Regisztráció  Belépés
gabfe.blog.xfree.hu
Szeretni, bizni, remélni,minden új napnak örülni. Gab-fe edit
1952.12.06
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/186 oldal   Bejegyzések száma: 1854 
Az elektrotechnika úttörője.....
  2017-02-27 18:00:43, hétfő
 
  6-ra... Hoztam volna, de nem értem ide.. azért most utólag még kiteszem, mindjárt vége a februárnak..






Az elektrotechnika úttörője.....

Charles Wheatstone (Gloucester, 1802. február 6. - Párizs, 1875. október 19.) angol fizikus, feltaláló. A viktoriánus korszak híres feltalálója. Találmányai között van az angol harmonika, a sztereoszkóp (háromdimenziós képek bemutatására szolgáló eszköz), a Playfair számjegy (egy titkosírási technika) és a távíró. Legismertebb a Wheatstone-híd fejlesztésében való közreműködése, ami az ő nevét viseli. Felfedezései és találmányai hozzájárultak az optika, az akusztika, az elektromosság és a távírás fejlődéséhez. Az elektrotechnika úttörőjeként tartják számon.[1]


Családja zenei művekkel és hangszerekkel kereskedett. Édesapja fuvolatanárként is működött. Charles második gyermek volt a családban. Falusi iskolába járt Gloucester mellé, majd később több londoni intézményben is folytatott tanulmányokat. Közülük az egyik Kenningtonban volt, ahol már korán felismerték tehetségét és gyors fejlődését. Szégyenlős és érzékeny fiú volt, szeretett visszavonulni saját gondolataival.

Tizennégy éves kora körül nagybátyja tanította, aki hangszereket gyártott és adott el Londonban (ilyen volt például a Wheatstone harmonika). Neki azonban kevésbé volt érzéke a kézművességhez és az üzlethez, jobban szeretett könyveket olvasni és tanulni. Apja bátorította őt ebben, és elhozta nagybátyjától.

Tizenöt éves korára francia verseket fordított és két dalt is írt, melyek közül az egyiket odaadta a nagybátyjának, aki kiadta a költeményt anélkül, hogy tudta volna, hogy az unokaöccse műve. Lírai alkotásának néhány sorát Bartolozzi is felhasználta egy vésete mottójául. Fiatalon gyakran látogatott meg egy öreg könyv-standot Pall Mall szomszédságában, ami akkoriban egy düledező és burkolatlan főútvonal volt. Zsebpénze legnagyobb részét olyan könyvek vásárlására költötte, amik megragadták a képzeletét, legyen az tündérmese, történelem vagy tudomány. Egyik nap a könyvkereskedő meglepetésére olyan könyvet akart venni, ami Alessandro Volta elektromosságról szóló felfedezéseiről szólt. Elkezdte olvasni a kötetet és a bátyja, William segítségével megismételte a könyvben leírt kísérleteket.

Nyilvánosság előtt halk és tartózkodó volt, bizalmas körben viszont bőbeszédű embernek ismerték.

Londonban hangszerfejlesztéssel és -készítéssel kezdte pályafutását. 21 évesen önálló műhelyt nyitott Londonban, emellett akusztikát és optikát tanult. Hangszerkészítőként először hangtannal foglalkozott. 1829-ben megépítette a concertina nevű harmonikát, de csak 1844-ben kért rá szabadalmat. Feltalálta a kaleidophont, ami a hangrezgést vizuálisan demonstrálta.

Későbbi éveiben a tudománynak élt, csak ritkán foglalkozott zenével. 1833-ban továbbfejlesztette a Chladni-féle, rezgő lemezeken kialakult porábrák elméletét. Készített hullámgépet és foglalkozott optikával is, különösen a plasztikus látás feltételeit kutatta. 1834-ben felfedezéseinek és találmányainak elismeréseként a londoni King's College kísérleti fizika professzorává nevezték ki. 1835-ben a színképelemzésben kimutatta, hogy a szikrakibocsátások spektrumai fémenként eltérőek, a szikra színképe jellemzi azokat a fémeket, amelyek között keletkezett. Feltalált egy órát, mely a fény sarkításának szögével meghatározta a napszakot.

