Regisztráció  Belépés
1vargaildyko.blog.xfree.hu
...Légy, amivé legszebb hajlamaid által válhatsz - de elsősorban maradj ember. (Tatiosz) Tücsök Ildykó
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/56 oldal   Bejegyzések száma: 559 
Zsoltárok könyve 80. fejezet
  2014-01-05 10:30:16, vasárnap
 
 

ZSOLTÁROK KÖNYVE 80. fejezet


1. Az éneklőmesternek a sosannim-éduthra; Aszáf zsoltára.
2. Oh Izráelnek pásztora, hallgass meg, a ki vezérled Józsefet, mint juhnyájat; a ki Kérubokon ülsz, jelenj meg fényeddel!
3. Efraim, Benjámin és Manasse előtt támaszd fel a te hatalmadat, és jőjj el, hogy szabadíts meg minket!
4. Oh Isten, állíts helyre minket, és világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk.
5. Seregeknek Ura, Istene: meddig haragszol a te népednek könyörgésére?
6. Könyhullatásnak kenyerével éteted őket, s könyhullatások árjával itatod meg őket.
7. Perpatvarrá tevél minket szomszédaink között, és a mi ellenségeink csúfkodnak rajtunk.
8. Seregek Istene, állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!
9. Égyiptomból szőlőt hozál ki, kiűzéd a pogányokat és azt elültetéd.
10. Helyet egyengettél előtte, és gyökeret eresztett, és ellepé a földet.
11. Hegyeket fogott el az árnyéka, és a vesszei olyanok lettek, mint az Isten czédrusfái.
12. Sarjait a tengerig ereszté, és hajtásait a folyamig.
13. Miért rontottad el annak gyepűit, hogy szaggathassa minden járókelő?
14. Pusztítja azt a vaddisznó, és legeli a mezei vad.
15. Oh Seregek Istene! kérlek, térj vissza, tekints alá az egekből és lásd és tekintsd meg e szőlőtőt!
16. És a csemetét, a mit jobbod ültetett, a sarjat, melyet felneveltél!
17. Elégett a tűzben, levágatott; arczod haragjától elvesznek.
18. Legyen a te kezed a te jobbodnak férfián, és az embernek fián, a kit megerősítettél magadnak,
19. Hogy el ne térjünk tőled. Eleveníts meg minket és imádjuk a te nevedet.
20. Seregek Ura, Istene! állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!



 
 
0 komment , kategória:  Biblia  
Zsoltárok könyve 79. fejezet
  2013-04-10 13:31:21, szerda
 
 

ZSOLTÁROK KÖNYVE 79. fejezet


1. Aszáf zsoltára. Oh Isten, pogányok jöttek be örökségedbe, megfertőztették szent templomodat, Jeruzsálemet kőhalommá tették.
2. Szolgáid holttestét az ég madarainak adták eledelül, szenteid húsát a föld vadjainak.
3. Ontották véröket, mint a vizet Jeruzsálem körül, s nem volt, a ki eltemette volna őket.
4. Gyalázattá lettünk szomszédaink előtt, csúfságul és nevetségül a körültünk lakóknak.
5. Meddig haragszol Uram, szüntelen? meddig gerjedez féltő szerelmed, mint a tűz?
6. Ontsd ki haragodat a pogányokra, a kik nem ismernek téged, és az országokra, a melyek nem hívják segítségül a te nevedet;
7. Mert megemésztették Jákóbot, és hajlékát elpusztították.
8. Ne emlékezzél meg rovásunkra elődeink vétkéről; siess elénk irgalmasságoddal, mert megnyomorodunk nagyon.
9. Segíts meg bennünket, szabadító Istenünk, a te nevednek dicsőségéért; ments meg minket és bocsásd meg vétkeinket a te nevedért.
10. Minek mondanák a pogányok: Hol az ő Istenök? Legyen nyilvánvaló a pogányokon szemeink láttára a te szolgáid kiontott véréért való bosszúállásod.
11. Jusson elődbe a foglyok könyörgése; karod hatalmával tartsd meg a halálnak eme fiait;
12. És fizess meg szomszédaink keblébe hétszeresen a gyalázatért, a melylyel illettek téged, oh Uram!
13. Mi pedig, a te néped és a te legelőd nyája, hálát adunk néked mindörökké, s nemzedékről-nemzedékre hirdetjük a te dicséretedet!



