Belépés
vg999.blog.xfree.hu
Az ÉLET a lényeg! xxx xxx
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 27 
Hajdu Tibor
  2014-12-12 09:23:58, péntek
 
  Hajdu Tibor (Pakod, 1858. okt. 22. - Pannonhalma, 1918. okt. 21.): pannonhalmi bencés főapát.



A bencés rendbe 1874-ben lépett, tanulmányait az innsbrucki egyetemen végezte. A pannonhalmi főiskola tanára, majd 1906-tól 1910-ig igazgatójaja. 1910-től főapát. Tovább vitte és befejeztette a magyarországii bencés rend történetének monográfiáját 14 kötetben.
Sokat foglalkozott Balatonfüred-Fürdő fejlesztésével, modernizálásával. Nevéhez fűződik többek között a gyógyfürdő újjáépítése. Az 1913-ban elkészült Tibor-fürdő, és az addig különálló épületek összekapcsolásával kialakult az Erzsébet Szanatórium, a kórház mai formája.
Az emléktáblát a Tibor-fürdő falán - Balatonfüred-fürdő fennállásának 200 éves évfordulóján - helyezték el. 1949-ben politikai okokból levették. A Pannonhalmi Apátságban őrizték, 1993-ban a felújított Kossuth kút megáldása alkalmával a kórház főhomlokzatán helyezték el.


 
 
0 komment , kategória:  Híres Magyarok  
Hajdu Elemér
  2014-03-04 00:11:51, kedd
 
  Charlottenburg, 1902. január 5. - Budapest, 1988. június 1. magyar gépészmérnök

A József Műegyetemen szerzett oklevelet 1925-ben. Először a Ganz-gyár tervezőmérnöke 1925-1928 között, majd 1928-1945 között a Székesfővárosi Elektromos Művek műszaki főtanácsadója volt.
1946-1947-ben az Újjáépítési Minisztérium energiaügyi főosztályvezetője, majd a szénkormánybiztos helyettese. 1947-1948 között a Magyar Dunántúli Villamossági Rt. ügyvezető igazgatója, utána három évig az Erőmű Ipari Központ vezérigazgató-helyettese.
Később az Erőmű Beruházási Vállalatnál, az Erőmű Trösztnél dolgozott, és - nyugdíjba vonulásáig (1969) - a Magyar Villamos Művek Tröszt termelési igazgatója volt.
Az országos villamosenergia-rendszer bevezetésének egyik irányítója volt.

Állami Díj II. fokozat (1970) - Élete munkásságáért, a villamosenergia-ipar fejlesztése, az együttműködő villamosenergia-rendszer magyarországi megvalósítása terén végzett több évtizedes szervező és irányító tevékenységéért.
 
 
0 komment , kategória:  Híres Magyarok  
Haitsch Emil
  2013-03-31 10:17:20, vasárnap
 
  (Aszód, 1897. máj. 22. - Bp., 1967. jún. 4.)
Orvos-pszichiáter.

Oklevelet a budapestii egyetemen szerzett (1923). 1923-tól az elme- és idegkórtani klinikán dolgozott, 1923-tól a győri közkórház ideg-elmeosztályát vezette, 1941-től a Bp.-angyalföldi elmegyógyintézet, majd a Róbert Károly körúti Kórház ideg-elmeosztályának főorvosa. 1944-45-ben segítette az újpesti partizánokat. Gyógyító tevékenysége során a modern gyógyszeres és fizikális eljárásokat hatékonyan alkalmazta az egyéni pszichoterápiával. A magyar pszichiátria egyik kiemelkedő egyénisége.



 
 
0 komment , kategória:  Híres Magyarok  
Hagymásy Sándor
  2012-09-13 16:04:22, csütörtök
 
  Túrkeve, 1907. jan. 3. - Túrkeve, 1988. dec. 20.
Néprajzkutató.


21 éves korában elvégezte a csermajori Mezőgazdasági Szakiskolát. 1928-tól uradalmi gazdászként, majd nyugdíjazásáig (1967) a dévaványai gépállomás főgazdászaként dolgozott. 1930-tól 1944-ig rendszeresen publikált szakmai cikkeket a Túrkevei Hírlapban. 1966-ban etnográfiai gyűjtőmunkába kezdett. Feldolgozta Túrkeve és Mezőtúr néprajzának legjelentősebb részét, és ennek tetemes hányadát publikálta is. 1973-ban megkapta az önkéntes néprajzi gyűjtők legnagyobb elismerését, a Sebestyén Gyula-emlékérmet.
- Irod. Gulyás Éva: Hagymásy Sándor (Honismeret, 1989. 5. sz.).
 
