Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 108 
Embert is áldoztak a kelta varázsló papok, a druidák
  2021-03-18 20:00:09, csütörtök
 
  A Hallstatt-kultúra és a La Téne-kultúra elterjedése.



A kelták varázserővel bíró jós papjai voltak a törvények tudói is





EMBERT IS ÁLDOZTAK A KELTA VARÁZSLÓ PAPOK, A DRUIDÁK




A druidák az ókori kelta társadalom legmagasabb osztályrendjét alkották a nemesekkel együtt, az Alpoktól északra és a Brit-szigeteken élő kelta társadalmakban, amíg a vallást ki nem szorította a Római Birodalom hite, illetve a kereszténység. A druidák egyszerre voltak papok, döntőbírók, gyógyítók és tudósok. A druida szertartások a gallok kultúrájának is részét képezték.


A druidák a kelta nép ősi varázsló papjai voltak, a legtanultabbak és a legjobban tiszteltek a kelták között. Érdekesség, hogy nők és férfiak egyaránt tagjai voltak a druida papságnak és egyenjogúságban tevékenykedtek. A tudományok, a gyógyítás, a vallási rituálék is nekik köszönhetők. Legendák szólnak látnoki képességeikről és ékesszólásukról.


Sokféle szerepben

Az ókori kelte társadalom legmagasabb osztályrendjébe tartoztak a nemesekkel együtt az Alpoktól északra és a Brit-szigeteken élő kelta társadalmakban, amig a vallásukat ki nem szorította a Római Birodalom hite, illetve a kereszténység. A druidák egy személyben voltak papok, döntőbírók, gyógyítók és tudósok. Mivel sok mindenhez értettek, több feladatot is elláttak, azemberek spekulációi és legendák övezték tevékenységüket.

A "druida" egy kelte szó latin átírásából származik, az eredeti kifejezés egy különleges társadalmi osztályt jelölt, melynek tagjai jóslással és szertartásokkal foglalkoztak.

A druidák mentesültek a katonai szolgálat alól és nem kellett adót fizetniük.Mivel ők voltak az ősi, iratlan törvény tudói és őrzői, a köznép fölötti itélkezés is az ő joguk volt.


Természetfeletti erők

Középkori. a 12 századból származó ír kéziratok - amelyek a 8. századig visszanyúló szövegeken alapulnak - számos történetet tartalmaznak, amelyekben a druidág a király fontos tanácsadóiként szerepelnek.Ezekben a történetekben a dridáknak olyan erőket tulajdonítanak, amelyek természetfölöttinek is nevezhetők, meg tudták jósolni a jövőbeni eseményeket, köztül az írek legfőbb királyának a halálát.

Több istenben hittek, és az istenek között tiszteltek bizonyos természeti elemeket, mint a nap, a hold, a csillagok, valamint különböző növényeket, pédául a tölgyfát, fagyöngyöt és a magyalt, továbbá ligeteket, hegycsúcsokat, patakokat, tavakat.

Hittek a lélekvándorlásban, vagyis hogy a halál után a lélek nem pusztul el, hanem egyik emberből a másikba költözik.

Ünnepeiket és vallási szertartásaikat kizárólag szabad téren tartották, gyakran az erőben, szent ligetekben vagy szent kutak mellett.. Valószínüleg sok szertartás során mutattak be állatáldozatot, de számos római író állítja, hogy embereket is áldoztak.


Szájrál szájra terjedt

Mivel az ókori kelták nem ismerték az írást - szent énekeik, imáik és varázsverseik stájhagyomány útján terjedtek és öröklődtek - a druidákkal kapcsolatos minden leírás más, főként római forrásokból származik. Julius Caesar római hadvezér, politikus és diktátor például így írt róluk a Krisztus előtti 50-es években, miután a a római seregek élén lerohanta Galliát, vagyis a mai Franciaországot: a druidáknak ,,a szent dolgokban van szerepük, ők hajtják végre a nyílvános és magánáldozatokat, és ők értelmezik a vallás minden vonatkozását".

A későbbi császár azt is feljegyezte, hogy a druidákat erősen foglalkoztatja a csillagászat, az oktatás és a hősiesség kultusza, továbbá hogy szokásuk emberáldozatokat végrehajtani isteneik tetszésének elnyerésére: az élő emb ereket szalmabábukban helyezték el, amelyeket aztán meggyújtottak.


Vérszomjas szertartások

Minden forrás a druidák más-más tulajdonságát emeli ki, vannak római értekezések, amelyek elsősorban a druidák vérszomját elemezték. Idősebb Olinius /teljen nevén Caius Plinius Secundus Maior/ római író, polihisztor a halálos mérgű fagyöngy és az emberáldozatok szerepének fontosságát emelte ki: ,,Meggyilkolni egy embert egyet jelentett a legájtatosabb cselekedet végrehajtásával, húsának elfogyasztása pedig a legreősebb egészségbeli áldást jelentette.

Tacitus római történetíró egy olyan csatáról írt, melynek sorána a druidák ,,foglyok vérével öntözték oltáraikat, és isteneikkel emberi belsőségeik útján tanácskoztak".
Ezek alapján nem véletlen, hogy a rőmaiak jelentős veszélyt láttak az ilyen embertelen ritusok kitalálóiban és levezénylőiben.

A legújabb bizonyítékok szerinr a druidák rituális emberáldozatokat hajthattak végre, és megették áldozataikat. A régészek szerint mindez arra utal, hogy a rómaiak beszámolói a kelták kegyetlenségérőé nem volt túlzó.

A druidák legfontosabb szimbóluma a kör, amely az emberiség legelsőként használt jele. a végtelen és a tökéletesség kifejezője. Emellett a spirál, ami az örök változásra utal.


A kelta népek és nyelvek elterjedése





Miért tudunk annyira keveset az ókori kelta druidákról?

Link



Csak mások elbeszéléseiből ismerjük az ókori kelta druidákat

Link



A Stonehenge-nél máig megemlékeznek a régi szertartásokról



Az 1781-ben Londonban alakult Druidák Ősi Rendje canterburyi páholya a 19.-20. század fordulóján



A fagyöngy és a magyal fontos növényük volt





 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Nézd meg és büszke leszel, hogy magyar vagy!
  2020-11-20 19:30:21, péntek
 
 







NÉZD MEG ÉS BÜSZKE LESZEL, HOGY MAGYAR VAGY!


Link




Csodálatos projektbe kezdett egy csapat magyar. Saját pénzükből, nagy összefogással alkottak egy kisfilmet, amely a magyar történelmet mutatja be. Ha ezt tanítanák történelem órán, minden magyar gyerek megtudná, mi a hazaszeretet!

Elképesztő minőségű filmet készített Varga Roland és csapata. Ez a videó SEMMILYEN állami támogatást nem kapott, most keresnek szponzorokat a folytatáshoz.

2015-ben született meg a magyar történelem 1100 évét bemutató kisfilm.

A teljes 14,5 perces kisfilm Budapesten a Mátyás templom melletti Szent Mihály kápolnában, és az Egri Várban is megtekinthető, ráadásul több nyelven, anyanyelvi szinkron hanggal. Emellett vidéki helyszínekre, fesztiválokra bérelhető egy 3D-s vetítő autó, amelyben szintén meg lehet nézni a filmet. Tavaly már a diósgyőri Várban is láthattuk és láttuk az egyik horvátországi utunk során, DURDEVEC-on /SZENTGYÖRGYVÁR/, a 15. századi Öreg várban, ami az egyik legősibb és legismertebb fennmaradt erősség a Dráva és a Száva között. A török támadások idején a vár egész környéke elnéptelenedett, csak maga a vár állt ellen a török támadásainak, és 1522-ben egy 1500 fős maroknyi sereg megállásra kényszerítette a 30-ezres török ostromlókat. A hagyomány szerint miután a védők kifogytak az élelemből utolsó csirkéiket cselből a törökre lőtték ki, akik látva a védők ilyen bőségét, elvonultak a vár alól. Ettől fogva a szentgyörgyieket csak csirkéseknek (azaz horvátul picoki-aknak) nevezték.


Watch the full 3D Hungarian history timetravel in our cinemas - Magyar Történelem

Link



Az ötletgazda, Varga Roland elmondta, hogy közel 50 ember dolgozott a filmen 2 éven keresztül, programozóktól történészekig. Már első 12,5 perces filmjükkel, a Budai Vár történetének bemutatásával is egy látványos, a turisták számára is érdekes film megalkotása volt a céljuk. Ennek pozitív volt a fogadtatása, viszont csak a Budai Várban volt értelme vetíteni, így jött az ötlet a folytatásra. A teljes magyar történelem feldolgozása már komolyabb feladat volt, mind történelmileg, mind technikailag. Bonyolult csatajeleneteket és történelmi helyszíneket kellett életre keltenie a csapatnak.

A technikai munka számítógépen zajlik. Modellezéssel kezdődik, majd a 3 dimenziós alapokat "felöltöztetik", vagyis textúrát kapnak. Ezután megtervezik a kameramozgásokat, mint egy valódi filmforgatáson. Végül pedig bonyolult matematikai algoritmusokkal kiszámoltatják az egyes képkockákat.

A csapat hosszú távú terve, hogy 3-4 éves fejlesztő munka után másfél órás, egész estés filmmé bővítsék ezt a 14,5 percet, hiszen lenne még mit mutatni.

Sajnos mind a mai napig erre még nem került sor!


History of Hungary Film HD - Magyarország történelme

Link



Homeland - Trailer of 'Hungarian History 3D'

Link



A videó, ami után büszke leszel arra, hogy magyar vagy
/Egy csodálatos ajándék Ben Dunlaptól, aki 2007-ben mesélt a TED-en rólunk, magyarokról, és arról, hogy mit tanulhat meg tőlünk a világ./

Link













 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Nemzeti gyásznap – 1956. november 4.
  2020-11-04 20:15:21, szerda
 
 










NEMZETI GYÁSZNAP - 1956. NOVEMBER 4.


Hatvannégy éve fojtották vérbe a magyar forradalmat, szabadságharcot

November 4 - a hazaárulás napja, nemzeti gyásznapunk!

64 évvel ezelőtt ezen a napon jött el a pokol Magyarországra: ez a nap volt az 1956-os forradalom és szabadságharc szovjet tankok általi eltiprásának a nyitánya, Kádár János gyilkos kommunista rendszerének a kezdete!



Nemzeti gyásznap - 1956. november 4.
Magyarságkutató Intézet
Borvendég Zsuzsanna


1956. november 4-én a kommunizmus az igazi arcát mutatta meg. Nem volt ,,megtévesztett dolgozó" az utcán, ahogy nem volt ,,hiba" az eszme megvalósításában sem. A kommunista ideológia élet- és emberellenes, a humanizmushoz és a világjobbító eszmékhez semmi köze nincs, vagyis az, ami megvalósult, az egyetlen lehetséges változat volt. Ez az, amit a magyar nemzet ösztönösen megérzett és átlátott, és ami az utcára vitte az embereket 1956 őszén. És ez az, amiért a bukás kódolva volt. A szovjetek nem engedhették el a gyeplőt, mert azonnal kiderült volna: a szocializmus megreformálhatatlan. Ha a szovjetek kivonulnak, nem a Nagy Imre-féle reformtörekvések irányába mozdult volna a népakarat, nem korlátozott parlamentarizmus valósult volna meg a kommunisták primátusával, hanem szabad választások kiírása után a demokratikus és polgári pártok elsöprő győzelme következett volna. Ha ez megtörténik, a kommunizmus lelepleződik, a példa precedens értékűvé válik, és a szélsőbaloldali ideológia elveszti a talajt a lába alól. Mivel Nagy Imre nem tudta magához ragadni a kezdeményezést és ,,konszolidálni" a helyzetet, így szovjet szempontból egyetlen megoldás maradt: a fegyveres beavatkozás.

A nemzet úgy hitte október 28-a után, hogy a forradalom győzött, de valójában a szovjetek már készültek a végső ütközetre. Kiszemelték a ,,protektorátus" új vezetőjét, Kádár Jánost, akit Moszkvába szállítottak egyeztetésre. Amikor Nagy Imre október 31-én bejelentette, hogy megkezdi a tárgyalásokat a Varsói Szerződésből való kilépésről, a katonai intervenció már eldöntött kérdés volt. November elején újabb csapatok érkeztek az országba, és az inváziót irányító Konyev marsall november 3-án parancsot adott a nagyobb városok körülzárására. Napközben a Parlamentben egyeztettek a magyar kormánnyal, amit este Tökölön kívántak folytatni. A kormánydelegáció Maléter Pál honvédelmi miniszter vezetésével indult az előkészített kelepce felé, ugyanis a KGB egységei várták a küldöttséget a szovjet katonai bázison. Az intervenció megindítása előtt lefejezték a honvédelem vezérkarát. Vasárnap este a magyar nép azzal a hittel hajtotta álomra a fejét, hogy másnap reggel újraindul az élet, megkezdődik a munka, az építkezés. De kora hajnalban lánctalpak rengették meg a házfalakat, ágyúk dübörgése ébresztette a budapesti embereket: a Forgószél hadművelet keretében idegen hadsereg rohanta le az országot. Tizenegy évvel a második világégés után újra háború dúlt a főváros utcáin.

Hajnali öt óra húsz perckor Nagy Imre drámai szózata adta hírül az ország népének és a világ közvéleményének, hogy a szovjet haderő támadást indított a törvényes hatalom ellen. ,,Csapataink harcban állnak, a kormány a helyén van" - szólt a megtévesztő üzenet, amely erőt adott az elkeseredett és reménytelen küzdelemhez. Valójában a kormány tagjai közül csak Bibó István maradt a helyén, Nagy Imre és miniszterei a jugoszláv követségen kerestek menedéket. A szovjetek néhány óra alatt elfoglalták a stratégiai épületeket, a közlekedési csomópontokat, de a fegyveres ellenállást napokig nem tudták felszámolni. A magyar felkelők, a pesti srácok és a budai vagányok elszántan küzdöttek, bízva abban, hogy nyugatról felmentő sereg érkezik. De magukra maradtak, és november 11-e után elült a fegyverzaj.


Budapest, VIII. kerület, 1956 Fotó: Fortepan/Gödér Hajnal





A megtorlás azonnal megkezdődött: a harcok okozta pusztítás Budapesten az 1944/45-öshöz volt mérhető, vagyis az ellenséges tankok indokolatlan rombolást végeztek. A szovjetek kezdték meg az első letartóztatásokat is, miközben az állambiztonságot villámsebességgel élesztették újra az egykori ávós állományból. Kádár még tett egy kísérletet a társadalmi kiegyezésre, de közben már fogalmazták a megtorlás jogi keretrendszerét. Statáriális ítélkezést vezettek be, a halálos ítéletek kiszabhatóságának és végrehajthatóságának korhatárát leszállították 16 évre. Rögtönítélő bíróságokat állítottak fel, ahol a bűnösökre csak egyetlen büntetést várhatott: halál. Felélesztették az 1953-ban Nagy Imre által megszüntetett internálás intézményét közbiztonsági őrizet néven, és december elejétől újra dördültek sortüzek békés és fegyvertelen tüntetőkre szerte az országban, számos halálos áldozatot szedve.

A magyar nép döbbenetes erőről tett tanúbizonyságot, hiszen még akkor is kitartott a szabadságharca mellett, amikor a fegyveres túlerő már felszámolt minden katonai ellenállást. Sztrájkokat és tüntetéseket szerveztek, az alulról kezdeményezett, demokratikus önkormányzatiságot jelentő munkástanácsok nem engedtek az '56-ból. Kádár hiába próbált megegyezni a munkások képviselőivel, kettős hatalom alakult ki. Az egyik oldalon a munkástanácsok és nemzeti bizottmányok mögött felsorakozott nemzet állt, a másikon pedig a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, amely mögül csak a forradalom, a munkásság és a parasztság - vagyis a legitimáció - hiányzott. A proletárság ,,saját diktatúrája" ellen fordult, és ez megbocsáthatatlan bűn volt a hatalom szemében, mert a rendszer alapvetését kérdőjelezte meg. Kádárnak nem maradt más lehetősége, mint brutális eszközökhöz folyamodni. Az elkövetkező évek a bosszúról, a kegyetlen megtorlásról szóltak, a sztálini terror visszatért.

