Regisztráció  Belépés
naca1022.blog.xfree.hu
"..Leginkább a pillangóhoz hasonlítok. Ha megpróbálsz birtokolni, kisiklok a kezeid közül. Ám ha szabadon engedsz, örökké hozzád repülök majd.." . Naca
1969.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Karácsony 2010
  2010-12-21 09:06:52, kedd
 
  A magyar karácsony szó szláv eredetű, s szintén a téli napfordulóra utal. Kevesen tudják, honnan ered az ünnep elnevezése. Legvalószínűbb, hogy a korciti - fordul, lép szó származéka, és a téli napforduló örömére, az azt megelőző várakozásra utal. Ilyenkor ettek, mulattak, meggyújtották az ünnepi fahasábot, elfogyasztották az ünnepi süteményt, fenyőfát állítottak, zöld növényekkel díszítették a házakat, jókívánságokat és ajándékokat váltottak. A tűz és a fény a meleg és a hosszú élet jelképei, ezért mindig fontos szerepük volt a téli ünnepeken, akár pogány, akár keresztény felfogásban.

A középkor óta társítják a karácsonnyal az örökzöld növényeket mint a túlélés szimbólumait. Évszázadokkal ezelőtt karácsony napján életfát, termőágat vittek a szobákba, ami az évről évre megújuló természet mágikus jelképe. Állítása általános volt hazánkban, de múlt században feltűnő karácsonyfa teljesen kiszorította. A karácsonyt hagyományosan a család és a gyermekek ünnepének is tekintik, akik a kis Jézus (keleten és a katolikus nyugati vidékeken) vagy Szent Miklós, a Mikulás (nyugati protestáns országokban) nevében kapnak ajándékot.



A karácsonyfa
Szent estén világszerte szokás a karácsonyfa állítása. Karácsonyfa jelképrendszerét a kutatás máig nem tisztázta végérvényesen. Hazánkban Brunszvik Teréz állított először karácsonyfát 1824-ben. De hasonló szokás más vidékeken is volt, csak nem fenyőágat, hanem termőágat használtak erre a célra. Nálunk csupán a XIX. század második felétől lett népszerű, először a jómódú nemesi családoknál, majd mind szélesebb körben terjedt el. A kis gyertyák a karácsonyfa ágain az új fény eljövetelét szimbolizálták, és utat mutattak a Három Királyoknak a kis Jézus megtalálásához.

Régebben a fa és textil díszeket, és ha volt cukor, akkor a szaloncukrot is házilag készítették. Még ma is szimbolikus értelme van azoknak a díszeknek, amiket fenyőfánk ágaira aggatunk. Bizonyára kevesen tudják, hogy az angyalhaj, a fémgyöngy- és papírlánc a bibliai kígyót idézi a bűnbeesés idejéből, a narancs és az alma a tudás fájának gyümölcsét, s egyben a megígért megváltás kegyelmét. A fa csúcsára angyalkát, vagy csillagot tettek és piros almát, aranyra festett diókat akasztottak az ágakra. A karácsonyfára aggatott gyümölcs következő évi gazdag termés ígéretét jelentette.

A díszítés sokat változott az idők folyamán. A karácsonyfa ágaira gyertya helyett izzósor került (elkerülve ezzel az esetleges baleseteket) és a szaloncukrok, színes, bőséges választékából az kerül fel, ami csak szem-szájnak ingere. Szokás egyes helyeken továbbá az egyszínű karácsonyfa is, például egyik évben, piros, másik évben csak aranyszínű díszítéssel. Van, aki fényes, van aki a matt díszeket részesíti előnyben. Másoknak a szalmával, mézeskalács figurákkal díszített fa tetszik. Az aranydíszes fenyő soha nem megy ki a divatból, legfeljebb díszei változnak.