Egy forgó tükröt használt arra, hogy az elektromos sebesség első méréseit elvégezze egy dróton keresztül. A mérés eredményét csak nagy hibával sikerült meghatároznia, de ez megnyitotta az utat a fénysebesség későbbi, pontosabb méréséhez. Ezek a kísérletek az akusztika iránti korai érdeklődésével együtt arra késztették Wheatstone-t, hogy a távoli üzenetek lehetőségein gondolkodjon vezeték és elektromos áram felhasználásával.
Sztereoszkóp

A sztereopszisról ő írt először: ,,Az elme egy háromdimenziós képet kap a tárgyról a retinákra érkező két eltérő kép vetültének segítségével". Észrevette, hogy mivel mindkét szem kissé eltérő horizontális helyzetből látja a világot, a szemekbe érkező kép eltér. Ő adott elsőként észlelési bizonyítékot arra, hogy két lapos képből létre lehet hozni a sztereoszkopikus mélység élénk élményét.[2] Hogy ezt bemutassa, 1838-ban megépítette a tükörsztereoszkópot, mellyel festménypárokat nézve azok térbelinek látszottak. Megmutatta, hogy a képek vizuálisan kombinálhatók úgy, hogy mélységi és háromdimenziós illúziót hozzanak létre azáltal, hogy mindkét szembe külön juttatta be a képeket.[3] A sztereoszkóp a viktoriánus korban a középosztálybeli otthonok nappali szobáinak olyan berendezése volt, mint manapság a televízió.[4]


1847. február 12-én Marylebone-ban megnősült. Felesége Emma West, egy tauntoni kereskedő lánya volt. 1866-ban meghalt, öt kisgyereket hátra hagyva férjére. Wheatstone családi élete csendes és eseménytelen volt.

1836 óta a Királyi Társaság tagja volt, és 1859-ben megválasztották a Royal Swedish Academy of Sciences külföldi tagjának. 1864-ben a londoni Royal Society, 1873-ban a párizsi Természettudományi Akadémia választotta tagjául. Az oxfordi és cambridge-i egyetem tiszteletbeli doktorává avatta. Wheatstone-t az automatikus távíró befejezése után a királynő 1868-ban lovaggá ütötte. Harmincnégy kitüntetése és diplomái tanúskodnak tudományos hírnevéről.[6]

1875 őszén, Párizsban tett látogatásán, mialatt távíróját népszerűsítette, megfázott, tüdőgyulladást kapott, és 1875. október 19-én meghalt. Tiszteletére misét tartottak a párizsi Anglican Chapel-ben, melyen a Francia Akadémia küldöttsége is megjelent. Maradványait az otthonába vitték Park Crescent-be, Londonba, ahol ma egy kék emléktábla található. A Kensal Green Cemetery-ben helyezték örök nyugalomra.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából







 
 
0 komment , kategória:  Ezen a napon történt.....  
188 éve született...
  2017-02-03 17:37:36, péntek
 
 



Báró lengyelfalvi Orbán Balázs (Lengyelfalva, 1829. február 3. - Budapest, 1890. április 19.) író, néprajzi gyűjtő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1887).[1]

Székelyudvarhely mellett, Lengyelfalván született, régi udvarhelyszéki székely családban. Apja, lengyelfalvi báró Orbán János (1779-1871),[2] országgyűlési képviselő, aki a francia háborúk alatt katonatiszt volt, anyja, Knechtel Eugénia (1810-1883).[3] Orbán Balázs emlékiratai szerint félig felvidéki magyar, félig isztambuli olasz (vagy görög) családból származott. Orbán Balázs dédapja, lengyelfalvi Orbán Elek, 1744. november 13.-án szerzett bárói címet Mária Terézia magyar királynőtől.[4]

Iskoláit Székelyudvarhelyen végezte, előbb a katolikus, majd - mivel ott ógörögöt, matematikát és történelmet is tanulhatott - a református gimnáziumban, de már 1846 tavaszán elhagyta szülőföldjét. Családjával Konstantinápolyba utazott, a velencei származású - valószínűleg a muzulmánok által megmérgezett - nagymama, Foresti Mária örökségének átvételére. Hosszas pereskedés után is csak töredékét kapta meg a mesés vagyonnak, így kitanulta az órásmesterséget.[5] Felhasználva a megmaradt lehetőséget, beutazta a Közel-Keletet. Eljutott Egyiptomba, ahol megmászta a piramisokat, a Szentföldön bejárta a bibliai helyeket, számos erdélyi magyar és román ,,beduinnal" találkozott, akik a besorozás elől szöktek meg, bejárta Kis-Ázsiát, tanulmányozta az antik görög kultúra emlékeit, csodálattal írt a görög nép szabadságharcáról. Keleti élményeit később hat kötetben jelentette meg Keleti utazás címmel. Az itt látottak hatására erősen antiklerikális nézeteket tett magáévá, melyeknek több művében is hangot adott.