Nem tudjuk, pontosan hány embert végeztek ki a forradalomban való részvételért, de háromszáz körül lehet a számuk. Tízezrek kerültek börtönökbe és internálótáborokba, kétszázezren menekültek Nyugatra, és százezrek viseltek valamilyen joghátrányt az elkövetkező évtizedekben pusztán azért, mert ők vagy szüleik ki mertek állni szabadság mellett. Sokszor hasonlítják össze a megtorlás mértékét az 1848/49 utáni rémuralommal, de azt hiszem, nem lehet e kettő között párhuzamot vonni. Nemcsak a méretekben mutatkozik megdöbbentő különbség, hanem a kivitelezésben is. 1849 után egy idegen elnyomó hatalom állt bosszút egy leigázott népen. 1956 után nem kellettek a megszállók ahhoz, hogy a hatalom végrehajtsa a leszámolást: Kádár János és párttársai önnön kezükkel támadtak saját népükre. De mindez nem volt elég, ördögi tervük a szabadságharcnak és hőseinek besározásában csúcsosodott ki. A forradalmárok többsége nem politikai vétkekért, hanem köztörvényes bűncselekmények miatt került bíróság elé, ezzel nemcsak a későbbi közkegyelmi rendelet jelentősége tompult, hanem majdnem sikerült elvenniük a nemzettől az emlékezés erejét. Hiszen minél kevesebb a hős és a mártír, annál nehezebb a forradalmi emlékezet életben tartása. Kiálltuk a próbát, és életben tartottuk '56 szellemiségét, de egy nagy feladat még előttünk áll: nevet és arcot kell adnunk hőseinknek, úgy kell ismernünk őket, ahogy a márciusi ifjakat, vagy Bem apót és Gábor Áront ismerjük, mert csak így őrizhetjük emléküket és állíthatunk példát a gyermekeink elé.

A szerző a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa.








Emlékezzünk a gyalázatra egy ötvenhatos kecskeméti elítélt megrázó versével!


Várkonyi László: VÁDOLLAK ÉS ÍTÉLKEZEM


Én nem felejtem el s meg nem bocsájtom,
hogy akasztott embert arcul ütöttél
és pimaszul, gyáván, égbekiáltón,
kékült ajka közé szivart helyeztél!

Én nem felejtem el, hogy a védtelen
s állapotos asszony méhébe rúgtál
és sikolyra nyílt szájába, hirtelen,
fullasztó, rongyból gyúrt gombócot dugtál!

Én meg nem bocsájtom, hogy gumibottal
emberi testeket roncsokká vertél
s cellákban új rabot, félig halottal
- iszonyatos érvként- egybekevertél!

Én nem felejtem el, hogy téli fagyban,
jeges folyosókon meztelen álltunk,
mert bárgyú, eltorzult, beteg agyadban
mindinkább félelmes vádlókká váltunk!

Én meg nem bocsájtom, hogy tudatlanul
ítélkezni mertél emberek felett
és halálba küldtél - vizsgálatlanul -
harminc ezüstpénzért, bűnöst, bűntelent!

Én nem felejtem el, s meg nem bocsájtom,
hogy rabszolgává lett egész nemzetem!
A mindenségbe is belekiáltom
bűnödet: Vádollak és ítélkezem!

Kecskemét, 1962. IV. 14.







Nemzeti gyásznap - félárbócon Magyarország nemzeti lobogója - 2020. november 4.

Link



64 esztendeje indultak meg a tankok Budapest ellen

Link



Beethoven Symphony no. 3

Link



Beethoven: Symphony No. 3: THE 'EROICA

Link











 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Véres csütörtök
  2020-10-25 17:30:08, vasárnap
 
 







VÉRES CSÜTÖRTÖK


1956. október 25-én a budapesti Kossuth téren, a Parlament előtt tizenegy óra után pár perccel elszabadult a pokol.
2020. október 25. 15:21


1956. október 25-én magyar és szovjet fegyveres alakulatok nyitottak tüzet a békés és fegyvertelen tömegre a Parlament előtt. Ez volt az a pillanat, amikor nyilvánvalóvá vált: a hatalom nem enged, és a legbrutálisabb eszközöktől sem riad vissza annak érdekében, hogy eltiporja a nemzeti ellenállást.

Október 23-án délután az első lövés Debrecen utcáin dördült el, majd este a Magyar Rádió épülete előtt folytatódott a harci cselekmény, már ekkor halálos áldozatokat követelve. Másnapra virradóra a főváros környékén állomásozó szovjet csapatok bevonultak Budapestre, fegyverropogás zaja nyomta el a város megszokott moraját, de a fegyverhasználat a fővárosban és vidéken is alapvetően a megfélemlítés, a visszariasztás eszköze volt még ekkor. Október 25-én délelőtt egyik pillanatról a másikra fordult a helyzet: a lelkes és ünneplésszerű spontán megmozdulásnak helyet adó Kossuth tér mészárszékké változott. A véres csütörtök valós történéseit máig nem tudjuk rekonstruálni. Nem tudjuk, pontosan kik és honnan lőttek, nem ismerjük az áldozatok számát, de még arról is csak megközelítő becsléseink vannak, hányan lehettek aznap az ország főterén.

Csütörtök reggel arra a hírre ébredhetett az ország, hogy felszámolták az ellenálló gócokat és bandákat, a kijárási tilalmat feloldották, és mindenkit felszólítottak, hogy vegye fel a munkát. A rádióban hallható bejelentésnek természetesen nem sok köze volt a valósághoz, csak arra volt jó, hogy fokozza az emberek felháborodását. A tömegközlekedés akadozott, így a munkába igyekvők is csakhamar az utcai tüntetők közé vegyültek a Belváros különböző pontjain, majd megindultak az Országház elé. A tüntetés békés jellegét mi sem mutatta jobban, minthogy az emberek barátkozni kezdtek a szovjet tankok legénységével. Az Astoria előtt álló páncélos járművekre felmászva, azok kíséretében indult el a tömeg a Kossuth tér irányába. A minta ragadós volt: a tüntetők kvaterkázni kezdtek az Országház védelmére kirendelt szovjet harci járművek katonáival is, akik - a helyzet kezelésére vonatkozó világos parancs hiányában - zavarodottan fogadták el a békejobbot. A tömeg egyre duzzadt. Vannak, akik háromezer fő körülire teszik az összegyűlt emberek számát, vannak, akik tízezres nagyságról beszélnek. Nők és gyermekek álltak a békés tüntetők között, idős emberek sétáltak ki a térre, nem volt arra utaló jel, hogy félniük kellene. Tizenegy óra után pár perccel mégis elszabadult a pokol.


A Kossuth Lajos utca az Astoria felé nézve. 1956. október 25-e délutánján ,,véres zászlós" tüntetés. Forrás: Fortepan/Nagy Gyula





A Kossuth Lajos utca az Astoria felé nézve. 1956. október 25-e délutánján ,,véres zászlós" tüntetés. Forrás: Fortepan/Nagy Gyula

Nem messze innen, az Akadémia utcai pártházban stratégiai ülést tartottak, ahol jelen volt a teljes pártvezetés a Magyarországra érkezett szovjet parancsnoksággal egyetemben: Anasztaz Mikojan, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese, Mihail Szuszlov, a sztálinista terror egyik főideológusa, Mihail Malinyin, a Magyarországon állomásozó szovjet haderő főparancsnoka és Ivan Szerov, a KGB vezetője is részt vett azon a megbeszélésen, ahol leváltották Gerő Ernőt a párt éléről, és helyére Kádár Jánost nevezték ki. A jelenlévők természetesen értesültek arról, hogy a Kossuth téren tüntetés kezdődött, de nem hoztak semmiféle döntést a helyzet kezelésére. Kevéssel tizenegy óra előtt a KGB első embere elhagyta az üléstermet, és néhány ember kíséretében a tér sarkára sétált.

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint Szerov volt az, aki utasítást adott a tömegoszlatásra, az ő parancsára dördült el az első - ekkor még csak figyelmeztető - sorozat, amely pánikhoz és teljes káoszhoz vezetett. A lövések hallatán egyszerre több irányból is megszólaltak a fegyverek, amelyek célzottan a téren gyülekező békés és fegyvertelen emberekre irányultak. De kik lőttek? A szemtanúk elbeszélése és az utólag feltárt bizonyítékok, lövésnyomok számos feltételezésre adtak alapot. A legtöbb visszaemlékező arról számolt be, hogy a Földművelésügyi Minisztérium (FM) épületéből és annak tetejéről érkeztek az első lövések, amelyeket az épületet védő államvédelmis karhatalmisták adtak le, de vannak kutatások, amelyek kizárják az FM-ből érkező lövések lehetőségét.

Az orosz tankok szerepe is kérdéses. A legtöbb áldozat szovjet fegyverektől lelte halálát, de a téren lévő harckocsik többnyire a tömegoszlatás technikáját alkalmazták, a fejek fölé céloztak, kivéve a mai Vértanúk tere felől közeledő páncélost, amelyik kíméletlen csapást mért a villamosmegálló és a Rákóczi szobor környékére. A téren jelen voltak az államvédelemhez tartozó különböző egységek is, a határőrség - a ,,zöld ávó" - és a kormányőrség tagjai, akik géppuskasorozatokat lőttek az emberekre. Szervezetlenség és fejetlenség uralta a megtorlást kivitelező egységek tevékenységét. Negyedórán keresztül ropogtak a fegyverek, az emberek fejvesztve menekültek fedezéket keresve. Időközben megérkeztek az első mentőautók is, személyzetük golyózáporral dacolva igyekezett kimenekíteni a sebesülteket.

Nem tudjuk, hányan vesztették életüket ezen a napon a Parlament előtti mészárlásban. Vannak, akik száz alattira becsülik, de egyes vélemények szerint a sebesüléseikbe később belehaltakkal együtt akár az ezret is megközelíthette az áldozatok száma. Vannak visszaemlékezések tetemekkel megrakott teherautókról, amelyek titokban szállították a halottakat a temetőkbe. Nem tudhatjuk a teljes igazságot, de egy biztos: október 25-én a Kossuth téren egyértelművé vált, a hatalom a brutális eszközöktől sem visszariadva akarja a felkelést leverni. Mintha jelt adott volna az irányítása alatt álló fegyveres testületeknek, ugyanis az elkövetkező napokban az ország számos pontján dördültek el halálos áldozatokat követelő, megtorló jellegű sortüzek. A kegyetlen vérengzés hatással volt a felkelők elszántságára is, lendületet kapott a stratégiai csomópontokban spontán szerveződő ellenállási csapatok létrejötte, és már 25-én délután felvonulást tartottak a gyilkos ámokfutás ellen tiltakozva, amelyen az áldozatok vérével áztatott nemzeti színű zászlókat emelték a magasba.

Szerző: Borvendég Zsuzsanna, a Magyarságkutató Intézet munkatársa
Magyarságkutató Intézet

Link















 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
A Vén tigris
  2020-09-14 19:30:47, hétfő
 
 












A VÉN TIGRIS



(Elhangzott Apponyi Albert-szobor avatásán Kápolnásnyéken, 2020. szeptember 11-én.)


100 évvel a hazánkat megcsonkító, nemzetünket szétszakító, igazságtalan békediktátum aláírása után még mindig élénk viták folynak arról, hogy a háború elvesztésén, valamint a győztesek és az utódállamok politikai törekvésein túl milyen belpolitikai okai lehettek a döbbenetes kudarcnak. Vajon megnevezhetők-e az akkori magyar politika élet felelősei, vajon vannak-e olyan magyar vezetők, akiknek szerepük volt abban, hogy a magyar ügyet nem tárgyalták meg rendesen a békekonferencián? Miközben pontosan tudjuk, hogy a 2020. január 7-én Párizsba érkező magyar békadelegációt már kész tényekkel, a hazánk sorsát örökre megpecsételő, megváltoztathatatlan döntésekkel fogadták, újra és újra felvetődik az a gondolat, hogy a szerencsés volt-e az akkor 74 éves gróf Apponyi Albertet felkérni a küldöttség vezetésére, s nem kellett volna inkább egy fiatalabb, frissebb szemléletű személyt találni a feladatra. Apponyi politikai múltját, hatalmas rutinját, műveltségét és retorikai képességét mindenki elismerte, az állandóan felelősöket és bűnbakokat kereső utókor, különösen is az 1920. január 16-án elhangzott védőbeszéd jelentőségét csökkentő, sőt elhallgató kommunista történetírás viszont mindent megtett annak érdekében, hogy az egykori minisztert, pártvezetőt, képviselőt valamiféle avítt szemléletű reakciósnak állítsák be.

Ugyanakkor jogos a kérdés, mi az értelme és a jelentősége egy olyan beszédnek, ami semmit sem változtatott a koncepciós perekre emlékeztető tárgyalás menetén, ahol az ítéletet már a vádlott álláspontjának kifejtése és védőbeszédének elmondása előtt megírták? Az egykori francia külügyminiszternek, Théophile Delcassé-nak tulajdonított mondatok világítanak rá erre:

,,Egy nemzet sincs megalázva azzal, hogy legyőzték, vagy ha aláírt késsel a torkán egy végzetes békeszerződést. Becstelenné válik azonban, ha nem tiltakozik, ha tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja. Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás."

1920-ban a magyar társadalom jelentős része a teljes kilátástalanság állapotában volt. Erdély, Bácska és számos másik ősi magyar terület elcsatolása, valamint az utódállamok közigazgatásába integrálása akkor már naponta megtapasztalt, keserű valóság volt. A békeszerződés csupán a nemzetközi jog eszközeivel legalizálta a már erővel kialakított struktúrákat. Ady Endre az Üdvözlet a győzőnek című szívszorító versének első szakaszát senki sem hallotta, senki sem fogadta meg:

,,Ne tapossatok rajta nagyon,
Ne tiporjatok rajta nagyon,
Vér-vesztes, szegény, szép szivünkön,
Ki, íme, száguldani akar."

A magyar nemzet több tagja is a nemzethalál vízióját, az újrakezdés lehetetlenségét, a haza végleges felszámolását látta mindabban az epénél is keserűbb igazságtalanságban, aránytalanságban és jogfosztásban, ami az országunkkal történt. Apponyi viszont tudta, hogy az igazi bukás a lemondás, az önfeladás. Tisztában volt vele, hogy a beszéde nem fogja megváltoztatni az előre megírt ítéletet, ezt ki is mondta:

,,Tulajdonképpen a kérdés megvitatását szerettem volna elérni, mert nézetem szerint ez az egyedüli eszköz, amely bennünket a megértéshez és az előttünk fekvő szövevényes kérdések helyes megismeréséhez vezethet. Minthogy azonban a Legfelsőbb Tanács e tekintetben már kinyilvánította akaratát, meg kell ez előtt hajolnom." Mégis megtartotta briliáns szónoklatát, amiről egy korabeli külföldi tudósító úgy vélekedett, Apponyi kétórás beszédében angol, francia és olasz nyelven ,,olyan szónoki mesterfogásokkal, olyan könnyedén, olyan választékosan, szabatosan beszélt, amilyenre a világon még soha nem volt példa; amilyent a világ bírósága, de egyetlen parlament se hallhatott még. Olyan megható szavakkal védte hazáját, hogy a küldöttségek számos tagja nem tudta eltitkolni megindultságát."

A béketárgyaláson elhangzott beszédnek a belpolitikai hatása volt különösen nagy erejű. Apponyi felrázta a csüggedőket, reményt adott a kétkedőknek, hitet az elveszetteknek, tartást a megrogyóknak, energiát az erőtleneknek. Gondolatai, érvei évtizedekre határozták meg a revizionista politika üzeneteit, s a ,,Vén tigris" - ahogyan a Pesti Hírlap 1920. január 20-i számának címlapján nevezték - még több mint egy évtizedig szolgálta a hazáját, kiváló szónoklatokat tartva a magyar ügy képviseletében mind a Nemzetgyűlésben, mind a Népszövetségben és számos nemzetközi fórumon, bíróságon.

