Regisztráció  Belépés
szaboolgi.blog.xfree.hu
4 unokás nagyi aki szeret internetezni Vigh Miklósné
1948.03.27
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
Újjévi fogadalmak
  2010-01-16 13:54:41, szombat
 
  Újév

Az új esztendő rendszerint új fogadalmakkal, s a régi hagyományok ápolásával kezdődik. Gondosan ügyelünk arra, hogy házunk első vendégeként férfi lépje át a küszöböt, s arra is figyelünk, hogy a gazdagság érdekében lencsét fogyasszunk. Azt azonban talán már alig tudjuk, honnan erednek ezek a szokások, s egyes hagyományok jelentése is veszendőben van már.

A pogány Rómában az évkezdetet Janus tiszteletére tartották, és kicsapongással ünnepelték. Ilyenkor az emberek jókívánságokkal halmozták el egymást, s apróbb ajándékokat is adtak. A ma ismert január eleji évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, mert ez a nap jelentette az újévet, s vele együtt a télközépi ünnepkört is. Ma már csak kevesen ismerik azt a számos népszokást és hiedelmet, melyek ehhez a naphoz kapcsolódnak.

Egyik ilyen népszerű szokás volt az újévi jókívánságok elmondása házról-házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani, nagyon fontos volt a jó cselekedet az év első napján, de sokféle tiltással is találkozhatunk.

Eleink úgy hitték, hogy amilyen január elseje, olyan lesz az egész esztendő is. Magyarországon rengeteg olyan babonára épülő szokás van, melyek úgy tartják, hogy újév napján nem szerencsés halat és csirkét fogyasztani, mert a hallal elúszik, a csirkével pedig a múltra kaparódik a szerencse, ám annál szerencsésebb a sertéshús evése, mert az meg kitúrja. A malac farkának meghúzása is azért jött szokásba, mert a malac előre túrja a földet, így csinál helyet a szerencsének. Egyes vidékeken szerencsepénzt volt szokás tenni a pénztárcába, máshol pedig szerencsepogácsát sütöttek, amelyben jó esetben pénz lapult. Utóbbinál fontos volt, hogy a pogácsa még az óévben elfogyjon. Az egyik legismertebb szokás az ólomöntés volt: a felmelegített anyagot hideg vízbe öntötték és megnézték, milyen alakot vett fel. A gombócfőzés főleg lányos házaknál volt szórakoztató szertartás: a gombócokat úgy főzték ki, hogy kis papírszeletekre férfineveket írtak és azokat a gombócokba rejtették. Amelyiket először dobta fel a víz, az abban olvasható férfinév lehetett a lány jövendő férjének a neve. Mint látjuk, nálunk szerencsét hozó és szerencsétlenséget okozó ételek köré csoportosul az újévi étkezés, de ez nem mindenhol ennyire jellemző.

Az év utolsó napján tilos volt levinni a szemetet, nem volt szabad teregetni, orvost hívni, se orvoshoz menni. Akinek szilveszterkor fájt a foga, arról úgy tartották, hogy valamit halogat - amit már nem szabadna tovább görgetni az új évben.
Az óévtől szinte mindenütt zajosan búcsúztak, mert a lárma, a zaj, a kolompolás űzte el az óévet. Ennek mai megfelelője a trombitálás és újabban az ilyenkor is szokásos tűzijáték. Mint látjuk, nálunk szerencsét hozó és szerencsétlenséget okozó ételek köré csoportosul az újévi étkezés, de ez nem mindenhol ennyire jellemző. Valamilyen szinten mindenhol léteznek ugyan néphagyományok, de talán nem ennyire meghatározók.
Külföldön inkább a vallási hovatartozás szabja meg, hogy ilyenkor mit szabad és mit nem szabad enni. Általában szilveszterkor is normál menüsort állítanak össze, ami tartalmazza a kedvenc fogásokat. Sok helyen az újév olyan, mint egy népünnepély, az öregek és fiatalok az utcán ünnepelnek, és megvendégelik egymást. Spanyolországban például szilveszterkor az évváltás előtti utolsó 12 másodpercben 12 szőlőszemet vesznek a szájukba - másodpercenként. Mire éjfélt üt az óra, szétrágják az összest, majd utána koccintanak. Érdekes, hogy szilveszterkor általában az édeskés ízeket részesítik előnyben. A legjobban a bonbonokat és a csokoládékat szeretik ilyenkor fogyasztani és ajándékba adni. Talán azért, mert szívesen emlékeznek vissza az édes ételekre, melyek a boldogságot szimbolizálják.
Erdélyben azonban Nem mosogattak, és nem is varrtak az újév napján. Az ottani hagyomány szerint szalmával betekert kereket gyújtottak meg és gurítottak le a domboldalról, mert úgy tartották, hogy a kerék összeköti az óesztendőt az újjal. Egyes vidékeken pedig hagymából jósoltak. Felvágtak egy fokhagymát vagy vöröshagymát, amiről a hónapokat jelképező tizenkét réteget szedtek le. Ezekre sót szórtak, és reggelig állni hagyták. Amelyiken reggelre megmaradt a só száraznak, amelyiken pedig elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett. Más vidéken pedig szintén úgy tartották, hogy ha újév napján az első látogató férfi, szerencse éri a házat, ha nő, akkor szerencsétlenség. Azt is mondták, ahogyan befejezed és kezded az új esztendődet, olyan lesz az egész éved. Ám a malac farkát ők is mindig meghúztá
 