Egy nyugati lapból, Athénban szerzett tudomást a magyar forradalomról. A török fővárosból egy szabadcsapattal indult haza, azonban Vidinben értesült a szabadságharc bukásáról. Ezután a magyar emigránsokat segítette szállással és munkahellyel. További élete meghatározó élménye volt, hogy Kossuth környezetébe került. Nem térhetett haza, a császári hatóságok ellenségnek tartották. Londonba utazott, ahol Petőfi barátjával, Teleki Sándorral barátkozott össze. Nagy hatással volt rá a Jersey, majd Guernsey szigetén emigrációban élő Victor Hugo, akinek az volt a véleménye róla, hogy ,,kétszáz Orbán Balázzsal meg tudnám dönteni III. Napóleon császárságát".[6]

Csak 1859-ben térhetett haza. Az abszolutizmus éveit, az enyhülés időszakát arra használta fel, hogy bejárja a Székelyföldet. Eljutott minden településre, várromhoz, természeti ritkasághoz. Szorgalmasan jegyzetelt, fényképezett. Munkája eredményeként 1868-1873 között hat kötetben kiadta főművét, A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból címen.

1872-től élete végéig tagja volt a magyar Országgyűlésnek, 1848-as, függetlenségi programmal az ellenzékhez tartozott. Parlamenti beszédeit is hat kötetben adta ki. Közben az általa kiépített Szejkefürdőn dolgozott: történelmi tanulmányokat írt, sok újságcikket közölt az ellenzéki lapokban.

Élete kalandos, romantikus, mintha egy Jókai-hős lenne. De ez a regény nem íródott meg, habár Jókai, székely tárgyú regényei alaptörténetét tőle hallotta először. Ugyanakkor küzdelmes életének voltak árnyoldalai is. Székelyek buktatták ki egy választáskor, nem mindig értették meg a ,,Csont bárót". Késői elismerésként, csak 1888-ban lett az Akadémia levelező tagja. Utód nélkül halt meg.


A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 
 
0 komment , kategória:  Ezen a napon történt.....  
108 éve született...
  2017-02-03 17:31:46, péntek
 
 




Simone Weil neve Simone Weill formában is ismert (Párizs, 1909. február 3. - Ashford, Kent, 1943. augusztus 24.) francia írónő, aktivista, filozófus és misztikus.



Simone Weil nagyvárosi zsidó családban nőtt fel Párizsban, testvére André elismert matematikus lett. A líceumban Alain tanítványa volt. Az École normale supérieure-ben tanult filozófiát, azután (1931-ben) középiskolai tanár lett a francia Provence-ban.

Ezekben az években - egy ideig a Renault gyár munkásaként dolgozott - és a spanyol polgárháborúban való rövid részvételéig (ahol az Anarcho-Szindikalisták oldalán harcolt) politikailag aktív volt. 1936-tól vallási kérdéseket helyezett előtérbe. A katolicizmushoz közeledett, és alkalomadtán, röviddel halála előtt megkeresztelkedett, ha nem is egy pap által, de legalább barátnőjétől.[1] Egész életében sokszor elviselhetetlenségig fokozódó fejfájástól szenvedett.

Franciaország német megszállása miatt először Marseille-be, 1942-ben az USA-ba, végül Angliába menekült, ahol Charles de Gaulle felszabadítási frontjának tagja lett. Szívelégtelenség és tuberkulózis okozta a halálát, miután maga is gyakorlatilag halálvágyó volt. Majdnem minden művét halála után adták ki, többek között az Albert Camus által kiadott Espoir könyvsorozatot.



A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 
 
0 komment , kategória:  Ezen a napon történt.....  
130 éve született...
  2017-02-03 17:23:21, péntek
 
 




Georg Trakl (Salzburg, 1887. február 3. - Krakkó, 1914. november 3.). osztrák költő, író.



Salzburgban született módos vaskereskedő családban és itt is nőtt fel. 1897-1905 között gimnáziumot végzett Salzburgban, majd három évig gyógyszerésztanonc volt. 1908-tól gyógyszerészeti tanulmányokat folytatott Bécsben, ahol kokainfüggő lett. Itt került kapcsolatba az ,,Akademischen Verband für Literatur und Musik" elnevezésű csoporttal. Ebben az időszakban jelentek meg első versei különböző expresszionista lapokban. 1912-ben Innsbruckban katonai gyógyszerészként dolgozott, itt megismerkedett Ludwig von Fickerrel, Karl Kraus-szal, Adolf Loossal. Verseit Ficker félhavonként megjelenő ,,Der Brenner" című lapjában közölték. Barátai és Ludwig Wittgenstein támogatták anyagilag is. A túlzott kábítószer- és alkoholfogyasztás ahhoz vezetett, hogy saját leánytestvérével, Margarethevel folytatott viszonyt. Nem talált igazán foglalkozást a polgári életben sem.

1914-ben behívták katonának, és a véres galíciai, grodecki ütközet szemtanúja lett, majd a krakkói hadikórházban dolgozva öngyilkossági kísérletet követett el és a kórházban pár nap múlva elhunyt. (Egyes feltételezések szerint elképzelhető, hogy kokain-túladagolása okozta halálát). 1925-ben Ficker az új Mühlauer Temetőbe, Innsbruckba vitette és helyeztette örök nyugalomra.

