Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/17 oldal   Bejegyzések száma: 163 
Magyar nyelvünk
  2022-09-09 22:00:08, péntek
 
 







MAGYAR NYELVÜNK




SlidePlayer

Link








Magyar nyelvünk Ove Berglund svéd orvos és műfordító:

,,Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: A magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke."







MAGYAR HAZÁM - Pannónia földje







Tudtad-e, hogy a világ második alkotmánya a miénk?
Az első az izlandi 720-ból, a második pedig:
Szent István király intelmei Imre herceghez.







Tudtad-e , hogy a Honfoglalás idején Európában csak a görögöknek
és a rómaiaknak volt írásbeliségük,
és amikor mi megérkezünk a Kárpát-medence területére,
már kiforrott, kész, mintegy 1700 éves írásbeliséget hoztunk magunkkal?










Tudtad-e, hogy a magyar nyelv emlékei közül egy kőbevésett magyar
rovásírás található az észak-amerikai Újfundland (ÚjSkócia) Yarmout öblénél?
* Ezt a 992-ben állított, ma 1005 éves nemrég megfejtett emléket Amerika első
felfedezőiről dokumentálta Tyrkir, aki a vikingekkel együtt végrehajtott tettet
magyar rovásírással, kőbe vésve örökítette meg. Samuel Laing (1844 London)
állapította meg elsőként, hogyTyrkir magyar volt.
Az izlandi nyelvben a ,,Tyrkir" a ,,Turk" megfelelője, amelyet arab, görög és török
források egyöntetűen turkok-ként a magyarok jelölésére használtak.
Ezt az 1700-as években megtalált követ (181 kilós) ma a Yarmout Country
Museum-ban őrzik. A szöveget nem skandináv rúnákkal írták, hanem
magyar-rovásírással. Ezt a szöveget 1984-ben Budapesten fejtette meg
Szilva Lajosné, és így szól: ,,Ericson járt e hejen is sok társával".







Mit mondtak a külföldiek a magyar nyelvről?

- Jakob Grimm meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos
nyelvtan megalkotója is volt, mondta :
"a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".







George Bernard Shaw drámaíró
(az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta:
"Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet,
meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem
sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös,
ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi
különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit."







Grover S. Krantz amerikai kutató:
"A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő:
úgy találom,hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../
az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."







Tudtad-e, hogy nyelvünk ősiségét *egy angol nyelvész és irodalmár,
Sir John Bowring, aki sok nyelv mellett magyarul is beszélt, emígyen
jellemzett az1830-ban megjelent "Poetry of Magyar" című verses
kötetének előszavában:
"A magyar nyelv messze magasan áll, magában.
Egészen sajátos módon fejlődött,és szerkezetének kialakulása olyan
időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett.
Önmagában, következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van,
sőt matézis, erő, a hangzatok minden hajlékonyságával és alakíthatóságával .
E nyelv a nemzeti önállóság, a szellemi függetlenség legrégibb
és legfényesebb emléke...
A magyar nyelv eredetisége még ennél is csodálatosabb tünemény!
Aki megfejti, isteni titkot boncolgat, annak is az első tételét:..."?







Tudtad-e , hogy az Ómagyar Mária-siralom szövegét mi még a mai napig értjük,
hiszen szókincsét, mind a mai napig használjuk?
Shakespeare drámáit, a művelt; angol már csak szótár segítségével képes elolvasni,
mivel annyit változott nyelvük az elmúlt 440 év során.
A miénk, megtartotta nyelvtanát és szókincsét.
Nem volt hajlandó belesimulni, beleolvadni a nagy nyelvi forgatagba,
hiszen több ezer éve kiforrott és csak minimális változtatásokra van szüksége!







Tudtad-e, hogy a British Museum könyvtárában a legértékesebb közép-európai
ősnyomtatvány szövege így kezdődik*:
"Az Ephesom helyeknek yrth Zent Pál levelének elsew capitoliuma"?
Keletkezésének időpontja 1533, és magyarul íródott.







Tudtad-e, hogy míg a nagy nyugati világnyelvek legjobb esetben is csak
7 magánhangzót ismernek * (az olasz például csak 5-t),
addig a magyar nyelv 14 magánhangzót ismer és használ:
a-á, e-é, i-í, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű?

Tudtad-e , hogy a Magyar Zenetudományi Intézet regisztrálta a 200 000-ik
magyar népdalt, amelyből 100 000 már megjelent nyomtatásban is.
A 80 milliós Németországban összesen 6000 (!) népdalt tudtak összegyűjteni.







Tudtad-e, hogy a nyelvek összehasonlításában mint a legdallamosabb
az első helyen álló olasz és a második helyen álló görög után a magyar következik?
Ezt nem kisebb nyelvtudós, mint Giuseppe Mezzofanti bíboros állította(1774-1849),
aki 58 nyelven írt és 103 nyelven beszélt.
Ő maga mondotta,Ludwig August Frankl költőnek:
"Tudja, melyik nyelvet tartom az olasz és görög után minden más nyelv előtt
leginkább dallamosnak és a verselés szempontjából a leginkább fejlődésre képesnek?
A magyart. Ügyeljen, mert egy feltündöklő költői lángész még igazolni fogja nézetemet.
A magyarok, úgy látszik, még nem is tudják, micsoda kincs lakozik nyelvükben..."







Tudtad-e , hogy a magyar mesevilág páratlan az egész világon?
Európában nem ismerik a tündért, hetedhét országot, fanyüvőt,
hétfejű sárkányt, még nyelvtani szinten sem. Nincs szavuk rá.







...és végül, tudtad-e, hogy 1805-ben 6 ember mert beiratkozni a Pázmány Péter Tudományegyetemre, mert féltek, hogy az osztrákok megölik, kiirtják családjaikat?







"Jó magyarnak lenni, igen nehéz, de nem lehetetlen!,, (Széchenyi István )

Tudtad-e, hogy *a Sorbonne egyetem nyelvészei, akik összehasonlításokat
végeztek számítógépek segítségével, a nyelvek ősiségének vizsgálata kapcsán,
hogy mely nyelv őrzött meg legtöbbet az ősműveltség elemeiből,
az ős-etimonokból, alapszavakból, a következő eredményre jutottak:
a mai angol nyelv 4 % etimont, a latin 5 %, a héber 5 %, a csendes-óciáni nyelvek 7 %,
az indiai mundakhol 9 %, a tibeti szanszkrit 12 %, az őstörök, türkmén 26 %,
*a mai magyar nyelv 68 % ős-etimont tartalmaz*!"







Tudtad-e, hogy ma tudományos kutatásokat végeznek az ősnyelv kérdésében?
*Mi magyarok már 200 éve foglalkozunk ezzel, olyan kutatók, nyelvészek,
történészek mint az 1812-ben elhunyt Keresztesi Józseftől, Horváth Istvánon,
Kőrösi Csoma Sándoron, Táncsics Mihályon, Varga Zsigmondon keresztül
az1973-ban elhunyt Pass Lászlóig. Ma Baráth Tibor is
"A magyar népek őstörténete" című munkájában, vagy Kemény Ferenc nyelvész
(Oslo), aki negyven nyelvet ért és tizenötöt beszél, az állítja, hogy a legősibb
eurázsiai nyelv a magyar..







Gyimóthy Gábor: NYELVLECKE


Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés,
- Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, a ki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér,
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki 'slattyog', miért nem 'lófrál'?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki 'beslisszol' elinal,
Nem 'battyog' az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz,el ódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
- Elárulja kósza nesz,
- Itt kóvályog, itt ténfereg. . .,
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet...!

Firenze 1984. X. 12.
































Tudtad-e, hogy a magyar nyelv tömörítő hatása szinte egyedülálló?
Hogy hihetetlenül gazdag, képalkotó képessége van szavainknak,
hogy tárgyas ragozásával, harminchat mozzanatos, negyvenhat gyakorító,
sok-sok kezdő, műveltető, ható igékkel, főleg pedig igekötőink előre és
hátravetésivel, amivel a cselekvés és az idő boszorkányos árnyalatait és
mozzanatait jelölhetjük. Ilyen bravúrra a világ egyetlen más nyelve nem képes!
Példa a ,,néz" ige módozataira:
néz, nézeget, nézelődik, nézőben, nézve, nézvést, nézetlen, nézhetetlen,
néztében, nézetében, stb.







Napóleon megkérdezte Francois Talleyrand-t, hogy mit tegyen a magyarokkal?
Talleyrand válasza:
Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra, és büszkék a
múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz!
A monarchia idején megvalósították Talleyrand elméletét, és sajnos ma is ez folyik.
Itt az ideje, hogy magunkhoz térjünk, s megbecsüljük kultúránkat és nagyjainkat!







Tudtad-e, hogy magyar családnevek, földrajzi nevek ezerszám fordulnak
elő a világ különböző helyein?
A Hawaai-i szigeteken élő Dr. Vámos-Tóth Bátornak és munkatársai gyűjtésének
köszönhetően az azonosított magyar szavak gyűjteménye egy új tudományágat
képvisel, amelyet TAMANA névvel jelölnek. Eszerint mintegy hatezer eredeti
magyar név és névszerkezet fordul elő szerte az egész világon.
Csak egy példa: a ,,Magyar" családnevünk, helységnév Indiában,
egy dombvonulat elnevezése Irakban és Libanonban, továbbá hét földrajzi helyet
jelöl Máltán, települést Tuniszban, Burkina Fasoban, a Fülöp szigeteken,
egy város neve Indiában, településnév a Kaukázusban és az udmurtoknál,
ezen utóbbiaknál éppenséggel az ,,Almás", ,,Káldi", ,,Kocsis", és"Vajas" települések szomszédságában. Való igaz, hogy bizonyos szavak azonos módon fordulnak
elő különböző nyelvekben, de itt nem erről van szó.
A feltűnően sok előfordulás miatt ez nem lehet véletlen.







Küldd el minden Magyarnak a bejegyzést, Hogy megoszhassák másokkal is!
Hogy senki ne szégyellje Magyarságát!










 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
Siklósi András: Amiért élnünk érdemes
  2022-09-08 21:30:10, csütörtök
 
 







Siklósi András: AMIÉRT ÉLNÜNK ÉRDEMES
(Gondolatok a magyarságról, a hazafiságról és a nemzetről)


Turulmadár száll a Kárpátok fölött. Körbejárja a magyarok ősi földjét. Hívják az elesett hősök és a százados temetők. Csendesen, szinte szárnycsapás nélkül siklik. Gyönyörködik a tájban. Fentről még sokkal szebb, fentről minden békésnek tűnik. De csontjaiban érzi a tragédiát. Éles szeme észreveszi a határsorompókat, látja a szörnyű romlást és pusztulást.


Elhatol hozzá az emberek sírása, hallja a nép jajkiáltásait. S figyeli a tigrisek marakodását, nézi a vérben gázoló hiénákat. Megremeg egész testében, s a magasból egy könnycseppet hullat a mélybe. Talán még nem késő. Talán még kizöldülnek az erdők, és virágba borulnak a rétek. Talán még lesz magyar újjászületés.

* * *

Európa legszebb országa, legtökéletesebb földrajzi, gazdasági, hadászati egysége a Kárpát-medence. Nincs ehhez fogható természetes és állandó határ, mint a Kárpátok koszorúja. Ezt a Paradicsomot foglalták el őseink (más kutatók szerint ide gyökereztek már az idők kezdete óta!), s szívós munkával, rengeteg véráldozattal meg is tartották. Páratlan kulturális, politikai és történelmi viszonyokat hoztak létre itt. Nem csoda, hogy annyi ellenségünk támadt. Csöppet sem meglepő, hogy más gyülevész hordák az életünkre törtek. Pedig mi mindig békében éltünk másokkal. Nem fájt a fogunk földjeikre, de a magunkét se hagytuk. Befogadtunk minden menekültet, megvédtünk minden idegent. Más népek fiai is otthonra találtak nálunk. Sokszor több jogot élveztek, mint véreink, de véletlenül se kevesebbet.

Erősek voltunk, büszkék, bátrak. Sohase kegyetlenek, mindig megbocsátók. Nyíltszívű lovagok, igazi jóbarátok. Kivívtuk Európa tiszteletét, de a kis népeknek se kellett soha reszketni előttünk. Ha akkor másképp alakulnak a dolgok, ma a világ egyik vezető hatalma lehetnénk. 50-60 milliós nemzet dolgozhatna, szerethetne, álmodozhatna itt Lengyelországtól az Adriáig, Ausztriától egész Ukrajnáig. De nem volt szerencsénk, állandó élet halál harcra kényszerítettek bennünket. Először a tatár, majd a török dúlta, perzselte fel otthonainkat, mészárolta le népünket. Majd 300 éven át az osztrák igát nyögtük. A török-Habsburg hódoltság alatt - pozitív vezérlőeszme híján - kezdődött nemzettudatunk sorvadása és népünk fogyása, széthullása. Később német, végül orosz tankok csörtettek hazánkba és lelkünk templomába. Legázoltak, kifosztottak bennünket. Föltépték sebeinket, s ránk szakították az eget. Sötét börtönbe, feneketlen pokolba jutottunk.

Még Szent István alatt fölvettük a római (judeo) kereszténységet, de szívünk mélyén legalább ennyire "pogányok" (valójában magyar nemzeti vallásúak!) is maradtunk. Mert bárhogy is vágytunk a nyugatiak kegyére, sohasem feledtük, hogy keletről jöttünk. A sumér-káldeus-szabir-párthus-szittya-hun-avar-magyar folytonosság révén az alig 2000 éves keresztény műveltség mellett mi egy másféle, sokkal régibb kultúrát, világnézetet, szellemet, gazdasági-társadalmi irányvonalat is képviselünk Európa közepén. Századokon át - mint lassan ölő mérget - csepegtették belénk, hogy egyedül vagyunk, s csak bizonyos finnugor töredéknépek a rokonaink. Így jóformán elsorvadtak ősi kapcsolataink. Pedig most is testvérként tisztelnek bennünket a koreaiak, a japánok, a mandzsuk s Észak-Kína, India egyes népei, az ujgurok, a tibetiek, továbbá a szikhek, a perzsák, az irakiak, az afgánok, a szírek, a mongolok, a kazahok, a kaukázusiak és a törökök stb. De a közös sors, a! múlt históriája is sokakat mellénk állíthat. Mindig barátaink voltak a finnek, az észtek, a lengyelek, a bulgárok, az albánok, az írek, a baszkok; de megnyerhetjük a hollandok, a belgák, a dánok, a portugálok, a görögök, az olaszok és mások rokonszenvét is. Ideje, hogy kinyújtsuk ölelő karunkat minden jó szándékú nép felé.

