Regisztráció  Belépés
vg999.blog.xfree.hu
Az ÉLET a lényeg! xxx xxx
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 69 
Vajda János művei
  2014-02-23 20:55:41, vasárnap
 
 
Költemények (Pest, 1856);
Vészhangok (költemények, Pest, 1860);
Polgárosodás (Arisztidesz álnéven, Pest, 1862);
Önbírálat (Arisztidesz álnéven, Lipcse, 1862);
Egy honvéd naplójából (Pest, 1869);
Kisebb költemények (Pest, 1872);
Újabb költemények (Bp., 1876);
Találkozások (Budapesti életképek versekben, Bp., 1877);
Összes költeményei (I - II., Bp., 1881);
Újabb munkái (Bp., 1887);
Költeményei (I - II., Bp., 1895);
Magyarság és nemzeti önérzet. Kóros áramok (Bp., 1896);
Összes művei (sajtó alá rendezte Kozocsa Sándor, Bp., 1940);
Vajda János válogatott művei (Sajtó alá rendezte Komlós Aladár, Bp. 1951);
Válogatott politikai írásai (Összeállította és bevezette Komlós Aladár, Bp., 1954);
Vajda János Összes versei (Sajtó alá rendezte es bevezette Kozocsa Sándor, Bp., 1955);
Összes műveinek kritikai kiadása (1969-1982) Berta János gondozásában jelent meg.
 
 
0 komment , kategória:  Magyar irodalom  
Pósa Lajos művei
  2014-02-23 20:50:31, vasárnap
 
 
- Költemények. Bpest, 1878. (Ism. Petőfi-Társaság Lapja, Fővárosi Lapok 65., Közvélemény 100. sz.).
- Ujabb költemények. U. ott, 1881.
- Pósa Lajos költeményei. Szeged, 1883. (Ism. Kikindai Közlöny 26., Rozsnyói Hiradó 28. sz., Függetlenség 145., P. Napló 147., P. Hirlap 146., Bud. Hirlap 147., Főv. Lapok 124., Budapest 149., Szegedi Hiradó 110., Egyetértés 151., Koszorú 35. sz.).
- Dalok, regék az ifjúság számára. Jankó János rajzaival. U. ott, 1884. (Ism. Magyarország és Nagyvilág 10., Függetlenség 61., Nemzet 90. sz.).
- Kis bokréta. Költemények jó gyermekek számára. 6 szines képpel. Budapest, (1885.).
- Gyermekversek. Bloch Gyula eredeti rajzaival. Szeged, 1886.
- Arany kert. Gyermekversek. Öt szines képpel és hazai művészek rajzaival. Bpest, 1886. (Ism. Szegedi Napló 285., Arad és Vidéke 289. szám.)
- Tíz év alatt. Költemények Szeged, 1886. (Ism. Arad és Vidéke 25. sz., Függetlenség 26., Nemzet 12., Vasárnapi Ujság 2., Rozsnyói Hiradó 17. sz.).
- Kis arany kert. Gyermekversek. Hazai művészek rajzaival. Bpest, 1887.
- Négy mese a gyermek-ifjúság számára. Szeged, 1887.
- 140 dal. Kossuth versek. U. ott, 1887. (Ism. Szegedi Hiradó 280. sz.)
- Dalaim. U. ott, 1887. (Ism. Vásárhely és Vidéke 33., Szegedi Napló 161., Egyetértés 228., Nemzet 249., Szegedi Hiradó 208. sz.).
- Virághullás. Költ. U. ott, 1887. és 1889.
- Ibolya. Költem. U. ott, 1887.
- Daloskönyv. U. ott, 1887.
- Népdalok. U. ott, 1888.
- Buzogány Sebestyén. A rózsatolvaj. Monolog. Bpest, 1885. (Monologok 19.).
- Pillangók. Gyermekversek. Képekkel. U. ott, 1888. (Ism. Nemzeti Nőnevelés 1890.).
- Az aranytollú madár nótái. Gyermekversek. Elischer Lajos eredeti rajzaival. U. ott, 1888.
- ABC. Szines képekkel és versecskékkel. U. ott, 1888.
- Virágok. Képeskönyv jó gyermekek számára. U. ott, 1889.
- Gyermekkert. Apró történetek versekben. U. ott, 1889.
- Apró emberek könyve. Szines és szinezetlen képekkel. U. ott, 1890. (Kiss Á.-nal együtt. Ugyanaz 100 képpel. U. ott, 1890. 2. bőv. kiad. U. ott, 1901).
- Rózsabokor. Képeskönyv jó gyermekek számára. Elischer Lajos eredeti rajzaival. U. ott, 1891.
- Aranynapok. Gyermekversek képekkel. U. ott, 1891.
- Aranynapok. Tündérórák. Gyermekversek képekkel. U. ott, 1891.
- Az Én Újságom gyermekszínháza leányok és fiúk számára. U. ott, 1892.
- A nagymama meséi. Jutalomkönyv jó gyermekek számára. Elbeszélések, mesék, regék és versek. 10 szines és sok fekete képpel. U. ott, 1892. Két rész.
- Tündér órák. Gyermekversek. U. ott, 1892.
- Csingilingi. Apró versek. 8 szines és száznál több szinezetlen képpel. U. ott, 1892. (2. bőv. kiadás. U. ott, 1901.)
- Zengő arany ábéczé: Dalok gyermekek számára. Megzenésítette Tihanyi Ágost. U. ott, 1892.
- Verseskönyv kisdedóvó-intézetek, menedékházak és családok számára. U. ott, 1893. (Kiss Áronnal és Péterffy Sándorral együtt).
- Meséskönyv. Kisdedóvó-intézetek, menedékházak és családok számára. U. ott, 1893. (Kiss Áronnal együtt).
- Daloskönyv. Dalok és dalosjátékok kisdedóvó-intézetek, menedékházak és családok számára. U. ott, 1893. (Kiss Áronnal együtt).
- A tanítók háza. U. ott, 1893. (Költ. Sebestyén Gyula, Br. Eötvös József cz. beszédével együtt).
- Arany napsugár. Képeskönyv. U. ott, 1894.
- Pósa Lajos meséskönyve. Hazai művészek rajzaival. U. ott, 1894.
- Arany Ábc. U. ott, 1894.
- Pünkösdi rózsák. A gyermekek számára. U. ott, 1894.
- Gyermekmesék. Hazai művészek rajzaival. U. ott, 1895. (2. kiadás).
- A világszép nádszál kisasszony. Mese képekkel. U. ott, 1895.
- Nagyapó mesekönyve. Jutalomk. jó gyermekek számára. U. ott, 1895.
- Haza és szabadság. Hazafias költemények és szavalatok. U. ott, 1895. (Filléres Könyvtár 6.).
- Cinicini. A kicsikéknek muzsikálva. Tull Ödön rajzaival. U. ott, 1896. (2. kiadás. U. ott, 1901).
- Édes anyám. Költemények. U. ott, 1897.
- Árpád népe. U. ott, 1897. (Filléres Könyvtár 25.).
- A szabadság hősei. Képek az 1848-49. szabadságharczból. U. ott, 1898. (Filléres Könyvtár 43).
- Száll az ének. Szavalni való versek. U. ott, 1899. (Ism. M. Hirlap 166., Magyarország 177., Vasárnapi Ujság 27., Kolozsvári Lapok 30.)
- Harangvirágok. Versek. U. ott. 1899. (Filléres Könyvtár 62.).
- Lidike (versek, Budapest., 1920)
- A magyar nép kesergője (Budapest, 1921).
 
 
0 komment , kategória:  Magyar irodalom  
Hajdók János
  2013-03-31 13:17:02, vasárnap
 
  (Bölcske, 1913. dec. 10. - Bp., 1983. jan. 12.)
költő, író, tanár

Jezsuitának készült, 1941-ben elhagyta a rendet, családot alapított. A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett tanári diplomát magyar-latin szakon. Tanulmányt írt Baróti Szabó Dávidról (1942). 1948-ban közzétett kiadatlan népmeséket (Bolond lyukból bolond szél fúj). Több gimnáziumban tanított, hosszú ideig a Bem Gimnáziumban. Versei, tanulmányai, karcolatai saját kiadásában jelentek meg. Verseit, cikkeit közölte az Új Ember, a Vigilia, a Teológia c. folyóirat. Költeményei tanúsítják József Attila, Nagy László, Juhász Ferenc, Rónay György költészete iránti tiszteletét. Több versét ihlette Teilhard de Chardin kozmikus víziója.