1Ászáf zsoltára. Ó Isten! Pogányok törtek örökségedre, meggyalázták szent templomodat, romhalmazzá tették Jeruzsálemet. 2Szolgáid holttestét az ég madarainak adták eledelül, híveid testét a föld vadjainak. 3Úgy ontották vérüket Jeruzsálem körül, mint a vizet, és nem temette el őket senki. 4Csúffá lettünk szomszédaink előtt, környezetünk gúnyol és kinevet. 5URam, meddig tart még haragod? Meddig lobog tűzként indulatod? 6Töltsd ki lángoló haragodat a pogányokon, akik nem ismernek téged, az országokon, ahol nevedet nem hívják segítségül! 7Mert megemésztették Jákóbot, és lakóhelyét elpusztították. 8Ne ródd fel nekünk az elődök bűneit, siess felénk irgalmasan, mert igen elesettek vagyunk! 9Segíts meg bennünket, szabadító Istenünk, a te neved dicsőségéért! Ments meg minket, és nevedért bocsásd meg vétkeinket! 10Ne mondhassák a pogányok: Hol van az ő Istenük? Legyen nyilvánvalóvá előttünk, hogy bosszút állsz a pogányokon szolgáid kiontott véréért! 11Jusson eléd a foglyok sóhajtása, tartsd meg a halálraítélteket, mert hatalmas a te karod! 12Hétszeresen fizesd vissza szomszédainknak a gyalázatot, mellyel téged illettek, Uram! 13Mi pedig, a te néped, legelődnek nyája, örökké magasztalunk téged. Nemzedékről nemzedékre mondunk dicséretet neked.





 
 
0 komment , kategória:  Biblia  
Zsoltárok könyve 78. fejezet
  2013-04-10 13:30:26, szerda
 
 

ZSOLTÁROK KÖNYVE 78. fejezet


1. Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
2. Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.
3. A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,
4. Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.
5. Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;
6. Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;
7. Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.
8. Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.
9. Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;
10. Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;
11. Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.
12. Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.
13. Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.
14. Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.
15. Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.
16. Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:
17. Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;
18. És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.
19. És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?
20. Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?
21. Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;
22. Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,
23. És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.
24. És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.
25. Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,
26. Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;
27. És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.
28. És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.
29. Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.
30. Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:
31. Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá;
32. Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.
33. Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
34. Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.
35. És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;
36. És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.
37. De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;
38. Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.
39. Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.
40. Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!
41. És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.
42. Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;
43. Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.
44. És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.
45. Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.
46. Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.
47. Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.
48. Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.
49. Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.
50. Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.
51. És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.
52. Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.
53. És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.
54. És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.
55. És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.
56. De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;
57. Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.
58. Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.
59. Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.
60. És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;
61. Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.
62. És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.
63. Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.
64. Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.
65. Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;
66. És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.
67. Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;
68. Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.
69. És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált.
70. És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.
71. A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.
72. És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.



