Belépés
sacimama.blog.xfree.hu
Fordulj el a rossztól és tégy jót, keresd a békét és azt kövesd!" Zsolt 33,15 Németh Jenőné Saci
1952.06.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Emlékezet, értelem és akarat együtt a lélek 3 fő képessége
  2017-11-24 21:43:45, péntek
 
  Link



Milyen értékes a mise, mindenekelőtt az ,,emlékezet" bibliai értelmét kell megértenünk.

Az ,,nem csupán visszaemlékezés a múlt eseményeire, hanem azokat bizonyos módon jelenvalóvá és jelen idejűvé is teszi. Izrael így érti szabadulását Egyiptomból: valahányszor ünneplik a húsvétot, a kivonulás eseményei megjelennek a hívők emlékezetében, hogy életüket ezen eseményeknek megfelelően alakítsák" (A Katolikus Egyház katekizmusa, 1363). Kínszenvedésével, halálával, feltámadásával és mennybemenetelével Jézus Krisztus beteljesítette a húsvétot. A mise pedig az ő húsvétjának, az ő ,,exodusának" emlékezete: ezt a ,,kivonulást" értünk vállalta, hogy kivezessen minket a szolgaságból, és bevezessen minket az örök életet adó ígéret földjére. Tehát nemcsak megemlékezés, nem, hanem annál több: annak jelenvalóvá tétele, ami húsz évszázaddal ezelőtt történt.

/Ferenc pápa/
Link

A katolikus lexikonban ezt olvashatjuk: Szent Ágoston és követői szerint az emlékezet az értelemmel és akarattal együtt a lélek 3 fő képessége. Az emlékezet megőrzi és fölidézi a múltban tanult és észlelt dolgokat, a léleknek az a helye, ahol az ember Istennel találkozik, ahol Isten és az ember közelségbe kerül, mert lényegileg vannak közel egymáshoz. E tanítás teológiai alapja az emberi lét részesedése az isteni létben, mely szerint az ember az emlékezetében őrzi eredetének és életének forrását. Az emlékezet az ember legbelsejét jelenti, tehát egészen mást, mint a modern nyelvhasználatban.

(Szent Ágoston: ,,Kívül nem találtalak meg, Uram, hiába kerestelek, mert a legbensőmben voltál".)

 
 
0 komment , kategória:  Α - Ω Szentmise  
A mi fejünkben a saját előny forgatókönyvünk van
  2016-07-22 20:00:50, péntek
 
 

A mi fejünkben a saját előny forgatókönyvünk van és nem az ami a másik személynek tényleg jó. Próbálkozzunk helyesen válaszolni arra, hogy a másiknak mi az elsődleges igénye, hogy a mennyország épüljön köztünk. Ámen Köszönjük Miklós atya

Videó: Link

 
 
0 komment , kategória:  Α - Ω Szentmise  
Szellemi és lelki út bejárása - a hit racionalitása
  2016-03-28 21:26:59, hétfő
 
 
*********

2016. március 27. Húsvétvasárnap, Urunk Saját videótáramba teszem ezt!
feltöltve: 2016-03-28 21:34:34
feltöltő: sacimama
nézettség: 531
szavazatok: 0
kommentek: 0
kulcs: Húsvétvasárnap, Urunk, feltámadása, Evangélium, Szentbeszéd,
kategória: család
leírás: 2016. március 27. Húsvétvasárnap, Urunk feltámadása Szent Margit Templom Szentbeszéd: Dr.Rumszauer Miklós plébános A hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Odaérve...

URL:  

Küldöm ismerőseimnek!
Tetszik a videó! Szavazok rá!


Szent Margit Templom
Szentbeszéd: Dr.Rumszauer Miklós plébános


Miért hihető az, ami egyébként hihetetlen volna, hogy Jézus Krisztus a halálból feltámadt és ÉL!

Ha valaki éli az Istentől akart kegyelmi életét, akkor előbb-utóbb meg fog születni a szívében az a meggyőződés, az a hit, az a szeretet ami remény, amely a feltámadás örömhír üzenete és amely áthatja a világot, most , mindenkor, mindörökké.


 
 
0 komment , kategória:  Α - Ω Szentmise  
A szentmise bemutatásának a helye a templom
  2015-09-11 21:22:07, péntek
 
  Link



Fotó: Az átváltozás temploma Lagosz (Nigéria)


Kránitz Mihály teológus sorozata (10. rész)

Az Istent megillető hódolat áldozat formájában a mindenkori vallási hagyomány része. Ábrahám állatáldozatot mutat be, amikor Isten megjelenik előtte. Mózes a választott nép jelenlétében a Sínai-hegyen teszi ugyanezt, majd Salamon király idejében díszes templom épül a különféle áldozatok bemutatása számára.

A lehatárolt terület az Istennel való találkozás kiemelt helye, és az áldozatbemutatás helyszíne. A kultúra fejlődésével együtt alakul a szakrális művészet, mely a hely szent jellegének megfelelően a természetfölötti világ képmása, és az Istennek lefoglalt hely.

A Szentírásban az Apostolok Cselekedeteiben olvashatjuk, hogy a keresztények házaknál jöttek össze a kenyértörés, vagyis a szentmise bemutatására. A középpontban mindig az oltár állt, ahol a pap az áldozatot bemutatta. Maga Jézus is egy zárt helyszínen, az úgynevezett felső teremben tartotta az utolsó vacsorát tanítványaival, amelynek keretében elővételezte saját keresztáldozatát. A vacsora végén pedig kijelentette: ,,ezt cselekedjétek az én emlékezetemre".
Kétezer év óta az Egyház a szentmise ünnepléséhez kápolnákat, templomokat és bazilikákat épített. Minden templom középpontja a szentély, mely a leggyakrabban egy hosszanti hajó végénél található, és félkörívben záródik. Ez a szentmise bemutatásának a helye és ott őrzik az Oltáriszentséget, az Eucharisztiát.
Az első századokban a hosszú csarnoktemplomok voltak jellemzőek, a román kor a várszerű és tornyokkal is megerősített templomot kedvelte, majd a gótika gyönyörű katedrálisokat épített.
A reneszánsz világot váltotta fel a barokk kor, melynek legfőbb építészeti alkotásai éppen a templomok voltak. Míg a román kor a lélek elmélyedését, a gótika a lélek szárnyalását, addig a barokk kor az emberi érzelmek megnyilvánulását jelentette. A külső díszítés, a szobrok és a festmények egy új lelki magatartást tükröztek, és a templomépítészetben az ünneplés gazdag kifejezőeszközeit alkalmazták. Ennek a kornak egyik kiemelkedő temploma a római Szent Péter-bazilika.

