Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/13 oldal   Bejegyzések száma: 128 
Attila mágikus kardja
  2022-09-07 20:30:28, szerda
 
 




ATTILA MÁGIKUS KARDJA




Őseink csodafegyvere, a mágikus Excalibur


Az ősi világhódító népek a legendák szerint nem csupán erős akaratuk által lettek naggyá; általában félisteni uralkodó, csodás hérosz vezette őket mágikus fegyverével. Ilyen varázserejű tárggyal természetesen a magyarok ősei is rendelkeztek; ezt nemcsak a regék, de a történettudomány is bizonyítja, sőt bárki meggyőződhet róla a saját szemével...

A bécsi Schatzkammerben a német-római császári koronázási jelvények között őriznek a középkor óta egy kardot, amelyről az a hír járja, hogy Harun al-Rasid kalifa ajándékozta azt Nagy Károlynak. A kard azonban nem kard valójában, hanem szablya, és a történészek szerint Magyarországról került Bécsbe. 1057-ben I.András királyunk testvérének, Béla hercegnek tett ígérete ellenére megkoronáztatta gyermekét, Salamont, így nyilvánvalóvá tette, hogy Béla nem fogja örökölni Magyarország trónját. Évtizedekig tartó ellenségeskedés, véres trónviszály vette kezdetét. 1059-ben András választásra kényszerítette öccsét; a Tisza melletti Várkonyba hívta, ahol a királyságot jelképező korona és a hercegséget szimbolizáló kard között kellett választania. Előzőleg András parancsot adott híveinek, ha testvére a korona mellett dönt, öljék meg. Béla egy hűséges embere titkos tanácsára a kardot választotta, ám a jelképes döntés nem oldotta meg a problémákat. Béla Lengyelországból gyűjtött seregek élén tört bátyjára, aki a mosoni csatában halálos sebet kapott. Így avathatták Magyarország királyává I.Bélát, de uralma nem tartott sokáig: 1063-ban rejtélyes baleset következtében meghalt. (Bővebben lásd: A legnagyobb magyar királyok c.kötet)

Halálát követően a német seregek támogatását maga mögött tudó Salamon fejére visszakerült a magyar korona. Az ifjú király édesanyja, I.András özvegye, Anasztázia kijevi hercegnő köszönetképpen ékes kardot ajándékozott Nordheimi Ottó bajor hercegnek, aki IV.Henrik német-római császár nevében nyújtott segítséget Salamonnak.

Lambert hersfeldi szerzetes 1071-ben keltezett krónikája szerint e kard nem más volt, mint a nagy hun király, Attilának a hadak istenétől, Marstól kapott kardja. S annak,hogy a német krónikás Attilát istentől kapott karddal írta le, nem más a forrása, mint Jordanes VI.századi gót történetíró, aki szintén hallomásból merítette idézett sorait:

,,Habár Attila már természeténél fogva magasra tört, magához való bizalmát még növelte Mars kardjának megtalálása, amelyet a szkíta királyok mindig szentnek tartottak. Ennek fölfedezését Priszkosz rétor a következőképpen adja elő: Egyszer-úgymond-egy pásztor észrevette, hogy nyájának egyik üszője sántít, de sebesülésének okát nem bírta megtalálni; nyugtalanul követte a vér nyomát, s végül egy kardhoz ért, amelybe az üsző legelés közben vigyázatlanul belelépett. A pásztor kiásta a kardot, s egyenesen Attilához vitte. Ez, megörülve az ajándéknak, nagyra törő elméjével arra magyarázta, hogy ő az egész világ uralkodójául van rendelve, s hogy Mars karrdjával a harcok fölötti hatalom reá van ruházva."

A kard mély nyomot hagyott a nép emlékezetében még évszázadokkal később is. Megtalálását örökíti meg például Iványi Grünwald Béla A Hadúr kardja című festménye és több európai (nem magyar!) monda is:

,,Volt a szittya királyoknak egy csodálatos nagy erejű kardjuk, amelyet azért kaptak az istentől, hogy azzal minden népet legyőzzenek. Ez az ősi kard elveszett, de híre fennmaradt a szittya vitézek között. Az öregek mindig mondták, mondogatták:

- Keressétek, kutassátok, mert az lesz a világ ura, aki Isten kardját megtalálja!

Hiszen keresték is kutatták is, de Isten kardját senki meg nem találhatta.

Isten kardjának hírét Attila is hallotta, hogyne hallotta volna. Az édesanyja elbeszélte neki, hogy egykor azt álmodta:csodálatos fiúgyermeket fog szülni. Álmában megjelent ez a fiú, és egy fényes kardot kötött a derekára. Lángolt, sugárzott ez a kard, mert Isten hajította le, és éppen az ő fiának szánta. Ebből az álomlátásból Attila megértette, hogy Isten kardját ő köti a derekára, ő lesz Isten ostora, aki minden népet meghódít.

Gyermekkorától fogva várta, egyre várta Attila a kard érkezését. Nem is várta hiába. Történt egyszer, hogy az egyik hun pásztor észrevette: sántál, erősen sántít az egyik tinója. Megnézi a lábát, s hát véres seb van rajta. Ugyan mi sérthette meg? Ahogy körülpillant, fényes lángnyelv villan fel előtte, hát egy kard áll ki a földből, abból csapnak ki a lángok!

Odamerészkedik, kihúzza a kardot a földből, és futva fut vele Attila királyhoz:

- Ezt a csodakardot a mezőn találtam, úgy gondolom, téged illet!

Attila mindjárt megismerte Isten kardját. Megmarkolta, suhintott vele a világ négy tája felé, és azt mondta:

- Isten kardjával a föld minden népét megbüntetem!"

Annak idején, 2500 évvel ezelőtt a történetírás atyja, maga Hérodotosz is említi a szkíták kardtiszteletét. Azt írja egy helyütt, hogy minden törzsi székhelyen nagy dombot emelnek, s a domb tetejére vaskardot állítanak fel a hadisten szent jelvényeként.

Székelyföldön, ahol tartja magát a hunoktól való leszármazás hite, több ilyen, hegyével felfelé a földből kinövő kard megtalálásáról tudósítanak.

A csodafegyver híre az egész világot bejárta; kultuszát növelték a köréje fonódó mendemondák, melyek szerint forgatója sebezhetetlenné válik, és a kard csakis őt szolgálja, ha illetéktelen személy kezébe jut, annak halálát okozza. Attiláról is azt tartották, hogy csatában sebezhetetlen (nem is fegyver által halt meg), és a történelem tud néhány illetéktelenről is, akik nem élték túl, hogy derekukra csatolták Isten kardját:

,,Merseburgi Lipót, a német császár meghittje, akinek tanácsával bizalmasan élt, véletlenül lebukott lováról, és kardjától átszúrva kimúlt... Említették akkor, hogy ez ugyanaz a kard volt, mellyel egykor Attila, a hunok nevezetes királya a keresztények vesztére és Gallia pusztítására ádázul dühöngött. Ezt a kardot pedig a magyarok királynéja, Salamon király anyja, Ottó bajor hercegnek adta, mikor az ő közbenjárására a király az ő fiát uralmába visszahelyezte..."

Néhány kutató úgy véli, Isten kardjáról szóló történetek ihlették később a brit Excaliburról, Arthur király csodás fegyveréről szóló mondákat is. Való igaz, a két legenda számos hasonlóságot mutat, s talán valóban a szkíták földből kinövő kardja lehetett az angol tóból kiemelkedő Excalibur is. Sokan hisznek mindkét kard valóságos létezésében, s állítják, Attila halála után Isten kardja elveszett (nem említik hazai mondáink), s míg újra fel nem bukkant nálunk, addig Arthurt szolgálta. A kardok erejére nézvést szintén számos elmélet létezik; talán nem is támadó fegyver volt, hanem védekező: energiamezőt, védőpajzsot vont gazdája köré. Talán egy magasabb rendű civilizáció ajándéka volt a Földön kívülről vagy annak az ősi birodalomnak egy fennmaradt eszköze, ahol a magyarok ősei éltek a vízözön előtt. A kard már akkor is kultikus fegyverük lehetett, melynek eredete homályba vész.

Eleink fő fegyvere a hátracsapó íj volt,a közelharcé pedig a szablya.Míg íjjal valamennyi harcos rendelkezett,szablyája nem volt mindenkinek.A honfoglalás kori magyar társadalomban e fegyver viselésének joga az előkelők,a nemzetségi és katonai vezetőréteg kiváltsága volt.

A 70-90 cm hosszúságú, az él felé enyhén görbülő, egyélű, illetve a végén kétélűvé köszörült, kb. fél kilogramm súlyú szablyával a harcosok csuklóból vívtak. Félelmetes fegyver volt: lefelé lendítve élével sújtott, felfelé vágva a penge egyharmadában visszaköszörült fokéllel sebesítette meg az ellenfelet. Fahüvelyben tartották, markolatát többnyire fával borították, és bőrrel vonták be. Csuklószíjjal erősítették kézfejükhöz, ezzel akadályozták meg elejtését. A szablya keresztvasa rövid, gombos végű volt.

A Bécsban őrzött kard persze nem lehet az eredeti Isten kardja (az ma egy sokkal nyugodtabb és biztonságosabb helyen fekszik), ám rendkívül pontos másolat. Nem hasonlít sem az arab kalifák fegyvereire, sem az avar szablyákra.

Hogy akkor mégis honnan származik a kard? Nos, ezt nem tudjuk bizonyosan. Éppenséggel övezhette Attila derekát is - noha a hunok általában egyenes pengéjű kardokat használtak - ám a hunoktól szinte betegesen rettegő történészeink ezt cáfolják. A honfoglalás kori magyar sírokban talált leletanyag alapján napjainkra elfogadottnak tekinthetjük azt a nézetet, miszerint a mitikus motívumokkal díszített aranyveretes bécsi szablya magyar eredetű, egykor magyar fejedelem derekát övezte, aki nemcsak méltóságát, hatalmát jelezte fegyverével, hanem csatában forgatta is azt. Ezt igazolják a rajta talált kopásnyomok.

Maga a kard egészen jó állapotban maradt fenn; soha nem került föld alá, komolyabb rongálódások nem érték, és bár többször is javításokon esett át, megőrizte ősi formáját,díszítését. A szablya enyhén ívelt acéléle 75,8 cm hosszú. Az él másik oldalán lévő fokélét szokatlanul hosszan, 49 cm-esre visszaköszörülték és kiélezték. Lapja mindkét oldalán végigfutó vércsatornájába aranyozott rézlemezt illesztettek, melyekbe mitikus állatalakokat és növényi motívumokat mintáztak:felül sárkányszerű lények párharca, lejjebb finom palmetták, félpalmetták, gazdag pompája díszlik. Az enyhén él felé hajló, gombos végű vasellenzőt aranylemezzel burkolták, és indákkal, levelekkel, közepét négylevelű rozettával ékesítették. A vas markolattüskéhez szegecsekkel rögzítették a rájabőrrel borított, íves famarkolatot, melynek tövét és végét aranylemezekkel vonták be. A lemezt végtelen hálóba szőtt, indás-szalagos-palmettás motívumokkal díszítették, hátterüket poncolással alakítva ki. A fegyver középkori javításakor az elöregedett, sérült markolatfát három aranyozott ezüstpánttal fogták össze. Végezetül meg kell emlékeznünk egy érdekes adalékról, amely azonban az Attila-kard elmélet ellen szól. A Képes Krónika gyakorlatilag azonosította a hunokat a magyarokkal, ezért részletesen elmeséli a hunok történetét, mégsem tud Attila kardjáról. Sőt a nagyúr haláláról írva misztifikálja Attila személyét, ám ekkor is, mint legjelentősebb fegyverét, csupán az íját említi meg:

,,Attila negyvennégy évig királykodott, öt esztendeig vezérkedett, százhuszonnégy évig élt. Meghalt azután a magyarok pannóniai bejövetelének hetvenkettedik, az Úr megtestesülésének négyszáznegyvenötödik esztendejében, II.Marcianus császár és I.Gelasius pápa idejében. Azon az éjszakán, melyen Attila Sicambriában meghalt, Marcianus császár-aki ekkor Konstantinápolyban volt, álmában eltörve látta Attila íját, ebből megértette, hogy meghalt. Vége

Bolyki Tamás írása


Atilla kardjának legendája

Link



1500 éves rejtély oldódhat meg, egy régi térkép mutathatja Attila sírját

Link












 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Kárpát-medence a Földi paradicsomkert II.
  2022-09-06 22:00:40, kedd
 
 











KÁRPÁT-MEDENCE A FÖLDI PARADICSOMKERT II.




Gondolatok a Kárpát-medencéről II.

Gondolatok a Kárpát-medencéről, melyeket elhallgatnak, félremagyaráznak, elferdítve tanítanak.

Kárpát-medence a Földi paradicsomkert, az itt élő népek számára menedékhely, a fennmaradás záloga.



II/1.


Betelepítés





Központi szerep:



A Kárpát-medence földrajzi elhelyezkedése pontosan Európa közepe. Az égtájakat figyelembe véve teljesen mindegy, hogy egy átutazó milyen irányból jön és milyen irányba folytatja útját. Ezt a területet központi helyzetéből adódóan mindenképpen érintenie kell. Vagyis mi jelentjük Európa közepét és nem Brüsszel. Nekünk nincs miért az ún. Európához fölzárkózni. A múlt és a jelenkori történelem azt bizonyítja, hogy mindig idegen népeknek volt és van szüksége erre a területre, az itt lévő tudásra és nem fordítva!


Az energiaközpont:


A Nasa kiadásában megjelent Gaia elmélet című munka azt írja, hogy Földünk élőlény, melynek a szívcsakrája a Kárpát-medencében található.

A Föld 7 energetikai központja közül a Pilisben (Pólus) található a Föld szívcsakrája. A kozmoszból ide érkezik az az energia, melyet a szívcsakra (valóban szív formájú) továbbít és pumpál szét a Föld egész területére. Így tudja ezt minden ősi, magas kultúrával rendelkező nép is. Központja Dobogókő, mely a szakrális beavatás központja. A középkorban a Pilis olyan védett és zárt területi rendszert alkotott, melybe idegen be nem hatolhatott, a bejárás tiltott volt.

(Jól ismert Gertrudis királyné sorsa, aki a tiltás ellenére betette a lábát a tiltott területre. Az életével fizetett ezért.)

a dalai Láma 22 évvel ezelőtt kinyilatkozta, hogy a Földön a magyaroknak energiaközpontot védő szerepük van.


Műhold felvétel a Pilis-ről:


Brezsinszki nemzetbiztonsági tanácsadó a 70-es években leírta:

,,Aki a világ fölötti uralmat meg akarja szerezni, annak el kell foglalnia a Föld szívét, az birtokba vette Európát, az ura az egész világnak.

Murád szultán kijelentette, hogy aki elfoglalja Magyarországot, az ura az egész világnak.

Vagyis, akié az energetikai központ, az a világ ura.

Bonfini, Galeotto és IV. Béla leírják, hogy Európa népei mind irigylik a magyaroktól a Kárpát-medence területét, az itt lévő gazdagságot, ezért gyűlölet veszi őket körbe.

A középkorban úgy emlegették Magyarországot, hogy itt a leggazdagabb a föld, bő a hal-áldás, nagy mennyiségű a kenyérgabona, a bor pedig kiváló.

A Hazának örök idők óta jellemző gazdagság ma is fennáll. A bőséget jelenleg nem mi, hanem egy megszálló, idegen csoport élvezi. 2006 tavaszán a médiában bejelentették, hogy Magyarország a Föld 25 leggazdagabb országa közé tartozik! Ezt a hatalmas mértékű jövedelmet mi nem az olaj kitermelésének busás hasznából értük el. Ez az előkelő hely a magyarság kemény munkájának eredménye.

A Hazánkra jellemző kedvező adottságok miatt nem véletlen, hogy a történelem során folyamatosan a Kárpát-medence volt mások számára a megszerzendő és vonzó földterület.

Nagy Sándor hódító hadjáratának célja valószínűleg a Kárpát-medence és ezen belül a Pilis elfoglalása volt. A Pilisben akarta felépíteni a Nap palotáját. Tudta, hogy a Kárpát-medence megszerzésével a világ legnagyobb uralkodójává válhat. Szerencsénkre nem ért célba, útközben meghalt.

A tatárok, a törökök, a Habsburgok, a németek, az oroszok mind ugyanezzel az irigységgel és sokszor gyűlölettel gondolkodtak és cselekedtek földünk megszerzése érdekében. És ez ma sincs másképp, a helyzet semmit sem változott.

Trianon átkaként megszüntették a királyságot, az ősi földeket a nemességtől elkobozták, majd államosították. A parasztság földönfutóvá vált. Az egy kézbe került állami földeket ezt követően könnyű volt (az elaltatott és elvakított néptől) privatizálni, kiárulni.


Privatizálás:


A jelenlegi kiárusítással végleg ki akarják húzni lábunk alól a talajt, a magyar anyaföldet. Az idegenek folyamatosan megkaparintják földjeinket és minden fontos, központi intézményünk irányítását.

Ma a magyar föld megszerzése, kiárusítása idegen népek számára potom áron történik. A mi nem kerül a privatizáció kalapácsa alá, azt az idegen tulajdonban lévő bankok szerzik meg a föld jelzálog terhelésével. Olyan helyzetet teremtenek, melyben minél többen kényszerülnek hitelfelvételre, majd a minél nagyobb munkanélküliség és elszegényedés miatt egyre többen kénytelenek megválni földjüktől és azt az idegenek kezébe átadni.

A gazdák fizetésképtelenségük esetén elveszítik földjeiket, melyet őseink vérükkel védtek és arról soha, semmilyen körülmények között nem mondtak volna le.

2006 őszén a gazdákkal megkötött szerződések ellenére nem vették át a megtermelt kiváló minőségű gabonát. Ez azt jelenti,hogy a termelők elestek az éves árbevételtől és csődbe, vagy csőd szélére jutottak. Csődhelyzetben pedig a jelzálogterhelés miatt az idegen kézben lévő bankok kaparintják meg földjeiket. Feltételezhető, hogy szándékosan történt szerződésszegés.

A szőlősgazdákat arra buzdítják, hogy vágják ki ősi szőlőültetvényeiket és adják el földjeiket. A termelőket olyan megélhetési nehézségek gyötrik, hogy végső kétségbe esésükben a pénzt választhatják. Ha így döntenek, ezek a földterületek is idegen kezekbe kerülnek.

Az őszi szüret idején, folyamatosan helikopterek köröztek az ültetvények fölött. A gazdát és a segítő rokonságot, a barátokat azzal a felkiáltással büntetik meg, hogy ők munkavállalónak minősülnek és ezért kötelesek adót fizetni. Ez egy újabb olyan trauma a földtulajdonosoknak, mely a földtől való megváláshoz vezethet.

A parlagfűről elterjesztették, hogy minden allergiás megbetegedés fő okozója, holott valójában ,,teljesen ártatlan". Helyette bármelyik más mezei növényt is kikiálthatták volna főbűnösnek. Aki földdel rendelkezik, az tudja, hogy bármelyik nap bármikor és bárhol kidughatja fejét a növény a föld alól. Képtelenség egy nagyobb területen folyamatosan ellenőrizni feltűnésüket. Akinél parlagfüvet találnak, az akár több milliós pénzbírságra is számíthat. Ezzel újra elérték céljukat: a gazdák nem bírják a büntetéseket kifizetni, nem érdemes a földet a nevükön tartani, így megválnak tőle.

Nem, vagy keveset beszélnek az allergia valódi okairól: pl. a vegyszerezett élelmiszerekről (705-ban felelős az emberi szervezetben lerakódott mérgekért, ami az allergiás megbetegedések fő oka!), a génkezelt szójáról, a rákkeltő levegőjű városokról, arról,a hatalmas mennyiségű kemikáliáról, melyet naponta használ és magára ken az emberiség, ideértve a bőrön keresztül felszívódó ruhaöblítőket, a vegyi parfümöket, dezodorokat, különféle kozmetikai szereket, stb... Ez utóbbi mérgeket naponta, folyamatosan, hatalmas összegeket áldozva reklámozzák, kínálják a kereskedő hálózatok.

Becslések szerint, amennyiben a kiárusítás, a földtől történő el-és megválás, a kényszerűségből történő eladások üteme a közeljövőben a jelenlegi tempóban folytatódik, ill. nő, abban az esetben a megmaradt magyarországi földek többsége rövid időn belül, akár néhány év alatt idegen kézbe kerülhet! A felvásárlások gőzerővel történnek. A magyar lakosság túlnyomó része még ma sem gondolta végig ennek katasztrofális következményeit! Holnap-holnapután a térképek idegen földtulajdont jelezhetnek.

A térképeken a Magyarország feliratot szándékoznak eltörölni!

Ne adjuk oda őseink földjét! Hatalmas árat kell fizetnünk érte!


Vilder Penfild professzor:


A 60-as években a kaliforniai egyetemen a Rockefeller Alapítvány megbízásából kutatásokat végzett azzal a céllal, hogy az emberiség génállományában domináns géneket keressenek. Olyanokat, amelyek a többit képesek elnyomni, vagy azok fölé emelkedni és az emberi személyiséget és képességeket meghatározni. Két ilyen gént találtak. Egyik a semita, melynek képviselői a zsidók. A másik meghatározás úgy szól, hogy legjellemzőbb képviselői a Kárpát-medencében élő, magukat magyarnak nevező népcsoport.

Az egyik csoport elnyomó, a másik felemelő képességekkel rendelkezik. A magyarság soha nem volt képes más népek elnyomására. Nem volt célja, hogy leigázzon és elfoglaljon másoktól területeket, hogy kiírtson ezért egész nemzeteket (indiánok...). Nem vette el más népek földjét.

A magyarság alapvető képessége és feladata más népek felemelése.a múltban ez nem jelentett problémát. A jövőben őseink útját járva, az ő példájukat kell követnünk!

Lev Pinszjer zsidó orvos írása az 1800-as évekből:

,,Ma a zsidók nem léteznek nemzetként, mindenhol idegennek számítanak... Csak a vak nem veszi észre, hogy a zsidóság kiválasztott népe egyetemes utálatnak örvend, nem tudnak beolvadni egyelten nemzetségbe sem és ebből következően egyik nemzet sem képes megértést tanúsítani irántuk. A gyakorlati megoldás tehát a saját területén élő nemzet megalakításában rejlik."

A korábbi megelőző századokban a zsidókat szinte minden országból kitiltották, kiutasították összeférhetetlenségük miatt. Kereskedésük és banki tevékenységük mindenhol az őslakosság uzsorával történő kizsákmányolását jelentette és jelenti a Földön globálisan ma is.


Sir Moses Montefiore:

Az 1800-as évek második felében Angliában hatalmas karriert befutott zsidó üzletember a világban szétszórtan élő zsidókat az ,,ígéret földjének" elfoglalására ösztönözte. Az Izraelita Világszövetség felhívása a következőkről szólt:

,,Az egész földkerekségen nincs egyetlen darab föld sem, amelyet könnyebben leigázhatnánk, mint Galíciát és Magyarországot. E két országnak mindenképpen a miénknek kell lennie, mert számunkra ott a legkedvezőbbek a körülmények. Ti zsidó testvérek, fáradozzatok minden erőtökkel azon, hogy mindkét országot birtokba vehessétek, hogy minden keresztényt elűzzetek, hogy mindent, amit ott még a keresztények birtokolnak, teljesen a kezetekbe vegyetek. Ha erre nem volna elég anyagi eszközötök, párizsi szövetségünk minden erővel segíteni fog titeket. Erre a célra szövetségünk máris gyűjtéseket rendez és az adományok bőséggel folynak be pénztárunkba azzal a céllal, hogy a galíciai és a magyarországi területeket kiragadjátok a keresztényektől, s azok kizárólag zsidó kézbe kerüljenek. Az egész világ tőkései erre a célra nagy összegeket áldoznak s egyesülnek, hogy ezt a célt a legrövidebb idő alatt elérhessétek."

Fentiek szerint mi birtokoljuk az ,,Ígéret földjét!"

Ezt követően a háttérhatalom irányításával tömeges zsidó emigráció indult hazánk felé földet és hont foglalni. A Dohány utcai zsinagógát 1859-ben felavatták. A beözönléssel együtt járó szellemi leigázás, az erkölcs porba tiprása is megindult.

Istóczy Győző említi, hogy a zsidók létszáma átlagban minden 30 évben megkétszereződik. Az 1869/70-es népszámlálás szerint 553.641 zsidó élt Magyarországon. (2007?) Világosan látta az országhódítást: "A nem zsidó lakosság fogyása..." ..."az ország vagyona lépésről-lépésre, fokról-fokra mindinkább kicsavartatik a mi kezeink közül..."


A II. világháború idején a Kárpát-medence a zsidóknak Noé bárkáját jelentette. Horthy védelmet biztosított a számukra, nem adta ki őket a németeknek. Európa országaiból százezres nagyságrendben menekültek hazánkba, a biztonságot nyújtó területre az üldözött zsidók. Létszámuk a világháborút követően nem mutatott jelentős veszteséget.

Magyarország a zsidó népírtás vádja miatt mégis tetemes kártérítést fizetett a részükre.

A világháborúk egyértelműen segítették Európa júdaizálását. Ma a történelem könyvek ennek éppen az ellenkezőjét tanítják és állítják.

Máté Imre:

,,Az iskolákban nem okvetlen az igazságot tanítják, hanem amit el akarnak hitetni."

Baruch Levi rabbi Marxhoz írt leveléből részlet:

,,A zsidó nép-egészében véve a saját Messiása lesz. Uralkodni fog az egész világon, össze fogja olvasztani az emberi fajokat, meg fogja szüntetni a határokat (lásd EU), és el fogja távolítani a monarchiákat (királyságok megszüntetése), melyek az önkényesség védőbástyái. Egy világköztársaságot fog berendezni, amely végezetül minden zsidónak polgárlevelet fog adni. Ebben az új szervezetben Izraelnek az egész világon szétszórtan élő gyermekei, akik ugyanahhoz a fajhoz tartoznak, akik ugyanazt az áthagyományozott nevelést kapták, mindenhol ellenállás nélkül vezetőkké lesznek... Így fognak beteljesedni a Talmud ígéretei, melyek szerint, ha eljön a Messiás ideje, a zsidók az egész világ vagyonát kezeikbe fogják kapni."

