elismerte.

Záró gondolatként:
A rendre jellemző a remeteség hármas jellege: az imádság, a magány és a vezeklés szeretete. A szerzetesek a példát védőszentjüktől, Első Remete Szent Páltól merítik, aki Istent a sivatagi remeteségben szolgálta évekig, s így méltán kapta a remeték atyja címet. Az ima vezeti el őket a legmélyebb istenismeretre a krisztusi magatartásra törekvés, a megszentelődési cél a tökéletességre irányul, ezzel érhető el a méltó szolgálat az Úr előtt.
A Konstitúció 47. cikkelyben megfogalmazva:
,,Rendünk kezdettől fogva végzett apostoli munkát is, ami kezdetben tanúságtételből, tanításokból és imádságból állott. A történelem folyamán az Egyház rendelkezéséből apostoli munkában vesz részt: az igehirdetésben, a szentségek kiszolgáltatásában saját templomainkban; sőt missziós és tanítási feladatot vállal. Rendünk tehát mindig nyitott volt az Isten népe szükségleteinek és az idők jeleinek felismerésében. Helyesen megértve tehát rendünk jellegét az elmélkedő és tanúságtevő imádságos életet buzgó lelkipásztori munkával egyesítjük."
Árva Vince atya ennek a szellemiségnek megfelelően 2008. február 8-án kelt levelében kérelemmel fordult Németh László SVD, a Magyar Püspöki Konferencia a titkárához, melyben felvázolta, hogy a posztulátori feladatot az felsorolt tartalommal elvégezte eleget téve a Dr. Lékai László esztergomi érsek felkérésének egyben jelezte az aktori szerepet betöltő bíboros úr elhunytára tekintettel szükséges, hogy aktorként Rómában megfelelő képviselője legyen az ügynek és a püspöki konferenciát tartotta megfelelőnek erre a feladatra.
A magyar Pálos-rend alapítójának Özséb kanonok, oltárra emeléséhez a szükséges anyagot 22 éves munkával összegyűjtötte Lékai László néhai bíboros, prímás, esztergomi érsek úr által reá ruházott posztulátori feladatát teljesítette.
Erről és az elvégzett munkáról valamint a szenttéavatás készre jelentéséről továbbá a Pálos-rend sajátos helyzetéről tájékoztatta Őszentsége XVI. Benedek pápát.
A további levelezésekből kiderült, hogy a nyilvánosság kizárása mellett a lengyel vezetés érintett tájékoztatása nélkül a magyar katolikusság érzelmeinek megsértésével Boldog Özséb szentté avatásának hatáskörét magukhoz vették. Egy lengyel új posztulátor személyében. Érdekes és külön vizsgálandó kérdés miután a lengyel pálosok 1784-es leválásukkal új utakon kívántak járni, hogy ennek ellenére mennyire van lehetősége egy rendfőnöknek felülírni egy bíboros érsek intézkedését. Másrészt a kánonjogi szabályok szerint a szentté avatási eljárás kezdeményezésére az az egyházmegye illetékes, ahol az érintett személy kifejtett tevékenységet vagy ahol a sírja található. Szükséges egy közvetlen kapcsolat a kezdeményező és érintett személy között.
Kétségtelen a lengyel barátaink által alapított rend, gyökerei a Boldog Özséb által létrehozott rendből erednek ugyan, de mégsem tekinthető az 1786-ban megszűnt magyar jogutódjainak, hiszen a kongregációjuk a működésüket Congregatio polona Fratrum Ord. S. Pauli. i. Erem néven VI. Pius engedélyezte Apostolicae Sedis Auctoritas című brévéjével.
Ilyenformán a közvetlen összefüggés a szentté avatásban érintett személy és a lengyel rend közölt nincs.
A pálos szerzetes elsősorban nem magáért, hanem nemzetéért, hazájáért imádkozik és vezekel. Mária országának egyetlen magyar alapítású rendjét, amelyet az apostoli királyság és a Szent Korona védett, vissza kell állítani magyarországi központúvá, hiszen magyar Pálos-rendben, az ifjúság kapaszkodót vagyis hitet nyerhet újra az elkövetkezendő időkben.