1Ászáf tanítókölteménye. Figyelj, népem, tanításomra, fordítsátok felém fületeket, amikor beszélek! 2Mert példázatra nyitom számat, ősrégi titkokat akarok hirdetni. 3Amiket hallottunk és tudunk, mert őseink elbeszélték nekünk, 4nem titkoljuk el fiaink elől, elbeszéljük a jövő nemzedéknek: az ÚR dicső tetteit és erejét, csodáit, amelyeket véghezvitt. 5Intelmeket írt Jákób elé, tanítást adott Izráelnek, és megparancsolta őseinknek, hogy adják azokat tovább utódaiknak. 6Tudja meg ezt a jövő nemzedék, a születendő fiak, és ha felnőnek, beszéljék el fiaiknak, 7hogy Istenbe vessék bizalmukat; ne felejtsék el Isten nagy tetteit, és tartsák meg parancsolatait. 8Ne legyenek olyanok, mint őseik, a dacos és lázadó nemzedék, az állhatatlan szívű nemzedék, amelynek lelke nem maradt hű Istenhez: 9mint az íjjal fölfegyverzett efraimiak, akik meghátráltak az ütközet napján. 10Nem tartották meg Isten szövetségét, nem akarták követni tanítását. 11Elfelejtették nagy tetteit, csodáit, amelyeket látniuk engedett. 12Őseik előtt csodákat művelt Egyiptom földjén, Cóan mezején. 13Tengert vágott ketté, s átvezette őket, a víztömeget gátként állította meg. 14Nappal felhővel vezette őket, éjszakánként pedig tűz fényével. 15Sziklákat hasított ketté a pusztában, bőven adott inniuk a mélységből. 16Patakokat fakasztott a sziklából, mint folyamokat zúdította le vizüket. 17De továbbra is vétkeztek ellene, lázongtak a Felséges ellen a pusztában. 18Próbára tették Istent vágyaikkal, ennivalót kérve kívánságuk szerint. 19Isten ellen szóltak, amikor ezt mondták: Tud-e Isten asztalt teríteni a pusztában? 20A sziklára ugyan ráütött, folyt a víz és patakok áradtak, de tud-e kenyeret is adni, és húsról gondoskodni népének? 21Az ÚR ezt hallva megharagudott, és tűz lobbant fel Jákób ellen, haragra gerjedt Izráel ellen, 22mert nem hittek Istenben, és nem bíztak segítségében. 23Parancsot adott a magas fellegeknek, és megnyitotta az égi kapukat. 24Mannaesőt hullatott rájuk eledelül, mennyei gabonát adott nekik. 25Isteni kenyeret evett mindenki, eledelt küldött, hogy jóllakjanak. 26Keleti szelet támasztott az égen, és déli szelet hajtott erejével. 27Annyi húst hullatott rájuk, mint a por, annyi madarat, mint a tenger fövénye. 28Táborukra hullatta azokat, hajlékaik köré. 29Ettek, és igen jóllaktak, amit csak kívántak, megadta nekik. 30De nem hagytak fel kívánságaikkal, bár még szájukban volt az étel. 31Ezért haragra gerjedt ellenük az Isten, megölte legjobbjaikat, leterítette Izráel ifjait. 32Ezek után is csak vétkeztek, és nem hittek csodáiban. 33Ezért hiábavalóságban hagyta telni napjaikat, esztendeiket rémületben. 34Ha öldökölni kezdte őket, hozzá folyamodtak, megtértek, és kívánkoztak Isten után. 35Meggondolták, hogy Isten a kősziklájuk, a felséges Isten a megváltójuk. 36De csak szájukkal hitegették, nyelvükkel hazudoztak neki. 37Szívük azonban nem tartott ki mellette, nem voltak hűségesek szövetségéhez. 38Pedig ő irgalmas, megbocsátja a bűnt, nem akar elpusztítani, sőt sokszor visszafojtja haragját, nem engedi, hogy egészen fellobbanjon indulata. 39Meggondolja, hogy halandók ők, olyanok, mint a tovatűnő szél, amely nem tér vissza. 40Hányszor lázadtak ellene a pusztában, hányszor okoztak neki fájdalmat a sivatagban! 41Sokszor kísértették az Istent, megbántották Izráel Szentjét. 42Nem gondoltak hatalmára és arra a napra, amelyen kiváltotta őket a nyomorúságból, 43amikor jeleket tett Egyiptomban, és csodákat Cóan mezején. 44Vérré változtatta a folyókat, nem ihattak a patakokból. 45Bögölyöket bocsátott rájuk, hogy marják őket, és békákat, hogy romlást hozzanak rájuk. 46Termésüket a cserebogárnak adta, munkájuk gyümölcsét a sáskáknak. 47Szőlőjüket jégesővel pusztította el, fügefáikat felhőszakadással. 48Állataikat jégesővel verette, jószágaikat villámokkal. 49Rájuk zúdította izzó haragját, dühét, háborgását, a nyomorúságot és a pusztító angyalok seregét. 50Utat nyitott haragjának, nem óvta meg őket a haláltól, életüket dögvésszel sújtotta. 51Levágott minden elsőszülöttet Egyiptomban, a férfierő első termését Hám sátraiban. 52Útnak indította népét, mint juhokat, vezette, mint nyájat a pusztában. 53Biztonságban vezette őket, nem rettegtek, de ellenségeiket a tenger borította el. 54Bevitte őket szent területére, erre a hegyre, melyet jobbjával alkotott. 55Népeket űzött ki előlük, nekik osztotta ki azoknak birtokát, Izráel törzseit telepítette sátraikba. 56De ők kísértették a felséges Istent, lázadoztak, és nem tartották meg intelmeit. 57Hűtlenül elpártoltak, mint őseik, csalódást okoztak, mint a meglazult íj. 58Áldozóhalmaikkal haragították, és bálványszobraikkal ingerelték. 59Ezt hallva Isten felháborodott, és nagyon megutálta Izráelt. 60Elvetette silói lakóhelyét, sátrát, amelyben emberek közt lakott. 61Fogságba juttatta hatalma jelét, ékességét ellenség kezébe. 62Népét fegyver martalékává tette, mert megharagudott örökségére. 63Ifjait tűz emésztette meg, szüzeinek nem énekeltek nászdalt. 64Papjai fegyver által estek el, özvegyei nem sírhattak. 65Akkor, mint aki addig aludt, fölébredt az Úr, mint egy bortól ujjongó hős, 66és visszaverte ellenségeit, gyalázatba döntötte őket örökre. 67De József sátrát megvetette, nem Efraim törzsét választotta, 68Júda törzsét választotta ki, a Sion hegyét, mert azt szereti. 69Magasra építette szentélyét, akár az eget, örök alapot vetett neki, akár a földnek. 70Azután kiválasztotta szolgáját, Dávidot, és kivette őt a juhaklok közül. 71A szoptatós juhok mögül hozta el, hogy pásztora legyen népének, Jákóbnak, és örökségének, Izráelnek. 72Pásztorolta is tiszta szívvel, terelgette ügyes kézzel.