1920. január 18-án az Újság című lap így írt Apponyi versailles-i szerepléséről:

,,Magyar volt. Öntudatos, önérzetes, nemes és - fölöttes. A levert Magyarország a győztesek gyülekezetében egy fejjel magasabb volt. Nekünk itthon méltóknak kell lennünk hozzá. / Nem gőgösködünk - sokkal szegényebbek vagyunk. Nem koldulunk - sokkal gazdagabbak vagyunk. Nem dühöngünk - sokkal önérzetesebbek vagyunk ehhez. Gyászolunk, mert betelt a méltatlanság pohara, de halott nincs a háznál." A Budapesti Hírlap január 17-ei számából pedig érezhető válik, milyen lelki fordulatot hozott a beszéd: ,,Apponyi Albert holnap este hazaérkezik. A gyászoló Budapest pedig tömeges fogadására készül a férfiúnak, akinél méltóbban és hathatósabban senki nem képviselhette jobban a párizsi vészbíróság előtt fölnégyelésre ítélt szerencsétlen hazáját. A távírókészülék csak töredékesen hozta meg Apponyinak a béketanács előtt mondott beszédét - előbb a végét s csak huszonnégy óra múlva az elejét -, de e töredékes közlés is lázba ejtette az országot. Bölcs mérséklés, a legyőzöttnek is méltósággal teljes hangja, csodálatos tapintat a nekünk kínált béke lelketlenségével szemben s az érvényes argumentumok drága gyöngysora, s amellett igazságának érzetéből eredt határozottság jellemzi ezt a történeti nevezetességű beszédet."

100 évvel a nemzetünk történelmének legfájdalmasabb, máig ható tragédiája után is érezzük Apponyi beszédének aktualitását, lélekemelő, önazonosságunkat erősítő, cselekvésre, aktív hazaszeretetre buzdító hatását. Mikor újra elolvassuk, vagy éppen meghallgatjuk Rátóti Zoltán lenyűgöző tolmácsolásában, nem szorul magyarázatra, miért sikerült közadakozásból néhány hét alatt összegyűjtenünk a gróf Pokorny Attila által készített szobrának kápolnásnyéki felállításához szükséges forrást. Hálásak vagyunk mindenkinek, aki hozzájárult az ünnepünkhöz, egy méltatlanul felejtésre ítélt államférfi emlékének megőrzéséhez. Apponyi a Tanácsköztársaság elől menekülve egy ideig a mi megyénkben, Fejérben bujdosott.

Egy évszázaddal később otthonra lelt nagy költőnk, Vörösmarty házának kertjében. Amikor megállunk a szobra előtt, s megfogjuk gyermekeink, unokáink, tanítványaink kezét, akkor az ő szavaival magyarázzuk el, mitől is csodálatos a mi hazánk. Az ő gondolataival adjuk tovább a Kárpát-medence egységének - immár az Európai Unión belül megvalósítható, kissé újra értelmezendő, de mégis aktuális - létjogosultságát, hogy mindenki megértse, amit 1920-ban a sorsunkról ítélkezők nem akartak elismerni: ,,A történelmi Magyarország Európában egyedülálló természetes földrajzi és gazdasági egységgel rendelkezik. Területén sehol sem húzhatók természetes határok, és egyetlen részét sem lehet elszakítani anélkül, hogy a többiek ezt meg ne szenvedjék. Ez az oka annak, hogy a történelem tíz századon át megőrizte ezt az egységet. Önök visszautasíthatják a történelem szavait, mint elvet, egy jogi konstrukció megépítésénél, de a történelem tanúságát, amelyet az ezer éven át hangoztatott, figyelembe kell venniök."

Ez a történelmi tanulság a mi örökségünk, nem mondjunk le róla, hanem büszkén vállaljuk, s adjuk tovább minden magyarnak!


Gróf Apponyi Albert védőbeszéde a Trianoni Diktátummal kapcsolatban - 1. rész

Link



Gróf Apponyi Albert védőbeszéde a Trianoni Diktátummal kapcsolatban - 2. rész

Link



Gróf Apponyi Albert védőbeszéde a Trianoni Diktátummal kapcsolatban - 3. rész

Link








 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Hatalmas pofon a románoknak: ősi, Árpád-kori Hun település T
  2020-08-21 19:30:49, péntek
 
 





HATALMAS POFON A ROMÁNOKNAK: ŐSI, ÁRPÁD-KORI HUN TELEPÜLÉS TEMESVÁRON

Titkok szigete Szerző: Titkok szigete


Felsejlik az ősmagyar haza: őseink szelleme “visszaköveteli" az elveszett területeket...

Egyúttal, mintha a sors fintora is lenne, és emlékeztetné a románokat arra, hogy valójában őseink földjén ők még mindig csak jöttment, megtűrt vendégek...

Mindenkit meglepett, hogy Temesváron Árpád-kori leleteket találtak. Arra ugyanis senki nem számított, hogy az ásók magyar vonatkozású régiségeket­ forgathatnak ki a kutatóárokból.
Hirdetés

Amikor pedig a hunok itteni lakóhelyének maradványai is feltűntek, teljes lett a döbbenet.

Jelenkori történelmünkben többször is nekiláttak már a temesvári Hunyadi-kastély megmentésének, ma mégis üresen áll, napjai megszámlálva.

A középkorban cölöpökre épült, és már több évtizede folyamatosan süllyed. Falai megrepedtek, a födém megadta magát.

Bizonyos, hogy az ingatlan állapotáért felelős hatóságok szándékosan várják a halálát, éppúgy, mint a szilágysági Ördögkúton, ahol a Bay-kastély omlott össze nemrég, épp hasonló nemtörődömség miatt, sőt a helyi románok bosszúja, haragja miatt.

Hogy mi köze van a temesvári várkastélynak a régészeti feltáráshoz? Először is az, hogy ebben az épületben működött évtizedeken át a Bánsági Múzeum (jelenleg Bánsági Nemzeti Múzeum), amelynek régészeti leletanyaga Európa-hírű. De hiába páratlan, ha kihúzták alóla az intézményt, magát az ingatlant.

Miután az épület egyre veszélyesebbé vált, a műtárgyakat összepakolták, és átvitték az egyik még épen álló várbástyába, ahol korábban a közgyűjtemény néprajzosai tevékenykedtek. Az anyag sorsa bizonytalan.

A megyeszékhely emblémája, a műemlék épület éppúgy, mint a feltárt leletanyag a magyar történelem fontos része. A várkastélyban Károly Róbert koronás főként tartózkodott, majd a Hunyadi család több tagja, beleértve Szilágyi Erzsébetet is.

Hunyadi János innen indult törökverő küzdelmeire, egyebek mellett a nándorfehérvári csatába. Majd Dózsa György vére tapadt az erődhöz, hiszen itt helyeztek tüzes koronát a fejére, itt végezték ki őt. A XX. században Ormós Zsigmond műgyűjteményének egy része kapott helyet a falai között, többek között a régészeti anyag.

No de térjünk vissza az Árpádokhoz és a most folyó ásatáshoz, amely a kötelezően elvégzendő munkák közé tartozik, a nagyberuházáshoz, amelynek célja a temesvári Nyugati Tudományegyetem uszodájának felépítése! Ha az urbanizációs fejlesztés nem kezdődött volna el, a leletmentő feltárásra sem kerül sor.

Annak a szava számít, aki az ásót fogja?

A sors azonban úgy hozta, hogy az itt dolgozók, a temesvári, a szatmárnémeti és a gyulafehérvári szakemberek 41 régészeti telepet azonosíthattak a jelzett területen idén júniusban, ezek különböző korból származó leletanyagot rejtenek.

A kutatott időszak a római kortól a XX. század elejéig terjed, ami egészen egyedi. Találtak itt II-IV. századi települést és nyughelyet, Árpád-kori (XII-XIV. századi) leletegyüttest, falmaradványokat a XVIII-XIX. században emelt osztrák erődből, egy kutat és két épület alapjait a XX. század elejéről.

Silviu Ene vezető régész szerint az ásatási brigád számára a legnagyobb meglepetést az ókori temető 14 sírja jelentette, mivel szarmata leletanyag Temesváron még soha nem került elő. És ez nem is akármilyen. Leltára igen gazdag és változatos.

Találhatók benne viseleti kiegészítők, díszek, fibulák, gyöngyök, ékszerek, kerámiaedények, használati és mezőgazdasági tárgyak, sarlók, balták, kemencék, tűzhelyek, ételtárolók, áldozati eszközök, fegyverek, íjak, lándzsahegyek és lószerszámok.

Erre a rétegre épültek rá az Árpád-kor földbe süllyesztett házikói. A településrészről az archeológus azt mondta, azért fontos, mert kevésbé ismert korszaka ez a temesközi városnak. Ami megmaradt ebből az időszakból, azt utólag tették tönkre, többnyire az osztrák birodalmi építkezések. Legalábbis a hivatalos álláspont szerint.

Az 5. számú lelőhely ugyanis ellentmondásos nyilatkozatokat váltott ki. Az itt kiásott temetőt nem kevesebb, mint öt évszázadon át használták.

A hun kori leletek is innen származnak, azokból az évekből, amikor a griffes-indás kultúra képviselői lerohanták Európát.

Az előkerült anyag viszont nem arra utal, hogy mindent felégettek volna maguk körül. A népcsoport, amelyhez tartozik, főként mezőgazdasággal és fémmegmunkálással foglalkozott, egyebek mellett aranyművességgel, termékeit a helyi lakosságnak adta el. Tehát letelepedett életmódot folytatott.

Az egyik női sírban római kori pénzérme is megőrződött Marcus Aurelius császár korából, valamint egy sarló alakú medál, amely elterjedt volt a római lányok körében. A Temesváron kutató régészek szerint Dacia tartományban is.

Ugyanebből a korszakból több hulladékgödröt és egy védelmi árkot is feltártak, de egy kártyalapra is rábukkantak.

Ezt az egyik népszerű római társasjátékban, a latrunculiban használták, amely főként a katonák körében terjedt el. Amennyiben lehet hinni a szakembereknek...

Hiszen arról is szó lehet, hogy kizárólag hun és Árpád-kori leleteket a mai napig nem szabad együtt kiásni Romániában, pontosabban nem ugyanazon a területen és ugyanazon régészeti feltárás keretében.

Ahol a kettő, a hun meg a magyar nagy számban előfordul, külön is, meg együtt is, ott római vagy dák régiségnek is lennie kell...

A gyakorlatban mindig annak a szava számít, aki az ásót fogja a kezében.

Azt ugyan a régészek beismerik, hogy III. és IV. századi feltárások már történtek a város más részein, például a belvárosban, amikor a negyed legutóbbi rehabilitáció­ja zajlott, de fenntartják, szarmata leletek ekkor nem kerültek elő. Bár ki tudja, igaz-e ez az állítás?

A délkelet-alföldi lelőhelyen most ezernél is több tárgy, régészeti lelet került elő, ami nem kevés, ám elég sok ahhoz, hogy közülük jó néhány hamis azonosságot, besorolást kapjon, és meghiú­sítsa azt a kísérletet, amely az objektív történelemírást szorgalmazza.

Ez mind nagyon fontos felfedezések.

Egyúttal, mintha a sors fintora is lenne, és emlékeztetné a románokat arra, hogy valójában őseink földjén ők még mindig csak jöttment vendégek...

Gurzó K. Enikő/Magyar Nemzet


Árpád-kori királysírra bukkanhattak a Temes megyei Egresen magyar és román régészek

Link



>/images/006_gadoros_arpad_kori_clip_image001.jpg"


Egresi ciszterci kolostor és Árpád-kori temetkezőhely






Honfoglalás-kori lovas síros lelőhelyek Magyarországon







 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Minden magyarnak fáj Trianon
  2020-06-04 19:00:50, csütörtök
 
 













MINDEN MAGYARNAK FÁJ TRIANON


Száz éve írták alá az országot megcsonkító és feldaraboló diktátumot, a trianoni békeszerződést. Ma nemcsak az ország, de az egész világ magyarsága erre emlékezik.

A trianoni országvesztés egyértelműen a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiáját jelenti. Ugyanakkor Trianonban sem így szabták volna meg a határainkat, ha 1918-1919-ben a magyar baloldal nem árulja el a nemzetet. Ezt mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában a Házelnök. Kövér László szerint bár a magyar baloldal több, mint száz éve újra és újra rátámad hazánkra, de a száz éve a Nagy Trianon-palotában halálra itélt Magyarország és magyar nemzet nemcsak él, hanem olyan teljesítményt tett le a világ asztalára ez idő alatt, ami jogos büszkeséggel tölthet el bennünket. Hozzátette: a jövőt illetően hinni kell az egy isteni örök igazságban.


Kronológia

1914. július 28.: kitör az első világháború.

1918. október-november: véget ér az első világháború, az Osztrák-Magyar Monarchia és szövetségesei veszítenek. Kitör Budapesten az őszirózsás forradalom, a miniszterelnököt, Tisza Istvánt megölik, az antantbarát, Baloldali Kárilyi Mihály lesz az uj kormányfő. A Károlyi kormány leszereli a hadsereget, a szerb, a román, a csehszlovák haderő elkezdi a később elcsatolt területek megszállását.

1920. június 4.: aláírják a trianoni békeszerződést.







Néhány tény, amit mindenkinek tudnia kell Trianonról

1. A békeszerződést 1920. június 4-én, 16.32-kor írták alá, versailles-i Nagy Trianon-kastélyban.

2. Mivel egyetlen rangos és ismert politikus nem akarta aláírni, ezért végül a munkaügyi miniszter és egy államtitkár látta el kézjegyével - tiltakozásul ők is állva.

3. A történelmi Magyarország területének kétharmadát csatolták el, több millió magyar lett más ország állampolgára.

4. Az elcsatolt országrészekből több százezer magyar menekült a megmaradt országrészbe, ők sokáig vasúti kocsikban laktak.

5. Az 1920. június 4-én a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban aláírt, Magyarország új határait rögzítő békeszerződésről az a legenda járja, hogy száz év múlva, azaz 2020-ban hatályát veszti. Sajnálatos módon a szerződésben nincs szó semmiféle időkorlátról, ráadásul a trianoni határokat az 1947-es párizsi békeszerződésben három falu kivételével, amelyeket Magyarországtól vettek el, újra rögzítették.

6. A Trianoni békeszerződés 124. cikke értelmében Magyarországon tilos volt (még kereskedelmi célra is!) tengeralattjárót építeni.

7. Ha a győztes államok összes területi követelését jóváhagyták volna, akkor nagyjából a Duna-Tisza köze, Budapest és a Dunántúl egy kis része maradt volna meg Magyarországnak.

8. A magyar békedelegáció egy kézinyomdát is vitt magával Párizsba, amelyet biciklivel tudtak hajtani. Apponyi Albert idős kora miatt nem pattant nyeregbe, de Teleki Pál serényen nyomta a pedált, hogy ki tudják nyomtatni a memorandumokat.

9. A trianoni békeszerződéshez mellékelt térkép méretaránya 1:1000000 volt, ami annyit tett, hogy a térkép felbontása kb. a fele volt a mai autóstérképeknek, azaz nagyon pontatlan volt. Az elnagyolt térkép miatt egyes határszakaszokon határkijelölő bizottságok állapították meg a pontos, végleges határvonalat.

10 ,,A magyaroknak sok okos grófjuk van, de pont a legbutábbat kellett elnökké választaniuk" - mondta a híres osztrák pszichiáter Sigmund Freud Károlyi Mihály magyar miniszterelnökről.

11. 1918. december 1-jén a gyulafehérvári román gyűlésen mondták ki Erdély és Románia egyesülését. A MÁV a magyar kormány utasítására ingyenesen különvonatokat indított a küldöttek részére.

12. Az 1918. december 1-jén megtartott, Erdély Romániával való egyesülését kimondó gyulafehérvári román nagygyűlést követően néhány román többségű erdélyi település lakossága tiltakozott az egyoldalú egyesítés ellen. Az Arad vármegyei Mácsa község lakói kijelentették, hogy nem akarnak a román király igája alá kerülni, és inkább Békés megyéhez csatlakoznak.