Izrael:

Földje alkalmatlan életterület, terméketlen és száraz, az ivóvíz ellátás rendkívüli nehézségeket okoz. A zsidók XX. Század elején történt bevándorlásával, területfoglalásával elindult harc napjainkig elhúzódó, véres háborúkhoz vezetett. A háború kezdetétől eltelt néhány év alatt a jelen időkig, közel már az 1 millió áldozat száma. A háború fenntartása dollár milliárdokba kerül. Ezt a fedezetet főként az USA pénzügyi háttere biztosítja, mely miatt az ott élők egyre nagyobb gyakorisággal lázadnak.

Sem az életterület nem megfelelő, sem anyagilag nem fedezhető hosszú távon az ott élő zsidóknak a létfenntartása. Csurka István már rég megírta, hogy az izraeli háború feneketlen mélységű költségvetésébe bizony a magyar Ft-ból is jócskán jut. Azaz, a magyar népet is megsarcolják hadi céljaik megvalósítására. Hol is vannak a költségvetésből hiányzó milliárdok, melyekkel soha, senki nem tudott elszámolni?!

A palesztínai letelepítés és az ott kirobbantott háború a valóságban csak látszat akció. A valós cél a világ felé a figyelemelterelés a Kárpát-medence elfoglalásáról és megszállásáról.


II.rész (2.)


MTI:Népszava(2007.12.05.):

,,A budapesti zsidóság szokatlan újjáéledéséről, a Párizs és Moszkva közötti legnagyobb zsidó közösség lendületes fejlődéséről közölt cikket a Los Angeles Times. Több zsidó élte túl a második világháborút és maradt Magyarországon, mint Közép-Európa más részein. A magyar főváros zsinagógáit, köztük a világ második legnagyobb zsinagógáját mozgalmas élet jellemzi, zsidó iskolák, kiadványok, weboldalak és blogok működnek. Valóságos reneszánszát éli a hetedik kerületi történelmi zsidónegyed, a zsidó háromszög.Budapesten működik a Ronald S. Lauder Alapítvány által a zsidó identitás előmozdítására Európában létrehozott 40 iskola közül a legnagyobb."


Betelepítés:


A közelmúltban Hazánkban nyilvánosságra hozott betelepítési terv és a milliós-több milliós nagyságrend valós információ. A keletről érkezőkre való hivatkozás miatt sokan, túlnyomóan csak a kínaiakra gondolnak és ez eltereli a figyelmet arról a fajról, melynek betelepítés már megkezdődött.

Az 500.000 zsidó betelepítésére vonatkozó megállapodást Orbán Viktor, Medgyessy Péter, Mádl Ferenc, Hiller István, Dávid Ibolya, Áder János, Pokorni Zoltán és Kovács László Izraellel 2004.április 14-én aláírta. (A szélsőséges izraeli Likud: a Fidesz testvérpártja) Jelenleg ennek a számnak többszörözése a tényleges terv. A milliós nagyságrend erről szól. Szó nincs arról, hogy itt bárki is a magyarság 50 év múlva esedékes nyugdíjellátását akarná megoldani az újonnan betelepítettek munkájából. A 2007-es betelepülési törvény szabad utat biztosít ezeknek a bevándorlóknak. Az erdélyi magyarság mégis ki van zárva, számukra különböző előírásokkal gátolják és nehezítik a betelepedést.


Népírtás:


Ahhoz,hogy ma idegen népek letelepedéséhez alkalmassá váljon ez a terület, az őslakosság számát különböző megszorító intézkedésekkel, konvergencia programmal, a gazdaság, az egészségügy teljes romba döntésével csökkenteni kell. A hiányt a betelepítendő idegenek fiatal generációjával szándékoznak feltölteni. Horn Gyula és a jelenlegi kormány is nyilvánosan kijelentette, hogy a Kárpát-medencében túl sok a 10 millió magyar. Senki ne ringassa magát abban a tévhitben, hogy az Unió majd megvéd minket. Akinek még nem tűnt föl, az gondolkodjon el azon, hogy az uniós zászlóban található sárga csillagok kiket jelöltek a II. világháború során. És jelen esetben tekintsünk el attól, hogy 5 vagy 6 ágú csillagról van szó. Ma az Uniós zászló jelképeként sárga csillagok egész sora körvonalazódik ki.

A történelem során a vörös csillag a származásuk szerinti zsidó vezetők jelképe volt: Sztálinnak, Leninnek... Rákosinak, Kádárnak... Az általuk képviselt és irányított szocializmus szerény becslések szerint is, az eddigi legnagyobb népírtás a világon, mely legalább 100-150.000 millió áldozatot követelt!

Az elmúlt években az ország egész területén, gomba-mód szaporodnak és jelenleg is teljes erővel történnek a lakópark építések (túlnyomóan izraeli tulajdonban), melyek többsége eddig üresen állt. Az itteni lakosság sem számában, sem anyagi helyzetét illetően nincs abban a helyzetben, hogy ezeket az épületeket benépesítse. Ezek az építkezések egy pontos terv alapján, egy idegen faj részére, új életterületként szolgálnak majd.


Tel Aviv:


Az idei évben óriás plakáton szólítják fel a zsidó lakosságot. A Lánc-híd színes fotója mellett a következő szöveg áll: Gyertek az új hazába! Azaz Magyarországot a sajátjuknak tekintik, hogy a mi Hazánk már az ő tulajdonuk az ő birtokuk és új hazájuk. És ebben az a szomorú, hogy a tulajdonviszonyokat, a birtokviszonyokat, a fő pozíciókat tekintve valóban átvették az ország irányítását és ezt hagyjuk, sőt egyesek meg is szavazták!

,,Olyan szekeret tolunk, mely minket akar elgázolni!"

Simon Perez:

Izraeli miniszterelnök 2007.október 10-én a telavivi Hilton szállóban egy kereskedelmi összejövetelen kijelentette: Mára az izraeli gazdaság olyan hatalmas eredményeket ért el, hogy az Izraeliek többek között fölvásárolják Magyarországot.


Tervek:


Az elkövetkező 15-20 évben több millió zsidó, továbbá kínaiak betelepítését tervezik, és a romák számának növelését. Vagyis a tervek szerint 15-20 év múlva az országban izraeliek, kínaiak és a romák tömegei lesznek. Az Izraeliek megkapják a magyar állampolgárságot (az erdélyi magyarok pedig nem!), a letelepedési engedélyt és ideérkezésükkor kész lakásokba költöznek. A maradék magyarság pedig az izraeliek kiszolgálásához és eltartásához szükséges.

Néhány évvel ezelőtt tervbe vették Budapest átkeresztelését Judapestre és a vidék sem számíthat jobb helyzetre.

2004-ben,a holokauszt 60. évfordulóján 150,-Ft-os bélyeget adtak ki 3 nyelven. A magyar nyelven kiadott bélyegen a következő szöveget lehet összeolvasni: A zsidó állam Magyarország. Alatta kiegészítésként külön kis bélyeg, melyen a szöveg: Ha akarjátok, nem mese. A bélyeg a bélyegmúzeumban megtekinthető.

Franciaországban és több államban már ,,kis zsidó ország"-nak hívják Magyarországot. A külföld felvilágosultabb és jobban tudja mi történik a Kárpát-medencében, mint maga a magyarság.

A hazai lakosság még ma sincs tudatában annak, hogy attól, hogy valaki magyarul beszél, még koránt sem biztos, hogy gondolkodás és szíve magyar. A korábbi betelepülések miatt az új zsidó generációk már itt születtek, tudják, ismerik és beszélik nyelvünket. Bőrük színe is fehér és többnyire nem hangoztatják származásukat. Ezzel tévesztik meg a naív magyarokat. Természetesen senki nem ítéli el a becsületes munkából élő és nem elnyomó szándékú zsidó közösséget!

Milyen jövő vár ránk,ha a fentieket továbbra is közönnyel nézzük és beletörődve elfogadjuk? Valószínű az erőszak és a bűnözés elterjedése. A munkahelyek hiányának fokozódása, tömeges kizsákmányolás, az egészségügyben a még fennmaradt kórházakban az izraeliek védelme mellett a magyarságnak alig jut majd ellátás. Számukra nem munka lehetőséget ígérnek Izraelben. A romákon kívül ránk vár az ő letartásuk is. Ha mégis dolgoznának, akkor a magyarok veszítik el munkahelyeiket azért, hogy számukra előnyös pozícióban és helyeken előnyt biztosítsanak (Ma már döntően ez a jellemző! Gondoljunk a kíméletlen és zsarnokként viselkedő cégvezetőkre, irányítókra.). Az életben maradó és nem disszidáló magyarságnak a szolganép szerepét szánják. A már agyongyötört magyar lakosságot ez alapjaiban rendítheti meg, minden tekintetben.

És: ,,Ha valakinek ez nem tetszik, annak el lehet menni ebből a k.országból!"

Mondta ezt az őslakosságnak egy olyan valaki, aki kettős állampolgárként él ebben az országban, a mi Hazánkban úgy, mint ahogy a kormány apparátusa is. Intézkedéseik nem a magyarság, hanem származásuk szerinti másik, izraeli állampolgárságuk érdekeit szolgálják. Ezért mindegy, hogy jobb, vagy bal oldalról beszélünk. Rákositól a jelenlegi miniszterelnökig minden eddigi miniszterelnökünk eredeti származása zsidó. Lásd cion bölcseit és megérted, hogy mekkora színjátékot űznek saját érdekeiknek és Hazánk földjének megszerzése érdekében. Egy kalap alá tartoznak és egy tányérból esznek mindannyian. A kormány tagjainak zsidó származására a Kossuth téri események során hosszú, percekig tartó névsor felsorolásával próbálták a jelenlévők figyelmét felhívni. Ez a médiában botrányos visszhangot váltott ki. Itt nem antiszemitizmusról van szó, hanem a valóság és a tények nyilvánosságra hozásáról. Az igazsághoz minden embernek alanyi joga van.

Magyarország ma a külföldiek számára még mindig a legjobb befektetési lehetőség. A Kárpát-medencében más államokban befektetett tőkéikhez viszonyítva, szinte minden ágazatban a legnagyobb hasznot, bevételt, jövedelmet termeljük mi, a legtöbbet dolgozó és a legtöbb adót fizető magyarok.

A privatizálás eredményeként a külföldiek zsebét ,,tömjük zsírosra", míg mi nyomorgunk saját kínunkban. Kereskedelmi központtá váltunk, mely intézmények többsége izraeli kézben van. Több bank van ma Magyarországon, mint a lakosság létszámához viszonyítva bárhol a világon. Ezzel nem a jobb kiszolgálást teszik a részünkre elérhetővé, hanem a maguk számára, saját hasznukra a hatalmas méretű uzsora kamattal a minél nagyobb ,,népnyúzást" valósítják meg.

Egy utunk lehet, mely előre visz. Ez a jobb, vagy bal oldal teljes kizárásával, kizárólag a magyarság érdekeinek szem előtt tartásával történhet.

Magyarellenesség:

Tisztában kell lennünk azzal, hogy a lecsatolt területeken folyó és az utóbbi időben felerősödő magyarellenesség nem véletlen, hanem szándékos uszítás eredménye.

A jelenlegi kormánnyal rokonlelkű osztrák vezetés még mindig nem mondott le a magyar területekről. (Lásd a Habsburgok származását.)

A szlovákok maguknak követelik csonka Hazánk északi, hegyvidéki tájait. 2006-ban a szlovák vezető nyíltan hangoztatta, hogy tankokkal kell bemenni Budapestre, és porig kell azt rombolni. A magyar verések rendszeresek.

A románok iskoláikban azt tanítják, hogy a Tisza vonaláig Romániáé a keleti országrész. Causecscu nyíltan hangoztatta területi igényét. Birtoklási igényüket ma sem titkolják. Az erdélyi magyarság életszínvonala a létminimumon, vagy alatta van. (szerintem ez,így nem igaz, legalább is én nem így láttam.balage)

Délen a magyar lakta falvakba a legsötétebb bőrű, bűnöző réteg betelepítése történik. A magyarok elhagyják házaikat, szülőfalujukból menekülnek.

Itthon a Kádár korszaktól kezdve folyamatos a roma betelepítés. Szándékosan uszítják őket a magyarság ellen. 2006-ban programot hirdettek, mellyel romákat toboroznak kedvező feltételekkel a rendőrségbe. Azaz felfegyverezésük és a magyarok elleni bevetés a valós cél. Az elmúlt évben egy sem jelentkezett, mivel itt a rend és fegyelem elsődleges követelmény. 2007-ben újra meghirdetésre került a pályázat. A magyar verések Hazánkban is elszaporodtak, ezeket egy-két kipattanó esettől eltekintve eltusolják.







Nemzetgyilkosság és népírtás:


A lakosság csökkentésére bevezetett néhány módszer példaként: ,,Védő" oltások alkalmazása már kicsi csecsemőkortól kezdve. Ma már több tanulmány foglalkozik azzal, hogy az oltások milyen mértékben károsítják a kisgyermek immunrendszerét és csökkentik saját védekező rendszerének energiaszintjét. Olyan betegségek ellen adják, melyek ma már nem léteznek, vagy előfordulásuk a világ távoli helyein igen ritka. Vagyis a népesség túlnyomó többsége soha életében nem lesz veszélyeztetett, de szervezetét már életének kezdeti szakaszán legyengítik.

Elterjesztették az ingyenes védőoltásokat a megfázásos megbetegedések ellen. Ezeket ingyen adják a gyermekek és a nyugdíjasok részére. A lakosság nincs tudatában annak, hogy a szervezetet ezek az anyagok is nagy mértékben mérgezik és gyengítik. Ha kevesebben élik meg egészségesebben a felnőttkort, az kedvező a világuralmi helyzetben lévőknek, az egészségügyi maffiát működtetőknek. A népszerűsítésére a média rendszeresen ,,szárnyai alá vesz" 1-2 megfázásos esetet, és erre a néhány példára hivatkozva, rémhírként ijesztget azzal, hogy az infulenza valamelyik vírusa rövid időn belül megtámadja a teljes ország népességét. Hosszú évekre visszamenően bizonyított, hogy nagy, esetleg néhány áldozattal járó járványok kb. 37 évenként fordulnak elő. De ebben az esetben sem a lakosság kihalásáról van szó! A lábon kihordott, kezeletlen megfázásnak lehetnek szövődményei. Ezek az előfordulások mégis, csak töredékei azoknak a tragikus eseteknek melyek az oltások mellékhatásai miatt rendszeresen előfordulnak. Lebénulás, egyéb idegrendszeri, vagy más megbetegedés több esetben is előfordult. Azt is világosan lehet látni, hogy a beadott injekciók ellenére minden évben vannak járványos időszakok és megbetegedések. Ezek az oltóanyagok csak 1-2 vírus ellen hatnak, a többi megszámlálhatatlan kórokozó ellen nem, tehát alkalmazásuk fölösleges. Az újonnan megjelenő vírusok ellen pedig senkit nem véd meg semmilyen vegyi anyag sem.

A lényeg az immunrendszer legyengítésére szolgáló vakcinákat az állam ingyen, térítésmentesen biztosítja, az életmentő és valóban gyógyító szerekhez pedig magas, vagy elérhetetlenül drága áron lehet hozzájutni.

Ez az aránytalan árkülönbség jellemzi az élelmiszerek árát is. Minél olcsóbb és minél többet reklámozott egy étel, annál biztosabb, hogy nem emberi tápláléknak való és minél egészségesebb, annál drágább, pl. bio élelmiszerek előállítása. (Az ingyenesen osztogatott újságokat sem jótékonyságból kínálják. Céljuk a tömeges félretájékoztatás.)

A jelenlegi kormány tudatosan, terveiknek megfelelően, a népesség további csökkentése érdekében 2007-ben jóváhagyta a 18 évet betöltött nők esetén a teljes meddővé tételt. Életük későbbi szakaszában hiába gondolják meg magukat, az már késő lesz. Divattá tették a csípőnadrágot. Hordása miatt ideje korán olyan nőgyógyászati gyulladások, felfázások keletkezhetnek, melynek eredménye meddőséghez vezethet. Homoszexuális kapcsolatok előtérbe állítása. Ebből biztosan nem születnek majd gyerekek. A műtrágyák, különböző ételadalékok nagymértékben rontják a nemző-és fogamzóképességet. Európában nem véletlenül, hazánkban engedélyezték először az abortuszt. Az utolsó 50 évben 6-7 millió magyart saját magyar anyáink és a társadalom ítélete alapján a nemzet ölt meg. Anyaméhen belül mi magunk irtottuk a magyarságot!!! Ha ez nem így történik, ma legalább 20 millió magyar élhetne a Kárpát-medencében.

Kizárólag az abortuszokra nincs várólista! A gyermekgyilkosságot azonnal engedélyezik, míg az életmentő, pl. szívműtétekre akár több hónapot is várni kell! Ma az abortuszra a karriert sokszor hozzák föl indokként. Vagyis a pénz, az öncélú siker fontosabbá vált, mint a családépítés. El kellene gondolkozni azon, hogy az esetleg elért anyagi haszontól még soha nem lettek boldogabbak a magyar családok. A minél több pénz megteremtése egyre több időt vesz el a már megszületett gyerekektől. Eredmény a családok tömeges szétesése, felbomlása, a gyerekek depressziója, elzüllése. Ma sajnos, már az alapvető megélhetés biztosításához is lényegesen több, mint 8 órát kell dolgozni, ami a családok felbomlásához vezethet.

Megfelelő tájékoztatással még nem késő a folyamatot megállítani!Kivétel nélkül,minden magyar felelős a fiatalság,az új generáció felvilágosításáért és a nemzet megmentéséért!

A magyarok nem az anyagi gazdagság elérésétől lesznek boldogok! Génjeink nem az anyagi siker elérésére vannak programozva! A magyarságnak más feladatot szánt a Teremtő! Ezért nem érdemes és fölösleges másokon átgázolva, mindenáron az anyagi siker elérésére törekedni.

,,Mag"unkra számíthatunk:

És szinte ,,büntetésként"?! újból magunk vagyunk, mint a történelem során eddig sokszor és megint csak magunkra számíthatunk. Saját, ütközetképes hadseregre már nem, mivel azt korábban szándékosan leépítették.

A történelem nagyjából idézve:

Napóleon megkérdezte Frencois Talleyrandt, hogy mit tegyen a magyarokkal.

Talleyrand válasza:

,,Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz! A monarchia idején megvalósították Talleyrand elméletét."

A Székelyek már Attila halálakor tudták, hogy az ország felbomlott egysége kizárólag egy módon menthető meg: ,,A nemzet fennmaradásának egyetlen módja, ha nem szakadozunk el egymástól! A jövő csak erős nemzettudattal tartható és valósítható meg."

Zrínyi Miklós:"A magyar, ha mástól vár segítséget, elpusztul!"

József Attila:

,,Adj magyarságot a magyarnak!"

Gróf Széchenyi István:

,,Minden nemzetnek olyan kormánya van, minőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba, vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekér küldi. De,ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos,hogy a nemzetben van a hiba. Akkor a nemzet aljas, vagy műveletlen."

Viktor Hugo:

,,Magyarország a hősök nemzete. Magyarország az a hősiesség megtestesülése.

A nepáli papok:

2005-ben kijelentették, hogy mindennap imádkoztak a Földért. Most ,,vajúdik a Föld és a Kárpát-medencében szüli a jövőt."

A nepáli Fehér Királyi Kolostor vezetője magyarországi tartózkodása idején így szólt a magyarokhoz:

,,Önök,magyarok elképzelni sem tudják, milyen büszkék lehetnek nemzetükre,magyarságukra. Mi biztosan tudjuk, hogy a világ szellemi, lelki és spirituális megújhodása az Önök országából fog elindulni. A világ szívcsakrája az Önök országában, a Pilisben található. Ez a spirituális megújhodás már megindult Önöknél!"

A Dalai Láma üzenete a magyarokhoz: http://www.freevlog.hu/play?v=u453950f7058fd

A XIV. Dalai Lámával Izing Róbert és Janzsó Viktor 2006.10.11-én készítettek interjút.

"Magyarok! Bár népük nagy múltra tekint vissza, a szabadság és a demokrácia terén még fiatalnak számítanak. A lehetőség mindazon által eljött az Önök számára, hogy kibontakoztassák képességeiket és megmutassák a világnak szellemüket, kezdeményező képességüket. Ehhez azonban az önbizalom elengedhetetlen. Éppen ezért akármilyen nehéz is, bármilyen akadállyal, nehézséggel néznek szembe, nem szabad, hogy elveszítsék a reményt és az elhivatottságukat. Bizakodónak kell maradniuk! Egy tibeti mondás úgy tartja: 9 kudarc 9 próbálkozást jelent. Biztos vagyok abban, hogy egy ilyen nagy múltú nemzet fényes jövő előtt áll. Kérem, dolgozzanak továbbra is keményen és távlatokban gondolkodjanak! Tartsák szem előtt azokat a nemes célokat, amelyek a közös érdekeket szolgálják. Az emberek sokszor - és ez a politikusokra különösen igaz - elvesznek az apró részletekben. Ez nem helyes. Gondolkodjanak távlatokban! Ez az én tanácsom. Köszönöm."

A magyarságnak újra kell értékelnie önmagát és önmagára kell találnia. Akkor majd a múlthoz hasonlóan mások igyekeznek felzárkózni ahhoz a kivételes tudáshoz, melyet mi képviselünk.

A fentiek miatt a jelenlegi helyzetből nem a további sopánkodás és nem is a gyűlölet a kivezető út. A nemzetnek változni, alakulni és fejlődni kell. Meg kell találni a helyes, Fényhez vezető utat. Mi, magyarok legyünk a Fény az éjszakában. Fényként világítsuk be a világot, s így teremtsünk új,boldog Magyar Hazát a Kárpátok alatt. Mutassunk utat az emberiségnek! Szarvasi emléktábla

Bízzunk magunkban és abban, hogy ,,megtáltosodni" kizárólag táltos nemzet tud.Táltos nemzetről pedig csak a magyarság beszélhet. Merjünk végre nagyok lenni, büszke fővel őseink kitaposott útját járni! Lelkiségünkkel, hitünkkel, igaz magyarságunkkal feltámadni!


Megjelent a Magyar világ hetilapban

www.magyar-vilag.hu

Link















 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Kárpát-medence a Földi paradicsomkert 1.
  2022-09-05 21:00:34, hétfő
 
 








KÁRPÁT-MEDENCE A FÖLDI PARADICSOMKERT: A MAGYARSÁG FENNMARADÁSÁNAK ZÁLOGA!


Kárpát-medence a Földi paradicsomkert, az itt élő népek számára menedékhely, a fennmaradás záloga.

Gondolatok a Kárpát-medencéről, melyeket elhallgatnak, félremagyaráznak, elferdítve tanítanak.



Noé bárkája:


Mostantól felejtsd el, hogy hazánk egy semmit nem érő, szegény kis átjáróház. Nem véletlenül sulykolják hosszú idő óta a hivatalos tanrend szerint, a merjünk kicsik lenni ideológiáját. Tisztában kell végre lennünk azzal, hogy milyen terület birtokosai vagyunk, mekkora a felelősségünk őseink hagyatékának kezelésében, a jövő nemzedéknek történő megmentésében. A jégkorszak ideje alatt a Kárpát-medence biztosította a fajok számára a fennmaradást, a túlélést. A Kárpátokon túli területeket vastag jégtakaró borította. Vonulata több ezer évvel ezelőtt is megvédte a belső területeket. A klíma itt elegendően enyhe volt ahhoz, hogy a populáció életben maradjon és a jég felolvadását követően, az élet újból elindulhasson. Olyan, mint Noé bárkája. A Pilis hegységben található Noé hegye.







A mag:


A történelem során eredendően a magot, a középpontot, a kiindulópontot, az emberiség bölcsőjét jelentette és jelenti ma is. A Kárpát-medence a Földnek az a helye, mely emberi számítások szerint a legnagyobb katasztrófák bekövetkezése esetén is védelmet nyújt az itt lakóknak:szélsőségektől mentes éghajlat, jéghegyek olvadása, viszonylagos földrengésmentesség, hurrikánok, tornádók, ciklonoktól való védettség. Rendkívüli adottságokkal rendelkezik.


Teljes területi, földrajzi egység:


Zártsága és védettsége felhívja magára a figyelmet. Kitüntetett a Kárpátoknak az anyaölszerű, biztonságot nyújtó, óvó, védő szerepe. Minden itt élő ember számára menedéket nyújt. A Kárpátok ölelése évszázadokon keresztül védettséget biztosított egy kívülről jövő esetleges támadás ellen. Az ellenségnek nincs lehetősége könnyű szerrel lerohanni az országot.

Történészek által elismerten olyan stabil, állandó országhatár, mely a Föld más országaira nem jellemző. Trianon szakította meg ezt az állandóságot.

Éghajlati,növényzeti,állatvilágbeli területek határain fekszik. A teljességet megidézve mind a négy évszak gyönyörűségeinek részesei lehetünk. Itt mindenből megvan az élet továbbviteléhez szükséges minimum, a mag. A megélhetéshez minden energiaforrás és nyersanyag rendelkezésre áll. A földi egység jelképeként megtalálható minden tájforma, az ásványok és kőzetek széles skálája, minden gyógyvíz és gyógynövény, ami a világ más részein csak külön-külön, részletekben, hiányosan fordul elő. Természeti kincsekben, nyersanyagokban, erdőkben, vizekben, nemes és drágakövekben gazdag, a növényvilág széles skálájával rendelkezik és bővelkedik.


Trianon előtt:




A Kárpátok erdőségei, bányái ellátták a mélyebben fekvő területeken élő lakosságot a szükséges famennyiséggel, ásványokkal, sóval. Cserébe az alacsonyabban fekvő területek a hegyvidéknek gabonát és élő jószágot szolgáltattak. Erdély sóbányái Európa szükségleteinek 75%-át kielégítették. Az országon belül a megélhetéshez szükséges teljes ellátás megoldott volt. A gazdaság önállóan és önellátóan tudott működni. Nem szorultunk a nyugat és a kelet gyengébb és silány minőségű termékeire.



