Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 36 
Gárdonyi Géza: Falun.
  2018-03-25 07:49:59, vasárnap
 
  Gárdonyi Géza:

Falun.


Csillagos szép szombat este . . .
Erre lépked a menyecske.
Mintha nem is földön járna,
Olyan könnyű a kis lába !

Kiköszönök az ablakon :
- Adjonisten kisangyalom !
- Adjonisten, - mondja ő is
És mosolygunk: én is, ő is.

S tovább siet a fák alatt.
Gondolatom véle - szalad.
S mondogatom, mondogatom :
> Adjonisten kisangyalom !<

a_het_1894. junius 3.
 
 
0 komment , kategória:  Gárdonyi Géza  
Gárdonyi Géza: Márczius 15.
  2018-03-15 06:21:15, csütörtök
 
  Gárdonyi Géza:

Márczius 15.


Köszöntlek ünnep !
Ébredő tavasznak legszebb ünnepe;
Ébredő tavasznak, virradásnak,
Alvó évszázadoknak reggele !
A mely előtt im megliatottan állnak
Az újabb dicstelen kor gyermeki.
Magyar szívből felszálló szent imának,
Magyar vérrel megszentelt áldozásnak
Emlékdalát, ódáját zengeni.

Köszöntlek ünnep !
Magyar szabadság dicső hajnala !
A melynek első lángoló nyilától
Romokba dőlt az éjek halmaza;
És a kelő nap fényes csarnokából
Egy istenarczu ifjú lépe ki; -
Szabadság! - köszönték nagy riadással
Földet renditő zengő kiáltással
A rab-nemzetnek fölkelt ezrei.

Köszöntlek ünnep !
A melyen legnagyobb volt nemzetem.
Mert századoknak romhalmára lépve
Büszkén tekintett át az egeken.
S mig homlokán az Isten csókja érte,
Szivében Árpád vére lángra kel;
Bilincseit kezéről mind letépte,
Kardot ragadva esküdött az égre,
Hogy a hazáért küzd és hal, ha kell.

Köszöntlek ünnep !
Te szent óriásoknak fényszaka,
Minőket egyszer szült csak ez a föld,
Mint üstököst a sötét éjszaka.
Az egyik harczi lanttal üdvözölt
S meg is halt érted ifjan a csatán.
A másik égő lelkét hintve szét,
Honát bejárva buzditón beszélt, -
Hazátlan ez most, kivül a honán.

Köszöntlek ünnep !
Köszönt a késő, meddő kor fia !
És oltárodnál könynyel áldozik,
Mert fáj kialvó lángod látnia !
Mi voltál akkor dicső nemzetem,
S mi vagy most ? árva népe ten hazádnak.
Átgyul-e vajjon fásult sziveden
Mégegyszer úgy a hazaszerelem?
Lesz-e még ünnepe a magyar szabadságnak ?

Eger - hetilap, 1891. március 17.
 
 
0 komment , kategória:  Gárdonyi Géza  
Gárdonyi Géza: Háború árvája.
  2017-11-09 08:37:56, csütörtök
 
  Gárdonyi Géza:

Háború árvája.

Az 1915. évi november hó 16-án megtartott háborús délutánon
elmondta: Simonyi Irmuska.

Fészekből kiesett madár - a nevem.
És én nem tudom: mi történt velem?
Annyit sírtam, a szám is belefáradt.
Jaj, nem találom apámat, anyámat!

Csak az éjjel jött el édesapám.
Kard volt kezében, seb a homlokán.
Nézett. Szeméből a könny kiesett,
- Apuskám édes, fáj-e a sebed?

Nem fáj, fiam. Szégyelleném, ha fájna.
De búsit, hogy a hős gyermeke árva.
Ha kenyeret kérsz, van e aki hallja?
A nyoszolyád tán tüskebokor alja?
Ha sírva fakadsz, ki ölel szivére?
Odaborulsz az országút kövére.

- Apuskám, - mondtam - hát már ez se fájjon!
Láthatd, hogy hálok puha fehér ágyon.
Kenyér ha kell, az egész nemzet adja.
S ha sírok, mindig lesz aki meghallja:
Bárki is az, ki karjait kitárja,
Krisztus szivére borul minden árva.

Eger - napilap 1915. augusztus 17.
 
 
0 komment , kategória:  Gárdonyi Géza  
Gárdonyi Géza: A bor legendája
  2017-09-19 08:53:20, kedd
 
  Gárdonyi Géza:

A bor legendája.