Bakk István
 
 
0 komment , kategória:  Magyarok7.,8.Világkongresszusa  
Magyarok VII.Világkongresszusa
  2008-08-22 20:16:27, péntek
 
  Magyarok VII. Világkongresszusa

2008 augusztus 16-20-áig tartott a Magyarok hetedik Világkongresszusa , melynek Fordulat címet adtak. Fordulat: eljött az idő a változásokra, ismét meg kell erősödnie a magyar népnek, hogy méltó utódaik lehessünk őseinknek. Ha most nem jön el a várt Fordulat, félő, hogy bekebelez minket a bankvilág és gyarmattá válunk.
Elhazudott a történelmünk, szánalmas a jelenünk, itt a fordulat ideje a Kárpát hazánk jelképes egybefonódása. Minden megváltoztatható, ha nem fordulunk el Istenünktől és megszívleljük őseink intelmeit. Ezért kell megismerni őseink intelmeit, az igaz magyar történelmet, növelnünk kell az egészséges nemzettudatot. A jelenlegi politikai vezetés és a hozzá tartozó oktatáspolitika a holokauszt tanítás túlzott erőltetésével a magyarság ,,bűnös nemzet" tudatát kívánja erősíteni és el akarja terelni a figyelmet saját nemzeti tragédiánkról, Trianonról és a bolsevik kommunizmusról. Mi, magyarok nem is vagyunk képesek gyűlölni senkit sem. Befogadó nép vagyunk; gondolkodjunk csak el azon, hogy mi még soha nem bántottunk senkit sem amiért más a bőrszíne, nemzeti hovatartozása vagy a hite. Magyarverésekről hallottunk, de mi nem bántunk senkit. Rácz Sándor azért nem lehetett elnök a rendszerváltoztatásnál, mert nem vallotta a tévhitet miszerint a magyar nép antiszemita. Ezért vették le róla áldásukat a mai politikai elitet kiképező ,,nagyurak". Ha nem vigyázunk, a XXI-ik században teret hódít kis hazánkban is a liberális globalizmus, mely nemcsak nemzetünket, hanem a teljes élő környezetet tönkreteszi. Ezért fontos, hogy magyarságunkra büszke, nemzetünk kultúrájában és valós történelmében jártas, példamutató tanárok oktassák a felnövekvő nemzedéket, olyan felelős magyar emberek éljenek a Kárpát-medencében, akik teljesítik feladatukat . A Magyarok Nagyasszonya viselje gondjainkat és a Szent Korona őfelsége tegyen mindnyájunkat hűséges alattvalóivá !
Egyszerű küldöttként vettem részt a konferencián és annyira elbűvölt ez a hat felemelő nap, hogy nehéz lesz tökéletesen leírni mindazt a csodát, melyet átéltem ezekben a napokban. Minden tiszteletem és elismerésem a Magyarok Világszövetsége összes munkatársának, akik vállalták ezt a gigantikus munkát és fáradhatatlan helytállásukkal ilyen magasztos perceket, feledhetetlen élményeket biztosítottak a világ minden részéről érkező magyar és nem magyar( skótok, írek, flamandok, ázsiai magyar, de magyarul nem beszélő testvéreink) küldöttek és meghívottak számára. Köszönet és hála a Magyarok Világszövetségének és a tudósoknak, íróknak, előadóknak, akik annyi örömteli percet biztosítottak odaadó munkájukkal!
230 tudós, akik közül 150 doktorátussal rendelkező előadó tartott konferenciát a következő címmel: A finnugorizmus áldozatainak rehabilitálása; A magyarság és a Kelet - II. őstörténeti konferencia; Trianon újraértékelése; A Fény üzenete- kulturális konferencia; Magyarország XX. Századi kifosztása - nemzetstratégiai konferencia; Gróf Teleki Pál halála; A Herder-i jóslat valódisága; ,, Radványi Jenő" - borászati konferencia és borverseny; Államiság nélküli népek és nemzetek az Európai Unióban - nemzetstratégiai konferencia; A Szent Korona és a magyar alkotmány - nemzetstratégiai konferencia. Társrendezvények augusztusban: II. Magyar - Madjar Kurultaj- Törzsi Találkozó ( Kunszentmiklós-Bösztörpuszta); Ifjúsági és demográfiai konferencia ( Kolozsvár); Csillagok a Vértó fölött, Életfa- állítás és avatás( Szeged); Önkormányzatiság és vállalkozás az EU-ban és Nemzeti hét, fordulópontok a magyarság életében( Balatongyörök).
A budapesti konferenciát megelőzően, augusztus 15-én a Nemzeti Történeti Emlékparkban, Ópusztaszeren a Magyar Nemzetért arany és ezüstérem kitüntetéseket adott a Magyarok Világszövetsége olyan embereknek, akik a magyarság érdekeit szolgálták és kiemelkedően védték a nemzet ügyeit. Ezeknek az embereknek emlékfákat ültettek, és a fák az ő nevüket viselik. A Magyar Nemzetért Aranyérem kitüntetettje Rácz Sándor, aki 1956-ban kiemelkedően szolgálta a hazát és egész életét a nemzet felemelkedése érdekében élte.