A szalmadíszek újabban igen kedvelt díszítőelemek. Csillag, harang, szív, toboz angyalka formái jól néznek ki a szalmafüzéres, piros szalagos fán. Újdonságnak számít a terrakotta-szín, amelyhez égetett agyag figurák valók. A legtöbb családban szentestén, amikor a karácsonyfát körülállják, minden lámpát eloltanak, csak a karácsonyfa fényei világítanak.



Forrás: www.ma.hu
 
 
0 komment , kategória:  Karácsony 2008  
Nincs Cím
  2008-11-25 11:16:22, kedd
 
  Dsida Jenő:
Itt van a szép karácsony

Itt van a szép, víg karácsony,
Élünk dión, friss kalácson:
mennyi fínom csemege!
Kicsi szíved remeg-e?

Karácsonyfa minden ága
csillog-villog: csupa drága,
szép mennyei üzenet:
Kis Jézuska született.

Jó gyermekek mind örülnek,
kályha mellett körben ülnek,
aranymese, áhitat
minden szívet átitat.

Pásztorjátszók be-bejönnek
és kántálva ráköszönnek
a családra. Fura nép,
de énekük csudaszép.

Tiszta öröm tüze átég
a szemeken, a harangjáték
szól, éjféli üzenet:
Kis Jézuska született!

 
 
0 komment , kategória:  Karácsony 2008  
Karácsony a világban
  2008-11-25 11:06:15, kedd
 
  Karácsonyi szokások
Anglia:
A karácsonyi készülődés a szebbnél szebb üdvözlőkártyák szétküldésével kezdődik. A kapott kártyákat szalagra ragasztva felakasztják a falra, és le sem veszik egészen január 6-ig.

Az egész házat zöldbe-pirosba öltöztetik, a gyerekek levelet írnak a Télapónak. December 24-én a karácsonyfát együtt díszíti az egész család, majd este a gyerekek az utcára vonulnak, karácsonyi dalokat énekelnek, amiért jutalmul cukorkát kapnak. Este a Mikulásnak süteményeket és egy pohár portóit raknak a karácsonyfa alá, majd a gyerekek az ágyukra óriási zoknit akasztanak, és arról álmodnak, vajon milyen ajándékokat találnak benne ébredéskor. Másnap a család együtt vacsorázik: gesztenyével töltött pulykát és pudingot. Végül a gyerekek nagy örömére a kekszesdoboz kinyitásakor petárda pukkan.

Ausztrália:
A keresztény hagyományokkal rendelkező lakosság e távoli földrészen is megünnepli a karácsonyt, még ha az a nyár kellős közepére esik is. Bár egy külföldi valószínűleg úgy gondolná, hogy a karácsonyhoz nem illik a rekkenő hőség és a fürdőző tömeg, az ausztrálok számára ez a természetes. Ők is állítanak fenyőfát, mely gyakran műfenyő, elmennek a karácsonyi szentmisére, és ugyanúgy megajándékozzák egymást, mint mi. A bevándorlók leszármazottai karácsonykor szívesen felelevenítik az óhaza szokásait, az ünnepi vacsoránál pedig mindenkinél az kerül az asztalra, ami egykor otthon. Egy igazi ausztrál család viszont inkább közös pikniket rendez a tengerparton, vagy barbecue partit a kertben, ünnepi vacsora gyanánt.

Ausztria:
Az osztrákok hozzánk nagyon hasonló módon ünneplik a karácsonyt. A fő jelkép náluk is a fenyő, melyet szintén december 24-én este állítanak és díszítenek fel a szülők, miközben a gyermekek a nagyszülők kíséretében ellátogatnak a városi parkokba. A városok és falvak ünnepi díszbe borulnak. Esténként a sok színes program, az árusok és az utcákat megtöltő tömeg igazi karácsonyi hangulatot teremtenek. Különösen a főváros, Bécs híres a "kis Jézus búcsúja" nevű karácsonyi búcsúról. A városháza körül elterülő varázslatos karácsonyi parkról, ahol a rengeteg játék és színes program mellett jégpálya és kisvasút várja a gyerekeket, akik, mielőtt a vonatra felszállnak, levelet írnak a Jézuskának.

