Belépés
lenke1964.blog.xfree.hu
Három szóban el tudom mondani, mit tanultam az életről: mindig megy tovább. "A világ minden szépségéért sem akarnám elcserélni az egyéniségemet, még a... Varga Lenke
1964.08.18
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/22 oldal   Bejegyzések száma: 216 
Dr Bubó
  2018-08-03 18:46:35, péntek
 
  Csak dr. Bubóként emlegetjük, pedig Kérem a következőt volt a címe a legendás mesének, amely nem csak a gyerekeket, a felnőtteket is rabul ejtette. Minden epizód társadalmi problémákat feszegetett, ahogy az alkotók később elárulták, nem véletlen, hogy a szereplők olyan pszichés problémákkal küzdöttek, amelyekkel az emberek is szenvednek. Kisebbségi komplexussal küzdő elefánt, megalomániás bolha, hipochonder liba, betegesen féltékeny szarvas... A magyar rajfilmkészítés legendáinak köszönhetjük a sorozatot, a szöveget Romhányi Józsefnek, a rendezést pedig Nepp Józsefnek és Ternovszky Bélának. Romhányi és Nepp sajnos már nincs közöttünk, Ternovszky viszont igen, 75 évét tapossa. Nem mellékesen ő rendezte a szintén kultikus Macskafogót. Ne feledkezzünk el a Kérem a következőt zeneszerzőjéről sem. Pedig el szoktak. Deák Tamás nem csak dr. Bubóékhoz írt zseniális zenét, a Mézga család és a Macskafogó zenéje is hozzá fűződik. Ebben az évben töltötte be a 90. életévét! Nem olvastam, hogy állami kitüntetéseket kapott volna... A Kérem a következőt-ben Szabó Gyula zsenialitása is megvillan, kiderült, ugyanúgy képes megszólaltatni egy fura nyomozót (Columbo), mint egy baglyot, aki orvosként praktizál (a két karakterben leginkább a szivar egyezett). A mesefilmből amúgy összesen 39 epizód készült, az első széria 1973-ban, a második egy évre rá, majd 1982-től újra nekifogott a stáb a rajzolásnak. A hetvenes-nyolcvanas években dr. Bubó roppant népszerű volt, emlékszem, az egyik bátyám is Bubónak öltözött az iskolai farsangon (egyébként nyert is vele). A hóbortos doktort, Ursula nővért, Csőrmestert és Teknőc Ernőt ma már elvétve látni a televízióban. A hiba nem a készülékben van...  
 
0 komment , kategória:  Gyermekvilág  
Vers Gyermeknapra
  2018-05-27 14:30:27, vasárnap
 
  BOLDOGSÁGOS GYEREKNAPOT

Mikor megszülettél,
édes vágy léte lettél.
Nekem adtad gondodat,
rám bíztad magadat.

Cseperedtél, nyíltál,
sok szépet befogadtál,
gondban, bajban
hozzám bújtál,
elfogadtál,
volt, hogy dacoltál,
kértél, volt, hogy akartál,
nevettél, sírtál,
nálam mindig megnyugodtál.

Magad lettél, elindultál,
visszanéztél, fogadkoztál,
feledtél, majd rám találtál,
emlékeztél, hálás voltál,
ismét nekem voltál,
nálam tudtad, oltalom vár!

Ember lettél, köszönöm!
Nekem Te vagy a legszentebb örömöm!
Menj, ha kell, én itt leszek,
Amíg tudom, fogom a kezed!
 
 
0 komment , kategória:  Gyermekvilág  
Szalai Borbála: Beszélgetés a méhecskével
  2018-05-19 08:37:44, szombat
 
  - Hová készülsz méhecske,
ilyen korán reggel?
- A zöld rétre megyek,
mikor a nap felkel.
- Mit csinálsz, te kicsi méh,
odakinn a réten?
- Méznek valót keresek,
s összegyűjtöm szépen.
Ha megtelik virágporral
ez a kis kosárka,
döngicsélve hazahozom
ide a kaptárba.