13. A gyulafehérvári román nagygyűlés - amelyet a román politikusok ,,nemzetgyűlésnek" neveztek - egyesülést kimondó határozata azért volt fontos Románia számára, mert ezzel elkerülhették a vitatott területek hovatartozását eldöntő népszavazás kiírását.

14. A Magyarországtól elszakított Erdély, Bánság, Partium és Máramaros városaiban az 1910-es adatok szerint csupán 17,6 százalékot tett ki a románság, ez húsz évvel később sem lépett 35 százalék fölé.

15. Volt olyan település, amit ,,kettévágott" az új határ, például Komáromot, Nagylakot vagy Somoskőt.

16. Több helyen fegyveres ellenállás szerveződött magyar részről a megszálló csapatok ellen, emiatt például Sopron és környéke vagy Balassagyarmat Magyarország része maradt.

17. A porcelángyáráról elhíresült Hollóháza a szerződés után két hétig Csehszlovákiához tartozott, végül sikerült elérni, hogy ne csak a gyár, hanem a település is visszakerüljön Magyarországhoz.

18. A Csehszlovákiához csatolt felvidéki Léván 1919 januárjában felmerült a Palóc Magyar Köztársaság életre hívásának ötlete. A teljes magyar Felvidéket magába foglaló államnak szoros együttműködést kellett volna kialakítania déli szomszédjával, Magyarországgal. A végső cél az anyaországgal való összeolvadás lett volna.

19. Az Egyesült Államok kongresszusa nem ratifikálta az USA párizsi nagykövete által aláírt trianoni szerződést. A számunkra hízelgő gesztus azonban nemcsak a magyaroknak szólt. Az amerikai törvényhozás ugyanis egyetlen első világháborús békeszerződést sem hagyta jóvá, mert azok a Nemzetek Szövetsége alapokmányának első bekezdésének részét képezték, az USA viszont nem akart belépni a szervezetbe.

20. Több legenda is kapcsolódik Trianonhoz. Például, hogy a francia miniszterelnök magyar menye miatt utálta a magyarokat, ezért kedvezett a románoknak, vagy hogy 100 után érvényét veszíti a szerződés. Egyik sem igaz.





Sipos-Vizaknai Balázs református lelkész és családja: Kati a papné, Péter, Ilka, Cicó és Iván


A Lokál több, határon túli magyart keresett meg, hogy meséljenek arról, milyen az élet Trianon után száz évvel.


,,A börtönt kockáztatta, aki a Himnuszt elénekelte"

- Minden magyarnak fáj Trianon, nekem is - kezdi Sipos-Vizaknai Balázs. A színmagyar Kibéd (Erdély, Románia) község református lelkésze négy gyermeket nevel. - Ha belegondolok abba, hogy sok erdélyi faluban már a 20-as években veréssel torolták meg a magyar beszédet, hogy évtizedekig a börtönt kockáztatta vagy szenvedte az, aki a Himnuszt elénekelte, akkor csoda az, hogy mi még magyarul beszélünk, gyermekeink magyar iskolába járnak, magyar egyetemet végeznek - tette hozzá. Szerinte a vallás olyan megtartó erő, ami hozzásegítette az erdélyi magyarságot ahhoz, hogy megőrizhessék a nyelvüket és az identitásukat az elmúlt 100 év alatt. - Ha nem lenne a keresztyénség, akkor teljesen lemorzsolódtunk, beolvadtunk volna. Attól, hogy áthúzták az országhatárokat, egy nemzet nyelve, hovatartozása nem változik meg. Az, hogy másfél millió erdélyi magyar - és ugyanúgy felvidéki, kárpátaljai, délvidéki stb. magyar - 100 év után is megmaradt magyarnak, az egy csoda, ami elsősorban nem a mi érdemünk, ez Isten kegyelme. Nem csak mi akarunk megmaradni, Isten is akarja, hogy megmaradjunk. Ha csak mi akarnánk, az semmire sem lenne elég - mondja a lelkész, akitől azt is megtudtuk, hogy Kibéden ma, a trianoni szerződés aláírásának időpontjában, 16.32-kor megszólalnak majd a templom harangjai, ők így emlékeznek a szomorú évfordulóra. Mivel a nagyszülei is magyarok voltak és az akkori Magyarország területén születtek, így mindig furcsa számára, ha valaki románnak nézi. Ugyanakkor feleslegesnek tartja azt a vitát, ami Erdély hovatartozásáról szól, hiszen az nem a magyaroké vagy a románoké, hanem mindenkié, akik - szászok, svábok, cigányok, örmények, ukránok, ruszinok, szerbek, szlovákok, bolgárok, csehek - ott élnek évszázadok óta. - Azt kellene biztosítani, hogy mindenki szabadon gyakorolhassa a nyelvét, vallását, nemzetiségi jogait. Régebben bizonyos régiókban mindenki beszélt magyarul, románul és németül. Ez volt a természetes, magától értetődő, és mindenki igyekezett a másik nyelvén beszélni, tiszteletből - árulta el.





Körtesi Sándor iskolaigazgató, Erdély


,,Az erdélyi magyarok értéket őriztek és értéket teremtettek"

Körtesi Sándor, a Marosvásárhelyi 7-es számú Általános Iskola (Erdély, Románia) igazgatója a gyerekek szemszögéből is ismeri a helyzetet.

- Az elmúlt 100 évben az erdélyi magyarok értéket őriztek és értéket teremtettek. Magam is igyekszem őrizni és továbbadni az értékeket, úgy az oktatásban, mint a gyerekeim nevelésében. Az erdélyi magyar oktatásban helyt kap a kisebbségi magyar történelem, mint kötelező tanóra 6. és 7. osztályban. Ennek keretében május végétől kezdve ,,terítékre kerül" Trianon és az azt körülölelő események, és ezek hatásai. A gyerekek mindig nagy érdeklődéssel hallgatják ezeket, és szívesen végeznek kutatómunkákat a témában, főleg, ami az elszakított területek nagyságát, a ,,kívül rekedt" magyar lakosok számát illeti - magyarázta az igazgató. A legnagyobb hiányt a magyar nyelvű szakiskolákban és a magyar nyelvű egyetemi oktatásban látja, de a legnagyobb feladata a szülőknek, nagyszülőknek van. Rajtuk múlik, hogy a gyerek továbbviszi vagy sem a magyar kultúrát.







,,Nagyapámtól tanultam meg mindent a magyarságról"

Tisoczkiné Nagy Noémi, bár már két évtizede elhagyta szülővárosát, Ungvárt (Kárpátalja, Ukrajna), a mai napig elérzékenyül a Himnusz hallatán.
- Mindent a nagypapámtól tudtam, amit a magyarságról és Trianonról érdemes volt tudni, neki nagyon fontos volt, hogy erősítse a magyarságtudatomat. Talán ennek is köszönhető, de általában is igaz, hogy mi, határon túliak sokkal erősebb nemzeti érzésekkel viseltetünk, akár egy nemzeti ünnep kapcsán is, hiszen úgy nőttünk föl, hogy nem volt természetes számunkra ezeknek a gyakorlása. Az akkori Szovjetunióban nem tanultunk magyar történelmet, nem ünnepeltük a nagy magyar nemzeti ünnepeket, sőt a nagyszüleim négy ország polgárai voltak az évtizedek alatt, anélkül, hogy költöztek volna. Trianon fájdalmas, de az élet megy tovább, ma pedig már sokat tehetünk a kisebbségek fennmaradásáért.







Amikor széthullik egy ország

"Sajnos életem meghatározó élmény egy ország szétesése. Általános iskolás voltam, amikor kitört a délszláv háború és Jugoszlávia rövidesen darabjaira hullott. A Gyermekéveimet tehát ez a bizonytalanság hatotta át, csak évekkel később vált világossá számomra ez a másik szakadás, ami Trianonban történt. Gimnazista korom óta ingázom Vajdaság és Magyarország között, mindkét országban otthon érzem magam. Ugy bérzem, kulturálisan nyitottabbá tett, hogy a sok színű Vajdaságban nőttem fel. A gyerekeim most még nagyon kicsik, de idővel biztos, hogy el fogom nekik magyarázni, mert fontos, hogy a maguk szintjén tisztában legyenek a történelmi múltunkkal" - mondta Csillik Blanka, zentai (Vajdaság, Szerbia) magyar újságíró.


Link











A Kárpátia zenekar Wass Albert máig ható szavaival emlékezik meg a trianoni gyalázatról, mellyel hazánkat sújtották 1920-ban.
Zene: Kárpátia
Szöveg: Wass Albert

"A Trianoni békekötés ostoba, és igazságtalan, és felelőtlen pontjai, honfitársaim, nem csak bennünket sújtottak, bár bennünket sújtottak legjobban. És ha valakinek van jussa erről beszélni, az én vagyok, mert én ennek a súlya alatt nőttem emberré. Ugyanaz az ostoba, félrevezető és hamis politikai irányzat, amely bennünket tönkretett, ugyanúgy tönkretette ma az egész világot. A külön vélemény szabad egyéniség joga. Az egység megtalálása pedig az egyén fegyelmezettségének a törvénye. Legyünk tehát olyan magyarok, akik méltók vagyunk a magyar történelmi múltra. Nem csak szellemben erősek, de lélekben is. Nem csak sportokban kiválóak, de szellemi és lelki fegyelemben is legyünk egy akarat és egy cél. És biztos vagyok abban, mint ahogy önök is biztosak abban, ha mélyen a lelkiismeretükbe néznek, hogyha mi magyarok egyszer összefogunk itt a szabad világon, nincsen a pokolnak az a hatalma, amelyik megbirkózhatik velünk. Ha ezt meg tudjuk érteni, s ezen az úton el tudunk indulni, máris egy nagy lépéssel előbbre vagyunk mindenkinél."


Kárpátia: Vasakarat - Videó

Link



Árva magyar

Link



FILMELŐZETES - 100 ÉVVEL TRIANON UTÁN I. Rész

Link



Tvrtko: Túl minden határon - TRIANON a 100 éves fájdalom

Link



ÖSSZETARTOZUNK - TRIANON 100

Link



















 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Trianon100:a magyar fájdalom és remény emlékművei Budapesten
  2020-06-02 22:15:09, kedd
 
 







TRIANON 100: A MAGYAR FÁJDALOM ÉS REMÉNY EMLÉKMŰVEI AZ EGYKORI BUDAPESTEN


Százéves Trianon - Döntsük meg? Törődjünk bele? Kik Trianon igazi felelősei?

A trianoni békediktátum bizonyíthatóan hamis tényeken és adatokon alapul. Ezt a szerződést a győztes antanthatalmak a kisantant-szövetségeseikkel kötötték a magyarokról, de nem a magyarokkal. A versailles-i Trianon-palotában a magyar küldöttséggel nem tárgyaltak, csak közölték velük a korábban már - nélkülük - meghozott döntéseket. A győztesek a trianoni békeparancsban csak a magyar nemzettel szemben tagadták meg az érvényes nemzetközi jogelvek alkalmazását. Egyedül a magyar néppel és államával szemben nem alkalmazták sem a történelmi, sem a nyelvi-etnikai, sem az önrendelkezési elvet.

A történelmi magyar állam kétharmad részének elcsatolásával a területszerző államok kisajátították maguknak az így megszerzett országrészek történelmét is. Nem ismerhették el, hogy azok magyar területek, magyar történelemmel. Ezért egy hamis - mítoszokon, legendákon és történelemhamisításon alapuló - cseh és szlovák, román és délszláv történelmet kreáltak. Az elcsatolt területekkel együtt a magyar anyanyelvű lakosságból is több mint hárommillió a megkérdezésük nélkül az uralmuk alá került. Az új elit sajnálatos módon a mai napig despotaként elnyomja a magyar nemzet hatalmuk alá került részét.



A trianoni békediktátum idei 100. évfordulójára való megemlékezések feltehetően végigkísérik az egész esztendőt. Ezért annak jártunk utána, hogy Budapest közterületein milyen formában jelent meg az 1920-as tragikus döntésre való emlékezés. Az 1945 után berendezkedő hatalom ugyan átírta a nemzeti emlékezetet, és ennek részeként leromboltatta a történelmi Magyarországra és az országvesztésre utaló szobrokat, de régi képeken és újságokból fel tudjuk idézni, hogyan gyászolt Budapest.


,,A háború fegyveri elhallgattak, szólaljanak meg a múzsák. Lelkesítsenek, acélozzák meg a lelkeket, az elszakított magyar földekre vigyenek reményt és kitartást, a megmaradt magyar földeken élesszék a hazaszeretet tüzét" - olvassuk Horthy Miklós kormányzó bevezető szavait a Kosztolányi Dezső szerkesztette Vérző Magyarország című, 1921-ben megjelent antológiában. E kötet megjelenésével egyidőben a Trianon utáni döbbent, dermedt és megrendült országban a képzőművészet múzsái is megmozdultak és megszülettek szobrászaink keze alatt a nemzet fájdalmának első emlékművei.


,,Ez a hely a nemzet búcsújáró helye" - A Szabadság téri Irredenta szoborcsoport

Műkő volt az anyaga annak a négy szobornak, melyet 1921. január 16-án lepleztek le a Szabadság téren. A négy szobor a négy égtájat, a négy elszakított országrészt szimbolizálta, és anyaguk, mely nem értékes és legfőképp nem maradandó anyag volt, a háború utáni évek szegénysége, anyagbeszerzési nehézségei mellett bizonyosan azt a hitet is tükrözi, hogy a trianoni igazságtalanságot nem fogadhatta el az ország hosszan tartó állapotnak.


A Szabadság tér korabeli képeslapon, az 1921-ben felállított irredenta szobrokkal (Forrás: Szecessziós Magazin)





A szobrok ötlete - mely a trianoni döntéssel szinte egy időben megfogant - Kertész K. Róbert neves építésztől, miniszteri tanácsostól származott. Kertész K. Róbert, aki később a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban a művészeti osztály államtitkári rangú vezetője volt, jó érzékkel szemelte ki azokat a szobrászművészeket is, akikkel a terv megvalósítását elgondolta.

Az ő javaslatára bízta meg a Védőligák Szövetsége, a revíziós propaganda szervezésére alakult társadalmi szervezet Kisfaludi Strobl Zsigmondot, Pásztor Jánost, Sidló Ferencet és Szentgyörgyi Istvánt a szobrok megformálásával.


Sidló Ferenc szobrászművész a műtermében, a Nyugat című szoborral (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)





Szentgyörgyi István szobrászművész a műtermében, a Dél című szoborral (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)





A négy szobor nagyon rövid idő alatt elkészült, és 1921. január 16-án sor kerülhetett leleplezésükre a Szabadság téren tolongó körülbelül hetvenezer ember részvételével. A nagyszabású ünnepségen Zadravecz István tábori püspök megszentelte azt az irredenta zászlót, melyet ezt követően a Szent István-bazilika szentélyében helyeztek el, és ezután minden évben körbehordozták a húsvéti feltámadási körmeneten.

A szoboravató beszédet Urmánczy Nándor, az irredenta mozgalom emblematikus alakja tartotta. Elképzelhetjük, milyen hatással voltak súlyos mondatai a hetvenezer egybegyűltre: ,,Ez a hely a nemzet búcsújáró helye, de egyúttal a gyűlölet és bosszú kohója legyen. Ez a hely mostantól fogva bekapcsolódik Európa véres történetébe."

Ezután a főváros nevében Sipőcz Jenő polgármester beszélt és vette át megőrzésre a szobrokat.

Milyenek voltak ezek a szobrok, melyeknek leleplezését hetvenezer ember várta a helyszínen? A négy szobor a Szabadság tér északi, félköríves részén állt, ívükkel kissé megidézve a Kárpátok hegylánca által övezett történelmi Magyarországot. Méretüket tekintve körülbelül háromméteres főalakok álltak a valamivel alacsonyabb posztamenseken. Nyugat, Kelet és Dél szobra kétalakos, míg Észak szobra háromalakos kompozíció volt.