* * *

Ki a magyar, mi(lyen) a magyar? A kérdés első részére lényegesen könnyebb a válasz. A Millennium idején a magyarsághoz tartozás alapvető jegyei az állampolgárság, a magyar nyelvűség, a nemzeti eszmével való egyetértés voltak. Trianon után ezekhez társult még a revízió gondolata és követelése. A két háború közötti eszmei zűrzavarban jól megfért egymással Ady vádló, tragikus magyarsága, Móricz elemző, felelősségteljes magyarsága, Szabó Dezső népből táplálkozó, mély faji magyarsága és Prohászka Ottokár diadalmas keresztény magyarsága.

Később Kodály és Bartók, Németh László, Illyés, valamint a népi írók a magyar lélek legrejtettebb kincseit hozták a felszínre. Munkáikból tanulságként leszűrhető, hogy a magyarság egy sajátos életforma, önszemlélet, történelmi szellemiség és erkölcsi parancs. Az igaz magyarság azonos a tökéletes emberséggel; aki embernek hitvány, magyarnak is az! Régebben az volt a magyar, aki annak vallotta magát. Sokan ma is így vélekednek; ám 86 év tudatos fertőzései, "agyműtétjei" után, a hazugság és zsiványság szikes pusztáinak közepén ez már édeskevés. Nem elég az egyszerű állítás, nem elég a hamis esküvés sem! Szerintünk az a magyar, aki bizonyítja. Aki teljes szívéből, összes idegszálával vállalja e nép sorsát; osztozik örömében, fájdalmában, szól érte és védi mindenütt, aki harcol is, ha kell, aki neki szenteli egész életét, s habozás nélkül vérét ontja, ha ezzel segíthet. Ám aki népünket s földünket gyalázza, egyetlen göröngyét elárulja, egyetlen lakóját kifosztja, aki bármi! ben ártalmunkra van, vagy a vesztünkre tör, bizony az nem magyar. Az számunkra ellenség, legjobb esetben közömbös idegen, legyen bár főrabbi, vagy Árpád korcs maradéka.

* * *

Az a kérdés, hogy mi a magyar, már sokkal bonyolultabb - a lélek és test, faj és etnikum, az öröklött és szerzett tulajdonságok összességét, kapcsolatát és kölcsönhatását jelenti. Figyeljük meg Kodály Zoltánnak a néptől elszakadó, lezüllő elithez intézett féltő és dorgáló szavait: "Értelmiségünk kultúrája nem a népkultúrából eredő szerves, homogén magaskultúra, hanem innen-onnan összekapkodott mozaik, a magyar és idegen elemek kellő egyensúlya nélkül... Addig él a magyar, amíg falu és város, magyarság és európaiság szintézisét meg tudja oldani, amíg a keleti hagyomány és a nyugati kultúra örök harcát békévé tudja szelídíteni. Feladatnak elég volna újabb ezer évre."

A kurucok vagy a honfoglalók soha nem kérdezték, mi a magyar. Létük egy volt magyarságukkal, s tudták azt is, hogy velük a magyarságot pusztítanák el. Ma azonban a puszta lét (a túlélés) és a magyarság nincs ilyen egységben, sokszor ellentétbe kerül egymással. A dilemma ilyenkor úgy vetődik fel, hogy kell-e a létért a magyarságot, vagy megfordítva, lehet-e a magyarságért a létet feláldozni. Ez a töprengés azonban értelmetlen, mert zsákutcába visz. A helyes álláspont csak az lehet, hogy nemzetünk fennmaradása egy erős, öntudatos magyarság kialakulásától függ, ezt kell tehát bármi áron és minden eszközzel megteremteni.

A magyarság természeti és szellemi dolgok összessége: földrajzi tényezők (a Kárpát-medence változatos tájai s éghajlata), embertani és fajtajellegek (sokféle elem egybeolvadása), kulturális örökség, hagyományok, észjárás, jellem, sors, történelem (népek keresztútja!) stb. alkotják. A magyarság az idők múltán elszakadt testvéreitől, rokonaitól, s egyedül maradt Európában. Folyton az élet és halál, a lét és nemlét problémáival viaskodott, talán ezért bírt ki minden tragikus csapást. Ha kivirágzott, hamarosan elbukott, viszont a legszörnyűbb helyzetből is rövidesen talpra állott. Mi hát a magyar? A népdal szerint: "Se nem szőke, se nem barna, az az igaz magyar fajta." - meglehetősen semmitmondó válasz. Megpróbálom hát a magam eszére, tapasztalatára hagyatkozva megfejteni.

A magyar ritkán panaszkodik, jajgat, ábrándozik. Komótosan, szemlélődve teszi a dolgát; általában konzervatív, becsületes, reális és józan. Tud alkalmazkodni, elfogad és megért másokat, nem akar senkit meghódítani, bekebelezni, elpusztítani. Sokáig hajlandó tűrni és nyelni, ám ha méltóságát, nyugalmát megsértik, felbőszítik s a vesztére törnek ("Ne bántsd a magyart!"), vagy ősi jussát rabolják, bátran nekimegy bárkinek. A magyar nem bonyolult, nem filozofikus, nem pesszimista, nem is primitív. Célszerű, érzelmes, komoly, kevés szóval is beszédes, költői lelkületű, szemérmes, büszke, lovagias, férfias, szabadságszerető, törvénytisztelő és politikus nép. Ha belső feszültségei fölhalmozódnak, vagy tépi a balsors, olykor hajlamos a sírva vigadásra, a bujdosásra, a fölösleges virtuskodásra és szájhősködésre, a csodavárásra, az oktalan ellenzékiségre és összeesküvésre. Manapság sajnos a tehetetlen beletörődésre, az önpusztító mozdulatlanságra is.

A magyarság hatalmas érték, ám egyben hivatás és küldetés is. Épp annyi joga van élni, mint bármely más nemzetnek. Semmivel sem pótolható vagy helyettesíthető, nélküle szegényebbé válna a világ s az emberi szellem. A magyarság legfőbb célja, feladata, hogy legyen, mert lennie kell! Tehát csak olyan politikát tudunk támogatni, ami a nemzetet mennyiségben és minőségben növeli, fizikai, anyagi, szellemi és erkölcsi téren erősíti. Szeretnünk kell földünket és fajtánkat, mert a miénk. Szeretnünk kell magyarságunkat, mert ez a sorsunk. Szeretnünk kell múltunkat, javainkat, nyelvünket ("Nyelvében él a nemzet."), hagyományainkat és művészetünket; mindazt, amit népünk alkotott: mert nincs más kincsünk ezen a világon! Kötelességünk, hogy minél jobb magyarok legyünk! Meg kell védenünk a magyarságot ellenségeivel, s ha szükséges, önmagával szemben is! Bármily kicsi, jelentéktelen valaki, ha képes megszabadulni bűneitől, gyarlóságaitól, ha le tudja győzni hib! áit, és teljes szívéből, lelkéből szereti a magyarságot, nyeresége lehet a nemzetnek. Hazánk romlása, a nemzethalál réme egyre fenyegetőbb. Ám ha ez a tiszta tűz, ez a nemes szenvedély, ez az önfeláldozás lobog bennünk, a magyarság élni fog akkor is, ha mi már nem leszünk!

* * *

Egészen bizonyos, hogy a magyarságnak föltétlen köze van az emberiség első magaskultúrájához és annak szétterjedéséhez a földgolyón. Az újkőkortól kezdve a magyarok voltak Európa főnépe, jóval a görög-római világ előtt. Minimum 10000 éve a magyarság folyamatosan jelen van a Kárpát-medencében, de ha ez a valódi őshazánk, akkor még régebben is. Az ősmagyarság páratlan kultúrával rendelkezett. Nem volt eredendően pogány és nomád (utóbbi is csupán sztyeppei vándorlásai során); hanem házakban lakó, letelepedett, földművelő és egyistenhívő, vallásos nép volt. A kazárok, germánok, latinok, szlávok és egyéb populációk tanultak tőlünk, és vették át a magyarság fejlettebb kultúráját, nem pedig fordítva.

A világ talán egyedül megmaradt ősnyelve a magyar! Nem mi integráltuk a közös szavakat és neveket másoktól, hanem azok megváltozott nyelve őrizte meg az ősmagyar nyelv töredékeit. Tehát a magyar nem lehet származék nyelv. A sumérok, szkíták és a hunok (nyelvi alapon is) magyarok voltak.







Kitűnően alátámasztja a föntieket a híres angol nyelvész, Sir John Bowring véleménye: "A magyar nyelv messze áll magában. Egészen sajátos módon fejlődött, és szerkezetének kialakulása olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Önmagában következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis, az erő, a hangzatok minden hajlékonyságával és alakíthatóságával. A magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, amelyen az idők viharai karcolást sem ejtettek. Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem alkudozik, nem ad és nem vesz senkitől. E nyelv a nemzeti önállóság, a szellemi függetlenség legrégibb és legfényesebb emléke. Aki megfejti, az isteni titkot boncolgat."

* * *

Talán nem fölösleges kitekinteni egy kicsit más országokra sem. Néhány szemelvény erejéig vizsgáljuk meg, hogyan látnak bennünket az ellenséges, vagy éppenséggel a tárgyilagosabb krónikások. Meglehet, ez is gyarapítja ismeretünket. Íme így vélekedik a "keresztény" Nyugat (németek, franciák stb.) az ősmagyarokról: "A barbár, hódító magyarok nem emberek, de vadállatok módjára élnek, mert nyers húst esznek, vért isznak és az ellenség szívét kitépik." Másutt ezt írják: "Néhányan a földet művelik, mások olyan szörnyűek és iszonyatosak, hogy emberhúst esznek és embervért isznak. Semmiféle irgalom nem hajlítja meg őket, semmi kegyesség nem indítja meg bensőjüket. Ördögi fajzat, a Sátán szövetségese." Egy harmadik így rémüldözik: "Levágták az ellenség fejét, a koponyájából kupát készítettek és ebből ittak." A negyedik szerint: "Testalkatuk zömök, fejük nagy, szemük kicsiny, orruk tömpe, karjuk lelógó, mint a majmoké. Mindig lovon ülnek, rövid görbe kardot! viselnek, és úgy ordítoznak, mint a vadállatok." Lám, ilyen az egész világot bejáró szittya-vérvád. Ettől a gyűlöletes képtől máig sem szabadult meg a magyarság. Most is így festenek le minket a történelmi művekben és a tankönyvekben.

Az elfogult, becsmérlő hangot csak ritkán színezik dicséretek, vagy reális jellemzések. Jobbára csak akkor, ha egyes népek védelmi érdekei megkívánják a magyar segítséget, ha szükségük van a magyarok vitézségére, harciasságára. A bizánci Bajazid szultán véleménye szinte kivételnek számít: a magyarokat "a földkerekség népei közt a legderekabb" nemzetnek tartja. Más írástudók szerint: a magyar nép szereti a függetlenséget, és érzéke van a szellemi és lelki kiválóságok iránt; továbbá elismerik vendégszeretetét, szíves és barátságos modorát. A török hódítás idején a vad, félelmetes magyarok hirtelen a kereszténység nemes védői, Krisztus atlétái, a hit pajzsai lettek. (Jóval később a pángermánizmus, pánszlávizmus, majd a bolsevizmus gátjai.) Ám a "kegyes" Nyugat hamar felejtett: egyes források szerint Európát nem a magyarok, hanem a németek mentették meg. A magyar csak hadakozni tud, műveltségre képtelen, továbbá gőgös, önző, lusta, szűk látókörű, kétsz! ínű, zsarnok és népnyúzó; csekély kultúrája, tudománya, művészete, ipara és kereskedelme csak külső (német, szláv) hatás eredménye; a magyar városi életre képtelen, igazi otthona a puszta stb. Talán még a németeknél s a franciáknál is jobban gyűlöltek a csehek, tótok, rácok és oláhok: öntudatra ébredésük után elterjesztették rólunk a turáni féktelenséggel elnyomók mítoszát; akik kóborcigány-életet élnek, s Ázsiából előtört rabló nomádok. Ebben a nyomasztó légkörben üde szigetként a lengyelek jóindulattal néznek minket: testvérüknek tudnak, felismerik nemzeti karakterünk, természetünk, szokásaink hasonlóságát ("...egy néppel sem egyezünk annyira, mint a magyarral..."). A "kultúrnépeknél" a cigány képe szorosan összeforr a magyaréval, sőt olykor azonosítják a cigány és a magyar jellemet (ez persze jórészt saját idegenforgalmi propagandánk és filmjeink hibája!). 1848-49-ben végre olyannak látta Európa a magyart, amilyen a valóságban: diadalmas harcaiban a szabadság bajnokának,! tragikus bukásában szerencsétlen áldozatnak; a hősi nemzet képe Petőfi eltűnése, majd Kossuth emigrációja nyomán csak erősödik. ("Lovagok, hősök és költők népe a magyar.") Talán még 1956 után él rólunk hasonlóan kedvező kép a világban.

Általában tehát negatív, olykor elismerő, de legtöbbször hamis, irreális véleményt alkotnak fajtánkról: azaz lóra termett és lovagias, nemes arcélű úri nép, mely örömmel harcol, mulatozik és cigányozik; mindamellett barbár ázsiai jövevény, vad szittya-hun őseire emlékeztet, ezért idegen test a nagy indogermán Európában. S hogy megítélésünk ma se legyen kedvezőbb és hitelesebb, arról gondoskodnak "pártfogóink". Elsősorban a hazai és nemzetközi zsidóság (ki-ki ismeretei szerint sorolhatja a neveket!) szüntelen össztüze rendkívül ártalmas: bűnös nép, fasiszták, német bérencek, utolsó csatlósok, följelentgetők, bosszúszomjasak, szélsőségesek, antiszemiták, primitívek, bő gatyások - ilyesmiket terjesztenek rólunk.

