Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 25 
Illés Gábor: Még várlak
  2013-12-14 07:14:46, szombat
 
  Illés Gábor:

Még várlak

1.
Szavaimmal kacsintok szemed felé,
érdekel-e még
különös világom?

Érzékeny ujjaid, mint térképen a tábornok
megsejtik-e még
törékeny lényegem?

Kitapintod-e még egyszer vívódó énemet?

2.
Gyűlöllek talán, mert ellöktél,
mikor igazán hívtalak.
Levegőt ölelek helyetted
- esett menekvés -.
Letépted a kitartás zsibbadt láncait,
mikor simogatást könyörgött
üres önmagam.

3.
Nem kell a lenéző sajnálat!
Bár értenéd és szeretnéd,
hogy ennyi vagyok csupán!
Kétség,
szó,
indulat és ...
rengeteg elrejtett szeretet.

4.
Az idő ránk tapos.
Csöndesen elhal a remény.
Ágyneműmről lassan
lemosom véredet.
 
 
0 komment , kategória:  Illés Gábor  
Illés Gábor: Huszadik
  2013-11-25 09:47:45, hétfő
 
  Illés Gábor:

Huszadik


Itt van az arcom.
Nem is arc:
egy egyszerű eltévedt tekintet.
Semmi, mint ami magam is vagyok.
Hiába gyűrt zsebembe szavakat
az élet: végesek,
akár a gödrök üres kezemben.

Az ágy felén fekszem csupán,
kihűlt a helyed is.
Észrevétlen elvesztettelek,
és veled magamból egy gyermeket.
Némán dobogó Holdszív
az arcom, mosolyom reggel
csak a tükör visszhangozza.
Szádon szűkre szabott szavak,
motyómban emlékek:
dagad..., de mégis üres.
Hiányzik belőle - talán -
pár igaz szó. Az árulás
tövében ülök, nézem, ami lettem.
Elhaló tekintet mögött
párás a szemem.
Pusztítok - pusztulok szüntelen,
s tudom: hiába markoltam görcsösen a tollat.

Semmi voltam szenvtelen világban -
boldog huszadik születésnap.

2002. július 1-3.
 
 
0 komment , kategória:  Illés Gábor  
Illés Gábor: Ne hagyjatok magamra!
  2013-11-09 13:22:35, szombat
 
  Illés Gábor:

Ne hagyjatok magamra!


Néhány őszinte szavamtól
felfröccsennek az életem borító
élethazugságok.

Annyira egyedül él az ember!
Ne hagyjatok magamra!
Ezért vagyok a szerelembe szerelmes.
Elég a mimézisből!
Csak tapad a kezemhez, mint sár,
mit térden állva hajamról
az esővel próbálnám meg lemosni.
Ne félj a jövődtől!
Egy mélyre rejtett,
de kibányászható dologtól,
vagy csak mindenki más érzésétől.
Valamit úgy adsz hozzá a világhoz,
hogy önmagad veszejted bele a természetbe.
Egyedi vagy,
de mégsem leszel egyedül.
 
 
0 komment , kategória:  Illés Gábor  
Illés Gábor: Emlék
  2013-03-02 15:42:48, szombat
 
  Illés Gábor:


Emlék

Szerelemnek hívtalak,
és hazudtam, hogy élhessek.
Lámpafény vagy és gyertya lángja.
Téged idéznek utcák s padok,
de ezekbe én már nem kapaszkodom.

Akartam rég a szádat,
hogy ne legyen bennem ború.
Bár lényem ellenedre van,
szavaim végleg belemosnak
szép testedben minden alagútba

R.: Én leszek aki nem kellett neked,
Aki sok volt és kevés lett.
Én leszek aki belőled szól végleg,
Akit soha többé el nem érhetsz.

Maradok ami vagyok,
versek és elvesztegetett
szeretetteljes mondatok.
A miértek vesznek a múló percben.
Emléknek lenni kevés talán,
de elvesztettél egy őrült éjszakán.

Annyi mindent mondanék Neked,
és akarnám, hogy fájjon a nevem,
ha néha napján ki-kiejted,
de nem boldogít szenvedésed.
Csak rám gondolsz és tudod majd,
hogy nem felejtesz el soha.

R.: Én leszek aki nem kellett neked,
Aki sok volt és kevés lett.
Én leszek aki belőled szól végleg,
Akit soha többé el nem érhetsz.

Értelmetlen lehetett,
ami megesett hajdanán.
Csókjainkat el is feledted,
ami maradt, a csönd utánam,
Beléd mar és a bánatba belehal.

Ára van a terveinknek,
én buktam a tieidért.
Tűnt percek benned rejlenek.
Veled leszek minden hajnalon,
ha zokogsz, mikor eszedbe jutok.

