Regisztráció  Belépés
yaskane.blog.xfree.hu
EZ AZ ÉV AZ ÉN ÉVEM. AMIRE VÁGYOM, AZT ELÉREM. SIKERES ÉS BOLDOG VAGYOK. A CSODÁK ÚTJÁN HALADOK. yaskane :)
2008.10.16
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 59 
Szegedi Panni
  2018-07-11 14:41:37, szerda
 
  Szómágia. Egy titka van: hinni, hogy amire szükségünk van, az megvalósul.

Szegedi Panni - Sorselemző terapeuta, tarot kártyával dolgozó tanácsadó

Panni Stúdió Link

Link

 
 
0 komment , kategória:  NAGYKŐRÖS-ről  
Zene, táj, város / Nagykörös
  2018-02-22 11:03:46, csütörtök
 
  NAVA műfaj: kulturális / művészeti műsor
Főcím: Zene, táj, város+
Műsorújság adatai: Nagykörös (színes, magyar művészeti műsor, 40 perc, 1989) (12) Feliratozva a teletext 777. oldalán. Zenés irodalmi és kulturális séta Magyarország városaiban. Közreműködők: Iván Pál (rendező); Gombos Tamás (operatőr); Czigány György (műsorvezető); Sándor Katalin (zenei szerkesztő);
Közreműködők:
Czigány György (főszerkesztő)
Baranyi Ferenc (szerkesztő)
Gali László (rendező)
Baranyi Ferenc (műsorvezető)
Földrajzi név:
Nagykőrös
Tezaurus:
irodalomtörténet
ismeretterjesztő műsor
várostörténet
egyházi és vallásos zene
zenetörténet
Személy tárgyi tételként:
Petőfi Sándor (1823-1849)
Arany János (1817-1882)

Nemzeti Audióvizuális Archívum
Link









.
kép forrása: facebook, Antal Sára Annaa, Élet a régi Nagykőrösön




 
 
0 komment , kategória:  NAGYKŐRÖS-ről  
Nagykőrösi lehet az Ország tortája
  2018-02-12 10:22:34, hétfő
 
  Marsa Éva Heléna a nagykőrösi Vanilia Gelarto Cukrászda tulajdonosa, cukrásza hatalmas sikert ért el az igazán rangos Sirha Nemzetközi Élelmiszeripari és Horeca Szakkiállításon Budapesten, ahol az általa készített műremeket beválasztotta a szakmai zsűri az ország első hat legjobb tortája közé. Az Országtorta 2018 versenyen a Velemi Vaníliás Gesztenye torta hatalmas sikert aratott, és arra is esélyes lett, hogy az Ország tortája lehessen ebben az évben.

"Az, hogy kimondták a nevemet, és a Velemi Vaníliás Gesztenye elhangzott, még most is olyan hihetetlen számomra. Majdnem sírva fakadtam az örömtől. Csodálatos érzés volt együtt fotózkodni a döntős tortákkal, kollégákkal, nagyon boldog voltam, hogy én is közöttük lehetek. Elszorult szívvel csak arra tudtam gondolni, hogy érdemes kitartani az álmok mellett. Dolgozni, időt- energiát nem sajnálni! Köszönet mindenkinek aki mellettem van, és segíti a munkámat, drukkol a következő fordulóhoz, ahol minden eldől."- írta Nagykőrös kiváló cukrásza facebookos bejegyzésében.

Link



A velemi vaníliás gesztenye lehet hazánk születésnapi tortája (2018. 03. 05.)

