Regisztráció  Belépés
skorpiolilike.blog.xfree.hu
"A szeretet és a bizalom elválaszthatatlanok! Egyik sem létezik a másik nélkül." Pné Marika
2016.01.12
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/58 oldal   Bejegyzések száma: 572 
Csodálatos állatvilág...
  2018-03-19 17:04:16, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Állat - és növényvilág  
Csodálatos állatvilág...
  2018-02-07 17:11:55, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Állat - és növényvilág  
A mimózalevelű zsakaranda
  2018-02-04 10:01:25, vasárnap
 
  A mimózalevelű zsakaranda az ajakosvirágúak rendjébe,
ezen belül a szivarfafélék családjába tartozó faj.


Eredeti hazája Dél-Amerika (Dél-Brazília és Északnyugat-Argentína), ezért időnként
brazíliai zsakarandának is nevezik. A mimózalevelű zsakarandát főként az időszakos
trópusi esők övében és szubtrópusi területeken gyakran ültetik, sokszor elvadul
(például Hawaiin és Zimbabwéban).





A fa legfeljebb 20 méter magasra nő. Törzse göcsörtös, koronája laza.

Levele mintegy 20-40 centiméter hosszú, legfeljebb 20 másodrendű levélgerinccel,
amelyeken számos, körülbelül 0,5-2 centiméter hosszú, keskeny-hosszúkás, finoman
kihegyezett levélke nő. Virága 3-5 centiméter hosszú, a párta többnyire levendulakék,
csöve 5 cimpájú, a porzók száma négy. A virágok lombfakadáskor vagy közvetlenül
előtte hajtásvégi bugákban jelennek meg. Termése világosbarna, ovális-gömbölyded,
5-8 centiméteres, oldalt lapított, gyakran hullámos élű, fásodó tok, amely a két korong
alakú rész között nyílik fel.




Mimózalevelű zsakaranda virágok Indiában





Japánban




kivirágzott fa, Új-Zélandon

Forrás és kép:wikipédia
 
 
0 komment , kategória:  Állat - és növényvilág  
A jégnél is hidegebb a pingvinek testfelülete
  2018-01-26 08:04:12, péntek
 
 



A jégnél is hidegebb a pingvinek testfelülete







A hideg pingvinlábra - legalábbis részben - érdekes biokémiai magyarázat adható. Az oxigén rendszerint erősen egzoterm reakcióban kötődik a hemoglobinhoz: a folyamatban hő szabadul fel. Általában ugyanennyi hőt vesz fel az ellentétes folyamat, amikor a hemoglobin oxigént ad le. Az oxigénfelvétel és -leadás azonban a test különböző részeiben zajlik, és a molekuláris környezet (például a savasság) változása végső soron hőveszteséget vagy hőfelvételt idézhet elő.

A reakcióhő értéke minden faj esetében más: a sarki pingvinek hideg, külső szöveteiben sokkal kisebb, mint az embereknél. A pingvinek hemoglobinja kevesebb hőt vesz fel, amikor leadja az oxigént, ezért a lábat kevésbé fenyegeti a fagyás veszélye.

A második előny a termodinamika törvényeinek következménye. Minden megfordítható reakcióban - a hemoglobin oxigénfelvétele és -leadása is ilyen - az alacsony hőmérséklet az egzoterm, hőfejlődéssel járó reakciónak kedvez. Ezért alacsony hőmérsékleten a legtöbb faj hemoglobinja inkább felveszi, semmint leadja az oxigént. A mérsékelt reakcióhő azonban azt jelenti, hogy a hideg szövetben az oxigén nem kötődik olyan erősen a hemoglobinhoz, hogy ne válhatna le róla.

A folyamat reakcióhője más fajok esetében is szolgálhat érdekességgel. Néhány antarktiszi hal például hőt ad le, amikor az oxigén távozik a hemoglobinról. A "király" a tonhal: olyan sok hőt ad le ilyenkor, hogy testhőmérséklete 17 oC-kal meghaladhatja a környezetét. Egyáltalán nem hidegvérû!

Vannak olyan állatok is, amelyek erőteljes anyagcseréjük miatt hőcsökkentésre szorulnak. A költöző madarak közé tartozó vízi tyúk hemoglobinjának oxigénfelvételét sokkal nagyobb reakcióhő kíséri, mint a galambban lejátszódó folyamatét. Ezért a vízi tyúk nagyobb távolságra repülhet túlhevülés nélkül.

A magzatnak is hőt kell leadnia, de csak az anya véráramán keresztül érintkezik a külvilággal. A magzat hemoglobinjának oxigénfelvételekor kevebb hő szabadul fel, mint amikor az anya hemoglobinja vesz fel oxigént, ezért ha az oxigén elhagyja az anya vérét, több hő nyelődik el, mint amennyi a magzat hemoglobinjának oxigénfelvételekor felszabadul. Tehát hő kerül át az anya véráramába, s ez a hőt elszállítja a magzattól.