Belgium:
A gyerekek nem december 24-én, december 6-án kapják az ajándékot, amelyet nem a Jézuska vagy az angyal, hanem a Mikulás hoz. Azaz, a belga karácsony sokban hasonlít a mi Mikulás-ünnepünkhöz. A karácsonyfa alá vagy a tűzhely közelében elhelyezett zoknikba csak kisebb dolgok kerülnek. A karácsonyi reggeli különleges édes kenyér. Az ünnepi menü aperitiffel indul, majd tenger gyümölcseivel folytatódik, a főétel pedig töltött pulyka.

Csehország:
A csehek szerint december 24-ének misztikus jelentősége van: úgy tartják, hogy szenteste csodák történnek, ezért az éjszaka megsúghatja a jövőt. Karácsonykor a Mikulás hozza az ajándékokat, az ő érkezését a gyermek Jézus jelzi kis csengettyűjével.

Dánia:
Dániában már december elején feldíszítik, kivilágítják az utcákat. A gyerekek üdvözlőlapokat küldenek ismerőseiknek különleges karácsonyi bélyegekkel. A mennyezetre adventi koszorút akasztanak és az együtt kivágott karácsonyfát gyakran saját készítésű díszekkel, dán zászlócskákból álló füzérrel, piros-fehér szívecskékkel díszítik. A hat órai karácsonyi vacsora fő attrakciója a desszert. A tejberizsbe egy mandulaszemet rejtenek, és aki megtalálja, az egy szerencsemalacot kap ajándékba. Vacsora után a papa bemegy a szobába, ahol a karácsonyfa áll, meggyújtja a gyertyákat, majd az egész család énekelve körbetáncolja a fát. A gyerekek a szüleikkel ezután a fa alatt talált játékokkal késő estig együtt játszanak.

Dél-Afrika:
Itt nyáron van karácsony. A kiadós ebéd elfogyasztása után a családok felkerekednek, hogy meglátogassák barátaikat. A vendégségben általában finomságokat ajándékoznak egymásnak, ezeket díszes karácsonyi dobozokba csomagolják.

Egyesült Államok:
Amerikában a karácsony igazi népünnepély. Az emberek valóságos ajándékozási lázban égnek, az áruházak pedig hatalmas árukínálatot és reklámhadjáratokat zúdítanak rájuk, sőt látványos karácsonyi show-kat és felvonulásokat is rendeznek. Az ünnepi díszben ragyogó városok karácsonyi nyüzsgése mellett azonban nem kevesebb a dísz, és nem halványabb az ünnepi hangulat a kisvárosokban és a falucskákban sem. Mindenki igyekszik ilyenkor feleleveníteni eredeti hazájának szokásait. Ennek ellenére mára kialakultak az Egyesült Államokra jellemző karácsonyi szokások és szimbólumok, melyek közül igen jellemző például a zoknik kiakasztása a kandalló fölé, melybe Santa Claus, az amerikai Télapó teszi az ajándékot karácsony estéjén.

A tipikus amerikai karácsonyfadíszek mellett az ünnepi pulyka vagy bizonyos vidékeken a roastbeef és a híres yorkshire-i puding is nélkülözhetetlen része a karácsonyi ünnepeknek, melyet egy rumos, tejszínes datolyatortával koronáznak meg.

Finnország:
A Télapó, "Joulu Pukki", mint tudjuk a lappföldi Rovaniemi városában él, ami Svédország, Norvégia és Finnország északi része. Saját irodával, sőt postabélyegzővel rendelkezik, amire gyakran szüksége is van a téli hónapokban, hisz a gyerekek minden karácsonykor levelek tömegével halmozzák el. Télen igen rövidek a nappalok, így hát a gyerekek már karácsony délelőttjén útnak indulnak, hogy karácsonyfát keressenek az erdőben. A fenyőt kivágják, hazaviszik, majd feldíszítik. Este az egész család együtt megy a temetőbe, hogy elhunyt hozzátartozóik sírjaira gyertyákat helyezzenek el.
A karácsonyi vacsora lazaccal kezdődik, majd sajtleves és sült rénszarvashús követik egymást. Desszertként tejszínes szilvakrémet fogyasztanak.