 
 
0 komment , kategória:  Biblia  
Zsoltárok könyve 77. fejezet
  2013-04-05 10:41:30, péntek
 
 

ZSOLTÁROK KÖNYVE 77. fejezet


1. Az éneklőmesternek, Jedutunnak; Aszáfé, zsoltár.

2. Szavamat Istenhez emelem és kiáltok; szavamat Istenhez emelem, hogy figyelmezzen reám.

3. Nyomorúságom idején az Urat keresem; kezem feltartom éjjel szünetlenül; lelkem nem akar vigasztalást bevenni.

4. Istenről emlékezem és sóhajtok; róla gondolkodom, de elepedt az én lelkem. Szela.

5. Szemeimet ébren tartod; hánykolódom, de nem szólhatok.

6. Elmélkedem a régi napokról, a hajdankor éveiről.

7. Megemlékezem éjjel az én énekeimről; szívemben elgondolkodom és azt kutatja lelkem:

8. Avagy mindörökké elvet-é az Úr? és nem lesz-é többé jóakaró?

9. Avagy végképen elfogyott-é az ő kegyelme? vagy megszűnik-é igérete nemzedékről nemzedékre?

10. Avagy elfelejtkezett-é könyörülni Isten? avagy elzárta-é haragjában az ő irgalmát? Szela.

11. És mondám: Ez az én betegségem, hogy a Fölségesnek jobbja megváltozott.

12. Megemlékezem az Úrnak cselekedeteiről, sőt megemlékezem hajdani csodáidról;

13. És elmélkedem minden cselekedetedről, és tetteidről gondolkozom.

14. Oh Isten, a te utad szentséges; kicsoda olyan nagy Isten, mint az Isten?

15. Te vagy az Isten, a ki csodát mívelsz; megmutattad a népek között a te hatalmadat.

16. Megváltottad népedet karoddal a Jákób és a József fiait. Szela.

17. Láttak téged a vizek, oh Isten, láttak téged a vizek és megfélemlének; a mélységek is megrázkódának.

18. A felhők vizet ömlesztének; megzendülének a fellegek, és a te nyílaid széllyel futkostanak.

19. Mennydörgésed zúgott a forgószélben; villámlásaid megvilágosították a mindenséget; megrázkódott és megindult a föld.

20. Utad a tengeren volt és ösvényed a nagy vizeken; és nyomaid nem látszottak meg.

21. Vezetted mint nyájat, a te népedet, Mózesnek és Áronnak kezével.



1A karmesternek, Jedútúnnak: Ászáf zsoltára.

