Regisztráció  Belépés
illike.blog.xfree.hu
Az ember minden jel szerint arra lett teremtve, hogy gondolkodjék. Ebben rejlik minden méltósága és minden érdeme. Egyetlen kötelessége, hogy helyesen gondolkod... K. I.
1960.08.30
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Elfogy a talaj?
  2010-01-12 16:07:21, kedd
 
 



A termőtalaj előbb elfogyhat, mint az olaj?
Világszerte nő az éhezők száma, holott a 20. század második felét a mezőgazdaság sikerének köszönhetően élelmiszerbőség jellemezte, mérsékelt árakon. Az éhínséget azonban számos fejlődő országban nem volt képes felszámolni. Az éhezők száma ma is meghaladja a 800 milliót a Földön, és ez a szám feltehetően drasztikusan nőni fog. Az alultápláltság vagy éppen az éhezés a fejlett, gazdag országokban is jelentős a munkanélküliek, az otthontalanok, és a nyugdíjasok körében. Az élettanilag optimális, minőségi tápláltság valójában az emberiség nagyobb felének nem adatik meg. Az ellentmondás okairól Stramszki István kérdezte a Nyitott Szemmel magazinban Kádár Imrét, a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének kutatóját.
Elfogy a talaj?

-A mezőgazdaság profilja átalakult az elmúlt évtizedben, hiszen az élelmiszer termelésén túl az energiatermelés is feladatává vált. Az élelmiszer és az energia összefügg, termelésük versenyhelyzetet teremt a mezőgazdaságban. Bár ugrásszerűen nőtt a megművelt földterületek aránya, a művelésbe vont területek egyre nagyobb hányadán az olajválság miatt az élelmezési célú termelés helyett bioenergetikai célú termelés folyik. A népességnövekedés és a fizetőképes kereslet miatt az élelmiszerigény drasztikusan emelkedik, amihez most a bioenergiát adó növények termesztése is hozzáadódik.

-Az újfajta bioenergia hatalmas termőföld területeket igényel az élelmezési célra szánt termelés rovására. Honnan lehetséges még megművelhető földterületet nyerni?
A rohamosan terjeszkedő városok gyakran a legtermékenyebb síkságokat, talajokat falják fel. És nemcsak a talajokat, hanem azokat a víztartalékokat is, amelyek lehetővé tennék az öntözést. A marginális területek, a természetes őserdők, a szavannák, a vizes élőhelyek kerültek megművelésre. Ez pedig súlyos környezetpusztítást és a biodiverzitás (biológiai sokféleség- szerk.) csökkenését vonja maga után.

-A talaj ökológiai funkciójáról nem sokat tudunk. Említene néhányat?
-A talajpusztulás globálisan egy-két nagyságrenddel haladja meg a talajképződés ütemét, amelyet geológiai skálán mérünk. Természetes körülmények között évezredek alatt alakul ki a talaj, mint természeti test, 1-2 évszázad alatt 1-2 cm feltalaj képződhet. A talaj nem csak a termőképesség funkciójával rendelkezik. A víz, a hő, az energia és a növényi tápanyagok raktára, az élővilág primer tápanyagforrása, a természet szűrő és detoxikáló rendszere, a bioszféra génrezervoárja és a biodiverzitás fenntartója. A társadalom közös öröksége és kincse.

-Az Európa Tanács 1990. évi állásfoglalása szerint a talaj ökológiai funkcióinak megőrzését kell elsődlegesnek tekinteni használata során. Mi a hazai helyzet?

-A termőföldnek nincs értéke. A rendszerváltás óta kormányaink egymást túllicitálva büszkélkedtek a zöldmezős beruházásokkal. A legjobb talajaink sok ezer hektárja pusztul évente, miközben egyik-másik globális óriáscég néhány év múlva, amikor már adóznia kellene, továbbvándorol - maga után hagyva a jóvátehetetlen kárt. A rendszerváltás óta Magyarországon 500 ezer hektárral csökkent a termőterület, ebből 80 ezer hektárt véglegesen kivontunk a mezőgazdasági termelésből. Elnyelte az ipar, a városok, az autópályák.

-Az élelmiszertermelés növelése nagyobb tőkebefektetést, nagyobb szaktudást és az agrárkutatások fellendülését feltételezi.

-Az átmenetileg relatív élelmiszerbőség miatt az agrárkutatás kikerült a figyelem középpontjából és leépült. A döntéshozók, a politikusok kutatási prioritásait döntően a biotechnológiai ipar érvei határozzák meg, és a jól működő agrárintézményektől elvonták a pénzt, a fejlődés lehetőségét. Pedig az általuk kidolgozott alapokra, eljárásokra épült hazánkban az 1960-tól 1990-ig tartó látványos fejlődés, a főbb kultúrák termésének megkétszereződése, megháromszorozódása, az olcsó és bőséges élelmiszerellátás. A gyakran 40-60 százalékot is elérő vagy meghaladó állami támogatás megszüntette a szabad piacot. Az ágazat azt termel, amit támogatnak. A globális tőke uralma alá került, és profitérdekek irányítják. A mezőgazdaság egyre kevésbé a vidéki lakosság megélhetésének forrása és élettere. A tőke számára a paraszti életforma feleslegessé válik, a népesség kiszorul a munkaerőpiacról. Nem cél az egészséges élelmiszerellátás vagy a nemzeti önellátás. Leépíti a nemzeti agrárkutatást, a kísérletügyet, a minőségellenőrző és szaktanácsadó szerveket, hogy kontroll nélkül mozoghasson. Mindezt teszi, a ,,versenyképesség" mítoszát hangoztatva. Az agrártámogatások zöme mindenütt (Egyesült Államok, Európa vagy nem kevésbé Magyarország) a nagy árutermelő monokultúrás gazdaságoknak jut, amelyek környezet- és talajpusztítók, ráadásul kevés embernek adnak munkát. A valós költségek alapján nem volna előnyük a családi gazdaságokkal szemben. Az eróziót olajjal váltja ki a nagyüzem, főként műtrágyákkal. Ellenállóvá, fenntarthatóvá a fajgazdagság, a diverzitás tehet, ami monokultúrában szintén nem valósulhat meg. Pedig a biotechnológia, ahogy a nevében is olvasható, a biotechnológiai ipart szolgálja, illetve annak édes gyermeke. Finanszírozása alapvetően az ipar feladata lenne, de a biotechnológiai ipar az állami, sőt akadémiai költségvetésre próbálja áthárítani - az agrártudományok nem titkolt felszámolása árán is.