C. C. és M. W.
Essexi Egyetem
 
 
0 komment , kategória:  Állat - és növényvilág  
Miért nem fagy meg a pingvinek lába a Déli-sarkon télen?
  2018-01-26 08:01:09, péntek
 
  Miért nem fagy meg a pingvinek lába a Déli-sarkon télen, pedig állandóan hóval meg jéggel érintkezik?

A pingvin szervezete vigyáz arra, hogy ne veszítsen túl sok hőt, és 40 oC körüli testhőmérséklet alakuljon ki. A láb persze gondot okoz, mert nem borítja hőszigetelő toll vagy zsírréteg, és nagy
a felülete (ugyanez a helyzet például a jegesmedvével is).

Az állatot két védelmi rendszer is óvja. A vért szállító ütőerek átmérőjének változtatásával a
pingvin szabályozhatja a lábába tartó véráramot. Hidegben kisebb a véráram, melegben nagyobb.
Az ember is képes erre a mutatványra: ezért fehéredik el a kezünk és a lábunk, ha fázunk, és ezért színesedik meg újra a melegben. A szabályozás igen bonyolult hormon- és idegrendszeri feladat.

A pingvinek a lábszáruk tetején "ellenáramú hőcserélőket" is mûködtetnek. A meleg vért szállító ütőerek sok kis érré ágaznak szét. Ezek az erek nagyon közel futnak ahhoz a sok apró gyûjtőérhez, amely a hideg vért szállítja vissza a lábból. A meleg vérből a hő átáramlik a hideg vérbe, tehát csak kevés jut a lábba.



Télen a pingvin lába egy-két fokkal van a fagyáspont fölött, hogy kicsi legyen a hőveszteség,
de a láb ne fagyjon meg. A kacsa és a liba lába is hasonlóan védekezik a hideg ellen, de ha az állatok hetekig zárt helyen laknak, és ezután mennek ki a hóra és a jégre, odafagyhat a lábuk a földhöz, mert a szervezetük a meleghez alkalmazkodott, így szinte alig áramlik vér a lábukba,
és a lábuk hőmérséklete a fagyáspont alá csökken.



 
 
0 komment , kategória:  Állat - és növényvilág  
Miért nem fagy meg a pingvinek lába a Déli-sarkon télen?
  2018-01-26 08:01:06, péntek
 
  Miért nem fagy meg a pingvinek lába a Déli-sarkon télen, pedig állandóan hóval meg jéggel érintkezik?

A pingvin szervezete vigyáz arra, hogy ne veszítsen túl sok hőt, és 40 oC körüli testhőmérséklet alakuljon ki. A láb persze gondot okoz, mert nem borítja hőszigetelő toll vagy zsírréteg, és nagy
a felülete (ugyanez a helyzet például a jegesmedvével is).

Az állatot két védelmi rendszer is óvja. A vért szállító ütőerek átmérőjének változtatásával a
pingvin szabályozhatja a lábába tartó véráramot. Hidegben kisebb a véráram, melegben nagyobb.
Az ember is képes erre a mutatványra: ezért fehéredik el a kezünk és a lábunk, ha fázunk, és ezért színesedik meg újra a melegben. A szabályozás igen bonyolult hormon- és idegrendszeri feladat.

A pingvinek a lábszáruk tetején "ellenáramú hőcserélőket" is mûködtetnek. A meleg vért szállító ütőerek sok kis érré ágaznak szét. Ezek az erek nagyon közel futnak ahhoz a sok apró gyûjtőérhez, amely a hideg vért szállítja vissza a lábból. A meleg vérből a hő átáramlik a hideg vérbe, tehát csak kevés jut a lábba.



Télen a pingvin lába egy-két fokkal van a fagyáspont fölött, hogy kicsi legyen a hőveszteség,
de a láb ne fagyjon meg. A kacsa és a liba lába is hasonlóan védekezik a hideg ellen, de ha az állatok hetekig zárt helyen laknak, és ezután mennek ki a hóra és a jégre, odafagyhat a lábuk a földhöz, mert a szervezetük a meleghez alkalmazkodott, így szinte alig áramlik vér a lábukba,
és a lábuk hőmérséklete a fagyáspont alá csökken.



 
 
0 komment , kategória:  Állat - és növényvilág  
Csodálatos állatvilág...
  2018-01-25 10:28:49, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Állat - és növényvilág  
Elefántok...
  2018-01-25 10:09:39, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Állat - és növényvilág  
Csodálatos állatvilág...
  2018-01-25 09:49:59, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Állat - és növényvilág  
Milyen fehér a világ!
  2018-01-19 10:25:08, péntek
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Állat - és növényvilág  
     1/58 oldal   Bejegyzések száma: 572 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 262 db bejegyzés
e év: 1380 db bejegyzés
Összes: 54131 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 5089
  • e Hét: 46591
  • e Hónap: 113868
  • e Év: 472607
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.