Franciaország:
A fények városának országában már december elején fénybe borulnak az utcák. A városok főterén fenyőt állítanak, az út menti fákon sok ezer kis színes égő világít. A kirakatok már jóval karácsony előtt megkapják ünnephez méltó ruhájukat, az áruházak pedig rengeteg játékkal várják a gyerekeket.
Az éjféli mise után következik az ünnepi vacsora, reveillon, melyen libamáj, szarvasgomba, vadak, halak, gesztenyés liba, vagy pulyka kerül felszolgálásra. Desszertként fehér vagy fekete pudingot és tradicionális francia fatörzset tálalnak, melyet piskótatésztából készítenek.

Franciaország déli részén némileg eltérnek a karácsonyi szokások.

Az éjféli mise után, a halászok hallal teli kosarat helyeznek az oltár elé a kis Jézus iránti tiszteletük és szeretetük jeléül. Ezután a családok hazatérnek otthonaikba, ahol elfogyasztják az ünnepi vacsorát.

Előételként Boudin blanche-t, tejes, világos színű kolbászt sütnek, melyet sült, cukros almával tálalnak. Provance-ban a karácsonyi vacsorán nem tálalnak húsételt. Ízletes halételeket fogyasztanak különleges mártásokkal, melyhez forralt bort isznak. Specialitásuk közé tartozik az articsókás omlett és a 13 különböző finomságból álló desszert, házanként más-más recept szerint. Ez jelképezi Krisztus és a tizenkét apostol utolsó vacsoráját. Nivernaise-ben disznótoros, Elzászban libamáj és savanyúkáposzta, Roussillonban libamáj, osztriga, pulyka, nyúl az ünnepi vacsora. Bretagne-i specialitás, hogy a liba nyakának bőrét megtöltik, megsütik és burgonyapürével tálalják.

Írország:
Írországban a karácsonyi ünnep két hétig tart. December 13-án kezdődik, első része a "Little Christmas" vagy kis karácsony, amely egészen karácsony napjának reggeléig tart. Karácsony napján az írek gyertyát állítanak az ablakpárkányokra, és katolikus szokások szerint misére mennek. Érdekes szokás, hogy indulás előtt egy pohár whiskyt készítenek ki a Télapónak, és egy csokor sárgarépát a rénszarvasoknak. December 25-én elfogyasztják az ünnepi ebédet, és kibontják a várva várt ajándékokat. Karácsony másnapja szintén ünnep: az emberek rendszerint lóversenyre mennek vagy az utcán énekelnek, mulatnak.

Kedves vidéki szokás a Wren Boy-ok, ócska ruhákba öltözött fiúcskák mutatványa. Ezek a falusi kisfiúk házról házra járnak, énekelnek és zenélnek egy kis aprópénz reményében.

Izland:
A karácsony, izlandi nyelven Jol, ünnepe itt is hosszú ideig, egészen január 6-ig a három-királyok napjáig tart. A Jol név a Jolasveinar-nak nevezett manócskáktól ered. Egy izlandi legenda szerint 13 kis manó minduntalanul megtréfálta és bosszantotta az embereket, különösen a gyerekeket. Ám amióta megjelent a Télapó, a manócskák megszelídültek, és azóta ajándékokat készítenek a gyerekeknek. Ezért a gyerekek már december elején kiteszik a cipőiket az ablakokba. Karácsonykor megtalálják bennük az ajándékokat, de ha rosszak voltak, akkor csak krumplit.