A barokk után a klasszikus stílus került előtérbe, majd pedig a XX. század elején a régi korok iránti nosztalgiával a neoromán és a neogót stílus érvényesült az építészetben. A XX. század nagy tragédiái a keresztény művészetet sem kímélték, és egyre nehezebb volt olyan maradandót alkotni, mely méltó épület az áldozatbemutatáshoz, és egyúttal kifejező is az emberi szépérzék számára.

A modern templomépületek közül több a hasznosság és az egyszerűség szempontjait tartotta szem előtt. Kevésbé érvényesült az áldozatbemutatás titok-, vagyis misztériumjellegéből fakadó szent építészeti hagyományok követése.

A templom legyen továbbra is az Isten háza, ahol a teremtmény dicsérheti Teremtőjét, bűneinek bocsánat kéri, és ahol a szentmise, a legszentebb áldozat bemutatásával, önmagát átadhatja az Atyának és befogadhatja Fiát, Jézus Krisztust, a világ Megváltóját.




 
 
0 komment , kategória:  Α - Ω Szentmise  
A Randi napja a nagy Ő-vel
  2014-11-09 17:35:03, vasárnap
 
  Szeret engem Isten? Számítok neki valamit? Sokan gondolkodnak hasonló kérdéseken. Talán azért is mondhatjuk ezt, mert egyre inkább népszerű a természetfölötti. De min múlik az, hogy jó kapcsolatom legyen Istennel?

...... .............

Link

A legjobb, ha oda fordulunk kérdésünkkel, ahol biztosan válaszra lelünk, vagyis a Bibliához. A Szentírás szerint az ember és a Teremtő kapcsolata hasonló a mátkapár kapcsolatához. Ahol az Úr maga a vőlegény, az egyház pedig a menyasszony. Ez a hasonlat megmutat néhány dolgot. Először is, Isten szeret bennünket a legjobban a világon. Ő jegyzett el minket, Ő hódított meg minket és nyerte el a szívünket, ahogy ezt a vőlegény teszi. Ő végtelenül elkötelezett felénk, ígérete köti hozzánk, amit önként vállalt. Másodszor, ahogy a leendő férj, Ő is az eljövendő közös életre készül. Házat épít, helyet készít, hogy aráját Atyja házába vigye. Célja nem a pillanatnyi boldogság elnyerése, hanem az öröklét harmóniája. Ő maga az esküvő szervezője is, és a legpompásabb ceremóniára készül, amit látott a világ. Harmadszor, mindent kész megtenni, hogy kedvese vele tölthesse ezt az időt. Folyamatosan ápolja velünk a kapcsolatot és csak arra kér, hogy mi is ezt tegyük. Ennek a kapcsolatnak különleges eszköze az Úr napja, a teremtés emlékünnepe, a szombat, a nyugalomnap.

Isten a hét hetedik napját arra szánja, hogy azokkal legyen, akiket a legjobban szeret, akikért Önmagát is kész volt feláldozni. Ha az eredeti hasonlatnál maradunk, akkor ez a nap a randi napja. Minden héten egyszer a mi Urunk mindent félre tesz, hogy velünk lehessen. Megajándékoz bennünket jelenlétével, figyelmességével. Elhalmoz ajándékaival, szeretetével. Azt szeretné, ha ez a nap számunkra is olyan gyönyörűség lenne, mint számára. Ezért szeretné, hogy megkülönböztessük a szombatot minden másik naptól, mégpedig úgy, hogy minden percét Neki szenteljük. Mi a nehéz ebben? Hiszen a szerelmes alig várja a kedvesével töltött időt! Ha arra készülünk, hogy Vele leszünk, akkor nem tervezünk más programot, nem érdekelnek egyéb szórakozások. Az együtt töltött percek elfeledtetik velünk a munkánk terhét, a hétköznapok gondjait.

Forrás: reggelidicseret
 
 
0 komment , kategória:  Α - Ω Szentmise  
MIÉRT IS JÁRJUNK SZENTMISÉRE 3. rész
  2013-06-07 21:52:38, péntek
 
  SOROZAT ARRÓL,HOGY MIÉRT IS JÁRJUNK SZENTMISÉRE( 3)


A SZERETET HOSSZÚ ZARÁNDOKÚTJA

Ha van nyilvánvaló tény a Bibliában, akkor a következő mindenképpen az: Isten nem sietteti jövetelét. Semmit nem erőszakol, nem tesz mindent egyszerre, elsietve.
Az idő hűséges szövetségese. Isten azt akarja, hogy vágyódjunk utána - ahogy bármi más szerelemnek is a jellemzője, hogy az idővel szövetségesként és pedagógusként bánik.
Így van ez a szentmisében is, amely lassan vezeti az embert egészen a tetőpontig. Elképzelhető lenne az is, hogy egyszerűen csak összejövünk, mindjárt átváltoztatjuk a kenyeret és a bort, megáldozunk, és rövid hálaadással el is búcsúzunk.
De hiszen megkapnánk a legfontosabbat, nem?
Igen, de a szentmise éppenséggel egyáltalán nem hajszolt emberek számára rendezett önkiszolgáló.
Az eukarisztikus ünnep türelmes emelkedés az Istennel szeretetben történő egyesülésig.

A csúcs felé vezető út során négy fokozaton kell átlépni.

