Regisztráció  Belépés
naca1022.blog.xfree.hu
"..Leginkább a pillangóhoz hasonlítok. Ha megpróbálsz birtokolni, kisiklok a kezeid közül. Ám ha szabadon engedsz, örökké hozzád repülök majd.." . Naca
1969.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 19 
Budapest
  2008-11-28 12:06:59, péntek
 
 

Link
 
 
0 komment , kategória:  A világ csodái  
Versailles-i kastély
  2008-11-28 11:54:26, péntek
 
 

Linki
"Térdre, mert itt jön a Napkirály!
A hintón arany fénysugár.
Az egyszerű nép mind a földre borul,
és az uralkodó lassan továbbvonul." (KFT : A Napkirály)
Versailles-i kastély - Tükröm, tükröm... életem és Versailles-om! Már az ókori uralkodók és a Római Birodalom császárai közül is sokan hasonlították magukat a Naphoz. A középkori keresztény világ azonban nem fogadta el, hogy a királyokat vagy a császárokat istennek tekintsék. Mindezek ellenére XIV. Lajos földöntúli eredetű hatalmát akarta szimbolizálni, ezért újjáélesztette a napkultuszt. Jól illett egy abszolutisztikus uralkodóhoz ez a titulus: a király úgy ad fényt és meleget a birodalmának, ahogyan a Nap a Földnek. Mi sem szimbolizálhatja jobban a tündöklést, a Nap ragyogását, mint egy káprázatos és csillogó kastély. Ez lett Versailles, a pompa, a fény, a ragyogás, a hatalom szimbóluma: 1682-től 1789-ig a francia királyok lakhelye.
Versailles-i kastély - Tükröm, tükröm... életem és Versailles-om! Versailles egy kicsi falucska volt, majd miután XIV. Lajos felépíttette a kastélyt, ez lett a francia politikai élet központja. Helyén eredetileg egy kis méretű, korai barokk vadászkastély állt, melyet apja, XIII. Lajos építtetett. Ezt kezdte el átépíteni és bővíteni 1688-ban a Napkirály megbízásából a művész-hármas: Levau, Lebrun és Le Nötre. A munka első ütemében Levau körülépítette a meglevő kastélyt, s ahhoz csatlakozva egy újabb, nagyobb méretű előudvart alakított ki. Levau halála után Mansart vette át az irányítást. Az addig elkészült épülettömbhöz, mely a jelenlegi kastély kertre néző nagy rizalitja, két oldalról belső udvarok köré elrendezett szárnyakat csatolt, egységesítette a homlokzatokat s felépítette a kápolnát.
Lassan Lajos szenvedélyévé vált a kastély. Rengeteg híres festőt hívott, ám úgy tűnt Versailles túl költséges az ország kincstárának. De Lajos hajthatatlan volt, pedig a költségek 1684-ben közel nyolcmillió frankra rúgtak. Hogy népét ezért az óriási és sokak szemében esztelen pazarlásnak tűnő építkezésért kárpótolja, építtetett a Szajnán egy hidat. Ez a Pont Royal királyi híd. Engesztelő ajándék.
Versailles-i kastély - Tükröm, tükröm... életem és Versailles-om! A versailles-i kastély tulajdonképpen egy megközelítően 500 m hosszú, terjengős épület. Méretei valóban lehengerlőek. Belépéskor a francia királyok sorfala fogadja a látogatókat, komótosan, felségesen, szigorú időrendben állnak. Az uralkodó Louis Quatorze - millió féle megjelenése van: szobor, lovasszobor, portré, csatakép és sorolhatnánk napestig. Felbecsülhetetlen pompa és szigorú rend uralkodik mindenütt. A miniszterek és más méltóságok a kertre néző észak-déli szárnyakban laktak, míg az udvaroncok szobái a falura néztek. A királyi lakosztályok a palota központi részének első emeletén voltak. A királyé északra, a királynéé délre nézet. Minden szeglet freskókkal díszített, aranycirádákkal, selyemtapétákkal, nemesen faragott bútorokkal terhes. A gobelinjeik, a textilfüggönyök kivitelezése is szemkápráztató, ahogy a kilincsek, ajtódíszek, padlók is. A királyi lakosztály termeit a Háború szalonja, a királynő teremsorát a Béke szalonja zárja le.