Trakl lírai munkássága, képeinek ereje az expresszionizmus stílusjegyeit viseli magán. A világot sötétnek látja, látomásai is sötét tónusok felé hajlanak. Verseit melodikus - ritmikus nyelvezet, illetve az antik mítoszok és a kereszténység motívumkincse hatja át. Az alkotásokon felismerhető Hölderlin, Novalis, Nietzsche, Baudelaire és Rimbaud hatása. Életében csak egy kötetét adták ki.




A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 
 
0 komment , kategória:  Ezen a napon történt.....  
143 éve született...
  2017-02-03 17:18:56, péntek
 
 



Gertrude Stein (1874. február 3. - 1946. július 27.) amerikai költő- és írónő, műgyűjtő.

Daniel és Amelia Stein német származású zsidó szülők gyermekeként született. Gertrude három éves volt, amikor a családdal Bécsbe költöztek, innen pedig később Párizsba mentek. 1878-ban tértek vissza Amerikába, Kalifornia államban telepedtek le. Édesanyja 1888-ban, édesapja 1891-ben hunyt el.

1893 és 1897 között a Radcliffe College hallgatója volt. 1903-ban Párizsba költözött, ahol élete hátralévő részét is töltötte.

Első műve a Három élet volt, mely 1909-ben jelent meg.

1946-ban hunyt el gyomorrákban, sírja a párizsi Père-Lachaise temetőben található.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

 
 
0 komment , kategória:  Ezen a napon történt.....  
84 éve született....
  2017-02-03 17:10:26, péntek
 
 





Béri Géza (Budapest, 1933. február 3. - Budapest, 1979. december 24.) költő, drámaíró,[9] novellista,[2] műfordító.[10][11]
,, Zendülj meg lélek, most, most zendülj meg újra!

Kripták pattannak szét s mennyboltba markol
a csillagsebző fák könyörgő ujja,
a Föld vajúdott s szenvedést szült alkonyatkor,
torz hullák víg, élőkfeletti torra gyűlnek,
lélek! csodás harang! most, most zendülj meg!
"
- Béri Géza: Torzó



Béri Géza és Sárközi Margit gyermekeként született 1933. február 3-án, Budapesten,[14] Angyalföldön. Két éves, amikor szülei elválnak. Édesanyja ápolónői munkája mellett másodállásokból származó jövedelmekből tartotta el a családot.[15] Béri 1953-56 között, a fennálló rend fegyveres megdöntésére való szervezkedés[16] miatt, a váci börtön életfogytiglanra ítélt rabja, ahol a magukat Füveskert-költők néven elnevező költőtársaság tagja. A csoportosulás tagja még Kárpáti Kamil, Szathmáry György, Tollas Tibor és Tóth Bálint is.[10] Béri 1956-ban a Széna-téren és a Várban vett részt a szovjet csapatok elleni szabadságharcban.[8]

Életében egyetlen könyve sem jelenhetett meg. Néhány műve a nyugaton kiadott Füveskert antológiában, Magyarországon pedig az Élet és Irodalomban, a Napjainkban, az Új Írásban és két antológiában (Versmondók könyve 1971,[17] 1975,[18] Külvárosi jeladás 1973[19]) látott napvilágot. A Szép versek antológiában 1979-es öngyilkossága után több mint egy évvel közöltek verseiből válogatást.[20][21][8] A Stádium Kiadó 1992-ben adta ki válogatott verseinek és novelláinak gyűjteményét Válogatott versek és novellák, 2001-ben pedig ennek javított kiadását, Hajó a hegyen címmel. 1995-ben lett kiadva a ,,Füveskert-költők" antológiája, Füveskert - 1954-1995 címen, amelyben szintén szerepelnek művei.[22] 2015-ben az Eszme, halaknak című versválogatást adták ki, amelynek utószavát Rózsássy Barbara írta.[23]


A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 
 
0 komment , kategória:  Ezen a napon történt.....  
1938. december 15.-én született...
  2016-12-18 14:34:16, vasárnap
 
  Tabák András (Budapest, 1938. december 15.- Budapest, 2014. április 23.[1]) magyar író. Híres felmenője többek között; Tabák Lajos (1904-2007) szociofotós, fotóművész és Tabán Gyula (1909-1944) költő.