A nagykőrösi Vanília&Gelarto Cukrászda velemi vaníliás gesztenyetortáját beválogatták az Ország Tortája 2018 verseny döntőjébe. Készítője, Marsa Éva Heléna mindössze öt éve foglalkozik cukrászattal. Huszonöt éven keresztül gyermekruha-készítőként dolgozott, cukrászdája megnyitásával gyermekkori álmát váltotta valóra.
...
Az idei versenyre 28 tortával neveztek az ország minden tájáról, melyek közül szakmai zsűri választotta ki a legízletesebb, döntőbe jutó munkákat. Az első forduló sajátossága, hogy a kóstolás anonim módon történik, a zsűri tagjai nem tudják, melyik torta melyik cukrászdához tartozik.
-Az összpontszám felét az ízek harmóniája adja. Emellett pontot ér az állag, az országhoz való köthetőség, a praktikum, az innováció, sőt az ár-érték arány is- magyarázta.
A hat döntős torta közé választották a nagykőrösi Vanília&­Gelarto Cukrászda velemi vaníliás gesztenye tortáját is.

Link

 
 
0 komment , kategória:  NAGYKŐRÖS-ről  
Bécsben fedezték fel a magyar hajléktalan festőt BAKOS TAMÁS
  2018-01-12 14:33:28, péntek
 
  Méghozzá kizárólag képei, nem rejtélyes élete és a tizenhárom év nyomor miatt. Bakos Tamás a magyar Basquiat - kivéve, hogy túlélte.
Link
Az utca hangjai
BAKOS TAMÁS
Link
https://www.bakos-t.org/
Link
Bécsben ünnepelt festő lett a hajléktalan magyar
Link
 
 
0 komment , kategória:  NAGYKŐRÖS-ről  
Nagyszüleink bölcsessége…
  2017-12-07 08:12:37, csütörtök
 
  "Be kell hordanunk mindent. A szavakat is. Egyetlen szó, egy tájszó se maradjon kint. Semmi sem fölösleges. (Kányádi Sándor: Noé bárkája felé)

Úgy tíz évvel ezelőtt egy újságcikk elkészítéséhez megkértek egy kérdőív kitöltésére. Az egyik kérdés így hangzott: Önnek mi fog hiányozni ötven év múlva? Már akkor - a hatvanon túl -, jót mosolyogtam: nagyjából semmi. Aztán belegondoltam, tényleg, mi hiányozna? Hát, az anyanyelvem.

Az első sokk, amikor megrémültem, hogy nem tudok magyarul, gyerekkoromban ért, amikor a játszótársam odaszólt: Léci, hozd ki a lasztit. Csak annyit tudtam, hogy valamit ki kell hozni. Hosszú pillanatok teltek el, mire rájöttem, hogy a labdát kell kihoznom, a ,,léci" meg a légy szíves takaros rövidítése. Ugyanígy meghökkentett bő félévszázaddal később, amikor egy kedves ifjú ismerős így lelkendezett: Minden talinak örülök! De, el kell fogadnunk, hogy helye van az anyanyelvünkben a rétegnyelveknek, az on-line világ rövidítéseinek, egy élőnyelv attól élő nyelv, hogy változik.

Amit nem tudok elfogadni, az az, hogy a közbeszélők is naponta gyilkolásszák az én édes magyar nyelvemet. Vegyük például a felszólító módot. Közszereplők, műsorvezetők, riporterek, politikusok, szakkommentátorok, magasan képzett emberek mondják:

Ne felejtjük el ...és nehogy rászabadítják a társadalomra... javaslom, fordítjuk meg... hogy ne adót emeljen, hanem adót csökkenjen...jogot ad, hogy a saját fazonukra alakítják a nótát...volt bátorságunk, hogy trágyát öntjünk (mindegy, hova)- ezekhez képest a kép alatt futó szalagban megjelenő ,,segíccsen, segítcsen, mennyünk szavazni" csak azt bizonyítja, hogy az írónak kiváló a nyelvérzéke, ha nem is tud helyesen írni.

Aztán a helyzet fokozódik - ezen már a hetvenes években is jót mulattunk - Libanonban, de folytatódik és fokozódik a sztrájkhelyzet is, sőt, az események is fokozódnak, a helyzet pedig képmutatóvá válik.

És baj van az egyesszám-többesszám egyeztetésével is, a kedves nézők örömére ilyeneket mondunk: rengeteg házakat öntött el, mindenféle források leírják, nagyon sok dolgok eldőlnek, emiatt az esetek miatt..., és harminc éve tartja rettegésben egy kisvárost (vagy a kisvárost, vagy tart egy kisvárost, bocsánat a megfejtésért, az értő olvasó úgyis kitalálta volna..)