 
0 komment , kategória:  Szilveszter, Újjév történetek  
Szilveszteri hagyományok
  2010-01-16 13:53:44, szombat
 
  Szilveszteri hagyományok

Szilveszter estéjét és éjszakáját ma is - hasonlóan, mint régen, de igazodva a mai korhoz - ünneplések és rendezvények ölelik körül. Még ma is él az alábbi mondás: Amilyen az újév napja, olyan lesz az egész esztendő is. Ez a nagy fogadalmak ideje, amiket - attól függően, mennyire tartjuk be a magunknak adott szavunkat - ideig óráig meg is szoktunk tartani.

Szilveszter estéjét és éjszakáját ma is - hasonlóan, mint régen, de igazodva a mai korhoz - ünneplések és rendezvények ölelik körül. Még ma is él az alábbi mondás: Amilyen az újév napja, olyan lesz az egész esztendő is. Ez a nagy fogadalmak ideje, amiket - attól függően, mennyire tartjuk be a magunknak adott szavunkat - ideig óráig meg is szoktunk tartani.

A szilveszter és Újév talán a leggazdagabb babonákban

Még a hitetlenek is "varázsolnak" valamit ezen a napon. Álarcot húznak, hogy elijesszék az óévet magával vivő szellemet, vagy szerencsepénzt tesznek a tárcájukba. Sok családban szokás ezen a napon a szerencsepogácsa sütése. A legjobb nap ez a gazdagság varázslásra, gazdaggá teszi az új esztendőnket, ha ilyenkor pénzt találunk.

A szerencsepogácsa úgy készül, hogy a sima pogácsák egyikének közepébe érmét teszünk, és aki megtalálja, azt éri abban az évben a legnagyobb szerencse. Fontos azonban, hogy a pogácsa még az óévben elfogyjon.

A hagyományos ételek fogyasztása is bőséget, szaporaságot, főleg anyagi gyarapodást varázsol. A lencse, a bab, vagy bármilyen apró szemes étel fogyasztása szerencsét hoz. A malac előre túrja a földet, vagyis "kitúrja a szerencsét", sőt kunkori farkát meg is lehet markolni, így aztán garantálhatjuk a szerencsénket a következő évre. A lábasjószág, csirke, vagy tyúk fogyasztása azonban tilos, mert az hátrafelé rúg, elkaparja a szerencsénket.

Szilveszter napján tilos a mosás, teregetés, mert az valaki halálát hozza. Tilos levinni a szemetet, mert kiöntjük vele a szerencsét a házból. Azt tartják, a szilveszteri álom beteljesedik, így ne mulassuk át az egész éjszakát, hanem hagyjunk időt egy jósálomra is! Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet. A szilveszter éjjelén megfájduló fog valaminek a halogatását jelöli, amit már nem szabad tovább görgetnünk az új esztendőben.

Este szokás az ólomöntés, vagy - ez az egészségre kevésbé veszélyes, ám ugyanolyan hatékony módszer - a faggyúöntés. Az egyiknél ólmot olvasztanak, a másiknál gyertyafaggyút, vagy viaszt. Minkét eljárás azonos. A felmelegített anyagot hideg vízbe öntik, és megnézik, milyen alakot vett fel. Az alakok formák jellegzetességei utalnak a jövendőre, a formák egymásutánisága az időben előre haladó eseményeket vetíti előre.