Szülei: Tabák Endre és Torma Margit. 1953-1957 között a budapesti Kölcsey Ferenc Általános Gimnázium diákja. 1957-1961 között az ELTE BTK magyar-spanyol-népművelés szakos hallgatója. 1960-1964 között az Esti Hírlap munkatársa. 1964-1967 között A Könyv című lap újságírója. 1967-1978 között szabadfoglalkozású író, 1978-1990 között, valamint 1994-2001 között a Zrínyi Kiadó Szépirodalmi szerkesztője. 2001-ben nyugdíjba vonult. 1991-től 2014-ig (haláláig) az Ezredvég című folyóirat olvasószerkesztője és prózarovatának szerkesztője.


A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 
 
0 komment , kategória:  Ezen a napon történt.....  
1802. december 15.-én született...
  2016-12-18 14:26:13, vasárnap
 
 




Bolyai János-portré a marosvásárhelyi Kultúrpalotán



Bolyai János (Kolozsvár, 1802. december 15. - Marosvásárhely, 1860. január 27.) magyar matematikus és hadmérnök. Bolyai Farkas fia és egyben tanítványa. A magyar tudomány egyik legnagyobb alakja, az egyik leghíresebb magyar matematikus, a ,,geometria Kopernikusza",[1] ,,az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője".[2]

Valóságos csodagyerek volt, mégsem tanulhatott Göttingenben, helyette a bécsi katonai akadémiára került és ott kitűnő eredménnyel hadmérnökként végzett. 1831-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a nemeuklideszi geometriát, amely nélkülözhetetlen alapot jelentett a 20. század fizikai elméletei számára.[1] Ő maga is szorgalmazta egy nemeuklideszi alapokra helyezett mechanika kidolgozását,[3] azaz ,,majdnem egy évszázaddal Albert Einstein előtt megfogalmazta Einstein gravitációértelmezésének a célkitűzését".[4] A komplex számok, a számelmélet, illetve az algebrai egyenletek témakörében folytatott kutatásai kéziratban maradtak ugyan, és csak jóval később kezdődött meg feldolgozásuk,[5] azonban mai szemmel nézve is igen figyelemre méltóak.[6] Szintén elismerést érdemelhet zeneelméleti és filozófiai munkássága,[7][8] továbbá hadmérnökként többek közt részt vett a temesvári erőd korszerűsítésének tervezési munkálataiban is.[9]
,, A magyar nép géniusza a tudomány területén legmagasabb fokon Bolyai Jánosban öltött testet. "
- Szentágothai János[10]

Apai nagyszülei, Bolyai Gáspár és pávai Vajna Krisztina révén magyar-székely, anyai nagyszülei, árkosi Benkő József és Bachmann Júlia által magyar-szász származású. Kolozsváron született, ahol szülőháza ma is látható, pár lépésre a város főterétől. Szülei Bolyai Farkas matematikus és író, illetve Benkő Zsuzsanna első gyermekeként született, egyetlen húga kisgyermek korában meghalt. Már gyermekkorában jelét adta nem mindennapi képességeinek.[8][12] Hétévesen németül és hegedülni kezdett tanulni.[13] Eleinte apja, majd a marosvásárhelyi kollégium felső osztályos diákjai tanították. 1814-ben, azaz tizenkét évesen íratták be a kollégiumba, ahol rögtön a negyedik osztályba került, és 1817-ben évfolyamelsőként tette le a záróvizsgát.

Bolyai Farkasnak az volt az elképzelése, hogy fiát a Göttingeni Egyetemre küldi, ahol ő maga is tanult, és ehhez barátja, az akkor már világhírű Gauss segítségét kérte.[14] Mivel Gauss a levélre nem válaszolt, Bolyai János 1818-ban a bécsi hadmérnöki akadémiára felvételizett. Taníttatásának költségeit báró Kemény Miklós vállalta, utóbb báró Kendeffy Ádám is hozzájárult.[8] A választott intézményt illetően elég hamar csalódnia kellett: matematikát csak az első két évben tanultak, és számtalan olyan kötelezettségnek kellett eleget tennie, amelyek untatták.[8][15] Ebben az időben kezdte el a párhuzamosok tanulmányozását; a matematika mellett a másik kedves időtöltése a zene volt.[8] Az akadémiát 1822 szeptemberében kiváló eredménnyel fejezte be, ezt követően mérnökkari tisztjelöltként még egy évig a katonai építészmérnökök szaktantárgyait tanulta. 1823-ban alhadnagyi rangban a temesvári erődítési igazgatóságra küldték, ahonnan matematikai felfedezéseivel kapcsolatban azt írta édesapjának, hogy: ,,Semmiből egy ujj más világot teremtettem."[10] 1826 áprilisától pedig az aradi erődítési igazgatóságon dolgozott, ahol 1827-ben főhadnaggyá léptették elő. 1827 végén-1828 elején betegségét követően Marosvásárhelyre utazott lábadozni, de 1828. második felében is sokat szenvedett a maláriától.[16] 1828-ban Nagyváradon, 1829-ben Szegeden végzett katonai felméréseket. 1831 májusától Lembergben, a galíciai főhadparancsnokság lembergi kerületi műszaki és erődítési igazgatóság mérnöktisztjeként szolgált másodosztályú kapitányi rangban, majd 1832-ben Olmützbe helyezték. Útban szolgálati helye felé balesetet szenvedett, amelynek következtében több mint egy hónapig agyrázkódással ápolták.[17]