Munkái: Eucharisztia és ifjúság (Bp., 1938); Eszter házassága (r., Bp., 1947); Kígyó és galamb (versek, Kecskemét, 1974); Egylábú galamb (elb. és versek, Bp., 1976, 1982); A Biblia remekei. Fordítások az Ószövetségből és a zsoltárokból (Bp., 1978, 1980); Tátrától a tengerig. Lírai utazás Lengyelországban (úti jegyzetek, Bp., 1979 1981); Kalkuttai Teréz anya (Bp., 1981, 1983)
 
 
0 komment , kategória:  Magyar irodalom  
Emőd Tamás művei
  2013-03-21 08:22:37, csütörtök
 
   Versek (versek, 1911)
 Dicséret-dicsőség (versek, 1915)
 Ferenc Jóska ládájából (jelenetek, 1917)
 Pesti hegedű (1918)
 A magyar kabaré tízéves antológiája (antológia, 1918)
 Csipke (színmű, 1923)
 Mézeskalács (librettó, 1923)[1]
 Nótám, füttyöm, citerám (versek, 1926)
 Borcsa Amerikában (dráma, 1927)
 Benatzky: Egy lány, aki mindenkié (librettó, 1936)
 Fizessen, nagysád! (film forgatókönyv, 1937)
 Versek (versek, 1939)
 
 
0 komment , kategória:  Magyar irodalom  
Jókai Mór művei
  2012-01-22 13:34:27, vasárnap
 