Éjfélkor az első óraütéskor elfújják a gyertyát, és csak az utolsó óraütéskor gyújtják meg újra (ekkor durran a pezsgő dugója is!). Aki ilyenkor hátra nézve nem látja meg a saját árnyékát, az bizony megrendelheti a koporsóját.

Távol lévő szerelmesek ilyenkor egy kicsi pezsgőt öntsenek ki a földre - azért ne a háziak féltett perzsaszőnyegére - mielőtt a többiekkel koccintana, hogy a kedvessel egész évben együtt maradjanak. Egyes hagyományok szerint ez azért is hasznos, mert ha ilyenkor valamit kiöntünk a földre, akkor "dől a lé" egész évben.
 
 
0 komment , kategória:  Szilveszter, Újjév történetek  
Szilveszter, újjév
  2010-01-16 13:26:05, szombat
 
  Lencse, malac, szerencsepogácsa és pezsgő; mosni tilos, fogadalmat tenni kötelező

Szilveszter estéjét és éjszakáját ma is - hasonlóan, mint régen, de igazodva a mai korhoz - ünneplések és rendezvények ölelik körül. Még ma is él az alábbi mondás: amilyen az újév napja, olyan lesz az egész esztendő is. Ez a nagy fogadalmak ideje, amiket többé-kevésbé meg is szoktunk tartani... A szilveszterhez és az újév első napjához rengeteg babona, szokás fűződik. Még a hitetlenek is ,,varázsolnak" valamit ezen a napon. Álarcot húznak, hogy elijesszék az óévet magával vivő szellemet, vagy szerencsepénzt tesznek a tárcájukba. A durrogtatás, zajkeltés sem napjaink találmánya...

Amit a Szilveszterről tudni kell...

Szilveszter estéjét és éjszakáját ma is - hasonlóan, mint régen, de igazodva a mai korhoz - ünneplések és rendezvények ölelik körül.

Még ma is él az alábbi mondás: amilyen az újév napja, olyan lesz az egész esztendő is. Ez a nagy fogadalmak ideje, amelyeket többé-kevésbé meg is szoktunk tartani - pár napig biztos. Tradicionális ételeket, italokat fogyasztunk, szokásokat őrzünk, összeállításunkból kiderül, honnan is erednek ezek a hagyományok.

December 31, azaz szilveszter éjszakája

Szilveszter névnap: latin eredetű, jelentése erdei, erdőben élő.

Szent Szilveszter pápa (314-335) ünnepe. A szilveszteri és újévi a szokások és hiedelmek célja az, hogy biztosítsa a következő esztendőre az állatállomány szaporaságát és a termés bőségét, valamint az emberek egészségét, szerencséjét.

A Gergely-naptár utolsó napja. Valaha ezen a napon pisztolylövésekkel és harangok hallatásával üldözték el a démonokat és a gonosz szellemeket. A hit szerint a rosszat még az újév kezdete előtt el kellett üldözni.

Fogadkozások napja - Fogadj meg valamit (pl. nem dohányzol), aztán próbáld meg már nem újévkor megszegni fogadalmad.

Január 1. Újév

A polgári év kezdőnapja. A pogány Rómában az évkezdetet Janus tiszteletére tartották, kicsapongással ünnepelték. Az emberek jókívánságokat mondtak, ajándékokat adtak egymásnak. A január eleji évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá.

Ez a nap jelentette az újévet, valamint a télközépi ünnepkört. Számos népszokás, hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz, amelyet napjainkban már csak kevesen ismernek, használnak.

Egyik népszerű szokás volt az újévi jókívánságok elmondása házról-házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani, nagyon fontos volt a jó cselekedet az év első napján, és sokféle tiltással is találkozhatunk.

Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta el, hazánkban is csak néhány évszázad óta kezdődik ezen a napon az év.

Az évkezdő újévi szokások főként abból a hitből nőttek ki, hogy a kezdő periódusokban végzett cselekmények analógiás úton maguk után vonják e cselekmények későbbi megismétlődését, ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét biztosítsák, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni. Közismert szokás az is, hogy az óévtől hatalmas lárma, zaj, kolompolás közepette búcsúznak el. E zajkeltés ősi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév kiűzése, vagy csak az általános ünnepi féktelenség.

