Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Hegedűs Tibor: Angyal
  2010-12-26 12:47:39, vasárnap
 
  Hegedűs Tibor:

Angyal


S ahogy a nap nem látszik a havas felhőtől,
Úgy a földön a hó nem olvad el melegétől.
Beborítja a hatalmas végtelent, s így az angyal:
Ez az idő, amikor a szeretet küzd a faggyal.

Én eljövök hozzátok minden évben,
S azok ragyognak majd vakító fényben,
Kiknek szívük melegebb, mint a nap,
S alattuk a hó mégsem olvad.

Mert ők a havat is úgy szeretik,
Ahogyan azt mások nem szerethetik.
S bármi jő, Karácsony napján; hóval, vagy anélkül,
Mi legyünk azok, kik a szeretet megfogadjuk szentül!

Bármennyit is kell lapátolni a havat,
Bármennyire is sokat kell készülni majd,
Neked kívánok én, mindennél boldogabb
Karácsonyt, s örökké legyen szép a holnap!


 
 
0 komment , kategória:  Hegedűs Tibor  
Hegedűs Tibor: S hogy tudjam..
  2010-11-11 20:00:42, csütörtök
 
  Hegedűs Tibor:

S hogy tudjam mit ér


Ne nézz rám most kérlek!
Szememből a könnyek
Hullnak utánad még,
Ha elhunyt álmom keresnék!

Csak most ébredek s már fáj,
Nincs esély, hogy megtalálj!
Szívem messze van tőled rég,
Számodra egy elfelejtett emlék.

S hogy tudjam mit ér egy összetört szív,
Egy tönkre tett vágy, mi vissza nem hív,
Egy értetlen szó, mi fájdalmat ad;
Miért lenne jó, hogyha lelkem sírva fakad?

Kegyelmet nem ismer még,
Lelkünk is forrón ég.
S ha egyszer végleg kihűl a tűz,
Hosszú reményt nekünk nem fűz.

Nincs olyan nap, hogy ne gondoljak rád.
Álmom már csak rólad szól lásd!
Fájdalmam enyhíteni nem lehet még!
Nincs már több olyan emlék.

Hisz nem rég múlt el a nap,
Mióta szememből könny fakad.
S fáj az a tudat, hogy nem hallhatom hangodat,
Nem láthatom mosolyod, nem érezhetem csókodat!

Csak most ébredek s már fáj,
Nincs esély, hogy megtalálj!
Szívem messze van tőled rég,
Számodra egy elfelejtett emlék.

S hogy tudjam mit ér egy összetört szív,
Egy tönkre tett vágy, mi vissza nem hív,
Egy értetlen szó, mi fájdalmat ad;
Miért lenne jó, hogyha lelkem sírva fakad?

Mondd el kérlek, hogy érzel e még?
Hogy nincs más emlék, s hogy ennyi a vég.
Tudnom kell, hogy ennyi volt e?
Vagy csak egy jobb kezdet ér el.
 
 
0 komment , kategória:  Hegedűs Tibor  
Hegedűs Tibor: S hogy tudjam..
  2010-09-05 10:14:05, vasárnap
 
  Hegedűs Tibor:

S hogy tudjam mit ér


Ne nézz rám most kérlek!
Szememből a könnyek
Hullnak utánad még,
Ha elhunyt álmom keresnék!

Csak most ébredek s már fáj,
Nincs esély, hogy megtalálj!
Szívem messze van tőled rég,
Számodra egy elfelejtett emlék.

S hogy tudjam mit ér egy összetört szív,
Egy tönkre tett vágy, mi vissza nem hív,
Egy értetlen szó, mi fájdalmat ad;
Miért lenne jó, hogyha lelkem sírva fakad?

Kegyelmet nem ismer még,
Lelkünk is forrón ég.
S ha egyszer végleg kihűl a tűz,
Hosszú reményt nekünk nem fűz.

Nincs olyan nap, hogy ne gondoljak rád.
Álmom már csak rólad szól lásd!
Fájdalmam enyhíteni nem lehet még!
Nincs már több olyan emlék.

Hisz nem rég múlt el a nap,
Mióta szememből könny fakad.
S fáj az a tudat, hogy nem hallhatom hangodat,
Nem láthatom mosolyod, nem érezhetem csókodat!

Csak most ébredek s már fáj,
Nincs esély, hogy megtalálj!
Szívem messze van tőled rég,
Számodra egy elfelejtett emlék.

S hogy tudjam mit ér egy összetört szív,
Egy tönkre tett vágy, mi vissza nem hív,
Egy értetlen szó, mi fájdalmat ad;
Miért lenne jó, hogyha lelkem sírva fakad?

Mondd el kérlek, hogy érzel e még?
Hogy nincs más emlék, s hogy ennyi a vég.
Tudnom kell, hogy ennyi volt e?
Vagy csak egy jobb kezdet ér el.
 