Kanada:
Kanadában, az Egyesült Államokhoz hasonlóan, több egymástól eltérő kultúrájú nép él, ezért a karácsonyi szokások is rendkívül sokfélék. Jellemző, hogy a kisebbségben lévő népcsoportok, mint például a francia származású Quebec-iek igyekeznek megőrizni eredeti hazájuk ünnepi szokásait, míg a többségben lévő angol ajkú lakosság az amerikai szokások szerint ünnepli a karácsonyt. Az utcákat csakúgy, mint a házak homlokzatát lámpafüzérekkel, fenyőgallyakkal, szalagokkal díszítik. Gyakran előfordul, hogy egy falu vagy város összes fenyőfáját feldíszítik.

Az ünnepi vacsora legtöbbször itt is pulyka, de nem hiányozhat az asztalról a juharsziruppal leöntött palacsinta sem, míg a Télapónak tejet, kalácsot raknak a fa alá. A nagyobb kanadai városokban, mint minden amerikai nagyvárosban, hatalmas karácsonyi felvonulásokat és show-műsorokat rendeznek.

Kenya:
Az afrikai országban a templomokat különböző díszekkel ékesítik: szalagokat, virágokat, léggömböket, zöld növényeket tűznek Isten házára. Az ünnepi vacsorát a szabadban készítik el, nyílt tűzön. A karácsony nagyon fontos ünnep, ilyenkor a család távol élő tagjai is hazautaznak, ha csak tehetik.

Lengyelország:
Lengyelország egy gazdag népi hagyományokkal rendelkező katolikus ország, így ott a karácsonyhoz is sok érdekes népi szokás kötődik. E szokások egy része az ünnepi vacsorához kötődik. A vacsora mindig imával kezdődik. Ekkor - miközben közösen elfogyasztanak egy szelet különleges ostyát (Oplatteck), melyen Szűz Mária, József vagy a kis Jézus alakja látható -, mindenki tesz egy fogadalmat, és a haragosok kibékülnek egymással. Az asztalon a teríték közé szalmát raknak, és mindig fenntartanak egy helyet a váratlan vendégek számára. A karácsonyi ünnepek Lengyelországban január 6-án, a háromkirályok napján érnek véget, ám az ünnep csúcspontja itt is a karácsonyi szenteste, amikor királynak, ördögnek, angyalnak és pásztornak öltözött gyerekek lepik el az utcákat. Házról házra járva sütit és pénzt kapnak.

Lettország:
A lett gyerekek nagyon szerencsések, ugyanis a helyi szokás szerint a Mikulás a szentestétől kezdve majdnem két héten át: tizenkét napon keresztül minden áldott este hoz nekik valamilyen ajándékot. A lett ünnepi menü már kevésbé pazar: barna borsó, rétes, káposzta és kolbász kerül az asztalra karácsonykor.

Libanon:
A libanoni családok karácsony előtt pontosan egy hónappal különböző gabonafajták magvait ültetik el cserepekbe. Izgatottan várják, hogy a növények kibújjanak. December 24-ére a zöldellő növényekkel két kört alkotnak a karácsonyfa és a karácsonyi barlang körül. A karácsonyi barlang szimbólum, amely Jézus születésének helyét jelképezi.

Mexikó:
Igaz, hogy e meleg éghajlatú ország lakói nem ismerik a telet, ám mivel igen erősen kötődnek a katolikus valláshoz, a karácsony számukra is fontos ünnep. Mexikóban általában kilenc-tíz család ünnepli együtt a karácsonyt. A családok eljátsszák Mária és József útját Betlehembe, miközben december 16-tól 8 napon át házról házra viszik a szent pár szobrát. December 24-én aztán a szobrok bekerülnek a felállított betlehemi oltárakba, a templomokból kihozott kis Jézus szobrok mellé. Az ünnep legfontosabb jelképei itt a gyertya és a szentképek, melyek gyakran hatalmas kivilágított plakátokon láthatók a városokban.

Németország:
Advent vasárnapjain gyertyákat gyújtanak, Borbála napján aranyesőágakat raknak a vázába, hogy karácsonyra kihajtson.