A jósló szokások közé tartozik a hagymakalendárium készítés (12 gerezd fokhagymába sót tesznek; amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelő hónapban sok eső vagy hó fog esni), a szilveszteri ólomöntés (a frissen öntött ólom formájából jósolnak), a gombócfőzés (a lányok papírszeletekre férfineveket írnak, ezeket gombócokba dugva vízbe dobják; amelyiket először dobja fel a víz, az lesz a leány jövendő férjének a neve).

Babonák, hagyományok

A szilveszter és Újév talán a leggazdagabb babonákban. Még a hitetlenek is ,,varázsolnak" valamit ezen a napon. Álarcot húznak, hogy elijesszék az óévet magával vivő szellemet, vagy szerencsepénzt tesznek a tárcájukba. Sok családban szokás ezen a napon a szerencsepogácsa sütése. A legjobb nap ez a gazdagság varázslásra, gazdaggá teszi az új esztendőnket, ha ilyenkor pénzt találunk.

A szerencsepogácsa úgy készül, hogy a sima pogácsák egyikének közepébe érmét teszünk, és aki megtalálja, azt éri abban az évben a legnagyobb szerencse. Fontos azonban, hogy a pogácsa még az óévben elfogyjon.

A hagyományos ételek fogyasztása is bőséget, szaporaságot, főleg anyagi gyarapodást varázsol. A lencse, a bab, vagy bármilyen apró szemes étel fogyasztása szerencsét hoz. A malac előre túrja a földet, vagyis ,,kitúrja a szerencsét", sőt kunkori farkát meg is lehet markolni, így aztán garantálhatjuk a szerencsénket a következő évre. A lábasjószág, csirke, vagy tyúk fogyasztása azonban tilos, mert az hátrafelé rúg, elkaparja a szerencsénket.

Ma tilos a mosás, teregetés, mert ez valaki halálát hozza

Ma tilos levinni a szemetet, mert kiöntjük vele a szerencsét a házból. Azt tartják, a szilveszteri álom beteljesedik, így ne mulassuk át az egész éjszakát, hanem hagyjunk időt egy jósálomra is! Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet. A szilveszter éjjelén megfájduló fog valaminek a halogatását jelöli, amit már nem szabad tovább görgetnünk az új esztendőben.

Ma este szokás az ólomöntés, vagy - ez az egészségre kevésbé veszélyes, ám ugyanolyan hatékony módszer - a faggyúöntés. Az egyiknél ólmot olvasztanak, a másiknál gyertyafaggyút, vagy viaszt. Minkét eljárás azonos. A felmelegített anyagot hideg vízbe öntik, és megnézik, milyen alakot vett fel. Az alakok formák jellegzetességei utalnak a jövendőre, a formák egymásutánisága az időben előre haladó eseményeket vetíti előre.

Éjfélkor az első óraütéskor elfújják a gyertyát, és csak az utolsó óraütéskor gyújtják meg újra (ekkor durran a pezsgő dugója is!). Aki ilyenkor hátra nézve nem látja meg a saját árnyékát, az bizony megrendelheti a koporsóját.

Távol lévő szerelmesek ilyenkor egy kicsi pezsgőt öntsenek ki a földre - azért ne a háziak féltett perzsaszőnyegére - mielőtt a többiekkel koccintana, hogy a kedvessel egész évben együtt maradjanak. Egyes hagyományok szerint ez azért is hasznos, mert ha ilyenkor valamit kiöntünk a földre, akkor "dől a lé" egész évben.

Ezen a napon - ha hó esik - a gyermekek hóembert építenek.

Lencse, malac, szerencsepogácsa és pezsgő; mosni tilos, fogadalmat tenni kötelező

- Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét.
- Éjfélkor sok helyütt meg kellett húzni a malac farkát, hogy bőség és szerencse legyen az új esztendőben.
- Nem jó dolog ma nagy értékű holmit vásárolni, mert egész évben kiadások várnak.
- Érdemes egy érmét ma elásni, holnap pedig kiásni, így "kincslelő" esztendő vár ránk.
- Ma bőségesen kell enni-inni adni a háziállatoknak, kutyának, macskának, lónak, tehénnek, mert ha ma jóllaknak, egész évben jóllaknak. Egyes vidékeken ezt különösen a kutyára vonatkoztatták, mivel ha annyi a maradék, hogy a kutya is degeszre tömi a bendőjét, akkor gazdagság vár egész esztendőben.
- Éjfél után érdemes jövendőt mondatni, gyertyát önteni, vagy ólmot önteni. (Ólommal óvatosan, mivel az ólom mérgező!) ebből kiderülhet kibe leszünk szerelmesek az esztendőben, vagy megtudhatjuk, mi okozza a szerencsénket, de azt is, hogy ki/mi áll annak útjába.
- Aki üzlettel foglalkozik, annak gyümölcsöket kell ennie, hogy gyümölcsöző esztendő köszöntsön rá. Ha almát eszik, számlálja meg, hány almamag van az almában, annyi siker üti a markát abban az esztendőben.
- Aki férjhez akar menni, az ügyeljen arra, hogy egy csinos ifjú férfi kívánjon neki elsőnek boldog újesztendőt. Ha nő kíván, az szerencsétlenséget hoz, ha meg idős férfi, akkor ebben az évben sem megy férjhez, ha pedig nős ember, akkor nős férfi szeretője lehet.

- Az év utolsó napján tilos mosni, varrni - bevarrják a tyúk fenekét - teregetni, seperni - kiseprik a szerencsét - vasalni - kilapítják a szerencsét - és más hasonlatos házi munkákat végezni.
- Az éjféli durrogtatásnak is nagy hagyománya van, egyes vidékeken állati hólyagot (marha vagy sertés) fújtak fel és durrantottak el az óév búcsúztatására. Volt ahol ilyenkor behívták a macskát, és ha a macska messzire szaladt ijedtében, akkor elvitte a szerencsétlenséget, átkokat, boszorkányságot, de a kutya ijedt meg, az elvitte a házastársi hűséget. (Sajnos az ilyen kutya gyakran balul végezte.) Ennek a szokásnak az utódja a pezsgőbontás, és sajnos a petárdázás is, ami számos állat vesztét okozza, és semmi pozitívat nem jelent.

- Új keletű babona, hogy ilyenkor legyen legalább egy nagy értéket tartalmazó bankkártya, vagy egy nagy címletű bankó a tárcánkban, hogy az évben ez alá soha ne menjen a vagyonunk.
- Sokan ezen a napon tankolják tele az autójukat, hogy a következő évben mindig tele legyen a benzintank.
- Akik ma dolgoznak, olyan féle munkát végezzenek, amit egész évben kívánnak maguknak és úgy végezzék, ahogy egész évben dolgozni akarnak és tudnak. (jókedvben, örömben, vidámságban.) Ha ma dolgozó emberekkel találkozunk, mindegyikükkel legyünk tehát vidámak, dicsérjük meg őket. (Elsején, ha vásárolunk, adjunk 1 Ft "borravalót" szerencsepénznek!)
- Szintén új babona, hogy malacos képet, kabalát, vagy az édes évet jelentő marcipán malackát hordanak maguknál, akik bőséget és boldogságot akarnak varázsolni.

Miért pezsgőt iszunk Szilveszterkor?

Szilveszter estéjén és az újév első napján számos szimbolikus jelentőségű tevékenységet végzünk. Ilyen az álarc viselése és a zajkeltés, trombitálás a szerencsétlenség elijesztésére, a hagyományosan meghatározott ételek és italok fogyasztása és a bulizás, szórakozás.

A hagyományos hiedelmek szerint ugyanis az újév annak szellemében telik majd, ahogyan az előző év utolsó illetve az újév első napját töltöttük. Szórakozunk tehát, hogy az elkövetkező évünk is vidám és mókás legyen, és fogadalmakat teszünk, hiszen úgy véljük, egy új fejezet kezdetén könnyebb változtatnunk életünkön.

Az ünnepen szerencsét, gazdagságot hozó ételeket, italokat fogyasztunk. A szilveszteri vacsora fő fogása a malacsült, mivel az ifjú sertés a földet túrva kifordíthatja nekünk a szerencsét. Épp ilyen megfontolásból nem szokás lábasjószágot és baromfit enni, mivel az előbbi hátrafelé rúgva okozhat bajt, az utóbbi pedig elkaparhatja a szerencsénket.

A lencse illetve egyéb sok apró szemből álló étel, elsősorban hüvelyesek (bab, borsó) fogyasztásának hátterében az a cél áll, hogy az új évben legalább annyi pénzünk legyen, mint amennyi szem lencsét, babot, borsót ettünk már a legelején.