A globalizáció eredményeként:


Ma az önellátás helyett a drága importra fecséreljük jövedelmünket. Ez szinte kizárólag a szemét behozatalát jelenti anyagi és szellemi síkon egyaránt. A behozott termékek többsége értéktelen, olcsó bóvli. Az éltető ételek helyett génkezelt, betegségeket okozó, vegyszerezett, romlott hulladékot szállítanak. Nem beszélve az illegálisan, tonnaszám bekerülő egyéb hulladékokról és az erkölcsöt, az emberiséget, a nemzetiséget porig romboló, liberálisnak kikiáltott téveszmékről. Szintén ez jellemző a járványokra, fertőzésekre is, melyek soha nem a Kárpát-medencéből indultak ki. Ide minden időben kívülről kerültek be a fertőző, járványos betegségek. Lásd,pl.az 1347-es európai pestis járványt, mely több millió áldozatot követelt. Magyar földön egyetlen megbetegedést sem regisztráltak. /Vagy a mostani Covid járványt/.


Geológiai, vízrajzi egység:


A Kárpát-medencében a Földön az összetételében ismert összes gyógyvíz itt egy helyen, együtt, nagy mennyiségben megtalálható. Gyógyvizeink gyógyító hatása világszerte ismert és elismert. Többek között ez is jelzi a magyarság gyógyítási feladatát.

Hő vizeink nagy mennyisége kivételes lehetőséget teremt a hőenergia hasznosítására. A privatizálás eredményeként forrásvizeink külföldi tulajdonban vannak. Egyetlen gondolat eredményeként elzárhatják előlünk saját ivóvízkészletünk összes vízcsapját.

Folyóink egységesen a medence belseje felé folynak, édesvíz készletünk hatalmas. Európában hazánk rendelkezik a legnagyobb földalatti tiszta ivóvízkészlettel. Édesvíz készletünk becslések szerint 200 millió ember ellátására alkalmas.

Nyugat-Európában az elmúlt években több olyan nyár volt, mikor a fejlettnek mondott országoknak heteken keresztül problémát jelentett az ivóvíz ellátás. Az elmúlt években a nyugaton hiányzó esővíz (2007-et megelőzően) a Kárpát-medencében hullott le. Közvetlen negatív hatásként az áradások sok települést pusztítottak, vagy problémát okoztak különösen Erdélyben, a Mátrában, a belvíz szinte az egész ország területét elborította. Hosszú távon viszont előny, hogy a nagy mennyiségű tiszta esővíz megtisztította, kimosta a földekből a korábbi években felhalmozódott műtrágyát és nem utolsó sorban, feltöltötte vízkészleteit, így számunkra hosszú időre biztosított a vízellátás.


Közel-Kelet:


Ha a térképen keletre nézünk, a vízhiány nagy probléma. Országaiknak nagy az olajkészletük, tiszta ivóvizük elegendő mennyiségben azonban nincs. Kőolajjal lehet fűteni és hatalmas vagyonokra szert tenni, de ivóvíz hiányában az élet csak néhány napig lehetséges. Ezekben az országokban a vízkészlet nagyon szűkös és szennyezett, a hiányt csak tetemes plussz költség árán tudják pótolni. A víz ára az aranyéval vetekszik. Egyes országokban a vízkorlátozás miatt hetente csak egyszer lehet megnyitni a vízcsapot és még így is csak vékony sugárban csordogál a tiszta víz.


A felmelegedés:


Hatására a Földön az elsivatagosodás felgyorsult, a jelenlegi vízkészletek sok helyen kiszáradnak. Vannak olyan területek,ahol néhány év alatt több méterrel csökkent a földalatti készlet szintje. Felszínre hozása egyre nagyobb problémát jelent.

A Föld édesvíz készlete a folyamatos szennyeződés miatt is radikálisan lecsökkent. Az ENSZ becslései szerint az ipari termelés növekedését és a népesség számának emelkedését figyelembe véve a személyenkénti vízfogyasztás 20 évente megduplázódik. 20 év múlva a Közel-Kelet országaiban fele annyi ivóvíz lesz, mint ma. 2050-re a becslések szerint 60 országban 7 milliárdan nélkülöznek majd vizet. A Föld területén megjelenő vízhiány globális népvándorlásokhoz vezethet a jó, vagy jobb adottságokkal rendelkező területek felé. Százmilliók célállomása a ,,fejlett" világ lesz. A Földön ma 2 milliárd ember él vízhiányos helyeken. A közeljövőben, sőt már ma is, nem az olaj és a gázkészletek kimerülése, hanem az ivóvíz hiánya okozza majd a legnagyobb problémát. És nem szabad lebecsülni a már Bibliából is ismert "hét szűk esztendő" fogalmát, ami jelenleg egész Európában tombol, mintha nem is a globális felmelegedés a főok, hanem a "hét szűk esztendő"! Az olaj és a gáz pótlására új energiaforrások már jelenleg is léteznek. A most használatos energiahordozók lecserélése már évek óta megoldható lenne, de az új energiaforrásokra épülő találmányokat üzleti okokból nem hozzák nyilvánosságra.


Globalizáció:


Eredményeként a felmelegedés közvetlenül hat a jéghegyek, a két sarkkör hótömegének olvadására. Az elmúlt 10 évben 20%-al csökkent a nyári jégtakaró. Naponta, több mint egy Magyarország területnyi hótakaró, illetve jég olvad meg. Az óceánok vízszintje az elkövetkezendő évtizedekben, sőt években,várhatóan a vártnál és a médiákban nyilvánosságra hozott értéknél gyorsabban fog emelkedni. Amennyiben a természeti erőforrások felhasználása, elégetése a jelenlegi szinten folytatódik, illetve növekszik, abban az esetben már 10-20 éven belül olyan környezeti katasztrófák bekövetkezése várható, melyekre csak nem is gondol. A média által 2007 nyarán először került nyilvánosságra az, hogy a jelenlegi felhasználást és pazarlást folytatva 10 év múlva a felmelegedési folyamat már szinte visszafordíthatatlan. Figyeljünk föl arra, hogy rövid időn belül, 2007 novemberében már arról szólnak a közvetítések, hogy ha már most abbahagynánk a járművek használatát és emellett egyéb intézkedések is megtörténnének, a felmelegedési folyamat már ebben az esetben sem lenne megállítható! A víz emelkedésének másik oka lehet a közeljövőben a Föld esetleges pólusváltása, melynek egyik következménye szintén a jelenlegi jéghegyek olvadása lehet.

Nem kell különösebb számolás ahhoz, hogy 10 év múlva mennyi idősen leszünk kénytelenek szembenézni a tényekkel:

A szárazföldön vízhiány van, miközben a tengerszint rohamosan emelkedik. A tengerparton élő népek lakóhelye sok helyen a tengerszint alatt található, vagy minimálisan felette. Túlnyomóan ez jellemző egész Nyugat-Európára. Ezekről a területekről elinduló népvándorlás lehetséges célállomása a Kárpát-medence. Nézz a térképre! Egy emelkedő vízszintet sem észak, sem kelet, sem dél, sem nyugat Európában a Kárpátok óvó és védő ölelésén kívül nem tud feltartóztatni semmilyen természeti képződmény. Az elhallgatott tudományos becslések szerint mára a Földön a természetes rendszerek kb. 70-80%-a már elpusztult! A maradék kb. 30% működteti a Földet.


Termőföld:


A világ tájain a termőföldek erősen lecsökkentek a benépesítések, a városok, az autópálya építkezések következtében. A Kárpát-medence területe a kiválónak minősített termőföld viszonylatában is kivételesnek mondható. A bolygón az összes megművelhető területet figyelembe véve, arányaiban itt található a legjobb minőségűnek értékelt termőföldek jelentős része. Következésképpen a Föld más területein szétszórva, csak minimálisan fordul elő olyan kiváló minőségű termőföld, mint itt nálunk, egy helyen minőségében és mennyiségében is egyaránt. Az ENSZ Élelmezésügyi Szervezetének nyilatkozata szerint a Földön a termőföldek összességének 3%-a minősíthető kiválónak, vagy jónak. Ez a 3% magában foglalja a magyar termőföldek felét. Ezt a kivételes adottságot használták ki őseink, s váltunk ezáltal mezőgazdasági országgá. Az elmúlt évszázadokban többször láttuk el Európát (a jelenlegi EU-t) élelemmel akkor, mikor ott az általunk megtermelt növény és szarvasmarha állomány hiányában éhínség lépett volna föl. Ma a szándékosan tönkretett mezőgazdaság miatt az éltető élelmiszerek helyett a külföldi silány minőségű árukat preferálják. Ide kerül be a nyugat iszonyatos mennyiségű romlott, élelmiszernek nem nevezhető génmanipulált, nem fogyasztható terméke.

A magyar termelők drasztikus megszorítása miatt az éves termelés rohamosan csökken, ami újabb külföldi behozatalt jelent. A jó minőségű és egészséges magyar gabonát, gyümölcsöt és zöldségeket külföldre, idegenek számára magasabb árért, a gazdák megélhetőségük biztosításáért eladják. Így a magyar lakosság és a magyar gyermekek számára marad a külföldi mérgekkel átitatott szemét.

Számunkra ma természetes, hogy ha a Kárpát-medencében eldobunk egy magot, az itt magától kikel és szinte bármerre járunk, folyóvizet, vagy iható friss forrásvizet szinte mindenfelé találunk. A gabonatermesztéshez és az állattartáshoz is elegendő és kiváló minőségű földterület áll a rendelkezésünkre. Az őshonos és erős, ellenálló tönkölybúza génbankként szolgál a világnak az egyéb, gyenge minőségű gabonák helyett. Elhagyva a Kárpátok vonulatát, a Föld más tájain ez közel sem ilyen nyilvánvaló és nincs is így. A legtöbb helyen nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a megélhetéshez szükséges gabona megteremjen és az ivóvíz rendelkezésre álljon.

A Kárpát-medencében nem csak a termőföldek adnak kiváló és bőséges termést. Illetve adnának, ha a kormány a jelenlegi politikával nem fejlesztené azt vissza.


Édesvizeink halállománya:


Jellemző,hogy a korábbi évszázadokban például a Tiszát csak úgy említették, hogy vizében 2/3 rész a hal, 1/3 rész a víz.

Az őshonos szürke marha és a mangalica húsa, az egyéb magyar háztáji állatok bőséges élelmet nyújtottak-nyújtanának a teljes lakosság számára. A szürke marha és a mangalica génbankja biztosítja ma a külföld számára a gyenge, külföldi tenyészetekkel szemben az életerős állományt. A magyar háztáji gazdálkodás, a rideg állattartás erőssé és védetté tette állatainkat. Népünk ennek a termelési módnak és az önellátásnak köszönhette, hogy a középkorban és a további évszázadokban elkerülte az éhínség, mely nyugaton sokszor pusztított.

Jelenleg a madár influenza ill. a korona virus (mesterségesen létrehozott) vírusa alkalmas arra, hogy az állatok indokolatlan lemészárlásával a gazdákat csődbe juttassák, akik ezek után kénytelenek a fennmaradás érdekében az addig állattartást biztosító földjeiktől megválni.

Ma a városi lakosságot vészjóslóan fenyegeti egy esetleges gazdasági válság esetén az éhínség. Az országban a vidéki gazdálkodást, a termelő gazdaságokat felszámolták. A gazdákat különböző fondorlattal kényszerítik földjeik eladására, idegen kezekre juttatásra. A megélhetést biztosító élelmiszer termelést és az ipart leépítették.

Jellemzően az idegen kézben lévő bankok, bankárok, kereskedők, plázák, bevásárló központok és egyéb pénzintézetek zsebeit tömi a lakosság, nem gondolva arra, hogy ezzel elősegíti a megtermelt jövedelem drasztikus kiáramlását az országból.

A Habsurg uralom idején a magyar lakosság összefogott, s így kizárólag a magyar származású és eredetű termékeket vásárolták meg. Ma szintén ez lehet fennmaradásunkhoz az egyik megoldás.

A másik, az idegen kézben lévő pénzintézetek uzsorakamat elleni összefogása. Amíg a lakosság uzsorakamatra vesz föl hitelt és vásárol pl. karácsonyra meggondolatlanul, addig a jelenlegi uralkodói elitet betonozza be jelenlegi székeikbe. Nem kellene hitelt felvenni egy olyan időszakban, mikor a lakosság szándékos eladósítása a cél. Az ország kifosztása után ma a magántulajdon elvételét tűzték ki célul. Ezt könnyűszerrel megtehetik a munkahelyek elvesztése után a jelzálogosítások miatt. Fentiek mellett a hitelek visszafizetésének tömeges megtagadása jelentene előrelépést. Nem arról van szó, hogy fizetés nélkül jusson valaki lakáshoz. A helyzet az, hogy a felső elit valódi munka nélkül, a népesség kizsákmányolásával, őrületes összegű uzsorakamatok milliárdjai által jut ingyen, munka nélküli jövedelemhez.


Kárpát-medence vízrendszerei és termőföldjei:


A világ más, egyéb tájaihoz viszonyítva egyedülállóan képesek a megtisztulásra, a megújulásra. Lásd a Tisza ciánszennyezését. A csodával határos módon a vízből a méreg különösebb átfogó tisztítás nélkül 1-1.5 év alatt eltűnt! Mára a halállomány újra bőséges. Sem a hazai, sem a külföldi kutató tudós csoportok nem tudnak a jelenségre elfogadható magyarázattal szolgálni. A Kárpát-medencében folyóink szabályozásával, az árterek lecsapolásával elindult az elsivatagosodás. Ez a helytelen bánásmód figyelmeztet a gyors váltásra, a mielőbbi intézkedések megtételére.

Magyarázat az elsivatagosodásra:

A medencében lehulló csapadék a múltban elég volt a párolgásra. Folyóink széles medre, az elterülő és kanyargó víztömeg párolgása során a nedvesség még itt, a medencében visszahullt, vagy a Kárpátok vonulatának ütközve az erdőségeket öntözte megfelelő mennyiségű tiszta vízzel. A lecsapolások, az árterek megszüntetésével, a folyók szabályozásával, a gátak építésével és megemelésével a víz átrohan a Kárpát-medencén és nincs ideje a párolgásra, így a természetes folyamat felgyorsul, melynek eredménye a kevesebb mennyiségű természetes csapadék visszahullása.

Gondoljunk gyerekkorunkra, a mezopotámiai gazdálkodásról tanultakra. Az ottani ártéri gazdálkodás bőséges termést biztosított. Így volt ez a Duna-Tisza folyamközének területén is, hiszen Mezopotámia folyamközt jelent. És ez a folyamköz, azaz Mezopotámia és annak összes gazdagsága megegyezik a két nagy folyónk által közrefogott területtel. Akkor hol is van-volt Mezopotámia?

A helyzetet súlyosbítja a Kárpátokban egyre növekvő fakitermelés. Esőzések után a vizet nem fogja meg az erdők, a fák gyökérzete. A víz lezúdul, az Alföldön ezáltal hatalmas áradásokat, belvizet okozva. Mindezt a globalizáció fenntartása érdekében tudatosan irányítják és teszik a földi kisebbségben lévő irányító réteg kedvéért. Állítsuk szembe ezt azzal, hogy néhány milliárdos miatt milliárdok éheznek és szenvednek. A Föld ennek a maréknyi kisebbségnek a hatalmon maradása érdekében van kitéve a tudatos pusztításnak, veszélyeztetve ezzel mindannyiunk életét, létét és jövőjét.


Génkezelt élelmiszerek:


Fontos a behozatal és termesztés teljes tilalma. Azokon a területeken, ahol géntechnológiát alkalmaznak, a föld eredeti állapotát nehezebb visszaállítani (10 év), mintha egy lebetonozott területet kellene újra termővé tenni. Ezek a termékek hosszú távon fogyasztva, generációkon keresztülkárosítják az egészséget, befolyásolják a hormon rendszert, az idegrendszert és a nemzőképességet. Az új generációk, azaz fiaink, unokáink nagy valószínűséggel torz képleteket hordoznak majd születésükkor. Ezt egyetlen szülő sem akarhatja!

Ténylegesen rajtunk múlik a folytatás!

Komolyan kellene végre venni a tényadatokat és tenni valamit a fennmaradásért. Nem elegendő az eddigi rossz magyar szokás szerint legyinteni és mindent elintézni azzal, hogy ugyan, én egymagam mit tegyek, úgy sincs eredménye. Ennek az időnek vége kell, hogy legyen. A magyarság egyik feladata a példamutatás. Most elsődlegesen egymásnak kell jó példával szolgálnunk. Megjegyzendő, hogy múltunkhoz hasonlóan, hosszabb távon a jövőben ez más népek számára is feladatunk!


Hagyományaink és szokásaink:


Egyértelműen jelzik a Kárpát-medence történelmi, kulturális, művészeti, népességi egybetartozását. Mára bizonyítottá vált, hogy területét uralkodóan mindig is magyar génekkel rendelkező emberek lakták. Hazug az állítás, mely szerint őseink a ma tanított honfoglalás idején érkeztek volna ide.


Honfoglalás:


Ezt a szót a nyelvújításkor Kazinczy maga is szabadkőművesként, az ő megbízásuk alapján találta ki. A fellelhető korabeli iratok alapján őseink soha nem használták ezt a szót. Mindig hazatérésről, vagy visszatérésről beszéltek.

Az Egyesült Államokban megjelenő tudományos Science folyóirat 2000.novemberében ismertette a genetikai szakterület nemzetközi élvonalának 17 elismert képviselőjének kutatási eredményét. A vizsgálat kiterjedt az USA-tól Ukrajnáig az európai népek származásának és betelepedési idejének felderítésére. Megállapításuk szerint a magyar fajra jellemző EU 19 gén 35-40.000 éve jelen van a Kárpát-medencében. Ez a gén a magyarokban 60%,míg a nyugat-európai népekben legfeljebb alacsony gyakorisággal fordul elő. Ez az időtartam megfelel a Homo Sapiens első európai betelepedése óta eltelt időnek, melynek kezdetén a neandervölgyi ember által benépesült Európa. a magyar a legrégebbi európai génjelző.

A magyarság eredettudata a vízözön korszakáig vezet vissza.

A víz okozta pusztulás után újjászülető élet és emberi kultúra forrásának hordozója, közvetítője. Az özönvíz után az elsüllyedt földrész, Atlantisz ősi tudását hoztuk magunkkal a Kárpát-medencébe. Ezért történhetett meg, hogy az özönvíz után az eredendő tudás a víz által el nem borított területről, a Kárpát-medencéből terjedt el a Föld többi tájára.

Xenofon írja:Európában az özönvíz óta szkíták uralkodnak.

Josefus Flavius zsidó krónikás ie. 37-ben írta:Magóg és Gomer népei már a vízözön után itt voltak olyan terülen, ahol előtte még senki nem járt. Területük Spanyolország déli tájaitól a Don folyóig terjedt.Magóg a róla elnevezett megarokat alapította, a görögök őket szkítáknak nevezik.

Azaz szűzfoglalással, a Vízözön után érkeztünk a Kárpát-medencébe, és nem más népektől sajátítottuk ki 1000 évvel ezelőtt a területet! Ez alapján történelmünk sem csupán az elmúlt 1000 évből áll!

Árpád vezetésével a hazajövetel jelentősebb ütközetek nélkül történt, hiszen itt a visszatéréskor magyarul beszélő rokonokat találtak.

A Tarih-i Üngürüsz szerint,amikor Hunor (azaz Árpád népe) Pannónia tartományba érkezett, látta, hogy az ottani népek az ő nyelvükön beszéltek.

Anonymus megemlíti a Székelyeket, akik Árpád elé mentek és csatlakoztak is hozzá.

Anonymus és Kézai Simon visszaköltözésnek, Thuróczy János visszatérésnek, Székely István és Heltai gáspár második bejövetelnek, a Képes Krónika, Ranzano és Bonfini negy visszakötözésről írt.

A magyarok egy szétesett Európába érkeztek vissza. A Kárpát-medencében őseink ezek után olyan szilárd jogállamot hoztak létre, mely 1000 éven át a Szent Korona alá tartozó népek között viszonylagos békét és jogokkal biztosított együttélést teremtett.

J.J. Modi indiai professzor szavai: "Áldottak legyetek, magyarok, Attila népének egyetlen örökösei! Félszázados tanulmányaim meggyőztek róla,hogy a hunok feltétlenül a magyarok ősei voltak, s így a mai magyarság az ősi szkíta népek egyedüli leszármazottja Európában, mely magyarságnak a történelme a ma élő összes nemzetek legősibb történelme. Kutatásaim alapján a hunokat olyan nemzetnek ismertem meg, amelynek dicsősége a mai szomorú világot is beragyogja. Attila a világtörténelem egyik legnagyobb hőse, aki mint igaz hős, lovagias és nagylelkű volt."


Makó:


Itt található Európa (kivéve Oroszország területét) legnagyobb, hivatalosan bejelentett földgázmezője, melyet a beleegyezésünk nélkül, titokban a Kanadaiaknak privatizáltak.

A hivatalos becslés szerint a makói földgázmező 600 milliárd eurót ér! Néhány, 12% bevételért odaadta a kormány a lehetőségét annak, hogy a készletből az ország államadósságát törleszthessük és a jólét néhány év alatt elérje az ausztriai színvonalat. Ha nem idegen hatalmak érdekeit szolgálná a jelenlegi kormány, akkor nem lenne szükség semmilyen megszorító intézkedésre, s akár 100 évig is könnyedén élvezhetnénk ennek a kincsnek a javait. Végre jólétben élhetnénk. Minden magyar számára biztosított lenne a megélhetés.

2007-ben bejelentették,hogy megtalálták a Makóhoz hasonló, sőt nagyobb hozamú gázmezőt, melyet szintén Kanadaiak termelnek majd ki. Az ország egyéb helyein található (legalább 3-4) hasonló nagyságú földgázmezőkről még mindig hallgatnak!


Erdély:


A Kárpátok vonulatában rekord mennyiségű az un. Aromás kőolaj, melyből gyógyszer is előállítható. Erről a kincsről sem számoltak még be, elhallgatják. A Duna delta torkolatában a közelmúltban nagy mennyiségű olaj és földgáz készletre derült fény.


Börzsöny:


Itt található a Föld egyik legnagyobb és legjobb minőségű, ma is működő aranybányája, melyet 1992-ben szintén a Kanadaiaknak privatizáltak. Ki adta oda vagyonunkat, kincsünket? Kitől kértek erre engedélyt?


Mátraderecske:


Mátraderecske mellett a Lahócza-hegy 250 millió tonna aranyércet rejt. A rendkívüli mennyiségű arany mellett itt, Recsken található Európa legnagyobb réztartalmú ércelőfordulása is melynek kitermelését a magas költségek miatt hagyták abba.

A múzeumi felirat:

A magyar aranybányászat Erdélyt is beleértve évszázadokon keresztül a legjobb minőségű aranyat bitztosította. Valóban aranyat ér .A középkorban értékmérőként használták. Európában a magyar királyság rendelkezett a legnagyobb jövedelemmel. Aranytermelésben a középkor idején Magyarország állt az első helyen. Az Árpád-korban az arany föveny aranyként is előfordult, ami azt jelentette, hogy szinte bányászat nélkül, a felszínről lehetett kitermelni. Az itt található arany mennyisége a mai napig is meghatározó. A Habsburgok a XV. Században rátették kezüket erre az aranykészletre, mely már abban az időben is a legnagyobb mennyiségű és a legjobb minőségű aranynak számított.

A világ ezüst termelésének 1/5-e hazánkból származott.

Könnyű volt így a Habsburgoknak meggazdagodni, és ezáltal Ausztria gazdaságát fellendíteni, Magyarországot pedig leigázva, kifosztva, szabadságharcát vérbe fojtva nyomorban hagyni. Ezért ne akarjon ma senki olyan buzgón a nyugat gazdagságához zárkózni! Meggazdagodásuk egyik alapja a tőlünk el-és kirabolt kincsek hatalmas készlete, továbbá a magyarság egyedülálló és kivételes tudásának kihasználása és annak kamatoztatása. És ez nem csak Ausztriára vonatkozik!

Lásd Attila királyunk több szekér elrabolt avar kincsét, aranyát, melyeket ma úgy mutogatnak a nyugati múzeumokban, mintha az örök időktől az ő tulajdonukban lenne és az ő kultúrájukból származna.

De nézzünk szét keleten is! Az orosz területeken feltárt szkíta halomsírokból tömegesen kerültek elő a finom munkával, a korhoz képest a legnagyobb tudással megművelt arany tárgyak, szobrok, ékszerek. A tuvai halomsírból előkerült több ezer arany tárgyat a század legnagyobb régészeti feltárásának tartják. A halomsír (kurgán) 800 m hosszú, és 30-50 m magas. A lelet együttes egyértelműen igazolja a szkíta származást és a korhoz viszonyított magas fokú és páratlan műveltséget. A leletek jelentéstartalma a magyar hagyományokat jellemzi: több ezer aranyból készült ló, csodaszarvas és Turul szobor került elő. A szobrok és ékszerek mindegyikét a finom, gondos, nemes kidolgozás, az élettel teli mozgékonyság jellemzi, ellentétben más népek korabeli leleteivel, melyek képtelenek az életerőt tárgyaikban ábrázolni.

A további ásatásokat a nagy mennyiségű kincs miatt fegyveresen őrzik. És ez szintén a mi örökségünk, melyről hallgatnak.

A Tuvai halomsírokról:http://dobogommt.hu/dobog/ letoltes.php?dlid=alldownloadshun20050000000022


Irak:


Beszélhetünk továbbá az iraki bombázásokról, a Bagdadi Múzeum kifosztásáról. Sokan nem tudják, hogy a bombázásokkal őseink eddig fennmaradt kultúráját tették tönkre és tüntették el. A bombázások nem csak a föld színéről, hanem a sivatag homokja alatt is lerombolták a több ezer éves kultúrát.

Első hallásra teljesen értelmetlennek tűnt a sivatag homokjának bombázása. Nem véletlenül irányították a rakétákat mélyen a föld alá. A Bagdadi Múzeumból teljesen tudatosan, listával a kezükben vitték el a lakossággal származásunk és ősi múltunk dicsőségét igazoló emlékeit. Az iraki háború egyik valós célja ez volt.

A magyarság egy része a jelenlegi Irakból származik. Legközelebbi rokonaink a kurdok. Számos felkelés és a nagyhatalmak számos ígérete ellenére ma sem rendelkeznek önálló állammal. Az Iránhoz, Irakhoz és Törökországhoz tartozó területeken élő kurdok a legnagyobb nép a világon, melynek nincs hazája. A szabadságukért harcoló kurdokat a jelenlegi hatalom negatív ítélettel felkelőknek nevezi.