 
 
0 komment , kategória:  Gyermekvilág  
A kis vakond…
  2018-03-18 08:29:04, vasárnap
 
  A kis vakond...

Egy szép nyári délelőtt a kertemben sétálok,
Egyszer csak előttem kis földmozgást látok.
Megállok halk csendben, a földre figyelek,
Meglátni a kis vakondot, az lenne csak remek!

Újra mozdul a föld, kis kupac kerekedik,
Ám a kis vakondok még nem leselkedik.
Egész kis halmocskát túrt ki a kis vakond,
De ki nem kukkantott, nem volt olyan bolond.

Kapa után nyúlok, talán kiemelem,
És a kis vakondot, akkor megleshetem.
Amint éppen újra kezdett a föld mozogni,
Igyekeztem jó mélyen a kapát földbe csapni.

Gyorsan kirántottam, együtt némi földdel,
Itt van a kis vakond is, két kis vaksi szemmel.
Hanem, hogy a földből ily gyorsan kikerült,
Szinte villámgyorsasággal a gyom közé menekült.

Épphogy alig láttam a két vaksi szemecskét,
Máris kereshettem a nagy kertben szerte-szét.
A következő pillanatban már nem is láthattam,
Eltűnt, mint a kámfor, köd előttem, köd utánam.

Keresgéltem mindenfelé, ámde mindhiába.
Talán már ijedten liheg földi odújában.
Ám a kerti útját mutatták a dombok,
Melyeket eltakartak a dús nyári lombok.

Soha többé nem láttam az apró kis jószágot,
Pedig naponta bejárta a nagy kerti világot.
Nem baj, kis vakondok, neked ez a dolgod,
Soha, semmi másra ne is legyen gondod!
 
 
0 komment , kategória:  Gyermekvilág  
Álommanó
  2018-03-17 09:02:43, szombat
 
  Álommanó

Lopva oson, fut az ágyon,
a szépen vetett noszolyákon.
Hogy ne vedd észre halkan lépdel,
azt fürkészi merre nézel.

Nagy zsák a vállán,
úgy áll a párnán.
Ott áll türelmesen várva,
így telik az éjszakája.

Amikor már ásításod látja,
kinyílik a mesék zsákja.
Van ott álom mesés, s fakó,
hogy mennyi szép nem is elmondható.

Szépen benyúl szűk zsebébe,
álomport vesz kis kezébe.
Esti álmod kiválasztja,
a szemedre ráragasztja,
meghinti szép álomporral,
aztán gyorsan tovanyargal.
 
 
0 komment , kategória:  Gyermekvilág  
Zöld mezőben csata készül
  2018-03-17 08:53:39, szombat
 
 
Zöld mezőben csata készül,

Siet a csiga is, fordul-térül.

Óvatoson csusszan szérül,

Fűre mászik, dehogy szédül!

Izgalmában zöldül-kékül,

Ághegyétől viszont sérül.

Csakhogy közben futam gyérül,

Sebeibe ezért békül.

Kitartása versenyt fésül,

A viadalt így ő nyerte meg végül.
 
 
0 komment , kategória:  Gyermekvilág  
Nem mese az gyermek!
  2017-11-23 18:30:57, csütörtök
 
 
Ugye Te is ismered az Arany Jánostól származó híres idézetet:

"NEM MESE EZ, GYERMEK!"

Elgondolkodtál már rajta, hogy ez a néhány szó mi mindent sűrít magába?

Ha valami olyan csoda történt, ha a jó úgy győzte le a gonoszt, ha az emberek úgy össze tudtak fogni egy nemes cél érdekében, ami szinte csak a mesében fordulhatna elő és mégis megesett a valóságban is, akkor idézzük Aranyt: "Nem mese ez, gyermek!"


Mese és valóság

Hogy szövődik össze mindennapjainkban mese és valóság?