1833-ban betegsége miatt nyugdíjazását kérte, amit a ,,kilátással a későbbi visszahelyezésre" megjegyzéssel kapott meg.[8] Ekkor visszatért Marosvásárhelyre, ahol özvegy édesapjával lakott, közös háztartásban. 1834-ben kiköltözött a család domáldi birtokára, ahol gazdálkodással foglalkozott, emellett újból nekilátott a matematikai kutatásoknak.[8][18] Gazdasszonya a kurtanemesi családból származó kibédi Orbán Rozália volt, aki két gyermeket is szült neki: Dénest (1837-1913) és Amáliát (1840-1893).[1] 1845-ben Bolyai Farkas másnak adta bérbe a családi birtokot, mivel úgy találta, hogy fia elhanyagolja a gazdaságot, így 1846 elején János visszaköltözött Marosvásárhelyre.[19] Ezzel a lépéssel anyagilag elég rossz helyzetbe került, mivel a nyugdíja alacsony volt.[8]

1848-ban a magyar hadügyminisztérium felhívást tett közzé a szolgálaton kívüli és nyugalomba helyezett katonatisztek számára, hogy lépjenek be a honvédségbe; az erdélyi közvélemény is azt várta Bolyaitól, hogy katonai feladatot vállaljon. Bolyai, noha azonosult a forradalom törekvéseivel, betegsége miatt nem vállalta a hadi szolgálatot.[20]

1849 májusában házasságot kötött élettársával, Orbán Rozáliával; ezt előzőleg a katonatisztek számára előírt kaució hiánya miatt nem tudta megtenni.[21] Júniusban levelet írt Kossuth Lajosnak, amelyben felajánlotta szolgálatait a kormánynak, amelytől azt várta, hogy az ország jóléte érdekében megvalósítja az ő elképzeléseit; a beadvány további sorsa nem ismert, elképzelhető, hogy Bolyai végül is nem küldte el.[22]

1852-ben elvált feleségétől és egy bérelt szobába költözött. 1860 januárjában tüdőgyulladást és agyhártyagyulladást kapott, de azt megelőzően is hosszasan betegeskedett. 1860. január 27-én halt meg. Két nap múlva a katonai egyenruhájában, de jeltelen sírba temeték el. A marosvásárhelyi református egyház halotti anyakönyvébe ezt írták: ,,Bolyai János, nyugalm. Ingenieur Kapitány - meghalt agy- és tüdőgyulladásban. - Híres, nagy elméjű matematikus volt, az elsők között is első. Kár, hogy nagy talentuma használatlanul ásatott el."[10][23]

Hagyatéka - Bolyai Farkaséval együtt - nagyrészt a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárban, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Kézirattárának különgyűjteményei között mint önálló Bolyai-gyűjtemény található.[24]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 
 
0 komment , kategória:  Ezen a napon történt.....  
1913 december 15-én....
  2016-12-18 14:21:57, vasárnap
 
 




1913 december 15-én....

Megszületett Muriel Rukeyser amerikai költő, feminista, társadalom újító, aki híres volt feministákról, társadalmi és politikai problémákról szóló írásairól. 1979-ben adták ki verseit "The Collected Poems of Muriel Rukeyser" címmel.
Muriel Rukeyser elhunyt 1980 február 12-én,New York, New York, Egyesült Államok

Filmek: A Place to Live
Díj: Guggenheim-ösztöndíj - Alkotóművészetek (USA, Kanada) kategóriában
Iskolai végzettség: Columbia Egyetem (1930.-1932.), Vassar főiskola, Ethical Culture Fieldston School
 
 
0 komment , kategória:  Ezen a napon történt.....  
128 éve született
  2016-11-24 15:08:23, csütörtök
 
 




Dale Breckenridge Carnegie (1888. november 24. - 1955. november 1.) amerikai író, előadó, az önmegvalósítás egyik szószólója volt. Számos nagy sikerű könyv szerzője. Legismertebb művei a How to Win Friends and Influence People (Hogyan szerezzünk barátokat, hogyan bánjunk az emberekkel) (1936). How to Stop Worrying and Start Living (Ne aggódj, tanulj meg élni!) (1948), Lincoln the Unknown (Lincoln az ismeretlen) (1932), The Quick and Easy Way to Effective Speaking (A hatásos beszéd módszerei).