* * *

Az arénák és katakombák ókeresztényeinek hitével és bátorságával, az igazság szigonyával kell küzdenünk a sátáni indulatok s az apokalipszis ellen. A saját köreinkből származó vezetőkkel kívánjuk az országot irányítani; olyanokkal, akik a mi életmódunkat gyakorolják, a mi lelkünkkel éreznek s a mi nyelvünket beszélik. Egy olyan társadalmat szeretnénk, melynek törvényei és szokásai a mi értékeinket, hagyományainkat tükrözik. Ezt a kozmopoliták törzsi széthúzásnak, mi pedig alapvető életjognak, valódi szabadságnak nevezzük. Hazánk századok óta európai és magyar; utódaink számára is így kell megőriznünk. Nem mondunk le ősi területeinkről és nemzeti javainkról egyetlen jöttment kisebbség érdekében sem, amely holnap talán többség akar lenni. Páratlan szellemi kincseinket és műveltségünket nem adjuk el egy tál szuper liberális moslékért. Ha az önvédelemtől bármi okból elállnánk, úgy utat nyitunk a totális pusztulásnak, mely kívülről és belülről egyaránt ! fenyeget. Majd ha Izrael beengedi a nem-zsidókat, Finnország és Japán a különféle menekülteket, akkor mi is fogadhatjuk a nem-magyarokat - azaz sohanapján. Akkor majd megnyithatjuk határainkat, de csak akkor. Mert egyébként feloldódunk az idegen bevándorlók tengerében. Bármit ígérnek a pajeszos szirének, hazánk, nemzetünk és anyanyelvünk nem lehet piaci árverések vagy tőzsdespekulációk tárgya!

A hazafiság nem elvont gondolat, nem üres szólam, hanem valóságos kötelesség és élethivatás. A hazafiság nem melldöngetés, nem jelszó és frázis. Nem gyalázkodás, nem kirekesztés és nem gyűlölködés. A hazafiság nem elhaló nyöszörgés vagy reménytelen sóhajtozás, és nem önpusztító ábrándozás. A hazafiság nem ugródeszka, nem üzlet és nem szélhámosság. A hazafiság éber nemzeti öntudattal végzett őrködés. A hazafiság a nemzeti értékek ismerete, megbecsülése és szeretete. A hazafiság a legpozitívabb érzelem, a leghasznosabb magatartás, a legnemesebb cselekvés. A hazafiság szent feladat: Istentől rendelt munka és áldozat!

* * *

Csak egy egyetemesen megszervezett társadalom alkothat nemzetet. Csak azok a nemzetek juthatnak magasra, amelyek valami nemes célt tűznek maguk elé, s tisztességes módon afelé törekednek. Ez megmaradásuk alapja, s ezzel egyúttal az egész emberiséget is szolgálják. A lusta, öntudatlan, szervezetlen nemzet viszont meghal. A magyarság már annyit tett Európáért, hogy évezredekre megváltotta jogát az érvényesüléshez. Egy barátom mondta nemrég: "A magyarságot a széthúzás tartja össze!". Aligha igaz ez a kissé morbid elképzelés, mégis elgondolkoztató. Mert nemigen van más nemzet a világon, amelyik ennyi belső torzsalkodás után - nem beszélve az állandó külső nyomásról - is fenn tudott maradni.

A nemzet szellemi (emberi) közösség, egy közös gondolat ("közös ihlet"). Nem lehet beleszületni, el kell sajátítani. Hosszú fejlődés során az emberi szellem szervezi fokról-fokra, s tagjai ebbe az eszmébe vetett hitükben kovácsolódnak nemzetté. Történelmi képződmény is tehát, ezért nemzetenként és koronként változhatnak ismérvei. Egy közösséget, népet az tesz nemzetté, hogy annak tartja magát. Követendő eszmét állít, s nem puszta ösztönei, szükségletei szerint cselekszik. Maga az eszme változatlan, egyetemes és örök, ezért igen nehezen közelíthető meg. Egy nemzet történetének sűrítménye: a nemzeteszme történelme. A nemzetet alkotó tényezők: a közös származás, nyelv, haza, állam, kultúra és sors.

A nemzet több és más, mint a nép vagy a faj(ta). Az utóbbi egy biológiai fogalom, vagyis természeti kategória. Az erős keveredés miatt különben sincs ma már egységes, fajilag tiszta közösség, legföljebb bizonyos vérségi homogenitás. (De jobb is így, mert a belterjes tenyészet mindig korcsosuláshoz vezet.) A nép pedig bizonyos azonos lényegi vonásokkal, szellemiséggel, kultúrával rendelkező, viszonylag zárt embercsoport (etnikai egység), de még nem nemzet (nem eszmei közösség!). A kettő elsősorban az öntudatosság fokában különbözik.

A nyelv, a kultúra, a vallás, az állampolgárság, a haza és a sorsközösség csak egyes megnyilvánulásai a nemzeti lényegnek. Fontosak, de nem perdöntőek, hisz mind csak másodlagos képződmények: a már élő nemzet alkotásai. A nemzet elvileg valamennyiük nélkül meglehet (lásd a határon túli vagy emigráns magyarok, a mohamedán vagy buddhista hitre térők esetét, az idegen származású aradi vértanúink magyarrá válását stb.). Így maga a sovinizmus (nem tévesztendő össze az egészséges nacionalizmussal!) is fölösleges és esztelen emberi düh, hiszen pont a fenti külsőségeken alapul. Tipikus példája annak, ha az eszméről alkotott fogalom erősebb a valóságnál. Ebből következnek: a nemzeti imperializmus, a kisebbségi politika, az asszimiláció, a kitelepítés stb.

Magyarországon a köznép sokáig nem tartozott a nemzetbe, csak az uralkodó és hűbéresei (vagyis a nemesek). Ezért nálunk sohasem volt nemzetállam vagy népnemzet. Ősi örökség szerint minden népet a maga szokásainak, törvényeinek megfelelően kormányoztak a többnyelvű birodalomban, tehát messzemenően megőrizhették sajátságaikat. Ez a tolerancia egyedülálló volt egész Európában. S ez a bölcsesség és emberség ma legfeljebb nevetség, vagy inkább megvetés tárgya "nemzetietlensége" miatt. Ha mi a szomszédainkhoz hasonló nemzetiségi politikát folytattunk volna, akkor ma a Kárpát-medencében nem lenne semmilyen nemzetiség, hazánk egynyelvű, színmagyar állam volna. A világ összes nemzete közt a magyarság (ez a szittya-keresztény nemzet) maradt legtovább hű a keresztény egyetemesség (univerzalizmus) középkori eszméjéhez, ezért védte - hősi önfeláldozással - egész Európát a pogány hódítók ellen. A magyar sovinizmus (türelmetlenség, idegengyűlölet) - ha volt is i! lyen - mindig más sovinizmusok létünket fenyegető támadásaira felelt, tehát inkább nevezhető önvédelemnek. Bármennyire is idegen tőlünk, úgy tűnik, jövőnk és megmaradásunk érdekében legfőbb ideje, hogy "alkalmazkodjunk" a körülöttünk élő népek körében mindenütt használatos "nemzeti" politikához.

A magyarság nem boldogság, nem előny, hanem örök szorongás a létért, a szabadságért, s egy letűnt múlt keserű önérzete. Nem elég magyarnak születni, azzá kell válni, s a magyarságot minden ízében vállalni kell! Nem lehetünk egyszerre hűségesek nemzetünkhöz és idegen hatalmakhoz! A magyarság hivatás, küldetés: sajátságainknak (hagyomány, kultúra stb.) a humánum, a tiszta, örök és egyetemes emberi felé tágítása. A nemzetiesülés és magyarosodás (nem elmagyarosodás értelemben!) tehát szellemi emelkedés! A magyar szellem lényege - a szabadság! Ezért nem süllyedhetünk állati sorba, s nem olvadhatunk be az idegenek közé. Meg kell maradnunk nemzetnek! Ezt az áldozatot várják tőlünk őseink és Európa becsületesebb része. Ezt parancsolja az emberi és az isteni szellem!

Csak a tehetséges, előrelátó, gerinces politikusoknak szabadna irányítani, hiszen fő feladatunk az állam és a nemzet összes anyagi, szellemi és morális erőinek egységbe szervezése lenne, az átlagember szükségleteinek megfelelően. Az állam lényege a hatalom. Célja a társadalom organizációja, békéjének és rendjének biztosítása, megvédése. Az állam lehet a népé vagy a nemzeté, de szembe is kerülhet velük (lásd kommunizmus, vagy napjaink "parlamentáris demokráciája"!). A tiszta államiság (a világnézet, vallás és egyebek társadalomra hagyása, a be nem avatkozás) megvalósítása szinte lehetetlen (sőt olykor kifejezetten káros, álliberális) törekvés.

A néphez, nemzethez tartozás nem hatalmi, hanem érzelmi úton jön létre; védelmet, előnyt nem nyújthat, csak morális értékeket, szellemi-lelki kincseket, tartalmasabb életet. Aki nem képes elképzelni, hogy más néphez, nemzethez is tartozhatna, az az igazi hazafi! Erőink és gyengeségeink feltárásával, valósághű helyzetelemzéssel, a lehetőségek és érdekek ismeretében kell meghatározni feladatainkat. El kell érni, hogy minden magyar felelősnek érezze magát minden magyarért, s boldogulását - önzetlenül - csak a közösségen belül keresse. Nem hazaszeretet és nemzeti érzés az, ha akár a legcsekélyebb értékeket is eltapossuk. A magyarság bátor, öntudatos megvallása, a magyar értékek (nyelv, kultúra stb.) föltétlen tisztelete a legmagasabb szellemi és erkölcsi cél legyen!

Ma már kevesen mondják nyíltan, hogy fasiszta, alja nép vagyunk, de továbbra is ócsárolnak, s kishitűséget, bűntudatot csepegtetnek belénk, hogy akaratunkat, cselekvőképességünket teljesen megbénítsák. Idegen elnyomóinkkal, a hazugságokkal, sértésekkel, bántalmazásokkal szemben mi mindig "megértést" tanúsítottunk, ahelyett, hogy visszaütöttünk volna mindenért. A világ is ellenségeink rágalmainak ad igazat, ha védekezni se próbálunk, s a tényeket is elhallgatjuk. Nem beszélve arról, hogy újra vérszemet kaphatnak, ami egy általános magyarverésbe és gyilkolásba, szülőföldünkről való elűzésünkbe torkollhat. Nem kell, hogy mi támadjunk, de némán tűrni az ütéseket - öngyilkosság! Csak akkor remélhetjük, hogy a hódítók békén hagynak, ha minden esetben visszavágunk. A sajtótól, a pártoktól, az országgyűléstől és a kormánytól nem sokat várhatunk. A választ nekünk, kárpát-medenceieknek és a magyar emigrációnak kell megadni!

A tömbökben, szigetekben, szórványokban (ám ősei honában!) élő magyarság, ha már a politikai nemzethez nem tartozhat, legalább autonóm kulturális nemzet(rész) és szellemi haza lehessen. Mivel a magyarság zöme súlyos helyzetben van, égetően fontos a védelem, a segítőkészség és szolidaritás fokozása, aktivizálása. Az összmagyarság legfőbb érdeke, hogy idegen zsarnokoktól és hazai lakájaiktól független, szabad, önmagának tetsző életet élhessen, s létszámában, öntudatában, gazdasági és szociális téren is gyarapodhasson.

Mindig élesen el kell különíteni a magyar nép, a magyar felemelkedés szükségleteit az uralkodó hatalmak és politikák "szükségleteitől". Az előbbieket feltétel nélkül támogatni kell, míg az utóbbiakat csak megfontolt fenntartásokkal, a magyar érdekekhez pozitívan vagy negatívan viszonyuló tevékenységüktől függően.

A legmagasabb rendű tisztesség és becsület, ha vállaljuk népünk sorsát. Azok leszünk a világban, amik önmagunkban. Elcsatolt (megszállt) magyar véreinknek kell az anyagi és erkölcsi támogatás, de a legfontosabb, hogy az egész nemzet életbizalma visszatérjen. Megmaradásunk alapja, hogy érdemes legyen magyarnak lenni. A kisebbségi helyzetből is sorsot, hivatást kell kovácsolnunk; nyomorúságunkból hősi küldetést. A magyarság, a nemzet fogalmába sokféle ember belefér: jó magyar és rossz magyar egyaránt. De mindig több, mint egyedi hordozója, mert túléli, átörökíti azt. Viszont a legkiválóbb szellem se halhatatlan, ha nemzete elvész. Ezért a leglényegesebb számunkra, hogy őrizzük és továbbadjuk a magyarság értékeit, s elkerüljük pusztulását. Ehhez ápolni, bővíteni kell kapcsolatainkat minél szélesebb körben. Aki magyar létére elszakad nemzetétől, szélfútta levéllé, gyökértelen fává válik.

Azon kell lennünk, hogy minden jövőnkért felelősséget érző magyar mindenütt olvashassa a folyóiratokat, újságokat, könyveket; megnézhessen, meghallgathasson minden magyar költőt, művészt és tudóst; bárki bármit bárhol szabadon elmondhasson és leírhasson. Bármely ideológiai-politikai hatalom, amely a magyarság közé éket próbál verni, tehát nemzeti öntudatunkat, hagyományainkat mérgezi, az mindnyájunkat sért emberségünkben és magyarságunkban. Törekedjünk rá, hogy a jövendő magyar nemzedékek büszkén, szabadon, tiszta történelmi- és magyarságtudattal, nemzetükért áldozatra készen léphessenek az élet színpadára.

* * *

Az ítéletmondás a história, majd végül Isten dolga... Tehát aki egész életében a jóra, önmagával és nemzetével szembeni kötelességei következetes teljesítésére törekedett, annak nincs félnivalója. "Aki a szegények és elnyomottak útját figyeli, nem tévedhet el az eszmék zűrzavarában." A megőrzött magyarság ne féltett kincs legyen, hanem eszköz a küldetéshez, vagyis az összmagyarság sorsának javításáért kifejtett küzdelemhez. Ez nem könnyű szórakozás, hanem kemény, céltudatos munka és szolgálat. Kevés csak önmagunk boldogulását keresni. Testvéreink, népünk, nemzetünk jövőjéért tenni, ügyét képviselni a világban - ez az a többlet, amiért élnünk érdemes.