A következő 14 ezüstérmet is kimagasló egyéniségek érdemelték ki, nevüket viselő fákat ültettek tiszteletükre: Nelly Maes( Belgium-a magyar nemzeti közösségek támogatásáért), Katona Szabó István( Erdély- az 1946-os 101-es NEM-ért), René Bonnerjea( Anglia-műfordításaiért) , Hábel György ( Magyarország- a Janics könyvért), Bernard le Calloc'h( Franciaország- a Kőrösi Csoma Sándor hagyaték ápolásáért), Bertha László( USA- posztumusz-életútjáért), Böröcz József( Svájc- kiemelkedő nemzetszolgálatáért), Burján László ( Felvidék- a benesi deportáltakkal való közösségvállalásáért), Cseh Zsigmond( Svájc- a genfi Magyar Egyesület vezetéséért), Dobai Sándor atya( Belgium- közösségszolgálatáért), Illés Sándor( Délvidék- életművéért), Michl Ebner( Dél-Tirol, Olaszország- Székelyföld autonómiájának támogatásáért), Tytti Isohookana Asunmaa( Franciaország- a moldvai csángók magyarságának igazolásáért), Wojatsek Károly( Kanada- a benesi dekrétumok elleni harcáért).
Minden fa ültetésénél a kitüntetett a saját fája előtt megállva beszédet mondott életéről, munkásságáról , elképzeléseiről. Bertha László fája előtt barátai jelentek meg, mivel ő már nem tehette, hiszen elköltözött az élők sorából. Gyönyörű koszorút helyeztek el a facsemete tövébe és könnyes szemmel emlékeztek elhunyt barátjukra.
A Történeti Emlékparkban töltött felemelő nap hangulatát Vesztergám Miklós tárogatóművész gyönyörű muzsikája emelte meghitté, szívet melengetővé. Minden fa névadása előtt odaillő magyar muzsikával örvendeztette a hallgatóságot.






Vesztergám Miklós honlapja:

Link

Rácz Sándor jóvoltából megtekinthettük a Magyarok Világszövetsége jurtájában kiállított '56-os képkiállítást, majd a Feszty körképet csodáltuk meg. Itt tudtuk meg az emlékpark igazgatójától, hogy a 2008. szeptember 14-én tartandó Szobori Búcsú rendezvényükre a belépés díjtalan és mindenkit szeretettel várnak.
Ezután Apró Juhász János és dr. Bene Gábor javaslatára megcsodálhattuk Vértót és a felavatásra váró Életfát a ,,szögedi högyen". Apró Juhász János személyében egy igaz hazafit ismerhettünk meg, nemzetét, hazáját óvó, féltő vezető személyiséget, aki szívhez szóló Nemzeti Szolidaritási Nyilatkozatot fogalmazott meg tavaly és ebben kifejtette szolidaritását a csonka hon határain túl rekedt nemzettestvérekkel és kéri legyen minden év december 24-e a Magyar Nemzet Egyesülésének Napja, a világ minden magyarja számára. Így fogalmaz: ,,A szentestén a család, a szeretet és az összetartozás a legfontosabb, s a nemzet is egy nagy család" - érvelt a képviselő, miért jó szerinte a december 24-e. ,, Az Unió mint egyesülést, összetartozást jelentő szervezet és erő feladata, hogy támogassa a Magyar Nemzet ismételt egyesítését is! Nemcsak kulturális, gazdasági értelemben, hanem identitástudatban, honi és nemzetközi jogi alapokon is.
A Világ, így Európa minden állama is elsődlegesnek tekinti nemzeti érdekeit, a közösségi célok szem előtt tartása mellett. Erre kötelez az alkotmány, minden regnáló kormány és parlament esküszövege. Ettől Magyarország sem térhet el, mert több ezer éves kultúrával bíró nemzetünk elvész, fölolvad a globalista métely tengerében."
Apró Juhász János a szegedi 12 pontban egyebek mellett teljes körű autonómiát és kettős állampolgárságot kér a határon túli magyaroknak. Írásában az is szerepel, hogy az, aki indok és ok nélkül bizonyíthatóan bántalmazza a határon túli magyarokat,megalázza a nemzeti jelképeket, 5-10évre, vagy örökre tiltsák ki Magyarországról.
A képviselő úr azt szeretné, ha a város és a megye országgyűlési képviselői párthovatartozástól függetlenül törvényjavaslatot terjesztenének be ez ügyben a parlamentnek és nem nyugszik, hamarosan újra beterjeszti indítványát a közgyűlésnek, ami szerinte soha nem volt aktuálisabb, mint most.
Bárcsak Szovjetunió széthullásakor is ilyen politikusaink lettek volna, mint Apró Juhász János! Bizonyára már Kárpátalja része lenne Magyarországnak. Mint tudjuk Antall József miniszterelnöksége alatt tálcán kínálták az ukránok ezt a lehetőséget Magyarországnak. Délvidék egy része is már régen a mienk lehetne, ha nem idegenszívű politikusok vezetnék ezt az országot. És itt nem jobb vagy baloldalra gondolok, egyformán bűnös mindkét oldal. Csak gondolkozzunk el azon miért nem éltünk ezzel a lehetőséggel és kik vezetnek azóta is minket az idegen hatalmak hálójába.