2Hangosan kiáltok Istenhez, Istenhez kiáltok, hogy figyeljen rám.

3Nyomorúságom idején az Úrhoz folyamodom, kezem éjjel is kitárom feléje lankadatlanul, de lelkem nem tud megvigasztalódni.

4Istenre gondolok, és csak sóhajtozom, róla elmélkedem, és elcsügged a lelkem. (Szela.)

5Szemeimet nyitva tartod, szótlanul hánykolódom.

6Gondolkozom a régi napokon, a hajdani esztendőkön.

7Eszembe jutnak énekeim éjjelente, szívemben elmélkedem, és ezt kutatja lelkem:

8Vajon végleg eltaszít az Úr, és nem tart tovább jóakarata?

9Végképp elfogyott szeretete, érvénytelen lett ígérete nemzedékről nemzedékre?

10Elfelejtette kegyelmét az Isten, vagy elnyomta irgalmát a harag? (Szela.)

11Az az én bajom, gondoltam, hogy megváltozott a Felséges jóindulata.

12Emlékezem az ÚR tetteire, visszagondolok hajdani csodáira.

13Végiggondolom minden tettedet, elmélkedem dolgaidon.

14Szent a te utad, Istenem! Van-e oly nagy Isten, mint a mi Istenünk?

15Te vagy az Isten, aki csodákat tettél, megismertetted erődet a népekkel.

16Megváltottad hatalmaddal népedet, Jákób és József fiait. (Szela.)

17Láttak téged a vizek, ó Isten, láttak a vizek, és megremegtek, a mély vizek is reszkettek.

18A felhők ontották a vizet, a magas fellegek mennydörögtek, nyilaid pedig cikáztak.

19Mennydörgésed hangzott a forgószélben, villámok világították be a világot, reszketett és rengett a föld.

20Utad a tengeren át vezetett, ösvényeid a nagy vizeken, lépteid nyoma nem látszott.

21Mint nyájat, úgy vezetted népedet Mózes és Áron által.





 
 
0 komment , kategória:  Biblia  
Zsoltárok könyve 76. fejezet
  2013-04-05 10:38:20, péntek
 
 

ZSOLTÁROK KÖNYVE 76. fejezet


1. Az éneklőmesternek hangszerekkel; Aszáf zsoltára, ének.

2. Ismeretes az Isten Júdában, nagy az ő neve Izráelben.

3. Mert hajléka van Sálemben, és lakhelye Sionban.

4. Ott törte össze a kézív villámait, paizst, szablyát és a hadat. Szela.

5. Ragyogó vagy te, felségesebb, mint a zsákmányadó hegyek.

6. Kifosztattak a bátor szívűek, álmukat aluszszák, és minden hős kezének ereje veszett.

7. A te dorgálásodtól, oh Jákób Istene, megzsibbadt mind szekér, mind ló.

8. Te, te rettenetes vagy, és ki állhat meg orczád előtt, mikor haragszol?

9. Az egekből jelentetted ki ítéletedet; a föld megrettent és elcsendesedett,

10. Mikor felkelt Isten az ítéletre, hogy megszabadítsa a föld minden nyomorultját! Szela.

11. Mert az emberek haragja megdicsőít téged, miután felövezed végső haragodat.

12. Tegyetek fogadást és adjátok meg azokat az Úrnak, a ti Isteneteknek; mindnyájan, a kik ő körülte laknak, hozzanak ajándékot a Rettenetesnek.

13. Mert a fejedelmek gőgjét megtöri, rettenetes a föld királyaihoz.


1A karmesternek: Húros hangszerre. Ászáf zsoltáréneke.

2Ismerik Istent Júdában, nagy az ő neve Izráelben.

3Sálémba került a sátra, lakóhelye a Sionra.

4Ott törte össze a tüzes nyilakat, a pajzsot, a kardot, a harci eszközöket. (Szela.)