Nyugat szobrán, Sidló Ferenc alkotásán, a Szent Koronára boruló ifjú fölött a Hadúr erőteljes, dacos alakja áll, védelmezően tartva pallosát az ifjú fölé.


Nyugat. Sidló Ferenc szobrászművész alkotása a Szabadság téren (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)





Észak szobrának alkotója Kisfaludi Strobl Zsigmond volt. Ő volt az egyetlen a négy szobrász közül, aki három alakot mintázott meg, Hungária keresztre feszített nőalakját kuruc vitéz védi, de velük szoros egységet alkot egy harmadik szereplő: a tót - szlovák nemzetet megtestesítő kisfiú, aki maga is védelmezve-ragaszkodva szorítja Hungária szenvedő alakját. A vitéz és a kisfiú egy irányba néznek.


Kisfaludi Strobl Zsigmond Észak című szobra a Szabadság téren (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)





Kelet szobra Pásztor János műve, a másik három közül a Nyugattal mutat rokonságot: itt Csaba vezér sisakos, erős férfialakja emelkedik védőn az elalélt, szenvedő ifjú fölé, aki itt is az elszakított országrészt szimbolizáló jelképes alak.


Kelet. Pásztor János szobrászművész alkotása a Szabadság téren (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)




A négy szobor közül Dél az egyetlen, mely nem harcias kompozíció. Szentgyörgyi István békét, az összetartozás meghittségét és a jól végzett munka elégedettségét sugárzó alkotása kicsit visszarepít minket a Trianon előtti időkbe, az érett búzakalász jelképezte jobb korba. A védelmezés motívuma itt is meghatározó, a magyar férfialak pajzsával óvja a vele egy irányba néző lányalakot.


Szentgyörgyi István Dél című alkotása a Szabadság téren (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)





Az Irredenta szoborcsoporton a harci szellem, a trianoni ítélettel szembeni dac és bosszúvágy kétségtelen hangsúlyossága mellett azt is megfigyelhetjük, hogy a szomszéd népek megjelenítésében a szobrok a magyarság szempontjából pozitív elemeket igyekeznek kiemelni vagy pedig inkább hallgatnak egy-egy szomszéd nemzetről.

Így a szobroknak a magyar történelmi tudatból táplálkozó mély szimbolikájában fontos elem a négy allegória közül Észak szobrán megjelenő motívum: a szlovákságot jelképező kisfiúnak a Kárpát-medencét egységes állammá alkotó magyarsághoz való gyermeki ragaszkodása.


Az Észak című szobor, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása korabeli plakáton (Forrás: Ritkán látható történelem blog)





Ezzel tulajdonképpen a történelmi Magyarország valamennyi nemzetiségét képviseli, még ha azok nem is jelennek meg figurálisan, leszámítva Dél szobrának alakját, a Délvidék németségét megtestesítő bácskai lányt.

A négy égtáj szobrainak félköríve által kijelölt középpontban volt a tér egyik dísze, a virágágyás, mely a történelmi Magyarországot mintázta, körülötte a Magyar Hiszekegy soraival.


A Szabadság téri virágágyás egy 1938-ban készül amerikai turisztikai film színes képkockáján





A szoborcsoport túlélte a második világháborút, 1945 augusztusáig a helyükön álltak a szobrok, ekkor azonban eltávolították őket.


,,Fennmarad a világ végezetéig" - Az Ereklyés országzászló

Több mint hét évnek kellett eltelnie, míg az elszakított részek szobraihoz felépülhetett az az emlékmű, mely a Szabadság téri szoboregyüttest teljessé tette. Miután ugyanis Magyarországot arra kényszerítették, hogy törvénybe iktassa az elkészítői által Trianoni békeszerződésnek nevezett békediktátumot, hivatalosan be kellett szüntetni minden irredenta propagandatevékenységet. Ezen a helyzeten az 1927-es év enyhített, mely során több pozitív esemény történt. Az ország külpolitikai helyzetében döntő fontosságú olasz-magyar barátsági szerződés mellett a magyar irredenta törekvések nagy erkölcsi és anyagi támogatójának, Rothermere lordnak a magyar ügy melletti elköteleződése is ehhez az évhez köthető. Rothermere (Sidney Harold Harmsworth) angol sajtómágnás, aki az 1920-as években Anglia harmadik leggazdagabb emberének számított, ekkor járt először Magyarországon, majd megírta ,,Magyarország helye a Nap alatt: Biztonságot Közép-Európának!" című híres cikkét lapjában, a Daily Mailben, 1927. június 21-én. Ezután a magyar revízió lelkes pártolója és támogatója lett.


A Szabadság téren 1928-ban felállított Ereklyés országzászló fényképe Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái című könyvében





Ebben az évben a Népszövetség ellenőrző bizottságai is távoztak az országból.

Magyarország elszigeteltsége és az országra helyezkedő nyomás tehát enyhült, ezzel ismét lehetővé vált a Trianon elleni tiltakozás köztéri kifejeződése is.

A Szabadság téri országzászló felállítására a már említett Urmánczy Nándor indított mozgalmat a Pesti Hírlapban még 1925-ben, majd az időközben jobbra fordult helyzetben 1928 februárjában terjesztették be a fővároshoz a terveket. Az emlékmű építészeti tervét Kismarty-Lechner Jenő, míg a szobrászati terveket Füredi Richárd készítette.

A leleplezésre 1928. augusztus 20-án, Szent István napján került sor. Ezen ugyancsak Urmánczy Nándor mondott nagy hatású beszédet, majd az ekkor már nyolcvanhatodik évében járó Rákosi Jenő író, az irredenta mozgalom egyik élharcosa is felszólalt. Beszédében Rothermere-t is méltatta: ,,Az Úristen támasztotta nekünk ezt a férfiút, aki akkor nyújtotta jobbját, amikor latrok között, a pokol tornácában voltunk és Isten segítségével ki is fog minket onnan vezetni."

Az Ereklyés országzászlónak a húsz méteres zászlórudat tartó építménye haraszti mészkőből készült. Erre a késői szecessziós, magyaros stílusú ,,szószékre" több lépcső vezetett fel. Az építmény talapzatában helyezték el azt az ereklyetartót, mely a csonka ország összes községének, valamint az elszakított országrészek valamennyi törvényhatóságának, ezen kívül nevezetes történelmi helyeknek földjét tartalmazta.

Az építmény csúcsán, a zászlórúd tövében turulmadár bronzalakja, mögötte gyermekalak, fején sisakkal, kezében buzogánnyal szintén bronzból. A turul két oldalán egy-egy márványtábla volt két idézettel: Lord Rothermere és Benito Mussolini szavaival.

A húszméteres zászlórúd csúcsán esküre emelt kéz volt, melyet Horthy Miklós kormányzó kezéről mintáztak.

A zászlórúdon a zászló állandóan félárbocra engedve lengett. Ez az országzászló volt a központja az országzászló-mozgalomnak, melynek keretében országszerte igen sok település állított országzászlót.


Urmánczy Nándor egy küldöttség élén bemutatja Rothermere lordnak az Ereklyés országzászló makettjét (Fotó: Pesti Napló képes melléklete, 1928. szeptember 2.)





Az Ereklyés országzászló homlokzatát később némileg átalakították, rákerült a Magyar Hiszekegy szövege, a ,,Jövő nagyságunk alapját múltunk nagyjai rakták le" idézet, és ekkor vésték rá Urmánczy Nándor szavait: ,,A mi országunk a Kárpátok országa, Nagy-Magyarország. 896-ban alapította Árpád fejedelem, fennmarad a világ végezetéig."


Rothermere lord beszél egy ünnepségen az Ereklyés országzászló emelvényén, tőle jobbra Herczeg Ferenc író (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)





Az Ereklyés országzászló helyén ma az 1945 május 1-jén felavatott Szovjet hősi emlékmű áll.


,,Az ő betűje megöli a hatalmaskodást, az ő lelke megeleveníti az igazságot" - Magyar Igazság kútja

A magyar horizonton 1927-ben tűnt fel Rothermere lord, és pillanatok alatt annyira népszerű lett, hogy hálából 1929-ben már emlékművet állítottak neki. Budapest egyik legmeghittebb terén, a VIII. kerületi Wenckheim-palota előtt máig áll az a szép kútszobor, melyet Budapest első villanymotorral működtetett kútjaként a lord tiszteletére állítottak. (Ekkor a Fővárosi Könyvtár még nem itt működött, az intézmény, a mai Szabó Ervin Könyvtár csak 1931-ben kapta meg a Wenckheim-palotát.)


Az 1929-ben felállított Magyar Igazság kútja napjainkban, háttérben a Wenckheim-palota (Fotó: pestbuda.hu)





A szoboravatásra 1929. június 8-án került sor, az avató beszédet pedig Pogány Frigyes, statisztikus, országgyűlési képviselő, a magyar filmes közélet meghatározó alakja mondta. A kútszobrot ugyanis a Népnevelő Filmipari Rt. állíttatta, hiszen Rothermere támogatásából a film, a ,,népnevelésnek", a propagandának ez a modern eszköze is részesült.

Pogány Frigyes beszéde után Liber Endre tanácsnok (később Budapest alpolgármestere) vette át a főváros nevében a kutat és mondott beszédet. Őt követően Eckhard Tibor beszélt, majd Morvay Zsigmond képviselő olvasta fel Rothermere sürgönyét.

A Magyar Igazság kútja Szentgyörgyi István alkotása. Nagyszerű kettős medencéjét kecses bronz szoborcsoport koronázza: A főalak Justitia, az Igazság istenasszonya, kezében attribútumaival, a mérleggel és a karddal. A hozzá oltalmat keresve simuló nőalak a magyar nemzet szimbóluma. A szoborcsoport kocka alakú talapzatának három oldalán a kút csobogói, középütt Rothermere arcképét ábrázoló bronz dombormű.

A kút felső medencéjén körbefutó felirat: ,,E kutat hálás magyarok emelték Nagy-Britannia méltó fia, Viscount Rothermere tiszteletére. Az ő betűje megöli a hatalmaskodást, az ő lelke megeleveníti az igazságot."

A kútszobor máig áll, a szocializmus éveiben megfosztották irredenta jellegétől, de ma ismét eredeti fomájában látható.

Rothermere budapesti emlékezetéhez tartozik még, hogy később, 1936-ban az V. kerületi Balaton utca megkapta Rothermere nevét, és emléktáblát állítottak a Lord tiszteletére a 2. szám alatti ház falán.


,,Elrabolt gyermekei sorsát sirató Magyarország" - A Magyar Fájdalom szobra

Szakadó esőben avatták fel 1932. október 6-án a Magyar Fájdalom szobrát. A szobor Lord Rothermere ajándéka volt a magyar főváros számára. Az Irredenta szobortcsoporthoz és az Ereklyés országzászlóhoz hasonlóan szintén a Szabadság téren állították fel, azonban tőlük távolabb, a tér déli oldalán.


Herczeg Ferenc író beszél a Magyar Fájdalom szobrának avatásán a Szabadság téren 1932. október 6-án (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)





A szobor fejét felfelé tartó női aktot ábrázol, talapzatán a következő felirat állt magyar és angol nyelven: ,,Ez a szobor a trianoni szerződés által elrabolt gyermekei sorsát sirató Magyarország fájdalmát jelképezi. Alkotója francia szobrász, Emile Guilleaume. Ezen emlékművet a szenvedő magyar nemzetnek ajánlotta fel Magyarország angol barátja, Viscount Rothermere."

Azon nagyon kevés fővárosi szobrok egyike volt tehát, melyeket nem magyar szobrász alkotott. Emile Guilleaume francia szobrászművész jó kapcsolatot ápolt Rothermere-rel, ily módon gyarapodott Magyarország ezzel a szoborral, mely csodával határos módon azóta is hazánk földjén áll.

A szobor esztétikuma, úgy tűnik, feledtetni tudta történelmi ,,bűnét", az irredentizmust. Ettől a jelentésétől természetesen megfosztva, 1945 után többször áthelyezték, de túlélte az elmúlt évtizedeket. Ma Sopronban áll, restaurálva, és újra eredeti feliratával ellátott posztamensre helyezve.


,,A Haza szabadságáért és feltámadásáért" - A magyar feltámadás szobra

A Szabadság tér ezzel egyfajta irredenta szoborpanteonná vált. Itt helyeztek el 1936-ban egy újabb szobrot is, A magyar feltámadás szobrát, a Magyar Fájdalom szobra párjaként.


A magyar feltámadás szobra a Szabadság téren (Forrás: Wick Béla: Kassa története és műemlékei)





A szobor azonban - egyetemes jelentésétől eltekintve - nem tartozott a szoros értelemben vett irredenta szobrok közé, hiszen az 1848-49-es szabadságharcnak itt, a Szabadság téri Újépületben mártírhalált halt vértanúinak állított emléket. Posztamensén a következő szöveg állt: ,,Az egykor itt állott Újépületben áldozták életüket az 1848/49 évi Szabadságharc vértanúi a Haza szabadságáért és feltámadásáért".


A magyar feltámadás szobra Kassán, korabeli képeslapon





A magyar feltámadás szobra, mely Dózsa-Farkas András alkotása volt, robusztus, erőteljes férfialakot ábrázolt, melynek sorsa végül mégis összefonódott Trianon revíziójának ügyével. A főváros Kassa városának ajándékozta, amikor 1940-ben, az I. bécsi döntés értelmében Kassa visszatért Magyarországhoz. 1945 utáni sorsa nem ismert.


,,A szenvedő magyar" - Trianon-emlékű a Pillangó utcában

A korabeli lapok tudósításai szerint Budapest más helyszínein is állítottak Trianon-emlékműveket. ,,A Pillangó-utcai hajléktalanok menhelyén a »szenvedő magyart« ábrázoló trianoni emlékművet állítanak fel. Az emlékmű alkotója Székelykeresztúri Horváth Árpád neves székely szobrászművész. Az emlékművet június végén állítják fel ünnepélyes keretek között" - számolt be a Pesti Hírlap 1937. június 5-i száma. Az emlékműről sajnos keveset tudunk.

A helyválasztást talán az indokolhatta, hogy a Pillangó utca 13/a. alatt akkoriban létrehozott központi, több kisebb menhelyet kiváltó, korabeli adatok alapján 870 fős férfimenhely lakói között sok lehetett a határon túli, főleg erdélyi menekült. Az 1898-ban született Székelykeresztúri Horváth Árpádnak ez volt az egyetlen köztéri alkotása Budapesten.


Székelykeresztúri Horváth Árpád: Trianon (Forrás: Képes Pesti Hírlap, 1937. augusztus 22.)





Az egyes források szerint hét méter magas szobor kettős keresztre kötözött, máglya lángjai által mardosott, megcsonkított férfialakot ábrázolt, akinek letépett végtagjaiból keselyűk esznek. A szinte fokozhatatlan borzalmak bizonyosan a legtragikusabb Trianon-szoborrá teszik az alkotást, még ha művészi színvonala el is marad a főváros többi irredenta emlékművétől és drasztikus szimbolikája nem mérhető a többi emlékmű finomabb hangolású motívumaival.

Az emlékmű eltávolításának időpontjáról, körülményeiről és a szobor további sorsáról nem tudunk pontosabbat. A Pillangó utcai hajléktalanszálló 1945 után is működött, közintézmény lévén, a Trianonra utaló szobrot nyilván igen gyorsan eltávolították előle.

Székelykeresztúri Horváth Árpád szobrából látjuk, Budapest akkori területének periférikusabb részeire is jutott irredenta szoboremlékmű. A főváros mai területén még több ilyet találunk, hiszen az akkor önálló települések, például Nagytétény vagy Csillaghegy - szintén emeltek országzászlókat. Fontos megemlíteni még az 1937-ben leleplezett Magyar fájdalom című szobrot, Kocsis András alkotását az újpesti István téren, valamint a Pestszentlőrincen 1935-ben felállított Fadrusz János-féle Hargita-keresztet, és a közadakozásból épült csepeli revíziós emlékművet.