Úri muri

Ebbe a sorba illeszkedik a pezsgő ivása is. A ma már a legtöbbek számára megfizethető ital nagyon sokáig csak a leggazdagabbak itala volt. Dom Perignon francia szerzetes az 1600-as évek végén állított elő először - véletlenül - borból pezsgőt. A habzó ital létrejöttéhez szükséges erjesztést ezután egészen a XIX. század közepéig egyedileg, üvegenként végezték, ami azt jelentette, hogy egy üveg pezsgő elkészítése 2-3 évet is igénybe vett. Ráadásul a palackok egy jelentős része felrobbant az előállítás során. Nem véletlen tehát, hogy a pezsgő ebben az időszakban csak a legtehetősebb nemesi családok mulatságain kerülhetett elő.

Az 1850-es évek óta ismert a tankpezsgő-készítés, vagyis az az eljárás, amellyel hatalmas tartályokban egyszerre 7-8000 palacknyi pezsgő is előállítható egyszerre. Érthető módon az új gyártási technika a pezsgő árának jelentős csökkenéséhez vezetett, és ezáltal a kiváltságosok itala az egyszerű földi halandók számára is elérhetővé vált.

A luxus érzete azonban mind a mai napig hozzákapcsolódik a pezsgőiváshoz. A szilveszteri szokás lényege tehát az, hogy ha drága, úri italt iszunk az újév első perceiben, a folytatás is gazdag, úri, fényűző lesz.
 
 
0 komment , kategória:  Szilveszter, Újjév történetek  
Másnaposság felkészitő
  2010-01-16 13:24:37, szombat
 
  Szilveszterre készülve kisminkeljük magunkat, felvesszük legújabb, legszexisebb, vagy legkényelmesebb ruhánkat és ki-ki ahová hívták, indul bulizni. Sajnos keveseknek ,,adatik" meg, hogy ezt a hosszú éjszakát alkoholfogyasztás nélkül vészelje át, aminek a következménye, hogy az év első napja fájdalmasan kezdődik majd. De legalább tudunk egy biztos dolgot a jövő évre nézve.

A másnaposságot szinte mindenki tapasztalhatta már, ha nem saját magán, hát a környezetén. Mégsem tartozik a felkutatott és megmagyarázott "betegségek" közzé. A lehetséges kiváltó okok skálája széles: az alkohol elbomlásakor a szervezetbe nagy mennyiségű sejtmérgező acetaldehid kerül, amely izgatóan hat - az idegek mellett - a gyomor nyálkahártyájára is.

A legtöbb kellemetlen következményért a dehidráció a felelős, az alkohol ugyanis a kiválasztást serkentve a szervezet vízleadását fokozza. Ennek köszönhető a száj szárazsága, az ajkak kicserepesedése, a fejfájás és szédülés. A gyomornyálkahártya-irritáció miatt pedig az alkohol emésztési nehézségeket, émelygést, hányást okozhat.

De nem az etil-alkohol az egyedüli a bűnös a "macskajaj" kialakulásában. A gyümölcscukor is hozzájárul a másnapossági tünetek megjelenéséhez. Ennek köszönhető, hogy míg a tiszta szesz, a vodka, vagy a fehérborok viszonylag könnyen kialudhatók, addig az édes borok és likőrök nagyon erős panaszokat tudnak kiváltani másnap. A magyarázat a bennük lévő anyagok szerotonin nevű hormon elválasztását fokozó hatásában keresendő. Ez egy neurotranszmitter, mely az agyi fájdalomérzés, valamint az érzelmek kialakulásában játszik szerepet. Ha a szervezetben túl sok szerotonin van, fejfájást, levertséget érzünk, azonkívül az erek kitágításával az amúgy is vízhiányos szervezetben a vérnyomást tovább csökkenti, ezzel romlik az agy oxigénellátása.

A véráramba jutott alkohol mintegy 95%-át a máj bontja le szén-dioxidra és vízre. A többi 5% a vizelettel és a kilélegzett levegővel változatlan formában ürül ki a szervezetből. Egy átlagos, egészséges felnőtt szervezete óránként testsúlyától függően 5-10 gramm etanolt képes lebontani. A még lebontatlan alkohol addig kering a vérrel, amíg a máj onnan fel nem veszi, hogy lebontsa. Hölgyek számára kevesebb alkohol fogyasztása ajánlott, mert lassabban bontják le a szeszt és a férfiak testének nagyobb hányada víz, ezért a férfiakban a felszívódó alkohol jobban felhígul, mint a nőkben.