* * *

Forrás: Magyarság 2007






































További képek:

lásd Link










. . .

 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
559 éve Hunyadi Mátyás visszavásárolta a Magyar SzentKoronát
  2022-07-25 21:15:32, hétfő
 
 














MA 559 ÉVE HUNYADI MÁTYÁS VISSZAVÁSÁROLTA A MAGYAR SZENT KORONÁT


NE feledkezzünk el erről a fontos eseményről, hisz mindenki tudja:


559 éve 1463 .07. 24-én



Hunyadi Mátyás 80 ezer aranyért visszavásárolta a Magyar Szent Koronát III. Frigyestől.

80 ezer aranyforint az akkori Magyar Királyság bevételeinek harmadát-negyedét tette ki. Ez ma körülbelül négy-ötezer milliárd forintnak felelne meg.

Több mint 500 évvel ezelőtt 1440. február 21-ére virradó éjjel a korona ,,krimibe illő" viszontagságokon esett át. Kottanner Jánosné, Luxemburgi Erzsébet királyné udvarhölgye, kesselőkői Liptai Bálint és szolgája segítségével Visegrádon ellopta a koronát, és egy vánkosba rejtve Komáromba vitte. Ezzel lehetővé tette V. László megkoronázását, a korona Frigyes császár kezére jutását, és meghiúsította I. Ulászló megkoronázását.

Erzsébet a koronázás után a Szent koronát néhai férje rokonának, Habsburg III. Frigyes német-római királynak, a leendő császárnak adta át megőrzésre.

Emiatt, 1440. július 17-én I. Ulászló királyt egy alkalmi koronával koronázták meg, amelyet I. István székesfehérvári ereklyetartójáról szereltek le. A két király miatt az országban polgárháború tört ki, amelyből I. Ulászló került ki győztesen, de ő az 1444-es Várnai csatában elesett.

Frigyes sem Ulászló királynak, sem Hunyadi János kormányzónak, sem a tényleges uralkodást 1453-ban megkezdő V. Lászlónak nem adta át a koronát, mert annak birtokában igyekezett politikai befolyást gyakorolni Magyarországon.

A korona 1463-ban Bécsben volt, amikor I. Corvin Mátyás király megkötötte III. Frigyessel a bécsújhelyi megállapodást, amelynek értelmében 80 000 aranyforintért visszakapta tőle a Szent Koronát, és azzal 1464. március 29-én Székesfehérvárott megkoronázták.

Mátyást 15 évesen választották királlyá, "igazi" királlyá, azaz legitim, szuverén uralkodóvá azonban csak jó hat évvel később vált, amikor 1464. március 29-én, Székesfehérváron a Szent Koronával megkoronázta az esztergomi érsek.

Legitim uralkodónak ugyanis hagyományosan az számított a Magyar Királyságban,
akit Szent István koronájával,


a székesfehérvári bazilikában az esztergomi érsek koronázott meg.

Az 1463. július 24-én Mátyás követei - Vitéz János püspök, Pálóczi László országbíró és Szapolyai Imre kincstartó - által Bécsújhely kapujában átvett Szent Koronát 3 napos közszemlére tették ki Sopronban, majd Budára szállították...

Az 1526-os mohácsi csatavesztés után Perényi Péter koronaőr a török elől Trencsénbe vitte a Szent Koronát, de Szapolyai János koronázását követően Perényi Péter koronaőr ahelyett, hogy megszokott helyére, a visegrádi várba vitte volna a koronát, Füzérre szállíttatta és ott rejtegette, majd a magyar koronát kiszolgáltatta az osztrák Ferdinánd főhercegnek. Ferdinánd megkoronázása után Perényi először Siklós várába vitte a koronát, majd 1529-ben Sárospatakra hurcolta.

1848. december 30-án Kossuth Lajos, Magyarország kormányzója nyílt rendeletetére a koronát budai őrzési helyéről Debrecenbe szállították, ahová a kormány is költözött. A Szent Korona a háborús veszély elmúltával 1853-ban újra a budai várba került és a második világháború utolsó időszakáig a várban őrizték.







1978. január 6. - ÚJRA HAZATÉRT A SZENT KORONA


1978. január 6-án, egy amerikai küldöttség ünnepélyesen visszaadta a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket, melyek több mint három évtized után tértek haza. A magyar állam önállóságának és függetlenségének ezeréves jelképe, a magyar nép legdrágább történelmi ereklyéje, ma az Országházban tekinthető meg.

1945 elején Szálasi Ferenc nyilas vezetőnek menekülnie kellett, a koronát magával vitte, mivel az volt a véleménye, hogy ,,a Szent Korona és az államfő elválaszthatatlanok egymástól". A német kormány adott volna menedékhelyet a korona és a koronázási jelvények számára. A Szent Koronát tartalmazó ládát először Kőszegen őrizték, majd Szálasi intézkedésére 1945. január 12-én Velem községbe, onnan március 18-án osztrák (akkor német birodalmi) területre, a Mürzzuschlag melletti volt császári vadászkastély óvóhelyére vitték, majd Mariazellen keresztül a Salzburgtól keletre fekvő Atterseebe, végül a szomszédos Mattseebe szállították.


Az elrejtett korona



1945 áprilisában ,,a Szent Korona megmentése és biztonságba helyezése" érdekében a Szálasi által tartott utolsó koronatanács, majd a minisztertanács elhatározta, hogy a koronát elássák. A koronaőrség egyik tagjának visszaemlékezése szerint:

,,Egy üres, elhagyott benzineshordót kettéfűrészeltünk, ebben a kétfenekű hordóban akartuk biztonságba helyezni a koronát. A hordó két darabját egybetoltuk, a koronát, a jogart, az országalmát, a koronázási kardot és a palástot lepedőkbe csavarva beletettük, és május 5-én este elástuk a tóparton".

A tópart menti mocsaras részen eltüntették az ásás nyomait, a koronaőrző ládát pedig tovább vitték, mintha az ékszerek benne volnának. Május 9-én a koronaőrség teherautója, Szálasival és főembereivel együtt a 8. amerikai hadsereg fogságába került. Az amerikaiak megszerezték a koronázási ládát, majd a Szálasi szárnysegédjénél lévő kulcsot is, aki azt vallotta, hogy Szálasi parancsa szerint ,,halála esetén öt évig tartsák a korona hollétét titokban, s ha akkor nem a nemzetiszocialisták kormányozzák Magyarországot, adjuk át a koronát megőrzésre a Német Birodalom Führerének". A láda azonban üres volt, végül - hosszas kihallgatás eredményeként - az egyik koronaőr elárulta, hogy Szálasi rendeletére Mattsee mellett, egy mocsárban elásták a koronát.

Előkerül a kincs

Megtalálták az olajoshordót, amelyben ,,egy láda volt, abban vászonba csavarba a korona, amelynek belseje, bélése - a szövetrész - már teljesen el volt rothadva, ki is kellett szedni belőle". 1945 májusának utolsó napjaiban a koronát és a koronázási jelvényeket beszállították a majnai Frankfurtba, majd eltűnt a koronaőrség szeme elől. Az Amerikai Egyesült Államok őrizetébe került, előbb Európában, azután Amerikában. A korona visszaadását a magyar kormány nemzetközi fórumokon többször is szóvá tette, de eredménytelenül. A hivatalos nyilatkozat szerint: ,,a koronát úgy tekintik, mint a magyar nép különleges helyzetben lévő tulajdonát, amely az Egyesült Államok hatóságainál van letétben". Mattsee plébániájának falán magyar-német feliratú emléktábla hirdeti, hogy 1945-ben itt időzött néhány napig a magyar Szent Korona. Az átadási ünnepségen Kádár János nem vett részt - egyes vélemények szerint Carter kérésére -, tiltakozásul a magyar vezetőket Amerikában ért attrocitások miatt.


1978. január 6. - Újra hazatért a Szent Korona

Link








Tormay Cécile: Bujdosó könyv: 1918. november 24. - Részlet

Gyönyörű és magasztos írás


Nem ékszer az, nem pompa és nem dísz, de maga Magyarország. Királyságok jöttek és mentek a földön, nem volt azonban népe a világnak, melynek valaha is azt jelentette volna a koronája, mint amit a mienk nekünk jelent. A magyar korona minden magyar és minden magyar rög és minden termés és minden aratás... Benne nem csupán a királyságot tépik le az ország fejéről, hanem azt, ami voltunk és ami lehetünk.

Ájtatos homályban, vaspántos ládában, fenn a budai várban él évszázadról-évszázadra az aranyba öntött ősi szimbólum és ezer éven át mindössze ötvenháromszor ötvenhárom király fején vonult el koronázások napján a magyar föld felett. És egyszer, mikor az ezer év fordult, a Millennium ünnepén... kitéve közszemlére, akkor állt ott a koronázó templom oltára előtt. Jött a nép, láttam a szememmel: galambősz magyar parasztok, munkások, urak és térdel hajtottak előtte, mintha szentség lenne. Térdet hajtottunk: önmagunk előtt borultunk le. És láttam Károly király fején egy decemberi napon a fejedelmi vén Buda falai alatt, hatvanhárom vármegyénk zászlóinak a lobogásában, rivalgó éljenek között, a nagy tiszta Himnusz gyönyörű dalában.

A hazaárulók és hazátlanok tábora szentségtörő kézzel letaszította helyéről Szent István koronáját. Ők azt hitték hogy a király fejéről taszítják le. Pedig az a korona nemcsak a király fején volt. Mint egy aranyabroncs, az fogta össze a Kárpátok óriási láncait, Erdélyt, az Adria kék öblét, Horvátországot és Szlavóniát, a róna egész birodalmát, melynél területében egységesebb ország nincs Európa földjén. És most, hogy az aranyabroncs nem fogja többé össze, széthull és bomlik az, ami végtelen időkön át egy volt.


















 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
Nagy-Magyarország – kis Magyarország?
  2022-05-17 20:45:35, kedd
 
 











NAGY-MAGYARORSZÁG - kis MAGYARORSZÁG?




Mekkora ma Magyarország?

Amekkorának mások látják vagy amilyen nagynak mi érezzük? Mi nagynak és erősnek szeretnénk tudni, ezért annak is képzeljük. Így van ez rendjén! A száz év magány után - ami egyáltalán nem volt magány, hiszen mindig volt társaságunk, volt aki felügyeljen és vigyázzon ránk (fasiszta Németország, Szovjetunió) - kell az önbizalom. Inkább úgy fogalmazhatnánk: az utóbbi száz évben nem volt saját hangunk, nem jutottunk szóhoz. Egy évszázadon keresztül vagy meg sem szólaltunk, vagy mások véleményét szajkóztuk. Nem mondtunk semmit a világnak. Hívjuk inkább ezért száz év hallgatásnak.

Mekkora Magyarország?

Ma biztosan nagyobb, mint tegnap és tegnapelőtt. És sokkal hangosabb. Diplomáciája aktív és eredeti. Az ország a maga útját járja, nem hallgat senkire. Ez a nagyfokú határozottság imponáló egy ütőképes hadsereget nélkülöző és más országok nemzetgazdaságaival szoros függőségi viszonyban levő - ld. német autóipar - kis országtól.

Arra, amit ma Magyarország mond, Európa és a világ odafigyel. Feljegyzik és megjegyzik. Számon tartják és számon kérik. A partnereink sok mindent nem értenek: sem azt, amit mondunk és azt sem, miért mondjuk. Az európai népek kórusa nem érti a magyar disszonáns hangokat. Nem érti, honnan az a mellbő bariton, mely akkora mellkasból jő, melyből legföljebb csak tenor hangozhatna. Nem értik a kottánkat, amiből játszunk és nem értik országunk koreográfiáját sem. Nem értik a taktikánkat - ezért egyelőre lépéselőnyben vagyunk - és nem értik a stratégiánkat, hogy közép- és hosszú távon merre visz az utunk és hova vezet? Nem értik, miért nem fogadjuk el a klub szabályait, ha már jó szántunkból tagnak beálltunk, és azt sem értik, miért járunk olyan társaságba - EU - melyet nem szeretünk. Egyszóval, nem értenek! Meg nem értettségünk érzése nem új és gyakran ott kísért a történelmünkben.

Mekkora Magyarország ma?

Tőlünk függ. Mindenesetre a fáradtság jelei már mutatkoznak. Nem, nem mi fáradtunk bele - örök nyughatatlanságunk jól tartja magát. Környezetünk, partnereink, szövetségeseink kezdenek eltompulni, elfásulni irányunkban. Nem hallgatnak már minket olyan figyelmesen, és nem is vesznek már minket annyira komolyan. Azt hiszik kiszámíthatóak vagyunk és cselekedeteink előre megjósolhatók. Azt hiszik, általunk pusztán a balkáni korrupció terjedt tovább, azt hiszik, hogy csak a pénzük kell nekünk.

Tévednek.

Nekünk sokkal több kell: a múlt és a jövő! A legutóbbi évszázadban csúnyán megaláztak és szétvertek minket. Ma és a jövőben is azt szeretnék, ha suszterként megmaradnánk a kaptafánk mellett. Nem vagyunk suszterok, sem foltozóvargák! Keleti nagybácsink Kapudöngető Attila, nem valami hálót foltozó, halszagú rokon, finn halász. A szabálytisztelő, törvényes együttműködést fetisizáló Nyugat azért nem ért minket, mert nem hisz a szemének, nem látja, ami napnál világosabb: mi nem akarunk együttműködni! Mi nem lassú felemelkedést akarunk, sem unalmas, de úgynevezett kölcsönösen gyümölcsöző egyezségeket. Ötszáz évvel Mohács és száz év hallgatás után, most nagy hangon bemondjuk a tromfot: mi mindent akarunk! Attila még megfordult Róma kapui alatt, de mi, a dicső hunok kései leszármazottjai most végre a Nyugat falain belül - intra muros - vagyunk! Jól teszik, ha imádkoznak az Európai Parlamentben: ,,De saggitis hungarorum libera nos Domine!"...