Erdély:


Verespatakon a Unió 330.000 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelését tervezi. 1 km mélyen masszív urániumérc bányászható, melyet szintén titok övez. Az itt található aranyat nem szükséges hónapokig folyóvízben szitán átszűrni ahhoz, hogy néhány grammhoz hozzájussanak. Ezt a bányát ugyancsak Kanadaiak termelnék ki.

Feltehetjük a kérdést, milyen különleges képességekkel rendelkezik Kanada, hogy a Kárpát-medencében található földgázmezők és az aranybányák kitermelési joga pont az ő kezükbe került?

A program megsemmisít öt hegyet, a középkori bányászat régészeti maradványait, tíz templomot, 12 temetőt, 98 gazdaságot, 900 lakóépületet és 2150 ember kényszerül lakóhelyét elhagyni. A bányászat évi 13000 tonna cián felhasználásával jár, miközben elpusztít számos növény-és állatfajt. A kitermelés során cián, arzén, kadmium, vas, higany, nikkel vegyületek keletkeznek, melyek tárolóból való kikerülése ökológiai katasztrófájával fenyegeti Makót, Szegedet, Aradot, Tordát, Zentát, stb.

A verespataki program (a pusztítás) terepasztala és a közel Jézus korabeli (1900 éves) aranybánya:

Nem véletlenül volt szükség az ország teljes és tudatos,előre kigondolt legyengítésére és szétszakítására Trianonnal. Az Uniónak Erdélyre (Romániára) elsősorban a magyar föld aranykészlete, olajtartaléka és az erdőségek miatt van szüksége. Ma már nyilvánosan beszélnek arról, hogy minden valószínűség szerint az I. világháború kirobbantásának tényleges okát a Kárpát-medence feldarabolása és az akkor még ,,Nagy Magyarország" legyengítése volt. Hosszú előkészületek után megtörtént a magyarság szétszakítása. Célul már akkor is a magyar föld megszerzését tűzték ki. Trianonnal az országot ,,keresztre feszítették" későbbi terveik megvalósításához.


Mecsek:


Nem véletlen az sem, hogy évek óta meg akarják kaparintani a Zengő és a Tubes védett területeit. A kijelölt helyszíneken feltűnően intenzív az energiasugárzás, az energia csomópontok érzékelhetősége. A radarállomás az itt sűrűsödő energiák megszerzésére és felhasználására lett megtervezve. Ennek világuralmi, hadiipari alkalmazására az USA technikailag a Haarp fegyverekkel képes. A telepítésre szánt radart olyan területen akarják elhelyezni, ahol díszesen faragott építőkövek maradványai találhatóak. Az itt található energiák működése alapján egy Stonhedge jellegű felépítményre lehet asszociálni. Szt. István idején itt gyógyító központ működött. Számtalan középkori legenda őrzi a múlt emlékeit. A Földön élő bánáti bazsarózsa 90%-a itt található. A populációt próbálták áttelepíteni, de a kísérlet kudarcba fulladt, más területen nem marad fenn. Az országban már két helyen helyeztek el ilyen lokátort.


Pilis-hegy:


A Pilisben szintén az egyik legjelentősebb szent helyünk, energetikai központunk. Tetején orosz katonai bázis volt, a hivatalos magyarázat szerint Budapest védelmére. Ma az üresen maradt földalatti bunkerben még mindig mérhető a nukleáris sugárzás. A telepítés kiválasztott helye és a környezetszennyezés itt sem a véletlennek köszönhető.


Tudásunk:


A Kárpát-medencében élő népcsoport tudását illetően is kivételes. A Kárpát-medence, ill. a történelmi Magyarország alakja félbevágott agy, mely jelképesen az itt lévő tudást jelzi és jelenti. A földi tudást figyelembe véve a legtehetségesebb emberek bizonyítottan azok, akik a magyarok génjeivel születnek. Genetikailag a világon először a magyarokon vizsgálták, hogy milyen adottságoknak köszönhetően magaslanak ki tudásukkal, tehetségükkel más népek közül. Mindig innen kerültek és kerülnek ki ma is a legjobb képességű emberek.

Egész Európában és a bolygó szempontjából is egyedüli és kivételes helyzetben van a magyarság. Az itt található kedvező klíma és éghajlati viszonyok, az élethez szükséges ivóvíz, a termékeny talaj, a Kárpátok védettsége, az energiaforrások széles skálája (kőolaj, földgáz, geotermikus hőenergia), sehol, egyetlen országnak, egyetlen népcsoportnak sem adatott meg ilyen kivételes formában, összetételben és mennyiségben rajtunk kívül. Mondhatjuk, hogy világhatalom vagyunk az életet biztosító tiszta ivóvíz készletben, olajkészletben, földgázban, aranybányákban, drágakő bányákban (szintén titkolják, pl. smaragd, itt voltak a legértékesebb opál bányák egész Európában), gyógyvizekben.

Gyógynövényeink olyan széles skálával rendelkeznek, melyet egyetlen más ország sem mondhat a magáénak. Nincs olyan betegség, melyre ne lenne gyógyszer a Kárpát-medencében. Nemzeti Parkjaink száma és szépsége is rendkívüli.

Őseink pontosan tudták, hogy népünknek miért pont ezt a területet választották ki élő-és lakóhelyül. A jelenleginél jobban kellene megbecsülnünk ezt a Szent helyet, melyért őseink vére értünk hullt és melynek gazdagsága-születésünk okán-számunkra ma természetes. Ha eddig még nem tetted meg, mostantól értékeld más szemmel azt a területet melyet szülőföldedként tisztelhetsz!


Megjelent a Magyar világ hetilapban.

www.magyar-vilag.hu


Link














 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
A magyar őstörténet kulcsa: a belső-ázsiai hunok
  2022-08-24 22:15:32, szerda
 
 










A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET KULCSA A BELSŐ-ÁZSIAI HUNOK


A hun-kutatás nélkül nincs magyar őstörténet.Gyökereink olyan területekre-Belső-Ázsiába-vezetnek, amely terület múltját Európában nem-vagy csak alig ismerik. A hunokkal kapcsolatban az antik történetírás az ókori földrajztudomány évezredes képtelenségeit ismételgeti. Ammianus Marcellinus (330-395) soha nem látta a hunokat, mégis az ő ,,leírása" vált Európában irányadónak: "A hunok arca alaktalan... nem ismerik a meleg és főtt ételeket, gyökereket és nyershúst esznek, úgy élnek mint a vadállatok..." - írta.Pedig ebben az időben volt már hiteles leírás a hunokról; Olimpiodorosz 412-ben járt követségben a hunoknál és Priszkosz rhétor 448-ban Hunniában és Attila udvarában tartózkodott.


Az ázsiai hunok

A ,,hun" szó mongol nyelven annyit jelent, mint ,,ember". A hunok ismert története valamikor a késő-bronzkorban kezdődött. A hunok őshazája a Góbi-sivatagtól északra talán a Selenga folyó völgyében lehetett, birodalmuk kezdetben a ma Kínához tartozó Belső-Mongóliában, Ordosz vidékén alakult ki, de a Kr.előtti II.században már a Tárim-medencétől az Iszik kölig és a Szaján-hegységtől a Bajkál tóig terjedt. A birodalom határai állandóan változtak. Ismert történetük a Kr.előtti első évezred elején kezdődött. A kínai Konfúciusz (Kung Csiu,Kr.e. 551-479) a hunokat senjük (csenjün) néven említi, mint olyan népet, amely már mintegy 350 éve a Góbi-sivatag peremvidékén él. A Kr. Előtti IV. századi kínai forrásokban már gyakran találkozunk a hunokkal, akikkel szemben a kínaiak változó sikerrel harcoltak. A hunok ismert nagy fejedelme Mao-tun a Kr. Előtti 200-as években egységes irányítás alatti erős államot szervezett,melynek fővárosa Karakorum környékén volt.Kr.e.174-ben leigázta az ellenséges tunguz, a jüe-csi (tohár) az osun, majd sok más népet. Ez a hun expanzió mozgásba hozta Belső-Ázsia népeit és indította el a későbbi nagy népvándorlás első hullámát. Mao-tun ekkor levelet küldött a kínai császárnak, írván:"mindezen népeket hunná tettem és az összes nyilas népek egyetlen családban egyesültek". Csang K'ien kínai vezér Kr.e. 128-ban a hunok fogságába került, onnan visszatérve megbízható-száminkra is igen hasznos-adatokat közölt a kínaiaknak a hunokról. Kr.e.122 után Ho K'i-ping kínai vezér nagy támadást intézett a hunok ellen, aminek következtében a Hsziungnu Birodalom egysége a Kr. Előtti I.század közepére fokozatosan csökkent és a hunok központja az Orhon, a Szelenga és a Tola folyók forrásvidékére húzódott vissza.

A Hun Birodalom ekkor kettévált: az"északi hunok2 más népekkel együtt Kr.e.51 körül kínai vezetés alá kerültek, mint Kína hűbéresei a Csi-csi által kiürített Észak-Mongóliába, az Orhon-folyó környékére vonultak. E hűbéres viszony nem tartott sokáig, mert a kínaiak megtámadták a Belső-Ázsiában maradt hunok szállásterületeit; Kr.u. 87-ben 200.000 hun hódol meg a kínaiaknak. Kr.u. 91-ben Keng K'uei tábornok ismét nagy erővel tört be a volt hun területre és ott győzelmet aratott. Az északi hunok egy kisebb csoportja áttelepült a mai Észak-Shanhszi tartomány területére és átmeneti vezetőválságok után Kr.u.216-ban végzetes vereséget szenvedtek. Kr.u.a IV.században alakult ugyan három kis utódállam - a ,,Korai Zhao", az ,,Északi Liang" és a ,,Kései Xia"; valamennyiük sorsa a beolvadás lett. A Han Birodalom bukása után Kr.u.220 után az északi hunoknak Ordosz környékén újra sikerült függetlenségüket kivívniuk és ezt megszűnésükig meg is tartották; ettől kezdve - bár területükön tovább éltek - nem játszottak jelentős szerepet Belső-Ázsia történetében. Kínában 439-ben megszűnt az utolsó hun állam.

A hunok nagyobbik része-a ,,déli hunok" Csi-csi vezetése alatt megőrizte függetlenségét. A helyzet mérlegelése érlelte meg Csi-csiben azt az elhatározást, hogy a hozzá hű törzsekkel együtt Kr.e. 56-36 között elhagyta a hun nép ősi észak-mongóliai szállásterületét és a fojtogató gyűrűből a Dzsungár-kapun átkelve nyugati irányba a közép-ázsiai Turáni-alföld felé törjön ki. Előbb az o-sunok (vuszunok) országát foglalta el, majd az o-k'utokra (a későbbi ogurokra), a kienkunokra (kirgizekre) és tinglingekre került a sor. Csi-csi tündöklése azonban rövid ideig tartott; a kínaiak vuszun és Kangkü-beli szövetségeseikkel elfoglalták Csi-csi székhelyét; Kr.e.36-ban Csi-csi maga is az ütközetben halt meg. A nyugatra került valaha magashegységi hunok a Turáni-alföld északi részének síkvidéki lakóivá váltak. Itt vereséget szenvedtek a szienpi néptől és ettől kezdve csak szórványos kínai adat van róluk, mert kikerültek a kínaiak látóköréből. Az utolsó részletes kínai leírás a sztyep népeiről a 350-et megelőző időből származik, amikor a források a kienkunokat és a tinglingeket említik; ez utóbbiak neve is lassan eltűnik és ti-li vagy tielö néven jelent meg. A déli tinglingek kao-kü ting-ling vagyis ,,magas kocsijú tingling" nevet viselik. Ők azok, akik 350, a déli hunok Európába vonulása után az ő helyüket elfoglalták és ott 460-ig maradtak. A déli hunok új szállásterületükön időszakosan szövetségre léptek Khorezm állammal. Kisebb csoportjuk déli irányba ment és Szogdián át Északkelet-Afganisztánba jutott. A déli hunok a történelmi forrásokban már uar és/vagy hun néven szerepeltek. A Heftal-dinasztia után világosabb arcszínük miatt heftalita (hepta) vagy fehér hun (görögül: leukoi ounmoi) néven ismerik ezen városlakó hunokat. Prokopiosztól tudjuk, hogy a fehér hunok olyanok voltak, mint a ,,többi türk nép" és írásuk a ,,türk rovásírás" volt. Sun Yun a fehér hunok szállásait írta le, kitér állattartásukra, ruházatukra és ételeikre. A déli hunok zöme az Oxus és a Yaxartész folyók közötti Csu folyó és a Balhas-tó menti szállásterületükön újra megerősödtek és Kr.u. 350 körül nyugat felé indultak. Elindulásuk oka ismeretlen; egyesek a soso nép támadásaira, mások a zsuanzsuanokéra gyanakszanak. A legvalószínűbb Balambér hódító szellemű uralkodó személye, aki észrevette, hogy a hunok nyugati szomszédai meggyengültek és a hunoknak magas kultúrájú népek övezte területen nincs további terjeszkedési lehetőségük.


A hsziugnu és a hun nép azonossága

A ,,hsziungnu" (xiongnu) népnév ebben a formában a Kr.előtti 318-ban jelent meg Észak-Shanxi területén egy ütközet kapcsán, majd Kr.e.312-ben ,,xionanu" formában találjuk Loufan területén. Kr.e. 265-ben már a ,,hsziungnúk - az ázsiai hunok-,, eljárásairól olvasunk. A Kr.e. 254-222 között élt Xi Wang már egyértelműen a hunokat nevezte hsziungnúknak, akik ellen Qin Shi-huang császár (221-210) a Nagy Falat emelte és Wang Zhao-jun kínai udvarhölgy a hun-hsziungnú bőrdobok hallatán kesereg.Zhang Guo Ce hsziungnúknak az összes ,,barbár2 népet nevezte, majd ugyan ő ezt a hun népekre vonatkoztatja, akikben a hsziungnúk ősei, a ,,protohsziungnúkat" látjuk. A Kr.előtti II. évszázad végén élt Szemacsien már egyértelműen a hunokra vonatkoztatva ír a hsziungnúkról. A hun és a hsziungnu név azonosságáról a kutatók csak az elmúlt kétszáz évben kételkedtek; a francia J.L.De Guignes (1723-1800) a két név alatt értett nép azonosságát még természetesnek tartja. A tudomány mai állása szerint a kutatók többsége forráskutatásaik alapján újra azonosnak tartják e hsziungnu és az ázsiai-hun népet.


A hunok kultúrájáról

A hunok nyelve


Ha a sinológusok valaha is a magyar őstörténettel foglalkoztak volna, messzemenő szakmai következtetéseket vonhattak volna le abból, hogyan ,,ment át" egy Kína szomszédságában élő néphez az a sok, a kínai nyelvben még ma is előforduló szó, amely a magyar nyelvben is megvan. A hsziungnúk nyelve ugyan török volt, de nagy kínai szókinccsel rendelkeztek (nű=nő, ma-ma=mama, papa=papa, lian=lány, kou=kutya, mao=macska, csi=csirke, ge=galamb, mi-feng=méh, luó=ló, pej=pej, sün=sün, puli=puli, sha-mang=sámán stb.), Priszkosz rhétortól tudjuk, hogy Attila tudott ,,gót" nyelven, Aetius barátjával latinul, a bizánciakkal görögül beszélt övéihez, pedig (az óbolgárra és a mongolra emlékeztető) "török" nyelven szólt. Az Attila udvarában levő személyek neveinek mind török jelentése van (Mundzsuk="gyöngy,ékszer", Öktar="erős,hatalmas", Ajbárs="holdpárduc", Arqan="tiszta,szép", H e r n e k = h ő s e m b e r , "Dengi(t)zik="tengerhez hasonló", Qaráton="fekete ruhás", Bársig="párduchoz hasonló", Kürsig=" derekas,nemes", Eskam=" nagy pap", Qilqil="szilárd jellemű", Élse=" a nagy öreg", Verik="erős", Blide="bölcs uralkodó. Mindebből egyértelműen megállapítható, hogy a fejedelmi nemzetségek tagjai török nevet viseltek, tehát a hunok, illetve a hunok vezető részének nyelve-amellett, hogy a hun törzsszövetség tagjai közül többen szaka típusú kelet-iráni nyelvet is beszéltek, - török volt, de a hun törzsszövetség keretében voltak, akik más iráni és altaji nyelveket beszéltek. A hsziungnúk török nyelvével jelenleg a pekingi török-kínai nyelv kutatásával foglalkozó intézetben foglalkoznak, amelynek vezetője Chen Zongshen professzor.


A hunok vallása

A hunok legfőbb istene az Ég istene, a tengri chan (Tengrikán) volt, a többi istenszerű lényt-a Napot,a Holdat, a Tűzet,a Vizet és a szent fákat-csak ,,tisztelték"; ezek alávetett szerepet játszottak vallási életükben.Tulajdonképpen egyistenhívők voltak,ahogyan minden sztyeppi nép az.A tengri chan fia a mindenkori főkirály,a tanhu.Hitük szerint a ló az ég állata,a szarvas pedig a Napé.Hitéletükben fontos szerepet játszottak az ősök,akiket a földi életben állatok testesítettek meg.Ősi hitük mellett Világosító Szent Gergely írta,hogy ,,a Iv.században a hunok közül sokan tanulják a keresztény vallás tanait...".A hunok között a Kr. utáni V. század elején jelentős keresztény hittérítő munkát végzett Nicetas remesiani,Theotimus tomi püspök és Aranyszájú Szent János.Szent Jeromos 407-ben írta,hogy ,,a hunok is énekelnek zsoltároket és a keresztény hit erősen terjed Skythiában".Zakariás rhétor írta,hogy ,,a keresztény hittérítők 523 táján hun nyelvre lefordított iratokat adtak ki,sőt a hunok közül sokan megkeresztelkedtek".Maga Attila is,-mint a legtöbb belső-ázsiai uralkodó-eltűrte,sőt támogatta a különböző ideológiákat és vallásokat.

A hunok halottkultusza,mint minden nagyállattartó lovas népnél rendkívül jelentől.A halottakat többnyire koporsóba helyezték,sírjaikba sok használatitárgyat-fegyvereit,ruháit és ékszereit helyezték útravalóul.A halott szemét-,ha az életben is szemüveget használt-,,halotti szemüvegrel" látták el és az előkelők az eltávozott özvegyeit is vele temették a sírba.A halott fölé földből to-lót-halmot-hordtak.Igen gazdag hun sírok Noin Ulából(Nojon Uul-ból) kerültek elő,ahol a régészek sajátos nemezszőnyegeket,selymeket,gyapjúszövetet,tükröt,nefrit-ékszert,lakkcsészéket,önt öttvas edényeket,csengőket,fegyvereket,lószerszámokat,kanalakat és földművességre utaló gabonát (búzát,árpát és kölest) találtak.Az ordoszi Ahlihajdeng-i (Aluceideng-i) Kr.előtti IV-III. századból való fejedelmi sírban a Magyar Szent Koronához igen hasonló kör-és Keresztpántos koponyát találtak,amelynek tetején a ,,behit kusi"-a ,,boldogság madara" volt; ilyen fejdíszt a belső-ázsiai hun fejedelmek viseltek.Hun sírból -a Kr.utáni II. századból származik a világ első zabla-és kengyel-lelete.Művészi kifejezéseikben az absztrakció fontos szerepet játszott;ezt az ordoszi száras griffek és szarvas-oroszlán harcokat ábrázoló bronzok bizonyítják.


A hunok írása

A hunok írásáról a ,,rovásírás" fejezetben szólunk bővebben.A hun volt az első olyan nagyállattartó lovas nép,amelyről teljes bizonyossággal tudjuk,hogy volt írása,hiszen írás nélkül óriási birodalmukat sem kormányozni,sem igazgatni nem tudták volna.Ez az írás képezte a lovasnépek egyetemes írásának az alapját,amelyet a türkök,az európai utrigurok,kutrigurok és a magyarok is maguknak átalakítottak.a fehér hunokról feljegyezték,hogy szerződéseiket ,,fadarabkákra" jegyzik föl.


Földművelés,állattenyésztés

A hunok földművessége és állattenyésztéséről a Kínai Évkönyvek tájékoztatnak bennünket.Innen tudjuk,ha a gabonatermésük nem volt elegendő,azt kereskedelem útján szerezték be.Ugyanakkor,amikor a kínaiaknak szükségük volt búzára,árpára vagy kölesre,netán húsra,az állatokat tízezres nagyságban vásárolták a hunoktól,amiért porcelánt,tust,selymet,puskaport és más árucikket adtak.A kínaiak a hunoknak egy sajátos búzafajtájáról is említést tesznek.Állatállományuk (ló,öszvér,szamár,juh,kecske,szarvasmarha és teve) óriási volt.Amikor Kok-le király 39.000 hun foglyot ejtett,velük 50.000 ló és 600.000 juh is birtokába jutott.A mongóliai Najma Tolgoj és más lelőhelyekről az imént felsorolt állatok mellett nagy számban kerültek elő sertés-csontok is,ami fejlett,letelepedett életmódot,kézművességet és kereskedelmet feltételez.Nagy ,,echós-szekereiket" nem lovak,hanem szarvasmarhák vontatták.Az ivolgai hun telepen sok földműves-szerszám került napvilágra,melyek jelentős része jó minőségű vasból és bronzból készült.A hunok életében a vadászat csak fegyvergyakorlatnak és sportnak számított,hiszen földművességük és állattartásuk fedezte élelem-szükségleteiket.


A hunok kultúrájáról

A hunok szállása, életmódja és viselete


A régebbi nézeteket,hogy a hunok ,,nomád állattartók" voltak revideálni kell,hiszen az utóbbi évtizedek régészeti feltárásai olyan állandó lakóépületekből álló településeiket hozták a felszínre,amelyek a földművesség,a kézművesség,a kézműipar és a kereskedelem középpontjai voltak(Noin-Ula,Najma Tolgoj,Ilmovaya,Pagy,Deresztuj,Nyizsnye-Ivolginszkoje gorogyiscse,Oglahati,Ivolga stb.).E lelőhelyek nagy részén a tartósítás vagy a száraz hideg vagy a száraz meleg miatt a tetemek és a Textil-félék jól megmaradtak.Az ekepapucsok,a sarlók és az őrlőkövek mellett búza,árpa,köles is került elő.A sírokból finoman szőtt textilek és ruhák származnak.A férfiak és a nők egyaránt lábszár középig érő tunikaszerű előrenyíló,térdig vagy combközépig érő jobbról balra záródó kabátot(kaftánt)viseltek,amely deréktól fölfelé fel volt vágva és amelyet övvel erősítettek össze.Általában kecskebőrből vagy textilből varrt hosszú nadrágot viseltek,amelynek szárát a bokánál összehúzták és bőrsaruba bújtatták.Télen a ruhák ujjának végét elkötötték és egyes részeit prémmel bélelték.Ruháik igen finom anyagból,selyemből,vászonból vagy gyapjúból készültek; ezeket színes hímzésekkel díszítették.Íjtartójukat a férfiak övükhöz erősítették,tarsolyukban tőr,kés,fenőkő,fésű és tűzszerszám volt.Fejüket csúcsos előrehajló cobolyprémes,cikádiadíszes görbe süveg,"sisak" fedte.A nőknél a nyakpereceknek rangjelző szerepe volt.Az előkelő férfiak kardkötőjét,saruszíját,lovaik zabláját arany borította és különféle drágakövek ékesítették.A női viselet jószerével csak a fej körüli ékszerek változatosságával különbözött a férfiakétól.Jellegzetesen a párosan ívelt fülbevalók,a borostyán és egyéb gyöngyökből fűzött nyakláncok,a páros hajfonat-díszek és a sárkányfejes nyakékek (kulonok).Ritkábbak a karperecek,gyűrűk,gyakoribbak az öv-és csizmacsatok.A hunokról belső-ázsiai szomszédaik jegyezték fel,hogy három dologról voltak híresek: 1.Nekik volt a legjobb gabonájuk (búzájuk) Belső-Ázsiában.Ha az ő földjeik nem voltak elegendőek,a hun sereg idegen földre ment,ott vetett és aratott,majd e területről eltávozott; 2.Nekik voltak a legjobb orvosaik.A legrosszabb orvosok a beteg embert orvossággal gyógyították,a jobb orvosok az egészséges emberrel is foglalkoztak,hogy ne legyen beteg és a legjobb orvosok az egészséges embereknek írtak fel gyógyszereket; 3.A hunoknak volt a legjobb konyhájuk.a kánoknak sajátos ételeket adtak,hogy oldják a hivatásukkal járó stresszt.


A hun közösségi szervezet

A hun birodalom szokásjogon alapuló jogrendszerének nyomai,-miként minden belső-ázsiai nagyállattartó lovas népnál-a társadalom tagolódásának megfelelő szigorú etikettre engednek következtetni.A közemberek életét szigorú törvények szabályozták.Gazdaságukat saját méneseik és falvaik biztosították.A hierarchia családjogon érvényesült.A birodalom belső irányítását a kancellária,a külügyeket az előkelő követek segítették.A főhatalom a fejedelem(senjü) kezében összpontosult,aki abszolút engedelmességet követelt meg katonai kíséretétől.A nagykirály és családja mellett a kiválasztottak és a kísérők gyakorolták a hatalmat.A hadrenddel azonos szárnyakra oszlott a társadalom is.A 24 főméltóság 10.000 lovas fölött parancsnokolt.A nagyállattartó lovas népeknél a közösség alapegysége a család és a nagycsalád,amely a vérségi alapon összetartozók közössége.A következő nagy egység a nemzetség,amely az egymáshoz közeli-és távoli rokonságban levő,egy településhelyet elfoglaló és katonailag,valamint közigazgatásilag összetartozó családok együttese.Több nemzetség alkot együttesen egy törzset.A törzs vérségi,vallási,politikai,népi,katonai és kultikus zárt egység.A törzs feje a törzsfő,vagy fejedelem.Általában legnépesebb a vezető-vagy királyi törzs.A Kárpát-medencébe került hun törzsek száma 30 körüli lehetett.A törzsszövetség egymással rokonságban levő törzsek tömörülései,a későbbi törzsszövetségek már politikai célra való egyesülések.A hun törzsek a törzsszövetségen belül bal-és jobb szárnyra oszlanak.