Először az első találkozásén: az ember habozva bemutatkozik Istennek, tudomásul véve, ki ő, és kicsoda Isten. Ez a MEGNYITÓ LITURGIA, félénk közeledés, a bizalom cseréje.
"Szelídíts meg!" - mondta a róka a Kis Hercegnek:
"Közelebb jöhetek Hozzád?"

Majd a szembetalálkozás pillanata következik. Az IGELITURGIA során Isten Igéjével szólítja meg az embert: felállítja követelményeit,ismerteti ígéreteit.Egyúttal választ is vár.Az egyház a zsoltár és az egyetemes könyörgés által válaszol.

A harmadik fokozat a szívek párbeszéde: az EUKARISZTIKUS IMÁDSÁG. Itt már nincs prédikáció, nincs tanítás, sem beszéd, sem válasz. Csak a szeretet nyelve van: az imádság, a szívek párbeszéde.
Nem kell többé elemezni, elmélkedni, megfontolni, csak egy dolog számít: megtalálni a helyes hullámhosszot, és rákapcsolódni.

Az utolsó lépcső a találkozó csúcsa: a SZENTÁLDOZÁS.



Link


Mondhatjuk úgy is: a szájak, sőt a testek találkozója. Mert itt magának az Úrnak a Testét érintjük. Ő pedig a miénket: Testét esszük és Vérét isszuk.
A szentmise egyszerűen a szerelem útját követi: megismerkedni, szembetalálkozni, a szívek nyelvén beszélni, "egy testté válni".

folyt. köv.

1. rész Link

2. részLink
 
 
0 komment , kategória:  Α - Ω Szentmise  
MIÉRT IS JÁRJUNK SZENTMISÉRE 2. rész
  2013-06-07 21:20:19, péntek
 
  SOROZAT ARRÓL, HOGY MIÉRT IS JÁRJUNK SZENTMISÉRE( 2)

A "HOGYAN" ÉS A "MIÉRT"

A mise megközelíthető az értelem kerülőútján. Feltehetünk intellektuális kérdéseket e tárgyban: hogyan folyik le, mi az eredete, mit jelentenek szertartásai és szövegei?
Mindezek a mise "hogyanját" érintik, és tökéletesen jogos kérdések. De még ha valamennyi kielégítő választ kapott is, még egyáltalán nem biztos, hogy megértettük a mise lényegét.

Ez nem érthető meg másként, csak a szívvel: akkor, ha ragaszkodni kezdünk hozzá.

A "hogyan" mellett ott van a "miért" is.Válaszunk ezúttal egyszerű,de egyszersmind nehéz: a mise azért van,mert Isten ragaszkodik hozzánk,azóta van,hogy köztünk kíván lakni,találkozni velünk Fiában,akit megfeszítettek,meghalt és feltámadt.

A szentmise Isten irántunk érzett szeretetének,velünk kötött utolsó és végleges Szövetségének misztériuma. Hála a misének, Isten és az emberek többé soha nem választhatók szét egymástól.
A szeretetnek (és a bocsánatnak) ez a Szövetsége régóta megkezdődött Isten és az ember között.Isten már Noéval szövetséget kötött: később Ábrahámmal,majd Mózessel a Sínai hegyen.De az ember minden alkalommal megszegte kötelezettségeit és hűtlenné vált.A próféták olyan Szövetségről álmodtak,amely többé nem kőtáblákra,hanem az emberi szívbe lesz írva,és amely többé nem szeghető meg.Az utolsó vacsorán Jézus kijelenti: ez a felbonthatatlan Szövetség van jelen ezentúl kereszten kiontott Vérében.Ezt halljuk minden szentmisén a bor átváltoztatásakor.

Egész sor információt gyűjthetnénk össze a szentmiséről.
Végig elemezhetjük liturgiáját, készíthetünk pompás szertartásokat, átvilágíthatjuk, számba vehetjük legkisebb részletéig. Mindebből nem fakad automatikusan valódi megértés, mert ez a szív ügye: csak az érti a misét,aki szereti.




Link


Ami megigéz benne,azt sokkal inkább az oltáron innen kell keresni,nevezetesen a hívők szívében,mintsem a másik oldalon,magában a liturgiában.
Bizonyos szentmisék alkalmával nem történik semmi különleges,mégis ezek rendkívül tartalmasak,intenzívek ,melegséget árasztanak.Nem a szertartás külső felépítésének,hanem az összegyűlt közösség belső szerkezetének köszönhetően.
Ehhez a "szív általi" megértéshez szeretnénk hozzásegíteni mindenkit.

folytatása következik
előző (1) rész ittLink
 
 
0 komment , kategória:  Α - Ω Szentmise  
MIÉRT IS JÁRJUNK SZENTMISÉRE 1. rész
  2013-06-07 16:47:29, péntek
 
  SOROZAT ARRÓL,HOGY MIÉRT IS JÁRJUNK SZENTMISÉRE( 1 )


Gyakran halljuk - főként fiatalok részéről - : "Szívesen mennék misére,de nem sokat értek belőle, hogy azt ne mondjam, semmit."
Hasonló megjegyzés bizonyos idegenkedés vagy rosszindulat udvarias megfogalmazása is lehet,de gyakran valódi igazságot hordoz. Nagy tudatlanság uralkodik a mise mivoltát illetően.

Ez pedig nem is annyira meglepő. Az eukarisztikus ünneplés különös adottság a mi kultúránkban. Természetesen értjük, hogy mi az étkezés. De ez különleges természetű, amely nem csillapítja az éhséget. Az eukarisztia ráadásul áldozat is, és erre a mi korunk még inkább érzékeny. Régi könyvekből vett szövegekben olvashatunk róla, és maga a szimbolikája régmúlt időkre nyúlik vissza. A mise megértéséhez szükséges a zsidó és őskeresztény háttér, komoly emlékezetet és megszokást követel. És mindenekfölött: a mise érthetetlen, ha nincs érzékünk a láthatatlanhoz, ha nincs hitünk.