A meséhez kapcsolódó szólások jól kiemelik a mese két alapvető tulajdonságát. Egyrészt azt, hogy a mese kitalált, hétköznapjaink valóságával össze nem keverhető: ,,mesebeszéd", ,,ez csak mese" mondjuk a nyilvánvalóan valóságtól elrugaszkodott történetre.

A ,,mesés", ,,meseszép", ,,mesébe illő" kifejezéseink másrészt arra utalnak, hogy valami nagyon szép, mégis valóságos dologról van szó.

A (va)lódításban rejlik a lényeg

A mesében sok minden olyan van, ami a valós világban lehetetlen:

- beszélő tárgyak, állatok

- halál utáni csodás feltámadás

- sárkányok, manócskák, boszorkányok

- fanyűvő óriások

- mindenkit legyőző botocskák, kardok

Ugye, Te is tudnád még tovább sorolni?

Hogy lehet az mégis, hogy ezekben a sokszor naiv, kitalált történetekben, a mesékben mégis olyan páratlan értékű, olyan erős nevelő hatás rejlik? Hát bizony csak úgy, hogy a szereplőkben nem az a lényeg, hogy lehetségesek-e a való világban, hanem az, hogy milyen jelentést, tulajdonságot, mintát, erkölcsi példát, értéket hordoznak és kódolnak a hallgató számára.

A "való igaz" meg az "igaz való"

A ló a mesében is ló. Farkas, róka, kígyó, hal, fű, fa, virág - minden állat és növény a mesében is előfordulhat, csakúgy, mint a valóságban. Igen ám, de a mesében ezek az élőlények jóval többre képesek, mint azok, amelyeket magunk körül látunk. Például beszélni is tudnak, és az ember megértheti őket. Azon már érdemes és tanulságos elgondolkodni, hogy azért, mert emberi nyelven szólnak, s az ember érti őket. Vajon emberi nyelven szólnak, vagy a mesebeli emberből még nem veszett ki az a képesség, hogy érti a ,,minden élő élet" nyelvét?

Egyedül nem megy!

A mesebeli ló ,,igazi" annyiban, hogy valóban hátasként szolgálja gazdáját. Abban már ,,több", hogy meg is szólal, legalábbis JÓ gazdája valahogy ,,minden szavát" érti. Ha a gazdát ezzel segítheti, repül mint a szélvész, száll mint a gondolat. S ehhez még csak szárnyakra sincs szüksége. Sőt ,,igaz valójához" még az is hozzátartozik, hogy tanácsot ad, irányítja, eligazítja ,,embertársát" a jóért való harcban.

A ló ,,csak" segíteni tud, a harcot magának az embernek kell megvívnia a rossz megtestesítőjével, de ha nem érti és nem fogadja meg a növények és az állatok szavát, nincs szeme az ő szenvedésükre, nem látja meg az ő áldozatukat, nincs esélye a győzelemre.

Hát lehet ennél egyszerűbben, szebben, jobban elmondani, hogy az ember a növény és állatvilág nélkül pusztulásra van ítélve?

Lehet ennél egyszerűbben, magától értetődőbben nevelni a környezet szeretetére, védelmére?
 
 
0 komment , kategória:  Gyermekvilág  
5 tény, amit tudnod kell gyermekedről
  2017-11-23 18:25:08, csütörtök
 
 
Szia Anyu! Szia Apu!

Én vagyok az, a Te gyermeked, a szemed fénye.

Van pár dolog, amit tudnod kell rólam. Kérlek, olvasd el, amit leírtam. Mindannyiunknak jobb lesz így. És amíg ezt olvasod, én megennék egy sütit. Ugye, megengeded!?



1. Nemcsak a testem gyerek, hanem az agyam is!

Az agynak van egy része, a prefrontális kéreg, mely a logikus gondolkodásért, a tervezésért felel. Itt mérlegeljük tetteink következményeit, és itt szabályozzuk indulatainkat. Ez a terület az én agyamban még nagyon fejletlen. Valójában négyéves korig nem is kezd el fejlődni, és csak a huszadik születésnapomra alakul ki teljesen.