Urmánczy emlékpad

Urmánczy Nándort cikkünkben többször említettük. Urmánczy Maroshévízen született 1868-ban, és még megérte, hogy szülővárosa 1940-ben visszatért Magyarországhoz. Itt halt meg 1940. október 31-én.

Az ő személyéhez fűződik összeállításunk utolsó darabja: tiszteletére 1942 decemberében az Erdélyi Férfiak Egyesülete emlékpadot állított a Margitszigeten a Szent Mihály-templom előtti sétányon, ahol egy platánfa alatt volt egykor Urmánczy kedvenc pihenőhelye.


Az Urmánczy emlékpad fényképe (Forrás: Szent Margit és szigete. Budapest, Vörösváry Kiadóvállalat 1944.)





A mészkőből készült Urmánczy emlékpad Siklódy Lőrinc alkotása volt, a pad egyik oldalán csorgókút, a másik oldalán egy kis oszlop volt, három domborművel, ezeken Urmánczy profiljával, az Ereklyés országzászló előtt szónokoló Urmánczy képével, és az Erdélyi Férfiak Egyesületének címerével. A bronz domborműveket Füredi Richárd készítette.

Az alkotás Budapest ostroma során elpusztult, azonban a közelmúltban, 2013-ban újra felállították.

Nyitókép: Korabeli újévi képeslap a Szabadság téri Irredenta szobrok ábrázolásával.


Link


Ki, mit tud Trianonról? - ECHO TV - Szégyen!

Link














 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Jaj, a legyőzöttnek! - Trianon, 1920. június 4.
  2020-05-08 20:00:30, péntek
 
 










JAJ, A LEGYŐZÖTTNEK! - . . . . . . . . .




TRIANON, 1920. JÚNIUS 4. . . . . . . . . . . .





Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás.

(Delcasse)


A trianoni békediktátum előzményei. Ami a kulisszák mögött történt.
A magyarság mióta visszatért a Kárpát-medencébe útjában állt és áll a világnak, több politikai érdekcsoportnak, ezért elhatároztatott, el kell tűnnie, vagy legalábbis életképtelenné kell zsugorodnia. El kellett tűrnie, hogy az I. világháborút lezáró trianoni békediktátummal elvegyék területének 2/3-át és népességének 3/5-ét. Nagy-Magyarország nemzetiségei a hazánk testéből kiszakított területeket nem harccal, hanem cselvetéssel, hazugságokkal, a történelmi tények hamisításával szerezték meg, és adták a kezére az alig 100 éves államiságra visszatekintő országaiknak. S ehhez a I. világháború un. győztes hatalmai (USA, Anglia, Franciaország és Olaszország...) hozzájárultak.
Az alábbi összeállítás /Marton Veronika/ bemutatja a trianoni ,,békeszerződés" előzményeinek kulisszatitkait, továbbá rávilágít az I. vh. állítólagos győzteseinek, és a ,,dédelgetett" nemzetiségeknek magyar pusztító törekvéseire, csalásaira, hamisításaira, melynek eredménye hazánk megcsonkítása lett.


Juhász Gyula: Trianon


Link







A történelmi Magyarország, a Kárpátok övezte föld, Európa közepe. Minden oldalról jól védhető, természetes határokkal övezett. Tökéletes földrajzi és gazdasági egység. Sokak szerint Magyarország határait nem is az emberek húzták meg, hanem maga az Úristen alkotta. A magyarok hiszik ezt, és tudván tudják, hogy 1920-ban a Trianonban erőszakkal és csalással létrehozott békediktátum érvénytelen: Pár éve Romániában, az Ojtozi-szorosnál egy nénikével beszélgettem. Ott lakott a hágón: ,,Tudja kedveském, amíg világ a világ, a magyar határ mindig itt lesz a Kárpátok gerincén."


1. A feldarabolt Mo._2.png - A feldarabolt Magyarország





Magyarország nemzetiségei

Magyarország évszázadokon keresztül védelmezte Nyugatot, óvta az európai kultúrát a tatárdúlástól, a török pusztítástól. Végül keserűen kellett tapasztalnia, hogy saját magyar halottjai helyét a szerbek, a románok és a tótok foglalták el. Európa meg az I. világháborút lezáró békekötéskor ,,hálából" e népeknek ajándékozta azokat a területeket, melyekért a magyarok a véröket ontották. Magyarországot ,,megbüntették", mert elhanyagolta az egyesítést, és hagyta a saját földjén a nemzetiségeit szabadon fejlődni. Ha valóban elnyomta volna őket, mint ahogy állítják a szomszédaink, nem lennének trianoni határok, s oly nagy lenne hazánk, mint pl. Franciaország.

Magyarországnak az idegenekkel való bánásmódját I. István király határozta meg:


"A vendégnek és az idegennek adj helyt országodban! Hagyd meg nyelvöket, szokásaikat, mert gyenge és törékeny az ország, amelynek csak egy nyelve és azonos szokásai vannak!"


István király ültette el azt a magot, amely ezer év múltán Trianon fájává terebélyesedett, mert a menekültként érkezett és befogadott nemzetiségek az I. világháború után ádáz dühvel vetették magukat hazánkra.

A románok a XII. századtól a török elől menekülve húzódtak Erdélybe.
A szerbek a XV. századtól kezdődően szintén a török elől menekültek
A szlovákok őseit, a tótokat az avarok határőrnépként telepítették az Északi Kárpátokba, s csak a jobb megélhetés kedvéért húzódtak a magyar Alföldre.
Az erdélyi szászokat II. Géza (1141-1161) magyar király hívta be.
A svábok a török kiűzése után a XVIII. században érkeztek.
Horvátország a XII. században örökségként került a Magyar Koronához.
A ruténok a XII. században keletről menekültek Magyarországra.
A muraközi vendek erőszakkal soroltatnak a horvátokhoz. Hivatalosan nem is külön nemzetiség, pedig sokan azt tartják magukról, hogy a XIV. században betelepült franciák (templomosok) leszármazottjai.
A zsidók csak mostanság kezdik magukat nemzetiségnek érezni. Első csoportjuk Géza fejedelem idején érkezett. A XIX. század végétől tömegesen vándoroltak be Galíciából. A történelmi Magyarországon számuk kb. egymillió volt, ma is ennyien élnek a trianoni határokon belül! Idegenszívű kormányaink jóvoltából jelenleg is jönnek, jönnek, folyamatosan jönnek
A magyaroktól sem fajilag, sem nyelvileg nem különböző szkítafajú népek a kunok, a jászok, az úzok, a besenyők a magyarságot gyarapították. Későbbi csatlakozásukról csak a népnevük árulkodik. Nem is tekinthetők nemzetiségnek.

A Magyar Szent Korona magába foglalja a nemzet hagyományos szabadságjogait fajra, nyelvre, nemzetiségre való korlátozás nélkül. A nemzetiségeink mindegyike századokig teljes egyetértésben élt a magyarokkal, s csak osztrák hatásra lettek ellenségek (Divide et impera!).

A török uralom elmúltával a Magyarországon soha nem üldözött, s lassan-lassan nemzetté érlelődött nemzetiségi csoportok mindenáron igyekeztek létrehozni saját nemzeti államaikat.

A szlovák nemzeti mozgalom, a Slovenská matica a XIX. század derekán Pesten kezdődött. Emiatt a szlovákok Pestet fővárosukként emlegetik.

A századforduló román értelmisége a debreceni egyetemen anyanyelvi oktatásban részesült. 1544-ben Kolozsvárt nyomtatták az első román nyelvű könyvet.

A szerb nemzeti mozgalom és a szerb irodalmi műhelyek is Pesten szerveződtek a XIX. században.

E nemzetiségek a Magyarország testéből kiszakított területeket nem harccal, hanem cselvetéssel, hazugságokkal, a történelmi tények hamisításával szerezték meg, és adták a kezére az alig 100 éves államiságra visszatekintő országaiknak. S ehhez a I. világháború un. győztes hatalmai (USA, Anglia, Franciaország és Olaszország...) hozzájárultak.

Nagyon kevesen tudják manapság, hogy mi történt az I. világháborút követő békekötésen. Még kevesebben tudják, miért lett Magyarország bűnös nemzet, miért kellett eltűrnie, hogy elvegyék területének 2/3-át és népességének 3/5-ét.

Az 1980-as években cseh ismerősömmel vonaton jöttünk Budapestről. A komáromi hídnál a túloldalra mutattam: Nekünk, magyaroknak mindig összeszorul a szívünk, ha átnézünk a Dunán. Fáj, hogy elveszítettük. Miért mondom ezt? - kérdezte az ismerősöm, hisz a magyar bűnös nemzet, megérdemelte. Egyébként is, ha valamelyik szlovákiai magyarnak nem tetszik, jöjjön Magyarországra, senki nem tiltja.

A beszélgetés során kiderült, hogy minden holmiját, házát, szívét hagyja ott, csak menjen el. Nem értettünk egyet.

Ha egy cseh értelmiségeinek néhány évtizeddel a trianoni békekötés után is ez a véleménye, és ezt komolyan is gondolja, akkor semmi segítséget nem várhatunk a világtól, de könyörületet sem. A magunk erejéből kell talpraállni!

Magyarország az I. világháború befejeződése után Németországgal, Ausztriával, Törökországgal és Bulgáriával együtt vesztes maradt. Mindenik országot területcsonkítással büntették meg, de a legnagyobb veszteség Magyarországot érte.

Magyarország útjában állt és áll a világnak, az egyes érdekcsoportoknak, ezért elhatároztatott, el kell tűnnie, vagy legalábbis életképtelenné kell zsugorodnia.


Az I. világháború és előzményei

Oroszország a XIX-XX. század fordulóján többször próbálkozott a háború kirobbantásával, de mindig sikerült diplomáciai úton elodázni.

Az oroszok célja az volt, hogy egy egységes szláv államot hozzanak létre Európában. E terv egyedüli akadályozója az Osztrák-Magyar Monarchia, főleg Magyarország volt. Az oroszok megtalálták szövetségeseiket a Monarchia kis szláv népecskéiben a csehekben, a szerbekben és a tótokban. Segítőjük a háttérben Franciaország, ill. Románia volt.


2. Masaryk és Benes.png - Tomas Garrugie Masaryk (1918) és Eduard Benes (1921)





Masaryk és Benes, a két cseh értelmiségi vállalta az un. pánszláv mozgalom vezetését, és mesterien kiszolgálták az orosz megbízóikat. Osztrák-magyar állampolgárságuk dacára ők ártottak a legtöbbet Magyarországnak. Kiváló diplomáciai érzékkel számos szláv és nem szláv, főleg szabadkőműves politikust, nemzetközi újságírót nyertek meg a pánszláv eszmének.

A századforduló elejére az Osztrák-Magyar Monarchia megérett a változásokra. Ennek szükségét a Monarchia vezetői is felismerték: Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös Horvátország és Szlavónia részvételével (Magyarország ellenében) katolikus szláv uniót akart létrehozni. Oroszország és Szerbia nem nézte jó szemmel e tervet. Ezért 1914. június 28-án Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolta Ferenc Ferdinándot és feleségét. A szerb konfliktust az Osztrák-Magyar Monarchia békésen akarta rendezni, de orosz utasításra Szerbia minden békés kezdeményezést visszautasított. Így a Monarchia 1914. július 23-án kénytelen volt ultimátumot küldeni Szerbiának.


3. Ferenc Ferdinánd s Chotek Zsófia_1.png - Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolja Ferenc Ferdinándot és a feleségét, Chotek Zsófiát (1914. VI. 28.)





A közvélemény úgy tudja, a háborút Ausztria-Magyarország robbantotta ki, mégpedig gr. Tisza István magyar miniszterelnök ösztönzésére. Ma már köztudott, hogy Tisza volt az egyedüli a Monarchia kormányában, aki ellenezte Magyarország hadbalépését.


4. Gavrilo Princop elfogása.png - Gavrilo Princip elfogása (Bosznia, Szarajevo)





A franciák, legalábbis a hivatalos körök ádáz ellenségeink lettek, mert az 1871-es francia-porosz háborúban Magyarország nem az oldalukon harcolt. Franciaország és Oroszország szövetséges volt; s a magyarok úgy tartottak az oroszoktól, hogy még a franciákat sem támogatták. Inkább az osztrákokkal együtt a németekkel szövetkeztek, ennek ellenére a háború idején nem volt magyar katona a francia fronton.


5. Gr. Tisza István.png - Gróf Tisza István (1861-1918)





A politikai erőviszonyok már a XIX. században körvonalazódtak:

- A Központi Hatalmak Szövetsége: 1879-ben létrejött a német-osztrák-magyar kettős szövetség, ehhez később Olaszország majd Bulgária és Törökország is csatlakozott (Az olaszok a háború kitörésekor kiléptek).

- Entente Szövetség: A Központi Hatalmak ellensúlyozására l892-ben Oroszország, Franciaország, Anglia ... és az USA hozta létre.


A világ két ellenséges táborra szakadt, s csak az erőpróba, a háború volt hátra.

Az 1914. július 24-i orosz mozgósítást a franciák elől két napig sikerült eltitkolni, akik csak az erre fel elrendelt német mozgósításról szereztek tudomást. Az oroszok mégis úgy tájékoztatták Franciaországot, hogy az orosz háborús intézkedés a német mozgósítás következménye.


6. Magyar bakák a Szávánál.png - Magyar haderő a Szávánál (korabeli képeslap)





Masaryk 1916-ban állt elő a már l904-ben megszerkesztett követeléseivel, miszerint a ,,cseh nép független, önálló alkotmánnyal bíró cseh államot követel, Magvát a cseh-morva-sziléziai tartományok és a hozzácsatolt magyar Felvidék képezné. (Ekkor még nem használták a Szlovákia elnevezést!) Követelték, hogy az így létrejött Csehországot Magyarország testéből kihasított, nyugati folyosó kösse össze a szerb és a horvát néppel, hogy könnyebbé váljon a cseh ipari állam és a szerb agrár-állam közötti összeköttetés. A cseheknek pedig kijutásuk legyen a tengerhez. ,,Kinyilvánította, hogy az ,,új cseh állam Oroszországhoz köti sorsát. A csehek és az oroszok osztoznak a Felvidéken. A csehek megkapják a Ruténföldet, Munkácsot, Ungvárt és Mármarosszigetet. "A cseh nép akarata, hogy az új cseh államnak, mint királyságnak orosz nagyherceg legyen a királya". Az orosz cár bukása után Masaryk elejtette a korábbi gazdáival való közösködést.

1924-ben Masaryk, az egyetemi tanár maga árulta el, hogyan fáradozott egy ,,jó" béke megteremtésén. Már 10 évvel a szarajevói merénylet előtt a pánszláviszmusra nevelte, buzdította a szláv ifjúságot, anélkül, hogy összeütközésbe került volna a Monarchia hatóságaival.

A csehek nem harcoltak a háborúban, mégis ők kapták a zsákmány oroszlánrészét. Amikor Clemenceau végre tisztán kezdett látni a ,,győzelem sakáljai"-nak nevezte őket.

A pánszlávistákkal megdolgozott közvélemény egyengette a bizalmas tárgyalások menetét, így mire a békekonferencia összeült, már megvolt a döntés: Magyarországnak pusztulnia kell!

Erősen közrejátszott Magyarország könyörtelen feldarabolásában az a körülmény, hogy először megnyirbálták, majd a háború után betiltották a szabadkőművességet.

A románok 1916-ban megváltak osztrák szövetségesüktől, csatlakoztak az Entente-hez, s hadat indítottak a Monarchia ellen, azaz megtámadták Erdélyt. Árulásukért Franciaország odaígérte nekik Erdélyt és a Partiumot.

1916-ban a Monarchia támadásai elől az egész szerb hadsereget Korfu szigetére menekítették, számítván arra, hogy a háború befejeztével, a békekötéskor jó hasznukat veszik.

1917-ben, az orosz-osztrák különbéke felmerülésének idején Franciaország magyar területeket ígért a cseheknek, akik orosz és ukrán területeket is kértek, mondván csak addig, amíg Oroszország vissza nem nyeri erejét, vagyis a bolsevizmus bukásáig.