Miklós napján a gyerekek kiteszik a kitisztított csizmákat az ajtó elé, hogy a Mikulás telerakhassa finomságokkal. December 1-én érdekes naptárakat készítenek, melyek apró meglepetéseket rejtenek a gyerekeknek minden nap, egészen karácsony estig. A karácsonyfát december 24-én együtt díszíti az egész család, majd az este elérkeztével ropogós libasültet esznek vöröskáposztával és krumplival. A gyerekek január 6-án a Háromkirályok napján királynak öltöznek, és így járják az utcákat, miközben minden kapura felírják a királyok neveinek kezdőbetűit.

Norvégia:
Norvégiában, mint a világ sok országában a karácsony csodálatos, érzelmekkel teli ünnep. A norvégok nem feledik az angolok segítőkészségét a II. világháborúban, és immáron hagyományként minden karácsonykor egy hatalmas fenyőfát küldenek London városának. A családok már december elején ünnepi lázban égnek, készülődnek a karácsonyfa feldíszítésére, gyönyörű díszekkel ékesítik a házukat, és december 1-jén meggyújtják az első adventi gyertyát. Az utcák is ünnepi díszben ragyognak; a kapun koszorúk, az ablakokban csillagok, a házak előtt szalmából készült kecskebakok és gabonakeresztek jelzik az ünnepet. A házakat belülről is feldíszítik, és mindent virágba borítanak.

December 24-én a norvégok ellátogatnak a temetőkbe és minden sírra égő gyertyát helyeznek.

Érdekes szokás, hogy karácsony napján az ünnepi vacsora után a családok körbetáncolják a karácsonyfát, miközben együtt énekelnek.

Olaszország:
Az olaszok vidékenként különbözőképpen ünneplik a karácsonyt.

Észak-Olaszországban a Télapó, Babbo Natale vagy a kis Jézus viszi szerte az ajándékokat a gyerekeknek. Vannak vidékek, ahol a gyerekek már december 13-án megkapják az ajándékokat Szent Lucától. Rómában egy Befana nevű seprűnyélen közlekedő jóságos öreg boszorkány juttatja el a csomagokat a gyerekekhez a kéményeken át.

A karácsonyi vacsora is méltó a híres olasz konyhához. Jellegzetes előétel a parajjal töltött ravióli diós vajjal leöntve vagy a gorgonzola töltött gombával. Főételként sült házinyulat esznek pármai sonkával.

A vacsorát az elmaradhatatlan desszertek zárják, többek között: tiramisu, fenyőmagos csillag, csokoládés kuglóf.

Oroszország:
Oroszországban a gyerekeknek sokat kell várni, hogy felállíthassák és feldíszíthessék a karácsony jelképét, a jolkát, az orosz fenyőfát. Náluk ugyanis, december 25-26 helyett csak január 6-án, vízkeresztkor tartanak nagy ünnepet. A hideg téli napokat szinte átmelegíti a várva várt nap, amikor az egész család egybegyűlik, és az ajándékozás után megkezdődik a fenséges ünnepi vacsora. A szegényebb emberek is hónapokig takarékoskodnak, nehogy valamit is nélkülözni kelljen az ünnepi asztalról. Az előétel a népszerű zakuszki, a blini (kis élesztős lazaccal, kaviárral töltött palacsinta) vagy a grúz eredetű, virágformájú töltött káposzta. A tehetősebbek a fekete Beluga kaviárt, a szegényebbek a "szegények kaviárjának" nevezett padlizsánkrémet fogyasztják. Igen ismert levesük a gazdag és sűrű szoljanka leves vagy a csípős scsí, ami mellé pirozskit, káposztával, darált hússal töltött vodkás tésztát esznek. Főételként a férfiak által készített perzsa eredetű pilaf áll, mely nem más, mint birkahúsos vagy zöldséges sáfrányszínű rizs. A tartalmas vacsorát desszertként sajttorta, kuglóf vagy egy szelet híres oroszkrémtorta zárja.