Az ópusztaszeri és szegedi események után másnap a nyitó konferenciára voltunk hivatalosak a Budapest Kongresszus Központba.
Mihályi Kornell László felvidéki tanár és költő Fohászt írt Szent István ünnepére, ajánlva azt a Magyarok Világkongresszusa elé. Fohásza így végződik:

,,Vesd tűzre a fát, mely nem terem!
Tépd ki gyökerét a gaznak,
mely csírázni sem hagyja a búzaszemeket
és nyiss ablakot a házon,
melyben sötétség honol!
Mutasd meg újra arcod
e nép előtt!
lássák az utat,
mely hozzád vezet!
Hozz békét e tájra,
melyet darabokra szaggatott a bűn és a gyalázat!
Adj igazságot Magyarországnak,
hogy legyen itt áldott általad az élet! Ámen."

A Szentegyházai Gyermekfilharmónia zenés, énekes köszöntője előtt elhangzott a magyar és a székely himnusz. Rácz Sándor külön megjegyezte, mennyire szomorú, hogy ezek a tehetséges magyar gyerekek idegen ország lakói. Felemelő előadás volt, mindenki lelkesen megtapsolta a lelkes erdélyi fiatalokat.
A Magyarok Nagyasszonyának Szent Korona Lovagrendje elhozta a konferenciára a Szent Korona és a koronázási jelvények hiteles másolatát, ezzel is még emelkedettebbé téve a kialakult hangulatot.














A Szent Koronát és a koronázási jelvényeket a színpadra helyezték el. Itt jegyzem meg a csodaszép díszletet, Könyves Kálmán díszlettervező magasztos munkáját. A háttérben egy nyitott ablakban egy hármashalom tetején kettőskereszt áll, mellette két fehér gyertya ég jelezve a hatalom isteni eredetét és a hatalom feladatait. A falon Nagy Magyarország fája hirdeti, hogy ,,szívünkben él még Nagy Magyarország". Pap Béla faragott bölcsője az ablak elé állítva azt jelképezi, hogy szükségünk van minél több magyar gyermekre álmaink megvalósítására. Nimród jelképével és a gyűrűbe fogott szívek kompozicióval megerősítést nyerünk a magyarság elpusztíthatatlan és tiszteletet, tekintélyt érdemlő mivoltáról. Értünk éltek őseink ezen a tájon, nem veszhet el a jövőben vetett hitünk. A nyíl nem törik el, ha kötegbe fonják, együtt csodákra vagyunk képesek, s ha szorosan összekapaszkodunk, senki sem árthat nekünk.
Hefler Andrásnak jutott a bemondói szerep és tökéletesen megfelelt minden elvárásnak. Dánia, Pakisztán, Kazahsztán, Horvátország képviselőinek köszöntése után Patrubány Miklós üdvözölte a torgeji magyar testvéreinket, akik másfél évezrede Kazakisztánba szakadtak, de magyarságtudatukat annyira megőrizték, hogy minden egyes magyarnak a sírkövére felírják azt, hogy MAGYAR, akár arab, akár cirill betűkkel. Sajnos nem beszélik már a közös nyelvet, de dr. Bíró András Zsolt antropológus gondos kutatásai már két évvel ezelőtt kimutatták a vérrokonságot. A doktor úr munkáját a kazakisztáni delegáció vezetője segítette, külön termet biztosítva az antropológiai munkálatoknak. Ő vezérigazgató egy elektromos vállalatnál. Testvéri rokonság mutatható ki az ujgur, üzbég, kazak, baskír, szkíta skót, hun bolgár, bajor hun, mongol testvéreinkkel, tehát a finn-ugor elméletnek semmi köze nincs a valósághoz.