  1. Hétköznapok. Regény. Pest, 1846. Két kötet. (Hartleben kiadó 350 frttal díjazta, Ism. Irodalmi Őr II. 5. sz. Tóth Lőrincz, 2. kiadás, J. munkái. Népszerű kiadás 56-59. Pest, 1870. Németül: Lebenswirren c. ford. Wechsler Lajos, Berlin, év n.)
2. Vadon virágai. Novellák. Pest, 1848. Két kötet. (2. czímkiadás. U. ott, 1852. kiadás. J. munkái n. k. 4. 10. 17. Fekete világ cz. elbeszéléssel. U. ott, 1857-58., 3. k. Bpest, 1873., 1878.)
3.Forradalmi és csataképek 1848. és 1849-ből Sajótól. Pest, 1850. 2. k. (Ism. P. Napló 115. sz., 2. k. J. munkái n. k. 21-23. U. ott, 1861., 3. k. 1870., U. ott. 4. k. 1883. Bpest. Németül: Pest, 1850.; betiltatott és 1868-ban jelent meg czímkiadásban, Schlachtenbilder cz. 1851. Kampf- und Schlachtenbilder c., Lipcse, 1850. Angolul: ford. Szabad, Frey Imre. London, 1855., Stuart Mária, u. ott 1856. Olaszul: Turin, 1859.; Fiume, 1872. Svédül: Varberg, 1876. Finnül: ford. Blomstedt Oszkár Helsingfors, 1877. az eredetiből Krohn Gyula. Prvoo, 1884.)
4.Egy bujdosó naplója. Novellák a forradalom utáni időkből. Pest, 1851. (2. kiadás. U. ott, 1865. 3. k. J. munkái n. k. 24. Bpest, 1874. Hozzá: Kurbán bég és Megölt ország. Finnül: A bujdosó naplója, ford. Blomstedt Oszkár, az Uusi Suometarban 1877. és különny.)
5.Hangok a vihar után. Pest, 1852. 2. k. (J. újabb novellái I., II., 2. kiadás, J. munkái n. k. 1., 2., 3. U. ott, 1857. 3. k. 1870., 4. k. Bpest, 1877., 1882. Németül: A kalóz király. Drezda, 1881. Berlin, 1893. Szerbül: ford Milivoj. Pest, 1868., Fortunatus. Halle, 1885.)
6.Erdély aranykora. Regény. Pest, 1852. Két kötet. (Ismerteti Magyar Hirlap 653., 654. szám, második kiadás. U. ott, 1854., 3. k. J. munkái n. k. 18-20. U. ott, 1860., 4. k. 1874., 5. k. Bpest, 1884. Németül: ford. Rosner L., Lipcse, 1874. Berlin, 1889. Ism. Fővárosi Lapok 304. sz.)
7.A kétszarvú ember, historiai beszély. Pest, 1852. (J. újabb novellái III., 2. k. J. munkái n. k. 11., 12. U. ott, 1858., 3. k. 1872., 4. k. Bpest, 1882., 5. k. 1891. Németül; fordította Wechsler L., Berlin, 1886. Lengyelül: Posen, 1879.)
8.Török világ Magyarországon. Regény. Pest, 1853. Három kötet. (Müller Gyula kiadó 550 frt tiszteletdíjat fizetett a szerzőnek, a gyűjteményemben levő 1852. szept. 29. kelt eredeti szerződés szerint és 1100 példányban nyomatott; 2. kiadás. U. ott, 1853., 3. k. J. munkái. n. k. 5-9. U. ott, 1858., 4. k. 1872., 5. k. Bpest, 1883., J. válogatott regényei 39-50. Pozsony, év n., Németül: ford. Chezy Vilmos, Bécs, 1855., előbb a Presseben, ford. Wechsler L. Berlin, 1884.)
9.Egy magyar Nábob. Regény. Pest, 1853-54. Négy kötet. (Ism. P. Napló 1854. 35. sz., 2. kiadás. U. ott, 1858., 3. k. J. munkái n. k. 38-43. U. ott, 1868. 4. k., díszkiadás. Bpest, 1874.; képes díszkiadás, szerző arczk. és Goró Lajos 62 szövegrajzával és 8 aquareljével. Bpest, 1894. Németül: ford. Dux Adolf. Pest, 1856., 1878., Berlin, 1892., Francziául: Brüssel és Páris, 1865. Oroszul: Szent-Pétervár, 1866., Finnül: ford. Achten Emmy. Helsingfors, 1872. Niilo E. Wainio. Porvoo, 1888.)
10.Janicsárok végnapjai. Regény. Pest, 1854. Két rész. Török mozgalmak 1830-ban cz. U. ott, 1854. (I. Halil Patrona 1733., II. Janicsárok végnapjai, 2. k. J. munkái n. k. I. 25., 26., II A fehér rózsa cz., 30., 31. U. ott, 1864., II. 3. k. Bpest, 1881. Németül: Die weisse Rose cz. ford. Falk Miksa. Pest, 1854., 1858. Berlin, 1884. Bécs, 1892. Szerbül: ford. Klaics Dusán. Belgrád, 1893.)
Erdélyi képek. Novellák. Pest, 1854. Két kötet. (2. k. J. munkái n. k. 13., 14., 16. a Carinus c. beszélylyel. U. ott, 1859., 3. k. Bpest, 1874. 1878. Francziául: ford. Karageorgevith Bozidar, Paris, 1894. Reve et vie cz.)
Kárpáthy Zoltán. Regény. Pest, 1854. Négy kötet, (2. kiadás. U. ott, 1860., 3. k. J. munkái n. k. 32-37. U. ott, 1865., és díszkiadás., 1874. 5. k. 1877. U. ott., J. válogatott regényei 10-22. Pozsony, év nélkűl. Németül: fordította Glatz Ede. Pest, 1860., előbb a Pest-Ofner Zeitungban, Budapest, 1878., Lipcse, 1893. Finnül: fordította Achten Emmy, Helsingsfors. 1879., Niilo E. Wainio. Porvoo, 1890. Szerbül: ford. Popovics György. Zágráb, 1880. Horvátul: ford. Popovics György. Belgrád, 1881.)
A magyar nemzet története. Pest, 1854., (Ism. P. Napló 205. sz., 2. jav. és bőv. kiadás, 17 Geiger-féle képpel. 1860., 3. k. 1870. U. ott, 4. k. Bpest, 1884., II. kötet 1884., III. k. 1890. Olaszul: ford. Gauss Viktor. Fiume. 1884., Tótul: I. k. Bpest, 1886.
Véres könyv. Csataképek a jelenkori háborúból. Pest, 1855. Három kötet. (Ism. P. Napló 85. sz., 2. kiadás. J. munkái n. k. 68-71. U. ott, 1871.)
A magyar előidőkből. Pest, 1855. (Novellák, 2. kiadás, J. munkái n. k. 54., 55. U. ott, 1869.)
Tarka élet. Pest, 1855-56. Két kötet. (2. változatlan kiadás. U. ott, 1858. Ezen munkát a szerző maga adta ki.)
Oceania. Egy elsülyedt világrész története. Pest, 1856. Két kötet. (2. kiadás, J. munkái n. k. 94., U. ott, 1875., 3. k. 1889. Németül: Berlin, 1884., 1889.)
Délvirágok. Pest, 1856. Két kötet. (2. kiadás, J. munkái n. k. 64., 65. ... 3. k. 1870. U. ott.)
Árnyképek. Novellák. Pest, 1856. Két kötet. (2. kiadás, J. munkái n. k. 74., 76. ... 3. k. Bpest, 1873.)
Szomorú napok. Regény. Pest, 1856. Két kötet. (2. kiadás, J. munkái n. k. 28., 29. 1862., 3. k. 1871. 4. k. Bpest, 1871. Németül: 1862-ben egy bécsi illustrált hírlapban; ford. Bródy Zs. Lipcse, 1874., Berlin, 1874., 1884. Lengyelül: ford. Szaniawskiéj Karolin. Varsó, 1878.)
A magyar nép adomái. Pest, 1856. (2. kiadás, 150 adomával bőv. kiadás. 1857., 3. k. 1867. 4. k. Jókai munkái n. k. 72., 73. A magyar nép élcze szép hegedű szóban. cz. U. ott, 1884.)
A legvitézebb huszár. U. ott, 1856. 15 képpel. (Vasárnapi Könyvtár I. 9.)
A régi jó táblabirák. Regény. Pest, 1856. Négy kötet. (2. kiadás: J. munkái n. k. 60-63. U. ott, 1870. 3. kiadás. Bpest, 1876. Németül: Ungarische Post 1855., ford. Kárffy Titus. U. ott, 1856., Bpest 1878.)
Novellák. Pest, 1857. (Hazai beszély- és regénytár 1.)
Népvilág. Elbeszélések. Pest, 1857. 2. köt. (2. kiadás J. munkái n. k. 120., 121., 1871. 3. k. Bpest, 1885. Finnül: A kedves atyafiak, ford. Jalava Antal. Helsingfors, 1879.)
Regék. Pest, 1858. Tíz képpel. (Vasárnapi Könyvtár III. 1., 2. kiadás 1858. J. munkái n. k. 15. 1859. U. ott, 3. k. Vasárn. k. Bpest, 1874. Angolul: A hadak útja, ford. Marie Parke s Margary Deane. New-York, 1877.)
Az elátkozott család. Regény. Pest, 1858. Két kötet, (2. k. J. munkái n. k. 95-97. U. ott, 1876. Németül: Der Fluch des Priesters cz. Berlin, 1892.)
Jókai Mór Decameronja. Pest, 1858-60. Tíz kötet. (2. k. J. munkái n. k. 101-112. Bpest, 1884. Németül: Berlin, 1887.)
Kakas Márton Naptára 1859-64-re. Pest. Hat évfolyam.
Kakas Márton tolltaraja. Összekötve kiválogatott versei, levelei és apróbb elbeszéléseiből. Pest, 1860. Két kötet. (Új czímkiadás: Kakas Márton humorisztikus levelei cz. U. ott, 1871.)
Szegény gazdagok. Regény. U. ott, 1860. Négy Kötet. (A 4. kötetben függelékül: Az utolsó budai basa. 2. k. J. munkái n. k. 48-53. U. ott, 1869. Németül: a berlini Roman-Zeitungban 1872., Berlin, 1873., 1879., 1884. 1876., ford. Wechsler L. u. ott, 1891. Csehül: ford. Vodnarsik Ed. Brünn, 1865., Az utolsó budai basa, ford. Wechsler L. Drezda s Lipcse, 1885. Szerbül: ford. Ovanovics György. Újvidék, 1871 és 1885. Hollandul: ford. J. A. Governeur. Zutpfen, 1873. Kerbeny német fordítása után. Angolul: ford. Fretwell János. New-York, 1874., Dánul: ford. Damkier Axel. Koppenhága, 1874. Szerző arczk. és életrajzával. Svédül: ford. Hemgren Károly. Stockholm, 1876.)
A magyar néphumorról. Pest, 1860. Székfoglaló. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből I. 9.)
Színművek Pest, 1860. Három kötet. (2-dik kiadás. Jókai munkái n. k. 147-151. Budapest, 1893. I. A szigetvári vértanúk, szomorújáték négy felvonásban Először a pesti nemzeti színházban 1860. márcz. 29., ezen legnépszerűbb és legkedveltebb darabját körülbelől 50-szer adták elő; 1866 szept. 7. Zrinyi Miklós halálának 300-ik évfordulóját is ezen darabbal ünnepelték; Könyves Kálmán, szomj. öt felv. 1855. dec. 18., eddig 22-szer adták és állandóan megmaradt a műsoron; a bécsi Burgszínházban 1885-ben adták elő; II. Dózsa György, szomj. öt felv. 1857. nov. 3. E darabja szolgáltatott okot egy nagy hirlapi polemiára, melynek egyik főtényezője Gyulai Pál volt; Pesti Napló 1858. 5., 6., 9., 10. sz., új betanulással először a nemzeti színházban 1878. november 17. Erkel Ferencz operát írt szövegéből. Manlius Sinister, szomj. öt felv., 1863. decz. 10. és még kilenczszer ismételték meg; III. Dalma, szomj. négy felv. 1852. nov. 27., A murányi hölgy, vígjáték három felvonásban)
Országgyűlési beszéd. Tartatott 1861. máj. 24. Pest, 1861.
Jókai és báró Podmaniczky Frigyes beszédei. U. ott, 1861.
Kakas Márton politikai költeményei. U. ott, 1862.
