2010-04-03 20:38:29, szombat
|
|
|
Nem gondoltam volna sosem,
Hogy megérinted a lelkem.
Azt hittem te is egy vagy a sokból,
Ki azt hiszi, hanyatt dőlök egy szótól.
De lám, tiéd lettem én,
Újabb pár a Föld kerekén...
Hogy szeretlek-e? Jó kérdés ám,
Bár érted kiált mindig a szám.
Ha velem vagy, nincs annyi baj,
Elmúlik minden ha ölelsz karoddal.
Szeretsz-e? Nem tudhatom,
De szavaid nem mulasztom.
Nehéz beléd látnom még,
Nem teljesen tiszta a kép.
Elég ha velem vagy, nem kell tudnom,
Szerelem-e, szeretet, mindegy, nem kell futnom.
Amíg csak akarod veled leszek én,
S boldog pár leszünk e Föld kerekén.
P. Nikoletta Forrás:http://www.poet.hu/vers/37009
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek kedvesemnek |
|
|
|