A békekötéskor mind a románoknak mind a cseheknek tett ígéreteket teljesítették.


A fegyverszüneti egyezmény

1918-ra hadviselő feleknek elegük lett a háborúból; csak az alkalomra vártak, hogy befejezhessék. Kapóra jött Wilson amerikai elnök 1918 elején közzétett un. 14 pontja, amely kimondja a Monarchia népeinek önrendelkezési jogát, s hogy e jogot tiszteletben fogják tartani. Bízván ez ígéretben, az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege letette a fegyvert.


7. A világ urai.png - A világ urai: Lloyd Georges, David (1863-1945), Clemenceau, Georges (1841-1929), Wilson, Thomas Woodrow (1856-1924) (Érdekes Újság)





1918. november 3-án Páduában Weber tábornok Ausztria részéről aláírta a fegyverszüneti egyezményt, amely kimondja, hogy Ausztria és Magyarország területe mentes legyen minden katonai megszállástól.

A francia kormány alig egy hónappal a fegyverszünet megkötése után elvetette a wilsoni 14 pontot, és elfogadtatta az annexió elvét.


Magyarország a fegyverszünettől a békekötésig

A trianoni területrablás nemcsak a pánszlávisták és a békekötő hatalmak bűne, akarva-akaratlanul kivette belőle részét a korabeli magyar vezetés is.

Az 1918. októberében Budapesten létrejött Magyar Nemzeti Tanács első ténykedése gr. Tisza István miniszterelnök meggyilkoltatása volt.


8. Tisza-villa.png - Tisza István villája (Budapest, Hermina út 45.)





Az új, Károlyi-féle kormányban a legfontosabb posztokat a kommunisták foglalták el.


9. A Kállay-kormány bemuttkozása.png - Károlyi-kormány bemutatkozása - középen Linder Béla, Hock János és Károlyi Mihály (1918.nov.16.)





A kommunista Linder Béla kijelentette: Nem akarok több katonát látni, csak a kaszárnyákban! Így a Károlyi kormány beleegyezésével a teljesen ép és sértetlen magyar hadsereg harc- és védelemképes részét leszerelték és szélnek eresztették, lehetetlenné téve az ország védelmét. Katonailag légüres tér jött létre Magyarországon. Ezt az intézkedést az Internacionálé is szentesítette, ha nem éppen a sugallatára történt!


10. Linder Béla felhívása.png - Linder Béla felhívása - 1,5 millió katonát szereltetett le





A Károlyi kormány egy nappal a páduai fegyverszünet megkötése után, 1918. nov. 4-én, Belgrádban békét akart kötni d'Espery tábornokkal, a társult hatalmak balkáni hadseregének vezetőjével. Mivel egy hadsereg tábornokával nem lehet békét kötni, katonai egyezmény lett belőle, amit 1918. nov. 13-án éjjel 1/2 12-kor írtak alá. Ebben a magyar kormány hozzájárult, hogy a szövetséges és a társult hatalmak (csehek, szerbek, románok) csapatai egy esetleges német támadás elhárítására előrenyomulhassanak a Maros-Szabadka-Pécs vonaláig. Ostoba lépés volt, mert egy nappal korábban, 1918. nov. 11-én már létrejött a román-német különbéke, és a 300 ezer fős német hadsereg kivonulóban volt Romániából.


11. A frontról hazatérő magyar bakák.png - A frontról hazatérő magyar bakák





Sajnos a román-német különbéke megkötése után Károlyi nem hatálytalaníttatta a ,,Belgrádi egyezmény"-t, ezért a román csapatok erre hivatkozva, a franciák jóváhagyásával, a kivonuló németek után megszállták Erdélyt a Szatmár-Nagyvárad-Beszterce vonaláig.


12. A székely hadosztály katonái átkelnek egy patakon.png - A Székely Hadosztály katonái átkelnek egy patakon, Erdély, 1919.





A magyar kormánynak a fegyverszüneti egyezmény értelmében jogában állt volna fegyverrel védekeznie, de nem volt hadserege. Egyedül a Kratochwill vezette Székely Hadosztály állt ellen. Nem sokáig védthette Erdélyt, mert Kún Béla hatalomra kerülése után nem kapott utánpótlást. A román túlerővel szemben megadta magát.


13. Kratohwill Károly.png - Kratochwill Károly, ezredes, a Székely Hadosztály parancsnoka





A román hadsereg erdélyi előrenyomulásának alig ismert oka, hogy a franciák Oroszországban milliárdokat ruháztak be, amit csak a szovjet megsemmisítése révén tudtak volna visszaszerezni. Clemenceau l918 októberében megbízta Foch marsallt, hogy a románok bevonásával készítse elő a szovjet elleni hadműveletet. Mivel Románia nem támadta meg a szovjetet, a franciáknak ki kellett üríteni az elfoglalt dél-orosz területeket, pl. Ogyesszát.

Közben Magyarországon Károlyi átadta a kommunistáknak a hatalmat (Kún/Kohn Béla). A románok ezt arra használták fel, hogy elhitessék a nagyhatalmakkal, Európa számára sokkal nagyobb veszélyt jelent egy kommunista Magyarország, mint a távoli szovjet. Így, Bratianu román miniszterelnök kérésére engedélyezték, hogy Románia a Foch-terv végrehajtása helyett Magyarországot szállja meg. Sőt, az Ukrajnában harcoló nyugati intervenciósok helyzetének megnehezítésére a magyarországi kommunista kormány megnyitotta Budapestet a román hadsereg előtt.

A szerbek pedig még a német-román fegyverszünet megkötése előtt megszállták a védtelenül hagyott Délvidéket és Baranyát.


Az utódállamok megalakulása

Wilson 1918. október 23-án ismerte el a rutén nép önállóságát. Erre Masaryk 1918. október 25-én írásos szerződést kötött néhány Amerikába kivándorolt ruténnal, akik a rutén nép nevében csatlakoztak a leendő Csehországhoz. Az Ungváron megalakult Rutén Nemzeti Tanács meg a Magyarországgal való unió mellett foglalt állást..., de Ungvár messze esik Párizstól.
1918. december 1-én Gyulafehérvárt, a magyarokat mellőzve a románok a szászokkal egyetemben kimondták a Romániához való csatlakozást.
A szerbek a magyarok részvétele nélkül kimondták a Délvidék Szerbiához való csatlakozását, amelyre a franciák áldásukat adták. 1918. december 21-én alakult meg Jugoszlávia, amit Wilson 1919. február 5-én ismert el. Ekkor megkapták Bácskát és Dél-Baranyát, és a horvátok megkérdezése nélkül Horvátországot.
A Muraköz megszerzése nehézségekkel járt, mivel soha nem tartozott Horvátországhoz. A szerbek megkísérelték elfoglalni, de a helyi vend lakosság elzavarta őket. Később, a békekonferencián sikerült megszerezni. A békekonferencián elismerték ugyan Magyarország jogát a Muraközre, de valószínűleg cseh kívánságra Tardieu, a békekonferencia elnöke éjszaka a jegyzőkönyvet a szerbek javára meghamisította. Így került Muraköz a szerbekhez.
Fiumét 1918. október 29-én horvát csapatok szállták meg. A lakosság Olaszországhoz akart csatlakozni, de a szerbekhez csatolták őket. Csak 1920-ban, a Rapallói egyezmény után lett szabad királyi város, majd csatlakozott Olaszországhoz.
1919. július 19-én Ausztria kapta meg a magyar Őrvidéket, Burgenlandot. Masaryk Nyugat-Magyarországot szláv korridorrá akarta tenni. Ezt a franciák támogatták, hogy egy esetleges másik háború esetén itt vonulhassanak fel a németek ellen. Ezt a béketárgyaláson elvetették, ekkor Ausztria kérte e terv saját javára való módosítását, és megkapta.
Túrócszentmártonban párszáz tót, minden felhatalmazás nélkül 1918. október 30-án kimondta a magyar Felvidék csatlakozását ahhoz a Csehországhoz, amelynek első elnökét, Masarykot csak 1918. november 12-én választják meg. A magyarbarát tótok Kassán megalakították a Szlovák Nemzeti Tanácsot és a Csehországhoz való csatlakozás ellen tiltakoztak. Kramarz, Csehország külügyminisztere nem ismerte el egyik határozatot sem, és az olasz tisztek vezette cseh hadsereggel elfoglaltatta a Felvidéket.

Benes a londoni Times-nak nyilatkozott, hogy Budapesten kommunista uralom van, és Magyarország megszállása európai érdek. Ezzel a cseh megszállás legálissá vált. Majd 1918-ban, a békekötő hatalmakhoz intézett beadványában, hamisított népességi adatok alapján területet igényelt a cseheknek.


14. A Vörös-hadsereg bevonul Kassára.png - A magyar Vörös Hadsereg bevonul Kassára (1919. jún.6.)





Stromfeld Aurél, k.u.k. tiszt, majd Károlyi honvédelmi államtitkára emlékirataiban leírta azt a katonai koncepciót, amelynek vége Magyarország teljes felszabadítása lett volna: A Vörös Hadsereg által a csehektől visszafoglalja a Felvidéket, nyugat felé kiűzi a cseheket, utána keletre fordul a románok majd délre a szerbek ellen. E tervnek megvolt a valós alapja, a 12-14 magyar hadosztály és a székelyek. (Írta, még az ördöggel is cimborált volna, hogy megszabadítsa Magyarországot az idegen megszállástól.)

A szövetségesek felszólították a magyar kormányt ürítse ki a magyarok felszabadította Felvidéket, sőt nem csupán a cseh, hanem a román és a szerb határszakaszon fegyvermentes övezetet hozzon létre. Sajnos az akkori kormány mondván, bízik a békekonferencia igazságos döntésében, e kívánságokat maradéktalanul teljesítette. Stromfeld Aurél erre lemondott. Alig vonult ki a Magyar Hadsereg a Felvidékről, bevonultak a csehek. A szerb és a román csapatok nemcsak a demarkációs sávot foglalták el, hanem mélyen benyomultak a magyar területekre.

- A románok átlépték a Tiszát, bevonultak Budapestre.

- A csehek elfoglalták Salgótarjánt, bevonultak Budapestre.

- A szerbek berendezkedtek Baranyában.

- Budapestet angol és francia csapatok
is megszállták.

A magyar kormány, hadserege nem lévén, nem tudta megvédeni hazánkat az idegen megszállástól. Így a katonai területrablást már csak politikailag kellett szentesíteni.


15. Brandholtz ezredes irata.jpg - Bandholtz, angol ezredes zárolta a Magyar Nemzeti Múzeumot a román rablók elől (1919. okt.5.)





Törökországot éppúgy fel akarták darabolni, mint Magyarországot, de a török kormány az épen maradt hadseregét nem oszlatta fel, hanem Kemal Atatürk vezetésével a nagyhatalmak minden ellenkezése dacára megvédte az ország etnikai határait. Az 1920. augusztus 10-i békeszerződés nagy területeket csatolt le Törökországról, de ezek az ország központjától messze estek, és a lakosságuk sem volt török.

Az utódállamok, ,,a győzelem fogadott gyermekei", a letűnt uralom leghűségesebb kiszolgálói ,,azokat gyűlölik, akiknek ártottak" (Tacitus). Magyarországgal szembeni gyűlöletük rossz lelkiismeretükből fakad, s ez az érzés Trianon után sem hagyta el őket, sőt mindmáig tart...


A béketárgyalásokra való meghívás

A szövetségesek a Tanácsköztársaság bukása után, a megszállt Magyarországon olyan kormány(oka)t hoztak létre, amely maradéktalanul beleegyezett a békefeltételekbe. Friedrich István ötnapos kormányzása idején a király Horthy Miklóst fővezérré nevezte ki, majd az ultimátummal eltávolított román csapatok kivonulása után 1919. december 1-én megalakult Huszár kormány kapta meg a békeparancs átvételére, nem pedig a megtárgyalására idéző levelet.

Clemenceau 1919. május 1-én egyszerre hívta meg a béketárgyalásokra Ausztria és Magyarország képviselőit. Csak az osztrákok tudtak elmenni, mert Magyarországon akkor már kommunista uralom volt. Így Ausztria jobb helyzetből tárgyalhatott, és méltányosabb békekötésben is részesült. Az 1919. szeptember 10-én Saint Germaine-i békeszerződés biztosította Ausztria függetlenségét.

A béketárgyalások alatt törvényessé vált az igazság elferdítése és a gyűlölet felkorbácsolása. A kis, társult államok egymással vetekedtek a magyar területek megszerzéséért, és nem átallottak tisztességtelenebbnél tisztességtelenebb eszközöket felhasználni.


A béketárgyalások

Románia mind Ausztriával mind Franciaországgal szemben gyáván és hitszegően viselkedett, ezért Clemenceau a román-német különbéke és szovjet elleni meghiúsult támadás miatt oly keményen rótta meg Berthelot tábornokot, hogy sírva fakadt. Ennek ellenére remélte, hogy némi ügyességgel és pénzzel visszaszerezheti az elveszített előnyöket.

- Ionescunak és Bratianunak ördögi ötlete támadt: Párizsba hívták a bukaresti társaságbeli szépasszonyokat. A cél Románia hitelének visszaállítása volt; addig ostromolták a konferencia politikusait, diplomatáit és szakértőit, amíg nem álltak Románia pártjára.

- A szerbek sem maradtak tétlenül. A szerb diplomaták amerikai feleségei és a barátnőik teljesen feldúlták a tanácskozás résztvevőinek lelkivilágát.

- A csehek a hivatásosokat vetették be: a kis Doriát, a 72-es vöröshajú ügynököt Brünnből, madame Alexandre-t stb.

A szállodai szobákban, a mulatók páholyaiban, a irodák titokzatos mélyén ezek az asszonyok többet ártottak Magyarországnak mint a tárgyalások résztvevői.

A szerbek tevékenysége arra irányult, hogy meghiúsítsák a horvátok és a szlovének független államának létrehozását. Történelmi jogokra sem átallottak hivatkozni, amikor bemutattak egy 1853-as osztrák térképet, állítván, a Vajdaság mindig szerb terület volt, s a wilsoni elvek alapján joguk van rá. Azt elfelejtették közölni, hogy az 1848-49-es magyar szabadságharc után a Délvidéket Vajdaság néven az osztrákok szakították le a magyar államtestről. Dél-Baranyát azért tudták megszerezni, hogy Belgrád a magyar határtól lőtávolon kívül essen. Vita alakult ki a Bánát megosztásáról a szerbek és a románok között, ezért Clemenceau azt mondta: Legyen népszavazás! Tardieu ekkor hirtelen berekesztette az ülést. Másnap mindkét fél bejelentette, hogy megegyeztek, ezért eltekintettek a népszavazástól. Clemenceau még csak nem is tiltakozott.
A csehek azért kapták meg az Ipolysarkot, hogy a cseh ágyuk lőtávolán belül legyen Budapest. A Felvidéket történelmi jogokra való hivatkozással lett az övék, mondván, joguk van a magyar Felvidékre, mert Szlovákia mindig is Csehországhoz tartozott, s csak az l867-es osztrák-magyar kiegyezéskor vették el a magyarok és Kassa cseh város. Az angolok ezt sehogy sem akarták elhinni, ezért semleges szakértőket küldtek Kassára Kamev és Karmazin személyében. A két újsütetű amerikai állampolgár Benes gyermekkori barátja, iskolatársa volt. Kassán a cseh megyefőnök fogadta őket, és Hanzalik cseh rendőr kíséretében egy hétig a konferencia pénzén kocsmában mulatoztak. A szállodában írták meg a békekonferencia fontos dokumentumát, miszerint Kassa cseh város. Ennek alapján a színmagyar Kassát Csehszlovákiához csatolták.
Románia szintén történelmi jogokra hivatkozott. Bratianu miniszterelnök mély részvétet keltett, amikor kijelentette, hogy Románia határai egykor a Tiszáig húzódtak, és a magyarok fegyveres erővel telepedtek közéjük, nyomták el őket. Előterjesztésében azt mondta, hogy a kért területen 2,3 millió román mellett csak l millió magyar él. Orlando, olasz küldött felszólalt, hogy a román delegáció előterjesztésében 2 millióval több volt: ,,A román hadsereg talán kiirtotta őket?" Újra csak Tardieu mentette meg helyzetet, mondván a román előterjesztés nem a jelenlegi, hanem az 1916-os román követelésekre vonatkozott. E csalárd választ a konferencia elfogadta.