Vukics Ferenc bátor kiállása és előadása mindannyiunkat megerősített. Nelly Maes beszéde előtt fejet hajtott Őfelsége, a Szent Korona előtt, bebizonyítva ezzel is hűségét a magyar ügyek iránt.
Aztán egy különös tolmácsot ismerhettünk meg, aki Budapesten végezte az egyetemet és úgy mutatkozott be a külügyminisztériumnál, mint külhoni magyar. Hát kell-e ilyen igaz testvéreknél nagyobb magyar, akik annyira örülnek nekünk, hogy elhozták ajándékba a kirgizül fordított négykötetes Atilla könyvet ?! Díszes köntöst és sapkákat ajándékoztak a Világszövetség elnökének, és megtudtuk, hogy testvéreink a mai Magyarországnak megfelelő terület kétszeresén élnek a torgaji pusztákon. Férfiágon tartják a leszármazási vonalat, madjarnak tartják magukat. Tudni kell itt, hogy bármelyik fiúgyereket, ha álmából felébresztenek, minimum hét generációra visszamenőleg fel tudja sorolni apai ágon az őseiket. A küldöttség minden tagja egyetemi professzor, magasan iskolázott személyiség, akik büszkén vállalják magyarságukat és örülnek annak, hogy Bíró doktor véghez vitte, befejezte és bebizonyította Julianus barát és Kőrösi Csoma Sándor állításait. Megtaláltuk tehát különleges ázsiai testvéreinket és már senki sem szakíthat el minket egymástól! A Kurultáj rendezvények folytatódnak és elmélyítik kapcsolatainkat. Készül a magyar-kazah szótár, megkönnyítve így az egymás közötti kommunikációt.









Üzbegisztánból a Turán Szövetség alelnöke képviselte az ott élő magyar törzseket, Baskíriából az Orosz Akadémia Baskíriai Tagozatának elnöke örült az együttlétnek. Az ankarai antropológus tanszék vezetője is sok sikert kívánt a Magyarok Világszövetsége tevékenységéhez.
Számomra megdöbbentő volt az ujgurok képviselője, Baba Kumar ügyvéd bejelentése. Az ujgurok hatalmas területen élnek Kínában, de a kínai vezetőség megtiltja nyelvük használatát, gyermekeik nem viselhetnek ujgur neveket és utcaneveket, városneveket csak kínai nyelven használhatnak.
Mario Alinei ismert európai nyelvtörténész, az Atlas Linguarum Europae alapító főszerkesztője professzor ezt a levelet küldte:

,,Kedves Elnök Úr, kedves Szervező Bizottsági Barátok és Kollégák, Hölgyeim és Uraim!

Mélységesen sajnálom, hogy nem vehetek részt ezen a jelentős Világkongresszuson, amelynek szervezői voltak és oly kedvesek engem Tiszteletbeli Elnökké, Fővédnökké kinevezni. Jóllehet úgy érzem, hogy nem érdemeltem ki ezt a megtiszteltetést, mélyen megérint az Önök meggyőződése, mely szerint megérdemlem. A magyar embereket tanulmányaim révén ismertem meg, és megdöbbentett kreativitásuk, intelligenciájuk, valamint különleges képességük, amelyek ugyancsak tükröződnek nyelvükben és kultúrájukban.
Azt a felfedezésemet, hogy a mai magyarok azon kurgános temetkezésű népek ősei, akik Magyarországot a bronzkorban árasztották el, és örökösei az ősi etruszk civilizáció megalapítóinak, a hivatalos tudomány még nem fogadta el. Ám nincs kétségem afelől, hogy végül el kell fogadnia, és a magyarokat el fogják ismerni, mint a bronz és vaskori Európa egyik legeredetibb és legjelentősebb civilizációjának megalapítóit.
Kongresszusuknak nagy sikert kívánok, és annak a meggyőződésemnek adok hangot, hogy Magyarország egyre jelentősebb helyet foglal el majd Európában. Mario Alinei"