Ez azt jelenti, hogy ha sírok, fáj valami, vagy más erős érzelmet látsz rajtam, akkor valószínűleg nem akarlak ezzel manipulálni Téged, hiszen ehhez tervezésre és stratégiára lenne szükség. Amikor hisztizek, vagy agresszíven viselkedem, akkor egyszerűen ideges vagyok, rosszul érzem magam a bőrömen, és segítségre van szükségem.

Ha szeretnél segíteni benne, hogy a prefrontális kéreg megerősödjön az agyamban, akkor a legjobb, amit tehetsz, ha megmutatod, hogy a Tiéd hogyan működik. Én őszintén szeretnélek Téged utánozni. Ha kicsit idősebb leszek, segíts nekem, és mutasd meg, hogyan nyugodhatok meg, hogyan érthetem meg mások érzelmeit és viselkedését, és hogy hogyan oldjam meg a problémáimat. Ha így teszel, felnőttként hálás leszek majd Neked.



2. A szükségleteim irányítanak

Ahogy az előbb említettem, az én agyamban még fejletlen a prefrontális kéreg. Éppen ezért hihetsz nekem, hogy lefekvéskor nem trükk, ha vécéznem kell, és ha véletlenül bepisilek, az nem azért van, hogy így kergesselek az őrületbe. Esküszöm! Egyszerűen arról van szó, hogy a lefekvés nem olyan szórakoztató, mintha közösen játszanánk. A pelusomhoz pedig ragaszkodom.

Természetesen bizonyos mértékig én is képes vagyok előre látni és mérlegeli tetteim következményeit, azonban ennek a képességnek a színvonala erősen hullámzik, éppen ezért néha azt hiheted, hogy rakoncátlan vagyok. Az agyamnak az egyetlen teljesen kifejlett része az agytörzs, mely a szükségleteim kielégítéséért felel. Próbáld megérteni,kérlek, hogy minden, amit teszek, erről szól, a szükségleteimről, most még ez a legfontosabb vezérlőereje az életemnek. Éppen ezért, ha azt szeretnéd, hogy elaludjak, ölelj magadhoz, és simogasd egy kicsit a hátam.



3. Az vagyok, akinek Te látsz engem!

Önmagamról alkotott képem éppen most alakul ki. Olyannak látom magam, amilyennek Te látsz engem. Tehát, ha Te szófogadatlannak, rossz gyereknek látsz engem, akkor én is annak látom magam. Ha kedvesnek és csodálatosnak látsz, akkor én is így gondolok magamra. És csak hogy tudd: mindig törekedni fogok rá, hogy megfeleljek az önmagamról alkotott képnek. Egyszerűen mi, emberek, ilyenek vagyunk. Ha azt szeretnéd, hogy jó legyek, kedves, és gondoskodó, akkor vedd észre, amikor tényleg ilyen vagyok, és mondd el nekem. Szeretem, amikor szépeket mondasz rólam, és ha jónak látsz engem, akkor úgy is fogok viselkedni.



4. Ez egy fontos kapcsolat!

Tudom, hogy sokféle üzenetet küldök Neked. Az egyik pillanatban önálló szeretnék lenni, a következőben azt szeretném, ha egész életemben az öledben hordoznál. De hidd el, még mindig a Veled való kapcsolatom a legfontosabb dolog az életemben. Szükségem van rá, hogy biztonságban felfedezhessem a világot, de arra is szükségem van, hogy visszatérhessek hozzád.

Kettőnk kapcsolata nem csak a viselkedésemet befolyásolja, hanem, hogy nálam okosabb embereket idézzek: "Azoknak a gyerekeknek, akik gyermekkorukban erős kötődést alakítottak ki szüleikkel, felnőve általában magasabb az önbecsülésük és az önbizalmuk, függetlenebbek, jobban teljesítenek az iskolában, jobbak a társas kapcsolataik, és ritkábban küzdenek depresszióval vagy szorongással."