Emlékezzünk az emmauszi tanítványokra. Nem volt-e meg minden szükséges feltétele, hogy felismerjék Jézust a kenyértörésben? Emlékezetünkben még frissen élt mindannak az emléke, ami Jézussal történt a megelőző héten: a zsidó kultúrában nőttek fel, ahol megszokott volt szombat napon megtörni a kenyeret és megáldani a kelyhet: problémamentesen éltek a vallásos étkezés hagyományában, amely időben az Egyiptomból való kijövetelig nyúlt vissza, ahol minden étkezés szent volt: de főleg hitük, reményük, szeretetük volt nagy. És mégis, nekik is időre volt szükségük, hogy megértsék; kérdéseket kellett feltenniük az idegennek az úton; meghallgatták, haboztak, vendégül látták, sürgették; és csak mindennek a végén ismerték fel.

Meglepő-e,hogy számunkra még nehezebbnek bizonyul a dolog?

Mindazonáltal nem lehetetlennek, és ez az oka a jelen sorozatunknak a vasárnapi mise kapcsán.


folyt.köv.
2. rész: katt a linkre Link
 
 
0 komment , kategória:  Α - Ω Szentmise  
Hivatások világnapja - Húsvét 4. vasárnapja
  2013-04-21 09:35:19, vasárnap
 
 



Sokan vagyunk és sokfélék. Mindannyiunk hivatása azonban egy tőről fakad, aki nem más, mint Krisztus. A Tőle kapott hivatást előbb felismerjük, majd készülünk rá, végül pedig életünk folyamán gondozzuk, ápoljuk, hogy ezáltal embertársainkat szolgáljuk és így mi is Krisztus megváltó művéhez kapcsolódjunk. Szeretnénk, ha a hivatások világnapja hivatásunkban, hivatásunk keresésében, a szolgálatban való megerősödést jelentene: hogy akár ifjúként, akár szülőként, akár papként, szerzetesként, idősként, betegként, de orvosként, tanárként, gyári munkásként, mezőgazdászként, sőt akár munkanélküliként is szolgálatom révén mind jobban kötődjek Krisztushoz.
 
 
1 komment , kategória:  Α - Ω Szentmise  
Szentmise: Josip L. tanítása
  2010-01-22 21:52:54, péntek
 
  SZENTMISE Josip Loncar tanítása

Mert a szentmise egy olyan hely, ahol az ISTEN természetfeletti cselekedeteit tapasztalhatjuk meg!

Akkor ott folytatjuk, ahol abba hagytuk. Arról beszéltünk, hogy a mi áldozatunk a Mindenható Atyának jó lenne.

Hogy jó legyen az áldozatunk áldást, a hálaadást és a felajánlást kell, hogy tartalmazza.

Az Eucharisztiát összehasonlítottuk a pászkával. Elmondtuk, hogy a 4 legnagyobb nyereség ebből a pászkából a védelem, a megszabadulás, az anyagi áldás és az egészség. Ezek azok a dolgok, amik bennünket a legjobban érdekelnek. Ha Izajás próféta 53. fejezetét megnézitek, meglátjátok, hogy mi történt valójában a Golgotán.

Iz 53
Iz 53.1
Ki hitt abban, amit hallottunk, és az Úr karja ki előtt nyilvánult meg?
Iz 53.2
Úgy nőtt fel előttünk, mint a hajtás, és mint a gyökér a szomjas földből. Nem volt sem szép, sem ékes [hiszen láttuk], a külsejére nézve nem volt vonzó.
Iz 53.3
Megvetett volt, utolsó az emberek között, a fájdalmak férfia, aki tudta, mi a szenvedés; olyan, aki elől iszonyattal eltakarjuk arcunkat, megvetett, akit bizony nem becsültünk sokra.
Iz 53.4
Bár a mi betegségeinket viselte, és a mi fájdalmaink nehezedtek rá, mégis (Istentől) megvertnek néztük, olyannak, akire lesújtott az Isten, és akit megalázott.



Iz 53.5
Igen, a mi bűneinkért szúrták át, a mi gonoszságainkért törték össze; a mi békességünkért érte utol a büntetés, az ő sebei szereztek nekünk gyógyulást.
Iz 53.6
Mi mindnyájan, mint a juhok, tévelyegtünk, ki-ki a maga útjára tért, és az Úr mégis az ő vállára rakta mindnyájunk gonoszságát.
Iz 53.7
Megkínozták, s ő alázattal elviselte, nem nyitotta ki a száját. Mint a juh, amelyet leölni visznek, vagy amint a bárány elnémul nyírója előtt, ő sem nyitotta ki a száját.
Iz 53.8
Erőszakos ítélettel végeztek vele. Ugyan ki törődik egyáltalán ügyével? Igen, kitépték az élők földjéből, és bűneink miatt halállal sújtották.
Iz 53.9
A gonoszok közt adtak neki sírboltot, és a gazdagok mellé temették el, bár nem vitt végbe gonoszságot, sem álnokság nem volt a szájában.
Iz 53.10
Úgy tetszett az Úrnak, hogy összetöri a szenvedéssel. Ha odaadja életét engesztelő áldozatul: látni fogja utódait, hosszúra nyúlik élete, és teljesül általa az Úr akarata.
Iz 53.11
"Majd ha véget ér lelkének gyötrelme, látni fogja a világosságot, és megelégedés tölti el. Szenvedésével sokakat megigazultakká tesz szolgám, mivel gonoszságaikat magára vállalta.
Iz 53.12
Ezért osztályrészül sokakat adok neki, és a hatalmasok lesznek a zsákmánya, amiért életét halálra adta, és a gonosztevők közé sorolták, noha sokak vétkeit hordozta, és közben imádkozott a bűnösökért."

Tehát Jézus meghalt a mi bűneinkért. A mi halálunkat halta meg, hogy mi nekünk az Ő élete legyen. Magára vette a mi gyengeségeinket, az Ő sebeiben meggyógyultunk. Elvette a mi békétlenségünket és az Ő békéjét adta nekünk. Ugyan így elvette a mi szomorúságunkat, csalódásainkat, félelmeinket. Tehát elvette ennek a világnak az összes rosszát és a jót adta nekünk.