A székelyeket nem számították a magyarok közé, mondván a székely a román egyik nyelvjárása (Romániában ma is erre hivatkoznak!).


A kisantant létrejötte

Ha továbbra is hagyjuk, hogy a szlovákok, a románok és a szerbek a magyar történelmet ellopva építsék ki saját történelmecskéjüket, és igazunkat tudván még csak nem is tiltakozunk ellene, akkor valósággá válik Bratianu, román miniszterelnök l920. július l-én elhangzott óhaja:

Nem nyughatunk addig, amíg a magyar népet gazdaságilag és katonailag tönkre nem tesszük, mert mindaddig, amíg Magyarországon az életképesség csírája megvan, mi magunkat biztonságban nem érezhetjük!


16. Korabelil képeslap.jpg - Készenlétben a Kisantant (korabeli képeslap)





A békeszerződés aláírása után alig egy hónappal, a bűntudat mondatta ezt vele, mert Magyarországot életképtelenségével és csonkaságával együtt még mindig félelmetes ellenségnek tartotta. Szomszédaink még ma is félnek tőlünk.

1920-21-ben Jugoszlávia, Csehszlovákia és Románia létrehozták az un. ,,kis entente" szövetséget Magyarország ellen.

Alaptétele a következő:

,,Ha a három ország közül bármelyiket külső támadás éri, még akkor is megszállják Magyarországot, ha a magyarok semlegesnek is nyilvánítanák magukat."

E megállapodást 1939-ben megújították és még ma is érvényes.

Nem akarok kassandrai jóslatokba bocsátkozni, de nemzeti hadsereg hiányában sem külső támadás, sem belső zavargás ellen nem tudnók megvédeni a hazánkat, megvédeni a magyarokat. Ezt igazolták a 2006-os, államilag vezérelt események. A belső, mesterségesen szított bomlasztás immár kezelhetetlen. Csakis saját magunkra támaszkodhatunk! A magyar hadsereget nem leépíteni, hanem fejleszteni, erősíteni kell!


A trianoni békediktátum

Gr. Apponyi Albert 1920. január 15-én vette át a békefeltételeket, és engedélyt kapott arra, hogy másnap (!) egy órás előterjesztésben észrevételeket tegyen. És amit az utolsó szó jogán mondott, semmivel sem volt kisebb jelentőségű, mint Kossuth megajánlási beszéde, ám Magyarország védőbeszédét a magyar iskolákban nem tanítják, a magyarok nem ismerik.


17. Gr. Apponyi Albert.jpg - Gróf Apponyi Albert a béketárgyaláson





A magyar küldöttség tagjai:

Gr. Apponyi Albert, politikus, miniszter, nagybirtokos, az MTA tagja, 1911-32 közt ötször jelölték Nóbel díjra, de nem kapta meg.

Gr. Teleki Pál, miniszterelnök, földrajztudós, egyetemi tanár, földbirtokos, politikus, az MTA tagja,

Gr. Bethlen István, jogász, mezőgazdász, politikus,

Gr. Csáky Imre, diplomata, külügyminiszter. 1921-22 közt magyar részről a határmegállapító vegyes-bizottság vezetője,

Gr.Csákí István, diplomata, külügyminiszter. 1919-től külügyi szolgálatot töltött be.

Somsich Tibor,

Popovics Sándor, pénzügyminiszter, az MNB elnöke, az MTA tagja.

Báró Lers Vilmos, nemzetközi jogi író, államtitkár.

Pranovszky István,

Katonai szakértő: Láng Boldizsár, ezredes és Konek sorhajókapitány.

A kísérőkkel együtt összesen 73 személy.







Apponyi beszéde oly nagy hatást tett a békekonferencia tagjaira, hogy Clemenceau minden ellenkezése dacára vita kerekedett. Majd Apponyi Teleki Pál térképe alapján ismertette Magyarország nemzetiségi viszonyait és politikáját. Pitti, az olasz kormány nevében a békefeltételeket elfogadhatatlannak minősítette, mondván Magyarország szétdarabolása esetén a szláv túlsúly ellen nem lát semmiféle ellenerőt. Hivatkozott arra, hogy Olaszország a Monarchiával háborúzott, nem pedig Magyarországgal.

A csehek ezt előre sejthették, mert a január elején megérkezett magyar küldöttséget szigorú háziőrizetben tartatták a franciákkal. Csak Apponyinak engedték meg, hogy idős korára való tekintettel, rendőri kísérettel egészségügyi sétákat tegyen. Féltek, hogy a magyarok megneszelik a tárgyalás kimenetelét és ellenakciót kezdeményeznek, s akkor kiderül, hogy a tárgyalások hazug alapokra épültek.

A szabadkőmíves Tardieu felelős a Magyarország ellen elkövetett sok csalásért, hamisításért, hiszen mindenről tudott, mindent irányított és ellenőrzött. Mindvégig hű maradt cseh, szerb és román megbízóihoz. Clemenceau szabad kezet adott neki, mert nem tudott a személyes érzelmein úrrá lenni: Fia minden ellenkezése dacára magyar nőt, az érsekújvári Muzsnai Idát vette feleségül; s a házaspár állítólag éppen ez idő alatt lett öngyilkos. Ezért egy ország büntettetett meg.

Clemenceau kijelentette: Magyarország számára nincs könyörület. Választani kell a népszavazás, vagy Csehszlovákia megteremtése között! ... és választottak.

Apponyi gróf hiába kérte a népszavazást:

Magyarország fejet hajt, bármi lesz is az eredmény. Ne vegyék el a színtiszta magyar, határmenti területeket, és a történelmi városainkat'! Ne bánjanak úgy e néppel, mint egy nyájjal....!

A kérést Renner, osztrák küldött javaslatára elutasították. Népszavazás két helyen Kismartonban és Sopronban volt. Állítólag az eredmények hamisítottak.

Seaton Watson megfenyegette a magyarokat, ha nem írják alá a békefeltételeket, gazdasági blokádot emelnek Magyarország ellen. A blokádot a kommunisták által piedesztálra emelt szabadkőmíves Jászi Oszkár is támogatta a Benes sugallatára Bécsben megjelentetett cikkében.

Ekkoriban fogalmazódott meg Millerand francia külügyminiszter levele, melyben a szövetséges hatalmak nevében biztosítja Magyarországot, hogy a békeszerződés sérelmes rendelkezéseit a határmegállapító bizottságok orvosolják. E levél 15 napos határidőt adott a szerződés elfogadására. Apponyi gróf nem vállalta a békediktátum aláírását, mert a népszavazásra tett előterjesztését nem fogadták el. De úgy nyilatkozott, hogy bízik a Millerand levélben megfogalmazott hivatalos francia ígéretben, s nem ellenzi Magyarország jóváhagyását.

Millerand a békeszerződés aláírása után három héttel a határmegállapító bizottságokat körlevélben értesítette, hogy a nagyhatalmak nevében vállalt hivatalos kötelezettségek érvénytelenek. A Paleologue, a becsületes francia minisztériumi főtitkár megerősítette a revíziós kijelentéseket, ám ezért eltávolítottak a külügyminisztériumból.

A magyarokat újra becsapták, kijátszották, mert valahol valakik eldöntötték, hogy Magyarország területe nem maradhat a magyarok hazája.

Az aláírást a magyar kormány egyetlen tagja sem akarta vállalni, ezért sorsot húztak és

1920 június 4-én, délután fél négykor Trianonban Drasche Lázár Alfréd kíséretében dr. Bénárd Ágoston népjóléti miniszter könnyezve és reszkető kézzel írta alá Magyarország nevében a békediktátumot.

S ekkor Burgenlandtól a Székelyföldig, Szepességtől Fiuméig megszólaltak a harangok. Gyászoltak, sírtak, átkozódtak a magyarok: Magyarország elveszett! ...és megkezdődött a határokon túlra szorult magyarok kálváriája, és a csonka Magyarország élet-halál harca a megmaradásért.


18. Hiszek Magyarroszág feltámadásában.jpg





Megjegyzés: Sem Franciaország parlamentje, sem az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa a mai napig sem ismerte el a trianoni békeszerződést, a hamisítások és diktátum volta miatt pedig jogtalan és érvénytelen.

E cikk a "Jaj, a legyőzöttnek! - Vae victis! c. előadásom rövídített, kivonatos változata.


Felhasznált irodalom

Badiny Jós Ferenc: Trianon és a harmadik világháború. Ősi Gyökér. Buenos Aires, 1984.
Daruvár, de Yves: Trianon. 1920. június 4. - A feldarabolt Magyarország. Balogh J. Kiadása, Svájc, Luzern,
Familienlexikon, 1-5. k., Isis Verlag, Chur-Schweiz, 1992.
Petit Larousse en coleurs, Librarie Larousse, Paris 1980.
Pethő Sándor: Világostól Trianonig, Enciklopédia R-t. kiadása, Bp., 1925.
Pozzi, Henri: Századunk bűnösei. Dr. Marjai Frigyes kiadása. 1936.
Raffay Ernő: Trianon titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal, Tornado Danenija Kvk. Bp. 1990.
Révai Nagylexikona, 1-20. kötet. Révai Kvk. Bp.,1911-1927.
1921. XXXIII. törvénycikk =...az 1920. évi június 4. napján Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezése. (Országos Törvénytár, 1921. júl. 31.)
A világháború története, Franklin Kvk. Bp., (1927?)

Marton Veronika

Link


Mi lenne ha Nagy-Magyarország újra megalakulna? | Trianoni békeszerződés 100. évfordulója

Link



















 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Magyarország az I. világháborúban
  2020-05-07 21:30:51, csütörtök
 
 










MAGYARORSZÁG AZ I. VILÁGHÁBORÚBAN - 2 RÉSZBEN KÉPEKBEN


Az első világháború vagy I. világháború (a második világháború előtt egyszerűen csak világháború, ,,nagy háború" vagy ,,a háború, amely véget vet minden háborúnak") néven illetett háború egy 1914 és 1918 között, négy éven át tartó, Európából induló globális háború volt, amely összesen több,mint 10 millió ember halálát okozta, és amely öldöklő küzdelem a korabeli gyarmati- és érdekeltségrendszer újrafelosztásával végződött.

A háború közvetlen ürügye a szarajevói merénylet volt, de kitörésének valós okairól ma is vitatkoznak még a történészek.


Link



Magyarok az első világháborúban

Link



Versengés a gyarmatokért. Az első világháború kirobbanása

Link



Az I Világháború Elejétől a végéig1

Link



A legszívszaggatóbb képek az 1. Világháborúból 1., 2.

Link

Link


Sorscédulák a nagy háborúból

Link








1. rész: ELŐZMÉNYEK


Képgaléria


1 Magyarország az I. világháborúban
A Kiskunfélegyházi Közgazdasági Szakközépiskola Kiskunok csapatának prezentációja

2 A Monarchia

3 Emelkedő életszínvonal
Ismét kedvelt a tengeri fürdőzés az Északi- és a Keleti-tengernél. Martin Frost festőművész egy forró nyári napot örökített meg.

4 Balatoni fürdőzés A déli part vasútvonalának elkészülte után sorra épületek a nyaralók, amelyek kapujából szinte a vízbe lehet lépni.

5 Állat- és Növénykert Kós Károly tervezte madárház - Az állatkert főbejárata

6 Stockholmi olimpiai játékok
A magyar csapat bevonulása - az addigi legnagyobb számú versenyzővel

7 Ezen az olimpián is aranyérmes Fuchs Jenő kardvívásban
Olimpiai bajnokunk Ezen az olimpián is aranyérmes Fuchs Jenő kardvívásban

8 Megnyitják a Széchenyi fürdőt

9 Ferenc József

10 Ferenc Ferdinánd és felesége - Ferenc Ferdinánd főherceg feleségével a merénylet előtt

11 Ferenc Ferdinánd megérkezik Szarajevóba

12 A merénylet előtt Az osztrák trónörökös pár, Ferenc Ferdinánd és Zsófia főhercegnő a merénylet előtt Szarajevóban (a gépjármű hátsó ülésén)

13 A merénylet A drámai szarajevói események egykorú ábrázolása. A trónörökös pár lövéstől találva hanyatlik le az autóban.

14 A meggyilkolt Ferenc Ferdinánd főherceg vérrel átitatott ruhája
Az áldozat ruhája A meggyilkolt Ferenc Ferdinánd főherceg vérrel átitatott ruhája

15 A gyilkos elfogása A tett elkövetése után letartóztatják a 19 éves szerb merénylőt, Gavrilo Principet.

16 Ferenc Ferdinánd temetése

17 Szent X. Pius pápa ( ) ,,Jön a háború"- mondta nagyon gondterhelten. ,,Ó, ez a háború! Érzem, ez a háború a halálom." ,,Én nem a fegyvereket, hanem a békét áldom meg."

18 ,,Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam"
Ferenc József és a háború (plakát 1914)


SlidePlayer

Link



























































2. rész: MAGYAR KATONÁK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN


Képgaléria


1. MAGYAR KATONÁK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN

2 Mikor a Monarchia Szerbiának hadat üzent, Magyarországnak katonája szolgált a közös hadsereg magyar felében és a honvédségben és alkotta egyben a néphadsereg szerény keretét. A mozgósítás elrendelésekor Magyarország területéről főnyi tömeg vonult a zászlók alá. Ennek nagyobb része a kereteket töltötte ki, illetve emelte hadiállományra, kisebb része pedig másodrendű katonai feladatokra szánt új csapatok megszervezésére szolgált.

3 NE SÍRJATOK MAGYAR LÁNYOK... Csatába induló kiskatona...

4 Ilyen új csapatként alakult és azonnal a harctérre vonult: a magyar gyalogságnál 97 menetzászlóalj, mint a hadrakelt seregnél kéznél levő pótlás, 32 népfölkelő ezred, mint mellékesebb hadifeladatok megoldására még alkalmazható csapat.

6 A lovasságnál 48 század hasonló célból alakult...

8 A négy éves háború ideje alatt a Monarchia területéről összesen 9 millió katonát szereltek fel - 3,4 milliót Magyarország és Horvátország területéről. A 3,4 milliós embertömegből 530 ezer veszett oda, 1,4 millió sebesült meg és több mint 830 ezer esett fogságba.

9 HADIROKKANTAK

10 Az első világháborúban ( ), az orosz fronton 1917 októberéig több mint félmillió magyar katona esett fogságba. Legtöbbjüket Szibériában és Közép-Ázsiában - akkori nevén Turkesztánban - őrizték, de sokan még a Bajkálon túlra is elsodródtak. Ahol munkalehetőség adódott: bányában, az iparban és a mezőgazdaságban is foglalkoztatták őket.

11 ,,A HADISÍROK A BÉKE KÖVETEI." - A. SCHWEITZER
NE FELEJTSÜK! ,,A HADISÍROK A BÉKE KÖVETEI." - A. SCHWEITZER Egy egész nemzedék került fakeresztek alá, az egész magyar nemzet fogyatkozott meg...

12 Magyarország végeredményben a világháborúban közel katonát adott. Ennek a nagy tömegnek még a fele sem úszta meg simán a világháborút.

14 Összesen mintegy százezerre teszik az internacionalisták soraiban küzdött magyarok számát, közülük harmincezren el is estek a frontokon. Sok hadifogoly azonban el sem jutott addig, hiszen az éhség, a sokféle járvány már a táborokban megtizedelte soraikat.

15 ZITA KIRÁLYNÉ PARANCSÁRA...
Az országgyűlés törvénybe foglalta a hősökről szóló megemlékezést...

16 VÉGE

SlidePlayer

Link
















































 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 108 
2021.03 2021. április 2021.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 23 db bejegyzés
e év: 111 db bejegyzés
Összes: 4100 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 425
  • e Hét: 17131
  • e Hónap: 25441
  • e Év: 172777
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.