Alapvetően a Veled való kapcsolatom határozza meg, hogy későbbi életemben hogyan teremtek másokkal kapcsolatot.



5. Senki sem tökéletes!

Nem baj, ha nem vagy tökéletes! Nekem csak arra van szükségem, hogy szeress és hogy velem legyél! Együtt csináljuk ezt végig. Kimondhatatlanul szeretlek, és tudom, hogy Te is így érzel irántam.

Láss annak, ami vagyok: egy kis embernek, akinek törődésre van szüksége! Gondoskodj rólam, védj meg, vezess! És szeress - feltétel nélkül, hiszen én sem vagyok, és nem is leszek sosem tökéletes. Éppen ezért kell tudnom, hogy Te mindig látni fogod bennem a jót, még akkor is, ha épp elszúrtam a dolgokat.

Élvezzük hát közös hétköznapjainkat és ünnepeinket! Nem sokáig leszek már ilyen kicsi...

 
 
0 komment , kategória:  Gyermekvilág  
Tiltsuk be a házi feladatot!
  2017-11-23 18:23:25, csütörtök
 
  Tiltsuk be a házi feladatot!


Egy amerikai oktatáskutató tanulmányának eredményei azt mutatják, hogy a házi feladat nem feltétlenül hasznos gyermekeink számára. Sőt, akár káros is lehet az otthoni tanulás!

"Nincs rá semmi bizonyíték, hogy a házi feladat - függetlenül a mennyiségétől - hozzájárulna az általános iskolába járó gyerekek iskolai eredményeinek, tudásának fejlődéséhez."


A fenti idézet Harry Cooper amerikai oktatáskutatótól, a Duke Egyetem Pszichológiai és Idegtudományi Tanszékének vezetőjétől származik, és első hallásra elég meglepő lehet. Igaz lehet, hogy semmiért volt az a rengeteg óra, az erőfeszítések, az elmulasztott játéklehetőségek, a könnyek? Igaz lehet, hogy családok milliói mennek keresztül minden este teljesen hiábavaló küzdelmen?

Harry Cooper közel harminc éve foglalkozik a házi feladat és az otthoni tanulás témakörével. A professzor jelenlegi tanulmányában 180 különböző, 1989 és 2006 között készült kutatás eredményeit vetette össze.

Miért is?

A házi feladat intézménye annyira megszokott és elfogadott, hogy a legtöbb felnőttnek eszébe sem jut megkérdőjelezni az értelmét. De amikor a tényeket nézzük, akkor rá kell jöjjünk: a házi feladat előnyei meglehetősen korlátozottak és életkorfüggőek.

Az általános iskolásokkal kapcsolatban az eredmények azt mutatják, hogy míg az osztálytermi tanulásnak nagyon jó eredményei vannak, addig az otthoni házi feladat egyszerűen csak felesleges nyűg. A kapcsolat a házi feladat és a gyerekek tudása között még a legjobb indulattal is csak minimális. A középiskolások körében már változik a kép, náluk a leckének már valóban van mérhető hatása, de napi két óra fölött az otthoni tanulás előnyei csökkennek.


A sikeres országokban nincs

A tanulmány következtetéseivel az Arizonai Egyetem professzora, Etta Kralovec oktatási szakértő is egyetért. Mint mondja, a házi feladatnak általános iskolában semmilyen hasznos hatása nincs. Hasonló következtetést lehet levonni a különböző országok tanítási gyakorlatának elemzéséből is. A diákok tudását felmérő teszteken sorra magas pontszámot elérő országokban, például Japánban, Dániában vagy Finnországban nem vagy csak nagyon kevés leckét adnak, míg az olyan, rosszul teljesítő országokban, mint Törökország, Irán vagy Thaiföld, általában sok az otthoni tanulnivaló.