Mondjunk, amit akarunk a világnak, de soha ne csapjuk be önmagunkat: ne tévesszük össze a folklórt a politikával, a költészetet a diplomáciával. Jövőnk, jó vagy rossz sorsunk attól függ, helyesen mérjük-e fel önmagunk? Helyesen mérjük-e fel lehetőségeinket, helyesen ítéljük-e meg erőnket, felhalmozott tapasztalatainkat? Ha diplomáciánk erélyesen szomszédol vagy a minket is tagjai közé befogadott szervezetek főhadiszállásain pózol - nem baj. Éljünk a meglepetés és a megtévesztés erejével. Mások is ezt teszik. Életfontosságú azonban, hogy mi magunk pillanatig se felejtsük saját, valós állapotainkat. Pillanatig se felejtsük, mit bírunk el és mit nem. Legyünk pontosak tartalékaink, eszköztárunk felmérésében és időnként számoljuk meg katonáinkat is. Ha kevesen vannak, ne menjünk csatába, és ne feledjük a többet ésszel, mint erővel népmesei jótanácsát sem.

Mekkora ma Magyarország?

Magunk sem tudjuk, pedig fontos lenne pontosan ismerni. Ha alábecsüljük országunkat, kishitűségünk foglyai maradunk és semmire nem visszük. Ha túlbecsüljük, úgy járunk, mint a béka Ezópus állatmeséjében: ökör akart lenni, felfújta magát - kipukkadt!

Nézzünk szembe a valósággal: mondjuk el őszintén egymásnak, mekkorák vagyunk...


Link
























 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
Ma hivatalba lépett az első női magyar köztársasági elnök
  2022-05-10 22:15:10, kedd
 
 




TÖRTÉNELMI PILLANAT!

MA HIVATALBA LÉPETT MAGYARORSZÁG ELSŐ NŐI KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKE


Ma hivatalba lépett az első női magyar köztársasági elnök

Történelmi pillanat a mai: május 10-én kezdte meg elnöki munkáját Novák Katalin, az első magyar nő, akit megválasztottak köztársasági elnöknek.

Március 10-én először választottak női köztársasági elnököt hazánkban.

Novák Katalin egy orvosházaspár második gyermekeként látta meg a napvilágot, 1977. szeptember 6-án. Gyermekkorának nyarait Ágasegyházán és Kiskundorozsmán töltötte. Veres Istvánnal húsz éve kötött házassága alatt három gyermeknek adott életet: Ádámnak, Tamásnak és Katának.

Egyetemi tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen, valamint a Szegedi Tudományegyetemen végezte, ösztöndíjjal Párizsban is tanult. Közgazdász.

Élt az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban.

Pályáját a Martonyi János által vezetett Külügyminisztériumban kezdte 2001-ben. A gyermekekkel otthon töltött hat évet követően 2010 és 2012 között a külügyminiszter tanácsadója, 2012 és 2014 között Balog Zoltán miniszter kabinetfőnöke az Emberi Erőforrások Minisztériumában. 2014-től 2020-ig család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. 2017 és 2021 között a Fidesz külügyekért is felelős alelnöke, 2018-tól országgyűlési képviselő. 2020-tól 2021-ig családokért felelős miniszter.



Novák Katalin három gyermek édesanyja Fotó: Facebook





9 érdekesség Novák Katalinról


1. Sosem volt még ilyen fiatal köztársasági elnöke Magyarországnak, Novák Katalin 44 évesen lett államfő.

2. Általános iskolásként nyert országos tanulmányi versenyt franciából.

3. Felsőfokon beszél angolul, franciául és németül, középszinten spanyolul.

4. A diplomáciában jól fog tájékozódni, mivel többször is hosszabban élt külföldön, jól ismeri a külföldi kultúrákat: ösztöndíjas volt Los Angelesben és Párizsban, de hosszabban élt Németországban is.

5. Tizennyolc éves kora óta fut, 2016-ban pedig a maratoni távon is megmérettette magát, amire Monspart Sarolta, a legendás távfutó-világbajnok készítette fel.

6. Érdekesebb hobbijai még a mozi és a színház mellett: jól síel és kiválóan süt.

7. Saját bevallása szerint ,,szenvedélyes társasjátékos".

8. Nem köztudott, de Novák Katalin szeret bokszolni is.

9. Nem szeret költekezni, megfontolja vásárlásait és kevésbé vesz márkás ruhákat.







Korábbi köztársasági elnökök

Szűrös Mátyás 1989-990
Göncz Árpád 1990-2000 (két ciklus)
Mádl Ferenc 2000-2005
Sólyom László 2005-2010
Schmitt Pál 2010-2012 (lemondott)
Áder János 2012-2022 (két ciklus)


Link



Őrségváltás

Link



Az első nő

Link







 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak az ő múltjáé
  2022-05-03 21:15:36, kedd
 
 














AZ EGÉSZ CIVILIZÁLT VILÁG ADÓSA MAGYARORSZÁGNAK AZ Ő MÚLTJÁÉRT







TH. ROOSEVELT (1858-1919), az Egyesült Államok elnöke, 1910:

"Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak az ő múltjáért. Amidőn Amerika még Európa méhében leledzett, Magyarország gátolta meg a barbárok terjeszkedését, Magyarország őrizte a civilizált világ biztonságát. Nincs fényesebb történelem mint a magyar nemzeté."

"There is no more illustrious history than the history of the Magyar nation... The whole civilized world is indebted to Magyarland for its historic deeds."







I. MURAD szultán (1404-1451)

,,Aki elfoglalja Magyarországot, az ura az egész világnak."







MARZIO GALEOTTO (1427-1497) és ANTONIO BONFINI (1425-1502) olasz humanisták:

,,Európa népei mind irigylik a magyaroktól a Kárpát-medence területét, az itt lévő gazdagságot, ezért gyűlölet veszi őket körbe. Magyarországon a leggazdagabb a föld, bő a hal-áldás, nagy mennyiségű a kenyérgabona, a bor pedig kiváló."







A Német-Római császár kancellárja írja 1444-ben:

,,Nagy hatalma van Magyarországnak és nagy az ereje, de ahhoz, hogy a törököt Európából kiűzhessék, sokkal nagyobbra lenne szükség."







CHARLES-LOUIS MONTESQIEU (1689-1755), francia filozófus:

,,A magyar híres szabadságszeretetéről, nemes és nagylelkű jelleméről, hősi bátorságáról. Vendégszeretetének legendás híre van."







GRIM JAKOB (1785-1863) az első német tudományos nyelvtan megalkotója:

,,A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet."

,,The Hungarian language is logical, has a perfect structure and surpasses every other language."

,,Die ungarische Sprache ist logisch, vollkommen, ihr Aufbau übertrifft jede andere Sprache."








Sir BOWRING JOHN (1792-1872)

,,A magyar nyelv messze magasan áll, magában. Egészen sajátos módon fejlődött, és szerkezetének kialakulása olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Önmagában, következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis, erő, a hangzatok minden hajlékonyságával és alakíthatóságával. E nyelv a nemzeti önállóság, a szellemi függetlenség legrégibb és legfényesebb emléke... A magyar nyelv eredetisége még ennél is csodálatosabb tünemény! Aki megfejti, isteni titkot boncolgat, annak is az első tételét..."

,,The Hungarian language goes far back. It developed in a very peculiar manner and its structure reaches back to times when most of the now spoken European languages did not even exist. It is a language which developed steadily and firmly in itself, and in which there are logic and mathematics with the adaptability and malleability of strength and chords. The Englishman should be proud that his language indicates an epic of human history. One can show forth its origin; and all layers can be distinguished in it, which gathered together during contacts with different nations. Whereas the Hungarian language is like a rubble-stone, consisting of only one piece, on which the storms of time left not a scratch. It's not a calendar that adjusts to the changes of the ages. It needs no one, it doesn't borrow, does no huckstering, and doesn't give or take from anyone. This language is the oldest and most glorious monument of national sovereignty and mental independence. What scholars cannot solve, they ignore. In philology it's the same way as in archeology. The floors of the old Egyptian temples, which were made out of only one rock, can't be explained. No one knows where they came from, or from which mountain the wondrous mass was taken. How they were transported and lifted to the top of the temples. The genuineness of the Hungarian language is a phenomenon much more wondrous than this."







VICTOR HUGO (1802-1885) francia költő, író:

,,Magyarország a hősök nemzete, Németország az erényt, Franciaország a szabadságot, Olaszország a dicsőséget képviseli a nemzetek sorában. Magyarország a hősiesség megtestesülése.
...Magyarország nem halt meg és nem halhat meg. Ez a kiváló nemzet majd kitör sírjából ahová az önkény fektette."

,,Hungary is the Nation of heroes, Germany represents virtue, France represents libery, Italy represents glory among the nations of the world. Hungary is the incarnation of valour"







SAINT RENÉ TAILLANDIER (1817-1879) francia író, kritikus:

,,A magyar nemzet nem pusztulhat el, s ha sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni."







N. ERBERSBERG (1840):

,,Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság, és emellett szorgosan került minden közönségest, kiejtésbeli nehézséget és szabálytalanságot."

,,The structure of the Hungarian language is such that it appears that linguists could have created it with the purpose of incorporating in it every rule, conciseness, melody and clarity and besides all this it avoided any commonness, difficulty in pronunciation and irregularities."

,,Die Struktur des Ungarischen erscheint mir so, als sei sie von einer Versammlung von Linguisten entwickelt worden, damit die Sprache alles Wichtige enthalte - Regelhaftigkeit, Dichte, Klarheit und Harmonie."







FRANCESCO FORGIONE (1887-1968) olasz kapucinus szerzetes:

,,Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagy-hatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!"







GEORGE BERNARD SHAW (1856-1950) angol író:

,,Őszintén mondom, az anyanyelvemen nagyon sokszor képtelen vagyok érzéseimet és gondolataimat teljes pontossággal visszaadni. A mi nyelvünk gazdag, nagy és praktikus, de viszonylag fiatal... Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna."

,,After studying the Hungarian language for years, I can confidently conclude that had Hungarian been my mother tongue, it would have been more precious. Simply because through this extraordinary, ancient and powerful language it is possible to precisely describe the tiniest differences and the most secretive tremors of emotions."







ALBERT CAMUS (1913-1960) francia nobeldíjas író - Párizs, 1957 októbere:

,,... A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét. ...A szabadság mai évfordulóján szívemből kívánom, hogy a magyar nép néma ellenállása megmaradjon, erősödjön és a mindenünnen támadó kiáltásaink visszhangjával, elérje a nemzetközi közvélemény egyhangú bojkottját az elnyomókkal szemben. ...A legázolt bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia - s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben."

,,...The Hungarian blood is such a treasure of Europe and freedom, that we must save every drop of it. ...Upon this anniversary of liberty I wish with all my heart, that the silent resistance of the Hungarian people would carry on, strengthen itself, so that as an echo of a cry coming from all directions, would achieve in world opinion a boycott against the aggressors. And even if this world opinion is too weak and selfish to bring justice to this martyr nation, if our voice is too weak, I wish that the Hungarian resistance would hold out until the conter-revolutionary regimes of the East crumbles beneath the weight of their own lies and contradictions. ...The conquered and bound Hungary has done more for freedom than any other nation in these past 20 years. For this historical lesson to be heard by the blind and deaf West, much Hungarian blood had to be spilled - and this torrent of blood is now drying up in the memory of the public."







ISMAIL GALAAL (1914-1980) szomál költő:

,,Kelet-Afrika pusztáin tevekaravánok tábortüzeinél a magyar szabadságharcról énekelnek olyan törzsek is, melyek Európáról sem igen hallottak."

,,In the deserts of East Africa, by the camp-fires of camel-caravans, some tribes (who have heardly even heard of Europe), sing with reverence songs of the Hungarian revolution.







ISAAC ASIMOV (1920-1992) scifi író:

,,Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

,,A persistent rumor has circulates in the USA: There are two intelligent races living on the surface of planet Earth: the standard people and the hungarians"







HELMUT KOHL német konzervativ politikus, kancellár 1982-1998-ig:

,,A legnagyobb csapást a nemzetközi kommunizmusra a magyarok mérték és a berlini falból az első követ a magyar hősiesség ütötte ki."

,,Hungary was where the first stone was removed from the Berlin Wall."







JULES MICHELET ( ) francia történész:

A magyar nemzet a hősiesség, a lelki nagyság és a méltóság arisztokráciája. Mikor fogjuk adósságunkat ez áldott nemzet iránt leróni, mely a Nyugatot megmentette? Vajha a francia történetírás leróhatná már egyszer hálájának adóját a magyarsággal, a nemzetek hősével szemben. E nemzet hősi példájával felemel és megnemesít minket. A magyar hősiesség magas erkölcs megnyilatkozása.







KRANTZ S. GROVER (1931-2002) amerikai antropológus:

,,A magyarországi magyar nyelv ősisége ugyanilyen meglepő lehet... átmeneti kőkori nyelvnek tartom, mely megelőzi az újkőkor kezdetét... a magyar az összes helyben maradó európai nyelvek közül gyakorlatilag a legrégibb..."

,,The dating of the ancient hungarian language is very surprising. I personally think that this is the original language from the stone age and it has predates even the start of the neolitis age languages... clearly, from all of the presently known languages the hungarian is the most ancient."







HANS KUITERT - De Telegraaf (2001):

,,A nacionalizmus gyakran ellenérzést vált ki a világban: másokkal szembeni felsőbbrendűség érzését sejteti s olyan kellemetlen nevek kapcsolódnak hozzá, mint Hitleré, Milosevicsé és - néhány palesztin számára - Sharoné. A magyar nacionalizmus azonban más természetű, veszélytelen jelenség. A magyar nacionalizmus ugyanis a Marsról jön.

A Marsról, a nap negyedik bolygójáról, ahová a NASA áprilisban kutató szondát indított, noha kutatás végett elég lett volna egy Concordot küldeni Budapestre. Hisz Magyarország a Földre szállt Mars s a magyarok olyanok, mintha földöntúli elmék lennének: virtuózok a számítástechnikában, briliáns tudósok, akik Nobel-díjakat nyernek, kiváló matematikusok. Egyszóval ha igaz a mese - az emberiség krémje."