Dale B. Carnegie 1888-ban született Maryville-ben Missouri államban. Egy szegény farmer és egy tanítónő gyermekeként szerény körülmények között nőtt fel. Az iskolában már a szónokversenyeken kitűnt kommunikációs tehetségével. A Warrensburgi Állami Tanítóképző Főiskolán végzett, iskolai tanár képzettséget szerezve. A főiskola utáni első munkája abból állt, hogy levelező kurzusokat árult farmereknek. Utána az Armour & Company cégnél kereskedőként dolgozott. Itt sikeres eladótevékenysége kiváló tapasztalatokat adott számára az értékesítésben. De ügynöki tevékenységét és tanári álmait otthagyva, New Yorkba ment a Színművészeti Főiskolára. Közben úgy érezte, hogy a színészet nem neki való, így egy ideig teherautók eladásával foglalkozott, de ez a munka sem elégítette ki. Munkanélküli lett és élete fordulóponthoz érkezett. Elhatározta, hogy nyilvános beszédet fog tanítani az embereknek. 1912-től New York-ban a YMCA-nél (Keresztény Ifjak Egyesülete) kezdett el beszédművészetet tanítani. Tanfolyamai roppant népszerűek lettek, és rövidesen már külföldre is hívták előadásokat tartani. A következő évtizedekben több nagy sikerű könyve is megjelent, melyek a mai napig világszerte ismertek és az általa kidolgozott módszert alkalmazzák a menedzseri képzésekben, kommunikációs, vezetési és menedzsment tréningeken. A Carnegie által létrehozott vállalkozás ma az egész világot átszövő tréninghálózattá fejlődött, több mint 75 országban helyi képviseletekkel.[1]







Hogyan szerezzünk barátokat, hogy bánjunk az emberekkel (How to Win Friends and Influence People)

Dale Carnegie legismertebb könyve (magyarul kiadva:) Hogyan szerezzünk barátokat, hogy bánjunk az emberekkel először 1937-ben jelent meg. A könyv rövidesen bestsellerré vált. Azért íródott, hogy a hatásos beszéd és az emberi kapcsolatok fejlesztésének tankönyve legyen. Carnegie élete hátralevő részében is tovább csiszolta, alakította művét. Később szinte minden ismertebb nyelvre lefordították.

Könyve tanításának lényege dióhéjban:
Az emberekkel való bánásmód alapjai

Ne bírálj másokat, ne ítélj, ne panaszkodj! Bármely bolond tud kritizálni, ítéletet mondani, vagy panaszkodni - és meg is teszi.
Adj nyílt, őszinte elismerést! Ne fukarkodj a mások iránti dicsérettel! Az emberi természet lényege az elismerés iránti sóvárgás.
Ébressz mohó tettvágyat a másik emberben! A mások befolyásolásának módja, ha arról beszélünk, amit ők akarnak, és rávilágítunk, hogyan érhetik azt el. Ha rá akarsz valakit bírni valamire, kérdezd meg először magadtól: Hogy csináljam, hogy ő is akarja?

A népszerűség hat módja

Őszintén érdeklődj mások iránt!
Mosolyogj! A cselekedetek jobban beszélnek a szavaknál, és egy mosoly ezt mondja: Kedvellek. Boldoggá teszel. Örülök, hogy látlak.
Szólítsd a nevén a másik embert! Mindenki számára a saját neve az anyanyelv legszebb és legfontosabb szava.
Legyél jó hallgatóság! Sok embernek csak egy barátságos és rokonszenves hallgató kell, aki előtt kitárulkozhat. Mindenki, akivel beszélsz, százszor jobban érdeklődik önmaga, a saját vágyai és problémái iránt, mint a te személyed, vágyaid és problémáid iránt.
Beszélj a másokat érdeklő dolgokról! Ne azzal kezd, amiről te akarsz beszélni, hanem ami a másikat különösképp érdekli.
Őszintén éreztesd a másikkal, hogy fontos számodra! Adj lehetőséget a másik embernek, hogy fontosnak érezze magát! Tegyük meg másoknak azt, amit tőlük szeretnénk kapni.