R.: Én leszek aki nem kellett neked,
Aki sok volt és kevés lett.
Én leszek aki belőled szól végleg,
Akit soha többé el nem érhetsz.
 
 
0 komment , kategória:  Illés Gábor  
Illés Gábor: Magány
  2013-02-21 15:20:35, csütörtök
 
  Illés Gábor:

Magány


Tépett csókká pusztul az este.
Nem alszom.
Itt minden csak tüntető képzelet.
Nem találok egy pillanatot,
hiába turkálok emlékeimben.
Jelentés nélküli szavak közt őrlődöm.
Még egy utolsót szívok cigarettámból,
azután átölelem a csendet.
Magukba zárnak a falak.
Zaklatott, magányos,
langyos sejtelem tart még ébren.

Tépett csókká pusztul a tested.
Úgy rémlik
itt minden csak tüntető képzelet.
A huzatos pályaudvar kicsípte arcod,
álmom kerete vagy, szélfútta őrület.
Fénykép rólad - vérfoltos valóság -.
Elmosódó álmomon tapos az élet,
kezem nincs, hogy felvegyelek a sárból.
Gyűlölöm a falakat.
Talán holnap újra írok.
 
 
0 komment , kategória:  Illés Gábor  
Illés Gábor: Rekviem
  2013-02-17 13:01:07, vasárnap
 
  Illés Gábor:

Rekviem

1.
Keserű fák közt
bolyongva
végül eltévedsz
a vaksötét őrület
kérdőjelei között.

2.
Felőröl az élet
csak küzdeni örökké
a jégcsap nedvei
megmerevedve csöppennek arcomra
rám hasít az emlék.

3.
Önmagad pazarlod
tintával, papíron
szakadékba zuhansz
kezed - kezem ernyedt sikolya
a végtelenbe fut.

4.
Mondd mire vársz még
nyakamon ülsz
akár seben az alvadás
nem vagy már ember
csak testetlen alkotás.

5.
(csak Neked)
Előtörsz néha a mélyből
hiány vagy
az álomból kivesztél
elfogyott múltunk
mint rímből a kitartás.

2002. április
 
 
0 komment , kategória:  Illés Gábor  
Illés Gábor: Együtt - lábnyomodban jár -
  2012-04-26 21:39:32, csütörtök
 
  Illés Gábor:

Együtt - lábnyomodban jár -

Éjjel
füstjébe burkol a szeplőtlen képzelet
a szeplőtlen képzelet
kész vagy rám mondja az élet
mondja az élet
válladra teszi ólomterhű kezeit
ólomterhű kezeit
és elbocsát végül
nem vagy egyedül, van aki szeret
van aki szeret
lábnyomodban jár vigyázza lépteid
vigyázza lépteid
nem kell hátranézned ne lásd meg arcát
ne lásd meg arcát
ő látja a tiédet
látja a tiédet
szavakban tűnik el s feltűnik egy újban
feltűnik egy újban
és összeköt titeket
összeköt titeket
a szenvedés lábnyoma míg nyakatokra hág
nyakatokra hág
sétáló percei elnyújtják kínjaid
elnyújtják kínjaid
oltalmat nyújtanak összekulcsolt kezeid
összekulcsolt kezeid
s megmutatják az életet
az életet
lehunyt szemmel érzitek egymást
érzitek egymást
átölel titeket a tér és idő
a tér és idő
összekötöznek a szárnyas éjszakák
a szárnyas éjszakák
s a fáradt reggelek
a fáradt reggelek
s tudjátok nem vagytok egyedül
nem vagytok egyedül
betakar egy érzelem
betakar egy érzelem.
 
 
0 komment , kategória:  Illés Gábor  
Illés Gábor: Játék
  2012-02-19 18:50:44, vasárnap
 
  Illés Gábor:

Játék


Akár egy könnyű játék.
Levegőtlen szobában: csak mi ketten.
Ezer álarcban pórázon vezeted
sötétbe a nappal tiszta fényét.

Játék. Hamis és törött.
Hitegetsz. Hinni hagysz,
hogy eljátszhasd újra önmagad.
Szavakat keresek sok hazug szó között.

Nyugalmat suttogsz fülembe.
Hangtalan suhanásban, csak én,
senki más nem ért.
Huncut mosollyal felveted a fejed.
 
 
0 komment , kategória:  Illés Gábor  
Illés Gábor: Ősz
  2011-11-20 13:57:33, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Illés Gábor  
Illés Gábor: Négyszemközt
  2011-08-25 11:54:50, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Illés Gábor  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 25 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 243 db bejegyzés
e év: 2504 db bejegyzés
Összes: 28933 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 7052
  • e Hét: 20943
  • e Hónap: 136188
  • e Év: 1360393
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.