,,Nationalism is often seen with disapproval in the world: it implies superiority of a certain people with regards to others, and such unpleasant names are associated with it like Hitler's, Milocevic's - and to certain Palestinians - Sharon's. Hungarian nationalism however is of a totally different nature, a harmless phenomenon. Hungarian nationalism obviously came from Mars.

From Mars, the fourth planet of our Solar system, where NASA launched a probe in April, although I believe it would have been easier to send a Concorde-jet to Budapest. For Hungary is like Mars on Earth, and Hungarians are as if they were Martian: they are leading minds in computer technology, brilliant scientists who win Nobel Prizes, outstanding matematicians. So if the story is true - they are the crem de la creme of humanity."







NICHOLAS LEZARD - The Guardien (2004):

,,A magyarok tulajdonképpen nem is földi lények, hanem egy szuper-intelligens földönkívüli-faj, amelynek sikerült egybeolvadnia az emberiséggel, s csak műveik zsenialitása és nyelvük teljes érthetetlensége árulja el őket."

,,Hungarians are not actually native earthlings, but a super-intelligent extra-terrestrial race which has managed to blend in with humanity, only giving themselves away by the genius of their works and the absolute impenetrability of their language."










ARNALDO DANTE MARIANACCI, az Olasz Kultúrintézet igazgatója (2006):

,,...a magyar nyelv nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem üzletel, nem ad nem vesz el senkitől. Míg más országokban a nép formálja a nyelvet, addig itt a nyelv formálja a magyarokat. Azt hiszem, hogy a magyar nyelv a világörökség része is lehetne, mert tiszta nyelv. Semmilyen más nyelvnek nem sikerült tulajdonképpen behatolni és idegen kifejezéseket ráerőltetni..."







TANPAI RINPOCE a nepáli Fehér Király kolostor vezető lámája 2007-ben:

,,Önök, magyarok elképzelni sem tudják, milyen büszkék lehetnek nemzetükre, magyarságukra. Mi biztosan tudjuk, hogy a világ szellemi, lelki és spirituális megújhodása az Önök országából fog elindulni."







JOACHIM MEISNER (1933- ) bíboros, 2009. augusztus 20-án:

,,Európának szüksége van Magyarországra, arra a szenvedésben, háborúban és szükségben megerősödött népre, amely soha nem hagyta magát legyőzni."







BILL JAMIESON (1945-) - Scotland on Sunday (2012. január 15-én):

,,...Nyugati nemzet régóta nem hozott létre ilyen feddhetetlen kulturális és szellemi tartalmú és lenyűgöző morális értékű dokumentumot. A 21. század erkölcsi sivatagában megdöbbentő lehet szembesülni a hagyományos értékek, hazafias hozzáállás és az igazi szabadság tiszteletének ilyen drágakövével. Nem csoda, hogy Brüsszel és Washington erőszakkal vissza akarják vonatni: olvassanak egy kis magyar történelmet, mielőtt ilyen hiábavaló próbálkozásba fognának."
Bill Jamieson Brüsszelnek: olvassák el a magyarság történelmét, és gondolkodjanak el!

,,...it is a long time since any western nation produced a document of such intellectual and cultural integrity, moral worth and wholly admirable quality. In the moral desert of 21st-century Europe, it is startling to find this gem of traditional values, patriotic assertion and respect for genuine freedom. Naturally, Brussels and Obama-occupied Washington are anxious to force its repeal: they should read some Hungarian history before embarking on such a futile confrontation."







ENNIO MORRICONE (1928-) - Kossuth Rádió (2015. december 12-én):

,,...Akárhányszor Magyarországon jártam, úgy tapasztaltam, hogy a magyar emberek magasan kulturáltak és nagyon jóindulatúak. Mindig szeretek Budapestre jönni, mert az országuk nagyon szép, a magyar zenészek pedig profik. Mindemellett kedvesek és jól nevelt emberek önök, büszkék lehetnek magukra..."







Bill Jamieson üzent Brüsszelnek: 2018

"Olvassák el a magyarok történelmét, mielőtt szembeszállnak velük!"







THEOPHYLACTUS SIMOCATTA (korai 7. század) bizánci történetíró:

"A magyarok rendkívüli módon szentnek tartják a tüzet; a vizet és a levegőt tisztelik, a földet dicsőítik, de csupán azt imádják és nevezik Istennek, aki a világmindenséget teremtette (ez a Teremtő).






BÖLCS LEO bizánci császár (866-912):

A magyarok a munkát, a fáradtságot, az égető meleget,
fagyot, a hideget, minden nélkülözést tűrnek. Szabadságkedvelők és pompakedvelők.







LOTHARINGIAI REGINO prümi apát ( - 915)

A fáradalmakban és harcokban edzettek, testi erejük mérhetetlen... karddal csak keveseket, de sok ezreket ölnek meg nyilakkal, amelyeket olyan ügyesen lőnek ki szarujaikból, hogy lövéseik ellen aligha lehet védekezni... Természetük dölyfös, lázadozó... természetüknél fogva hallgatagok, készebbek a cselekvésre, mint a beszédre.






GARDiZI perzsa író, 1050. körül:

A magyarok bátrak, jó kinézésűek, és tekintélyesek.







PRÁGAI KOZMA cseh püspök 1110-ben:

A magyar király/nép hatalmas, kincsekben gazdag, háborúban diadalmaskodó s a föld bármely királyával képes szembeszállni.






II. MURAD szultán ( 1404 - 1464):

Aki elfoglalja Magyar-országot, az ura az egész világnak.






ENEA SILVIO PICCOLOMINI - II. Pius pápa (1405-1464)

Minden joguk megvan a magyaroknak visszakövetelni a koronát, mert a magyar királyság archiregnum.
Magyarország a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció védője.






Magyar nyelvünk Ove Berglund svéd orvos és műfordító:
,,Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: A magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke."







J.J. Modi indiai történész, hun-kutató 1925:
,,Áldottak legyetek magyarok, Atilla népének egyetlen örökösei!
Félszázados tanulmányaim meggyőztek arról, hogy a hunok feltétlenül a magyarok ősei voltak, s így a mai magyarság az ősi szkíta népek egyedüli leszármazottai.
Így a magyarságnak a történelme a ma élő összes nemzetek legősibb történelme. Kutatásaim során a hunokat olyan nemzetnek ismertem meg, amelynek dicsősége a mai szomorú világot is beragyogja. Atilla a világtörténelem egyik legnagyobb hőse, aki mint minden igaz hős, lovagias és nagylelkű is volt, amit Róma alól történt visszavonulásával a legcsodálatosabb módon bizonyított be.










VI. Pál pápa:
"A Vatikán szigorúan őrzött iratainak nyilvánosságra hozatala megrendítené a magyarság valós őstörténetét, történelmi küldetését nem ismerő európai és egyetemes közvéleményt és átrendezésre kényszerítené a történelem oktatását. Az iratok titkosságának feloldása ma még nem lenne megalapozott cselekedet, mert az emberiség nem érett az ismeretanyag lojális megértésére. Napjainkban még feszültségeket keltene az iratok közzététele. De el fog jönni, majd azaz idő, amikor őszinte tisztelet és csodálat fogja övezni a magyarságot."

Glatz Ferenc az MTA volt elnöke:
"Ezek a primitív hordák, akiknél a gyermek és nőgyilkosság régi tradíció... görbe lábú gyilkosok, primitív hordák, nyelvük nem lévén csak makognak, s a sokkal műveltebb szláv törzsek szavait lopták el..."







Trump szavai alapján Székelyföld is a magyaroké
Az amerikai elnök végre ki merte mondani, hogy azé a föld, aki beszéli az ott lakók nyelvét. Nemrég Krím vonatkozásban tett egy nagyon merész kijelentést, amely a határon túli magyarok autonómiatörekvéseinek az alapjául szolgálhat.


Amit a magyarokról mondtak

Link



Szép estét Magyarország! Szép estét Budapest!







. . . .





 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
Hatalmas tömeggel indult el a Békemenet
  2022-03-15 21:30:24, kedd
 
 













HATALMAS TÖMEGGEL INDULT EL A BÉKEMENET
Origo2022.03.15. 13:04


Egy órával az indulás előtt már óriási tömeg gyűlt össze Békemenet gyülekező helyén, a Margit híd budai rakpartján lévő Elvis Presley parkban. A menet egészen a Kossuth Lajos térig tart majd, ott Orbán Viktor miniszterelnök mond ünnepi beszédet. A tömeg mérete az indulás időpontjában a Margit híd pesti oldalától a budai oldalon lévő Elvis Presley parkig tartott a légifelvételek alapján. A Békemenet nem sokkal délután negyed kettő után indult el a Margit hídon.


Fotó: Koncz Márton - Origo




Rengetegen voltak a Békemenet gyülekezőhelyén, a Margit híd budai rakpartján lévő Elvis Presley parkban. Az eseményt a Hír TV élőben közvetítette.

A Békemeneten a tömeg vége még az Elvis Presley parkban volt, míg az eleje már a Margit híd pesti oldalán az indulás időpontjában. A Szent István körút is megtelt emberrel az induláskor. Mindezt a HírTV légifelvételei alapján lehetett látni.


Hatalmas tömeg a Békemenet indulásakor

A Békemenet nem sokkal negyed kettő után indult el a Margit hídról, mivel a budai rakparton olyan sokan gyűltünk össze, hogy onnan már nem lehetett elindulnunk.

A Békemenet elején a kifeszített molinó mögött sorakozott fel - mások mellett - Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Bencsik András, a Magyar Demokrata hetilap főszerkesztője, Csizmadia László, a CÖF-CÖKA vezetője, ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője, Széles Gábor nagyvállalkozó, Bayer Zsolt és Stefka István újságíró, valamint feltűnt a molinó mögött Pataky Attila és Nagy Feró előadó is. Abban a szerencsében volt részem, hogy a CÖF részéről a molinót vivők között jó magam is részt vehettem. /Indulási kép J. 4./


A Békemenetről az Origo által készített képgalériát itt tekinthetik meg.

Link



Délután fél kettőre teljesen megtelt a Margit híd az ünneplőkkel - derül ki a HírTV légifelvételeiből. Olyan sokan voltunk a Margit hídon, hogy szinte mozdulni is alig tudtunk.

Bayer Zsolt publicista a HírTV-nek azt mondta a Békemeneten, a jobboldali szavazók nagyon elszántak és érzik a választás tétjét.
Az összes választás közül a mostaninak van a legnagyobb tétje, és ezért is jöttek el nagyon sokan. Fontos, hogy érzik a tétet az emberek.

A pesti oldalon is sokan várták a menetet, amely a Bajcsy-Zsilinszky útról az Alkotmány utcán át érte el a Kossuth teret, amelyet tömött sorokban töltöttek meg az emberek és a környező utcák is telítettek.

Délután két órakor érte el a Békemenet hivatalos eleje a Margit híd közepét. A vége azonban még mindig a Margit híd budai hídfőjénél volt, ahová még mindig folyamatosan érkeztek az emberek. Negyed háromkor már a Vígszínháznál járt a Békemenet eleje, míg a vége továbbra is a Margit híd budai hídfőjénél vesztegelt.

Délután fél háromkor a Békemenet eleje már ráfordult a Bajcsy-Zsilinszky útra, míg a vége a Margit híd budai hídfőjénél járt.

Háromnegyed háromkor már nagyon sokan voltak a Kossuth Lajos téren, míg a Békemenet vége még mindig csak a Margit hídon járt.

Tíz perccel három óra előtt ért a Békemenet eleje a Kossuth térre. A vége ekkor még a Jászai Mari téren volt.

Három órára a Kossuth Lajos tér megtelt, miközben a Békemenet vége még csak a Szent István körúton jár.

A hatalmas tömeg miatt érthető módon nem kezdődött el délután három órakor az ünnepség. Az ünnepség hivatalosan negyed négykor kezdődött a Kossuth Lajos téren, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mondott ünnepi beszédet.

A téren nem sokkal 16 óra előtt kezdődött Orbán Viktor ünnepi beszéde. Amikor a miniszterelnök a színpadra lépett, hangos taps köszöntötte, és a rendezvény résztvevői nemzeti színű zászlókat lengettek.


Rengetegen várták már a Békemenet indulását is, mutatjuk a képeket a hatalmas tömegről
Elképesztően nagy tömeg - fotógaléria a kilencedik Békemenetről

Link



Békemenet - Képriport - CÖF

Link



Békemenet 2022. március 15. - Videó - CÖF

Link



Hatalmas tömeggel indult el a Békemenet

Link



Drónfelvétel készült arról, mennyien voltak a Békemeneten

Link



Elképesztő tömeg hallgatja Orbán Viktor beszédét a Kossuth téren - képek

Link



Orbán Viktor: Nem hagyjuk, hogy a baloldal belerángassa Magyarországot ebbe a háborúba!

Link



Ennyire kevés ember tüncsizett a baloldal mellett március 15-én

Link














 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
Magyar érdek
  2022-02-25 20:15:38, péntek
 
 







MAGYAR ÉRDEK
Sitkei Levente


Háború van. Az egész világ beleborzong a hírbe, hogy orosz harckocsik lánctalpai dübörögnek az ukrajnai városok körül, hamar visszarepül gondolatban mindenki a világháború idejére, meg '56-ba, meg '68-ba, párhuzamot von az akkori és a mostani helyzetek között. Pedig teljesen értelmetlen. A mai Oroszország és az akkori Szovjetunió nem ugyanaz az entitás. Mások a céljai és mások az érdekei, mások vezetik, s máshogy is harcolnak. Mert elmúlt hetven év a világháború óta, átalakult a harcászat is.

Persze a háború az háború. Attól mindenki retteg, minél közelebb van hozzánk, annál veszélyesebb. A háború forgataga úgy szívja be a hozzá közel kerülőket, mint az örvény, ezért roppant óvatosan kell megtenni az összes lépésünket. Nekünk, magyaroknak különösen, hiszen ott vannak a magyarok Kárpátalján, ukrán állampolgárok, de véreink, alkotmányosan védett, védendő státusban. Budapestről nézve egyáltalán nem mindegy, mi történik a határon túl, a zűrzavar hová vezet, az ukrán állam miként reagál az orosz lépésekre. De beleavatkozni valaki más háborújába egyszerűen botrányosan buta lépés. A modern korban persze minden a Facebookon zajlik, tehát fel lehet tenni a profilkép alá az ukrán zászlót, s ezáltal megtenni azt a gesztust, amely fotelből működik, s nem igényel különösebben nagy erőfeszítést. Ezt össze lehet téveszteni a diplomáciával és a politikával, ha nagyon akarjuk, esetleg nagyon képzetlenek vagyunk vagy buták. Esetleg rosszindulatúak.