A tanulmányban vizsgált 180 kutatás összehasonlító elemzése nem mutatott ki semmiféle bizonyítékot, mely alátámasztaná, hogy az általános iskolások körében a leckeírásnak bármiféle pozitív hatása lenne. Bebizonyította azonban az ellenkezőjét: a házi feladat károsan befolyásolja a gyerekek iskolához való hozzáállását.


Szeretni kell a tanulást

Valójában ez az, ami miatt igazából aggódnunk kell. Gyermekeink jövőjét meghatározza, hogy milyen a tanuláshoz való viszonyuk, ezért fontos lenne, hogy megszeressék a tanulást. A házi feladat azonban éppen ezzel ellentétes hatást fejt ki: nem fejleszti gyermekeink tudását, de sikeresen szembefordítja gyermekeinket az iskolával, és megutáltatja velük a tanulást. Pedig nagyon hosszú időről van szó, egy első osztályos gyermek előtt 12-13 év házi feladat áll, mielőtt egyetemre mehetne.

Botrány a családban

És akkor még nem is beszéltünk a házi feladat családokra gyakorolt káros hatásairól. Ezer és ezer családban ismétlődik minden este a lecke körüli tortúra és küzdelem. A szülők veszekszenek, könyörögnek, hízelegnek, a túlterhelt gyerekek pedig sírnak, hisztiznek, kiabálnak, minden lehetséges módon kerülik a feladatot. Ahelyett, hogy este a családtagok megnyugodnának, játszanának, beszélgetnének és támogatnák egymást, azaz erősítenék összetartozásukat, mindenki feszült és ideges a lecke körüli huzavona miatt.


A kisgyermek még nem képes feladatainak önálló elvégzésére. Nem tudja, hogyan kell beosztani az idejét, nem tudja, hogyan kell megszervezni, rendszerezni a munkát és a részfeladatokat. Felnőtt segítségére van szüksége, aki irányítja, segíti. A szülő előtt két út van. Vagy egyre jobban bevonódik a lecke elkészítésébe, szélsőséges esetben akár odáig, hogy ő maga csinálja meg a gyerek helyett a feladatot, vagy átcsúszik egy másik szerepbe, és onnantól a középiskola végéig ő lesz a “Leckerendőrség" kemény zsaruja, ami állandó konfliktusokat eredményez. Bármelyik irányba is indul el a szülő, az aláássa a házi feladat gyakorlatának egyik legfontosabb célját, a felelősségvállalás kialakítását, ráadásul árt a szülő-gyerek kapcsolatnak is.

Támogatói szerint a házi feladat felelősségvállalásra és önálló munkavégzésre tanít, megerősíti az iskolában tanultakat, és kapcsolatot hoz létre az iskola és a szülő között. Ugyanakkor a felelős szülők a lecke nélkül is látják, mi van a gyerek táskájában, tartják a pedagógusokkal a kapcsolatot, tisztában vannak gyermekük iskolai előrehaladásával. Nekik nincs szükségük efféle terhekre, különfeladatokra ahhoz, hogy jó szülők legyenek. A felelősségvállalás és az önálló munka képessége másképp is tanítható - erre való a házimunka, a gyermek által gondozott kiskert vagy háziállat, vagy az, ha gyermekünket következetesen rászoktatjuk, hogy gondoskodjon felszereléséről, tanszereiről, rendbe rakja a szobáját.


Nem csak a tanulás fontos

Ami az iskolában tanultak megerősítését illeti, ez valóban egy fontos tényező, de csak egy a sok közül. Gyermekünk egészsége és iskolai teljesítőképessége szempontjából vannak ennél fontosabb feltételek is, például, hogy kipihenje magát, jól aludjon, jó kapcsolata legyen szüleivel és testvéreivel, és hogy legyen lehetősége elegendő szabad játékra. Ezek szerepe sem elhanyagolható, hiszen alapvetően befolyásolják a gyermek tanulási képességeit, figyelmét, emlékezetét, viselkedését, problémamegoldó-képességét. A korábban tanultak megerősítésére, ismétlésre pedig amúgy is rendszeresen sor kerül az iskolai órákon.

