Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/9 oldal   Bejegyzések száma: 80 
Arany-Tóth Katalin: Könnyű, fehér
  2017-05-23 06:37:23, kedd
 
  Arany-Tóth Katalin:

Könnyű, fehér


Selyemvirágok szirmaiba zárlak,
hogy a jelenben örökké megmaradj.
Mielőtt a csöndek szélén hagynálak,
fejem alá puha, fehér párnát rakj:
édes álom ringasson, míg reám fagy
a sosem volt, édes gyönyör.
A hiány, így majd nem gyötör.

Ha majd a semmiből újra ébredek,
köntösöm is könnyű, hófehér legyen.
Belé bújva majd magamba rejtelek:
zsebemben nyugvó nélküled-tenyerem
barázdái mozdulatlan-szelíden
őriznek álmot, illatot,
mit az éj utánad hagyott.
 
 
0 komment , kategória:  Arany Tóth Katalin  
Arany-Tóth Katalin: Szavakba temetve
  2017-05-05 07:36:23, péntek
 
  Arany-Tóth Katalin:

Szavakba temetve


Illatos párnára hajtom ma fejem.
Vándorló képzelet játszik a múlt bábuival.
Emlékezem.

Távoli suttogás
- mint hódító szellemek kísértése -
visszhangzik szűk labirintusok részeg falai között.
Vakond-lét boldogságom ,,miért"- je
visszatérő álmokra szőtt
puha fészekbe költözött.

Itt a mosoly tiszta
akár az ég.
A festett felhők annyi esőt adnak
mi hervadó virágzásomhoz még
épp elég.

A lét
csak egy lélegző buborék.

Ha majd indulok
búcsúmba csak egyetlen könnyet lopok.
Párnámra hajtom addig naponta fejem
hangtalan
s könnytelen
zokogok hiábavaló küzdelmeimen.

S hogy mire vágytam egykor?
Nem számít már rég.
Robot-lelkem lassan mozdul
korhű testem térül-fordul
és szólok is
ha néha szólni kell.

Szél és felhő helyett
ember lettem
vágyaimat mégis levetkeztem.
Régi illatok
hangok hívnak
halál-hírek tornyosulnak.

Lassan mind elmegyünk
de előbb még vélt igazunkat védve
vagy csupán feloldozást remélve
szavakba temetjük fegyverünk.
 
 
0 komment , kategória:  Arany Tóth Katalin  
Arany-Tóth Katalin: Egy új tavasz elé
  2017-03-27 07:44:14, hétfő
 
  Arany-Tóth Katalin:

Egy új tavasz elé


A decemberi fagyok még dér-ruhában járnak,
köntösbe bújt remény tárja karjait felém.
Csupasz fák tövében didergő, csonka árnyak
új tavaszt várnak a szunnyadó lét csönd-peremén.

Újjászületni vágyom már én is úgy e Földre,
ahogy a szirmok bontanak új illatokat.
Lélek-színekben pompázva fényleni végre -
kérges múlt alatt hagyva a véres korbácsokat,

vagy szabadon engedni mind, mi gyötört és kínzott,
mert szűkülő időmben lassan elfogy a tér...
Talán a nyomor falaiból rám táblázott
részvét egyszer majd beteljesítő kincseket ér.

Ha hátat fordítanék e vajúdó világnak,
nem látnám siratva, mi az, mit szégyellni kell.
Kényszerű vaksággal temetném a hibákat,
s nem láttathatnék a szavak vádló szemeivel.

Remélek hát kegyelmet, és ringatok szerelmet,
álmokat hordozok haldokló koldusokért...
Éjeket virrasztva gyónom meg vétkeimet,
s a tavaszba simítom tört létem csönd-peremét.
 
 
0 komment , kategória:  Arany Tóth Katalin  
Arany-Tóth Katalin: Kéretlen
  2017-02-16 06:00:44, csütörtök
 
  Arany-Tóth Katalin:

Kéretlen


Hallgat az éjben a susogás,
benne tükröződik a csend.
Szívem lüktető vágykalapács,
mit közöny tart meg idebent.
Közöny a szó,
közöny a tér,

semmit se kér.
Bennem hallgat
az akarat
és kanalat
emel az étvágytalan élet.
Duzzadó hiányból dagaszt
csak egyszer kívánatos étket.
Adja, s megvonja ugyanazt.
Nehéz a váll,
nehéz az ujj.
Lehunyt szemem
látni tanul.
 