Még mielőtt tovább mennénk szeretném elmondani az én véleményemet (hallottam már másoktól is ezt a véleményt).
Az Eucharisztiának



a legnagyobb eseménynek kellene lenni ahhoz, hogy a keresztények egységét érje el.
Ami a görög katolikus (pravoszláv) testvéreket illeti nekik ezzel nincs gondjuk. Nekik megvan az Eucharisztia és az összes többi egység. Velük az ökumené nagyon egyszerű lenne. De amíg a protestánsok nagy részének nincs meg az Eucharisztia - még akkor is hogy ha már sokan elkezdtek gondolkodni azon, Jézus az Eucharisztiában valóságosan van jelen - én úgy gondolom, hogy az Egyház egységébe fogjuk őket vezetni. Akkor amikor mi, akik karizmatikusok vagyunk, akiknek közösségük van velük, akik elfogadjuk őket, mint testvéreket és nővéreket. Amikor elkezdünk nekik tanúságot tenni az Eucharisztia áldásáról. Ha nektek az Eucharisztia az élet kezdete és célja lesz, ha beléptek az Eucharisztia misztériumába és ha erről tanúságot tesztek nekik, akkor ők is meg akarják majd tapasztalni ezt az Eucharisztiát.

Engem a horvát protestánsok hívnak, hogy tartsak nekik előadásokat és imákat. Mindig azt mondom nekik, hogy fennáll az a veszély, hogy katolikussá váltok.
Ők azt mondják, hogy vállalják ezt a rizikót.

A szentségekről beszélek nekik, a Katolikus Egyháznak a hitéről és ők nem győznek rácsodálkozni. Nekik eddig nem voltak ilyen véleményeik. Azt mondják, hogy számukra mindez elfogadható. Nekik egészen más véleményük volt ezekről a dolgokról.
Én arra gondoltam, hogy amikor ezekről beszéltem nekik, hogy soha többé nem fognak hívni. De nem ez történt. Ha meg tudjátok mutatni nekik, hogy mi a ti életetek ereje, ha elmondjátok a szentgyónás tapasztalatait, vagy bármilyen más megtapasztalást elkezdenek majd gondolkodni. Csak idő kérdése, hogy mikor találnak ki valamit. A csúcs az Eucharisztia. Jézus azt mondta, hogy ez az én testem és az én vérem.



Ha nem eszitek az én testemet és nem isszátok az én véremet nem lesz életetek.

Azt mondom nekik OK ez számotokra csak egy megemlékezés, de akkor mondjátok meg nekem, hogy honnan szerzitek be JÉZUS testét. Ha nincs benne az Eucharisztiában akkor honnan veszitek.? Nyilvánvaló, hogy JÉZUS nem tréfálkozott, amikor azt mondta, hogy ennünk kell az Ő testét és innunk kell az Ő vérét. Nagyon sok katolikus csak a testet veszi magához és nem issza a vért, mert nem válik számukra lehetővé, még akkor is ha az Egyház támogatja azt, hogy az áldozás során két színben áldozzunk. Vannak papok, akik azt mondják, hogy a szent testben Jézus egyenlően van jelen, mintha a vér is ott lenne, azaz nincs szükség a vérre. Ugyan úgy az ISTEN jelen van a szavakban. Ha eszerint az elgondolás szerint mennénk, akkor nyugodtan mondhatnánk, hogy nem kell nekünk a test hiszen elég nekünk az ISTEN szava is. Jelen van a Szentlélekben, amelyet a keresztelésben kaptunk meg. Akkor nem kell nekünk a szó sem és így mehetnénk lépésről lépésre. Ezeknek a papoknak ajánlok valamit:
,,hogyha az úgy igaz, ahogy ti állítjátok, akkor ti magatok áldozzatok a KRISZTUS testével a többieknek pedig adjátok a testet és a vért. Ha mindegy. Mert, amikor már rólam van szó, akkor már nem mindegy. Ha másokról van szó, akkor mindegy.
De Jézus egyértelműen mondta: ha nem eszitek és nem isszátok ...



Tény, hogy minden katolikus lehetőséget kaphat erre az áldozásra, ha ezt valójában akarja. Mert vannak olyan templomok, ahol ez így szokás. Vannak olyan alkalmak, amikor ez így történik. Tehát nem mondhatjátok, hogy elérhetetlen számotokra.
Tehát ha hozzá akartok járulni az ökumenéhez, ahhoz, hogy a keresztények egyesüljenek, akkor bele kell látnunk az Eucharisztia misztériumába. Mert mondtuk, hogy az Eucharisztia alatt Krisztus teste teljes mértékben jelen van. Nekünk ehhez a kincshez közel kell vonzanunk a többieket, de először nekünk kell ezt a kincset megismerni, felfedezni.
A protestánsok bennünket ahhoz a kincshez hoztak közel, ami az ISTEN szavát jelenti. Nekünk pedig közel kell hozni az Eucharisztia kincséhez és a szentségekhez. Jó, gondolom ez most már világos. Menjünk tovább a szentmisére.

Mondtuk, hogy vannak különböző szándékaink. Valami előkészületeink. Ezeket a szándékokat átvisszük az egész szentmisén. Valamelyik szándékunk lehet a fő szándékunk. Attól a helyzettől függően, amiben éppen akkor vagyunk.



Imádkozhatunk pl. valakinek a megtéréséért, gyógyulásáért, megszabadulásáért, anyagi áldásért és imádkozhatunk bármilyen más fontos dologért. Amik számunkra fontosak vagy azoknak a személyeknek fontosak, akikért imádkozunk. Minél több ilyen szándékunknak kellene, hogy legyen. Tény, hogy mindannyian bűnösök vagyunk, hogy mindannyian meg vagyunk kötözve a bűn rabságával. Bárki aki azt állítja, hogy nem rabja a bűnnek az nem ismerkedett meg önmagával eléggé. Újra és újra megszabadulás kell. Mindennapi megszentelődés,mert nagyon sok olyan dologhoz kötődtünk, oda kötöződtünk, amelyek megakadályozzák, hogy teljes mértékben elfogadják ISTENT. Ezért mondtuk azt, hogy a szentmise a bűnbánattal kezdődik.
Menjünk a Szentmise elejétől.