Versailles-i kastély - Tükröm, tükröm... életem és Versailles-om! Közöttük húzódik a kastély legpompásabb helyisége a La Galérie des Glaces, a Tükörgaléria. A nevezetes, 73 méter hosszú - számmisztika: 7+3= 10, vagyis az 1-es, a Nap száma! - folyosószerűen elnyúló terem oldalfalait márvány pilaszterek tagolják és a 17 kertre nyíló ablakokkal szemben hatalmas tükrök díszítik. A boltfelületet dekoratív stukkó keretrendszer osztja. A keretek között kimaradó, váltakozó nagyságú mezőket gazdag színhatású festmények töltik ki. Ebben a hegyi kristály-, ametisztcsillároktól szikrázó, lenyűgöző gazdagságot sugárzó "szobácskában" - nem csekély pszichológiai nyomás - írták alá az első világháborút lezáró békeszerződést a legyőzött Németországgal...
Versailles-i kastély - Tükröm, tükröm... életem és Versailles-om! A kastély mögött terül el Versailles legnagyobb értéke, az óriási park. Lajos kertésze, Le Nôtre, uralkodója leglehetetlenebb kívánságait is teljesítette. Nôtre nem csak egy kertet tervezett a királynak, hanem egy olyan barokk várost, amely tele van meglepetésekkel. Lajos mint a magas fák szerelmese maga válogatta ki a fenyőket, nyárfákat és platánfákat, melyeket Flandria, sőt Itália vidékeiről telepítettek ide. Hasonló módon kedvelte a virágokat, főként az erős illatúakat. A kertész állandóan kereste azokat a ritka illatokat, melyek megörvendeztették a királyt. A sugárutak mentén szerveződő kertet virágdíszes teraszok, lépcsők, szökőkutak, tágas vízmedencék gazdagítják. Van benne növényház, nyírott cserjékkel kiképzett labirintus, pavilon, majorság, színház. A beláthatatlan, 800 hektáros parkot a 132 km-es fasorral, medencékkel, 50 szökőkúttal manapság csak áprilisban kezdik beüzemelni és a virágok májustól borulnak díszbe és egészen októberig pompáznak.
Versailles-i kastély - Tükröm, tükröm... életem és Versailles-om! A kastélyon a kor legnevesebb művészei-mesterei dolgoztak, s megvalósították mindazt a fényűzést, amit a kisszámú udvari nemesség megengedhetett magának. Ünnepségek, bálok, gyertyafényes színházi előadások pazar színtere volt a kastély. Minden az uralkodó körül forgott, aki - maga is amatőr táncos lévén - szerette és pártolta a művészeteket és művelőit is. Versailles folyamatosan épülő-szépülő falai nemcsak a kegyencnők és kegyencek, a szomorú sorsú királynék életének, de az egész francia udvari arisztokrácia pusztulásba hanyatlásának is tanúi. Lajos húsz év alatt tízmillió frankot költött nagyzási hóbortjaira, aztán pénzszűkébe került. Dicsősége, hatalma hanyatlott, az európai királyi házak szövetkeztek ellene és háborút indítottak. A királynak ágyúkra volt szüksége, és nem sajnálta feláldozni e célra Versailles ezüst bútorait. A forradalom idején a korábban hatalmas összegeket felemésztő palotára lassú pusztulás leselkedik.
Versailles-i kastély - Tükröm, tükröm... életem és Versailles-om! Az 1789-es forradalom alatt kincseit részben megsemmisítették, de I. Napóleon még ott töltötte a nyarakat. Helyrehozataláért azonban még az utána következő Bourbon királyok sem tettek semmit. Végül 1830-ban Lajos Fülöp a nemzetnek ajándékozta azzal, hogy "váljon Franciaország minden dicsőségét bemutató" múzeummá. A palotaegyüttes az 1871-es porosz-francia háború idején kórházként működött, majd I. Vilmos császár a tükörtermet választotta a második német birodalom kikiáltásának színhelyéül. A sok hányattatás otthagyta nyomait a palotán. Többek között a "tükörterem" falain is repedések keletkeztek, a mennyezet beázott, Charles Lebrun híres falfestményei megfakultak, a tükrök elhomályosultak. 2005-ben azonban elkezdődött a kastély rekonstrukciója. 3 év alatt, mintegy 15,6 millió dollárért (3 milliárd forintért) varázsolták újjá a Tükörtermet, mely 2007. nyarától újra régi fényében fogadja a látogatókat.
Versailles ma igazi turistalátványosság. Mintegy 10 millióan keresik fel évente, így a párizsi Eurodisney után az épület a második leglátogatottabb attrakció Franciaországban.
 