Az új földesúr. Regény. U. ott, 1863. Három kötet. (2. kiadás. J. munkái n. k. 44-47. U. ott, 1869. Németül: a berlini Postban 1872-ben Kerbeny ford. Lipcse, 1874. Drezda. 1876. Angolul: ford. Patterson Arthur. London, 1868. Finnül: ford. Jalava. Helsingfors, 1878. A szerző életrajzával, J. sajátkezű német életrajza után, melyet J. 1877. decz. 6. Kertbenynek küldött és mely jelenleg gyűjteményemben van. Oroszul: Pétervár, 1869., Hollandul: Zutpfen, 1869., Lengyelül: ford. Callier A., Lemberg, 1881., Francziául: ford. Heinecke H. k. a. Páris, 1886., Dánul: ford. Ahlborg György, Patrioterna cz. Koppenhága, 1879.)
Szélcsend alatt. Elbeszélések. Pest, 1863. Két kötet. (2. kiadás. J. munkái n. k. 122-124. Bpest, 1886.)
Felfordult világ. Pest, 1863. 2. k. (Humorisztikus dolgozatok, 2. kiadás. J. munkái n. k. 98., 99. Bpest, 1876. Németül: Magazin des Auslandes 1873. Berlin, Tollhäuslerwirthschaft cz. 1873., 1884.)
Politikai divatok. Regény. Pest, 1862-64. Négy kötet. (Szerző saját kiadása, második kiadás J. munkái n. k. 84-87. Bpest, 1874. Németül: Andere Zeiten andere Leute cz. Pest, 1870. Berlin, 1873., 1874., 1883. Lengyelül: ford. A Callier. Varsó, 1879. Svédül: ford. Hemgren Károly. Stockholm, 1881.)
Milyenek a nők? Elbeszélések. Pest, 1865. Két kötet. (2. kiadás J. munkái n. k. 66., 67. U. ott, 1871.)
Milyenek a férfiak? Elbeszélések. Pest, 1865. (2. kiadás. J. munkái n. k. 88. Bpest, 1874.)
Mire megvénülünk. Pest, 1865. Négy kötet. (2. kiadás. J. munkái n. k. 90-93. Bpest, 1875., 3. k. 1884., 4. k. 1892. U. ott. Németül: a Blätter für Unerhaltungban 1872., ford. Sonnenfels. Pest, 1873., Lipcse, 1874., Gebrochene Farben cz., ford. Wechsler. Lipcse, 1885. Nach zehn Jahren c.)
Kakas Márton Albuma Pest, 1866. Két kötet. (I. Kakas M. viszontagságai, II. Országgyűlési képek.)
Virradóra. Legújabb novellák és genreképek. Pest, 1868. Négy kötet. (Ism. Budapesti Szemle XIII. 1869. 2. kiadás. U. ott, 1873. czíme elhagyásával és a tartalom szerint: I. Chinchilla herczeg ... II. Két menyegző...III. A fránya hadnagy... IV. Fekete sereg... czímekkel. Ugyan így jelent meg a J. munkái n. 2. kiadásban 100. a II. kötet, 3. kiadás: J. újabb munkái n. k. 12-15. Bpest, 1879. Ism. Athenaeum 1873. 12. sz.)
Szerelem bolondjai Regény. U. ott, 1868-1869. Négy kötet. (Ism. Budapesti Szemle XIII. 1869. 2. kiadás. J. újabb munkái n. k. 1-5. Bpest, 1879. Németül: ford. Glatz E. Pest, 1869., ford. Falk Miksa. U. ott, 1868, előbb a Pester Lloydban, fordította Kertbeny a Berliner Tageblattban 1874. és Berlin, 1881., 1884., 1891., Dánúl: ford. Dankier Koppenhága, 1875. 1891. Norvégül: Göteborg, 1878. Finnül: ford. németből Lofgren Erzsébet. Helsingfors, 1881.)
Mit akar az ellenzék, forradalmat vagy reformot? Pest, 1869.
A malom alatt U. ott, 1869. (Apróbb népies elbeszélések.)
Beszéde a pest-terézvárosi választókhoz febr. 28. 1869. U. ott.
A kőszívű ember fiai. Regény. U. ott, 1869. Hat kötet. (2. kiadás. J. munkái n. k. 77-82. Bpest, 1874. Németül: a Pester Lloydban 1869., a Pester Tagblattban 1872., Berlin, 1874., 1885. Francziául: ford. Antonine de Gerando-Teleki, bevezetéssel, Páris, 1880. Lengyelül: lemberg, 1882.)
Fekete gyémántok. Regény. Pest, 1870. Öt kötet. (második kiadás. J. újabb munkái n. k. 6-11. Bpest, 1878., 1896. Németül: ford. Dux Adolf, Pest, 1871. Berlin, 1877., 1879., 1885., 1892. Svédül: Köping, 1878. Angolul: ford. Frances A. Gerard. London, 1896., szerzőnek heligravure arczképével. Lengyelül: ford allier A. Varsó, 1879. Dorn Egon német színművet írt a regényből, melyet Hamburgban 1896-ban százötvenedszer adtak elő.)
A véres kenyér. Egy ifjú hős naplója. Pest, 1872.
Föld fölött és víz alatt. Regénykék. U. ott, 1872. (2. kiadás. J. újabb munkái n. k. 33-35. Bpest, 1881. Új olcsó c. k. U. ott, 1884.)
Ha az ellenzék többségre jut. Programmbeszéd. Pest, 1872.
A baloldal igazi reformpárt. Képviselői jelentés Pest-Terézváros polgáraihoz. U. ott, 1872.
Eppur si muove. És mégis mozog a föld! Regény. U. ott, 1872-73. hat kötet. (Ism. Pester Lloyd 1872. 141. sz., 2. kiadás. J. újabb munkái n. k. 16-24. Bpest, 1879. Új olcsó cz. k. U. ott, 1884. Németül: a Pester Lloydban 1871., Berlin, 1874. és 1885.)
Az arany ember. Regény. Pest, 1872. Öt kötet. (2. kiad. J. újabb munkái n. k. 25-31. Bpest, 1880. Olcsó kidás U. ott, 1884. Ism. Athenaeum 1873. Németül: a Pester Lloydban 1872-ben, ford. Kertbeny. Lipcse, 1874., Berlin, 1873., 1880., 1882., 1890., az egyik német kiadáshoz Wallner Ferencz előszót írt, Csehül: ford. Brábek F. Prága, 1875. Dánul: ford. Damkier Axel. Koppenhága, 1874. Lengyelül: ford. Callier A. Lemberg, 1876. Svédül: ford. németből Hemgren Károly. Stockholm, 1877. Angolul: London 1888. Timar's two-Worlds cz., ford. Mrs Hegan Kennard. U. ott, 1894., New-York, 1884. németből A modern Midas cz. ford. Laura Curtis Bullard és Emma Herzog; Olaszul: ford. Brelich E. Fiume, 1882. Szerbül: Belgrád, 1890. Ruthenül: a lembergi Gyilo c. lap szépirodalmi mellékletében 1884. Csiky József tanár 1884-ben örményre fordította.)
A jövő század regénye. Pest, 1872-74. Kilencz kötet. (2. kiadás. J. újabb munkái n. k. 42-53. Bpest, 1882. Új olcsó cz. k. U. ott, 1885. Ism. Athenaeum 1873. 47. szám. Németül: Pester Lloyd 1873., Pozsony, 1879.)
A szegénység útja. Budapest, 1874.
Egy ember, aki mindent tud. Egy darab regény. U. ott, 1874. (Új olcsó cz. kiadás). U. ott, 1885.
Enyém, tiéd, övé. Regény. U. ott, 1875. Hat kötet. (Új olcsó cz. k. U. ott, 1884. 2. kiadás J. munkái n. k. 133-134. U. ott, 1891. Németül: Berlin, 1875., 1885. Finnül: Helsingfors, 1877., Lengyelül; ford. Callier, A. Lemberg, 1877.)
Emlékeim Bpest, 1875. két kötet. (2. kiadás. U. ott, 1880.)
Jókai Mór forradalom alatt írt művei. 1848-1849. Ugyanott, 1875. Jókai arczképe 1849. saját ajza után. (Szerző kiadásában. Ismert. Vasárnapi Ujság 1874. 52. sz.)
Jókai Mór elbeszélő költeményei és satyrái. U. ott, 1875.
A debreceni lunatikus. Elbeszélés. U. ott, 1876. (2. kiadás. U. ott, 1885. és J. munkái n. k. 132. U. ott, 1891.)
Egész az északi polusig! Vagy: mi lett tovább a Tegethoffal? Regény egy hajón hátramaradt matróz feljegyzése után. U. ott, 1876. Két kötet. (Új olcsó kiadás. Bpest, 1885. Németül: Pester Lloyd 1875., Zweitausend Jahre unter dem Eise cz. Berlin, év n. Lengyelül: Lemberg, 1875.)
Az élet komédiásai Regény. U. ott, 1876. Hét kötet. (Ism. Figyelő 11. sz. Új olcsó k. U. ott, 1884. Németül: Pester Lloyd 1875-76., Berlin, 1876., 1881., 1885. Csehül ford. Brabek Frantisek, Prága...)
Egy az Isten. Regény. U. ott, 1877. Hat kötet. (Új olcsó cz. k. U. ott, 1885. 2. k. J. munkái n. k. 126-131. U. ott, 1889. Ism. Petőfi Társaság Lapja, P. Napló 214. sz. Riedl Fr. Németül: Berlin, 1878., 1880., 1882., 1884., 1889. Die nur einmal lieben cz. Lengyelül: Varsó, 1880. Olaszul: Quelli, que amano una sola volta cz. ford. Pucher Eliza, Milano, 1888, Szerző életrajzával Enrico Casaneotól.)
Névtelen vár. Történelmi regény. Bpest, 1877. Három kötet. 10 képpel. (2. k. ... 3. k. J. munkái n. k. 1885. U. ott, Ism. 1878: a Hon 17., a kolozsvári Hölgyfutár 4. sz., P. Napló 53., Kelet Népe 147. 163. Németül: Berlin, 1879. két kiadás, 1883., 1885., 1893.)
Szép Mikhál. Regény. Bpest. 1877. Két kötet. (Ism. Petőfi társ. Lapja, a kolozsvári Hölgyfutár 6. sz., Nemzeti Hirlap 55., 57. sz. Új olcsó cz. k. U. ott, 1884. Németül: Pester Lloyd 1877., Berlin, 1878., 1880., 1881., angolul: ford. R. N. Bain. London, 1891. Svédül: Stokholm, 1879.)
Milton. Dráma négy felvonásban. Bpest, 1877. (Nemzeti színház könyvtára 110. és J. munkái n. k. 137-141. U. ott, 1893., először adták a nemzeti színházban 1876. ápril 3., Londonban 1894. december 13. Felbermann Lajos fordításában adták elő egy magánszínházban.)
Az életből ellesve. Beszélyek. Ugyanott. 1878. Három kötet. (Második k. J. munkái n. k. 113. U. ott, 1885. Új olcsó címkiadás. U. ott, 1885. Megtörtént regék cz.)
Egy asszonyi hajszál. Történelmi regény-vázlat. U. ott, 1878. (Történelmi regénytár 11-13. Szerző sajátja, három fametszetű rajzzal. 2. k. J. munkái n. k. 113. U. ott, 1885. Németül: fod. Wechsler L. Drezda és Lipcse, 1883., 1892.)
Észak honából. Muszka rajzok. U. ott, 1878. (2. k. J. munkái n. k. 125. U. ott, 1886. Németül: Pozsony, 1879.)
Görög tűz. Elbeszélések mindenféle igazhivők történetéből. U. ott, 1878. Három kötet. (Új olcsó cz. kiadás 1885.)
Jókai Mór programmbeszéde. tartatott a józsefvárosi választók előtt július 21. Ugyanott 1878.
Mondjuk ki az igazat. Ugyanott, 1878.
Egy hírhedt kalandor a XVII. századból. Regényes korrajz. U. ott. 1879. Három kötet. (Új olcsó c. kiadás 1884. Németül: Was ein Todtenkopf erzählt cz. Berlin, 1881., 1882.)
Hős Pálfy. Drámai jelenetek 3 képben. U. ott, 1879. (Nemzeti színház könyvtára 126. és J. munkái n. k. 137-141. U. ott, 1893., Zenéjét szerk. részben Erkel Gyula; először adták a nemzeti színházban ápr. 24. Németül: ford. Schnitzer J. Bpest, 1879.)
Rab Ráby. Regény. Jankó rajzaival és a szerző arczk. Pozsony, 1879. 3. k. (Ism. Hon 239., 329., Ellenőr 378., Főv. Lapok 268. sz. Új olcsó k. u. ott, 1880. Németül: Pester Lloyd 1879. és Pozsony, 1880.)