A másnaposság tünetei a súlyosságtól függően lehetnek: szájszárazság, szomjúságérzet, étvágytalanság, fejfájás, rossz kedélyállapot, ingerlékenység, bevérzett szemek, zaj- és fényérzékenység, kézremegés, émelygés és hányás. A tünetek súlyossága az elfogyasztott alkohol mennyiségétől és az egyéni érzékenységtől függ. Általában az alkoholfogyasztás abbahagyása után több órával kezdenek jelentkezni a tünetek, mikor a véralkoholszint süllyedni kezd, és legtöbbször annak nullára csökkenésekor a legsúlyosabbak.

A másnaposságra már italozás közben gondoljunk!

Mielőtt elkezdenénk az italozást fogyasszunk el egy kalóriadús vacsorát, ezzel lelassíthatjuk az alkohol vérbe jutását. Egy pohár tej szintén jótékony hatású, mivel lassítja az alkohol-felszívódást a gyomorban.

A rágcsálás és nassolás ilyenkor engedélyezett, sőt ajánlott, ugyanis így pótolható az ásványi anyagok vesztesége. Közben igyunk minél több szénsavmentes vizet.

Ha már inni "kell", érdemes egész este ugyanazt az italt inni, ezen belül is lehetőleg - jó minőségű, tiszta - bort, esetleg sört, de ne töményitalt. Ha pedig már tömény mellett döntöttünk, akkor se a kommersz italokat fogyasszunk, hanem lehetőleg "tisztábbakat", mint például a szilvapálinka, vodka vagy a whisky. Az éjféli pezsgővel is vigyázzunk, mivel szénsavas, így gyorsítani fogja az előtte és utána elfogyasztott alkohol felszívódását, magyarán könnyen megrészegedhetünk tőle. Ha lehet egy fél pohárnál ne igyunk többet belőle.

Lefekvés előtt igyunk annyi szénsavmentes vizet, amennyit csak bírunk, ezzel pótoljuk a folyadékveszteséget. Azért szénsavmentest, mert a szénsavval az alkohol is hamarabb a fejünkbe száll. Ajánlott a magnéziumhiányt és a C-vitamint is azonnal pótolni, néhány (pezsgő)tabletta csodákra képes. Ha tudunk enni, egy vajas kenyér is enyhíthet a reggeli ébredésen.

Macskajaj-szelídítők a reggeli ébredéshez

Először is aludjunk annyit, amennyit csak lehet (ha például ez egy január elsejei nap, akkor bőven ráérünk aludni). Ha kialusszuk a nekünk járó 6-8 órát, akár egyharmadára is lecsökkenthetjük nemcsak a fejfájást és a gyomorémelygést, hanem a szédülést és a kiszáradást is.

Ha felébredtünk, legjobb egy bőséges reggelivel indítani! A kávét inkább hagyjuk ki. A friss gyümölcs, a korpakészítmények és az ásványvíz kitűnően pótolják az elvesztett ásványi anyagokat és vitaminokat, a hagymás pácolt hering vagy valamilyen füstölt hal kovászos vagy savanyú uborkával pedig az ideális étel. Napközben együnk C-vitamint, multivitamint, brokkolit, karfiolt, illetve sok cukrot, csokit. Tévhit, hogy a koplalás segít a másnaposság gyógyításában.

Ajánlott meginni fél liter hideg eredeti gyümölcslevet, leginkább körtét, ananászt vagy almát, de a paradicsomlé sem rossz. A valódi gyümölcslé összetevői révén jól bontja a szervezetbe hirtelen bekerült káros anyagokat. E mellé még legalább másfél liter szénsavmentes ásványvizet is igyunk meg. A "profik" az ásványvizet sok jéggel keverik.

Ezután, ha megtehetjük, pihenjünk egy fél órát, hogy a méregtelenítéshez a kívánt folyamatok beinduljanak.

Macskajajt - a kutyaharapással ellentétben - szőrrel nem lehet gyógyítani. Vagyis ne igyunk rá a másnaposságunkra. Az a bizonyos ,,gyógysör" kétségtelenül jól esik, de csak pillanatnyilag enyhíti a fájdalmat. A legjobb hagyni a szervezetet nyugalomban megküzdeni az alkoholmaradványokkal!