 
0 komment , kategória:  Arany Tóth Katalin  
Arany-Tóth Katalin: Kézbesítetlenül
  2017-02-08 07:10:41, szerda
 
  Arany-Tóth Katalin:

Kézbesítetlenül


Tenyérnyi sziget voltál.
Villanásnyi szőke ragyogás
csillagszórók szikrái helyett.
Tekintetedben úgy virult az élet,
hogy szégyenkezve torpant meg
az utcasarkon tétován kerengő halál.
Két ölelés között apád szívében
háromszázhatvanöt napra lelt otthont
a határokon átívelő szeretet.

Az elbukdácsolt évek nyomán
viharrá duzzadtak a vétkek és
széthullottak a lélekbe épített fészkek.
Most képzeletbeli harangjátékot kongatnak
a januári égbolt felé emelkedő sóhajok.
Már csak harag és büszkeség ereje
visz előre egy-egy lépést - minden percben
közelebb a távol. Az elmulasztott érintések
sikoltva visszhangoznak a szövetek között,
az erekben felgyorsul a zubogás.

Olykor kígyómarásként fáj a csend.
Kívül maradva tolonganak a várakozó évek,
sorszámot kér a kegyelem.
Bűn és bűnhődés között a büszke öntudat
félelemből hófehér fejfát farag.
A gyökerek legalsó létrafokán áll a hiány,
elnehezedő súlya alatt reccsen a könyörtelen
és visszafordíthatatlan elmúlás.
Kendőzetlen megvetésben nyomorog
a meg nem értettség, s két világ között
lázasan szűköl a tehetetlen szándék.

Ki mondja meg, vezet-e feléd még út,
s épül-e hozzád híd a megkövült könnyekből?
Az ünnep harminc gyertyalángjában
gyermeki boldog emlékekkel
lobog együtt a gúzsba kötött jelen.
Benne elhallgatott kérdések és vádak,
az ölelések mégis visszavárnak
mindhalálig, kézbesítetlenül.
 
 
0 komment , kategória:  Arany Tóth Katalin  
Arany-Tóth Katalin: Hangtalan vigasz
  2017-01-26 11:38:32, csütörtök
 
  Arany-Tóth Katalin:

Hangtalan vigasz


Néma a hangom és néma a szám.
Nézd, mily üresen nyúl feléd kezem!
Fájdalmad tétlen-távolból tűröm,
semmi-szóval karollak, könnytelen.

Most köd simul zokogó lelkedre,
és gyötrelmes, mindent betöltő gyász...
s nem tudom, nekem mi fáj ma jobban:
bánatod súlya, vagy az elmúlás...

Én, ma még előtte állok annak,
mit Neked most tűrni, s túlélni kell;
de nem tudjuk, mivel vár a holnap,
az Isten kit szólít közülünk el.

Mit nem mondhatunk ki soha többé,
örökkön nyomasztva bennünk zokog.
Árvaságunk tesz minket felnőtté,
s így válnak szebbé a gyermekkorok.

Koporsóvá érik korhadt bölcsőnk.
A föld mindenkit egyformán föd el:
egy kereszt, s virág a szürke hanton,
egy egész élet emlékeivel.

Tudd: bennem is fáj hirtelen gyászod;
s ha bús könnyed az égre felzokog,
a vésett fejfák feletti térben
egy hangtalan, hű vigasz leszek ott.

*

Lehet, hogy lassan búcsúzni kéne
mindenkitől, aki kedves nekünk.
Búcsúzom én is... Ki tudja, holnap
ki indul útnak... Istenem... melyikünk?
 
 
0 komment , kategória:  Arany Tóth Katalin  
Arany-Tóth Katalin: Lelked árnyékában
  2016-08-14 06:16:16, vasárnap
 
  Arany-Tóth Katalin:

Lelked árnyékában


Árvaságot esdekeltem a mától,
hogy gondolataidba rejthessem
eltitkolt, szánalmas szomjúságomat;
s míg meghúzódtam a magány óriás
karjaiba zárva, benne csak téged,
téged csodáltalak.