 
0 komment , kategória:  Híres Magyarok  
Hetyey Gábor
  2011-05-27 11:00:15, péntek
 
  (Bodmér, 1843. jún. 26. - Bp., 1894. júl. 21.): pedagógus, író.

A pesti egyetemen szerzett tanári oklevelet, 1870-től a budai tanítóképző intézet tanára. 1873-ban külföldi tanulmányút után Székelykeresztúron kapott tanári állást. 1881-ben Dévára került, az ottan: tanítóképző igazgatója lett. 1886-ban ő indította meg a Magyar Tanítóképző c. lapot. Pedagógiai cikkei és tanulmányai mellett az ifjúságnak szánt műveket is írt. Megalapította a tanítóképző intézeti tanárok egyesületét.
Munkái: Gyöngyvirágok (versek, Bp., 1891); Mondák, regék a magyar történelemből (Bp., 1895).
 
 
0 komment , kategória:  Híres Magyarok  
Schodits Lajos
  2011-04-27 21:48:24, szerda
 
  (Pest, 1872. máj. 19. - Bp., 1941. nov. 11.): építész, tanár.
Tanulmányait a budapesti műegyetemenen végezte 1894-ben. Ezután németországi tanulmányutat tett. 1898-ban a felső építőipari iskola tanára, 1917-ben igazgatója lett. Számos szakcikke jelent meg, szakkönyveket írt az építőipari tanulók számára. Tervei szerint épült a nagyváradi, szombathelyi és eperjesi kórház, a kőbányai református templom (1897), a Népszálló (a volt Aréna úton, Eberling Bélával, 1910), a kispesti Wekerletelep néhány háztípusa, a volt Esplanade Szálló (Frankel Leó úton, Eberling Bélával), a kőbánya-óhegyi pénzügyőri iskola és lakótelep (1927 - 28).




A Schodits Lajos és Eberling Béla tervei alapján épült budapesti Népszálló korabeli képeslapon




Az 1912-ben Schodits Lajos és Éberling Béla tervei szerint felépült rendőrkapitányság
 
 
0 komment , kategória:  Híres Magyarok  
Czynk Ede
  2011-03-19 11:54:43, szombat
 
  Brassó, 1851. szept. 29.. - Brassó, 1899. jan. 20.
Postafelügyelő, ornitológus. 1871-ben állami szolgálatba lépett. Állattannal, elsősorban madártannal foglalkozott. Vadászati tárgyú műveit németül írta.
Der Bär, jagdlich-naturgeschichtliche Skizze (Klagenfurt, 1892); Der Waldschnepf und ihre Jagd (Berlin, 1896); Das Auerwild (Neudamm, 1899); Das Sumpf- und Wasserwild und ihre Jagd (Berlin, 1898).
 
 
0 komment , kategória:  Híres Magyarok  
Balázs Antal
  2011-01-30 17:26:05, vasárnap
 
  (Pesthidegkút, 1881. okt. 7. - Bp., 1944. dec. 13.)
-vendéglős.
Tanulmányait Bp.-en végezte. Katonai szolgálatát követően 1924-ben vette át a hűvösvölgyi Balázs vendéglőt, melyhez a család üzletei (pl. Jánoshegy, Máriaremete) közül neve legjobban kötődik. E helyen ükapja a XVIII. sz. végén nyitott szerény csárdát, s azt dédapja 1838-ban építtette át vendéglővé.
1900-ban a villamosforgalom megindulása, 1911-ben a növekvő vendégforgalom miatt bővítették. A vendéglőnek saját házi baromfitelepe is volt. Művészek, arisztokraták, polgárok, munkások egyaránt látogatták, Erzsébet királyné is megfordult itt. Az államosításkor fia, Antal vezette az üzletet, amely 1980-ban leégett.
1999 ben újra kinyílt, de 2009 ismét leégett.
Az épület falai jelenleg omladoznak, megközelítése életveszélyes.









 
 
0 komment , kategória:  Híres Magyarok  
Bacsák György
  2010-11-28 18:30:52, vasárnap
 
  (Pozsony, 1870. június 5. - Fonyód, 1970. március 4.)