Fájdalmas az állandó szókapcsolatok, szólások rossz használata, elferdítése is. Bátran mondunk ilyeneket: sokkal több időt fordít vele, visszaélésre adhat okot, várjuk a megtévedt nyugdíjasokat, félreoszlatták a félreértéseket, mennyiben más egy sima felkészüléstől, árad belőle a sokat sejtő nőiesség (vajon mit sejt?). De ez már lecsengett csont, és nehogy vérszem nőjön a fejünkre, mert már így is megégettük bokánkat és tudjuk, hogy langyos víz partot mos, ezért nem kiabálok kecskét-békát a kárász életű szlovák koalícióra ... Csaknem értelmes mondatot kapunk, ha összefűzzük a zagyvaságot!

Mit mondjak, anyagi nehézségek híján az egyházi iskolák hátrányt élveznek, de felemeltem a hangom az érdekében, mégis kudarcot szenved. Bocsánat, itt is több megszólalást vontam össze, de jól hangzik, nem?

Végezetül marad a sima tudatlanság. Kvíz műsorban mondja az érettségi előtt álló kislány: Ricsárd Wagner, de nem is kell pironkodnia, mert doktor akárki előáll a Dzsozefusz Flavius elnevezéssel. A cifra ruhát meg Jákob legkisebb fiának, Józsefnek adja. Így írjuk át még a bibliai történeteket is.

És jöjjön az abszolút kedvencem: Mikor tűnt fel önnek, hogy nincs meg az emuja?- kérdi a riporter édeskésen, helyhez, alkalomhoz nem illően.

Hát, a fentiek miatt aggódom az anyanyelvemért.

,,Mit van tenni? Olvasni hát!"- mondja Arany János. Meggyőződésem, hogy nyelvünk, kultúránk, önazonosságunk megőrzésének egyik legfontosabb eszköze az olvasás, és amit át kellene, kell adnunk a felnövekvő nemzedéknek, az az olvasás szeretete. Mindegy is, hogy mit olvasnak, aki sokat olvas, előbb-utóbb megtanul különbséget tenni a lektűr és a magas irodalom között, és az utóbbit fogja választani. De mindenből tanulunk. Ha elolvassuk - csak úgy, szórakozásból - a Grant kapitány gyermekeit, olyan otthonosan fogunk mozogni a maorik földjén vagy a pampákon, mint a saját kertünkben. Geréb Dezső vagy Hegedűs hadnagy esete pedig megtanítja, hogy a grund, a vár, a haza elárulása aljas dolog. Sorolhatnám...

Nagyon fontos a személyes példaadás. Ha apai nagyapámat felidézem, mindig a veranda hűvösében üldögélve látom a hófehér hajú öregurat könyvvel a kezében. Nem zavarja az unokák szaladgálása, csivitelése, ha ránk is néz a szemüvege fölött, csak elmosolyodik, aztán újra elmerül olvasmányában. Őt látva, kislányként csak arra tudtam gondolni, hogy ez valami nagyon jó dolog lehet, olvastam is aztán mindent, ami a kezem ügyébe került, a népmeséktől kezdve az Ember tragédiájáig (amiből persze egy kukkot sem értettem) válogatás nélkül.

Hogy tudtam olvasni, azt meg az anyai nagyapámnak - Nagyapónak -, a református kántor-tanítónak köszönhetem, aki érdeklődésemet látva megismertette velem a betűk titkát, és együtt olvasott velem. A térdére könyökölve, áhítattal hallgatom János vitéz történetét, aztán a kezembe adja a könyvet: Na, most már olvass te! És én olvasok..., és olvasok azóta is.

