Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 73 
Bella István: És fölsír a vers
  2018-03-27 08:00:46, kedd
 
  Bella István:

És fölsír a vers


Nem kell a vers? Hát nem kell verset írni!
Nem verset kell írni, valami mai mást.
Csizmát az asztalra, valahai mázt.
Hittelen hitet, ha hittel nem lehet hinni.
Nem kell a szó? Hát nem kell semmit rábízni!
A Semmit kell rábízni, elektronmakogást,
az Istent majmoló bip-bip-papásmamást.
Jöjjön jeltelen jelű jövő-biznisz.

A hang se kell? Vers, szó, hang, visszhang-néma?
Éljen a siketnéma világmorféma,
ahol tutul a fa. Kő nyög, föld, ég ugat,.

S bár, Élendők-mi, eltűnünk élet-étlen,
mégis: mindig éled lélek- s földanyaméhben
egy síró rúgás, az első hangmozdulat.

És fölsír a vers:
föld,
ég,
levegő,
kutak.
 
 
0 komment , kategória:  Bella István  
Bella István: Úgy írtam én
  2018-03-25 07:51:46, vasárnap
 
  Bella István:

Úgy írtam én


Úgy írtam én eddig a verset,
ahogy csak népmesék születtek,

a valót mondtam, nem a világot,
a szelet, nem a mozduló ágat,

csak úgy, ahogy a semmibe nézett
egy - ki tudja ki - és megébredt,

s ahogy fölnéz, hát sírástól
bugyborékol a rét, tűz táncol,

s zöld ág, leveles hasú kígyó
forgolódik, sziszeg a kíntól.

E dalokat el kell temetnem,
hogy dallá magamat tehessem -

ifjúságom kell megtagadnom,
hogy fiatal, s egyetlen maradjon

mert várjon virág, vagy csak a föld,
nem mindegy, hogy mit örököl:

csak, ami voltam, az leszek.
Nincs szebb és rettenetesebb.
 
 
0 komment , kategória:  Bella István  
Bella István: A rakparton
  2017-12-20 08:09:36, szerda
 
  Bella István:

A rakparton


Ne mondjátok, hogy nem igaz,
kitanultam én a magányt,
és felnőtt lettem hirtelen,
kitanultam én a halált,
s bár tudom, ki ember, kitelel,
nem roskadt hó, új fű a vágy,
de addig értem ki felel,
ha jóváhagyom a fagy jogát?
Az ember fölnő hirtelen,
s fölfedezi: ez a világ,
megcsapja önző gyötrelem,
s ha hisz, hát golyóért kiált,
inkább, mintsem maga legyen.

*

Ne mondjátok, hogy nem igaz -
Ime, olvadó, fényteli
délben mentem a Lánchídon,
s elkezdett az ég fémleni,

elkezdett a víz fémleni,
s az ég alól, mint ittmaradt,
kilépett lapítva a magány,
kilépett feszesen a parancs,

s hallottam újra: Hátraarc!
- a víz elkezdett fémleni,
s az ég alól, a föld alól
senki nem jött megvédeni.

Ne mondjátok, hogy nem igaz -
Nyár volt, lustán nyúlt el a part,
kilépett a sárga magány,
kilépett a dögzöld parancs,

S hallottam újra: Hátraarc!
Csattant a csend és - Indulás! -
s nyílt nappal bordáim közé
bökték a ,,félj" géppisztolyát,

és vittek a rakpartra le,
hol parancsra vetkőztek a fák,
lábukhoz helyezve precízen
a koszos és elnyűtt gúnyát,

s hogy kiszegesedtek csupaszon,
vállak, mell, fehérlett a láb,
én átláttam lengő águkon
verni a remegést magát.

Ne mondjátok, hogy nem igaz -
Nyár volt, gyöngyházfényű idő,
a vízen pillegett szemem,
áttetsző, szép szitakötő,

s elkezdett az ég fémleni -
Tarkóra szorította kezét,
két suhanc kísérte a Délt,
az égről a Duna felé,

- Vetkőzni! - S hogy a dél megállt,
s vetkőzött, úgy reggeledett
visszafelé a halálravált
idő, már nem szégyenkezett,

lehullt a kartondélelőtt,
karjáról fénykarperecek
csörögtek, a szellő-cipőt
lerúgta, lemeztelenedett,

s ott állt az idő csupaszon
- s nyirkos hajnal volt, mellei
töppedten lógtak a hason,
csontig száradtak kezei.