Fonyód tudósa, az utolsó polihisztor




Bacsák György a későbbi jogász, festőművész, csillagász, geológus, asztalos, ács, halász, majd Fonyód régésze, 1870. június 5-én Pozsonyban született.
Neve földi funkciót idéz. "Bacsák" az állattartásban ismert ősi foglalkozás jelölése (bacsak = juhász). A pásztorság egész­ségét, természetre nyitott szemét példázza egész éltében, amelyhez tartotta is magát tudatosan.
Elemi iskoláit németül végezte, aztán a pozsonyi gimnáziumban tanult, ahol a mennyiségtant és a fizikát Dohányi tanár úr erősen megkedveltette vele. Eredetiben tanulmányozta Euklidest, Apolloniust, Archimedest, majd a nagy matematikusokat: Zeutnent, és Cantort is. Ekkor kezdte az un. "háborgatási elméletet" is tanulmányozni, vagy is azt, hogy milyen hatással vannak a bolygók a föld pályájára.
Egész éltében meghatározó volt a 17 éves korában kapott "tűszúrás", amikor Dohnányi Frigyes (Dohnányi Ernő, a zongoraművész és zeneszerző atyja) fizikaóráján égi mechani­kát hallgatott, s tanár arról beszélt, hogy milyen feltűnő dolog a Naprend­szerben a bolygók felszálló csomópont­jainak (tavaszpontjainak) egyetlen kvadránsba (körnegyedbe) tömörülése. Megfejtetlen tétel volt ez akkor, ami­kor Eötvös Loránd az égi mechanikában a megismerés szépségesen zárt, befeje­zett építményét jellemezte írásai­ban, előadásaiban. Bacsákot ez az általa sokszor említett "tűszúrás" sosem hagy­ta el.
Az érettségi után - követve a családi hagyományt - jogász illetve ügyvéd lett. A budapesti Pázmány Péter Tudományos Egyetem jogi karán szerzett jogászdoktori oklevelet, de elvégezte a festőakadémiát is kezdve Budapesten, majd végezve Münchenben. (A Krücken-Parlagi-féle kétkötetes életrajzi lexikon szerint: 1891-től, mint kiváló festőművész állandó résztvevője a Budapesti Művészeti Szalon tárlatainak.)
Több éven át ügyvédként dolgozott és az elesettek, a kis és szegény emberek ügyeivel foglalkozott majd jogtanácsosként működött.
A világháború után, a 20-as évek elején került át a Csallóközből, előbb a Fejér megyei Hörcsökre, majd Fonyódra. Hörcsökön a Zichyek, illetőleg a Pállfyak főhadtisztje. (Innen került nyugállományba is. "Ezután húztam meg magamat fonyódi villámban"-írja .)
Bacsák György fényes logikája első fokon társadalom és hagyomány szab­ta érvényesülést kapott a jogász diploma elnyerésével. Jószágkor­mányzóként is "világképkeresőben" volt, s Dunántúl-bejárásai a termőföldtől a ,,termőiföld-rétegsorokig" vitték. Egy lépés­sel odébb már az ásatásokig, a genealó­giai fáktól jó ugrással messzibb őseink, kárpáti őslakóink megismerése irányába.
A hörcsöki, majd a fonyódi tartózkodásától kezdődtek az igazi nagy természettudományos és régészeti kutatásai. 1924-ben Elberl ausburgi egyetemi tanár földtani, míg Köppen-Wegener pedig csillagászati alapon már a jégkorszak 18-as tagolásához jutott el. Az említett klímaváltozások időtartamával kapcsolatban -egyes tudósok között - ­ellentétes vélemények uralkodtak. Általánosabban elfogadott elmélete Milankovic szerb egyetemi tanárnak volt. Milankovic ennek alapján 85 változatnak megfelelő besugárzási tagolását állapította meg. Ezután robbant be új korrigáló elméletével Bacsák György. Előbb ­az 1930-ban Berlinben megjelent -az egyik számsorban két hibás számot tartalmazó - ­Milankovic elméletet igazította helyre, majd továbbfejlesztette azt. Ezzel létrehozta 85 klímaváltozáson és ezeken belül négyféle klímatípuson alapuló jégkorszaki kalendáriumát, ezt a világszerte Bacsák féle elismert táblázatot.
Csillagászaton, matematikán, geológián és régészeten keresztül jutott el célterületéhez, pleisztocénben, negyedidőszakban uralkodó jégkorszakhoz. Geológiai következtetések alapján meghatározta a korszak időtartamát. Táblázata szerint 600 ezer év alatt négy szoros klímatípus uralkodott. Többször megismétlődtek, több ezer évig tartottak. Bacsák György szerint két jégkorszak között élünk ma is, amely 10.000 éve tart, és még 70.000 év van még vissza belőle. Bacsák több előadást is tartott. A két háború között először a Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályában, a különböző meteorológiai társulatoknál, a barlangkutatóknál, illetőleg a híres földrajztudós, Lóczy Lajos felkérésére a Földtani Intézetben.
Sorra jelentek meg tanulmányai is magyar és német nyelven. A csillagászati lapokban, a Meteorológiai Intézet folyóiratában, valamint a Földtani intézet kiadványaiban adták először közre a híressé vált Milankovic-Bacsák elméletet. A harmincas évek idején tűnt fel Budapesten csillagászati előadásaival. Első nagyobb lélegzetű írása csak 72-éves korában Budapesten jelent meg. Az 1942-ben kiadott műnek "A skandináv eljegesedés a periglaciális övön" címet adta. Ezt követte 1955-ben "A pliocén és pleisztocén az égi mechanika megvilágításban" címmel írott munkája. Ezeket a munkákat a világ csillagászai és földtan tudósai használják forrásmunkaként!
Nyitott szeme elvitte az elmúlt kor geológusaihoz és régészeihez. Jöttére a "Százéves" fogadóban megalakult a Diluviális Agytröszt, a DAT, melyhez fog­ható lelkes önképző s egymást segítő egylet csak egyszer működött e tárgy­ban hazánkban. A régész-geológus­geográfus együttműködés asztal­társaság tagjai közt találjuk többek közt Bulla Bélát, Kéz Andort, Scherf Emilt, Tompa Ferencet.