Felbecsülhetetlen ajándék ez, amit mi is átadhatunk gyermekeinknek, unokáinknak. Nem is annyira a könyvek nyújtotta ,,szórakozás", tudás, ismeret, másképp megszerezhetetlen tapasztalat miatt, hanem azért, hogy legyenek szavaink. Legyenek szavaink, hogy megértsük és megértessük magunkat, megértsünk másokat, mert - Jelenits Istvánt idézem - talán ma már nem is az elveszett bárányt, az elgurult pénzdarabot keressük, hanem a szavakat, amelyekkel utolérhetnénk egymást.

Nagy Lídia, Kecskemét, 2017. július 14.


2017. szeptember 29-én volt annak a történetírói pályázatnak az eredményhirdetése, amelyet a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület, és a fenntartásában működő Bács-Kiskun Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház írt ki nyugdíjasok számára.

A Nagyszüleink bölcsessége címet viselő kiírás célja az volt, hogy a sok esetben már csupán az elbeszélők emlékei között élő hagyományok, szokások, történetek, események, jó gyakorlatok fennmaradjanak, átörökítődjenek a következő nemzedékek számára is. A pályázatra olyan írásokat vártak, amelyekben a nyugdíjasok megfogalmazzák, hogy milyen tudást adnának át szívesen a mai fiataloknak.

Az eredményhirdetés a Kecskeméti Református Egyházközség SION Nyugdíjasház és Gondozási Központjában történt, ahol az első, második és harmadik díj mellett hat különdíjat is kiosztottak a szervezők. Két különdíjat a Montázsmagazin ajánlott fel, miszerint közlik a két díjazott írását az on-line folyóiratban.

Szerkesztette: Weninger Endréné Erzsébet"
Link
 
 
0 komment , kategória:  NAGYKŐRÖS-ről  
A Basafa legendája
  2017-04-03 13:12:55, hétfő
 
  Valamikor, hajdanában
török-dúlta országunkban,
nem épp tegnap, nagyon régen,
ezerötszáz-negyvenegyben,
volt egy város,- nagyon hírös,
neve nem más, mint Nagykőrös.





"A Basafa legendája" című, kisgyermekeknek készült, színes, és szép kiállítású kifestőkönyv.Link

a könyvről Link
 
 
0 komment , kategória:  NAGYKŐRÖS-ről  
Rosenfeld gyümölcse. Egy nagykőrösi vállalat tündöklése
  2017-04-03 12:35:06, hétfő
 
  Egy nagykőrösi zsidó vállalat tündöklése és bukása

A 20. század eleji vidéki zsidóság a tradíció és a modernitás kettősségében élte mindennapjait. A helyi vállalkozások tevékenységükkel igyekeztek az európai progressziót lokális szinten megvalósítani, egyben megélhetést adtak a helyi, elsősorban paraszti lakosságnak. Mindennapi életvitelükben az ún. parasztzsidó életet élték. Ez azt jelentette, hogy hangsúlyt a vállalkozásaikra és nem a tanulmányaikra fektették.

Voltak azonban kiemelkedően jelentős vállalkozások, amelyek a külföldön látott mintát adaptálták ill. alakították a helyi körülményekhez. Ilyen kimagasló vállalkozás jött létre Nagykőrösön az 1910-es években. Gyöngyösön volt még hasonló gyümölcsfeldolgozó üzem, jelentősége azonban jóval kisebb volt.

Csoportkép Rosenfeld testvérek nagykereskedéséről 1930 körül. A képen kiemelten szerepel Rosenfeld Sándor, aki szerette a csokornyakkendőt. A képen az előtérben fehér ruhában és ugyanezzel a csokornyakkendővel is ő látható. A cikkünkben látható képek a Centropa Magyarország tulajdonát képezik.
Link



Rosenfeld Miksa volt az alapítója, később igazgatója egy gyümölcs- és zöldség-nagykereskedésnek, amely Németországba és Svájcba is szállított Nagykőrösről és a környező falvakból friss magyar gyümölcsöt. Miksa 1926-ban fiatalon meghalt, ezután felesége Bruck Malvin tartotta életben a vállalkozást két fiával, Rosenfeld Sándorral és Palival, 1933-ban bekövetkezett haláláig. Igazi parasztasszonyként élt, csak neológ zsidó temetése demonstrálta identitását. Hat gyermeket nevelt, a két említett fiú mellett egyetlen lánya Rosenfeld Irén foglalkozott hasonló tevékenységgel, savanyítóüzeme volt Budapesten a Csaba utcában, ahol savanyúságot gyártottak. Az alapanyagokat Nagykőrösről szállították a budapesti üzembe.