Portugália:
Karácsonykor a portugál családok tagjai a tűzhely mellé sorakoztatják fel a cipőiket. Szenteste húzzák elő és bontják ki a lábbelikbe becsempészett meglepetéseket. Ezután fogyasztják el a tradicionális ünnepi vacsorát, amely sózott, szárított tőkehalból és burgonyából áll.

Spanyolország:
Spanyolországban a december elején elkezdődő karácsonyi ünnepek fénypontja január 6-a, háromkirályok napja. Az itteni emberek is állítanak karácsonyfát, és vesznek ajándékot a gyerekeiknek karácsonykor, de az igazi ünneplésre a háromkirályok napján kerül sor. A gyerekek reggel ajándékot találnak a csizmájukban, amit természetesen a három király tett bele az éj leple alatt.

Az utcákat feldíszítik, és tolongva követik a három király díszes hintóját, akik az este elérkeztével elvegyülnek a tömegben, és a gyerekek legnagyobb örömére egész este együtt járják az utcákat.

A különleges ünnepi fogások közül a legismertebb a mandulaleves és a kemencében sült dévérkeszeg.

Svájc:
Az ország legnagyobb városában, Zürichben karácsonykor "mesevillamos" fokozza az ünnepi hangulatot, amely körbeviszi a gyerekeket a városon. A villamoson utazó kicsik karácsonyi dalokat énekelnek, és nincsenek mogorva ellenőrök, csak mosolygó felnőttek, akik édességeket osztogatnak az utasoknak.

Svédország:
A svédek december elejétől adventi naptárral és vasárnaponként egy-egy gyertya meggyújtásával várják a karácsonyt. Norvégiához hasonlóan, Svédországban is kívül-belül feldíszítik a házakat, a jellemző skandináv motívumokkal: piros és fehér virágokkal, fenyőágakkal, gyertyákkal és szalmadíszekkel. A karácsonyfa alá szinte mindenhol bekerül a szalmából készült kecskebak az ajándékok mellé. Ez utóbbiakat Svédországban Jolklappar-nak hívják, ami karácsonyi zörgést jelent. Ez a név egy régi szokásra utal, mely szerint az emberek megzörgették annak a kapuját, akit meg akartak ajándékozni, majd miután bedobták a kapun az ajándékokat, elfutottak. Az ajándékokat, melyeket kis versek kíséretében adnak át a gyerekeknek, Svédországban a Télapó hozza, mégpedig az ünnepi vacsora után. Január 13-án az ünnep zárásaként a svéd családok még utoljára körbetáncolják a karácsonyfát.

Szlovákia:
Szlovákiában az adventi koszorú első gyertyájának meggyújtásakor kezdetét veszi a karácsony. A gyerekek kíváncsian várják december 6-át, amikor a felnőttek sok családban ördögnek, Mikulásnak, angyalnak öltöznek, és átadják az ajándékokat. A gyerekek verset mondanak, énekelnek, így köszönve meg a Mikulásnak az ajándékokat. Karácsony este karácsonyfát állítanak, amit rendszerint együtt díszít az egész család. Este a vacsora után, melynek elengedhetetlen desszertje a híres pozsonyi patkó, a gyerekek felkutatják a karácsonyi ajándékokat. Karácsonytól vízkeresztig gyakran rendeznek jelmezes összejöveteleket, melyen az egész falu együtt ünnepel.

Új-Zéland:
A karácsony Új-Zélandban a nyár közepére esik. A legtöbben ezen a napon kimennek a tengerpartra, vagy máshol piknikeznek a szabadban. A meleg időre való tekintettel az ünneplők általában hideg sonkát esznek, amit a felnőttek jégbe hűtött sörrel, a gyerekek üdítővel öblítenek le.

Ukrajna:
A gyerekeknek az ajándékot a Jégapó három rénszarvas húzta szánon viszi. Vele van Hópehely leány is, aki ezüstkék, szőrmedíszítéses ruhát, fején pedig korona formájú hópelyhet visel.
 
 
0 komment , kategória:  Karácsony 2008  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 474 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 51
  • e Hét: 322
  • e Hónap: 1951
  • e Év: 26157
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.