A belépési énekkel kezdődik. Még akkor is, hogyha már tulajdonképpen az előkészületnek azzal az ébredés pillanatával kell kezdődnie, amikor felkeltek és készültök a misére. Vagy hogyha este, vagy a nap más szakaszában mentek a misére, akkor azzal a gondolkodással, elmélkedéssel a miséről, mielőtt a misére mentek.

Három üdvözlés van, amit a pap használ:
1.Az első az Úr legyen veletek!
2.Emeljük fel szívünket és
3.adjunk hálát Urunknak ISTENÜNKNEK!




Legtöbbször az Úr legyen veleteket használják, mert az a legrövidebb. Tehát ez azt jelenti, hogy az egész szentmise alatt az ISTEN legyen veletek. Erre azt válaszoljuk, hogy a te lelkeddel.
Már itt emlékeztetjük magunkat, hogy a szentmise egy lelki dolog. Belépünk a lelkiség szintjébe és ezáltal a mi emberi lelkünk aktívvá válik. Belépünk abba a lelkiségi szintbe, ahol nincs idő és nincs térhatár. És annak kell történnie, amit II.János Pál pápa az Eucharisztiáról írt enciklikában mondott. Lélekben a golgotán vagyunk és a feltámadás pillanatában is (,,Az Eucharisztiában birtokoljuk Jézust, az ő megváltó áldozatát, az ő föltámadását, benne birtokoljuk a Szentlélek ajándékát, az Atya imádását, az engedelmességet és a szeretetet.. - ECCLESIA DE EUCHARISTIA 60. pontjában a Befejezésben.) Ez az áldozat nem ismétlődik meg. Ehhez nem teszünk semmit és semmit nem veszünk el belőle. Hanem ahogy a pápa mondja JÉZUS KRISZTUS lehetőséget adott nekünk, hogy az Eucharisztián keresztül az időtlenségbe lépjünk és hogy hozzá tudjunk kapcsolódni az Ő kereszten való szenvedéséhez és keresztáldozatához. Még akkor is ha ez 2000 évvel ezelőtt történt. Mi minden szentmisén beléphetünk ebbe az eseménybe. Ez egyedül a lélekben lehet. A mi testünk és a mi agyunk ezt nem teheti meg! De a lelkünk az megteheti. Tehát emlékeztessük önmagunkat, hogy ez egy lelki dolog! És akkor imádkozzuk a bűnbocsánat imáját.

17:30

Akkor tudjuk, hogy van egy függőleges és egy horizontális tér. A lélekben tudjuk, hogy a szentmisén az egész Egyház van jelen. Az ISTEN, minden szent, az angyalok az élükön az ISTEN trónjával. A Szentmisén ugyan úgy jelen van a tisztító tűz Egyháza és a földi vagy harcoló Egyház.

Ha megnézzük ezt a függőleges teret ha valóban elhatároztuk, hogy letegyük a bűneinket szakítani akarunk a rossz szokásokkal, ezért bűnbánatot tartunk, felfelé nézünk az égbe és ezért mondjuk:
,,Gyónom a mindenható Istennek és nektek testvéreim, hogy sokszor és sokat vétkeztem gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással: én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem.
Kérem ezért a boldogságos, mindenkor szeplőtelen Szűz Máriát, az összes angyalokat és szenteket, és titeket, testvéreim, hogy imádkozzatok érettem Urunkhoz, Istenünkhöz.". Tehát te most a te hitedet és a te bizalmadat a szentekbe és az angyalokba helyezed. És különösen azt a szentet, akinek aznap van az ünnepe

Ez egy ima a többi bűnös számára is.

És itt már a Golgotán vagyunk!



Jézust nézzük a kereszten és tudjuk, hogy a kereszt körül az egész világ jelen van. A kereszt valakik számára látható, de van akik nem láthatják. Sok olyan ember van a világon, akik soha nem hallottak Jézus Krisztus keresztjéről. Vannak, akik hallottak, de nem törődnek vele. De nekünk minden Szentmisén látnunk kell, hogy kik vannak jelen. Jelen van 50 milliárd olyan ember, akiknek semmit nem jelent JÉZUS KRISZTUS a kereszten. A kereszt ott áll ők láthatják, de valakinek oda kell mennünk hozzájuk és azt kell mondanunk, hogy nézd ott a kereszt!

Azon a kereszten JÉZUS KRISZTUS van jelen, ezért és ezért ... Ha valaki nem fogja meg őket és nem irányítja a keresztre a figyelmüket soha nem fogják észrevenni. Azt fogod mondani az imádban, hogy Mennyei Atyám ez így nem lehet a te fiad nem halhatott meg hiába! Mennyi jó ember van ezek között az emberek között!!! akik nagyon szenvednek, akik az igazságot keresik, akik az Istent keresik, de közbenjáró nélkül nem tudják megtalálni!

Hogyha az Úr munkásokat küld a szőlőbe, ha nem küld munkásokat a szőlőbe és nem küld aratókat akkor sokan olyanok nem fognak megmenekülni, akik megmenekülhettek volna. Ekkor világossá válik, hogy mennyire fontos az evangelizáció. Áldjátok mindazokat, akik evangelizálnak. Köszönjétek meg őket ISTENNEK, dicsőítsétek ISTENT értük. Az Isten mindannyiunknak megadta azt a hitet, hogy ezt tehessük. Nem azért választott ki bennünket, hogy a katolikus hitet élvezzük, hanem, hogy hirdessük az Ő megváltását. Látjuk azokat az embereket, akik már hallottak a keresztről, de nem törődnek vele. Miért nem törődnek vele? Azért mert nem tudják mit tesznek. Mert senki nem mondta el nekik a kereszt igazságát. Nem tudtak dönteni, mert nem tudják mi az igazság. Jézus Krisztus azt mondta a kereszten, valóban azt mondta: ,,Bocsásd meg nekik, mert nem tudják mit tesznek.!"