Susogva suttogtam ezernyi hangot,
míg előttem színes képet rajzolt
betűkké formált, tiszta lélekszavad.
Sétáltam fojtott sóhajaid hídján,
hallottam a kegyes kívánalmakat,
s láttam az Utat, 'hol a kövek hozzád
igazodnak, s 'hol a hajnal neked bont
ezüst virágokat.

Markomba forrásvizet merítettem,
majd lemostam a szívedből szakadt,
távolba szökkenő fáradt álmokat,
s kötöztem sebed, mely tépett éveid
szegletéből észrevétlen felhasadt
- vesződve lelkemben a félelemmel,
hogy egy lélegzetemtől is megtörhet
e meghitt pillanat.

2007
 
 
0 komment , kategória:  Arany Tóth Katalin  
Arany-Tóth Katalin: Várlak
  2016-08-13 06:30:56, szombat
 
  Arany-Tóth Katalin:

Várlak


Mikor lépted távolodni látom,
vállamra omlik egy bénult világ.
Gondszülő bánatot érlel a távlat:
roskadva vonszolom a magamba
gyűrt elégiákat, miközben futni
akaró elhagyatottságom lázadón
követelve, maradásodért kiált.

Mint zsoltárok hitébe vésett
időtlen ígéret, mégis hiszem
az örök valót, s mint jámbor
angyali kísértet, lelkemmel
nesztelen kísérlek - remélve,
hogy hagytál magad mögött
valami szelíd vigasztalót.

Magányba lapuló napok ölébe
bújva várlak, s hogy létezel,
csodállak! S dacára e torzított
világnak, merem kimondani:
tőled se kétség, se halál el nem
választ... mert sorsom vagy,
s én sorsod vagyok.

Az Ég szava suhan el mellettünk
olykor, s közben ránk tekint egy
születő csodát sejtető, kristály
pillanat. Úgy járva át a bennünk
bolyongó szivárvány-utakat,
mint a kolostorok levegőjében
meghúzódó, csöndes áhítat.

Éjbe olvadó nappalok fűzik
gondosan feléd az idő sugár
fonalát, s én, a remény szűk
szegletén át közelgő jöttöd
figyelve, árván várok rád,
mint tiszta fényű hajnalok
szívébe nyíló apró virág.

2009. március 04.
 
 
0 komment , kategória:  Arany Tóth Katalin  
Arany-Tóth Katalin: Vándorúton
  2016-07-27 08:26:29, szerda
 
  Arany-Tóth Katalin:

Vándorúton

A nyarak színén gondolkodom,
s hogy a csönd ma mennyit ér;
s mit látni a napsugárban,
mikor fénye csak épp' elér.

Most eső esik homlokomra,
könnyű táncot lejt a szél.
Ősz-kabát és rozsda-paplan
bíborszín tájakról mesél.

A holnap sűrű ködbe bújtat,
minden hajnalt fagy kísér.
Jégen csúszó csizmám talpa
hófödte vándorútra tér.

De tavaszra majd újra ébreszt,
arcomba tekint a Fény,
s mint újszülöttet, úgy köszönt
a reggelbe nyíló remény.

2009. február 19.
 
 
0 komment , kategória:  Arany Tóth Katalin  
Arany-Tóth Katalin: Visszanéző
  2016-07-26 06:27:14, kedd
 
  Arany-Tóth Katalin:

Visszanéző


Most látom csak,
ahogy visszanézek,
mily' fekete árnyakat
festett körém a múlt:
minden tévedésem
konokul kínozva
lelkembe fakult.

Hová tűntek
a falak mögé rejtett
színes képek?
Csak délibábok voltak,
mint tótükrön feszülő
fény-festmények?
Nem tudhatom...

De elmondhatom:
lettem Sors kegyeltje,
hisz' túlélők sorában
állok didergőn remegve
- ronggyá feslett
fehér zászlóm
réges-rég
felétek lobog.

Keserű könnyeim
megkövült szobrát
faragom szívemben,
s elveszett színeim
keresem
már oly sokszor
megtört hitemben
- léptemben búcsúként
lassul már a lendület.

Ne bántsatok.
Már nem harcolok.
Fáradt vagyok.

2007. december 19.
 
 
0 komment , kategória:  Arany Tóth Katalin  
     1/9 oldal   Bejegyzések száma: 80 
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 248 db bejegyzés
e év: 1914 db bejegyzés
Összes: 28347 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4220
  • e Hét: 18702
  • e Hónap: 157434
  • e Év: 1009977
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.