A hunok harcmodora

,,A természet nem köti oly szorosan a kentaurt törzséhez,mint ahogyan a hun megüli paripáját"-irta Claudianus.A lovasnépek-a szkíták,a hunok,az avarok és a magyarok-taktikájukat a gyorsaságra és a mozgékonyságra alapították;ők fedezték fel a gyorsaság nagy harci jelentőségét.A hunok harcművészetét a Kr. Előtti II. században élt Szemacsien írta le a Történeti feljegyzések című munkája 110. fejezetében.A hunok a megtelepedett népek nehézkes paraszti hadai fölött fölülmúlhatatlan előnyt szereztek azzal,hogy lovon vágtatva egyenlő biztonsággal tudtak előre is,hátra is,oldalt is nyilazni. Nyilazva ide-oda repdestek az ellenséges arcvonal előtt,támadtak,majd hirtelen megfutamodást színleltek és csak akkor bocsátkoztak küzdelembe,amikor már megbomlasztották az ellenség tömör hadállásait.Csellel,nagyobb véráldozat nélkül szerettek győzni.A megbénult lakosság szemei előtt úgy jelentek meg,mint a szélvihar és úgy tűntek el,mint valami felrebbenő madársereg.A lovat szépen felnyergelték és díszesen felkantározták.Fő fegyverük az íj volt;a hunok bámulatba ejtették a nyugatiakat nyilazó művészetükkel.A közelharcban karddal,tőrrel,hajítódárdával és pányvával küzdöttek.Pusztai lovaik igénytelenek,kitartóak és sok fáradságot kibíróak voltak.E lovak kiválóságát már a kínai Cs'ao Cso is elismerte.Harci lovaik a csatában való szerepük szerint fehér,barna,szürke és fakó szín szerint különböztek.A csatában a vörös ló volt az elővédé,a sárga a centrumé,a fehér a jobbszárnyé és a pej a balszárnyé volt; így a harcoknál a hadvezér könnyen áttekintette a csatamezőt.A hunok háborúba csak holdtöltekor kezdtek.A lovaglást és a nyilazást a hunok már gyermekkorukban elsajátították.


A zsuanzsuanok,a türkök és az ujgurok

A zsuanzsuanok (zsou-zsanok) eredetét nem ismerjük; egyes kínai kútfők szerint a zsuanzsuanok a hsziungnúkból -a hunokból- váltak ki,más nézet szerint a zsuanzsuanok nyugati szienpik vagy tunghúk,akiknek egy része Belső-Ázsiából 430-ban,más része pedig 555-ben nyugat felé rajzott ki.Belső-Ázsiaában a IV-VI. századok között e terület urai voltak.Hadiszervezetük,földművességük,állatartásuk és ruházatuk ugyanolyan volt,mint a hunoké.A magyarság számára azért fontos e nép,mert az 568-ban a Kárpát-medencébe érkezett avar nép a zsuanzsuanokból és a uar-hunokból (varchonitákból) ötvöződtek.

Belső-Ázsiában a VI.század közepén a Zsuanzsuan Birodalom helyén új nép,a türk alakított birodalmat egységbe fogva Belső-Ázsia népeit Kínától Bizáncig.A kínai Csou su és a Szuj-su szerint valaha a hsziungnu törzsszövetség egyik törzsét alkották,vagy ők voltak a Belső-Ázsiában maradt hsziungnúk.Van felfogás,amely szerint a szienpíkkel azonosíthatók.A belső-ázsiai türk kánság 551-ben alakult,majd egy keleti-belső-ázsiai-és egy nyugati ágra szakadt,mely utóbbinak tagjai 571-ben már az az amu-darjánál állomásozott,de öt évvel később a Krim-félszigeten találjuk őket.A Belső-Ázsiaban maradt türkök kivívták ugyan függetlenségüket,de az ujgorok,a kínaiak,a tatabik és a kitajok elleni harcban erejüket vesztették.A türkök életmódjáról a kínai források zgyanazt írták,mint amit a hsziungnúkról és a zsuanzsuanokról írtak.Nagyállattartó,de emellett a földet is művelő egyistenhívő lovas nép volt a türk,táltosaik voltak,világképükben a világ rétegekre oszlott,ismerték a turul-eredetmondát,a csodaszarvast és írásukat ,,türk rovásírás" néven nevezték.

745-ben őrségváltás történt az Orhon-folyó partján.A türkök helyét az ujgur-kínai nevén hujho-törzsszövetség vette át,amely Harbaglan (Ordu-Balik) fővárossal 840-ig e terület ura lett.Az ujgurok a baszmilok és a karlukok szövetségében megdöntötték a türkök birodalmát,majd önálló birodalmat alapítottak.Uralkodójuk a ,,kilenc törzs (tokuz-oguz vagy kiu-szing) kagánja" nevet vette fel,ami világosan utal az ujgurok oguz szágmazására.A Tang kori kínai feljegyzések szerint az ujgurok ősei a hunok," akiknek nyelvét is beszélték".A módosított szogd írásból az ujgurok alakították ki az un. ,,hu-írást",amely később a mongolok és a mandzsúk írása lett.A kínaiak az ujgurokat ,,Belső-Ázsia arisztokratáinak" nevezték.840-ben egy lázadó ujgur törzs behívta az ellenséges eltörökösödött kienkun kirgizeket,akik az ujgurokat délnyugati irányú távozásra kényszerítették;ennek ellenére az ujgur kultúra tovább fejlődött.Az ujgurok a 840-es évek után Kelet-Turkesztánba,a Tien-san vidékére érkeztek és városaik (Bes-alik,Turfán,Kashgár és Kucsa stb.)kultúrközpontokká fejlődtek; mai lélekszámuk 8-12 millió közötti.Az ujgurok egy másik csoportja Nyugat-Kanszuban lelt menedéket és a Selyem Úttól félrevonulva máig megtartotta ősi kultúráját,nyelvét és zenéjét.Ők -ma már csak mintegy 10.569-en-a jugarok (yugurok) vagy yükuk vagy sarig oygurok (sárga ujgurok),akikhez Kőrösi Csoma Sándor is indult.Ma a hegyek szabdalta Sunan Yugur Autonóm Megyében és a ,,Hexi-folyosó" síkságain élnek.Két csoportjukat yao-huernek és en-geernek nevezik.Ők őrzik legjobban a hajdani hsziungnu,illetve a belső-ázsiai türkök kultúráját;"élő múzeumnak" tekinthetők.Téli-és nyári szállásaik vannak,jurtjaiban ősi szokásaikat őrzik.Zeneviláguk igen közel áll a magyar népzenéhez,az ősi hagyományokat ételkultúrájukban is őrzik,halottaik emlékére kopjafákat állítanak.


Attila nagykirály

Annak az attila-portrénak, melyet az első évezred egyik vagy ,,a" legnagyobb uralkodójának személyisége köré ellenségeinek gyűlölete és az európaiak rosszindulatú alkotó képzelete vont vajmi kevés köze van a valósághoz.A középkor keresztény szemléletében Attila Isten ostora (,,flagellum Dei") volt,akivel Isten a bűnös világot sújtotta,pedig legnagyobb hőse volt annak a kornak,amelyben élt.Nevét évszázadok múltán is csodálattal és rettegéssel emlegették.Dante Attilát a pokolba küldte és a Michelangelo festette vatikáni sixtusi kápolnában Attilát az Isten is megfenyegeti.Milyen a valóságos Attila-kép?Theodóziosz császár a két hun főember-Edekon és Oresztész-követjárása után Maximosz vezetésével követséget küldött Attilához.E követségnek volt a tagja Priszkosz rhétor és Vigilász tolmács.Priszkosz leírta Attila európai szemmel nézve is pompás és fényűző palotáját,fürdőjét és lakomáját; a vendégeknek arannyal és ezüsttel volt terítve és az asztalok roskadtak a húsoktól és a kenyerektől.Attila személyének leírását Priszkosz elmondása alapján Jordanes őrizte meg."Hatalmát büszke magatartása és kevélyen körüljáratott szemeinek parancsoló tekintete is elárulta...Elhatározásaiban szilárd,könyörgésre engesztelékeny és kegyelmes azokhoz,kiket egyszer hívei közé számított.Külsejében igazi hun,alacsony termetével,széles mellével,ritka szakállával,lapos orrával és sötét testszínével egyesítvén magában nemzetének sajátosságait..."Jobban szeretett békében élni,mint fegyverrel uralkodni.Maga a római Onogesius úgy nyilatkozott,hogy inkább lenne szolga Attilánál,mint úr és gazdag a rómaiaknál.

Attila valahol a Duna-völgyben született Kr.u. 396 körül; gyermektúszként tizenkét évesen Honorius császár udvarába került,ahol megismerte a rómaiak kül-és belpolitikáját.Hazatérve egyesítette és megbékítette a hun törzseket és igyekezett a germán és szláv törzseket hatalma alá vonni.Az ,,Isten kardja" mítosz nevéhez fűződik; a számára küldött hegyével fölfelé a földből kiálló kardból Attila arra következtetett,hogy e karddal Isten kezébe adta a világ fölötti uralmat.Az auktorok elmondása szerint 700.000 lovast tudott hadirendbe állítani.451-ben a Catalaunum-i síkságon Chalonssur-Marne közelében szembekerült Aetius római lovastiszttel,aki cseretúszként Attila udvarábann nevelkedett,de Attila visszavonta csapatait,mert sok jó harcost vesztett volna.Valentinianus császár húgát,Honoriát ajánlotta fel Attilának feleségül,de Attila ezt visszautasította,Bizánc pedig 422-től adót fizettett Attilának.Rómát I. Leó pápa kérésére nem égette fel,mert erre őt az idős Róma püspöke kérte.453-ban élete derekán meghalt utód nélkül,ahogyan a magyar történelem nagyjainál (Szent Istvánnál,Mátyás királynál stb.) ez azóta is megtörtént.Fiai-Csaba,Dengizik,Emnedzad,Uzindur,Gheism és Hernak-nem léptek apjuk nyomdokaiba; népük sorsának irányítására is alkalmatlanok voltak.Attilát valahol a Tisza mentén temették el; sírkamrájára-,mint minden hun uralkodóéra-halmot emeltek.

Attila a hun-germán szövetségi rendszer egységét akarta megvalósítani,ezáltal kiegyenlítődött volna Európa északi és déli felének egyenlőtlensége.Az attila célkitűzéseit ismerő germán királyok a hun uralkodó halála után maguk is,majd később utódaik is ezt akarták megvalósítani,s ez a Karoling Birodalom keretében részben sikerült is.Attila joggal tekinthető az egységes kultúrájú Európa egyik megalapozójának,hiszen udvarában és célkitűzéseiben ott volt már az Európai Unió gondolata.Udvarában egyesült Róma,Bizánc,Germánia és a Hun birodalom.Attila udvarában kancellária működött,tűrte és támogatta a különböző ideológiákat és vallásokat; Szent Jeromos írta róla 403-ban: ,, a hunok zsoltárokat tanultak" és nyelvükre lefordították a Bibliát.Attila megtanulta,hogy a legyőzötteket nem szabad porba sújtani,hanem sorstárssá kell fogadni őket.Attila palotájában római és hun fürdő működött és konyháján a hun ételeket éppúgy készítették,mint a germánt,a rómait vagy a bizáncit; hun bort és germán sört egyaránt fogyasztottak.


A hun-magyar és a hun-székely ,,azonosság" és ,,rokonság" kérdése

Kivétel nélkül minden ránk maradt középkori történeti munka-magyar szerzők tollából-egyetért abban,hogy a magyarság valamilyen formában a hunok rokona,a honfoglalás ,,második bejövetelünk" volt és a Kárpát-medencét Attila örökségeként vettük birtokba.Feltételezhetjük,bár bizonyítani nem tudjuk,hogy az Attila-hagyomány már megvolt a honfoglaló magyarságnál.II.Géza király apácává lett Zsófia húga bátyját ,, a hunok győzedelmes királyának" nevezi.Anonymus szerint a vezérek ,,választása Pannónia földjére esett,ugyanis azt hallották,hogy Attila király földje,akinek ivadékából Álmos vezér,Árpád apja származott".Kézai simon szerint pedig Attila halála után fia,Csaba ,,visszatért Szkítiába apja népéhez és rokonaihoz",de háromezren a Kárpát-medencében maradtak,székelynek nevezvén magukat."Midőn értesültek arról,hogy a magyarok ismét Pannóniába költöznek,elébük mentek".A Képes Krónika szerint pedig ,,A magyarok,vagyis a hunok másodszor is elfoglalták Pannóniát".Thuróczy János és krónikástársai a magyar történetet a hunokkal kezdik,Oláh Miklós 1537-ben a székelyekről írja,hogy ,,a hunok leszármazottai",de ezt olvassuk Farkas Andrásnál 1538-ban,Székely Istvánnál 1559-ben Heltai Gáspárnál 1575-ben,Bornemissza Péternél 1578-ban és Szenczy Molnár Albertnél 1621-ben; ,,Magyar népünknek a hadierény örökkétartó dicséretét fegyvereivel és katonai bátorságával Attila király nyerte el".E szellemben ír Zrinyi Miklós 1651-ben,Bessenyei György 1773-ban,Csokonai Vitéz Mihály 1802-ben,Virág Benedek 1804-ben és sokan mások.Így vélekedtek a magyarokról a külföldi szerzők is.Regino prümi apát a honfoglaló magyarokat hunoknak nevezi és Viterbói Gottfried 1185-ben és 1189-ben Attiláról,mint magyar királyról emlékezik meg.

A történettudomány csak a kiegyezés utáni években ,,bizonyította be", hogy a hunok és a magyarok között nincs rokonság és a hunok történetét ettől kezdve elválasztották a magyar történettől.E ,,történészek" azzal érvelnek,hogy a rokonsági tudat csak a honfoglalás után vált a magyarság előtt ismertté és krónikásaink a külföldiektől vették át ezt a hiedelmet.Ezen nézeteiket azért alakították ki,mert a mesterségesen gyártott finnugor származtatási elmélettel a hun-magyar kapcsolat nem magyarázható.És itt a finnugor nyelvészeti iskola súlyos bűnt követett el azzal,amikor pusztán filológiai alapon beavatkozott történelmi,néprajzi és embertani problémák megoldásába.Márpedig Attilát és hunjait igazán csak a magyar ember és a magyar tudomány értheti meg.A nyugati történetírás közömbösségével és értetlenségével pörbe szállni csak az igazi magyar és nem a monarchista-marxista történettudománynak lehet joga.

A hun-székely azonosság tudata történelmi tényen alapszik. Kézai Simonnál és a többi krónikánkban kevés változattal olvassuk,hogy a nagy ,,összeomláskor" 3000 hun a Chigle (Csigle-) mezejére menekült és,hogy az ellenséges pannóniai népek fel ne ismerjék bennük az ősi ellenséget,zatuloknak nevezték magukat.Csigle-mező az erdélyi Mezőségben van; Mezőbánd,Mezőménes és Bazéd határánál húzódó dobsort ma is Csiglának nevezik; az alján húzódó térség neve pedig Csigla-mező volt.A hagyomány szerint az ottmaradt hunok innen népesítették be erdélyt-utódaik a székelyek.

Prof.Kiszely István (Magyar Jelen)

Link


A hunok titkos története teljes film - YouTube
/Igaz -e, hogy Kínában Hun Múzeum épült? Hogya Hunok Ázsiában hozták létre a világ első Steppei Birodalmát? Hogy a Nagy Falat ellenük emelték a Kínaiak? Sőt hogy a Hunok nem csak nomád állattartók voltak hanem városlakók is, akik földet műveltek. Dr. Daubner György ezen kérdések után jár Kínában, ahol eljut Tongwanchenbe- Fehérvárra- a Hunok ősi városába is./

Link



Egymillió hun zúdult Európára

Link



Ami a történelem könyvekből kimarad: tények a világ legdicsőbb népéről a hunokrol

Link













 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Sumer - magyar rokonság
  2022-08-23 22:00:12, kedd
 
 







SUMER - MAGYAR ROKONSÁG


"Mit törődnek a kommunisták azzal, hogy mi lesz az országgal holnap, vagy a jövő évben, vagy tíz év múlva? Ők csak saját magukkal törődnek, és mert tisztában vannak azzal, hogy uralkodásuk bármely pillanatban véget érhet, egyetlen gondjuk az, hogy miképpen használják ki a jelen perceit a legjobban és a leggazdaságosabban a maguk egyéni céljaira."
Gróf Wass Albert

"de vallom rendületlenül, hogy Ő az út s az élet
és maradok ez úton, míg csak élek
töretlen hittel ember és magyar."

Gróf Czegei Wass Albert részlet Hontalanság hitvallása című verséből


Szekeres Orsolya: VÁLTOZTASS!


Minden apró mozdulat,
Mely belőlünk fakad,
Üzeni a világnak:
Itt vagyunk, de helyt nem állunk.

Minden apró gondolat,
Mely bennünk maradt,
Nem más, csak
Önzés, csalás, s nem öntudat.

Minden apró tett,
Mely értünk esett
Csak hazugság.
Kiáltanánk... de nem figyel a világ.



A sumer-magyar nyelvrokonság elmélete a XIX. és a XX. század népszerű teóriái közé tartozik. Kezdetben egyidejűleg létezett a sumer-magyar népi rokonság elméletével. Később a sumer-magyar nyelvrokonság híveinek egy része elvetette a magyar és a sumer (sumír) nép rokonságát, de fenntartotta a nyelvrokonság elméletét. Manapság mindkét változat él.

A XX. században a sumernyelvrokonság-pártiak megpróbálták összekapcsolni a finnugor nyelvrokonság elméletét a sajátjukkal. Elfogadták, hogy a magyar a legközelebbi rokona a finnugor nyelveknek, a finnugor nyelveket azonban a sumerból vezették le. Egy másik változat szerint a finnugor nyelvek a magyarból származnak, a magyar viszont a sumerból ered.

A sumer elméletcsoportnak a magyar nép eredetére vonatkozó következtetése, hogy a magyarok sumerek, és Mezopotámiából, Mezopotámia peremvidékéről vagy a Kaukázus tágabb környékéről származnak, ahol érintkezésbe kerültek más mezopotámiai eredetű népekkel. Az elméletet a múlt század közepén cáfolták meg, addig több ismert francia és angol tudós hitt a magyar rokonságban. A sumer elmélet leghíresebb magyar képviselője Bobula Ida volt, aki Ohióban írta meg híres angol művét, a Sumerian Affiliationst. A könyvben megrajzolta a vándorlás útvonalát Mezopotámiából Magyarországra, és kidolgozta az ősmagyar-sumer vallás gondolatát, melyet a szétszóratás időszakában mágusnak nevezett sumérok megőriztek, sőt a bibliai háromkirályokat is mágus magyaroknak tartotta. A sumer tant a Buenos Aires-i magyar kolóniában fejlesztették tovább. A Sumír-Magyar Tudományos Társaság vezetője, Badiny-Jós Ferenc miután elsajátította Bobula Ida nézeteit, kinyilatkoztatta, hogy a századforduló zsidó származású finnugristái állami támogatással összefogtak az igazság eltaposásáért. Badiny-Jós igazsága pedig nem más, mint hogy Jézus és Mária magyarok voltak, a Boldogasszony a sumer anyaistennő. A tudományos társaság vezetője végül az ősvallást is újraalapította, saját magát pedig főpappá nyilvánította.

A magyar ősszavak között gyakoriak azok, melyek visszafelé olvasva azonos, vagy rokon jelentésűek: apa,, ara, báb stb. Olyanok is vannak, melyek nem teljesen azonos jelentésűek, de hasonló értelműek: li-beg - bil-leg, perel - replikáz (ebből a latin replica), rét - tér stb. Ezek azért nagyon fontosak, mert letagadhatatlanul bizonyítják, hogy sumer-mahgar eredetűek. Ez a jelenség több évezredes kultúránk érdekes mellékterméke, amely az ékírás, majd rovásírás olvasatából ered.

Egy szemléltető példa: sumer DU-LI = dalolni, inverz változata: LI-DU = dalolni (ebből például a német Lied=ének, dal) Ősszavaink, melyek megfordítva is azonos, vagy rokon jelentésűek

Egyes állítások szerint a párizsi Sorbonne nyelvészei keresték a világ nyelveiben fellelhető közös ősi szógyököket, etimomokat. Ennek alapján megállapították, hogy:
mai angol nyelv 4%
latin 5%
héber 5%
csendes - óceáni nyelvek 7%
indiai munda-khol 9%
tibeti, szanszkrit 12%
ős-török, türkmén 26%
mai magyar nyelv 68%
ős etimont tartalmaz

A magyar nyelvnek közvetlen kapcsolata van a sumérral. A magyar nyelv ugyanis jóval előbb élt és létezett, mint a magyar nemzet, pontosabban mint ahogy a kárpát-medencei magyar birodalom a magyaroknak nevezett népek hazája lett. A magyar ősnyelv ennél sokkal, de sokkal ősibb.Valójában ezen a területen is (Kárpát-Medence) már régóta magyar kultúrájú népek éltek, amikor a jelen korunkig fennálló magyar államiságot megalapító magyar ősök Árpád fejedelem vezetésével ide érkeztek.

A sumer ékiratos anyag bizonyítja, hogy a kr.e. 4. évezredben a Kárpát-medence - Kaspi - Aral térség és a Tigris-Eufrátesz deltavidék által egybefoglalt háromszögben egynyelvűség volt (a természetes dialektus változatokkal.) Tehát ez is bizonyíték arra nézve, hogy a magyarság sumér és pre-sumér eredetű nép, nem pedig finn-ugor eredetű. ( Egyes nehezen ellenőrízhető források mint pl. Oera Linda fríz hősköltemény szerint, egy magar -sumér papfejedelem nem magar katonai szolgáló néppel i.e. 2000 évvel ezelőtt a gyéren lakott mai Skandinávnak nevezett területre vezette alattvalóit, ennek alapján esetleg kimutatható egy finn- magyar kapcsolat, de ez is inkább a sumér-magar gyökerekre utal vissza.

A sok ezer évig egy területen élő ősnépek nyelve megőrizte az eredeti rokonságot. A nyelvi kövületek előttünk és közöttünk vannak, csak fel kell ismerni és meg kell fejteni. A magyar-magyari nyelv "őskövületei" pedig még olyan helyeken is mindenütt ott vannak, ahol kelta-keleti népek élnek egész Európában.

Az európai nyelvészek szerinti pre-görög és pre-latin nyelvnek kitalált "ősnyelv" melyet a Kr. előtti másfél-kétezer évben beszéltek, amely még nem volt görög, de már nem volt sumer-akkád, az volt az ősi magyar-magyari nyelv, melyet akkor mórnak (maor,maur,magor) hívtak. Ennek a magyar nyelvnek volt egyre romló minőségû rokona a pre-latin, melyet a római előtti időkben beszéltek és ismertek egészen Attila haláláig.

A magyar-megyer név eredetileg "minőségjelző" volt, annak a törzsnek, azoknak az embereknek a neve, akik a Vezér, Fejedelem, Kende stb. udvarát képezték. Azok, akik a vallási, szellemi, kulturális és orvosi tevékenységet végezték. Õk voltak a magasok, a mágusok, magarok, magyarok-megyerek. E törzsből származott az Álmos-árpádi magyar-megyer törzs, melyet nem véletlenül választottak a fejedelmi, azaz a fejedelmet adó törzsnek a Vérszerződés alkalmával.

A magyar nyelv önálló írásrendszerrel rendelkezett, melyet tökéletesen kifejező, mintegy 50 jelből álló rendszer fejezett ki. A ma rovásírásnak nevezett írás nagyon pontosan tudta visszaadni a magyari szavakat, hisz majd minden hangnak több jele is volt. A rovás azonban jellegzetes írás volt, melyet két dolog jellemzett. Először is jobbról balra vésték, rótták, töbnyire fára, bőrre és kőre. Ezt őrizte meg az arab és héber írás is.

A másik jellegzetessége az volt, hogy eredetileg csak a mássalhangzókat vésték le, és a magánhangzókat tudni kellett behelyettesíteni ( pl. f-k-t= fekete). Ez a két jellegzetesség rányomta a bélyegét a magyar nyelvet átvevő népek beszéd- és íráskultúrájára. A magyari szavakat tehát nem " egy-az-egyben" kell keresni az utódnyelvekben, hanem az ősi szokásokból, az ősi szabályokból kiindulva.

Kétségtelen, hogy a skytha népek közül a legmagasabb szellemi színvonalra a - minden bizonnyal nem földi eredetű tudással rendelkező - sumer-magyar nép jutott. Az akkor még elválaszthatatlan tudás-szellem-hit felszentelt letéteményesei a sumer papok voltak. A sumer kultúra még ma sem felfogható " magossága" sok skytha-hun népet megtermékenyített. Testvér népeink írását legáltalánosabban hun írásnak nevezték. Így írtak a skythák, sumerok, magyarok, székelyek, etruszkok, ótörök népek és a hun népek. A közös írás: a közös eredet, közös történelem bizonyítéka.
Mivel a sumer örökséget sokan őrizzük, kifejező, ha testvérnépek családi örökségéről és az örökség családi megőrzéséről beszélünk.

E családi örökséget a magyarok nyelvükben, szellemükben, kultúrájukban egyéni jellegzetességükben igen jól megőrizték. A magyar nyelv segítségével a sumér írásokat könnyedén lehet olvasni, értelmezni (újabb kutatások, felfedezések szerint ez az ősi egyiptomi nyelvre is igaz egyébként).







TUDJUK-E?


Tudjuk-e, hogy a világ második alkotmánya a miénk? Az első az izlandi 720-ból, a második pedig: Szent István király intelmei Imre herceghez.

Tudjuk-e, hogy a reneszánszt, mint művészeti stílust Ausztria és Németország tőlünk vette át?

Tudjuk-e, hogy az öntözéses gazdálkodást és a vetésforgót is mi honosítottuk meg a világnak ezen a részén? Mára már Európa elfelejtette ezt a tudást, és jórészt ennek köszönhető, hogy termőföldjeik tönkrementek, elhasználódtak. Ez az igazi indok arra, hogy miért is kellettünk az EU-ba!

És akkor még egy szó sem esett a magyarok ősi hitéről. Ezek persze csak kiragadott példák, a teljesség igénye nélkül. Talán nem hiába íródtak le.

Jó lenne, ha legalább addig eljutnánk gondolatban, hogy magyarnak lenni nem szégyen! S akkor talán nem támolyognánk össze-vissza, abban a jogi, gazdasági és kulturális csapdában, amit nekünk állítottak Brüsszelben. S hogy nehogy azt higgyük, az író fantáziája, üldözési mániája mondatja velem ezeket a szavakat, álljon itt egy idézet bizonyságul:

Napóleon megkérdezte Francois Talleyrand-t, hogy mit tegyen a magyarokkal.
Talleyrand válasza:- Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz! A monarchia idején megvalósították Talleyrand elméletét.