Általános iskolás korban sokkal hatékonyabb az otthoni olvasás, mint a házi feladat. Ez jelenthet önálló olvasást, vagy akár azt is, hogy a szülő olvas fel, a lényeg, hogy az olvasás örömteli tevékenység legyen. Bármi más iskolai feladatnak esetinek és választhatónak kell lennie. Ebben a korban az iskola elsődleges szerepe a tanulás megszerettetése kellene, hogy legyen. Ami ezzel ellentétes hatású, annak nincs helye az oktatásban.


Szüleink hibáiért büntetjük gyermekeinket!

Ha az oktatás célja valóban az, hogy gyermekeinket neveljük és fejlesszük, akkor be kell tiltani a házi feladatot. Ez lenne a legjobb a gyerekeknek, a szülőknek, a családoknak, az iskolának és a társadalomnak is. A házi feladatot egyetlen dolog igazolhatja, az pedig a múlt: Ha mi végigszenvedtük a leckeírások végtelen óráit, akkor ők is túl fogják élni. De meg kell-e büntessük gyermekeinket azért, amit annak idején nekünk kellett elszenvednünk?
 
 
0 komment , kategória:  Gyermekvilág  
Gyerekek, akik belülről ragyognak
  2017-11-23 18:21:16, csütörtök
 
 

- Melyik a kedvenc rovarod? - kérdezte a kislányom pár héttel ezelőtt, egy péntek esti sétánk közben. - És a pillangó nem ér, azt nem választhatod! - tette hozzá gyorsan, mielőtt bármit mondhattam volna. - Mindenki a pillangót választja...

- Hmmm... - gondolkodtam hangosan - Talán a szarvasbogár - válaszoltam végül.

- Az én kedvencem a szentjánosbogár. Szeretem a szentjánosbogarakat. - mondta szomorkásan.

Sétáltunk, és beszélgettünk, élveztük az együtt töltött időt.


Mindenki a pillangót választja...

Hirtelen megkérdezte:

- Szerinted én jó vagyok? Úgy értem, rendben vagyok? - mutatott magára - Néha olyan másnak érzem magam...

Meglepetten álltam meg, és az arcát kutattam. Tudtam, éreztem, hogy mire gondol. Leültünk egy padra, és elmeséltem neki valamit a saját gyermekkoromból.

- Mikor annyi idős voltam, mint Te, én is mindig kívülálló voltam. Különböztem a többiektől, és ezért mindig kényelmetlenül éreztem magam. Csúfoltak, és nem vettek be a csapatba. Ez sokáig fájt nekem.

Ahogy töprengve nézett, eszembe jutott, amit a pillangókról mondott. Hogy mindenki a pillangókat választja.

Átöleltem a vállát, és magamhoz szorítottam, mintha ettől a szavaim mélyebbre hatolnának.

- Szeretném, ha tudnál valamit. Nekem mindig elmondhatod, ha valami bánt, ha úgy érzed, különbözöl a többiektől, ha egyedül vagy, ha valami zavar. Nem foglak kinevetni. Nem foglak megvetni, és nem mondom, hogy ez nem nagy ügy. Nem fogom félresöpörni az érzéseidet, mert tudom, hogy az mennyire fáj.


Te is szentjánosbogár vagy!

- Azt hiszem, Te is olyan vagy, mint egy szentjánosbogár. - folytattam - Tudod, miért? - kérdeztem.

- Miért? - nézett rám reménykedve.

- Te is belülről ragyogsz. - simogattam meg a vállát. - Ezt a ragyogást nem mindenki látja, de én igen. Az én dolgom az, hogy ezt a ragyogást megőrizzem. Szóval, ha valaki csúfol, vagy undok megjegyzéseket tesz rád, akkor gyere, és mondd el nekem. Én meghallgatlak, megölellek, és nem hagyom, hogy kialudjon benned a fény, kicsi, bátor, különleges szentjánosbogaram.