Ha tudnák, hogy mi a bűn ritkán esne bűnbe valaki!
A fő oka annak, hogy bűnbe esünk az, hogy nem is tudjuk mi a bűn. Nem tudjuk a bűnnek a valódi jelentőségét. És ennek a jelentőségéről a legnagyobb tudást a golgotán szerezhetjük meg. Hogyha lelki szemeinkkel meglátjuk azt a szellemi igazságot, amit Jézus Krisztus keresztáldozata tett. Időt kell eltöltenünk azzal, hogy nézzük a tömeget a kereszt közelében.

Válasszátok ki azokat a személyeket, akiket ISTENHEZ akartok vezetni. Ne kezdjétek el azonnal az egész világot megmenteni. Csak annyit tegyetek, amennyi a ti hitetek. Legyetek hűségesek kicsiben és akkor az ISTEN nagyot fog adni. Kezdjétek el eggyel. És mondjátok az Atyának, hogy a Te Fiad nem halhatott meg hiába. Meg kell, hogy meneküljön ez a valaki. Ha engem megmentettél, akkor őt is meg kell mentened. Én nála rosszabb voltam és megmentettél, akkor őt is meg kell mentened. Te nem vagy személyválogató.

Ha neked valóban fontos, akkor nyisd meg az ISTEN szívének kapuit!
Tulajdonképpen mutasd meg JÉZUSNAK, hogy lássa a keresztről ezt a személyt. Aki odafordul, még semmit sem ért. Nem látok, de hogyha Te a Szentlelkedet adod neki, és a SZENTLELKED által a Te szent keresztedhez vonzod meg fogja érteni.

Tehát a bűnbánati ima mehet a bűnösökért is! És akkor azt mondod, hogy Atyám most várj egy kicsit (természetesen viccelek, bár így kellene lennie). Mindaddig, amíg meg nem érti, hogy most az egész Egyház és az egész Menny ezért a szándékért imádkozik. A Szüzanya, a vértanúk és az angyalok!

Én gondolatban át tudom venni azokat, akik mind ott jelen lehetnek. Én nagyon szeretek a prófétákhoz imádkozni, mert tudom, hogy náluk nincs nagy tömeg. Nagyon kevesen imádkoznak a prófétákhoz vagy a szentekhez, akik különösen kedvesek nekem. Ha ezt a kérést/szándékot az ő kezükbe teszed és lélekben tekinted ezt. Szemléled hogy ezt az imát hogyan viszik az atyához Akkor teljesen bolondnak kell lenned, ha arra gondolsz, hogy ez mindenféle következmények nélkül elmúlhat.

Mondtuk, hogy az ISTEN szíve sokkal jobb a mi szívünknél.
Egy idő után megérted, hogy az ISTEN valóban meghallgatja a kéréseidet.
Márk azt mondja a 11. részben, hogy ha valamit kértek, akkor higgyétek el, hogy már meg is kaptátok. És meg lesz. Tehát ezt akkor ott a Szentmisén már meg is kapod és az ISTEN meg fogja találni az időt és a módot hogy beteljesüljön mindaz, amiért imádkoztál. Tehát ezen az egy szentmisén kiimádkozhatod valakinek a megtérését, ami megtörténhet azonnal, 5 év múlva vagy annak az embernek a halála pillanatában. Amikor a szívedben megérzed, hogy az ISTEN meghallgatott téged, akkor az ISTEN teljesítette a te imádat. Ne idegesítsen ha ez a személy nem tért meg már a következő napon vagy nem gyógyul meg, vagy nem gyógyult meg a következő napon.

Tehát kegyelmet kérünk!

És a pap azt mondja (a megbocsátás után):
,,Irgalmazzon nekünk a mindenható Isten, bocsássa meg bűneinket és vezessen el az örök életre."
Megbocsátott nekünk az Úr és az örök életbe vitt minket és azt mondjuk, hogy amen.
Hiszünk ebben. Így van. Így lesz. Tehát az amit kértem az meg lesz.

Ezután jön:
Uram irgalmazz!
Krisztus kegyelmezz!
Uram irgalmazz!

Ha már egyszer megbocsátotta a bűneinket, akkor miért kérjük még egyszer, hogy Uram irgalmazz?
Mert akkor abban a pillanatban, amikor már a kereszt alatt vagyunk vannak más szükségleteink is a megbocsátás és a megszabadulás mellett. Pl. ha azért jöttünk, hogy meggyógyuljunk akkor itt fogjuk újra kérni, hogy Uram irgalmazz! Nekem vagy annak, akiért imádkozom!

Amikor azt mondom, hogy Uram irgalmazz, akkor Krisztushoz beszélek! Nézem azt, akit átszúrtak azért, hogy én meggyógyuljak! Nézem az Ő sebeit, amelyek által én már meggyógyultam. És azt mondom: Uram irgalmazz!!! Krisztus kegyelmezz! Uram irgalmazz!

Tehát ide hoztuk a mi összes imádságunkat! És az ISTENNEK ez nagyon kedves. Mert a szentmise egy olyan hely, ahol az ISTEN természetfeletti cselekedeteit tapasztalhatjuk meg!

A szentmisén egy éles határt kell tennünk az ISTEN és az ember között!!!
Vannak dolgok, amiket az ISTEN elvár, hogy ami emberi erőnkből tegyük meg és vannak dolgok, amikre azt mondta az ISTEN, hogy ezeket csak Ő teheti meg. Vagyis azt, hogy mi az Ő erejével meg tudjuk tenni. De azt ami az ISTENRE tartozik azt az ISTEN elé visszük.