Ezután Laczó András gyönyörű krónikás énekei emelték a hangulatot, majd L. Németh Erzsébet, a Világszövetség alelnöke beszámolt a kolozsvári konferenciáról és arról, hogy milyen jó az a tudat, hogy összetartozunk.
Molnár Lajos felvezette az amerikai emigránsok vándorzászlaját , mely előtt Karaul, a somogyi táltos, Koppány egyenes ágú leszármazottja elmondta fohászát és testvérként köszöntötte ujgur valamint baskír rokonainkat.
Dobos Attila, Magyarok Világhimnusza eléneklésével zárult a nap. Olyan boldogság és öröm töltötte el szívünket, amit el sem lehet mondani. A Világszövetség megajándékozott a konferencia minden előadásának írásos változatával( több száz oldalas tanulmány), Dr.Balogh Sándor Autonómia és az új világrend, valamint Rudolf Kucera Közép-Európa története egy cseh politológus szemével, Popély Gyula utószavával című könyveket. Lesz mit olvasni a szürke hétköznapokon és lesz alkalmunk újból feltöltődni haza és nemzetszeretettel.
A következő három napon különböző konferenciákon vettünk részt. Lenyűgöző előadásokat hallgattunk az ELTE Gólyavár Rendezvény és Konferencia Központban, a Magyarok Házában és a Régi Parlament, az Olasz Kultúrintézetben. Át lehetett sétálni a három épületbe és meg lehetett hallgatni a kiválasztott előadásokat. A Magyarságtudományi Intézet professzora, Botos László, mindenkit megajándékozott Amerikában megjelent könyvével, melynek címe The Road of the Dictated Peace. Nagy örömünkre, a Magyarságtudományi tanulmányok, melyet szerencsére már régen megvásároltunk ( 37 lebilincselő tanulmány 850 oldalon a világ legnevesebb magyar történészei, tudósai és egyetemi tanárai munkái alapján) , most Botos Margaret asszony jóvoltából megjelent angolul is. Így egyre többen ismerhetik meg valódi történelmünket és helyünket a világban. Ezzel egyidőben megjelent a Hungarian World Enciclopedia 3 kötete is. Jóhírünket terjesztjük a nagyvilágban, hadd lássák, ébredezünk, él a magyar mindörökké, sosem halunk meg!!!!!
A konferencia előadásairól nem áll módomban beszámolni, hiszen több könyvet is lehetne írni az értékesebbnél értékesebb előadókról, előadásokról. Sajnos minden előadást nem hallgathattam, de milyen jó, hogy a Világszövetség jóvoltából megtalálom írásos változatát! Az Árpádhír Tv is közvetített néhány konferenciát, szeretettel ajánlom mindenkinek:

http://arpadhir.tv/

Felsorolni nem tudom az összes előadót, de számunkra minden előadó értékes tudást nyújtott át. Köszönet ezért mindenkinek, és most felsorolom azokat, akiknek az előadásait volt szerencsém meghallgatni: Szőke István Atilla, Kiss Dénes, Dr. Popély Gyula, Dr. Töttössy Istvánné, Rácz Sándor, Botos Margaret, Kocsis István, Dr. Bakos Batu, Mihályi Molnár László, Dr. Varga Tibor, Bakk István, Gönczi Tamás, Dr. Magyar Gábor, Dr. Bunyevácz Zsuzsa, Born Gergely, Bernád Ilona, Ádám Zoltán, Pörzse Sándor, Dr. Hargittay András, Balczó András, Prof.Dr.Papp Lajos, Pataky Attila, Dr. Grandpierre Attila, Szántai Lajos, Dr. Lánszki Imre, Vezér-Szörényi László, Dr. Nagy Attila.
Megtudtuk, hogy nincs herderi jóslat. Herder sehol nem írt magyar nemzethalálról! A herderi jóslatnak nevezett valótlanságot az évszázados Habsburg, pánszláv és zsidó magyarsággal szembeni érdek táplálta . Elmaradt a zsidó történelem idézése Herdertől, mely így szól: ,,...úgy adom elő a zsidók történetét, mint ők maguk. Az Izraeli Királyságnak nem volt törvényes alkotmánya,...egy ország, amelynek berendezkedése sem a belső, sem a külső feltételekkel nincs összhangban, a világnak ezen a táján nem lehetett életképes...vallásosságuk képmutatássá vált, tanultságuk egyetlen könyv szörszálhasogató magyarázatává, patriotizmusuk szolgai ragaszkodássá a félreértett régi törvényekhez, olyannyira, hogy a szomszédos népek megvetették vagy kigúnyolták őket...Isten népe, mely valaha magától az Égtől kapta hazáját, évezredek óta, úgyszólván születésétől fogva, élősdi növény más nemzetek törzsén, ravasz alkuszok nemzetsége majdnem mindenütt, amely minden elnyomás ellenére sem vágyik sehol saját otthonra és megbecsülésre. " ( Herder: Eszmék az emberiség történetének filozófiájából)
A történelem könyveket a győztesek írják, ezért kötelességünk tájékozódni és a magyar ifjúságnak átadni a legnagyobb hagyatékot: a tudást. 18 éves kora fölött minden ember felelős környezetéért, döntéseiért. Vegyük észre, hogy tudatunkban vagyunk megcsonkítva.
Magyarországon a nemzetiséget nem integrálják, hanem tenyésztik. Magyarország baja ott kezdődött, hogy a törzseket összekeverték. Ha a megyék régiókká szövetkeznének, és a gazdag régió segítené a szegényt, lassan az összeomlott belső piac helyett kialakulnának a tehetős régiók. Meg kell tanuljunk nem napszámosai, hanem részvényesei lenni az Európai Uniónak.
A szkíta kereszténység, maga a fénykereszténység. Szabad akaratunk van választani Isten vagy Sátán útjai között. A hazug média félretájékoztat, laza és felelősségektől mentes világot próbál kialakítani, ahol a legtöbb ember bábu és boldogtalan. Az ember ne sikeres, hanem értékes életet éljen és munkája legyen maradandó. Bárhová is sodort az élet, álljuk ki a próbatételeket és legyenek terveink, elképzeléseink. Ne magányosodjunk el. Alkossunk olyan emberi közösségeket, ahol egymás segítésére és felemelésére törekszünk. Megismerésünk határa véges. Isten megenged nekünk egy bizonyos tudást, de megismerni mindent életünk során megoldhatatlan. Isten tudása és szeretete tartja össze ezt az egész világot, a kitáguló kozmoszt, mely ma is tovább tágul és Isten egy kontinuitásban állandóan tudja sugározni kegyelmét. A szkíták az igazságot a szívükben hordják. Önmagunk egyre jobbá tételével próbáljunk hatni környezetünkre, rávilágítani a rossz úton haladókat milyen sok ajándék van az Úrtól és mennyire érdemes szépen és hasznosan élni.
A pénzvilágban is van tisztességes út. Ennek megismerésére javasolja Dr. Drábik János ennek a három honlapnak a tanulmányozását:

http://www.bizalom.net/

http://www.complementarycurrency.org/

http://edok.lib.uni-corvinus.hu/284/


És eljött az utolsó nap is, a zárókonferencia. Sajnos most szembesültem azzal, hogy az ördög nem alszik, a minket gyűlölők közöttünk vannak. A zárókonferencia a Régi Parlament épületében, az Olasz Kultúrintézetben volt megtartva. Meglepő, hogy nagyon sok ismeretlen arcot láttam. Igaz, hogy az öt nap alatt nem ismerhettem meg mindenkit, de valahogy ráéreztem a másik oldalon állókra.
Szavazni, ellenszavazni vagy tartózkodni lehetett az Elnök Úr által bejelentett határozatokról. Elsőként elfogadtuk a Magyarok VII. Világkongresszusának nyilatkozatát, a magyar nép önrendelkezési jogáról. Javasolni fogjuk a finnugorizmus elméletének megdöntése után Trefort Ágoston szobrának elköltöztetését és Klebelsberg Kunó szobrának felállítását. Itt hatalmas morgás hallatszott mögöttem, főleg mikor arról is szó volt, hogy exhumálni kellene gróf teleki Pál holttestét, hogy kitudódjon a szándékos gyilkosság.
Egy előttem ülő hölgy sokat jegyzetelt, nem igen emelte fel a kezét egyik javaslatra sem és feltűnően sokszor változtatta ülőhelyét. Mikor jelezni akartam, eltűnt a tömegben. Egy ismerős tanárnő, akiről sejtettem, hogy szabadkőműves nem énekelte a Szózatot, nem esküdött fel a Szent Koronára és nem állt fel tisztelegni a Korona előtt mikor behozták a terembe. Aláírás gyűjtéseket szerveztek és egy ismeretlen hölgy eltűnt az aláírást gyűjtő ívvel, a táskájába rejtve azt. Erre mondaná Hervay Tamás táltos pap: ,, Nem baj, én akkor is szeretem őt és Isten előtt ezért is felelnie kell!"
Javasolták, hogy legyen rendszerezve a rovásírás, ne legyen olyan sok változata. Volt aki ezt is ellenezte, de nagy többségben elfogadtuk. Abban azonban mindenki egyetértett, hogy a jelenlegi kormánynak tisztáznia kell miért fizetünk ki dollármilliárdokat csak adósság kamatként.
Ugyanis 1982-ben az akkori kormány felvett egymilliárd dollár kölcsönt. Azóta már harminchárom milliárdot visszafizettünk, és még mindig tartozunk több milliárddal. Fogalmunk sincs kinek fizetünk, de fizetünk. A parlamenti képviselők független attól, hogy melyik oldalon állnak, képesek 5 millió Ft-on egymással összeveszni, de számukra nem fontos tisztázni miként történik Magyarország kifosztása.
Egy pillanatig sem szabad elfelejteni kikkel állunk szemben és kiknek kell a Fordulat üzenetét átadni! Mikor ma Magyarországon egy áruló Károlyi Mihály szobra áll, aki fegyverrel látta el a román hadsereget erdélyi magyarjaink ellen, mikor a sok magyar nőt megbecstelenítő, több millió áldozatot követelő gyilkos szovjet hadseregnek emlékműve áll a Magyar főváros Szabadság terén, amikor a Hazatérés Templomát és az ereklyés zászlót hetente meggyalázzák , akkor mindenki tisztán láthatja, itt nem magyarszívű emberek vezetik e hazát, átvették a hatalmat a második világháborúban és azóta is vezetnek minket ugyanazok leszármazottai a szakadék felé.
A konferencia egy gyönyörű műsorral ért véget, melyet a felvidéki Kéméndről és Nagykaposról érkezett iskolások és az őket betanító tanáraik adtak elő.