Ahogy teltek a hetek, többször eszembe jutott ez a beszélgetés. A gyerekeknek az iskola vége sokszor nagy megterhelést jelent, különösen a szentjánosbogaraknak - azoknak a gyerekeknek, akik belülről ragyognak.

Ekkor van a legtöbb eredményhirdetés, díjátadó, oklevél, taps. Ilyenkor általában a pillangók kerülnek a figylem központjába. Ők olyan tökéletesek, olyan színesek, annyira nyilvánvalóan tehetségesek!

De nem szabadna megfeledkeznünk a szentjánosbogarakról sem! Az ő győzelmeik csendesek, észrevétlenek. Gyakran senkinek sem figyel fel rá, hogy ők miben jók.


A tehetség sokféle

Pedig a tehetség sokféle lehet. Talán éppen a Szentjánosbogár az, aki átadja a helyét a buszon az idős néninek. Lehet, hogy ő az, aki álmában dalokat ír, és végigdudorássza a napjait. Talán olyan képeket fest, melyek a lelkedbe marnak. Vagy annyira szereti a matematikát, hogy fejben még éjszaka is a számokkal foglalkozik. Számítógépzseni, aki ugrik, ha valamelyik tanárnak gondja van a géppel. Talán a konyhaművészet érdekli, vagy az állatok közt leli meg a nyugalmát. Lehet, hogy egy ültő helyében kiolvas egy könyvet.

Talán ő az, aki figyel a magányosokra, aki észreveszi az észrevétleneket, a kiközösítetteket.

Vagy talán ő maga a magányos, az észrevétlen, a kiközösített, aki arra vár, hogy valaki észrevegye az ő belső ragyogását a rengeteg fényes, színes, tökéletes pillangó között.


Mondd el!

Lehet, hogy Te is ismersz egy szentjánosbogarat. Lehet, hogy ez a Szentjánosbogár fontos neked. Talán éppen a legfontosabb.

Ha így van, kérlek, ne várj tovább! Ne várj rá, hogy valaki átadjon neki valamiféle díjat vagy igazolást, mellyel ,,hivatalossá“ válik a tehetsége! Ne várj tovább, mert nem biztos, hogy ez a nap valaha is eljön. Inkább vedd a kezedbe a kezdeményezést, és mondd el neki, hogy Te mit látsz benne.

- Én látom a ragyogásod! Látom, amikor gitárt veszel a kezedbe, amikor sárga, zöld vagy arany ecsetvonásokkal fejezel be egy képet, látom, amikor csukott szemmel énekelsz, látom, amikor teli szájjal nevetsz. Látom, amikor a vízparton állsz, és a jövőn tűnődsz. Én látom a belső ragyogásod, drága, bátor, hős szentjánosbogaram!

És - függetlenül attól, hogy más észreveszi-e vagy sem - tudd, hogy ez a ragyogás ott van, és hogy én látom.


Ragyogj tovább!

Ragyogj tovább! Énekelj, alkoss és álmodj tovább! Folytasd a varázslatot!

Egy nap mások is észreveszik majd, amit én látok. És akkor ez a belső fény olyan ragyogó lesz, olyan fényes és gyönyörű, hogy a világ megtorpan egy pillanatra. És akkor majd csodálkozva néznek, hogy honnan ered.

És mi ketten, Te és én, tudni fogjuk, hogy ez a fény mindig ott világított. Mert Te Szentjánosbogár vagy, aki belülről ragyog.

És az én dolgom az, hogy ezt a ragyogást megőrizzem.
 
 
0 komment , kategória:  Gyermekvilág  
     1/22 oldal   Bejegyzések száma: 216 
2018.09 2018. Október 2018.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 1016 db bejegyzés
Összes: 31746 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 500
  • e Hét: 16301
  • e Hónap: 49417
  • e Év: 796781
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.