És végül, tudjuk-e, hogy 1805-ben 6 ember mert beiratkozni a Pázmány Péter Tudományi Egyetemre, mert féltek, hogy az osztrákok megölik, kiirtják családjaikat? S nem sokkal később, 43 év múlva, megremegett a Föld. Most kereken 200 évvel később ugyanaz a helyzet. És 43 évvel később vajon újra lesz-e földindulás?

"Jó magyarnak lenni, igen nehéz, de nem lehetetlen!"
(Széchenyi István)



A sumer és a magyar szavak között rengeteg az egyezés?

Link

Link
Link









 
 
1 komment , kategória:  Történelem  
Magyarország a két világháború között
  2022-06-14 22:15:16, kedd
 
 







MAGYARORSZÁG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT


Az elszakított országrészek


Burgenland
Kimondottan Trianon után született a Burgenland kifejezés, amely alatt az Ausztriához csatolt területet értették. (A szót az osztrákok találták ki az elcsatolt Moson, Sopron és Vas megyék német nevéből, ezeket ugyanis németül Wieselburgnak, Ödenburgnak és Eisenburgnak hívták.)

Felvidék
A szlovákok által lakott területet Szlovenszkónak is nevezték a Horthy-korszakban, bár elterjedtebb maradt a Felvidék kifejezés.

Kárpátalja
A Kárpátalja kifejezés ugyancsak Trianon után lett használatos. A két világháború között az ott élő ruszin lakosságról Ruszinszkóként is emlegették.

Erdély Erdélynek korábban csak a Királyhágón túli területeket nevezték, míg az innen eső részeket Partiumnak, illetve Temesköznek hívták. Trianon után viszont elterjedt az anyaországban, hogy a Romániához csatolt terület egészét nevezzék Erdélynek.

Délvidék
Trianon után terjedt el a Délvidék megnevezésére a Vajdaság kifejezés is, amely a 19. században született, és a Monarchia szerb területeinek megnevezésére használták.


Magyarok a trianoni határokon túl
Milyen helyzetbe kerültek a magyarok az utódállamokban?

A trianoni béke nyomán Magyarország olyan nemzetállammá vált, amelyben a lakosságnak mindössze néhány százalékát alkották a nemzeti kisebbségek. A többi szomszédos nemzetállam abban különbözött Magyarországtól, hogy olyan területeket szerzett, amelyeken jelentős létszámú nemzeti kisebbség élt. E kisebbségeket ,,nemzeti szempontból megbízhatatlannak" tekintették.

Az utódállamok félelmét az is fokozta, hogy a jelentős létszámú magyar kisebbség mintegy fele a magyar határ mentén élt, így indokot adhattak újabb határmódosításra. Emiatt az utódállamok minden magyar kisebbségi szervezkedést gyanúsnak tekintettek, és Jugoszláviában tiltották is őket. A magyar kisebbség szervezkedését egyébként is megnehezítette, hogy a hagyományos magyar vezető rétegek elmenekültek. Jugoszlávia esetében a magyar kisebbség szinte teljes egészében elvesztette az elitjét.

A három győztes utódállam hasonló problémákkal küzdött: különböző kultúrájú, fejlettségű, hagyományú és nyelvű területeket kellett volna egy közös államban összefogniuk. Sokszínű, többnemzetiségű és többvallású országaikból akartak nemzetállamot kialakítani. Ezt hasonló eszközökkel tették, mint Magyarország a 19. század végén. Az állami hivatalok előnyben részesítették az ,,államalkotó" nemzethez tartozókat a kisebbségekkel szemben. Korlátozták a nemzetiségi anyanyelvhasználatot, megnehezítették a kisebbségi kultúra intézményeinek működését, elsorvasztották a nemzetiségi iskolarendszert.

Emellett a többséghez tartozókat telepítettek a nemzetiségi területekre, a közigazgatási egységek és a választókörzetek határait pedig úgy húzták meg, hogy minél kevesebb helyen legyen többségben a nemzetiség. A térség minden országára jellemző földosztást is úgy hajtották végre, hogy aránytalanul sújtotta a magyar nagybirtokosokat és a magyar egyházi földeket, miközben a földigénylők között a többségi nemzethez tartozókat részesítették előnyben.

Az elszakított országrészek magyarságának lélekszáma az utódállamok népszámlálási adatai alapján

Csehszlovákia (1921) Szlovákia: 636 000 fő, Kárpátalja: 102 100 fő
Jugoszlávia (1921) 472 400 fő
Románia (1930) 1 425 000 fő
Ausztria (1923) 15 300 fő


Az utódállamok kisebbségi politikája a két világháború között

Csehszlovákia
Elismerte a kisebbségi jogokat.
Alkotmányos jog az anyanyelvhasználat a bíróságok előtt és a közoktatásban. Ha a 20%-ot elérte a kisebbség létszáma, akkor a közigazgatásban is.
A kárpátaljai közigazgatási autonómiára vonatkozó ígéretet nem tartották be.

Románia
Csak vallási kisebbséget ismert el.
Csak a román nyelvet használhatták a hivatalos életben.
Nem ismerték el a kisebbségeket (se a magyart, se a szászt), nem alapították meg a székelyföldi kulturális önkormányzatot.

Szerb-Horvát-Szlovén Királyság - (1929-től Jugoszlávia)
1929-től tiltották a kisebb­ségi pártok és egyesületek szervezését.
A hivatalokban tilos volt magyarul beszélni.
Még az anyanyelvhasználatot is tiltották, az élet minden területén.


A kisebbségi helyzetbe került magyarok - Hogyan próbálták megőrizni az identitásukat?

A legjelentősebb létszámú magyarság Romániához került. Itt az ortodox román többség a magyar kisebbséggel és a zsidósággal szemben bánt a legmostohábban. (Az erdélyi zsidóság jelentős része tehát kétszeresen is rossz helyzetben volt: többségük ugyanis magyarnak és izraelita vallásúnak tartotta magát.)

A második legnagyobb magyar kisebbség Csehszlovákiához került. A három utódállam közül itt alakult ki az 1920-as években európai mércével mérve leginkább demokratikus rendszer. Számos közigazgatási trükk nehezítette azonban a magyarok életét, így például az észak-déli irányban elnyújtott szavazókörzetek bevezetése.

A magyar kisebbség helyzete Jugoszláviában volt a legrosszabb, ahol még az egyébként államalkotó szlovén, horvát, illetve bosnyák nemzetiséget is elnyomták a hatalmat monopolizáló szerbek. Noha mindhárom utódállam nemzetközi szerződésben vállalta a kisebbségi jogok biztosítását, ezeket sok esetben nem tartották be. A kisebbségi sérelmek miatt a Népszövetség csak néhány esetben marasztalta el a jogsértő országot.

Az elcsatolt területeken élő magyarok egyik legnagyobb problémája az volt, hogy miként lehet magyarnak maradni abban az ellenséges közegben, amely számos eszközzel igyekezett a kisebbségeket beolvasztani a többségi nemzetbe. A korszak népszámlálási eredményei azt mutatják, hogy e téren mindegyik utódállam jelentős sikereket ért el, ezek azonban a két világháború között még csak átmenetinek bizonyultak. Sokak esetében ugyanis többszörös identitás alakulhatott ki, különösen a kevert lakosságú területeken.

A nemzeti propaganda egytényezős szólamait (,,Milyen nemzetiségű vagy?") a hétköznapi életre sok esetben nem könnyű lefordítani (például vegyes házasságok, többnyelvűség esetén). E problémák feloldására született például Erdélyben a transzilvanizmus gondolata, amely azt hangsúlyozta, hogy az erdélyiek nem románok, nem szászok és nem is magyarok, hanem erdélyiek. A transzilvanizmus lényegének éppen a sokféleséget, az erdélyiség legfontosabb hagyományának pedig a kisebbségi és vallási toleranciát tekintették. A magyar kisebbségi vezetők eközben arra törekedtek, hogy olyan intézményi hátteret hozzanak létre (magyar sajtó, iskola, egyesületek, párt), amely lehetőséget ad a magyar identitás megőrzésére.

Felértékelődött a kultúra és különösen az irodalom szerepe. A magyar kisebbségek heroikus identitásőrző küzdelmét a magyar külpolitika is igyekezett támogatni, a külügyminisztérium költségvetésének jelentős részét erre fordították.


Erdély kulturális élete a két világháború között

Kós Károly: KIÁLTÓ SZÓ 1921-i számában az Erdélyben magyarként való továbbélés gondolatait kiáltja világgá:

"Két keserű esztendeje már, hogy szemünk nyugat felé néz. Láttuk, hogyan hanyatlott le ottan a nap. Reménykedő, bízó, sóvárgó és fájó szemünk nézte, hogy a könnyünk csordult ki attól.
Mert a nap csak haladt lefelé, hanyatlott egyre, eleinte lassan, aztán gyorsabban, végül lebukott, és az égen csak a vérveres fellegek maradtak.
Most már megdörzsölhetjük szemünket. Egyelőre nincsen tovább. Ez a nap lebukott, ennek vége. És arcunkról letörölhetjük a könnyeket. Még a nyomukat is. [...]
Hát eltemették a régi Magyarországot. Szép temetés volt. Sírját beültették virágokkal, és fejtül hímes fejfát szúrtak. Hogy akik élünk még, sírhassunk és sírjunk, és ne merjen eszünkbe jutni az élet, de örökké lássuk a dombot és a virágos dombon a hímes, csillagos, buzogányos fejfát.
Minket még a temetésre sem hívtak meg...
Belenyugszunk, mert bele kell nyugodnunk ebbe is, és - hiszünk örök életünkben.
Elindulunk új utakon, de magunkkal visszük a nagy temetés emlékét, és egy szilánkot egy keresztre feszített ország keresztjéből.
[...]
Kiáltó szó vagyok: ezt kiáltom!
Nem vigasztaljuk magunkat gyáván azzal, hogy most hibáztatunk.
De viseljük sorsunkat, ahogyan az reánk méretett.
Nem keresünk jogot vagy jogtalanságot, nem igazságot vagy igazságtalanságot, nem várunk méltányosságot, sem kegyelmet.
Nem is kérünk.
Nem kutatjuk, hogy az a nélkülünk, rólunk készült és kötött trianoni szerződés miféle koldusalamizsnát rendelt számunkra.
Nincsen sok értelme ennek.
A mi igazságunk: a mi erőnk.
Az lesz a mienk, amit ki tudunk küzdeni magunknak.
A bátraknak kiáltok hát, a harcolni akaróknak, a kötelességtudóknak, a látni akaróknak, az előrenézőknek.
Álljanak elő, ne szégyenkezzenek, ne duzzogjanak.
Az Élet nem vár, az Élet rohan.
Kiáltó szómmal ezt kiáltom!"
(Kós Károly: Kiáltó szó; 1921. január)


A megmaradásért való küzdelem először az irodalomban kapott szót. Új folyóiratokat alapítottak, ilyen volt például a nevével fémjelzett Pásztortűz, melynek megalapításának gondolata a marosvécsi-kastélyban tartott írótalálkozó eredménye volt. Ezeken a találkozókon esett szó az erdélyi irodalmi és kulturális élet legfontosabb kérdéseiről és a magyarként való továbbélés gondolatainak megvalósításáról is. / Erdélyi Helikon társaság, Kós Károly, Reményik Sándor röpirata, Szabó Dezső stb/


A magyar külpolitika céljai és mozgástere - Mikor mit akart elérni a magyar diplomácia?

Az első világháború után a magyar külpolitika elsődleges célja a tria­noni békeszerződés revíziója, az elveszített területek vissza­szerzése volt. A külügyminisztérium jelentős összegeket fordított a nyugati országokban a revízió ügyének népszerűsítésére. A Bethlen-kormány beillesztette az országot a nemzetközi rendszerbe: kiépült a diplomáciai hálózat, vállalta a teljesítési politikát, majd belépett a Népszövetségbe.

A magyar revízió ügyének első jelentős támogatója a Benito Mussolini vezette Olaszország lett, a két ország örökbarátsági megállapodást írt alá 1927-ben. Mussolini támogatásával a korszak széles körben elismert politikusa és az általa vezetett nyugat-európai nagyhatalom állt a magyar ügy mögé. Az olasz fél számára pedig azért tűnt kedvezőnek a magyar állammal való együttműködés, mert mindkét ország területi követelésekkel lépett fel Jugoszláviával szemben.

Mussolini sokat idézett mondata a trianoni béke revíziójáról:
Elszánt tekintetű, fekete sisakos, egyenruhás férfi alakja az "Egy szerződés nem lehet sírbolt!" jelmondat előtt.

"A múlt évben jelentős változás állott be Magyarország külpolitikai helyzetében. [...] szerződést kötöttünk Olaszországgal, amely nemcsak diplomáciai okmány, mely kiemel bennünket izoláltságunkból, hanem ennél jóval több: [...] a jelen közös érdekeiből fakad. [...] Mi nem tartományokat vesztettünk el. Bennünket földaraboltak. A mi esetünk nem Elzász-Lotaringia esete. A miénk Lengyelország esete. Németország lemondhatott egy tartományáról, de mi fajunk egyharmadáról örökidőkre le nem mondhatunk. [...] Ha valaki a mellényét rosszul gombolta be, öltözékét csak úgy hozhatja rendbe, ha kigombolja, és azután jól gombolja be. Ezekre a határokra végleges békét építeni nem lehet. Ezekre a határokra fel lehet építeni egy börtönt, amelyben mi vagyunk az őrzöttek, és a győzők az őrzők."
(Bethlen István 1928. március 4-i debreceni beszédéből)

"A magyar kormány a területi kérdések tekintetében a Wilson elnök által 14 pont keretében kinyilatkoztatott elvek alapján áll. Ezek szerint a jelenlegi Magyarország határainak közvetlen szomszédságában fekvő magyar többségű területek természetszerűleg az anyaországgal volnának egyesítendők, más nyelvű volt magyar terület Magyarországhoz való csatlakozását az illető terület népének saját szabad elhatározása és népszavazástól kellene függővé tenni."
(A magyar külügyminisztérium 1929. május 2-i körrendelete)


1920-21-ben Csehszlovákia, Románia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia) kölcsönös együttműködési megállapodásokat kötöttek egymással, hogy megakadályozzák Magyarországot revíziós törekvéseiben. A három ország szövetségét a magyar sajtóban és történetírásban kisantantnak nevezzük. IV. Károly második visszatérési kísérlete idején a kisantant fegyveres fellépéssel fenyegetőzött. Ugyanakkor azt is elérték, hogy egyelőre ne vegyék fel Magyarországot a Népszövetségbe, így erre csak egy évvel később került sor. A kisantant 1923-ban a magyar népszövetségi kölcsön folyósításának elhalasztását is elérte.

1927 után a kisantant a magyar revíziós propaganda ellenében fejtette ki saját propagandáját. Hitler hatalomra jutását követően azonban jelentősen csökkent a mozgástere, mivel Németország is revíziópárti lett. Végül ez vezetett a kisantant megszűnéséhez 1938-ban: előbb elfogadták Magyarország fegyverkezéshez való jogát, majd Hitler agressziója nyomán megszűnt Csehszlovákia. Ezzel ténylegesen is feloszlott a kisantant.


Magyar elképzelések a revízió megvalósítására

Etnikai revízió
A határ menti magyar többségű területek visszacsatolása.
Liberálisok, demokraták, és szociáldemokraták. A nagyhatalmak legfeljebb ezt támogatták volna, a magyar közvélemény számára azonban ez volt a minimum, amit csak első lépésnek tekintettek a teljes revízióhoz vezető úton.
Liberálisok, demokraták, és szociáldemokraták. A nagyhatalmak legfeljebb ezt támogatták volna, a magyar közvélemény számára azonban ez volt a minimum, amit csak első lépésnek tekintettek a teljes revízióhoz vezető úton.

Optimális revízió
A nemzetközi körülmények között elérhető legnagyobb mértékű terület visszaszerzése, de legalább a magyar többségű területeké.
A magyar külpolitika hivatalos álláspontja 1927 után.

Teljes (integrális) revízió
A történelmi Magyarország helyreállítása, esetleg Horvát-Szlavónia és Burgenland visszacsatolása nélkül.
A revíziós propaganda ezt hirdette, s a magyar társadalom túlnyomó többsége ezt szerette volna. A világpolitikában ez az álláspont nélkülözte a realitást, még Olaszország és Németország sem támogatta.

A Dunai Konföderáció megvalósulása
A Duna-medence népeinek kibékítésével, a közös érdek alapján létrejövő államszövetség tervezete - hasonlóan Kossuth Dunai Konföderációjához.
Jászi Oszkár, Németh László







Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna: HITVALLÁS - a ,,Magyar Hiszekegy"
A Magyar Hiszekegy címmel érkezett három soros ima a Horthy-korszak ,,nemzeti imája" lett. A később Hitvallás címen 15 szakaszossá bővített verset Szabados Béla zenésítette meg. Az ima, illetve belőle a dal olyan korszakban keletkezett, melyben nem volt olyan politikai irányzat, mely ne értett volna egyet a határrevízióval.


MAGYAR HISZEKEGY

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,


Hiszek Magyarország feltámadásában.

1920


HITVALLÁS

Ez az én vallásom, ez az én életem,
Ezért a keresztet vállaimra veszem,
Ezért magamat is reá feszíttetem.

Szeretném harsogni kétkedők fülébe,
Szeretném égetni reszketők lelkébe,
Lángbetűkkel írni véres magyar égre:

Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,
Ezzel porba zúzod minden ellenséged,
Ezzel megválthatod minden szenvedésed.

E jelszót, ha írod lobogód selymére,
Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe,
Halottak országát feltámasztod véle.

Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted,
Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted,
Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved.

Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél,
Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél,
Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél.

Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött,
Mert az minden halál és kárhozat fölött
Az élet Urával szövetséget kötött.

Annak nincs többé rém, mitől megijedjen,
Annak vas a szíve minden vésszel szemben,


Minden pokol ellen, mert véle az Isten!

Annak lába nyomán zöldül a temető,
Virágdíszbe borul az eltiport mező,
Édes madárdaltól hangos lesz az erdő.

Napsugártól fényes lesz a házatája,
Mézes a kenyere, boldogság tanyája,
Minden nemzetségén az Isten áldása.

Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő,
Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő,
Magyar legyen hited s tied a jövendő.

Magyar, legyen hited és lészen országod,
Minden nemzetek közt az első, az áldott,
Isten amit néked címeredbe vágott.

Szíved is dobogja, szavad is hirdesse,
Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este,
Véreddé hogy váljon az ige, az eszme:

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!

1921


Magyar Hiszekegy / Magyar hitvallás

Link



Mit jelentett a revíziós propaganda a mindennapokban?

1918-ban több olyan szervezet jött létre, amely a történeti Magyarország területi egységének megőrzése érdekében kampányolt. A legjelentősebb a Területvédő Liga volt. A trianoni béke megkötése után a magyar államnak fel kellett oszlatnia ezeket. A megszüntetett szervezetek azonban hamar újjáalakultak, a feloszlatott Területvédő Liga helyett létrejött a Nemzeti Szövetség. 1927-ben a kormány revíziós külpolitikáját támogató országos mozgalom szerveződött: a Magyar Revíziós Liga. A Liga, amelynek elnöke a köztiszteletben álló író, Herczeg Ferenc lett, a világ legkülönbözőbb nyelvein adott ki propagandaműveket.

A mindennapokban is a revízió szükségességét hangoztató jelmondatok és jelképek vették körbe a kor emberét. Ott szerepeltek a boltok kirakataiban, hirdetésekben, használati tárgyakon. A gyerekeknek revíziós társasjáték is készült. Számos irodalmi alkotás dolgozta fel az ország megcsonkításának fájdalmát, és a téma előzményeivel a történettudományi szakmunkák is bőven foglalkoztak. A legismertebb irredenta vers a Papp-Váry Elemérné által írt Magyar Hiszekegy volt, melyet minden tanítási nap kezdetén elmondtak az iskolákban. Az oktatásban számos módon tettek hitet Nagy-Magyarország egybetartozásáról és a revízió elkerülhetetlenségéről. Az Erdély elvesztésére emlékeztető Székely himnusz ugyancsak ekkor született, szövegét Csanády György írta 1921-ben, és hamarosan meg is zenésítették.

A vers első strófája eredetileg így szólt:

Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcától zajló tengeren.
Fejünk az ár ezerszer elborítja,
Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, Istenem!







Szépen rendezett városi köztér közepén egy Trianoni békeszerződés revíziójának sürgetésére sarkalló ábra rajzolódik ki dísznövények szirmaiból.
Az elvesztett országrészeket visszakövetelő irredenta mozgalom kultikus központja a fővárosi Szabadság téren alakult ki. A téren 1921-ben avatták fel a négy égtáj veszteségeit megjelenítő szobrokat. A tér közepén pedig 1928. augusztus 20-án felállították az Ereklyés Országzászlót, mely félárbocra volt eresztve a nemzeti gyász jeleként. A zászlórúd esküvésre emelt kézben végződött, mely a területvesztésbe bele nem törődő ,,Nem! Nem! Soha!" revíziós ígéretet jelképezte. A teret Nagy-Magyarországot mintázó virágszőnyeg is díszítette.


,,Mi nem tartományokat vesztettünk el. Bennünket földaraboltak. A mi esetünk nem Elzász-Lotaringia esete. A miénk Lengyelország esete."
(Bethlen István, 1928) Mit jelent a beszédben ,,Lengyelország esete"?







Lord Rothermere

A magyar revízió ügye mögé állt egy angol arisztokrata: Rothermere grófja, Harold Sidney Harmsworth. Rothermere lord támogatása azért volt látványos, mert ő adta ki a népszerű The Daily Mail című újságot. Ebben több cikket közölt a versailles-i békerendszer igazságtalanságairól, és kiemelte azt a méltánytalanságot, hogy több millió magyar kényszerül idegen uralom alatt élni, ami nem egyeztethető össze a népek önrendelkezési jogával. A magyar kérdést olyan problémának láttatta, amely nyugtalanságot szül Közép-Európában, és a békét veszélyezteti.
Vadi új repülőgép áll egy kifutópályán, indulásra készen, kíváncsian várakozó embertömeg közepette.







Endresz György a Justice for Hungary fedélzetén (1931). Rothermere gróf 10 ezer dollárt ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki első ízben repül át New Yorkból Budapestre. Az ő javaslatára kapta a repülőgép a Justice for Hungary (,,Igazságot Magyarországnak") nevet

"Amit Magyarország részére követelek, nem egyéb, mint az elemi igazság. A háború előtti határokhoz való visszatérés gondolata nem jöhet szóba. Magyarországnak meg kell fizetnie a vereség árát. De ez nem ok arra, hogy olyan igazságtalanságokkal sújtsák, amilyeneknek az eltörléséért indult kimondottan a háború. Magyarországnak teljesen jogos megalapozott igénye, hogy visszaszerezze túlnyomóan magyarlakta területeit."
(Lord Rothermere cikkének részlete The Daily Mail című újságjában; 1927)


Rothermere a Trianon előtti Magyarország visszaállítása mellett tett hitet.
Rothermere az etnikai alapú revíziót támogatta.
Rothermere ellenezte a területi revíziót.










 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Magyarok a Kárpát-medencében
  2022-06-14 20:15:30, kedd
 
 




MAGYAROK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN


Hány magyar él a történelmi Magyarország területén?

A világban élő magyarok számát szeretik tizenötmilliósnak tekinteni, holott számos tudományos kutatás kimutatta, hogy ez a szám hamis, erősen túlzó. Ugyanígy erős felkerekítés a Kárpát-medencében élő magyarok számát 13-14 millióra tenni, a valós adatok ennél nemcsak most, hanem évtizedekkel korábban is mást mutattak. A tévedés egyik oka az, hogy míg a Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában stb. élő magyarokat saját nemzetbevallásuk alapján számítják bele a magyarságba, addig Magyarország összlakosságát illetően az illetőséget és állampolgárságot veszik alapul, nem pedig a nemzetiséget. Holott a cirka 10 milliós magyarországi lakosságból kevesebb, mint 8,5 millió vallja magát nemzetiségében is magyarnak. A tudományosság megköveteli, hogy ha a szomszédos országok magyarjai esetében a nemzetiség megvallását veszik alapul a számlálásnál, akkor ugyanazt az elvet kell érvényesíteni Magyarország lakosaira is. Tehát eleve ugrott kb. 1,5 millió, és a számlálás nem úgy kezdődik, hogy 10 millió plusz..., hanem maximum 8,5 millió plusz. Sőt, mint kiderült, 2011-ben már ez a nyolc is fél is erős felkerekítésnek számíthatott.


magyarok-karpat-medenceben





A Kárpát-medencében élő magyarok száma 2011-ben

Magyarország - 8.314 ezer
Románia - 1.225 ezer
Szlovákia - 459 ezer
Szerbia - 251 ezer
Ukrajna - kb. 141 ezer
Horvátország - kb. 14 ezer
Ausztria - kb. 10 ezer
Szlovénia - kb. 4 ezer
ÖSSZESEN, kerekítve - 10.4 millió magyar él a Kárpát-medencében

KSH (magyar Központi Statisztikai Hivatal) 2013-ben a következőket állapította meg a 2011-es adatokra vonatkozóan a Kárpát-medencében élő magyarok számát illetően:

A Kárpát-medencében a 2011. évi népszámlálások alkalmával a teljes lakosság száma hozzávetőleg 25 millió 700 ezer volt, és mintegy 10 millió 400 ezren (40,5 százalék) vallották magukat magyar nemzetiségűnek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézete 2013 májusában.

A részleteket illetően kifejtették: 2011-ben Magyarországon és a legtöbb szomszédos országban népszámlálást tartottak. Legkorábban, 2011 áprilisában Horvátországban volt népszámlálás, Szlovákiában májusban, Magyarországon, Romániában és Szerbiában pedig októberben. Ukrajnában és Szlovéniában nem tartottak népszámlálást, így részben a korábbi népszámlálási adatokat, részben az időközi hivatalos statisztikákat, részben szerint a demográfiai becsléseket kellett alapul venni.