5Ragyogó vagy te, hatalmasabb a hegyeknél, ahol zsákmányt ejtenek.

6Kifosztottak lettek az elbizakodottak, álomba merültek, elvesztették erejüket a harcosok.

7Dorgálásodtól, Jákób Istene, mozdulni sem tud a kocsi és a ló.

8Félelmes vagy te, ki állhat meg előtted, amikor haragszol?

9Ha ítéletet hirdetsz a mennyben, félni fog a föld, és elcsendesül.

10Mert ítéletet tart az Isten, szabadulást ad a földön az alázatosaknak. (Szela.)

11Még a haragvó emberek is magasztalni fognak téged, haragjuk maradékát is megfékezed.

12Tegyetek fogadalmat Isteneteknek, az ÚRnak, és teljesítsétek, ti, akik körülötte vagytok! Vigyetek ajándékot a Félelmetesnek,

13aki megtöri a fejedelmek büszkeségét, és félelmet kelt a föld királyaiban!





 
 
0 komment , kategória:  Biblia  
Zsoltárok könyve 75. fejezet
  2013-01-04 13:19:18, péntek
 
 

ZSOLTÁROK KÖNYVE 75. fejezet


1. Az éneklőmesternek, az altashétre, Aszáf zsoltára, ének.

2. Tisztelünk téged, oh Isten, tisztelünk; neved közel van, hirdetik csodatetteid.

3. Ha megszabom a határidőt, én méltányosan ítélek.

4. A föld és annak minden lakosa elcsügged; én erősítem meg annak oszlopait. Szela.

5. A kérkedőknek azt mondom: Ne kérkedjetek; és a gonoszoknak: Ne emeljetek szarvat!

6. Ne emeljétek magasra szarvatokat, ne szóljatok megkeményedett nyakkal;

7. Mert nem napkelettől, sem napnyugattól, s nem is a puszta felől támad a felmagasztalás;

8. Hanem Isten a biró, a ki egyet megaláz, mást felmagasztal!

9. Mert pohár van az Úr kezében, bortól pezseg, nedvvel tele; ha tölt belőle, még seprejét is iszsza és szopja a föld minden gonosztevője.

10. Én pedig hirdetem ezt mindörökké, és éneket mondok a Jákób Istenének.

11. És a gonoszoknak szarvait mind letördelem; az igaznak szarvai pedig felmagasztaltatnak.
 
 
0 komment , kategória:  Biblia  
Zsoltárok könyve 74. fejezet
  2013-01-04 13:18:11, péntek
 
 

ZSOLTÁROK KÖNYVE 74. fejezet


1. Aszáf tanítása. Miért vetettél el, oh Isten, teljesen? Miért füstölög haragod a te legelődnek juhai ellen?

2. Emlékezzél meg a te gyülekezetedről, a melyet régen szerzettél és a melyet megváltottál: a te örökségednek részéről, a Sion hegyéről, a melyen lakozol!

3. Lépj fel a teljes pusztaságba; mindent tönkre tett az ellenség a szent helyen!

4. Támadóid a te gyülekezeted hajlékában ordítanak: jeleiket tűzték fel jelekké.

5. Úgy tünnek fel, mint mikor valaki fejszéjét emelgeti az erdőnek sűrű fáira.

6. Faragványait már mind összetördelték: fejszékkel és pőrölyökkel.

7. Szent helyedet lángba borították; neved hajlékát földig megfertőztették.

8. Ezt mondották szívökben: Dúljuk fel őket mindenestől! Felgyújtották Istennek minden hajlékát az országban.

9. Jeleinket nem látjuk, próféta nincs többé, és nincs közöttünk, a ki tudná: meddig tart ez?

10. Meddig szidalmaz, oh Isten, a sanyargató? Örökké gyalázza-é az ellenség a te nevedet?

11. Miért húzod vissza kezedet, jobbodat? Vond ki kebeledből: végezz!

12. Pedig Isten az én királyom eleitől fogva, a ki szabadításokat mível e föld közepette.

13. Te hasítottad ketté a tengert erőddel; te törted össze a czethalak fejeit a vizekben.

14. Te rontottad meg a leviathánnak fejét, s adtad azt eledelül a pusztai népnek.

15. Te fakasztottad fel a forrást és patakot, te száraztottad meg az örök folyókat.

16. Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot.

17. Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat és a telet te formáltad.

18. Emlékezzél meg erről: ellenség szidalmazta az Urat, s bolond nép káromolta a te nevedet.

19. Ne adjad a fenevadnak a te gerliczédnek lelkét; szegényeidnek gyülekezetéről ne feledkezzél meg végképen!

20. Tekints a szövetségre; mert telve vannak e földnek rejtekhelyei zsaroló tanyákkal.

21. A megrontott ne térjen szégyenvallással vissza; a nyomorult és szűkölködő dicsérje a te nevedet.

22. Kelj fel, oh Isten, és védd a te ügyedet; emlékezzél meg a te gyaláztatásodról, a melylyel naponként illet téged a bolond!

23. Ne felejtkezzél el ellenségeidnek szaváról, és az ellened támadók háborgatásáról, a mely szüntelen nevekedik!
 
 
0 komment , kategória:  Biblia  
Zsoltárok könyve 73. fejezet
  2013-01-04 13:16:16, péntek
 
 

ZSOLTÁROK KÖNYVE 73. fejezet


1. Aszáf zsoltára. Bizony jó Izráelhez az Isten, azokhoz, a kik tiszta szívűek.

2. De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak.

3. Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.

4. Mert halálukig nincsenek kínjaik, és az ő erejök állandó.

5. A halandók nyomorúságában nincs részök, és az emberekkel nem ostoroztatnak.

6. Ezért nyakuknak ékessége kevélység, ruha gyanánt erőszak borítja őket.

7. A kövérség miatt kinn ülnek az ő szemeik, elméjök gondolatjai csaponganak.

8. Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással.

9. Az égre tátogatják szájokat, és nyelvök eljárja a földet.

10. Azért fordul az ő népe ide, hogy tele pohár vizet szürcsölnek;

11. És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?

12. Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyűjtenek!

13. Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet;

14. Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!

15. Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el.

16. Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.

17. Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.

18. Bizony síkos földön helyezted el őket; pusztaságokra vetetted ki őket.

19. Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstől.

20. Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, úgy veted meg képöket.

21. Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:

22. Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.

23. De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.

24. Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsőségbe fogadsz be engem.

25. Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!

26. Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!

27. Mert ímé, a kik eltávoznak tőled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tőled.

28. De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.
 
 
0 komment , kategória:  Biblia  
Zsoltárok könyve 72. fejezet
  2013-01-04 13:14:56, péntek
 
 

ZSOLTÁROK KÖNYVE 72. fejezet


1. Salamoné. Isten, a te ítéletidet add a királynak, és a te igazságodat a király fiának.

2. Hadd ítélje népedet igazsággal, és a te szegényeidet méltányossággal.

3. Teremjenek a hegyek békességet a népnek, és a halmok igazságot.

4. Legyen birája a nép szegényeinek, segítsen a szűkölködőnek fiain, és törje össze az erőszakoskodót.

5. Féljenek téged, a míg a nap áll és a meddig a hold fénylik, nemzedékről nemzedékre.

6. Szálljon alá, mint eső a rétre, mint zápor, a mely megöntözi a földet.

7. Virágozzék az ő idejében az igaz és a béke teljessége, a míg nem lesz a hold.

8. És uralkodjék egyik tengertől a másik tengerig, és a nagy folyamtól a föld határáig.

9. Boruljanak le előtte a pusztalakók, és nyalják ellenségei a port.

10. Tarsis és a szigetek királyai hozzanak ajándékot; Seba és Szeba királyai adománynyal járuljanak elé.

11. Hajoljanak meg előtte mind a királyok, és minden nemzet szolgáljon néki.

12. Mert megszabadítja a kiáltó szűkölködőt; a nyomorultat, a kinek nincs segítője.

13. Könyörül a szegényen és szűkölködőn, s a szűkölködők lelkét megszabadítja;

14. Az elnyomástól és erőszaktól megmenti lelköket, és vérök drága az ő szemében.

15. És éljen ő és adjanak néki Seba aranyából; imádkozzanak érte szüntelen, és áldják őt minden napon.