Nagyjából az orosz tankok elindulásakor már arról beszélt a baloldal krémje, hogy mi, magyarok miként intézzük el az orosz-ukrán konfliktust, mi módon segítsük meg Ukrajnát, hogy szembeszálljanak az orosz agresszióval. Fegyvert és katonát küldjünk oda, lám, ilyenkor nem számítanak a költségek nekik, de az emberélet sem. A lényeg az, hogy megnyilatkozzon a kampány hevében izzó politikus, legyen egy nagyon markáns és a kormányzatéval nem egybevágó véleménye, lehülyézhesse a miniszterelnököt, a külügyminisztert, a Magyar Honvédséget és a magyar diplomáciát, bemutatva, hogy ő ezt a problémát egyetlen jó döntésével megoldaná. Itt válik el egymástól a vezető és a politikai pojáca. A baloldali megmondóemberek és önjelölt messiások teljesen gondtalanul szurkálhatják a ködöt. Semmiféle hatása nincs szavaiknak az eseményekre, nem tényezők, az online világban kapnak lájkot a követőiktől. Ezeket a lájkokat akarják szavazatokra váltani április harmadikán, hátha lesz valami alternatív akció, a Facebook pedig beszámítja ezeket a töredékszavazatok közé.

A vezető azonban tudja, hogy ez a háború súlyos konfliktus, és ebben a helyzetben egyszerűen tilos hőzöngeni. Emberéletekről van szó, stratégiai lépéseket kell tenni, hogy minimálisra csökkenthessük a veszélyt, amely Magyarországra leselkedik. Uniós lépéseket, a NATO döntéseit is figyelembe kell venni, amikor a szomszédos ország háborújával kapcsolatban eljár Magyarország, olyan közösségekét, amelyek egyáltalán nem törődnek azzal, hogy százötvenezer magyar is él Kárpátalján. Akiknek az ott Ukrajna része, történelmi kapcsolatok híján. Mert nekik térkép az a táj, nem is lehet más. A nagy közösségnek pedig nekünk kell megmutatnunk, mire érdemes figyelni, tanácsokat kell adnunk és segítenünk szövetségeseinket, hogy a vészterhes időkben jó döntéseket hozhassunk közösen. Ezért kellett összehívni a nemzetbiztonsági operatív törzset, a tárgyalás részleteit pedig nem teregették ki a közösségi hálózatokon, ugyanis ez a konfliktushelyzet egyszerűen nem a kampány része. Rettentően sajnálatos, hogy ezt az egész baloldal elfelejti, és szemernyi felelősségérzet sincs az ottani, önmagukat felelősnek érző politikusokban. Történelmi eseményeket látunk, egyelőre nem tudjuk, mi vár ránk. Menekültek érkezhetnek hozzánk, nem migránsok, nem a távoli világok háborúiról regélnek s várnak együttérzést, hanem konkrétan életveszélyben levő családok, innen, a szomszédból, akik egy cseppet se hatódnak meg attól, ha ukrán zászló díszeleg valakinek a profilképén. Velük is foglalkoznunk kell, ez egy gigászi munka, óriási felelősség, amelynek során nem lehet hibázni. Ezért történelmi bűnt követ el, aki ilyenkor is a lájkbajnokságot vívja, és nem tud felülemelkedni a legalantasabb politikai haszonszerző ösztönein.

Feltehetően Magyarország látja ezt a kettősséget. A háborútól meg kell védeni Magyarországot, ez az elsőrendű feladat, ez a legfőbb magyar érdek. Minden egyéb csak ezután jöhet, és egyértelmű, hogy ez kizárólag minket, magyarokat érdekel úgy igazán. Minden ország csak saját magával foglalkozik, s minden ország csak azért törődik a másik hogylétével, mert az hatással lehet őrá is. A különböző országok mindenféle testületeket tartanak fenn, hogy a többiek titkait kifürkésszék, s hadseregeket, hogy a határokat megvédjék. A történelem itt hullámzik körülöttünk, a mi feladatunk pedig nem az, hogy ebben a helyzetben szablyával előre politikai síkra tereljük az ügyet, hanem, hogy a mi kicsi hajónkat igyekezzünk biztonságban megtartani.

Mindenkinek szíve joga tüntetni az orosz nagykövetség előtt, még Márki-Zay Péter is azt mond, amit akar, amikor elvtársaival felsorakozik a külképviselet előtt. De miközben a szavai gyakorlatilag súlytalanok, politikusként elvárható, hogy erkölcsösen viselkedjen, magyarként viselkedjen. Amolyan teszt ez, amelyen folyamatosan, minden lehetséges alkalommal elbukik az aktuális baloldali messiás. Most is.


Link



Megkezdődött az Ukrajna elleni orosz invázió

Link



Oroszország megbénította az ukrán hadsereget - csak katonai célpontokat támadnak

Link



Heves harcok folynak több ukrán területen

Link



Most indulhat be igazán az orosz támadás, közeleg az ukrán főváros ostroma

Link



Számunkra a magyar emberek biztonsága a legfontosabb

Link



Már a keleti országrészben vannak a magyar katonák, hogy megvédjék Magyarország biztonságát

Link

















Link
 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
A magyarok mitikus állata, a turul madár
  2022-01-16 12:01:03, vasárnap
 
 




A MAGYAROK MITIKUS ÁLLATA, A TURUL MADÁR




A turul madár jelképének két legősibb legendája közül az egyik Álmos vezér születését megjósoló mítosz, melyben Álmos anyjának, Emesének álmában egy turul jelenik meg, s jóslatával tudatja az asszonyt, hogy fiú gyermeket fog szülni...méhéből forrás fakadt, és ágyékából dicső királyok származnak majd, ám nem a saját földjükön sokasodnak majd el.

A másik legenda a honfoglalás legendájában van. E szerint a magyarok fejedelme még a levédiai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni őket.

Az emberek megkísérelték megtámadni a sasokat, de nem sikerült, mert mindig máshol támadtak. Ekkor megjelent egy gyors, bátor turul, és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva a többi sas elmenekült.

Ezért elhatározták a magyarok, hogy máshová mennek lakni. Elindultak Attila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől.

Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfelé fekvő tetemeken lakmározó keselyűk közül egy arra repülő turul a magasból lerúgta az egyiket.

Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyar felkerekedett és követte a turult. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, majd ekkor ismét előtűnt a turul, és a magyarok újra követték minden népükkel együtt.

Így jutottak el Pannóniába, Attila egykori földjére. Itt aztán a madár végleg eltűnt szemük elől, ezért itt maradtak. Ennek a mondának a valóságos alapja az, hogy a magyarok anélkül, hogy tudták volna, valóban addig a helyig vonultak Európában nyugat felé, ahol a kerecsensólyom - a turul - fészkel.

De tulajdonképpen mi ez a madár?

Egyes elképzelések szerint a mondai turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal, talán az altaj sólyommal, , a kerecsensólyommal, a szirti sassal, a szakállas keselyűvel vagy a fakó keselyűvel.

A szó török csagatáj togrul vagy turgul vadászsólymot jelent. Az ősi magyar nyelv három szót ismert a sólymok különböző fajtáira: a kerecsen, a zongor (ebből származtatható a Zsombor név is) és a turul szavakat; az ősi, a használatból kiveszett túrul szót 19. század eleji költőink hozták újra használatba turul alakban.

Teljes bizonyossággal nem dönthető el, hogy a turul valójában sas vagy sólyom; a mítoszok értelmezése alapján egyesek szerint sasról van szó; a nyelvi bizonyítékok a sólyom jelentés mellett szólnak.

A solymászat belső-ázsiai eredetű és a sztyeppei népek egyik vadászati módja volt. Hét régi vadászmadár nevünk, a sólyom, ölyv, turul, torontál, bese, zongor és karvaly török eredetűek.

Forrás: Magyar Tört. hu


Link



A Turulmadár legendája

Link



Hagyaték - Turulmadár - A szárnyaló lélek

Link










 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
Békemenet - 2021 október 23.
  2021-10-23 23:01:48, szombat
 
 










BÉKEMENET - 2021 OKTÓBER 23


Több százezres tömeg a Békemeneten, alig ezren a baloldal rendezvényén
Origo2021.10.23. 13:22

A 2006-os terror útvonalán haladt a Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány által szervezett nyolcadik Békemenet. Több százezren voltak, a végén Orbán Viktor miniszterelnök beszélt. A Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldal a Hősök terénél tartott rendezvényt, itt alig néhány ezren voltak.

A Békemenetről

Óriási tömeg vonult a Kossuth térig 2012-ben, az első Békemeneten. Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány elnöke az Origónak azt mondta: nem számítottak ilyen hatalmas tömegre. ,,A menet eleje már a Kossuth téren volt, a vége akkor indult a Hősök teréről. Kijöttek az utcára az emberek, mert érezték, hogy most össze kell fognunk. Rengetegen érkeztek babakocsival, karon ülő gyerekkel, és amerre mentünk, az emberek kiabálták a járdán sétálóknak, hogy "gyertek velünk", és a járókelők is közénk álltak. Ez a hatalmas tömeg pedig békésen vonult végig az utcákon" - mondta.

Nyolcadik alkalom

Október 23-án, ma nyolcadik alkalommal rendezik meg a Békemenetet. Útvonalában eltér a 2012-ben megrendezett elsőtől - amikor is a több százezres tömeg a Kossuth térig vonult -, üzenetében természetesen továbbra is változatlan marad. Az viszont kijelenthető, hogy az idei lesz az eddigi legfontosabb, hiszen a jövő évi választások Magyarország sorsáról döntenek majd - mondta Bencsik András az Origónak.

A tét hatalmas, hiszen az a Gyurcsány Ferenc a baloldal vezére, aki a csőd szélére sodorta az országot, eltiporta az emberek jogait, tönkretette a családokat és elvette a nyugdíjasok megélhetését, valamint folyamatos adóemelésekkel sanyargatta az embereket.

A sikeres Békemenet nemcsak itthon bírhat óriási jelentőséggel, hanem a határon túli magyarok számára is, akik elsőként éreznék meg a kormányváltás tragikus hatásait, hiszen a baloldal, ahogy korábban, úgy most is lemondana róluk - tette hozzá.

Pontosan tudjuk, kik vagytok, akik készültök vissza a hatalomba, és soha többé nem kérünk belőletek! - mondta el Bayer Zsolt publicista az Origónak adott interjúban azzal kapcsolatban, mi lesz az október 23-ára szervezett nyolcadik Békemenet fő üzenete. Bayer szerint ismét eljött az idő, hogy megmutassuk, nem kérünk a baloldalból, nem kérünk Brüsszelből.

Ifj. Lomnici Zoltán pedig arról beszélt az Origónak, hogy nem hagyjuk, hogy az elmúlt 12 év eredményeit a Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldal fenyegesse.

Link








Orbán Viktor ünnepi beszéde az 1956. évi forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján
Forrás: Miniszterelnöki Kabinetiroda
2021. október 23. Budapest


Jó napot, Magyarok! Jó napot, Lengyelek! Jó napot, Olaszok!

Tisztelettel köszöntöm a szabadság népét a nemzet fővárosában! Régen láttuk egymást. Sok mindent kell megbeszélnünk ma délután. De mindenekelőtt emlékezzünk. Emlékezzünk a 65 évvel ezelőtti napokra és a tizenöt évvel ezelőtti délutánra. Nem szokványos helyszín ez. Tizenöt évvel ezelőtt ezekben a percekben itt, az Andrássy és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán farkasszemet nézett egymással a múlt és a jelen. Tizenöt évvel ezelőtt az ifjúkommunisták október 23-ából november 4-ét csináltak. Az egyik oldalon a könnygázgránát, gumilövedék, vipera, azonosító nélküli egyenruhák és vízágyúk. A másik oldalon a becsapott és megalázott nemzet állt, akinek ötven év elteltével újra azt kellett hallania, hogy hazudtak neki reggel, éjjel meg este. Az egyik oldalon a trükkök százaival kicsalt, foggal-körömmel védett hatalom, a másik oldalon a szabadság óriás betűi mögött sorakozó, elkeseredett emberek.

A nemzetek életében vannak pillanatok, amikor hirtelen mindenki úgy érzi, elég volt, nem mehetnek úgy a dolgok, ahogy eddig mentek. Dönteni kell, és a döntésünk megmutatja, kik is vagyunk valójában. Egy egész nemzetről derül ki, mit is ér. Hallgat vagy protestál, beletörődik vagy fellázad, félrenéz vagy felegyenesedik, elkullog vagy harcol. Nem bújhatsz el, mert egy magasabb igazság ellentmondást nem tűrően láthatóvá teszi magát, és szembesít: vagy ide, vagy oda kell állnod. Szempillantás alatt kiderül, ki a jó, és ki a rossz, ki áll a történelem jó, és ki a rossz oldalán. Mi, magyarok jól döntöttünk. Protestáltunk, felegyenesedtünk, fellázadtunk és harcoltunk. Szabadság a rabsággal szemben, függetlenség a megszállás ellen, magyar hazafiak a kommunisták ellenében. Arra a csodálatos napra emlékezünk, amikor mi, magyarok megmutattuk magunknak, a világnak és az ellenségeinknek, kik is vagyunk valójában. Arra a napra emlékezünk, amikor nem azt kérdeztük magunktól, hogy velünk van-e az Isten, hanem azt, hogy mi az Istennel vagyunk-e. Hatalmas erő költözött belénk, és megremegtek a kommunista uralom tartópillérei. Arra a pillanatra emlékezünk, amely örökké élni fog a világ szabad nemzeteinek emlékezetében. A magyarok nemzete szempillantás alatt magára talált, és a magyar név megint szép lett, méltó régi, nagy híréhez. Arra a pillanatra emlékezünk, amikor ugyanazt akarta a bíboros és az esztergályos, az akadémikusok és a pesti srácok, a főherceg és a partizánból lett hadügyminiszter. Arra az érintésre, amely áthatolt a nemzetrészeket elválasztó vasfüggönyön, átjárta az erdélyi diákgyűléseket és a szamosújvári börtönök celláit is. Mansfeld, Wittner, Szabó, Pongrác, Nagy és Mindszenty. Őket nézzük, de egy nemzetet látunk. Egy büszke magyar nemzetet, amihez mi mindannyian tartozunk. Dicsőség a hősöknek!