 
0 komment , kategória:  A világ csodái  
Párizsi Louvre
  2008-11-28 11:51:05, péntek
 
 

1204-ben II. Fülöp Ágost királyi kastélynak építtette. A Capetingek korában királyi vadászház és vár volt. 1364 és 1380 között V. Károly gót stílusban átépíttette. I. Ferenc és II. Henrik pedig Pierre Lescot által gyönyörű reneszánsz királyi várat emeltetett belőle. Medici Katalin székhelyéül választotta és kibővítette, IV. Henrik pedig közbeeső épületekkel, a Tuileriákkal is összekötötte. Ez a régi Louvre, melyhez XIV. Lajos az új Louvre-t csatolta, úgy hogy az épület négy szárnya a palota udvarát négyzet alakban zárja be.

Midőn a királyok a versailles-i kastélyba költöztek, a Louvre-ban a király hivatalnokai, majd tudósok és művészek laktak. I. Napóleon 1805-ben megbízta Pierre Percier és Pierre Francois Léonard Fontaine építészeket, hogy a Louvre-t kijavítsák és kiépítsék; a restaurációt Lajos Fülöp (,,Louis-Philippe") korában azonban elhanyagolták és csak III. Napóleon (1852) fogott hozzá az újraépítéshez, mellyel Visconti és Leufel építészek el is készültek, úgyhogy a Louvre és a Tuileriák egy óriási palotává tömörültek, melyben az udvartartás, a minisztériumok, a múzeum, a képtár, kertek, katonai dísztér, lovaglóiskola is elfértek. Most már a Tuileriák leégetése (1871) óta a pénzügyminisztériumon kívül csak a múzeum van a Louvre-ban.
 
 
0 komment , kategória:  A világ csodái  
Párizs
  2008-11-28 11:41:51, péntek
 
 

A torony mindig is megosztotta a franciákat, sokan szeretik, de sokan kimondottan utálják: becenevei is ezt tükrözik - egyesek ,,Csúfság"-nak hívják, mások ,,Öreg Hölgy"-nek. Többször le akarták bontani, és felrobbantani. Kétszer is eladta egy szélhámos, 1925-ben Victor Lustig, ócskavasként. A második világháborúban a németek fegyvereket akartak belőle készíteni.
Eiffel-torony

Az Eiffel-torony sok megpróbáltatáson ment keresztül, de még ma is a világ egyik leghíresebb épületeként ismerjük. A híres torony 2007-ben nagy esélyekkel indult a Világ Hét Csodájának megválasztásánál.

 
 
0 komment , kategória:  A világ csodái  
London
  2008-11-28 11:38:21, péntek
 
 

London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, világváros, a korábbi Brit Birodalom fővárosaként a világ egyik politikai, pénzügyi és kulturális központja. Nagy-London népessége 7 172 091 fő[1], de az agglomerációval együtt ennél több millióval magasabb. Népességében rengeteg különböző nemzet, kultúra és vallás képviselteti magát, így Európa és a világ egyik legkozmopolitább és az Európai Unió legnépesebb városa.

London rengeteg intézménynek, szervezetnek és cégnek ad otthont, több világhírű múzeum, színház, koncertterem, repülőtér, vasútállomás, palota és hivatal található itt.

2005. július 6-án Londont választották a 2012-es nyári olimpiai játékok színhelyének, így ez lesz az első város, ahol harmadszor is megrendezik a neves sporteseményt.
 