-Ha jól értem, akkor ezzel az élelmiszerbiztonság is veszélybe kerülhet?

-Igen. Az ipari termelés különféle adalékokat, hozamfokozókat, toxikusan ható mesterséges anyagokat használ. Kiiktatja a helyi fajtákat, génbankokat, melyeket saját genetikailag módosított (GMO) vetőmagjával helyettesíti. A biotechnika terjedése az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos aggodalmakat is növeli, nem beszélve a környezetszennyeződés hatásáról és a globális éghajlatváltozással összefüggő bizonytalanságokról. A biotechnológia prófétái azt hirdették az 1970-es évek elején, hogy rövidesen a búza is nitrogént fog kötni a levegőből. Nem lesz szükségünk műtrágyára. Nagyjából tízévenként elhangzott, hogy közel van a cél. Újabban már nem hallunk erről a csodáról. Új ígéreteket kapunk: a génmódosított növények legyőzik majd az aszályt, a betegségeket, és soha nem látott terméseket adnak majd. A biotechnológia és a génmódosított növények a globális cégek monokultúrás gazdálkodását szolgálják. Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának (USDA) vizsgálatai szerint például a peszticidek használata nem csökkent a génmódosított növények termesztésében, bár hirdetői éppen arra hivatkoztak, hogy e növények ellenállóak. A növények termőképessége sem nőtt érdemben, sőt a génmódosított szójavetőmag több mint 8000 szabadföldi kísérlet eredményei alapján kevesebbet termett.

-Napjaink hatmilliárd körüli népességét 1,5 milliárd hektár művelt terület táplálja. Az előrejelzések szerint 2050-re a művelt terület akár 0,1 hektár/fő értékre eshet a népesedési nyomás és a talajpusztulás miatt. Lassan kicsúszhat a lábunk alól a talaj?

-Pontosan. A legnagyobb fenyegetettséget ma az jelentheti, hogy elfogyhat az élet újratermeléséhez szükséges termőföld. A rövid távú piaci érdekek miatt a társadalom lassan reagál a veszélyes változásokra, amelyek nem olyan látványosak, mint egy földrengés vagy egy árvíz. Már nem nő a búza termése az Egyesült Államokban vagy Mexikóban, elértünk egy technológiai plafont. A nagy termésemelkedés 1950 és 2000 között volt, és az akkori fajtaváltás, kemizálás és gépesítés eredményét tükrözte. Már nem adhatunk több műtrágyát, ha a talajok jól ellátottak, telítettek. A növénynemesítés tartalékai is kimerülőben vannak. Elméletileg a genetikai manipuláció még hozhat áttörést, azzal a kockázattal, hogy szuperkompetitív fajok kerülhetnek a mezőgazdasági, természeti környezetbe ismeretlen következményekkel. Ma a világ aratástól aratásig él, mint a kínai paraszt az 1920-as években. Ma ez a haladás. Az emberhez hasonlóan a civilizációknak is van élettartamuk. Fejlődnek, birtokba veszik életterüket, majd túlnépesedve lepusztítják erdeiket, erodálják, kimerítik, elsózzák talajaikat. A lakosság kipusztul, elvándorol, a civilizáció összeomlik. Ez történt az ókori civilizációkkal, például Görögországgal, Rómával, a maja birodalommal vagy a Húsvét-szigettel is. Stephens az 1840-es években Közép-Amerika őserdeiben elveszett civilizációk, negyven ősi város nyomaira bukkant. Mi a tanulság? Mi nem tudunk elvonulni az ökológiai krízis elől, mint vadászó-gyűjtögető vagy vándorló földművelő őseink, új földeket keresve. A föld véges. Fel kell ismerni a talaj valódi értékét, mely nem csak egy közönséges áru vagy input tétel a globális cégek kezében. Leonardo da Vincinek tulajdonítják azt a mondást, hogy ,,többet tudunk a csillagok járásáról, mint a lábunk alatti talajról". Ez ma is igaznak látszik, hiszen a Holdon látogatást tettünk, míg a földi problémák megoldatlanok maradtak. Franklin D. Roosevelt a talajpusztulás mértékére reagálva az 1930-as években kijelentette: ,,Az a nemzet, mely elpusztítja a talaját, önmagát pusztítja el." Chamberlain szerint ,,ha a talajaink erodálódnak, nekünk is mennünk kell. Hacsak nem találjuk meg a módját, hogyan élhetünk a nyers sziklán." Amit a talajjal teszünk, magunkkal tesszük. A felelősség közös.
A teljes cikk a Nyitott Szemmel magazin 2009/2-es számában található.
Stramszki István

 
 
0 komment , kategória:  Elfogy a talaj ?  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 4 db bejegyzés
e év: 69 db bejegyzés
Összes: 1825 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 499
  • e Hét: 499
  • e Hónap: 8838
  • e Év: 123078
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.