Szólt az Isten: ,,Kedves fiam Noé,
Itt a szőlő, kóstold meg, hogy jó-é."
Felelt Noé: ,,No megöregedtem,
De ilyen jó bogyót még nem ettem."

Szólt az Isten: ,,Kedves fiam Noé,
A csípős must, hadd lássuk, hogy jó-é ?"
Felelt Noé: ,,Ihaj, csuhaj! Sári!
Három istent kezdek immár látni."

Szólt az Isten: ,,Kedves fiam Noé,
Hát az ó-bor, hadd lássuk hogy jó-é ?"
Felelt Noé: ,,Iszom reggel óta:
Gyere pajtás, van még a hordóba."

a_het_1893.
 
 
0 komment , kategória:  Gárdonyi Géza  
Gárdonyi Géza: Háború árvája.
  2017-08-19 09:01:46, szombat
 
  Gárdonyi Géza:

Háború árvája.


Fészekből kiesett madár a nevem.
És én nem tudom: mi történt velem?
Annyit sírtam, a szám is belefáradt;
Jaj, nem találtam apámat, anyámat!

Az éjjel mégis láttam apukám,
Kard volt kezében, seb' a homlokán.
Nézett. Szeméből a könny kiesett.
Apukám édes, fáj-e a sebed?

- Nem fáj, fiam! Szégyelleném, ha fájna,
De búsít, hogy a hős gyermeke árva.
Ha kenyeret kérsz: van-e, aki hallja?
A nyoszolyád tán tüskebokor alja? ,

Ha sírva fakadsz, ki ölel szívére?
Odaborulsz az országút kövére.

- Apukám - mondtam -, hát már ez se fájjon!
Láthatod, hálok puha, fehér ágyon:
Kenyér, ha kell, az egész nemzet adja,
S ha sírok, mindig lesz, aki meghallja:
Bárki is az, ki karjait kitárja,
Krisztus szivére borul minden árva.

magyar_lélek 1943. március.
 
 
0 komment , kategória:  Gárdonyi Géza  
Gárdonyi Géza: Ballada.
  2016-05-09 08:13:55, hétfő
 
  Gárdonyi Géza:

Ballada.


Kizöldült a mező. Megindult az erdő.
Elmosta az utat a tavaszi esső.
Elmosta a nyomát az én kedvesemnek:
ifjú legények közt a legkedvesebbnek.

De nehezen várom tavasz elmúlását,
tavasz elmúlását, buza aratását,
napraforgó virág teljes kinyillását,
legény vitézeknek visszafordulását.

Elhervadt a mező. Hullong a falevél.
Messze idegenből a had is visszatér.
Csak egy legényt várok. Csak egy legény nem jön.
Elmaradt, ott maradt az idegen földön.

Tarna vitéz, hol vagy: fődben-e vagy égben ?
Akár ég, akár főd, gyere rózsám értem!
Vigy el éngem akár az égi hazába,
akár pedig fektess síri nyoszolyádba.

Holdvilágos éjjel ki kopog, mi kopog ?
Gyere ki galambom : itt vagyok, itt vagyok.
Fehér a paripám, csendes a járása,
mint az őszi szellő esti susogása.

Felöltözik a lány ünnepi fehérbe.
Rozmaring-koszorút illeszt a fejére.
Igy találják reggel holtan az útfélen,
Piros csizmában és ünnepi fehérben.

a_het_1902.
 
 
0 komment , kategória:  Gárdonyi Géza  
Gárdonyi Géza: Feljöttek már
  2015-10-06 06:12:19, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Gárdonyi Géza  
Gárdonyi Géza: Levél Szabolcska Mihálynak
  2015-01-17 10:12:58, szombat
 
  Gárdonyi Géza:

Levél Szabolcska Mihálynak


Kedves jó poétám, élsz-e vagy meghóttál?
Vagy magaduntából tán megházasodtál?
Én bezzeg, pajtikám meg nem házasodtam,
sőt kicsi hija mult, hogy el nem patkoltam.
A tél a hóhérom, ez gyötör pogányul:
minden tagom jajgat kegyetlen fogátul.
De szeretnék hozzád beállni medvének:
meleg kályhád mellett nevetni a télnek!
Itt a fővárosban nincsen tél barátom;
a hó, ha esik is, fordul a lapáton.
Szemét lesz belőle. Mert itt minden szemét,
amit a természet szent keze hord eléd.
Szemét az ember is: kőben lakó féreg.
Elsöprik, ha kifagy belőle a lélek.
Hát mondom, nincs itt tél, csak hószemét s hideg,
melytől csavarodik emberben az ideg.
A kőszénkályha is oly barátságtalan:
komor, mikor üres; bőg, mikor rakva van.
Hej, falun a tél is milyen más, barátom:
Szűztiszta fehérség az egész világon!
A háztetőkön is ünnepi takaró;
kristály-jégrojtokat lógat körül a hó!
S benn pattog az ölfa; piroslik a lángja;
meleget lehel a kandallónak szája;
s melegen dobog a szív is az emberben,
kiváltha nincsenek többen, mint csak ketten.
Hej Miska, ha most ott ülhetnék melletted,
de kivirágoznék néked is a kedved!
Áldanánk a jó bort, s az egész világot:
a néppel nem érző monoklis néppártot;
dicsérgetnénk bőven az Akadémiát,
amely mindent, ami nem magyar mű kiád;
s eltünődnénk azon, hogy a magyar kormány
mért tartja a lovat a kultúra ormán?
Hiszen nem lólábon halad a kultúra!
Gondolatnak is ez rámnézve tortúra!

Hálistennek megy a kultúra magától.
Hát ne is beszéljünk államról, kormányról.
Oltáruk, oltárunk, más isten oltára:
az ő városuk Wien, mienk Budavára;
a mi ápolt tüzünk: a nemzeti érzés,
s a mi létünk szent cél; az övéké: kérdés.
A mi törekvésünk: független hatalom.
Az ő törekvésük: az "Összbirodalom".
Mink: piros-fehér-zöld; ők fekete-sárga.
Mink fölfelé megyünk, ők meg le a sárba!

Mindezen keresztül búsulnánk magunkat,
s néznénk a pohárban világbánatunkat,
melyből mint a mese szellemóriása
fölszáll a borongás feketélő gyászba'.
S amihez már szavunk elég bús nem volna,
egy-két cigány mellett könnyeinkbe folyna.
Pesti ember látná, mondaná: "Jánápot,
ejnye de busulják iten á mágyárok!"
Pedig a búsulás, ha bor van hozzája,
a magyar embernek ősi mulatsága.

Nem mehetek hozzád búsulni barátom:
messze van Szász-Régen, messzebb még, mint nyáron.
Nyáron vörösre sül az ember odáig,
télen pedig megfagy tetőtől bokáig!
Olvastam: a hóban, mint a vakondokok
úgy furkálódnak az erdélyi vonatok.
Néha kivetődnek a hó tetejére;
Néha nem látszik más, csak a gép kéménye.
Igy hát csak vágyódó gondolatim szállnak
hótakart völgyébe szép Erdély-hazádnak.
Irj kedves poétám: élsz-e vagy meghóttál?
vagy nagy unalmadban tán megházasodtál?
S írj főképp dalokat hallgató szívünknek,
gyári zajban tikkadt, kiszáradt lelkünknek.
Hiszen akármilyen tél borúl a tájra,
mindig virágozik a te lelked fája,
s mikor dalod zendűl, örömben, panaszban,
télen is tavasz van!

(1894)
 
 
0 komment , kategória:  Gárdonyi Géza  
Gárdonyi Géza: Egy este...
  2014-10-07 06:49:17, kedd
 
  Gárdonyi Géza:

Egy este...


Egy este szomorún és kimerülten,
szemem lehunyva ágyamon feküdtem,
s amíg reám ereszkedett az álom,
az volt egyetlen bús gondolatom,
hogy bár ne lenne többé hajnalom!

Mert mindegy is, ha egyszer elaludtam,
és alszom mélyen, mélyen, öntudatlan,
fejem akár nyugoszik egri párnán,
akár a sötét Halálnak a vállán:
ha egyszer alszom, alszom - nem vagyok.

Aludtam. És fölébredtem vidáman.
El is felejtém: este mit kivántam.
A májusi nap átsütött a fákon:
méh-nép dongott a harmatos virágon:
a fenyő üde illatot lehelt:
a kert alatt a kakuk énekelt.

Isten-atyám, ha a napom elszállt,
s én újra búsan hívom a halált,
s ő álomitalt hozva megjelen,
- ha mondom is, hogy: mindegy énnekem,
ó, költs fel, mint e tavasz-reggelen!
 
 
0 komment , kategória:  Gárdonyi Géza  
Gárdonyi Géza: Kezdő tanítónak
  2014-10-04 05:16:38, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Gárdonyi Géza  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 36 
2018.04 2018. Május 2018.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 260 db bejegyzés
e év: 1463 db bejegyzés
Összes: 31360 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 5637
  • e Hét: 50016
  • e Hónap: 218703
  • e Év: 1053624
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.