 
0 komment , kategória:  A világ csodái  
GreatWallTower
  2008-11-28 11:35:42, péntek
 
 



A kínai nagy fal pinjin: Chángchéng, népszerű magyar átírás: Csang cseng) az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége, amelynek célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek (nagy részben a hunok) támadásaitól.

A nagy fal valójában soha nem volt összefüggő fal, különböző erődítményekből állt, amelyeknek jellege és elhelyezkedése a mindenkori politikai helyzettől függően változott. Az első védelmi rendszert Qin Shi Huangdi (népszerű magyar átírás: Csin Si Huang-ti) kezdte kiépíteni az i. e. 210-es években a Hadakozó fejedelemségek korának korábbi falszakaszait felhasználva. A későbbi dinasztiák némelyike új erődítményeket húzott fel (Han, Szuj, Ming), míg más korszakokban a falat egyáltalán nem használták. A ma látható falszakaszok az 1368 és 1644 között urakodott Ming-dinasztia idején épültek; ezeket már téglából emelték, de a korábbi erődítmények fő építőanyaga a döngölt föld volt.

Mivel a fal nem összefüggő, egységes építmény, hanem különböző korokban, egy több száz kilométer széles sávban épült falszakaszok összessége, pontos hosszát nem lehet megállapítani. Az egyik forgalomban lévő hivatalos adat a fal hosszát 6 352 km-re teszi, de más becslések 3000-10 000 km között ingadoznak. A Ming-kori fal legkeletibb végpontja a Shanhaiguan átjáró a Bohai-öböl partján, legnyugatibb vége pedig a Jiayuguan (Csia Jü-küen) átjárónál található Gansu (Kanszu) tartományban.

A közhiedelemmel ellentétben a nagy fal nem látható szabad szemmel a világűrből. Csak néhány méter széles, és a színe hasonlít a környezetéhez, így az űrből lehetetlen észlelni. Az ezzel kapcsolatos városi legenda (hogy a nagy fal volna az egyetlen ember alkotta dolog a földön, ami a Holdról is látszik) egy 1930-as évekbeli amerikai vicclapból ered.

A nagy fal nagy része hegyvonulatokon húzódik úgy, hogy a külső oldalon meredek sziklák vannak.

A Ming-kori fal külső borítása téglákból és tégla alakú kődarabokból áll. Belsejét döngölt agyaggal, illetve kőzúzalékkal töltötték fel. Magassága átlagosan 10 méter, szélessége a talapzatánál 7-8 méter, tetejénél pedig 4-5 méter.

A falon nyíllövésnyi távolságra egymástól bástyákat, erődítményeket és az ellenség esetleges támadásaira füsttel és tűzjelekkel figyelmeztető jelzőtornyokat építettek. A bástyákban, illetve az erődítményekben élelmiszert és fegyvereket tároltak. A falon és közelében csapatok állomásoztak, hogy időben jelezzék a külső támadásokat és a védelem első vonalául szolgáljanak.

A fal jelenlegi állapota

A fal egy kis részét restaurálták, elsősorban a turisták miatt. Nagy része azonban az enyészetnek van kitéve, s így bizonyos részek mára már szinte eltűntek. A fal napjaink vandalizmusának is ki van téve, például kedvelt célpontja a graffitiseknek. A fal tégláinak egy részét a helyi lakosok hordják el, hogy azokból építkezzenek. A Ming-kori falnak egyes becslések szerint 37%-a, más becslések szerint 42%-a tűnt el.

A kínai nagy falat az UNESCO 1987-ben felvette a világörökség helyszínei közé.
 
 
0 komment , kategória:  A világ csodái  
Golden Gate híd
  2008-11-28 11:31:31, péntek
 
 

A Golden Gate (magyarul Aranykapu) híd az Amerikai Egyesült Államok második leghosszabb függőhídja, ami a Csendes-óceánt és a San Franciscó-i öblöt elválasztó szorost íveli át. A hatsávos út mellett a hídon gyalogosan is lehet közlekedni. A híd alatt nagy a hajóforgalom.

A Golden Gate híd építését 1933. január 5-én kezdték el, és 1937. május 27-én adták át a gyalogos forgalomnak, ezt követően 27 évig, a New York-i Verrazano-Narrows híd elkészültéig a világ leghosszabb hídja volt. A híd egy lehorgonyzott függőhíd, melynek két hatalmas acélkonzolja közt 1280 méternyi víz húzódik.