A Magyarországon élő magyarok száma

Magyarországon 9.937.628 embert írtak össze 2011-ben, és közülük 8.314.029-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek kizárólagosan vagy más nemzetiség mellett. Ez 83,7 százalékos arányt jelent. Tíz évvel ezelőtt még 9.416.045-en, az akkori népesség 92,3 százaléka állította magáról ugyanezt.


A határon túli magyarok száma

Romániában a lakosság lélekszáma valamivel meghaladja a 19 milliót, és ebből mintegy hat és fél millió a tágan vett Erdély lakossága - írták. Az erdélyi területeken a lakosság szűk háromnegyede (74,38 százaléka) vallotta magát románnak, és majdnem egyötöde (18,91 százaléka) magyarnak. A magyar nemzetiségűek száma Erdélyben 1 millió 225 ezer volt, míg Románia egyéb részein 13 ezer. Az előző romániai népszámlálás óta eltelt időben a magukat magyar nemzetiségűeknek vallók száma mintegy kétszázezerrel csökkent. Ez a csökkenés kivétel nélkül minden erdélyi megyében megfigyelhető. A terület 16 megyéjéből ötben - Arad, Krassó-Szörény, Hunyad, Szeben és Temes megyékben - a csökkenés mértéke elérte vagy meghaladta a 25 százalékot. Ezeken a szórványterületeken “a magyar közösség teljes felszámolódása reális közelségbe került".

Szlovákiában a lakosság lélekszáma 5 millió 397 ezer, ebből magyar nemzetiségűnek vallották magukat 459 ezren (8,5 százalék), szlováknak pedig 4 millió 353 ezren (80,7 százalék). Az ország nyolc kerületéből kettő - Nagyszombat és Nyitra - esetében 20-25 százalék a magyar nemzetiségűek aránya, míg három másik kerületben (Kassa, Besztercebánya, Pozsony) szórványban, de nem elhanyagolható számban élnek magyarok. Az előző, 2001-es népszámlálás óta az ország lakossága kissé, 0,3 százalékkal nőtt, de mind a magyarok, mind a szlovákok száma és aránya visszaesett.

A szerbiai népszámlálás eredményei szerint a Vajdaság lakosságszáma már jócskán kétmillió alá süllyedt, és itt 251 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek - közölték. Szerbia Vajdaságon kívüli területein alig néhány ezren mondták magukat magyar nemzetiségűnek, így e csoport aránya 13 százalék a Vajdaságon belül és 3,5 százalék egész Szerbiában. Nincs olyan körzet, ahol a magyar nemzetiségűek abszolút többséget alkotnak, de kettőben - Észak-Bácskában és Észak-Bánátban - 41 és 47 százalékos arányukkal relatív többségben vannak.

Az Ukrajna nemzetiségi összetételére vonatkozó adatok a 2001-es népszámlálásból származnak, ekkor Kárpátalja megye 1 millió 255 ezer lakosából mintegy 152 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek - emlékeztetett a KSH. Becslések szerint jelenleg mintegy 141 ezer lélekszámú lehet Kárpátalján a magyar nemzetiségűek csoportja, a megyében összesen 1.249.000-en élnek a hivatalos 2011-es nyilvántartás szerint.

Horvátországban a 2011-es eredmények szerint 14.048-an (2001-ben 16.595-en) mondták magukat magyar nemzetiségűnek, és közülük csak 8.249-en éltek a Drávaszöget is tartalmazó Eszék-Baranya megyében, a többiek szétszórtan Horvátország egyéb területein. Eszék-Baranya megyében egyébként összesen 305 ezren élnek, a magukat magyarak vallók aránya kevesebb mint 3 százalék.

Ausztriában a népszámlálás eredményei csak a születési helyre és az állampolgárságra vonatkoznak, így kizárólag a bevándorlók számának megbecsülésére jók. Burgenland esetében részben becslésekre hagyatkoztak, kiindulási értéknek a magyar nyelvet beszélők 2001-es létszámát vették. Mivel “a Magyarországról az elmúlt években meginduló tömeges kivándorlási hullám" egyik célországa Ausztria, és Burgenland esetében is jelentős bevándorlás volt megfigyelhető, úgy becsülik, hogy itt a magyar nemzetiségű lakosság száma mintegy 10 ezerre nőhetett az elmúlt évtizedben.

Szlovéniában nem tartottak hagyományos népszámlálást, a KSH becslésében a magyar nemzetiségűek létszámát 4.000-re tették.

Összességében a tíz évvel ezelőtti népszámlálások eredményeihez viszonyítva a Kárpát-medence lakosságszáma csökkent, és a csökkenés nagysága meghaladta az 1 millió 100 ezret. A régióban kivétel nélkül csökkent a magyaron kívüli jelentősebb államalkotó nemzetek tagjaiként összeírtak létszáma is.

Fontos tendencia az is, hogy az ezredfordulót követő évtizedben a magukat magyar nemzetiségűként megjelölők csökkenésének üteme felgyorsult, a korábbi bő egymilliós csökkenést mintegy egymillió négyszázezres követte, aminek oka jelentős részben a nemzetiségükről nem nyilatkozók számának növekedése is lehet.

A magyarok száma kb. 10 millió. A Kárpát-medencében 2011-ben 25 millió 700 ezer fő élt, ebből 10 millió 400 ezren (40,5 %) vallották magukat magyarnak. Azóta ez csökkent. Jelentős a csökkenés Kárpátalján is. Kárpát-medence, népszámlálás, magyarok száma, a magyarság fogyása a történelmi Magyarország területén, lakos, 10 millió, a 13-14 vagy 15 millió illúzió

Kárpátalja ma Ukrajna része, dél-nyugati megyéje. Területe 12 777 km2. Összlakossága 1.254.000 fő. Székhelye Ungvár városa. A kárpátaljai magyarok száma 2001-ben 150 ezer, 2011-ben kb. 140 ezer fő.

Link



Szomszédaink, a magyarok - Románia

Link



Szomszédaink, a magyarok - Szlovákia

Link



Szomszédaink - Szerbia Vajdaság

Link



A legdélebbi magyarok

Link



Szomszédaink, a magyarok - Kárpátalja

Link



Kárpátaljai tragédia - dokumentumfilm 52 percben

Link



Miért nem csatlakozhatott Kárpátalja Magyarországhoz? Facebookon közel 77 ezres megtekintés!

Link



Azelőtt magyarok voltunk - Burgenland múltja

Link



Háború Ukrajnában (2022-06-13)

Link





 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Trianon – Miért írta alá Magyarország a békeszerződést
  2022-06-03 22:00:26, péntek
 
 








TRIANON - MIÉRT ÍRTA ALÁ MAGYARORSZÁG A BÉKESZERZŐDÉST?

Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság


Az utóbbi évtizedekben a magyar közvélemény egy részében nem egyszer merült fel a kérdés, hogy ha Magyarország számára már a korszakban jól láthatóan katasztrofális következményekkel járt a világháborúban győztes nagyhatalmak trianoni döntése, hazánk vezetése mi okból adta kézjegyét az új határokat meghúzó békeszerződéshez. Nem lett volna-e erkölcsileg vállalhatóbb, illetve a remélt revízió szempontjából praktikusabb is, ha Magyarország nem ismeri el területeinek elcsatolását?



Trianon - aláírás előtt
1920. június 4. Magyarország képviselői a trianoni békeszerződés aláírása előtti pillanatokban.





A kortársak számára ez a kérdés nem volt ennyire egyszerű. Létezett ugyanis kedvezőtlenebb alternatíva a béke 1920. június 4-ei aláírásánál és a Trianonban meghúzott határok valósággá válásánál. Emellett fontos tisztában lenni azzal, hogy az elcsatolt területek nem az aláírást követően kerültek ki a magyar állam tényleges fennhatósága alól, hanem már jóval korábban. A szerződés jelentős részben a már fennálló állapotokat szentesítette.

1918. november 13-án Magyarország és az antant fegyverszüneti megállapodást írt alá Belgrádban, amely rendezte a háború balkáni és román frontjának helyzetét.[1] Magyarországnak a Beszterce-Marosvásárhely-Arad-Szabadka-Pécs-Dráva vonalon belülre kellett visszavonnia fegyveres erőit. Ez azt jelentette, hogy a szűken vett történelmi Erdély, a Bánság keleti fele, valamint a későbbi Vajdaság már 1918-ban román, illetve szerb megszállás alá került.

A fegyverszüneti tárgyalások alatt, november 8-án a csehszlovák kormány parancsot adott a Felvidék megszállására. A harcok váltakozó sikerrel folytak, míg végül csehszlovák nyomásra december 21-én Stephen Pichon francia külügyminiszter kijelölte a feleket elválasztó demarkációs vonalat. A magyar kormány kénytelen volt kiüríteni a Dunától, az Ipolytól, valamint a Rimaszombat-Ungvár vonaltól északra eső területeket. Így 1919 elejére a Magyarországot és Csehszlovákiát elválasztó nem hivatalos határ jelentős mértékben megegyezett az 1920-ban meghúzottal. (Ugyan 1919 május-júniusában a Tanácsköztársaság vissza tudta foglalni a Felvidék jelentős részét, Georges Clemenceau francia miniszterelnök - az engedményért nemzetközi elismerést kilátásba helyező - felszólítására ismét kiürítette azt.)



1918 tele. A megszállt Kassa





A szomszédos államok arra törekedtek, hogy a párizsi békekonferencia kész helyzet elé kerüljön, amikor területi követeléseik jogosságáról dönt. Ezért hadseregeik átlépték a demarkációs vonalakat és megkezdték a később nekik ítélt területek elfoglalását.

1918. december 12-én Henri Berthelot tábornok, a romániai francia katonai misszió vezetője feljebbvalói tudta nélkül engedélyezte a román hadseregnek a fegyverszüneti vonal átlépését. A románok a Máramarossziget-Nagybánya-Zilah-Zám vonalig nyomultak előre, mire az antant visszaszerezte az irányítást az események felett. (Ezzel egy időben a csehszlovák haderő Losoncot és Balassagyarmatot foglalta el.) 1919. februári döntésükkel a szövetségesek végül engedélyezték Romániának az előrenyomulást a Szatmárnémeti-Nagyvárad-Arad vonalig. A Tanácsköztársaság által kifejtett katonai ellenállás miatt azonban a románok csak áprilisban tudták ezt a területet, a történelmi Partiumot elfoglalni. Ugyanakkor stratégiai okokból, az antant akaratával szembemenve, hadseregük egészen a Tiszáig nyomult előre. 1919 áprilisának végén tehát a később Romániának ítélt terület egésze román uralom alatt állt.



A román hadsereg a Tiszánál
1919 tavasza. I. Ferdinánd román király a Tiszát elérő román katonákkal.





A fentiekből látható, hogy az aláírás megtagadásának nem lett volna gyakorlati jelentősége: Magyarország az elcsatolt területeket már jóval a békekötés előtt elveszítette. A következőkben az elvi és politikai megfontolásokat vesszük sorra.

A magyar küldöttségben a békeszerződés aláírásának megtagadása már a végleges szöveg megszületése előtt felmerült. 1920 februárjában gróf Apponyi Albert, a delegáció elnöke azon véleményének adott hangot, hogy ha Magyarország nem kap jelentős területi engedményeket, ne írja alá a szerződést. Amikor márciusban világossá vált, hogy a győztes nagyhatalmak már nem nyúlnak hozzá az általuk megalkotott békerendszerhez, a magyar békeküldöttség megvitatta az alá nem írás kérdését. Arra jutottak, hogy a békefeltételek visszautasítása Magyarországgal szembeni gazdasági szankciók bevezetéséhez vezetne, ami a háború utáni nehéz helyzetben a magyar kereskedelmi és pénzügyi élet összeomlását hozná el. Gróf Teleki Pál, a delegáció egyik főmegbízottja, későbbi miniszterelnök egyenesen a főváros élelmiszer-ellátásának összeomlásától tartott. Mindennek pedig súlyos következményei lehettek volna az ország társadalmi rendjére és politikai berendezkedésére nézve. Popovics Sándor főmegbízott, a Magyar Nemzeti Bank későbbi elnöke így fogalmazott ezzel kapcsolatban: ,,Olyan nyomor következhet, hogy a kormányzás azok kezébe kerülhet, akik hajlandóak bármi áron aláírni a békét, akár még súlyosabb feltételek mellett is". A tömeges elégedetlenség akár oda is vezethetett volna, hogy a Tanácsköztársaság hónapjai után éppen berendezkedő konzervatív-liberális rendszer helyébe valamely politikai szélsőség lép. Tehát a kortársak, akik végül a trianoni békeszerződés aláírása mellett döntöttek, úgy ítélték meg, hogy a győztesek előbb vagy utóbb képesek lesznek Magyarországot rákényszeríteni az aláírásra, és egy ilyen küzdelemben legyengült ország alkupozíciói csak tovább romlanak. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szomszédos államok mindegyikének további, a trianoni békén túlmenő területi igényei voltak hazánkkal szemben, így Magyarországnak nem állt érdekében kivívni az antant még erőteljesebb ellenszenvét, és a területi kérdést ilyen körülmények között nyitva tartani. Összességében az aláírással szembeni ellenszegülés csak az ország nehezen helyreállított belső stabilitását sodorta volna veszélybe.

Összefoglalva tehát, a trianoni békeszerződés alá nem írása nem változtatta volna meg a tényt, hogy az elveszített területek 1920 júniusában már más országok uralma alatt álltak, ugyanakkor jelentősen csökkentette volna a későbbi bethleni konszolidáció sikerének esélyét.


Link




A belgrádi fegyverszünet megkötése

Link



Magyarország megszállása 1.

Link



A Felvidék cseh megszállása

Link



A történeti Erdély román megszállása 1918-1919-ben

Link



A MEGÉLT TRIANON

Link








Trianon - A legsúlyosabb csapás egy ezer éves államra, és az utána következő 100 év története.

Link



Trianon 100

Link



100 ÉVVEL TRIANON UTÁN I.-II.

Link



Trailer - 100 ÉVVEL TRIANON UTÁN

Link



HU,,... 100 évvel Trianon után - Él Bihar, élteti szent hite!"

Link



A magyar nemzet 100 évvel Trianon után

Link



Trianon-film

Link
















 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Attila Hun Birodalma
  2022-05-25 22:30:53, szerda
 
 




ATTILA HUN BIRODALMA


Attila Hun Birodalma "Csak" ekkora volt!

És mégsem tanítják a magyar iskolákban!

Hogy csinálta???

Hogy tudta megszerezni, és fenntartani?

Büszkék lehetnénk a HUN származásunkra, ha ilyen elődeink voltak.

De ezt nem akarják. Azt akarják, hogy te kisebbségtudattal nőj fel, hogy örülj neki, ha a szomszédos országok köszönnek nekünk.

Ennek kellene véget vetni. A gyerekek igenis tudják meg, hogy honnan, kitől származunk, és legyenek büszkék az őseinkre!

Nem véletlenül akarnak minket a betonba döngölni, tudják nagyon jól, hogy kik vagyunk, és mire vagyunk képesek!

Attila leszármazottait nem lehet eltaposni!








ATTILA, A HUN KIRÁLY



Attila (uralkodott i. sz. 434-453) a hunokként ismert ókori nomád nép vezére és az általa létrehozott Hun Birodalom királya volt. Neve jelentése "Atyácska", és egyes történészek szerint ez nem is a születési neve, hanem egy "tiszteletteljes becenév, amit trónra lépésekor kaphatott" (Man, 159). Azokon a területeken, ahol a csapatai végigvonultak, az ellenségei és a lakosság körében a neve egyet jelentett a terrorral.

Attila többször betört Germánia térségébe és az ott élő lakosságot a Nyugatrómai Birodalom határain belülre űzte, ami hozzájárult a birodalom bukásához az i. sz. 5. század végén. Különösen a vizigótok beáramlása és későbbi felkeléseik játszhattak jelentős szerepet Róma bukásában. A római hadsereg soha nem heverte ki az i. sz. 378-ban a hadrianopoliszi csatában a vizigótoktól elszenvedett vereséget. Sőt, a vizigót győzelem hatására a hunok csatlakoztak korábbi vetélytársaikhoz és immár együtt fosztogattak a rómaiak területén. Róma nyilvánvaló gyengeségét látva, hatalomra kerülése után Attila nyugodt szívvel kötött és szegett meg szerződéseket (mint pl. a margusi békeszerződést i. sz. 439-ben), nem kellett következményektől tartania, szabadon pusztított, és többnyire nem ütközött ellenállásba a római városokban és településeken. A római hadsereg már nyilvánvalóan nem az a legyőzhetetlen haderő volt, mint egykor.


Attila kiváló lovas és hadvezér volt, a birodalmát pedig az erőteljes személyisége tartotta össze.

Attila képes volt összetartani egy gyakran különböző törzsekből (pl. alánokból, alemannokból, és osztrogótokból) álló sereget, ellentétben a kor római hadvezéreivel, akiknek problémát okozott a nem római csapattestek kordában tartása. (Ennek egyik legékesebb példája a római Litorius gótok elleni hadjárata i. sz. 439-ben, amikor Litorius nem tudta meggátolni, hogy a hun szövetségesei végigrabolják a környéket, ahol elhaladtak.) Attila kiváló lovas és hadvezér volt, a birodalmát pedig tekintélyt parancsoló személyisége tartotta össze. Amellett, hogy a korszak legeredményesebb haderejévé tette a hunokat, szinte a semmiből felépített egy hatalmas birodalmat nem egészen tíz év alatt. Hatalma csúcsán ez a birodalom Közép-Ázsiától a mai Franciaországig és a Duna völgyéig terjedt. Amikor Attila i. sz. 453-ban meghalt, a fiai megpróbálták összetartani a birodalmat, de az i. sz. 469-re szétesett.


Fiatalkora és felemelkedése


Attila születési helye és ideje ismeretlen. Peter Heather történész a következőket írja:

Elképesztően hiányosak a hunokkal kapcsolatos ismereteink. Azt sem tudjuk, milyen nyelven beszéltek. Az Attila idejéből származó nyelvészeti emlékek nagy része személynevekre - a hun uralkodók és udvartartásuk neveire - korlátozódik. De addigra a germán lett a Hun Birodalom közvetítőnyelve, és a feljegyzett nevek nagy része biztosan vagy legalább valószínűleg germán eredetű. Az iráni, a türk, és a finnugor (mint később a magyar) nyelvek merültek fel, de az igazság az, hogy nem tudjuk milyen nyelven beszéltek a hunok, és valószínűleg soha nem is fogjuk megtudni. Hasonlóan kevés bizonyítékunk van a hun vándorlás okaira és formájára vonatkozólag. Ammianus [ókori történetíró] szerint nem kell magyarázatot keresni: "Az egész szerencsétlenségnek magvait és ama különféle csapások eredetét, a melyeket Mars dühe idézett fel, mialatt szokása szerint mindent lángba borított, tudtommal a következőkben kell keresnünk. A húnok nemzete, a melyről régi kútfőink csak keveset tudnak, a Maeotis ingoványain túl a jeges-tenger felé lakik. Vadsága meghalad minden képzeletet." [Ammianus Marcellinus reánk maradt történeti könyvei, XXXI. 2., ford. Pirchala Imre]. Egyszerűen olyan vadak voltak, hogy természetes volt nekik, hogy megtámadták a környező népeket. Más források is hasonló képet festenek a hunok vadságáról. (209)


Attila, hun király





Bár manapság előfordul, hogy Hungysung Vladdysurf néven említik Attila anyját, ez a név modern kitaláció, valójában nem tudjuk mi volt az anyja neve. Az apja neve Mundzuk volt, és a nagybátyja, Ruga (más néven Ruas vagy Rugila) volt a hunok királya. Attila és a bátyja Bleda (más néven Buda) fiatalon megtanultak az íjjal bánni, lovagolni, lovakról gondoskodni, és harcolni. Latinul és gótul is megtanultak, így a rómaiakkal és a gótokkal is tudtak tárgyalni. A történészeket megosztja a kérdés, hogy mennyit is tudunk valójában Attila fiatalkoráról. Néhányan (pl. John Man) úgy tartják, hogy semmit sem tudunk biztosan, még a születési nevét sem, és a későbbi eredményeiből nem kéne a fiatalkorára vonatkozó következtetéseket levonni.

Total War: ATTILA Documentary
Link

Nem tudjuk, hogy Rugának voltak-e fiai, Mundzuk pedig még a fiúk gyerekkorában meghalhatott, mindenesetre Bleda vagy Attila lehetett Ruga örököse; az oktatásuk és katonai kiképzésük a uralkodással járó feladatokra készíthette fel őket (bár néhány történész, pl. Christopher Kelly, felvetette azt a lehetőséget is, hogy Attila és Bleda egy hadjárat közben megölhette Ruga fiait, hogy így ragadják magukhoz a hatalmat, Man szerint kerülni kell az ilyen feltételezéseket.) Valószínűleg mindkét fiú már egészen fiatalon is részt vehetett a hunok haditanácsain és tárgyalásain. A hunok már Attila trónra lépése előtt is félelmetes haderőnek számítottak, de az uralkodása alatt még inkább azzá váltak. Kiváló lovasok voltak, és az ókori leírások szerint a lovaik is haraptak és rúgtak csata közben. Michael Lee Lanning, történész és az amerikai hadsereg egykori tisztje, a következőképp írja le a hun hadsereget:

A hun katonák több rétegnyi, állati zsiradékkal vastagon bekent bőrruhát viseltek, ami hajlékony és esőálló volt. Bőrborítású acélsisakjaik és a nyakuk és válluk körül viselt láncing további védelmet biztosított a hun lovaskatokák számára mind nyilak, mind kardcsapások ellen. A hun harcosok puha bőrcsizmát viseltek, ami lovagláshoz kiváló volt, de gyalogláshoz nem a legjobb választás. Ez azonban megfelelt a katonáiknak, mivel a hunok sokkal komfortosabban mozogtak a nyeregben, mint a talajon. (62)

Amikor Ruga egy Konstantinápoly elleni hadjárat közben i. sz. 433-ban meghalt, Attila és Bleda lépett a helyére. Lanning ezt írja:

Attila megörökölt egy sereget, ami évszázadok óta a szomszédaival, főleg a Keletrómai Birodalommal, háborúzott. Ruga hadműveleti olyan sikeresek voltak, hogy Róma minden évben hadiadót fizetett neki a béke fenntartásáért cserébe. (61)

A testvérek közösen uralkodtak - mindketten a saját területeik és az ott lakó népesség fölött - és, ahogy Lanning megjegyzi, gyakran kerültek kapcsolatba a Keletrómai Birodalommal, akik korábban ugyan zsoldosként alkalmazták a hunokat a Róma határait fenyegető törzsek ellen, mostanra már azért fizettek a hunoknak, hogy ne támadják meg őket.


Attila serege - The Creative Assembly (Copyright)





I. sz. 439-ben Attila és Bleda együtt kötötték meg Rómával a margusi békeszerződést. A szerződés értelmében Róma, a korábbiakhoz hasonlóan, a békéért cserébe fizetett a hunoknak, és nagyjából ez is maradt a római-hun kapcsolatok vezérelve egészen Attila haláláig. Flavius Aetius, római hadvezér, aki ifjúkorában a hunok túsza volt, beszélte a nyelvüket, és segédcsapatokként használta is a hunokat a birodalom hatalmai harcai során, már i. sz. 435-ben megállapodott a hunokkal. A margusi békeszerződés kiterjesztette az Aetius-féle megállapodást: a rómaiak megígérték, hogy visszaküldik a birodalom területéről a hun menekülteket, Róma nem lép szövetségre a hunok ellenségeivel, biztosítja a szabad kereskedelmet, és természetesen "évi 317 kg [700 font] aranyat fizet Attilának és Bledának" (Kelly, 118). Cserébe a hunok megígérték, hogy nem támadják meg Rómát, nem lépnek szövetségre Róma ellenségeivel, és megvédik a dunai határt és Római Birodalom provinciáit.

Miután megkötötték a szerződést, a rómaiak visszavonhatták a csapataikat a dunai régióból és a Szicíliát és Észak-Afrikát fenyegető vandálok ellen küldhették őket. A margusi szerződés megkötése után a hunok kelet felé fordultak, háborúba bocsátkoztak a Szászánida Birodalommal, de ott visszaverték őket, így visszatértek a bázisukra, az Alföldre. Így, hogy az eddig a határt védő római csapatok Szicíliában harcoltak, a hunoknak újra lehetőségük nyílt a fosztogatásra. Kelly azt írja, hogy "Mihelyt a kémeik megbizonyosodtak róla, hogy a flotta valóban elindult Szicília felé, Attila és Bleda támadást indítottak a dunai régióban" (122). Arra hivatkoztak, hogy a rómaiak megszegték a margusi békeszerződést, amikor nem küldték haza az összes római területen tartózkodó hun menekültet, és azt állították, hogy a római püspök titokban hun területre merészkedett és hun sírokat szentségtelenített meg és rabolt ki - a püspök kiadatását kérték.


Attila és Bleda seregei betörtek a határ menti területekre és kifosztották Illyricum provincia városait.

Theodosius egyik hadvezérét, Flavius Aspart, küldte Attilához és Bledához, de a tárgyalások nem hoztak eredményt. Attila a közelmúltban feldúlt sírokat mutatott Asparnak, de azt lehetetlen volt megállapítani, hogy ki dúlta fel a sírokat és mit vitt el. Bizonyíték hiányában Aspar megtagadta a püspök kiadatását és azt állította, hogy nincs tudomása arról, hogy hun menekültek római földön bujkálnának Attila és Bleda elől. A hunok ragaszkodtak a követeléseikhez, de Aspar nem engedett, így patthelyzet alakult ki. Aspar visszatért Konstantinápolyba, hogy beszámoljon Theodosiusnak a történtekről, de úgy tűnik, hogy nem tartott hun támadástól. A szóban forgó menekültek olyan hunok voltak, akik Attila uralma elől menekültek el, és Attila szerette volna visszakapni őket mielőtt felkelést szítanának ellene. Mint végül kiderült, voltak római területen élő menekültek (akiket később át is adtak a hunoknak) és a püspök, akinek Attila a kiadatását követelte, valószínűleg tényleg bűnös volt a sírrablások ügyében és később árulást követett el, Margus városát is a hunok kezére játszotta, szóval Aspar jobban járt volna, ha simán kiadja a püspököt és a menekülteket.