Szabadság a hó alatt, vagy a zöld könyv. Történelmi regény. Bpest, 1879. Négy kötet. (Új olcsó c. kiadás. U. ott, 1884. Ism. Főv. Lapok 1879. 197. sz., Koszorú II., Németül: Pozsony, 1879. Heimath des Nordens cz., Neue Illustrirte Zeitung 1879., Francziául: ford. Mme Adam. Paris, 1880.; átdolgozta Ulbach Louis. Páris, 1880. Le tapis vert cz. Csehül: 1879. Angolul: London, 1896. Sajtó alatt.)
Jókai Mór beszéde és költségvetési ügyben a képviselőház 1880. febr. 26. üléséből. Bpest, 1880.
Beszéde a váci szabadelvűpárt értekezletén. Máj. 1. U. ott, 1881.
Akik kétszer halnak meg. Regény. U. ott, 1881. Négy kötet. (Új olcsó csz. k. U. ott, 1886. Ism. Budapesti Szemle XXIX. 1882 Riedl Fr., Főv. Lapok 1881. 80. sz. Németül: Berlin, 1881., 1884. és év n. Csehül: ford. Mayerhoffer Gusztáv. Prága. 1888. A ma cz. folytatással. Oroszúl: ford. Kuna A. H. Szentpétervár, 1881.)
Páter Péter. Regény. U. ott, 1881. (Ism. Pesti Napló 85., 121., Főv. Lapok 80. sz. 2. kiadás. U. ott, 1892. Németül: Bpest, 1881. Tótul: ford. Izák Gusztáv. Turócz-Szent-Márton, 1883. Szerbül: ford. Jovanovics Milán. Pancsova, 1880.)
Asszonyt kísér, Istent kísért. Regény. U. ott, 1882. 3 képpel. (Regény-Csarnok 1., 3., 5. Ism. Főv. Lapok 1881. 80., 81. sz., J. munkái n. k. 135., 136., 2. kiadás. U. ott, 1891.)
Targallyak. Bpest, 1882. (Beszélyek. Ism. Koszorú VII.)
Szeretve mind a vérpadig. Történeti regény a Rákóczy korból. U. ott, 1882. Öt kötet. (Új olcsó c. k. U. ott, 1887. Ism. P. Napló 125. sz., Egyetértés 146. sz. Koszorú VIII., Budapesti Szemle XXXVIII. 1884. Németül: Berlin, 1883.)
Egy játékos aki nyer. Regény. Bpest, 1882. Két kötet. (2. kiadás. U. ott, 1892. Németül: Bpest, 1883., 1886. Lengyelül: ford. Zajaczkowska Zsuzsánna a Tygodnik Powszechnyben 1883. Olaszul: ford. Relich Ernő, Fiume, 1883.)
Mátyás diák és Bente Úr. Néprege Mátyás királyról Versbe szedte. U. ott. (1882. Jó könyvek 1.)
Mátyás király és a szegény varga. A cinkotai kántor. Két verses elbeszélés. U. ott. (1882. Jó könyvek. 4.)
A puskás Kalári. székely monda. U. ott, (1883. Jó könyvek. II. költemény.)
Oroszlánhűség. Költői elbeszélés. U. ott. (1883. Jó könyvek 16.)
A pénz betegségei. Elbeszélés. U. ott, 1883.
A bálványos vár. Történeti regény. U. ott, 1883. Két kötet. (Ism. Főv. Lapok 54. sz., P. Napló 58. Koszorú. Németül: Die Götterburg cz. Berlin, 1884.)
A Damokosok. Regényes történet. U. ott, 1883. Két kötet, 4 tollrajzzal Jókai Rózától. (Ism. P. Napló 213., Egyetértés 214., Koszorú, Kecskeméti Lapok 35. sz.)
Beszéde a budget-törvényjavaslat fölött a képviselőház 1880. decz. 4. ülésében. U. ott, 1884.
Negyven év visszhangja. U. ott, 1884. (Ism. P. Napló 1883. 318., Egyetértés 317., Budapesti Hirlap 313., Koszorú, Budapesti Szemle XXXVII. 1884. Németül: Die Zonen des Geistes cz. Bécs és Teschen, Weiss Juliántól, 1884.)
Minden poklokon keresztül. Történeti regény. U. ott, 1884. Négy kötet. (Ism. Nemzet 1883. 295., 309., Főv. Lapok 261., 2. kiadás. U. ott, 1892. Németül: Boroszló, 1885.)
Magyarország története a népiskolák számára. U. ott, 1884. Képekkel. (2. átdolg. kiadás. U. ott, 1888.)
A lőcsei fehér asszony. Regény, Jókai Róza rajzaival. U. ott, 1885. Öt kötet. (Új kiadás. U. ott. 1886. Ism. P. Napló 1884. 350., Budapesti Hirlap 1885. 30., Budapesti Szemle XLI. Németül: Bpest, 1885. Lengyelül: ford. Jarosevszka Boleszlava. Varsó, 1887. Olaszol: ford. Pucher Eliza, Milano 1890.)
Az arany ember. Dráma 5 felv., előjátékkal. U. ott, 1885. (Előszőr adatott a nemzeti színházban 1884. decz. 3., mely 50-nél több előadást ért és 39,894 frt 57 krral járult a bevételhez.)
A cigánybáró. Regény. U. ott, 1885. (Magyar Szalon Könyvtára 1., 2., 4., 6. Ism. Nemzet 53., Főv. L. 37., P. Hirlap 10., P. Napló 105., Egyetértés 100. sz. Németül: Berlin, 1886.)
A kiskirályok. Regény Jókai Róza rajzaival. U. ott, 1886. 5. k. (J. újabb regényei. Ism. Főv. Lapok 323., P. Napló 73. sz. Németül: Berlin 1886. Lengyelül: f. Jaroszewszkiej Boleszlav. Varsó, 1886.)
Fekete gyémántok. Dráma 5 felvonásban. Bpest, 1886. (Először a nemzeti színházban 1885. okt. 9.)
Életemből. Igaz történetek. Örök emlékek. Humor. Útleírás. U. ott, 1886. Három kötet. (Ism. Ország-Világ, Nemzet 1887. 357. sz. 2. kiadás. U. ott, 1893.)
Még egy csokrot. Elbeszélések. U. ott, 1886. (Új czím-kiadás. U. ott, 1889.)
A Maglay család. A ki holta után áll bosszút. Két elbeszélés. U. ott, 1887.
Keresd a szived. Dráma 5. felv. U. ott, 1887.
A három márványfej. Regény. Kritikával elegy. U. ott, 1887. Három kötet. (Ism. Főv. Lapok 1888. 5. sz., Irod. Értesítő 1888. 2., 7. sz., Budapesti Szemle LV. 1889.)
Olympi verseny. Ábrándkép a budapesti nemzeti színház ötven éves fennállásának ünnepére. Bpest, 1887. (2. k. Jókai munkái n. k. 142-146. U. ott, 1893.)
Gr. Benyovszky Móricz életrajza. Saját emlékiratai és útleírásai. Képekkel, térképekkel, autographokkal sat. U. ott, 1887-88. Két kötet. (Ism. Brassó 1889. 145. sz. Budapesti Hirlap 1887. 136. sz., 2. kiadás. Bpest, 1891.)
Jocus és Momus. Bpest, 1888. (Ism. Irod. Értesítő 1. sz., 2. kiadás. U. ott, 1893.)
Lenczi Frater. Regény. U. ott, 1888. (Németül: Ein genialer Narr cz. átdolgozta Wechsler L. Berlin, 1890.)
Utazás egy sírdomb körül. 12 fametszettel és 4 fénynyomattal Vágó Pál rajzai után. U. ott, 1889. (Ism. Vasárnapi Ujság 1888. 53. sz.)
A lélekidomár. Regény. U. ott, 1889. Öt kötet. (Újabb regényei 78-95. Ism. Irod. Értesítő 1888. Németül: Berlin, 1893.)
A tengerszemű hölgy. Regény. 1890. Három kötet. (1890. okt. 6. a m. tudom. akadémia Péczely-jutalmát nyerte. Ismertette Fővárosi Lapok 1889. 348., Magyar Szemle 43. Budapesti Szemle LXVII. 1891. Németül: fordította Krücken Oszkár. Lipcse, 1890. Szerző jellemrajzával és arczk. Angolul: ford. R. Nisbet Bain. London, 1893.)
Gazdag szegények. Regény. Bpest, 1890. Két kötet. (Ism. Főv. Lapok 117. Németül: ford. Oskar von Krücken Wiener Tagblatt 1889.; átdolg. Wechsler L. Berlin, 1890.)
Aki a szivét a homlokán hordja. Rege, regény és való. 1886. U. ott, 1890. (Két kiadás. Németül: ford. Rotter Lajos, Das todte Herz c. Bécs, 1889.)
Thespis kordéja, vagy a földön járó csillagok U. ott, 1890. (és Jókai munkái n. k. 142-146. U. ott, 1893.)
Napraforgók. Újabb elbeszélések. U. ott, 1891. Két kötet.
Nincsen ördög. Regény. U. ott, 1891. 2 kötet. (Ism. P. Loyd 157., Hét 27. sz. Németül: ford. Wechsler L. Berlin, 1891. Angolul: ford. Steinitz F.-né London, 1891., New-York 1895. szerző arczk.)
Fekete vér. Regény, Bpest, 1892. Két kötet. (Ism. P. Napló 345. Élet 1892.)
Rákóczy fia. Regény. U. ott, 1892. Három kötet. (Ism. Élet.)
Mesekönyv. U. ott, 1892. Képekkel.
Házasság éhségből és egyéb elbeszélések. U. ott, 1893.
Vén emberek nyara és egyéb elbeszélések. U. ott, 1893.
Kétszer kettő négy és egyéb elbeszélések. U. ott, 1893. (Németül: ford. Wechsler L. Berlin, 1892.)
Sárga rózsa. Pusztai regény. U. ott, 1893. (A magyar tudom. akadémia Péczely-jutalmát nyerte, L. Beőthy Zsolt jelentése: Akadémiai Ért. 1894. Ism. Főv. Lapok 1894. 301. sz. Németül: ford. Hecht-Cserhalmi Irén. Stuttgart, 1895., Boroszló, 1896. Francziául: ford. Horn Emit., Páris, 1895. Boissier Gaston bevezetetésével, a szerző jellemrajzával és Les femmes Sicule, Un Bal, Le Chant de la Foret beszélyekkel; Horn ezen fordítása 1896. nov. 26. az Académie Française közgyűlésén a Langlois díjból 800 frankkal jutalmaztatott. Finnül: ford. Niilo E. Vainio. Helsingfors, 1894.)
Fráter György. Történelmi regény. Bpest, 1893. Öt kötet.
A két Trénk. Történeti regény. U. ott, 1893. Két kötet. (Németül: ford. Wechsler L. Stuttgart, 1892.)
Színművek. U. ott, 1893. (J. munkái n. k. 137-146. I. Szép Mikhál, színmű 4 felv. egy előjátékkal, először 1877. márcz. 9. a nemzeti színházban; A bolondok grófja, énekes bohóság 3 felv., először 1887. decz. 30. a budapesti népszínházban; Világszép leányok, énekes népszinmű 3 felv.; II. A gazdag szegények, népdráma 3 felv., Zenéje Káldy Gyulától, először 1893. máj. 12., a budai színkörben, Az aradi hősnők, tört. vígj. 3. felv., először 1891. febr. 6. a nemzeti színházban; Földön járó csillagok, drámai prolog, 1890. okt. 25. a nemzeti színházban. Az I. kötetből: Milton, Hős Pálffy, már előbb külön megjelentek, a III. kötet szintén megjelent 1860-ban. L. 33. sz.)
Jókai Mór írói működésének ötvenedik évfordulója. 1894. jan. 6. Kiadja a Jókai-jubileum rendező bizottsága. U. ott, 1894. (Előszó, Bpest, 1893. decz. 20. a rendező bizottságtól, Az ünnepélyek sorendje, Jókai félszázados írói jubileumára, Komócsy Józseftől, A jubileumot rendező nagy bizottság, Jókai Mór irodalmi működése, Negyven év viszhangja, A zsidó fiú, der. 5 felv., Sonkolyi Gergely, novella, Drágakövek, Marcze Zare, A «Decameron»-ból: A halál után, A kénytelen mulatság, A költő szerelme, költ., Bejelentett küldöttségek, Előfizetők.)
Magneta. Regény. Bpest, 1895. (Németül: ford. Wechsler, Berlin, 1895.)
Trenk Frigyes. Regény. U. ott, 1895.
A Kráó. Regény. U. ott, 1895. 138.
Tégy jót. Regény négy szakaszban. U. ott, 1895.
De kár megvénülni. Regény egy vén öcsém uram élményei után. U. ott, 1896.
Kertészgazdászati jegyzetek. U. ott, 1896.
Budapestnek emlékül. U. ott, 1896. (Budapest versekben.)
Öreg ember nem vén ember. Képzelt regény négy részben, 1900
Börtön virága. (regény, 1904)
 