A két óriási torony közt feszülő híd két fő kábele egyenként 11 000 tonnát nyom, és 25 572 önálló huzalból áll. Amellett, hogy megtartják a hídpályát, a nyomást és a feszítőerőt a tornyokon át a híd két végén lévő horgonyokhoz továbbítják.

A híd elkészülte után igen sikeres vállalkozásnak bizonyult: 1971-re megtérült az építkezés 75 millió dolláros költsége, pedig csak a dél felé, a San Franciscóba tartó utasok fizetnek rajta díjat. Az elmúlt hét évtizedben számtalan földrengést is kiállt, köztük az 1989-es, megsemmisítő erejű, 7,1-es fokozatú rengést. Fennállása óta csak háromszor kellett lezárni - erős szél miatt.

A 227 méterrel a víz felett húzódó építmény - átadása idején a világ legmagasabb függőhídja - az öngyilkosok kedvelt helye lett: eddig körülbelül 1200-an ugrottak át a híd gyalogos járdájának korlátján, és zuhantak a mélybe.

A híd közlekedési és biztonsági hatósága kétmillió dolláros pályázatot írt ki a védőkorlát tanulmányára, amelyet négy pályázó készített el 2006 augusztusára. A hatóság ezek közül választja majd ki a nyertes elképzelést annak érdekében, hogy lezárhassák a mindeddig megoldhatatlannak tűnő problémát. Az öngyilkosok elriasztására már több terv is született az utóbbi évtizedekben, azonban eddig egyik sem valósult meg.
 
 
0 komment , kategória:  A világ csodái  
New York
  2008-11-28 11:27:19, péntek
 
 




Empire State Building

New York város jelenlegi legmagasabb, 102 emeletes, 381 méter magas épülete és egyik jelképe az Empire State Building. Az épület New York Manhattan kerületében a 34. utca és az Ötödik sugárút sarkán magasodik. Az épület a nevét New York állam becenevéből kapta (Empire State).

Az épület rövid története

A legenda szerint 1928-ban John Jacob Raskob megkérdezte Bill Lamb-et: ,,Bill, milyen magasra tudod építeni, hogy ne dőljön össze?" Raskob, egy Wall Street-i pénzügyi szakember minden kapcsolatát latba vetve teremtett elő a gazdasági világválság idején 41 millió dollárt, hogy felépülhessen a világ legmagasabb építménye. A terveket három építész, Shreve, Lamb és Harmon készítették. A telek megszerzése után 1930. január 22-én kezdődtek el a munkálatok. 3400 munkás dolgozott, főként európai bevándorlók és mohawk indiánok, hogy a torony hamarabb elkészüljön, mint a 42. utcában épülő Chrysler Building. A rohamtempóban 14 építőmunkás veszítette életét. Az épület rekordidő, alig több mint egy év alatt készült el, és 1931. május 1-jén adták át.

Az 1940-es évekig a legtöbb irodának nem akadt bérlője az épületben, ezért az Empty State Building (Üres Állami Épület) gúnynevet aggatták rá. Az évtized végén építették fel a kerítést a legfelső kilátóterasznál, mert három hét leforgása alatt öt ember kísérelt meg öngyilkosságot azzal, hogy a mélybe vetette magát. 1945. július 28-án egy B-25 Mitchell bombázó repülőgép csapódott a toronyba, 14 ember halálát okozva. 1952-ben került az antenna a torony tetejére.

Adatai

Az építkezés egy évig és 45 napig tartott, heti hét napon át, még ünnepnapokon is. Így 4 és fél emelet készülhetett el egy hét alatt.