16. Bő gabona legyen az országban a hegyek tetején is; rengjen gyümölcse, mint a Libanon, s viruljon a városok népe, mint a földnek füve.

17. Tartson neve mindörökké; viruljon neve, míg a nap lesz; vele áldják magokat mind a nemzetek, és magasztalják őt.

18. Áldott az Úr Isten, Izráelnek Istene, a ki csudadolgokat cselekszik egyedül!

19. Áldott legyen az ő dicsőséges neve mindörökké, és teljék be dicsőségével az egész föld. Ámen! Ámen!

20. Itt végződnek Dávidnak, az Isai fiának könyörgései.
 
 
0 komment , kategória:  Biblia  
Zsoltárok könyve 71. fejezet
  2012-10-13 10:33:27, szombat
 
 

ZSOLTÁROK KÖNYVE 71. fejezet


1. Te benned bízom, Uram! Ne szégyenüljek meg soha.

2. A te igazságod szerint ments meg és szabadíts meg engem; hajtsd hozzám füledet és tarts meg engem.

3. Légy sziklaváram, a hova menekülhessek szüntelen; rendelkezzél megtartásom felől, mert kőszálam és erősségem vagy te.

4. Én Istenem, szabadíts meg engem a gonosznak kezéből; a hamisnak és kegyetlennek markából!

5. Mert te vagy az én reménységem, oh Uram, Istenem, én bizodalmam gyermekségemtől fogva!

6. Reád támaszkodom születésem óta; anyámnak méhéből te vontál ki engem; rólad szól az én dicséretem szüntelen.

7. Mintegy csudává lettem sokaknak; de te vagy az én erős bizodalmam.

8. Megtelik szájam dicséreteddel, minden napon a te dicsőségeddel.

9. Ne vess el engem az én vénségemnek idején; mikor elfogy az én erőm, ne hagyj el engem!

10. Mert felőlem szólanak elleneim, és a kik életemre törnek, együtt tanácskoznak,

11. Mondván: Az Isten elhagyta őt! Kergessétek és fogjátok meg, mert nincs, a ki megszabadítsa.

12. Oh Isten, ne távozzál el tőlem! Én Istenem, siess segítségemre!

13. Szégyenüljenek meg és enyészszenek el életemnek ellenségei; borítsa szégyen és gyalázat azokat, a kik vesztemre törnek!

14. Én pedig szüntelen reménylek, és szaporítom minden te dicséretedet.

15. Szájam beszéli a te igazságodat, minden nap a te szabadításodat, mert számát sem tudom.

16. Az Úr Istennek nagy tetteivel járok; csak a te igazságodról emlékezem!

17. Oh Isten, gyermekségemtől tanítottál engem; és mind mostanig hirdetem a te csudadolgaidat.

18. Vénségemig és megőszülésemig se hagyj el engem, oh Isten, hogy hirdessem a te karodat e nemzetségnek, és minden következendőnek a te nagy tetteidet.

19. Hisz a te igazságod, oh Isten, felhat az égig, mert nagyságos dolgokat cselekedtél; kicsoda hasonló te hozzád, oh Isten?!

20. A ki sok bajt és nyomorúságot éreztettél velünk, de ismét megelevenítesz, és a föld mélységéből ismét felhozol minket.

21. Megsokasítod az én nagyságomat; hozzám fordulsz és megvigasztalsz engem.

22. Én is tisztellek téged lanttal a te hűségedért, én Istenem! Éneklek néked hárfával, oh Izráelnek szentje!

23. Örvendeznek az én ajakim, hogy énekelhetek néked, és lelkem is, a melyet megváltottál.

24. Nyelvem is minden napon hirdeti a te igazságodat, mert megszégyenültek és gyalázattal illettettek, a kik vesztemre törnek.
 
 
0 komment , kategória:  Biblia  
     1/56 oldal   Bejegyzések száma: 559 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 20 db bejegyzés
e év: 240 db bejegyzés
Összes: 103860 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 5152
  • e Hét: 34505
  • e Hónap: 177717
  • e Év: 2183587
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.