 
0 komment , kategória:  Magyar irodalom  
Gelléri Andor Endre művei
  2012-01-22 13:21:42, vasárnap
 
  A nagymosoda (regény, Budapest, 1931)
Szomjas inasok (Budapest, 1933)
Hold utca (Debrecen, 1934)
Kikötő (Budapest, 1935)
Villám és esti tűz (Budapest, 1940)
Téli kikötő (Budapest, 1946)
A szállítóknál (Budapest, 1930)
Ház a telepen (Ungvári Tamás tanulmányával, Budapest, 1955)
Egy önérzet története (regényes önéletrajz és vallomás, Budapest, 1957)
Varázsló, segíts! (Budapest, 1959)
Összegyűjtött novellái (I-II., Budapest, 1964)
1979 Válogatott művei (Budapest, 1981).
 
 
0 komment , kategória:  Magyar irodalom  
Tömörkény István művei
  2011-12-08 11:58:27, csütörtök
 
  Szegedi parasztok és egyéb urak (1893)
Jegenyék alatt (1898)
Az alföldi rablóvilág történetei (1898, 1988)
Vízenjárók és kétkezi munkások (1902)
Gerendás szobákból (1904)
Förgeteg János mint közerő és más elbeszélések (1905)
Különféle magyarok meg egyéb népek (1907) - az 1910-es kiadás a Gutenberg gyüjteményben
Napos Tájak (1908)
Homokos világ (1910)
Ne engedjük a madarat... s más holmik (1911)
Bazsarózsák (1912)
Népek az ország használatában (1917)
Célszerű szegény emberek (1922)
Mesék amik teremnek (Füveskönyv) Bodobács Kiadó, Szentes, 2008
Rózsa Sándor nálunk (Betyárok és egyebek) Bodobács Kiadó, Szentes, 2009
 
 
0 komment , kategória:  Magyar irodalom  
Devecseri Gábor: Bikasirató
  2011-12-08 10:57:14, csütörtök
 
  Megszülettünk hirtelen,
egyikünk se kérte.
Kérve kérünk, szép jelen:
meg ne büntess érte.

Kérünk, kurta pillanat,
ne vess tűzre, lángra,
szép olajfa-lomb alatt
várhassunk halálra.

Hadd teljék az életünk
- mint lehet - szelíden,
gyolcsban zengjük énekünk,
nem csalános ingben.

(Budapest, 1971)
 
 
0 komment , kategória:  Magyar irodalom  
Pap Károly
  2011-07-18 10:35:57, hétfő
 
 



(1897-1945)

A hitbuzgó zsidók ókorból örökölt rítusa szerint a mindennapi imához a homlokra és a bal karra imaszíjat (héberül: t'filint) kell tekerni; szombaton (zsidósan: sábeszkor) azonban csak t'filin nélkül szabad imádkozni. Nos, van egy nagyon régi zsidó vicc, hogy: "Mi az, amit se zsidó, se keresztény soha még nem csinált?" A válasz: "Hogy sábeszkor t'filinnel imádkozzék." Ennek a groteszk kérdésnek az analógiájára tehetnők fel a kérdést: "Miféle életmű az, amit még se zsidó, se keresztény író nem hozott létre?" A válasz ez lehetne: "Pap Károly életműve." Úgy hiszem, soha zsidót így nem izgatott Krisztus alakja, lélektani alkata és történelmi jelentősége, soha harcos kommunista vörös parancsnokot nem gyötört meg ennyire egy vallás, amelynek tanításában hitt is, meg nem is, soha zsidó vallási buzgalomban nevelt, majd harcos kommunistává lett ember nem áhította ennyire, hogy magyar hazafi legyen, soha zsidóságát ilyen látványosan hangoztató férfi nem került volna abba a helyzetbe, hogy egyetlen vallási lángolással imádott szerelme, majd felesége keresztény - méghozzá vallásos keresztény - legyen. - Ez a Pap Károly a XX. század magyar irodalmának egyik legjobb novellistája, a költői magyar próza egyik kiváló mestere volt. Móricz Zsigmond ugyanúgy lelkesedett érte, mint Illyés Gyula, és elpusztult mint elhurcolt zsidó a buchenwaldi haláltáborban, még csak azt sem tudjuk, mikor, valószínűleg 1945 elején, bár a legutolsó hír 1944 októberéből való, egy könyvelési adat, hogy ő a Goethe és Schiller weimari házától, a német humanizmus otthonától alig néhány kilométerre épített földi pokol 72713-as számú deportáltja.