Nyolcvanöt esztendős korában a Magyar Tudományos Akadémia Minősítő Bizottsága felkérte, hogy nyújtson be munkásságából egy disszertációt, vagy is pályázzék tudományos fokozatra. (Akkori nyilatkozata szerint nem szívesen, de megtette.)
1954-ben a jégkorszak keletkezésének okairól írt kandidátusi értekezését nyilvános vitában olyan sikerrel védte meg, hogy egyből az ásványtudományok doktora címet adományozták neki. Nem hajszolta a sikert, a külső elismerést, mégis elérte azt is! Autodidaktaként ,,hivatalos" tudományos végzettség nélkül kiapadhatatlan tehetsége, energiája révén jutott el a ,,tudomány ösvényén" a legmesszebbre.
Élete első ötven évét jószágkormányzóként a földdel, a termőföld adta sor­sokkal, a második ötvenet az eljegesedések korával és a régészettel élte meg. Az utóbbi fél évszázadot azzal kezdte, hogy letelepedett a fonyódi hegy alá, Bélatelepre, s annak első házát a Balaton-parton, a bazaltvulkánokkal átellenben saját tervei szerint megépítette.
Bacsák Györgyöt nemcsak a jégkorszak érdekelte elsősorban Fonyódon, hanem jelentős volt akkori Balaton-parti kis település régészeti emlékeinek első számú kutatójaként, megmentője és szenvedélyes feltárójaként is. 1929 tájától az 1950-es évekig minden fonyódi leletet begyűjtött, értékelt és továbbított barátainak, a Somogyi Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum vezetőinek, illetőleg régészeinek.
Bacsák Fonyódon, Bélatelepen négy korszakot tárt fel: őskorit, ókorit, népvándorlás korit és középkorit. Őskori leletei: jászpis-opálból pattintott jégkorszaki pengék, kerámia-maradványok. Ókoriaknak, vagyis rómainak tartja azokat a sírokat, ahol ­római katonák sírjait véli felfedezni, de talál római feliratos sírköveket is. Egyetlen népvándorlás kori - gót temetkezési urnát- a Várhegy tetején találja meg, amely a Nemzeti Múzeumba került. A középkori emlékek között első helyen sorolja fel a vezérek vagy az első Árpád-kori királyok korából való cölöpépítményes telephelyet. 1934-35-ben hozta felszínre a IX-XIII. századi alsó-bétatelepi cölöpépítményes falut.
Bacsák György az akkori korszerű ásatási módszert is ismerte: naplót vezetett, rajzokat készített, megőrizte/őriztette a leleteket a feltárt lelőhelyen, majd azokat kiemeltette. Terepbejárásokat folytatott; gyűjtött és ásatási jelentéseket is készített a főhatóságnak számító Nemzeti Múzeum Régészeti Osztálynak
A két világháború között Balatonendréden egy barlangot fedeztek fel, amelynek vizsgálatára a Nemzeti Múzeum Bacsák Györgyöt küldte ki.
Milyen volt végül is Bacsák György az EMBER? Méltatói írják, hogy nem csak nagy tudós, hanem bölcs ember is volt. Egyszerű, közvetlen, a szegényeken, embertársain segítő.
Ott élt szakkönyvei társaságában, de mégsem szobatudósként. Matuzsálemi korában is derűs lelkületű, magányában is a természet ölében élő bölcs ember. Amilyen szálfaegyenes volt alakja, olyan egyenes volt a jelleme is. Egész lényéből áradt a derű, nyílt és közvetlen emberként ismerték. Mindenki által tisztelt, szókimondó ember volt. Szelleme, lelke, munkakedve, munkabírás friss, töretlen maradt egészen haláláig.
Pár hónappal századik éve előtt meghalt tudóst a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyarhoni Társulat is saját halottjának tekintette. 1970, március 4-én Fonyód-Bélatelepről ment el - maga faragta koporsójában - a fonyódi temetőbe.
Nem félt a haláltól. Türelmes volt az emberekkel, gyarlóságaikat is beleért­ve. Türelmetlen volt a megismerésben, az igazságkeresésben. Legjobban ellen­felei érdekelték. Szerette őket.
Háza védett, Fonyód-Bélatelepen áll. Emlékét tiszta embersége, szellemi tar­tása őrzi, s egy sírhant a fonyódi temetőben. S egy tábla a Bacsák-házon, amit egy nála is idősebb társulat, az 1848­-ban alapított Magyarhoni Földtani Társulat helyezett el s avatott föl a távozás 10. éve alkalmából 1980-ban.