Azt mondta az ISTEN, hogy az életünket saját erőnkből nem tudjuk meghosszabbítani. Saját erőnkből nem tudunk megváltozni. Sőt másokat sem tudunk megváltoztatni!
Egyedül nem tudunk megtérni. A megtérés egy ajándék. Egyedül nem tudunk bűnbánatot tartani, a bűnbánat is egy ajándék. Egyedül a hajunk színét sem tudjuk megváltoztatni még akkor sem hogy ha ez ma már lehetséges. Ill. csak befesthetjük igazából nem tudjuk megváltoztatni.

Ha azt szeretnétek, hogy valaki megváltozzon a ti környezetetekben, te bármennyire is törekedhetsz ... ha az ISTEN az Ő kegyelmével nem érinti meg, akkor abból nem lesz semmi!
Vannak olyan betegségek, amelyekből csak az ISTEN adhat gyógyulást. Vannak olyan betegségek, amelyeket az orvosok is gyógyítanak. Talán ez a legjobb kép az ISTEN cselekedetei és az ember cselekedetei közötti különbségről. Mindent amit meg tudunk tenni az ISTEN nélkül azt meg is tesszük nélküle. Vagyis arról van szó, hogy az Ő direkt hatása nélkül. Mert minden amit teszünk azt az ISTENNEK tesszük.
Ha meg vagy fázva akkor jó lenne ha nem az ebből való gyógyulásod lenne a fő szándék a szentmisén. Ne ez legyen az első helyen.

A megfázásodból való gyógyulást ne helyezd mások megtérése és megmenekülése elé!

Gyógyszereket vehetsz be és meggyógyulhatsz. Lehet, hogy ez a betegség ad neked lehetőséget, hogy több időd legyen az ISTENRE. De ha gyógyíthatatlan beteg vagy akkor ne bízz az orvostudományban, hiszen az nem tud neked segíteni. Természetesen együtt kell működnöd az orvosokkal, de minél hamarabb megérted, hogy ebből csak az ISTEN tud meggyógyítani, annál jobb lesz számodra! Minél előbb beismered, hogy ha Te ISTENEM nem gyógyítasz meg, akkor meghalok! Minél hamarabb a te bizalmadat az ISTENbe helyezed annál hamarabb fog az ISTEN cselekedni!

Ha a szívünkben van egy hitünk valami felé, ami nem az ISTEN, akkor itt az ISTEN nem fog cselekedni!

Ha valamit átadunk neki, akkor azt teljes egészében át kell adni neki. Mondjuk neki:
ISTENEM az én testvéremet a világon senki nem tudja megváltoztatni. Semmilyen jólét vagy rossz helyzet az életében nem tudja megváltoztatni. Csak a te direkt beavatkozásod tudja megmenteni. Ha elismerjük, hogy mi tartozik az ISTENRE és ezt kérjük tőle konkrétan, akkor ez nagyon kedves az ISTENNEK.
Szt. Faustinának azt mondta: különösen kedvesek számomra azok a lelkek, akik az én kegyelmes szívemben bizakodnak. Különösen kedvesek számomra azok a lelkek, akik számára nem hiába haltam meg.

Ha Ő magára vette a te betegségeidet, gyengeségeidet és emiatt kínozták meg és szenvedett ez pontosan olyan, mintha te a saját gyermekeidnek egy terített asztalt adnál és ők nem ennének erről az asztalról, hanem inkább meghalnának. Éhen halnának.

Nekünk a mise előtt el kell határozni, hogy ma azért megyek a misére, hogy az ISTENtől azokat a dolgokat kérjem, amik rá tartoznak!, amit egyetlen ember sem tud megtenni.

Én jelenleg egy nagyon nagy anyagi adósságban vagyok. Nem látok senkit, aki nekem kölcsön tudna adni és semmi esélyem sincs hogy ebből kihúzzam magamat. Ha ilyen helyzetben vagy akkor egy nagyon jó ember vagy arra, hogy elmenj egy szentmisére.

Amikor tisztán látod, hogy senki nem segíthet, csak akkor tud az ISTEN neked segíteni.

Ha fejedben vannak elképzeléseid, hogy miképpen jutsz pénzhez, akkor az ISTEn nem tud neked segíteni. Mert akkor a saját magadnak fogod betudni, ha megtörténik a jó ill. annak a személynek aki segített abban a helyzetben. Ekkor a segítség nem olyan lesz, amilyennek lennie kellene.

Az ISTEN nagyon szeretné megmutatni, hogy Ő az ISTEN!!!

Ahogyan Mózestől egyértelműen kérte, hogy mondja a sziklának, hogy fakadjon belőle víz, hogy megmutassa az ő szentségét ugyan úgy elvárja ezt tőlünk is!
Mózes nem hallgatta meg és a botjával a sziklára ütött!!! és ezért az ISTEN halálra ítélte. Őt is és Áront is. Mindketten életük teljes erejében haltak meg. Azt mondja a Szentírás, hogy Mózesnek olyan ereje volt mint egy 40 éves férfinak, olyan szeme volt, mint egy 40 éves férfinak még akkor is hogyha 120 évesen halt meg. Az ISTEN akaratából halt meg és nem ment be Kánaánba. Nem ment be az ígéret földjére, a bőség földjére mert nem bízott az Istenben.

Ha mi akik hívőknek mondjuk magunkat nem hiszünk és nem bízunk abban, hogy az ISTEN teljes mértékben be fog lépni a mi életünkbe soha nem lépünk be Kánaánba. Ha mi abban bízunk, hogy majd ad ISTEN erőt arra, hogy jobban eltűrjük a szenvedést, hogy egy kicsikét jobb legyen, hogy az orvosok egy kicsikét jobban viselkedjenek velünk ha betegek vagyunk soha nem lépünk be az ígéret földjére!
Nem leszünk áldás sem önmagunk sem mások számára! A Szentmise a Kánaán, az Ígéret földje! Ami által mi magunk is elfogadjuk az áldást és mi is áldássá válunk mások számára.

Amen



 
 
0 komment , kategória:  Α - Ω Szentmise  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2018.09 2018. Október 2018.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 26 db bejegyzés
Összes: 3945 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 110
  • e Hét: 774
  • e Hónap: 13758
  • e Év: 257919
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.