Ezzel a Magyarországgal húzott ujjat 2006-ban ismét a kommunisták új nemzedéke. Hazugságok árán jutottak hatalomra. Adócsökkentéssel szédítettek, aztán adókat emeltek. Kórházi napidíj, vizitdíj, egekbe emelt rezsiárak. Elvették a tizenharmadik havi nyugdíjat, és eltörölték a családtámogatásokat. Összejátszva a nemzetközi bankvilággal devizahitelek csapdájába csalták családok százezreit. Az országot kiárusították, mindent eladtak a külföldieknek, repteret, nemzeti energiacéget, közszolgáltatókat. S miután kifosztották, csődbe vitték az egész országot, és nyakunkra csatolták az IMF pórázát. Nesze, sánta magyar, itt egy púp! Amikor pedig felemeltük a szavunkat, könnygázzal, gumilövedékkel és lovasrohammal válaszoltak. Szemeket lövettek ki, védtelen nőket és idős embereket ütöttek gumibottal. Ezen a helyen, ahol most állunk, tizenöt évvel ezelőtt erőszak, vér és könny lepte el a pesti utcákat. Történt mindez az '56-os forradalom ötvenedik évfordulóján a világ szeme láttára. Lassan mondom, hogy mindenki megértse: soha nem fogjuk elfelejteni nekik!







Hölgyeim és Uraim!

A pesti humor szerint nem akkor kell megsértődni, amikor okod van rá, hanem amikor megéri. Mi is kivártuk a megfelelő pillanatot. Négy hosszú évet vártunk türelmesen, készenlétben, hogy elégtételt vegyünk. A Jóisten igazságos volt, azt kapták büntetésül, amit mi jutalmul: kétharmados választási győzelmünket. Összefogtunk éppúgy, mint '56-ban, és elsöpörtük a szocialista Magyarországot. 1956-ban Gerő Ernőék hanyatt-homlok menekültek Moszkvába, 2006-ban nekünk nem volt ilyen szerencsénk. A szocialisták és a vezetőjük itt maradt a nyakunkon. Maradt, és azóta itt bolyong közöttünk, itt kísért a közéletben, mint az Országház fantomja. Elégtételt venni elég egyetlen mámoros pillanat, de évek kellettek jóvátenni a baloldal rombolását. Nagy kegyelem, hogy eközben a nemzeti egység végig fennmaradt, és munkások, mérnökök, földművesek, kis- és nagyvállalkozók, tudósok, tanárok, ápolók és orvosok összefogásával sikerült eltakarítani a romokat. Talpra állítottuk Magyarországot. Egymillió új munkahelyet hoztunk létre. Lerúgtuk magunkról a devizahiteleket, letörtük az adókat, és eljutottunk odáig, hogy jövőre a minimálbér is nagyobb lesz, mint az átlagbér volt a szocialisták idején. Visszaszereztük a közműcégeket, bankokat és médiát, és másfélszeresére növeltük a nemzeti vagyont. Megadóztattuk a multikát, megvédtük a családokat, és egész Európában a legalacsonyabbra vágtuk vissza a rezsiköltségeket. Magyarország ma már elég erős, hogy egyszerre becsülje meg az időseket és a fiatalokat. A tizenharmadik havi nyugdíjakat visszaépítjük, és jövőre nem kell adót fizetniük a munkából élő fiataloknak. Gyermeket nevelő családok pedig visszakapják az idén befizetett adójukat. Van saját magyar világunk és magyar életünk, van alkotmányunk, amely garantálja, hogy soha többé ne tehessék meg azt, amit '56-ban és 2006-ban tettek velünk. Átléptünk a nemzetrészeket elválasztó határokon, és újra egyesítettük a magyarokat. Sok millió egybehangzó akarat és szorgalmas kéz kellett hozzá. Azoké, akik hittek a szeretet és az összefogás erejében. Az övék a dicsőség, nekik jár az elismerés. Igaz, az sem ártott, hogy volt egy épkézláb és cselekvőképes kormányunk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Azt se felejtsük el, hogy amikor letörtük a rezsiárakat, amikor megskalpoltuk a multik extraprofitját, és amikor hazaküldtük az IMF-et, az egész Európai Unió ránk támadt. És ránk támadtak akkor is, amikor megállítottuk a migránsokat, felépítettük a kerítést, és megvédtük a határainkat. Miniszterelnökök tucatja támadta meg Magyarországot, mi még mindig itt vagyunk, de ki emlékszik már ezeknek akár csak a nevére is? Régi nóta ez, tisztelt Emlékezők! Éppúgy, mint 1849-ben, 1920-ban, 1945-ben és 1956-ban is, az európai főméltóságok megint a fejünk felett, rólunk, de nélkülünk kívánnak dönteni. Európaivá, érzékennyé és liberálissá vernek bennünket, ha beledöglünk is. Brüsszel ma úgy beszél, és úgy viselkedik velünk és a lengyelekkel, mint az ellenségekkel szokás. Déjà vu érzésünk van, a Brezsnyev-doktrína levegője járja át Európát. Ideje volna, hogy Brüsszelben is megértsék, velünk még a kommunisták se boldogultak. Mi vagyunk a homok a gépezetben, a bot a küllők között, tüske a köröm alatt. Mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül a Góliát. Mi vagyunk azok, akik '56-ban meglékelték a világkommunizmust, és mi vagyunk azok, akik kiütötték az első téglát a berlini falból. És most is álljuk a sarat, és csak annyit mondunk, hogy a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz. És mivel három a magyar igazság, a rezsi és a migráns ügy után harmadszor is igazunk lesz: lesz népszavazás, és a gyerekeinket is meg fogjuk védeni. Magyarország lesz az első olyan ország Európában, ahol az iskola falainál megállítjuk az erőszakos LMBTQ-propagandát.







És azt se felejtsük, akárki volt is az ellenfél, akárkivel is kellett szembefordulnunk, a baloldal mindig a hátunkba került, és ott ártott, ahol csak tudott. Mindenki láthatja, megint szervezkednek és fenekednek, szórják a békétlenség, a gyűlölködés, a viszály és az erőszak magvait. Ellenfeleink azt hiszik, ha báránybőrbe bújtatják a farkast, akkor nem fogjuk felismerni. De mi rögtön felismerjük: tudjuk róla, hogy farkas. Azt is tudjuk, hogy a farkas meg fogja enni a nagymamát, sőt már meg is ette, ezért tűnt el az ,,összefogás" bendőjében mindenki, aki a farkassal cimborált, és higgyék el, van ott még hely az újabb és újabb percemberkék számára. Írva van: Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik báránybőrbe bújva jönnek hozzátok. Gyümölcseiről ismeritek meg őket. A jó fa jó gyümölcsöket, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöket terem. Valóban, a baloldal fáján csak baloldali politika nőhet. Csak egy baloldal van, akárhányféleképpen is maszkírozzák magukat. Hazugságokkal kezdik, erőszakkal folytatják, és csődöt hagynak hátra. Akik tizenöt évvel ezelőtt az emberek közé lövettek, ma újra színpadra készülnek. És valahol a ,,Nagy Víz" túlsó partján készülődik már Gyuri bácsi is. Amikor kellett volna, nem jöttek; most, hogy nem hívtuk őket, itt vannak. A megszállók most nem ránk akarják erőltetni a komisszárjaikat, hanem meg akarják választatni őket. Most nem lőfegyverük van, hanem Facebookjuk. Azt hiszem, félreértettek bennünket. A meghívónk a szovjet megszállás alóli felszabadításra szólt, és nem arra, hogy beavatkozzanak a demokráciánkba.

Tisztelt Emlékezők!

Akik 1956-ban a Sztálin szobrot ledöntötték, nem voltak tanult szónokok, harcos népvezérek vagy jól kiképzett tábornokok. Az '56-os világtörténelmi pillanat hősei a magyar nép egyszerű fiai és lányai voltak éppúgy, mint mi most itt, ezen a téren. Ma sem az számít, amit Brüsszelben, Washingtonban és a külföldről vezérelt médiában akarnak. A magyarok sorsáról most is a magyarok fognak dönteni. Október 23-a emlékeztet minket: ne feledkezzünk meg a saját, személyes felelősségünkről. Ezeregyszáz év beleégette a DNS-ünkbe, hogy itt, a Kárpát-medencében a szabadságért minden nap harcolnunk kell újra meg újra. A szabadságharchoz nemcsak szív, nemcsak ész, de erő is kell. A mi erőnk, kedves Barátaim, az egységünk. Egységben az erő. Mi azért vagyunk együtt, mert ugyanabban hiszünk: a családban, a nemzetben, mi mind hiszünk egy erős és független Magyarországban. Aki idegen támadásokkal szemben a családját, a nemzetét védi, az nemcsak az eszére, a szívére és az erejére számíthat, hanem arra is, hogy igaza van. Az igazság, kedves Barátaim, a szabadságharcosok oldalán állt akkor is és ma is. Ez az igazság tartott meg minket itt, Európa közepén: a magyarok igazsága. És mi századok óta mindig csak ugyanazt akarjuk, ahogy '56-ban, 2006-ban és ma is. Igazságot Magyarországnak!

Nem gondolhatjuk, hogy nekünk mindig minden helyzetben igazunk van, de mindig igazunk van, amikor támadnak minket, és mi megvédjük magunkat. Igazunk van, amikor kiállunk a nagyszüleink és szüleink igazsága mellett, hogy hogyan kell, és hogyan érdemes élni. Mi az, ami a tünékeny és múlandó emberi életben értékes, és mi az, ami értéktelen. Ez a legyőzhetetlen erőt adó igazság. A magyarok igazsága Bennetek van, ott, kedves Barátaim, mindannyiótokban ott van, a lelketekbe oltva. Hallgassatok rá. Hirdessétek, cselekedjetek a sugallata szerint. És ha eljön az idő, álljatok ki a házatok elé, és védjétek meg. Ha meg akarjuk védeni a családjaink biztonságát, országunk határait, gyermekeink jövőjét, a munkánk gyümölcseit, a nyugdíjunkat, a fizetésünket, a rezsicsökkentést, ha meg akarjuk őrizni kultúránkat, szokásainkat, nyelvünket, vagyis ha meg akarjuk védeni a mindennapi életünk szabadságát, akkor mindenkinek ki kell vennie a részét a ránk váró küzdelemből. Amit elértünk tegnap és tegnapelőtt, azt holnap meg kell védenünk. Ami ma elég, az holnap kevés. Minden magyarra számítunk, akinek számít Magyarország jövője. Nekünk Magyarország az első, ezért a mi kormányzásunkkal még azok is jobban járnak, akik nem ránk szavaznak.

Tisztelt Emlékezők!

Tudom, sokan vannak, akik nem veszik komolyan az ellenfeleinket. Sokan gondolják, 2006-ért már elégtételt vettünk, sorban aratjuk választási győzelmeinket, jól halad az ország szekere, nincs hát mitől tartanunk. És valóban: amit a baloldal csinál, annak több köze van a szórakoztatóiparhoz, mint a felelős politikához. Öles betűkkel hirdették a plakátokon, hogy legyőznek bennünket, aztán a karácsonyt se érték meg. Rendeztek maguknak egy választást, de még azt a választást se tudták megnyerni, amin csak ők indultak. Azon versenyeznek, melyikük lehet majd Brüsszel és Soros György hazai helytartója. Ki lehet az, aki az ő kegyelmükből uralkodik majd a magyarok felett, ki lehet az új budai pasa, az új helytartótanácsi elnök vagy az új pártfőtitkár. Nyíltan mondják: az ördöggel is összefognak, csak újra hatalomhoz jussanak. Az a céljuk, hogy Mária kezéből Brüsszel lábaihoz tegyék le Magyarországot.

Barátaim!

Valóban néhány levitézlett baloldali párt miatt nem kellene ilyen sokan összegyűlnünk, de az okos ember nem ringatja magát illúziókba. Bennünket ne tévesszen meg a hazai baloldal éppen csak pislákoló ítélőképessége és látványos szerencsétlenkedése. Nem ez számít. Ami számít, az a mögöttük álló nemzetközi szereplők ereje. Ami erős, ami az igazi kihívás, sőt fenyegetés, az a nemzetközi hátország, pénz, média és a hálózat, amely mögöttük áll. Ez olyan súlyos erő, amit csak több millió magyar együtt győzhet le, és együtt szoríthat ki az országból. Időben szólunk: aki eddig belénk harapott, annak belénk is tört vagy elvásott a foga. Hiába volt az ellenség hatalmas, mi nem futottunk el, és most sem fogunk meghátrálni, mert tudjuk, hogy együtt fogjuk végigcsinálni. Nézzetek a mellettetek állóra: ha a szemébe néztek, láthatjátok, rá számíthattok. Ő mindent meg fog tenni, hogy akár a legvastagabb falon is átmenjünk. Ez a mi erőnk, ez a mi hátországunk, és nincs annyi dollár vagy annyi euró a világon, ami ezt elvehetné tőlünk. Jöttünk, láttunk, és újra győzni fogunk!

A Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenek előtt! Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!


Link



Orbán Viktor: A magyarok sorsáról a magyarok fognak dönteni

Link



Arra a napra emlékezünk, amikor mi, magyarok megmutattuk, kik is vagyunk valójában

Link



Orbán Viktor ünnepi beszéde

Link



Békemenet és Orbán Viktor ünnepi beszéde

Link



Közel félmillióan lehettek a békemeneten

Link



,,Jöttünk, láttunk és újra győzni fogunk!"

Link
























 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
     1/17 oldal   Bejegyzések száma: 163 
2022.08 2022. Szeptember 2022.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 23 db bejegyzés
e év: 151 db bejegyzés
Összes: 4448 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1120
  • e Hét: 1120
  • e Hónap: 52122
  • e Év: 529923
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2022 TVN.HU Kft.