Foglaljuk össze Bacsák György legfontosabb munkáit:
- Megfejtette az elmúlt hatszázezer év eljegesedéseinek okait, megmagya­rázta képződésük mechanizmusát, fel­használva hozzá minden tárgyi előz­ményt: a földtörténeti közelmúlt kutatá­sainak eredményeit az égi mechanikai számítások és értékelések figyelembevételével.
- Átdolgozta az égi mechanikai elje­gesedési elméletek sorát, s közülük az igazolhatót, a Milankovicét heves, de mindvégig sportszerű vitákban tisztította és újította meg, fejlesztette tovább és védte meg mind alkotójával, mind el­lenzőivel szemben.
- Megfejtette a Dohnányi tanár úrtól kapott "tűszúrást", s a bolygók felszálló csomópontjainak egy kvadránsba való esését, mint negyedkori sajátosságot a Föld rendellenes helyzeteként értelmez­te, mely alkalmas körülményeket teremt eljegesedések létrejöttére és ismétlődé­sére.
- Égi mechanikai elemzései során megmagyarázta a Föld nagy eljegese­déseinek ciklusos visszatérését.

Főbb, nyomtatásban megjelent művei:
- A skandináv eljegesedés hatása a periglaciális övön. Meteorológiai Intézet kiadványa, Bp., 1942.
- Az utolsó 600.000 év földtörténete. Földtani Intézet vitaülései, Beszámoló, Bp., 1944.
- A pliocén és a pleisztocén az égi mechanika megvilágításban. Földtani Közlöny, 1955.
 
 
0 komment , kategória:  Híres Magyarok  
Kelemen Krizosztom
  2010-11-26 23:39:09, péntek
 
  (Hahót, 1884. jan. 10. - Pittsburg, USA, 1950. nov. 7.)
pannonhalmi bencés főapát, az MTA ig. tagja (1943-1945)

Középiskolába Keszthelyen járt, majd 1903-ban belépett a bencés rendbe, teológiát Pannonhalmán, tanári képesítést a budapesti tudományegyetemen szerzett. 1910 és 1916 között Pápán tanított, majd Nyalkán plébános. 1928-tól Győrben gimnáziumi igazgató. 1933-1947 között Pannonhalmán főapát. 1945-ig tagja az MTA-nak és a felsőháznak. 1947-ben Brazíliába távozott. Egyházi és szépirodalmi munkái a vidéki és a fővárosi lapokban jelentek meg. Írásaiban főleg az ifjúság nevelésével foglalkozott. Hamvait 1984-ben Pannonhalmán helyezték örök nyugalomba.
 
 
0 komment , kategória:  Híres Magyarok  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 27 
2018.09 2018. Október 2018.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1 db bejegyzés
e év: 44 db bejegyzés
Összes: 1806 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 303
  • e Hét: 2350
  • e Hónap: 7538
  • e Év: 183964
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.