Egy nagy hírű magyar zsidó hittudós, Pollák Miksa Mihály soproni főrabbi fia volt. A gimnáziumban legendás hírű jó tanuló. Úgy nőtt fel, hogy a magyar, a német és a héber nyelv tökéletes birtokában volt, és érettségije idején már latinul is anyanyelvi szinten tudott. Szülei papnak szánták, s habár ez időre már eszébe sem jutott, hogy apái nyomát kövesse (holott már nagyapja és dédapja is pap volt), mégis a Pap nevet választotta magának magyar névül. Az érettségizett, tizennyolc éves fiatalember - 1915-ben - magyar nacionalista hevületből önként jelentkezett katonának, holott ha papnak megy, elkerülhette volna még a háborúban is a katonai szolgálatot. Ő azonban fegyverrel akart harcolni a magyar győzelemért. A tűzvonal megpróbáltatásai közt ismeri fel, hogy a halálba küldött magyar parasztok a nacionalizmus áldozatai, ezért válik áhítatos magyarrajongóból szocialistává, és ezért jelentkezik 1919-ben önként vöröskatonának. Mint tapasztalt katonatiszt és lelkes kommunista lesz Murakeresztúr katonai parancsnoka, majd szabadcsapatot akar szervezni a proletárhatalom védelmére. Ezért az ellenforradalom győzelmekor börtönbe kerül (Szombathelyen), s mert szabadulása után rendőri felügyelet alá helyezik, Bécsbe emigrál. Két évvel később hazatér, de apja, a hazai zsidó vallási élet egyik szellemi főalakja, kitagadja a kommunistává lett fiút. Mint oly sok művészhajlamú fiatalember a múlt században, ő a XX. század húszas éveiben, hivatását keresve, felcsap vándorszínésznek, azután végre Budapestre kerül, ahol novelláit megmutatja a két legfőbb szakértőnek, Osvát Ernőnek és Mikes Lajosnak. Mindketten elragadtatva veszik tudomásul a senkire nem emlékeztető hangú írót, aki ez időben már harminckét éves, de még sehol semmilyen írása nem jelent meg. Egy évvel utóbb megnyeri a Nyugat novellapályázatát. A Nyugat és az Est-lapok (vagyis Osvát és Mikes) versengve közlik novelláit. 1930-ban már az az irodalmi közvélemény, hogy a nagy múltú magyar novellának Pap Károly az egyik legjelentékenyebb élő mestere. Ekkor Baumgarten-díjat akarnak adni neki, de a hatóságok - kommunista múltja és büntetett előélete miatt - nem engedélyezik a neki ítélt jutalom kiadását.

Novellái eddig is vallási és erkölcsi problémák közt vergődő emberekről szóltak. Krisztus alakja, a megváltás, az erkölcsileg példás élet mondanivalóinak középpontjában áll. Az olvasónak nemegyszer az a gyanúja, hogy ha nincs antiszemitizmus, akkor Pap Károly hitbuzgó keresztény lesz, aki az Evangélium igéivel bizonyítja a szocializmus igazságát. De antiszemitizmus nagyon is volt, és a harmincas évektől egyre erősebb lett, és a főrabbi magyar nacionalista és vörös parancsnok múltú fia szembe akart nézni a fasiszta szörnyeteggé növekedő gyűlölettel. Még azt is meg akarta kérdezni, vajon nincs-e igazuk azoknak, akik őt gyűlölik? Aligha van különösebb műve ennek az egész témavilágnak, mint a Zsidó sebek és bűnök című vitairat, amelyben az író elsősorban önmagával vitatkozik. Meg akarja érteni az antiszemiták álláspontját. Úgy jut el az antifasizmusig, hogy közben elmarasztalja az antiszemitizmus folytán történelmileg kifejlődött zsidó különállástudatot is.

Végső fokon ez az öngyötrő könyv legalább annyira cionistaellenes, mint fasisztaellenes. Egy olyan csodaszerű megváltásra vár, amelyben együtt múlik el a zsidók elleni indulat és a zsidó öntudat. Hiszen éppen a krisztusi magatartásban van meg erre a lehetőség. Krisztus, a hajdani zsidó "proletár népvezér" az, akire az antiszemitizmus hivatkozik. Benne kell hogy feloldódjék zsidóság és antiszemitizmus. Ettől kezdve készül élete főművére, amelyet soha meg nem írhatott: a Krisztus-regényre.

Írja azonban egymás után novellafüzéreit és regényeit. Biblikus képek vallanak itt antikapitalizmusra. A Megszabadítottál a haláltól csodákkal teljes történeteiben jelen van Krisztus is: az ótestamentumi hitben élő emberek az Újtestamentum korában olyan különös élményeket élnek át, amelyek a pénzvágyat, a kizsákmányolást bélyegzik meg. És a nyelve olyan sallangmentesen emelkedett irodalmi magyarság, hogy nem véletlen az az elragadtatás, amellyel Móricz Zsigmond fogadta.

Azután egyre több lesz műveiben az önéletrajzi elem. Hol ez is biblikus körben, hol az átélt valóságban: a magyar vidéki életben. Azarel című regénye ifjúkori lázadását idézi fel előbb a család, azután a társadalmi rend ellen. Novelláiban korábbra lép vissza, a kisgyermekkorig és a serdülő évekig. A gyermeklélek eddig talán soha meg nem ragadott árnyalatait tudja ábrázolni. Gyöngédség, önzés, szeretet, kegyetlenség vegyül itt a félelmek, vágyakozások, barátkeresések és a kirekesztettség mozzanatai közé.

A második világháború kitörésétől kezdve könyve nem jelenik meg, bárha szakadatlanul dolgozik. Ezeknek a műveknek a felszabadulás után megjelent kötetei méltán sorakoznak a korábbi novellagyűjteményekhez. És készül a főműre, a Krisztus-regényre, amely korábbi műveiben is kísértette. Ez a főmű azonban nem jöhetett létre. De ír közben két drámát, amelyet elő is adnak. 1939 után az állásaikból elbocsátott zsidó színészek, rendezők és zenészek egy színvonalas irodalmi színházat teremtenek, amelyet Goldmarkról, a múlt századbeli világhíres zsidó vallású magyar muzsikusról neveznek el. Itt mutatják be 1940-ben Pap Károly Betséba című, ótestamentumi tárgyú színjátékát, majd 1944 elején, nem sokkal a német megszállás és a színház azonnali megszüntetése előtt az író utolsó befejezett művét, a Mózest. Történelmi dráma és nagy önvallomás. Ez a Pap Károly formálta Mózes nem akar a zsidó nép vezére lenni, sőt ez a Mózes még zsidó sem akarna lenni. De a történelem parancsol: kénytelen vállalni a zsidóságot, amelyhez - úgy érzi - nincs is köze, és kénytelen vállalni a vezérséget, amely idegen élete céljaitól, vágyaitól. És vállal mindent, mert se társadalmi, se lelki lehetősége nincs, hogy kivonja magát Isten akarata alól, amely a történelmi kényszer formájában ölt testet és erőt. Mózes alakja és magatartása némiképpen kulcsot ad Pap Károly egész életműve alaposabb megértéséhez. Ámbár ez az életmű enélkül is magáért beszél.
 
 
0 komment , kategória:  Magyar irodalom  
Dóczi Lajos
  2011-07-18 10:31:53, hétfő
 
 



(1845-1919)

Van úgy, hogy egy nagyon okos, jó ízlésű és személyében igen rokonszenves embert tévedésből széles körök egy ideig nagy írónak tartanak. Még némi világhír is kijuthat neki. Az ilyen köztévedések általában jellemzőbbek a korra, mint magára az íróra, de az is kétségtelen, hogy akit egy kor különböző rétegű közönsége egy pillanatra a szívébe zár, annak van valami sajátos tehetsége, és pályafutása a későbbi idők számára is irodalomtörténeti dokumentum. Hiszen a magyar irodalom egésze semmivel sem volna másabb Dóczi Lajos nélkül, de ha nem ismerjük példátlan irodalmi és közéleti karrierjét, nehezebben értjük meg a kiegyezés utáni évtizedek közízlését.