Rosenfeld Sándor Nagykőrösön született 1884-ben. 1938-ban Ácsra magyarosította a nevét. Lánya a következőképp idézi fel emlékeit:,,Az édesapám szikár, sovány ember volt. Nem volt különösebben intelligens, nem egy olvasós ember volt. Szeretett kártyázni. De jó ember volt. Engem is szeretett, elvitt néha a Lakner bácsi előadására színházba, amikor már Budapesten laktunk. Ő egy kicsit háttérbe volt szorítva a családon belül. Részt vett ugyan az anyukám barátainak rendezett író-vacsorákon, de nem nagyon kötötte le őt."

Rosenfeld Sándor a családjával
Link



Rosenfeld Sándor igyekezett külsőségekben figyelni arra, hogy úriasan öltözködjön. Szerette a csokornyakkendőt, az öltönyt és a fehér inget. Az üzemben is igyekezett így járni.

“A nagyapám halála után a két fiú, az édesapám és a Pali nagybátyám vették át a cég irányítását. Pali nagybátyám is egy paraszt-zsidó ember volt, és az édesapám Rosenfeld (Ács) Sándor is tulajdonképpen egy olyan típusú ember volt. Édesapám nagyon szorgalmasan dolgozott a részvénytársaságban. Hajnalban kelt, és ment a környékre gyümölcsöt vásárolni, Ceglédre, meg kisebb falvakba. Ő volt a fő bevásárló, meg irányította a csomagolást, szállítást. Mind a két anyai nagybátyám, Ernő és Lajos is részt vett a részvénytársaság munkájában, amennyiben Ők képviselték a céget Németországban, ahova a gyümölcsöt és a zöldséget szállítottuk. Ők ott fogadták az árut, és bonyolították az üzlet ottani részét. Svájcba is szállítottak. A specialitásuk az volt, hogy gyümölcsöt, zöldséget vásároltak Nagykőrös környékén, amit aztán sok-sok asszony csomagolt. Hűtővagonokban szállították Németországba, és nem tudom, még hova. Fehér hűtővagonok voltak, megkülönböztetett színük volt. Apukám elment reggel vásárolni, és hozta teherautóval az árut, az asszonyok már ott voltak az udvarban, és dolgoztak, alighanem még aznap vitték az árut a vasútra. Nagyon kellett sietni vele. Előfordult, hogy nem megfelelő minőséggel érkezett meg külföldre, ebből voltak viták a fizetés körül. Emlékszem ilyenre meg a levélváltásra. Olykor borzasztó haragos leveleket írtak. Mert ha nem jó minőségű az áru, nem lehet értékesíteni.

Az anyukám is bekapcsolódott a kft. munkájába, aztán pedig ő lett a családfenntartó. Agilis teremtés volt. Egyszer voltam is az anyukámmal még kisgyerekkoromban Svájcban, elvitt magával, valami üzleti tárgyalás volt, és oda mentünk. Kettesben voltunk anyukámmal. Emlékszem a hóra meg a sirályokra. Meg ott a szállodában ettem életemben először vajat kisgyerekkoromban, ott olyan finom vajaskifli volt."