Ezután csoportképet készítettek a konferencia résztvevőivel, majd lezajlott a búcsúebéd. Köszönet a minket kiszolgáló szakácsoknak és felszolgálóknak a finom falatokért és áldozatos munkájukért, hiszen naponta igénybe vehettük az ebéd, illetve a vacsorajegyet. Már alig várom a Honlevél újság szeptemberi számát, hogy beszámolókat olvashassak a konferenciáról!
Szándékomban állt elmenni a Szent Jobb körmenetre is, de sajnos annyira kifáradtam a hat nap alatt, hogy erre már nem került sor. Hazatérve otthonomba, a Duna Tv-n néztem ( az M1-től vette át a közvetítést) a Szent Jobb körmenet közvetítését. Sajnos meg sem említették a Világszövetség és a Horthy társaság részvételét, csak egy-egy pillanatra láthattuk a mieinket.
Hát ezért akartam mindent leírni és másnak is elújságolni, hogy pártállástól függetlenül létezik a Magyarok Világszövetsége, mely kiáll a magyarok igazságáért és bárki tagja lehet, erősítheti, támogathatja szeretetével, együttérzésével.
Legyen a hazaszeretet és az Istentudat jelen minden magyar családban és egy percig se feledjük milyen jó is magyarnak lenni! Michelangelo Naddeo azt bizonygatja, hogy a székely - magyar rovásírás az emberiség legősibb írása. A magyar közvéleményt ez a felfedezés sem hozta lázba, sőt a Duna Tv-nek adott nyilatkozata sem, melyben így üzent nekünk: ,,Gyerünk, szedjétek össze magatokat, a legjobbak vagytok!"
Színia írja a Magyar ház mágikus titka című könyvében:
,,Ősi rovásírásunk jeleinek használatát annak idején egyszerűen betiltották. Akik betiltották , bizonyosan tudták, miért célszerű a magyarokat sötétségben tartani,miért veszélyesek számukra ezek a jelképek. A kérdés csak az, meddig akarunk még sötétségben élni. Badiny Jós Ferenc , a sumerológia professzora szerint a magyar nép sumér olvasata: A tudás népe. A tudás népének emlékeztetői éppen a magyar népművészeti motívumokban, jelképekben, mesékben, dalokban, szavakban és rovásírásunkban rejlenek."
Néhány pillanat erejéig volt alkalmam megköszönni Patrubány Miklósnak is a gyönyörű fogadtatást. Fáradtan és túlhajszoltan még volt ereje mosolyogni és a Tőle megszokott szerénységgel ezt válaszolta: ,,Ha tudná hányan próbálták megakadályozni a Világkongresszus létrejöttét!" Sejtjük Elnök Úr, de jönni fog a változás, a Fordulat, már érezhető és minden jel erre utal.
Fogjunk hát végre össze és hozzunk létre egy boldog hazát. Ehhez előbb tisztességes vezetők kellenek. Ha mi, az egyszerű nép lányai és fiai Isten segítségével és Boldogasszony Anyánk támogatásával megerősödünk, megkapjuk az Úrtól a hozzánk méltó vezetőket is. Erőt, egészséget és valós Fordulatot kívánok minden kedves honfitársamnak, nemzettársamnak, bajtársamnak, magyar testvéreimnek.



Ballán Mária








 
 
6 komment , kategória:  Magyarok7.,8.Világkongresszusa  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2017.07 2017. Augusztus 2017.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 67 db bejegyzés
e év: 1011 db bejegyzés
Összes: 22459 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2424
  • e Hét: 2424
  • e Hónap: 133687
  • e Év: 1391865
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.