* 7 millió össz-munkaóra
* 6500 ablak
* 1860 lépcső
* 365 000 tonna összsúly
* 75 lift
* Felhasznált anyagok:
o 60 000 tonna acél
o 10 millió tégla
o 750 000 méter elektromos vezeték
o 192 és fél kilométer csővezeték
o több mint 1600 kilométer telefonkábel
o 5700 köbméter mészkő és gránit
* Tervezett összköltség az építés idején: 50 millió dollár. Tényleges összköltség: 41 millió dollár.
* Állagmegóvásra fordított össszeg az elmúlt tíz évben: 67 millió dollár.
* Alapterület: 1,076 hektár
 
 
0 komment , kategória:  A világ csodái  
Chichen Itza
  2008-11-28 11:23:22, péntek
 
 

Chichén Itzá (yucatáni maja nyelven chich'en itza, ,,az itzai kút kávájánál") maja-tolték romváros Közép-Amerikában, a Yucatán-félsziget északi részén, Mexikóban. Az 500 körül épült maja várost a 10. században a Tulából kelet felé menekülő toltékok elfoglalták, majd a harci szövetségre lépő két nép katonai vezetői a maja-tolték birodalom fővárosává tették. A toltékok honosították meg Kukulkán - a tollas kígyóisten - tiszteletét, harci szokásaikat és az emberáldozat rítusát, amelynek jeleit a város ma is magán viseli. Chitchén Itzá a két nép kultúrájának és művészetének találkozási pontja. A város egyedülálló építészeti rom-együttese 1988 óta az UNESCO kulturális világöröksége, és 2007. július 7-től a világ hét új csodáinak egyike.
 
 
0 komment , kategória:  A világ csodái  
Colosseum
  2008-11-28 11:20:20, péntek
 
 

Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is.-írta az óriási építményről Beda Venerabilis angolszász egyházi író.

Az amfiteátrum római találmány. Lényege az elliptikus alaprajzú aréna, amelyet több emelet magasságban ülőhelysorok öveztek, ahonnan a nézők biztonságosan szemlélhették a látványosságokat. Az amphitheatrum szó utal az épülettípus eredetére, hiszen két, félkör alaprajzú görög színház "összeillesztése" eredményezi az ellipszis formát.

A Colosseum Vespasianus császár ideje alatt épült Rómában, a Forum Romanum délkeleti végén. I. sz. 80-ban készült el, ekkor volt megnyitója is. Vespasianus utóda, Titus avatta fel szertartásos ünnepség keretében, amelyen 5000 vadállatot vonultattak fel. A legfelső üléssort a következő császár Domitianus fejeztette be.

Eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak hívták. Mai nevét a középkorban kapta, feltehetően Néró egy a közelben álló szobráról (a kolosszusról). Az épületet gladiátor- és állatviadalok színhelyéül tervezték, és a korhoz képest hatalmas méretű nézőtömeg befogadására volt képes.

A Colosseum elliptikus alaprajzú 188 m hosszú és 156 m széles építmény. 48,5 méter magas; mészkőből, tufából és téglából épült, bonyolult szerkezetű építmény. Az üléssorokat lejárók és sétálófolyosók tagolják, amelyek az amfiteátrumban mintegy 55-73 ezer ember zavartalan elhelyezését és közlekedését biztosították. Az építészek olyan járatok és felvonók rendszerét alakították ki, amellyel megoldották a vadállatok színpadra juttatását közvetlenül a ketreceikből. A keresztényeket oroszlánok elé vetették, a gladiátorok egymás ellen vívtak élethalálharcot a 86x54 méteres arénában. A negyedik, legfelső emeleten elhelyezett talpkövek és konzolok hatalmas rudakat tartottak, melyek segítségével az amfiteátrum arénáját óriási sátorral lehetett befedni.

A Colosseumhoz a Caeliustól az Esquilinusig terjedő félkörben mindazok az épületek csatlakoztak, melyek az amfiteátrumot kiegészítik. Ilyenek első sorban a ludusok, gladiátoriskolák, különböző néven (Matatinus, Gallicus, Magnus és Dacicus); Spoliarium (halott gladiátorok kamrái), Samiarium (fegyverkovácsok háza) és Summum choragiu (díszletek és kellékek háza, melyek a nagy felvonulásokhoz kellettek). Kiegészítette ezt a telepet egy atlétaiskola (a mostani San Pietro in Vincoli tájékán).

 
 
0 komment , kategória:  A világ csodái  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 19 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 474 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 0
  • e Hét: 0
  • e Hónap: 2124
  • e Év: 33171
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.