A nagykőrösi Rosenfeld fivérek gyümölcsfeldolgozó üzeme. Parasztasszonyok jártak napszámban gyümölcsöt válogatni és csomagolni. A kép 1930-as években készült.
Link



Egészen 1941-ig jól ment az üzlet. Akkor a kft. tönkrement. ,,A konkurencia tette tönkre. Volt Nagykőrösön egy másik nagykereskedő, a Benedek nevű cég [Benedek József és fiai gyümölcs-, baromfi- és tojáskiviteli üzem]. Ez a Benedek cég, akik borral is kereskedtek, úgy tette tönkre az édesapámat, hogy egy évben, amikor édesapámék borral is kereskedtek, a Benedek cég olyan alacsony áron bocsátotta közre a bort, hogy az édesapámék nem tudták eladni a sajátjukat, így a készleteik megmaradtak. Minden elveszett. Elárverezték a házat, a lovakat, a teherautót."

A Rosenfeld család igazán jó módban élt Nagykőrösön, a gyümölcsfeldolgozó üzem jól jövedelmezett. A családtagok így jellemezték az ott megélt időszakot:

,,A nagykőrösi ház egy csoda volt az én gyerekkoromban. Elég nagy ház volt, két részre volt osztva, az elülső szintet laktuk mi, a hátsó szintet pedig a nagymama és Pali nagybátyám. Ott, a mi részünkben volt egy hálószoba, egy gyerekszoba, egy szalonféle, és volt egy nagy ebédlő, amit sose használtunk, mert nagyon sötét volt. Alul voltak a mellékhelyiségek, nagy spejz, egy nagy konyha, meg volt ott valamilyen cselédszobaféle is. Oldalt volt egy lépcső, az vezetett föl a fürdőszobához. Az akkori viszonyokhoz képest modern bútoraink voltak, az ablakok nagyon szépek voltak, a házat beborította a vadszőlő vagy nemes szőlő, nem tudom. Arra emlékszem, hogy az ablakon ki lehetett nyúlni, és azt a szőlőt meg lehetett enni. Volt egy kis virágoskert, benne egy pici kis medencével, ami halaknak volt. Hatalmas nagy fák, azon gerlicék voltak, és nagy akácfák voltak, és azok alatt reggelizgettünk. Körben meg az udvar aszfaltozva volt, körbe lehetett a házat biciklizni. Az is egy kedvelt szórakozásom volt. És volt egy raktárépület-féle, ahol a gyümölcscsomagoló asszonyok dolgoztak, meg egy nagy pince, ahol a hordók álltak. Ott elég mozgalmas volt az élet. A ház Nagykőrös közepén volt, nagyon jó helyen, nagyon nagy terület volt. Egészen 1941-ig voltunk mi ott, amikor teljesen tönkrement a kft. Akkor költöztünk föl végleg Budapestre."

A gyümölcsfeldolgozó egyedülálló volt a maga nemében, a cég tönkremeneteléig jelentős befolyással bírt a Nagykőrös környéki emberek életére.

Link
 
 
0 komment , kategória:  NAGYKŐRÖS-ről  
Több, mint egymilliárd forintos támogatást kapott Nagykőrös
  2017-03-03 11:06:32, péntek
 
  Több, mint egymilliárd forintos támogatást kapott Nagykőrös az Arany Évre

Magyarország Kormányától, a dr. Áder János köztársasági elnök vezetésével működő Arany János-emlékév Bizottságának támogatásával több, mint egymilliárd forintos támogatást kapott Nagykőrös fejlesztési programjának megvalósítására Link
 
 
1 komment , kategória:  NAGYKŐRÖS-ről  
Emléktúra indul a 200 éve született Arany János tiszteletére
  2017-03-03 09:46:28, péntek
 
  Az egy éven át tartó Arany-út program érinti a költő szülővárosát, Nagyszalontát, Debrecent, ahol a diákéveit töltötte, Nagykőröst, ahol tanárként dolgozott, illetve Budapestet, ahol a Magyar Tudományos Akadémia titkára volt. Link  
 
0 komment , kategória:  NAGYKŐRÖS-ről  
Nagykőrösi Arany János-emlékév
  2017-03-02 14:23:47, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  NAGYKŐRÖS-ről  
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 59 
2018.07 2018. Augusztus 2018.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 295 db bejegyzés
Összes: 8083 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 891
  • e Hét: 4334
  • e Hónap: 17754
  • e Év: 490203
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.