Mivel nem ez történt, a hunok szemében a rómaiak megszegték a szerződést, így Attila felkészült a háborúra. Miközben Aspar i. sz. 441 nyarán Konstantinápoly felé tartott, Attila és Bleda seregei betörtek a határ menti területekre és kifosztották Illyricum provincia városait, amelyek virágzó római kereskedelmi központok voltak egyben. Ezután margusi békeszerződést semmibe véve, Margus városa ellen vonultak és lerombolták (a püspök segítségével, aki kinyitotta nekik a kaput). II. Theodosius (i. sz. 401-450) ezek után semmisnek nyilvánította a szerződést és visszahívta a római csapatatokat provinciákból, hogy megállítsa a hunok pusztítását. Attila és Bleda válasza az ellenség teljes lerohanása volt, útközben pedig kifosztották, majd lerombolták a római városokat, és 20 mérföldre megközelítették Konstantinápolyt, a római fővárost. Naissus városát, Nagy Konstantin szülőhelyét, porig rombolták, és a város nem is épült újjá a következő évszázadban. Amíg a római seregben szolgáltak, a hunok rengeteget tanultak az ostromháborúról, és ezt a tudást kamatoztatva egész városokat, mint pl. Naissust, töröltek el a föld színéről. Támadásuk sikerében az is közrejátszott, hogy teljesen váratlan volt. II. Theodosius annyira biztos volt benne, hogy a hunok tartják majd magukat a szerződéshez, hogy meg sem hallgatta az ellenvéleményeket. Lanning így kommentálja a helyzetet:

Attila és a bátyja nem sokra tartották az egyezségeket, a békét meg még annál is kevesebbre. Ahogy elfoglalták a trónt, azonnal támadásba lendültek Róma ellen és mindenki más ellen is, aki csak az útjukba került. A következő tíz évben, a hunok elfoglalták a mai Magyarország területét és betörtek Görögországba, Spanyolországba, és Olaszországba is. A zsákmányolt kincseket Attila hazaküldte, az ellenség katonáit pedig a saját seregébe állította, miközben a lerohant városokat felgyújtotta, a civileket pedig megölte. A háború jövedelmezőnek bizonyult a hunok számára, de nem a vagyon volt az egyetlen céljuk. Attila és a serege minden bizonnyal élvezte a harcot; a katonai élet minden nehézségével és szépségével együtt vonzóbb volt, mint a földművelés vagy az állattenyésztés. (61)


Attila lakomája - Fine Arts in Hungary (Public Domain)





II. Theodosius tudta, hogy legyőzték, de nem akarta elismerni a teljes vereséget, inkább elfogadta a hunok feltételeit; Róma mostantól az eddigi összeg több mint a háromszorosát fizette azért, hogy a hunok ne pusztítsanak tovább. Will Durant történész a következőket írja: "II. Theodosius keletrómai és III. Valentinianus nyugatrómai császár egyaránt adót fizettek Attilának a békéért cserébe, de mindezt úgy állították be a népnek, hogy egy római befolyás alatt álló szövetséges szolgálataiért fizetnek" (39). A dunai offenzíva után, Attila és Bleda visszavezették a seregeiket az Alföldre, és ezen a ponton Bleda eltűnik a történelmi feljegyzésekből. Kelly "a legbízhatóbb római forrásra", Priscus rétorra hivatkozik, aki azt írja, hogy három évvel a támadás után "Bleda, a hunok nagykirálya, az öccse, Attila, által szervezett merénylet áldozata lett" (129). Más történészek szerint Bleda hadjárat közben halhatott meg, de akármi is történt vele, i. sz. 445-ben Attila a hunok egyedüli uralkodója és Európa legerősebb seregének hadvezére lett.


Attila uralkodásának első évei és Honoria ajánlata

Jordanes, az i. sz. 6. században élt történész, aki az egyetlen ránk maradt ókori leírást adta a gótokról, részletesen ír a hunokról és Attiláról is:

Ez a férfiu, a ki a földkerekség rémeül a nemzetek megrendítésére született a világra, nem tudom, mi okból, mindent betöltött a rettenetesség hírével, amely róla elterjedt. Járása kevély volt, szemeit ide-oda járatta, hogy büszke testének ereje már mozgásán is feltünjék; bár harczkedvelő, mindazáltal magamérséklő, legtöbbet ért el eszével, az esdelőkkel szemben könyörületes, a meghódoltak iránt pedig kegyes; termete kicsiny, melle széles, feje nagy, szemei aprók, szakálla ritka, őszbevegyült, orra tompa, arczszíne rut és származása jeleit mutató. (Jordanes, 35. fejezet, dr. Bokor János fordítása)

Bár Attilát szinte mindig vérszomjas harcosként ábrázolják, aki tömegeket mészárolt le lóhátról, ennél sokkal összetettebb személyiség volt. Ez Priscus rétor leírásából is látszik, aki találkozott Attilával és vele is vacsorázott. Will Durant történész (a Priscuséhoz hasonló ókori leírásokra alapozva) a következőket írja Attiláról:

Abban különbözött más barbár hódítóktól, hogy a ravaszságban jobban bízott, mint az erőben. Az népe pogány babonáit arra használta, hogy magát istenítse; a kegyetlenségéről szóló eltúlzott történetek, amiket lehet, hogy éppen ő maga kezdett terjeszteni, megalapozták győzelmeit, és végül még a keresztény ellenségei is "Isten ostoraként" hivatkoztak rá és annyira rettegtek a ravaszságától, hogy csak a gótok tudták megmenteni őket. Nem tudott írni és olvasni, de ez semmit nem vont le az intelligenciájából. Nem volt vad és kegyetlen; volt becsület- és igazságérzete, és gyakran nagylelkűbbnek bizonyult mint a rómaiak. Egyszerűen élt és öltözködött, mértékkel evett és ivott, a luxust inkább meghagyta az alárendeltjeinek, akik szerették közszemlére tenni az arany és ezüst evőeszközöket, szíjakat, és kardokat, és a feleségeik ügyes munkáját dicsérő gondosan kidolgozott hímzéseket. Attilának több felesége volt, de rosszallotta a monogámia és a kicsapongó élet sajátos keverékét, ami megszokottnak számított bizonyos római és ravennai körökben. A palotája egy deszkapadlójú és -falú hatalmas rönkház volt, de elegáns csiszolt vagy faragott faborítással volt díszítve, a hideget pedig szőnyegek és állatbőrök tartották kint. (39)

Az egyik ilyen "pogány babona", amit Durant említ, Attila kardjához kapcsolódik, amiről azt állította, hogy a római hadistentől, Marstól kapta. Jordanes leírása szerint a kardot véletlenül találták:

Midőn egyszer egy pásztor - ugymond - a nyáj egyik üszőjét sántítani látta és a nagy seb okát kitalálni nem tudta, aggódva a vér nyomán ment és végre egy kardra bukkant, a melybe az üsző füvet legelve vigyázatlanul belelépett és kiásván azonnal Attilához vitte. Ez megörült az ajándéknak s a mily merész észjárása volt, ugy vélekedett, hogy az egész világ fejedelméül van rendelve s a harczok hatalma a hadisten karjával neki adatott. (Jordanes, 35. fejezet, dr. Bokor János fordítása)


Attila gyenge ellenfélnek tartotta Rómát, újra megtámadta Moesia provinciát, és több mint 70 várost rombolt le.

Attila gyenge ellenfélnek tartotta Rómát, így i. sz. 446-ban vagy 447-ben, újra megtámadta Moesia provinciát (a Balkán régiót), több mint 70 várost rombolt le, a túlélőket rabszolgasorba hajtotta, a zsákmányt pedig visszaküldte budai erődjébe (bár néhány történész vitatja, hogy Buda valóban a mai Budapest-e). Legyőzhetetlennek tartották, és Durant szavaival élve, "miután teljesen kivéreztette a Keletet, szemet vetett a Nyugatra és szokatlan indokot talált a háborúra" (40). I. sz. 450-ben III. Valentinianus nővére, Honoria, nem akart hozzámenni egy római szenátorhoz, és Attila segítségét kérte, a levélhez pedig az eljegyzési gyűrűjét is mellékelte. Bár lehet, hogy a házasság meg sem fordult Honoria fejében, Attila így értelmezte az üzenetet és a gyűrűt és a Nyugatrómai Birodalom felét kérte hozományként. Amikor Valentinianus tudomására jutott az ügy, azonnal követeket küldött Attilához azzal az üzenettel, hogy az egész csak félreértés volt, szó sincs semmiféle házasságról és hozományról. Attila azonban ragaszkodott hozzá, hogy ő egy érvényes házassági ajánlatot fogadott el, jogosan tart igényt a menyasszonyra, és Róma ellen vonult a seregével.


Attila birodalma





Gallia és a catalaunumi csata

I. sz. 451-ben Attila hódító hadjáratot indított egy kb. 200000 fős sereggel, de néhány forrás, mint. pl. Jordanes, ennél sokkal magasabbra, kb. félmillióra becsülte a számukat. Könnyedén elfoglalták és végigfosztogatták Gallia Belgica provinciát (a mai Belgium területét). Attila mindössze egyetlen alkalommal, a szászánidák elleni hódító hadjáratról, fordult vissza, a legyőzhetetlenségének és mészárlásainak híre messze megelőzte Galliában. Durant így fogalmaz:

Egész Gallia rettegett tőle; Attila nem egy civilizált hadvezér volt, mint Caesar, nem is keresztény... borzalmas, ijesztő hun volt, Isten ostora (flagellum dei), aki azért jött, hogy megbüntesse mind a keresztényeket, mind a pogányokat az életmódjuk között lévő óriási különbség miatt. (40)

A hunok hírhedten brutálisak voltak, köztudott volt, hogy válogatás nélkül mészárolják le az ellenséget, így a helyi lakosok minden mozdíthatót összeszedtek és menekültek előlük. Ammianus Marcellinus (i. sz. 330-391), római író, a Róma története című művében így írta le a hunokat:

A hunok ... Vadsága minden képzeletet felülmúl. ... Rút emberalakjukhoz mérten életmódjuk annyira igénytelen, hogy nincs szükségük sem tűzre, sem ízletes ételekre, hanem vadon termő növények gyökereivel és mindenféle állatok félig nyers húsával táplálkoznak, amelyet lovuk hátára, combjuk alá helyeznek, s így kissé megmelegítenek. ... A csatában olykor fölingerlik az ellenséget, majd ék alakú rendben kezdik meg a harcot, különböző fenyegető szavakat hallatva. Könnyű fegyverzetük és fürgeségük révén gyorsan mozognak, s így képesek arra, hogy szándékosan hirtelen szétszóródva megritkítsák soraikat, és laza csatarendben nagy öldöklés után szétfussanak. Nagy gyorsaságuk miatt sem erőd ostromlása, sem az ellenséges tábor fosztogatása közben nem látni őket. Azért lehet őket talán a legfélelmetesebb harcosoknak mondani, mert távolról lövöldözik nyilaikat, melyeknek hegyét csodálatos művészettel odaillesztett éles csontokból készítik. A közelharcban pedig, saját magukat nem kímélve, karddal küzdenek. (XXXI.ii.1-2, Szepesy Gyula fordítása)

A hun hadsereg egyetlen nagy lovascsapat volt, gyorsan, kegyelem nélkül csapott le az ellenségre. Lanning szavaival élve:

Attila a sereg mobilitására és a meglepetés erejére hagyatkozott, ritkán bocsátkozott hosszú közelharcba. Inkább kihasználta a terep adottságait és elrejtette a seregét, amíg lőtávolságba nem értek. Amíg egy csapat íjász magasra lőtt nyilakkal a pajzsai felemelésére kényszerítette az ellenséget, egy másik csapat közvetlenül tudott rájuk lőni. Amikor már elég áldozatot szedtek, közelharcban legyilkolták a túlélőket. (62)


Merovech győzelme a catalaunumi csatában - Fordmadoxfraud (CC BY-SA)





Nem csoda, hogy egyetlen hadvezér sem akart Attila ellen csatába indulni. Kelly szavaival élve, a hunok "a semmiből bukkantak fel és nyomtalanul tűntek el, csupán pusztítást hagytak maguk után. Lehetetlen volt időben jelezni, hogy hol fognak lecsapni." (38). Attila nem tapasztalt ellenállást Triernél és Metznél, lemészárolta a lakosságot, aztán továbblovagolt és mindent elpusztított, ami csak az útjába került. Nyílt ütközetre a catalaunumi csatában került sor, ahol Attila I. Theodorik (uralkodott i. sz. 418-451) vizigótjaival és egy egyesített római sereggel találta magát szembe. Az utóbbi élén Flavius Aetius állt, aki ismerte és értette a hun stratégiát és taktikát. A catalaunumi csatát a történelem egyik legvéresebb ütközeteként tartják számon, és ez volt az első alkalom, amikor Attila serege az európai hadjáratai során vereséget szenvedett. Jack Watkins történész így írja le a csatát:

A dombtetőn várakozó rómaiak gyorsan visszaszorították a megzavarodott hunokat, és Attilának kellett őket visszazavarnia harcolni. Theodorik, a vizigótok királya meghalt a csatában, de ez nem vette el a vizigótok kedvét a harctól. Meg akarták bosszulni a király halálát és olyan elszántan harcoltak, hogy sötétedés előtt sikerült visszaszorítaniuk a hunokat a táborukba. A hunok a következő napokban nem mozdultak ki a táborból, de az íjászaik kordában tartották a rómaiakat. A vizigótok dezertálásának köszönhetően, Attila végül vissza tudott vonulni, sőt a felszerelését és a hadizsákmányt is magával tudta vinni. A rómaiak nem vették üldözőbe, de a legyőzhetetlenségéről alkotott kép összetört. (85)


Az itáliai hadjárat

Bár a rómaiak megállították Attilát, le nem győzték. Ennek ellenére a rómaiak győzedelmesen tértek haza, és remélték, hogy Attila más préda után néz. De i. sz. 452-ben Attila visszatért, hogy elfoglalja Itáliát és magával vigye a menyasszonyát. Akárcsak Galliában, itt is hatalmas pusztítást hagyott maga után és porig rombolta Aquileia városát. A város soha nem épült újjá, sőt még a helye is feledésbe merült. A gallokhoz hasonlóan Itália lakossága meg volt rémülve, de az előző évvel ellentétben Aetiusnak most nem volt elengedő hadereje, hogy megállítsa Attilát. Teljes városok és falvak menekültek biztonságosabb területekre, Velence városa például így lett egy mocsárból a "hidak városa", ahogy többek között ma is sokan hivatkoznak rá. Oda menekültek, ahol szilárd talajt találtak a vizes területeken, és remélték, hogy Attila serege ide nem tudja őket követni. A terület jó választásnak bizonyult, Attila serege vonzóbb területek után nézett a lagúnák helyett.


Valentinianus követeket küldött Attilához I. Leó pápa vezetésével, de nem tudjuk mi történt a találkozón.

Senki sem tudja miért, de a hunok megálltak a Pó folyónál. Itáliában már lassan két éve éhínség volt, és könnyen lehet, hogy Attila készletei is elfogytak. Az sincs kizárva, hogy járvány tört ki Attila seregében és ezért kellett feladnia a terveit. Az is felmerült, hogy esetleg az emberei figyelmeztették, hogy ne támadjon Róma városára. A gót hadvezér I. Alarik (uralkodott: i. sz. 394-410) i. sz. 410-ben kifosztotta Rómát, majd nem sokkal később meghalt; a babona szerint Alarik halála egyenes következménye volt a nagy múltú város elleni támadásnak. De az is lehetséges, hogy Attila valamilyen megállapodást kötött Rómával. Valentinianus követeket küldött Attilához I. Leó pápa vezetésével, de nem tudjuk mi történt a találkozón. Az azonban biztos, hogy a találkozó után Attila visszafordult és visszavonult Magyarországra.


Attila halála és öröksége

Nem tudni, hogy Attila emlékezett-e még Honoriára és a hozományára (Durant és más történészek is azt állítják, hogy Attila azzal fenyegetőzött, hogy visszatér Itáliába, ha nem küldik el hozzá Honoriát, de ez a korabeli forrásokból nem derül ki egyértelműen), mindenesetre nem sokkal később, i. sz. 453-ban feleségül vette a fiatal Ildikót. Durant szerint, "Lakodalma alkalmából a szokottnál többet evett és ivott. Reggel holtan találtak rá a fiatal felesége mellett az ágyban; egy megrepedt ér miatt belefulladt a saját vérébe" (40-41). Akárcsak Nagy Sándor esetében, Attila halálával kapcsolatban sincs egyetértés, de a Durant által leírt változat Priscusén alapszik, ami pedig az első és egyben legmegbízhatóbbnak tartott leírás. Felmerült még ezen kívül, hogy Ildikó ölte meg, valamint egy Marcianus keletrómai császár (uralkodott i. sz. 450-457) által szervezett merénylet, az alkoholmérgezés, és a nyelőcsővérzés lehetősége is.

Az egész hadsereg gyászolta a vezetőjét. Attila lovasai vérrel kenték be az arcukat és lassan lovagoltak körbe-körbe a sátor körül, ahol a holttest feküdt. Kelly így írja le az Attila halálát követő eseményeket:

Priscus rétor szerint, a katonái levágták a hosszú hajukat és megvágták az arcukat "hogy a valaha volt legnagyobb harcost ne az asszonyok könnyeivel és jajgatásával, hanem harcosok vérével gyászolják." Ezután egy gyásznap következett halotti torral és halotti játékokkal; az ünneplés és a gyász elegyének régi hagyományai voltak az ókori világban. Azon az éjszakán, bőven a Római Birodalom határain kívül, eltemették Attilát. Három koporsóban helyezték végső nyugalomra, a belső aranyból volt, a középső ezüstből, a külső pedig vasból. Az arany és az ezüst a hódításai alatt összeszedett hadizsákmányt szimbolizálta, míg a vas kemény szürkesége a háborús győzelmekre utalt. (6)

A legenda szerint eltérítettek egy folyót, Attilát a folyómederbe temették, majd visszaterelték a vizet, ami így elfedte a sírhelyet. A temetésen részt vevőket mind megölték, hogy ne tudják elárulni a pontos helyet. Kelly szerint, "ők is dicsőséges halált haltak", ugyanis a temetési szertartás részeként haltak meg egy kiváló harcos tiszteletére, aki rengeteget tett az embereiért.


Attila, a hun, mellszobor - Zsolt Varga - Kazi (Copyright)





A temetés után Attila fiai felosztották a birodalmat, egymás ellen fordultak, elpazarolták az erőforrásaikat, és hagyták a birodalmat feloszlani. I. sz. 469-re, mindössze 16 évvel Attila halála után, a birodalomnak nyoma se maradt. Attila emléke azonban továbbra is él, a valaha élt legnagyobb hadvezérek között tartják számon. Mindig is a harcos király alakjának megtestesítőjeként ábrázolták, és ezt a hagyományt követik a modern ábrázolások is. A drámai filmes feldolgozások, amelyek akár csak érintőlegesen is említik, félelmetes harcosként mutatják be, de Attila, a hunok királya, még az Éjszaka a múzeumban című 2006-os hollywoodi vígjátékban is rettegett alak. Lanning szerint:

Attila, a hunok királya, kora legnagyobb hadvezére volt, a hírneve rettegésben tartotta az ellenfeleit, akik egyszerre féltek tőle és tisztelték Isten ostorát. A neve több mint ezerötszáz évvel később is egyet jelent az agresszív lovascsapatok élén vonuló erőteljes hadvezér képével. (63)

2014 márciusában felröppent a hír, hogy megtalálták Attila sírját Budapesten, ahol Attila egykori fővárosa is lehetett. A hírt hatalmas érdeklődés övezte, és több helyen is megjelent, hogy az egyik kutató azt nyilatkozta, hogy "nagy valószínűséggel Attila sírjára bukkantak, de további vizsgálatok szükségesek, hogy ezt biztosra mondhassák." Más kutatók azonban bebizonyították, hogy ez csak álhír volt. Bár a tudósok gyakran kételkednek benne, hogy Attilát valóban egy folyó alá temették volna, ez nem példa nélküli. Gilgames mezopotámiai királyról is az a hír járta, hogy egy folyó, az Eufrátesz, alá tetették, és ezt sokáig csak legendának tartották. Azonban 2003 áprilisában egy német régészekből álló csapat bejelentette, hogy megtalálták Gilgames sírját pontosan ott, ahol az ókori leírások szerint lennie kellett.

A régészeti kutatások során az Eufrátesz régi medrében és annak közelében végzett mágneses mérések kerteket, épületeket, és a Gilgames-eposzból ismert objektumokat találtak, többek között a király sírját. A legenda szerint Gilgamest az Eufrátesz fenekére temették, miután a halálakor kettévált a víz. Attila korához jóval közelebb, i. sz. 410-ben, I. Alarik halálakor, állítólag eltérítették a Busento folyót, majd Alarik temetése után visszaterelték a medrébe. Az Attila temetéséről szóló ókori leírások szerint az ő is egy eltérített folyó medrében nyugszik, a sírjának helyét pedig elfedte a visszaterelt folyó. A Gilgames történetében említett sír és az Alarik temetéséről szóló leírások ismeretében, nem vetethetjük el, hogy Attila, a hunok nagy harcos királya, valóban egy folyómederben nyugszik. Attila végső nyughelye és a hogy milyen kincseket rejt a sírja egyelőre rejtély marad, de a sír állítólagos felfedezését világszerte övező érdeklődés ékes bizonyítéka annak, hogy Attila alakja még mindig megragadja az emberek képzeletét. A mai napig ő az ókori történelem egyik legérdekesebb és leginkább magával ragadó alakja, a neve pedig egybeforrt a a megállíthatatlan nyers erő képzetével.


Link




 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Akiket Klapka agyonlövetett
  2022-05-18 20:00:44, szerda
 
 







AKIKET KLAPKA AGYONLÖVETETT


A kellemetlen dolgokról, amelyek nem illenek a sztereotípiákba mi, magyarok általában nem szeretünk beszélni, be a szőnyeg alá! Jobb nem is tudni róla! Ennek szellemében például nagyon kevesen tudnak arról, hogy Komáromban 49 szeptemberében több honvédet lövetett agyon Klapka tábornok, mint Aradon október 6-án Haynau!

Az ördög a részletekben lakozik! Klapkát a fegyelem megszilárdítása motiválta, de a megtorlás is szerepet kapott a kivégzésekben. A mai, békés korban a többség el se tudja képzelni, hogy háborús helyzetben milyen kevésen múlik néha az élet/halál. A komáromi erőd helyőrsége augusztus elején nagyszabású kitörést hajtott végre, felszabadították a Csallóközt, Mátyusföldet, Győr városát és az Észak-Dunántúl nagy részét. Jelentős mennyiségű lőszert, élelmiszert zsákmányoltak, újoncok ezreit sorozták be. Klapka fejében már az is megfordult, hogy a főseregnek besegít egy Szombathely- Grác irányú gyors csapással, amely Haynau és Jellasics erőinek a megosztásához vezetett volna.

A további támadásból azonban gyors visszavonulás lett, ugyanis egy menekülő politikustól arról értesült, hogy Bem seregét szétverték Segesvárnál, Nagysándor Józsefét Debrecennél, Dembinskiét meg Szőregnél győzték le. Miután újra ostromzár alá vették a császáriak Komárom térségét és a védők értesültek a világosi fegyverletételről, sokan megtörtek lelkileg. Csorich tábornok feltétel nélküli kapitulációra szólította fel a helyőrségét, amit Klapka visszautasított.

A császáriak bevetették a suttogó propagandát, ügynököket küldtek, hogy rontsák a morált, illetve szórólapoztak. A papír felmutatása esetén a dezertőrök amnesztiában részesültek. Nos, az akció nem maradt hatástalan. Főleg a német és szlovák honvédeket célozták meg, de a magyarok közt is voltak, akik megpróbáltak lelépni (cserben hagyták bajtársaikat). A fegyelem megszilárdítása érdekében először a 48. zászlóaljból végeztetett ki két dezertőrt Klapka, de ennek nem volt elég elrettentő ereje. a 60. (mások szerint 61. vagy 62.) zászlóaljból 48-an dezertáltak, akik közül a huszárok 30-at visszahoztak. A Bocskai huszárok egy százada pedig megtagadta a szolgálatot. Klapka elrendelte a megtizedelésüket.

A nyilvános kivégzés keretében 8 gyalogost és 7 huszárt lőttek főbe. Büntetés és elrettentés. A drasztikus fellépést követően gyakorlatilag megszűnt a dezertálás és helyre állt a fegyelem a csapatok körében.. Senki se merte ezt követően külön sütögetni saját pecsenyéjét.

Még egy kivégzés történt az erődben, a feljegyzések szerint Fejérhegyi (Weissenberger) Mihályt lőtték agyon, miután kiderült, hogy Klapka meggyilkolására küldték Komáromba. Egy társa is volt, egy huszár. Ügyesebb volt mint társa, mert ahogy jött, úgy távozott is. Nem tudták elfogni, nyomtalanul eltűnt.

(Barátja Görgey Artúr:

Itt kell megemlíteni két tiszt, Thaly és Makk esetét, akik a végsőkig akartak harcolni és puccsot szerveztek, de lebuktak, nem végezték ki összeesküvés miatt, csupán lecsukták őket. (Felmerült a Csallóközi köztársaság ötlete, akárcsak 1919-ben, egy röpke pillanatra).

Sem erővel, sem csellel, sem ármánnyal nem sikerült bevenni Komáromot, hanem a délvidéki Péterváradhoz és az olasz Velencéhez hasonlóan alkuval. A kitartás meghozta gyümölcsét, a véderő valamennyi tagja személyes amnesztiát kapott és szabad emberként távozhattak. Megtarthatták személyes vagyontárgyaikat, sőt zsoldot is kaptak elbocsátásukkor, a legénység 10 napi, a tisztek egy havi illetményt - osztrák pénzben, a császári és királyi seregben érvényes tarifa alapján.

Ajánlom figyelmükbe az 1849 nyarán játszódó kisregényt- amely a katonák szemszögéből ábrázolja a háború utolsó heteit.


Link



Haynau 200 ágyújával is kitartóan dacolt a Klapka vezette komáromi erőd

Link



Százhetven éve tették le a fegyvert a bevehetetlen komáromi vár védői

Link



Ki volt Klapka György?

Link












 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
     1/13 oldal   Bejegyzések száma: 128 
2022.08 2022. Szeptember 2022.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 27 db bejegyzés
e év: 155 db bejegyzés
Összes: 4452 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 51
  • e Hét: 8954
  • e Hónap: 59956
  • e Év: 537757
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2022 TVN.HU Kft.