Dóczi Lajos apját Dux Mórnak hívták. Soproni zsidó bőrkereskedő volt, aki jobban szeretett olvasni, mint bőröket adni-venni. Üzlete tönkre is ment, mások alkalmazottjaként igen szerényen élt, gyönyörűségei maradtak a regények és a költemények, s az volt a legfőbb vágya, hogy gyermekei művelt emberekké növekedjenek.

A soproni zsidóság az ország legrégebbi polgári rétegéhez tartozott, az ottani gótikus zsinagóga régebbi a prágainál is. A város ősidők óta javarészt német ajkú volt, és amikor a XVIII. század végétől a lassú polgárosodás egyben a polgárság magyarosodásának is kezdete lett, a polgárosodástól végre emberi egyenjogúságot váró zsidóságban természetesen még előbb bontakozott, majd fejlődött ki a magyarságtudat, mint az amúgy is polgári kiváltságokkal rendelkező német ajkú sváb, ponzichter vagy szász polgárságban. Amikor Dux Mór gyermekei születtek, otthon már természetes volt a kettős anyanyelvűség. A fiú úgy nőtt fel, hogy tökéletesen tudott magyarul és németül, s már kamaszként egyforma biztonsággal verselt mind a két nyelven. Apja kívánságára jogásznak ment; abból minden lehet, ügyvédként jól meg is élhet, és gyarapíthatja műveltségét. A fiú be is iratkozott a bécsi egyetemre, ahol az odajáró magyar fiúk körében lelkesen ápolta 1848 emlékét.

De többet foglalkozott költészettel, mint a törvénykönyvekkel. Vörösmarty, Arany, Goethe és Schiller volt az ő világa. Kívülről tudta a Faust nagy részét, majd amikor megjelent Madách Tragédiája, azonnal felismerte benne a világirodalmi értéket. Ez az ifjúkori élményvilág készítette elő későbbi legjelentékenyebb - saját műveinél többet érő - irodalmi teljesítményére: a kor legjobb színvonalán magyarra fordította a Faust első részét, sok Goethe-verset, Schiller Wallensteinjét és összes költeményeit (!), s párhuzamosan németre fordította ugyanilyen jól és korszerűen - és csodálatos formai-tartalmi hűséggel - Az ember tragédiáját, kötetnyi Arany- és Vörösmarty-verset. És egész életének egyik fő tevékenységi vonala volt a magyar irodalom népszerűsítése külföldön. Ami keveset e téren a múlt században eltértünk, azt nem kismértékben Dóczinak köszönhetjük.

A bécsi jogász közben izgatottan figyelte a politika változásait. Diákkora óta meg volt győződve, hogy a magyar nemzet zavartalan fejlődése és egyenes vonalú polgárosodása érdekében az egyetlen helyes út Deák Ferencé. Újságíró akart lenni, hogy ezt a hitét minél nagyobb hatással kifejthesse, és a tekintélyes Neue Freie Presse című bécsi napilap szívesen fogadta munkatársául a választékos stílusú és igen művelt jogászt. A liberális szellemű lapban lehetősége volt népszerűsíteni Deák Ferenc eszméit és Deák személyét is. Ezzel párhuzamosan érdekes tudósításokat küldött a pesti magyar lapoknak, amelyekhez hasonlóképpen feltűnt a bécsi jogász választékos magyar stílusa, cikkeinek mozgalmas érdekessége. Deák eszméit népszerűsítette magyarul is. Ezek a német és magyar újságcikkek hamarosan feltűntek, és a kiegyezés vezérkara - Deák, Andrássy Gyula és Horváth Boldizsár - érdeklődve fordult célkitűzéseik hatásos és színvonalas fiatal kifejezője felé. Deák magához kérette, és az első találkozástól kezdve meg is szerette a nagyon jó modorú, lelkes és okos fiatalembert. Bemutatta Andrássynak és Horváth Boldizsárnak. Andrássy felajánlotta, hogy jöjjön mellé titkárnak. Így indult el káprázatos karrierje. Amikor 1867-ben megvalósult a kiegyezés, és Andrássy lett a miniszterelnök, a huszonkét éves jogász, bár be sem fejezte egyetemi tanulmányait, azonnal fontos állást kapott: ő volt a miniszterelnök hivatalos titkára. Ez időben került a Kávéforrás fiatal írói közé, ahol az alig három évvel idősebb Rákosi Jenő volt a vezér. Az irodalmi program a Nyugaton éppen divatos újromantika volt. Rákosi első darabjával, az Aesopusszal már sikert aratott. Dóczi az újromantika elegáns, választékos nyelvű stílusában egyelőre verseket és novellákat írt. A lapok szívesen hozták. Sokat fordított, ez is tetszett mindenkinek. Azután versenyre kelt a jóbarát-példaképpel, és megírta A csók című vígjátékot. Hihetetlenül semmitmondó, habkönnyű játék az örök témáról, a szerelemről. De hatásos jelenetei voltak, nyelvezete elegáns, sorai olajozottan gördülnek a jambikus síneken, és szép monológok és tirádák vannak benne csókról, szerelemről, örömről, bánatról. Itt volt a siker. Nagy siker. Évek óta a legnagyobb siker a Nemzeti Színházban. Dóczi ugyanilyen gördülékeny, választékos nyelven fordította németre. És megjött a bécsi siker. Nagy siker. A semmitmondó színpadi bravúr végigfutott előbb a különböző német színpadokon, majd egyéb nyelvekre is lefordították. Fél Európa játszotta. Itt volt a világsiker.

Andrássy pedig magasabbra emelkedett: a monarchia külügyminisztere lett, az európai diplomácia egyik főszereplője. Magával vitte Dóczit, aki előbb miniszteri osztályfőnök lett, majd az Osztrák-Magyar Monarchia sajtófőnöke. Tekintélyét, befolyását a magyar irodalom népszerűsítésére és nem egy magyar író útjának könnyítésére fordította. És közben írta A csóknál is jelentéktelenebb színjátékait. És a közönség szerette ezeket az elegánsan szórakoztató, nagyon irodalmi hangú, gondfelejtető színházi órákat.

Ha komoly témái voltak, azokat esszékben írta meg. Jó értekező stílusa is volt. A naturalizmusról írt tanulmánya sok mindenben ma is érvényes; talán legértékesebb műve: esszéirodalmunk klasszikus darabja. Hasonlóképpen kitűnő Andrássy Gyuláról írt jellemrajza, amelyben feledhetetlen pártfogójának állított emléket. Forrásanyag a történészek számára, hiszen talán Dóczi ismerte legközelebbről ezt az érdekes történelmi alakot.

Végre 1900-ban elérkezett a legnagyobb kitüntetés: a magyar arisztokrácia a maga soraiba fogadta a kiegyezés leghívebb bajnokát. Dux Mór fiából báró Dóczi Lajos lett. Amikor azután hivatalából nyugdíjba ment, folytatta a főfeladatot: magyarokat fordítani németre, németeket fordítani magyarra. És pártfogolni mindenkit, aki pártfogását kérte. Idős korában sem ellenségeskedett az új, a fiatal, a valóban modern költőkkel és írókkal. Ezek már megmosolyogták, és a múlt idők emlékének tekintették. Ady reménytelenül ártatlan, hófehér írónak nevezte, s egy ízben gúnyosan írta, hogy magára mért penitenciául elolvasott még egy Dóczy-drámát. Mégsem lehetett személy szerint nem szeretni, mert ő is szeretett mindenkit. Kedvelt volt az udvarnál, az arisztokraták körében, a polgári közönség még mindig lelkesedett érte, és ha felújították A csókot mindig zsúfolt volt a színház. És még azok is szerették, akik már kinevették.

Csak amikor elkövetkezett a háború, akkor komorodott el, és amikor jöttek a forradalmak, akkor már semmit sem értett. 1919-ben halt meg.

Fordításainak nagy része ma is eleven érték.

A csókot pedig a hetvenes években felújították.

Ma már tudjuk, hogy nem volt se nagy, se jelentékeny író. De ízléstörténetünk nyomon követésénél nem lehet kihagyni, hogy jó két nemzedék kedvence volt. Karrierje pedig egy egész történelmi korszakra jellemző. A kiegyezés félszázadának sajátos típusfigurája, akinek emberi kedvessége maradandóbbnak bizonyult, mint azok az eszmék vagy eszmenélküliségek, amelyeket ezzel a kedvességgel megfogalmazott.
 
 
0 komment , kategória:  Magyar irodalom  
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 69 
2018.01 2018. Február 2018.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 12 db bejegyzés
e év: 15 db bejegyzés
Összes: 1777 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 449
  • e Hét: 4742
  • e Hónap: 17995
  • e Év: 43185
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.