Ne mondjátok, hogy nem igaz -
Nyár volt, szemfényvesztő idő,
elkezdett az ég fémleni,
deresedni kezdett a kő,

veresedni kezdett a kő,
s a szürke és bekormozott
égen megrándultak a felhők,
a csuklyaszürke vagonok,

s zökögtek számlálatlanul,
s a rácsokhoz - az emberremény -
csak itt-ott szorította vézna
gyerekujjait a fény.

Ne mondjátok, hogy nem igaz -
Nyár volt, könnyű gyöngyház idő,
elkezdett a víz fémleni,
sisteregni kezdett a kő,

s egy csattanás, kisiklott az ég,
s mint vagonajtó kiszakadt
a fémlő felhő, s elgurult
s hajak zuhogtak, hajak,

szemek zuhogtak, hajak,
hajtűk, villámok - megeredt
beszélt a magáramaradt
vagon: esett és esett,

s hogy gyűltek az apró karikák
a vízen - jaj, gyűrűző idő -
üres szemüvegkereten át
nézett a százezer eső -

Ne mondjátok, hogy nem igaz -
Nyár volt, szikrázó, láng idő,
mellemre rátapadt az ing,
vert, belülről vert az eső,

szaporodni kezdett a kő,
s a szurokból és kőből kinőtt
egyhelyben topogó lábnyomok
cipők lettek, amőba-cipők -

s tódultak mindenfelől,
topánkák, félretaposott
szandálok, körömcipők, saruk,
bakkancsok, csizmák, papucsok,

s mentek, láb nélkül, lefele
a lépcsőkön, s hogy az áradat
körém ért, s rámnézett keze,
szégyelltem szemem, s lábamat.

*

Ne mondjátok, hogy nem igaz,
kitanultam én a magányt,
és felnőtt lettem hirtelen,
kitanultam én a halált,
s bár tudom, ki ember, kitelel,
nem roskadt hó, új fű a vágy,
de addig értem ki felel,
ha jóváhagyom a fagy jogát.
Az ember fölnő hirtelen.
Fölfedezi ez a világ,
megcsapja önző gyötrelem,
s ha hisz hát golyóért kiált,
inkább, mintsem maga legyen.

Az ember nem lehet hontalan,
sem önmagába száműzött,
sem önmagának idegen.
Az ember maga a szerelem,
szabadságának dolga van
mindenkivel. Veled s velem.
 
 
0 komment , kategória:  Bella István  
Bella István: Komor szárnyakon 5. Mint az ítélet
  2017-12-18 08:53:27, hétfő
 
  Bella István: Komor szárnyakon

5. Mint az ítélet


Vacogó kivégzőosztag,
fogaim fölsorakoznak.

Tenyerem kétélű balta,
a virágot lenyakazza.

Vijjogó gyerekkel viselős
nők szállnak. Hasas repülők.

Suhancok, süvítő aknák,
a csöndet felrobbantják.

Káin szédeleg. Iszonyodva
bámul a világvárosokra.

Ez szerelem volt, odaát
az a csonthamu a család.

Ábelföld nyüszít, mint az állat
tudja, bűnére nincs bocsánat.

És komor szárnyakon, mint az ítélet,
kivándorolnak a földről a gépek.
 
 
0 komment , kategória:  Bella István  
Bella István: Komor szárnyakon 4. Tél van
  2017-12-17 07:31:44, vasárnap
 
  Bella István:

Komor szárnyakon

4. Tél van


Mint döglött ló, bomlik a nyárfaerdő.
A laza bordák, letört ághegyek
mögött a völgy, nyitott, fölhasadt bendő.
A keskeny utak megfagyott belek.

És eldobált mankók, kapcák, fölhasadt árnyak,
szalmába tekert éj, és vizelet-
-meleg homály, nagy mezők, borostásak,
fagyott lábujjak, püffedt gyökerek.

Sehol egy kút, egy kert. Foszló kazalra
bámul a világvégén egy barackfa,
hallgat farönk, hóból sárgáll a nap -

S mint oltott mész, zuhog a farakásra
a fény, s az ágakat csontig lerágja,
s még nyöszögnek a mélyben, hullámlanak.
 
 
0 komment , kategória:  Bella István  
Bella István: Komor szárnyakon 3. Fák, vízparton
  2017-12-16 08:20:15, szombat
 
  Bella István:

Komor szárnyakon

3. Fák, vízparton


Megfeszül, s elernyed a szél. Tovább!
Előredőlve, oldalra bukva,
a fagyott földet sarabolva
vontatják a tavat a fák.