12 mód arra, hogy megnyerd az embereket saját elképzeléseidnek

Ne vitatkozz! Miért bizonyítsuk rá valakire, hogy nincs igaza? Jobban szeret majd ettől téged? Hagyjuk, hadd mentse a tekintélyét. Vitát csak egy módon nyerhetsz, ha elkerülöd.
Tiszteld mások véleményét! Soha senkinek ne mond, hogy téved. Kevés ember gondolkodik logikusan. Legtöbben telve vagyunk jó és rossz előítéletekkel. Olykor minden ellenállás és indulat nélkül meg tudjuk változtatni a véleményünket; ha azonban azt mondják, hogy tévedünk, ezt visszautasítjuk és megkeményítjük a szívünket. Tedd szabállyá, hogy tartózkodj a mások ítéleteinek kritizálásától és saját nézeteid erőszakos érvényesítésétől.
Ha tévedtél, ismerd el azonnal! Ha te engedsz, gyakran többet kapsz, mint amennyit vártál.
Ha bárkit meg akarsz nyerni a saját ügyednek, győzd meg előbb arról, hogy őszinte barátja vagy! Egyetlen csepp mézzel több legyet lehet fogni, mint egy akó epével.
Amikor valakivel beszélsz, soha ne azzal kezd, amiben eltér a véleményetek! Kezdd azzal, hogy kiemeled azokat, amikben megegyeztek. Úgy vezesd a beszélgetést, hogy a másik már az elején azt mondhassa valamire: Igaz, úgy van! Akadályozd meg, ha lehet, hogy nem-et kelljen mondania. Az ügyes szónok már kezdetben egy csomó igen- választ kap.
Ha nem egyezik a véleményünk, kísértést érezhetünk, hogy félbeszakítsuk. De ne tegyük, mert veszélyes. Bátorítsuk, hogy fejtse csak ki a saját véleményét. Mutassunk érdeklődést iránta és a gondjai iránt! Tedd lehetővé, hogy főleg a másik beszéljen.
A bölcs, aki az emberek felett akar járni, alájuk helyezi magát, ha előttük akar járni, mögéjük helyezi magát. Engedd, hogy a másik érezze - az ötlet tőle származik. Senki nem szereti, ha megvétetnek, vagy megtétetnek vele bármit is. Jobban szeretjük azt érezni, hogy saját jó-szántunkból vásárolunk, vagy saját elhatározásunkból cselekszünk. Szeretjük, ha megkérdeznek minket óhajaink, kívánságaink, gondolataink felől.
Akkor tudsz az emberekkel ügyesen bánni, ha rokonszenvvel kezeled mások szempontjait. Törekedj a másik szemszögéből látni a dolgokat!
Az emberek háromnegyed része éhezi és szomjúhozza az együttérzést. Adj nekik, és szeretni fognak!
Nem elég állítanunk valamit, élénkké, érdekessé, szemléletessé kell tennünk. Ezt teszi a tv is. A tv-reklámok százával szolgáltatják a szemléltetés technikájának példáit. Neked is így kell tenned. Beszélj képszerűen - mozgósítsd a hallgató vizuális fantáziáját! Az emberi agy képekben gondolkozik.
Építs a nemesebb érzelmekre! Tételezz jót és jó szándékot a másikról! Az emberek általában becsületesek és szeretnek eleget tenni kötelezettségeiknek. Még az olyan ember is, aki hajlamos a másik becsapására, a legtöbb esetben kedvezően reagál, ha éreztetik vele, hogy becsületesnek és tisztességesnek tartjuk.
Állítsd a másikat kihívás, verseny elé!

Kilenc mód az emberek megváltoztatására, sértődés vagy harag nélkül

Kezdj dicsérettel és őszinte elismeréssel!
Csodákat tehet, ha a hibákra, tévedésekre nem direkt módon hívjuk fel az az emberek figyelmét, akik érzékenyen reagálnak minden közvetlen bírálatra. Közvetve hívd fel a figyelmet mások hibáira!
Először a saját hibáidról beszélj, mielőtt a másikat bírálnád!
Senki sem szereti, ha parancsolnak neki! Tégy fel kérdéseket a közvetlen utasítások helyett!
Nem tehetek olyat, amellyel tönkreteszem valaki önbecsülését! Nem az számít, hogy én mit gondolok felőle, hanem hogy ő mit gondol saját magáról. Az önbecsülés megtépázása nagy vétek. Hagyd, hogy a másik megmentse a látszatot!
Dicsérj meg minden fejlődést, még a legkisebbeket is! Ne fukarkodj a dicsérettel! Segítsd a mások sikerét! Ismerd el a képességeiket!
Előlegezd meg a bizalmat!
Bátoríts másokat! Könnyen kijavíthatónak tüntesd fel a hibát!
Bánj úgy az emberekkel, hogy boldogan tegyék, amit kívánsz! Törődj azzal, hogy a másiknak milyen előnye származik abból, amire kérni fogod. Legyen empátiád! Kérdezd meg magadtól, mit is akar a másik valójában?

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából





 
 
0 komment , kategória:  Ezen a napon történt.....  
     1/186 oldal   Bejegyzések száma: 1854 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 46 db bejegyzés
e év: 593 db bejegyzés
Összes: 34849 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1509
  • e Hét: 8873
  • e Hónap: 91236
  • e Év: 1093238
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.