 
0 komment , kategória:  Hegedűs Tibor  
Hegedűs Tibor: Az öregség fája
  2010-05-10 20:52:05, hétfő
 
  Hegedűs Tibor:

Az öregség fája


A nagy síri-mélyű reményem
sikító szelében
magányos fámba rejtezve élnek
vesszőkből átfonott álmaim
szikkadt bőrű kérgeim
odúimból kilakoltatott
madarak szerelmek helyett
megbánó sóhajok lélegeznek
feszített inaim fuldokolnak
tartani próbálják frissen letűnt korom
sárga avar fölé emelkedő törzsem
hosszú érhálójú téruraló gyökereim.

Az elmúlt örömökbe nyújtózok
a jelen sekély sarába érek
míg kérgekké kövülök vénülnek
a fekete rajban fészkelő gyászoló
árnyakban károgó ágaim
varjaim lettek a szavaim
sötét odú lett az agyam a lelkem
örvényét lehelte
kisöpörte leveleim emlékeim
elragadta ifjúságom trófeáit
szeretőim minden bevett várát...

...gyökerestül tépi ki életem fáját
hajtástalan matuzsálem tölgyét
öreg gallyait egymáson töri
tőrbe csalt végeim vágyaim
szerelmeim gyökereim
a FELEJTÉS.
 
 
0 komment , kategória:  Hegedűs Tibor  
Hegedűs Tibor: Itt vagy most..
  2009-06-19 20:55:56, péntek
 
  Hegedűs Tibor:

Itt vagy most mellettem


Nem érzek mást már, csak annyit, hogy vége mindennek.
Teljesen elborult elmém, nem hiszek már semminek.
Érzem, hogy rám vár a fuldokló végtelen;
Életem az élettől teljesen védtelen.

Fogalmam nincs hogy mit értek, s mit nem.
Gyászba borult szívem, s nem hittem...
Hogy az amit tettem csak bűn volt semmi más,
De felfogtam, hogy még csak ez az első állomás.

...Úgy érzem már, hogy ez a vég,
Mert hisz elfáradtam...vége...ennyi elég,
Mert már nem tudom, hogy élek e vagy haldoklom;
Mert itt már csak a mélyben fuldoklom.

Rettegek és félek, hogy ettől lesz még rosszabb, vagy
Csak ennyi volt és felépülök, vagy örökre a porban hagy.
Így kínoz az élet, ha valamit végleg elrontasz,
Vagy csak egy rossz pillanatban igazat mondasz.

Miért én szenvedek mindenért s még sincs, aki erőt adna.
Még nincs, aki a porból is az égig juttatna.
Tűzben ég mindenem, már nem vagyok olyan, mint régen.
Harcolnék, de már nincs erőm, csak fuldoklom a mélyben.

Mert az hogy itt vagy most mellettem, többé már más nem számít.
Megnyugtatsz, mert hozzám szólsz és engem ez felerősít.
Mondd azt hogy itt leszel mindörökké kérlek,
Mert lehet, hogy nélküled örökre elvesztem végleg.

Szemem könnyes, de tudom, hogy nem fáj,
Mert kire én számítok mellettem áll.
És, ha úgy érzem néha, hogy egyedül vagyok s te mégis vagy
Máshogy élem át a legszörnyűbb vihart.

Mert az hogy itt vagy most mellettem, többé már más nem számít.
Megnyugtatsz, mert hozzám szólsz és engem ez felerősít.
Mondd azt hogy itt leszel mindörökké kérlek,
Mert lehet, hogy nélküled örökre elvesztem végleg.

Szívem hajt, lelkem küzd, azért hogy az énem
Tegyen arról, hogy újra forrón égjen a vérem.
Más lesz a sorsom, más lesz a végzetem
Mindez azért, hogy elhiggyem,

Hogy itt vagy velem, mikor más elfordul,
Mikor az égre sötét alkony hull.
Mert te erősíted hitem, hogy ne adjam fel sosem,
Mert valamiért még mindig létezem.

Mert az hogy itt vagy most mellettem, többé már más nem számít.
Megnyugtatsz, mert hozzám szólsz és engem ez felerősít.
Mondd azt hogy itt leszel mindörökké kérlek,
Mert lehet, hogy nélküled örökre elvesztem végleg.

Még elhiszem talán, hogy az élet kemény falán
Átjutok egyszer én, mert van még annyi remény,
Hogy küzdjek az álmomért s, hogy bűnhődjek a tettemért.
S, hogy te erőt adtál nekem, ezt a legmélyén érzi szívem.



 
 
0 komment , kategória:  Hegedűs Tibor  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 209 db bejegyzés
e év: 3066 db bejegyzés
Összes: 29495 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2830
  • e Hét: 18256
  • e Hónap: 135090
  • e Év: 1710915
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.