Szinte egyhelyben járnak, szinte
már négykézláb másznak, szinte már hason
kúsznak előre a csíkos havon...
- de húzzák, hátra se tekintve.

Pedig hol az a tó! Csonttá fagyott
jégparkett-palota, heresás-
-vigalom, néma nádsuhogás.
S Ők maguk - eszelős rabok.

De húzzák, éjszakáról éjszakára
megmarkolják, derekukra kötik
a sodronyszelet, a fényt és viszik,
viszik a világot a napvilágra.
 
 
0 komment , kategória:  Bella István  
Bella István: Komor szárnyakon 2. Más nincs
  2017-12-15 06:26:43, péntek
 
  Bella István:

Komor szárnyakon

2. Más nincs


Romváros, nyárrom, romkenyér.
Fénypernye, homályszájak.
Menetel, csupa láb a szél.
A búzát behívják bakának.

Tank-hold. Rozsszuronyok vasa.
Villanó, hideglelős fényben
a sárgadinnye kis hasa.
Remeg a reménytelen reményben.

Jegenyekatedrálisok.
Óngyertyák, szurokének.
Olvadt ólomviasz, csurog
derekukról földig a kéreg.

Más nincs, csak csont, húsrács mögött
sétáló sivatag, vadállat
hamu és homok, tükrözött,
s vállalt szégyen, fényes gyalázat.
 
 
0 komment , kategória:  Bella István  
Bella István: Komor szárnyakon 1. Csönd
  2017-12-13 08:07:35, szerda
 
  Bella István:

Komor szárnyakon

1. Csönd

És majd besüpped az ég,
megroskad, összetöpped,
s mint elhagyott sírokon,
elgazosodik a földön az éj.
Csönd lesz, és mégsem lesz csönd ez,
mert nem lesz, mi mérje a csöndet,
csak zajtalan némaság, arcbafagyott lehelet, csönd.
Hol lesz akkor barátom a porhadt
temetők nyugalma, lesz-e ember,
síró nénike a fák közt, mekegő
kikötött kecske, béklyózott bárány a fűben?
Lesznek-e méhek?
Lesz-e még valaki - ember - ki a bomlást
elmúlássá szelídíti?

Csak csönd lesz, csönd, s a csöndben

Döglegyek, keselyűk, hollók
- zajtalan keringő bolygók - a Föld felett.
 
 
0 komment , kategória:  Bella István  
Bella István: Mire meglelnek
  2017-10-09 08:18:02, hétfő
 
  Bella István:

Mire meglelnek


A csönd, a hallgatás nagyobb világ,
hogy egyedül cipelni lehetne,
nagyobb földrész a szerelem,
hogy egyedül bejárni lehetne,

éhesen, világra éhesen
nyílt tájaidra így vetődtem,
bejárni ami kénytelen,
visszatalálni szülőföldem,

a vér nádasa lobog itt,
ártatlan vizek, tükröző nyárfák,
zsombék-öl, fű-haj boldogít,
egy tükör nekem adja árnyát,

hogy vissza ne találjak, esik,
s elmos mindent a nyomomban,
hulló csillagok keresik,
s hiába, azt, aki voltam.

Mire meglelnek - nyár vagyok,
és ősz és tél és újra lángzó
tavasz, mert beléd változok,
földem, vándorló virágszóm.
 
 
0 komment , kategória:  Bella István  
Bella István: Ha égek, elégek
  2017-06-25 08:51:36, vasárnap
 
  Bella István:

Ha égek, elégek

Bach Esz-dur szvit triójára


Ne szólj, ne közelíts!
Nem hó hull, tűz esik.
Elfúlok,
meggyúlok,
fölgyújtnak szemeid.

Ha szó, majd elakad,
ha hó, majd elapad,
elhulló,
lehulló
csillag a derekad.

Oly jó, hogy újra vagy.
Forró
szavaidtól
kigyullad a nap.
Hajnal, hajnalj!
És soha el ne hagyj!

Ha hó volt, leesett.
Ha szó, a közeled.
Ha égek,
elégek,
éljek:
nézzem a szemed.
 
 
0 komment , kategória:  Bella István  
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 73 
2018.04 2018. Május 2018.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 210 db bejegyzés
e év: 1413 db bejegyzés
Összes: 31310 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 5351
  • e Hét: 9844
  • e Hónap: 178531
  • e Év: 1013452
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.