Nagyon súlyos esetekben fejfájás-csillapítóhoz is folyamodhatunk, de előtte mindenképpen együnk pár falatot, mert a benne található sav megtámadja a gyomor nyálkahártyáját, ami ebben az állapotban amúgy is elég rossz állapotban van. Paracetamol tartalmú készítményeket (pl. Saridon) ne vegyünk be, mert azt a máj bontja le, aminek amúgy is akad dolga bőven.

Az izzasztó sportok űzése sem a legjobb módszer, ahogy a szauna is csak súlyosbítja a másnaposság tüneteit. Inkább egy kiadós sétát válasszunk a friss levegőn, hogy az anyagcsere és a keringés kissé megélénküljön.

A másnaposság tünetei legtöbb 24 óra alatt lecsengenek.

Ha már így esett, csak türelem! Kitartás!
 
 
0 komment , kategória:  Szilveszter, Újjév történetek  
Szilveszteri, újévi szokások
  2010-01-16 13:23:32, szombat
 
  Szilveszteri és újévi szokások

A babonák legszélesebb skálája is szilveszter ünnepéhez kötődik. Ekkor teszünk fogadalmakat (melyeket rendszerint nem tartunk be), s ekkor tehetünk legtöbbet következő évi sikereinkért. Csupán néhány évszázada lett Január első napja az újév kezdete, a régi időkben tavasszal vagy ősszel kezdődött az új esztendő.

Az újévi szokások az idők folyamán nem változtak; még mindig úgy tartják az év első napja döntő szerepet játszik abban, milyen szerencsénk lesz az új évben. Sokan készítenek szerencse pogácsát, vagy tortát, melybe egy érmét sütnek. Aki megtalálja az érmét, annak nagy szerencséje lesz. Az óévtől mindig hangosan, zajosan búcsúztak el, hogy elijesszék az ártó szellemeket. Fontos, hogy az év utolsó napján csupa jó dologgal vegyük körül magunkat; mosni, takarítani tilos, mert ez nem hoz szerencsét.

A jóslás is fontos szerepet kap az új év kezdetén. Úgy vélték, az év utolsó napjának álmai előrevetítik a jövőt, ezért a nagy mulatozás mellett érdemes hagyni egy kevés időt az alvásra is. Régen fokhagyma kalendáriumot is készítettek az időjárás megismeréséhez. 12 fokhagymába sót tettek, mindegyik hagyma egy-egy hónap megfelelője volt. Ha a hagyma reggelre átnedvesedett, arra a hónapra sok esőt/havat vártak.

A lányok gombócot főztek, mindegyikbe egy-egy férfinév került. Amelyik gombóc először feljött a víz felszínére, az jelezte a leendő férj nevét. Gyakran ólom, vagy viasz segítségével próbálták megfejteni a jövőt. A felmelegített ólmot/viaszt hideg vízbe öntötték, s a kapott forma segítségével fejtették meg a jövő titkait.

Az év utolsó napján fontos szerepet kapnak az ételek. Leggyakrabban malacsült kerül az asztalra, hiszen a négylevelű lóherét tartó malac az egyik legfontosabb szerencseszimbólum. Tilos azonban a csirke, pulyka fogyasztása, hiszen ezek az állatok "elkaparják" a szerencsét. Úgy tartják aki az újév első napján apró szemes ételt fogyaszt (lencse, ba:), sok pénzt várhat az új évben.

Az év utolsó napjának jellegzetessége, hogy szinte mindenki fogadalmat tesz. Érdemes olyan dolgot megfogadni, amit legalább az újév első napján betartunk, így biztosan nem vesznek kárba az ígéretek.
 
 
0 komment , kategória:  Szilveszter, Újjév történetek  
Szilveszteri, újjévi babonák
  2010-01-16 13:21:56, szombat
 
 
Szilveszteri és újévi babonák

- A régi magyar babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni. Tehát hagyj ételt a hűtőben, meg a kamrában. (Ahányan megrohamozták a nagy áruházakat az idén is, ebben remélhetőleg nem lesz hiba!)
- Ma nem szabad baromfihúst enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket.
- A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken - ezek szerint Budapesten, vagy Szegeden is - szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.
- A boldogságot és az életet többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani. Minél gazdagabb, bővebben adagolt a töltelék a rétesben, annál bővebben méri a boldogságot az ég az új esztendőben.
- Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere.
- Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint "elszáll a tehén haszna", ám ha nincs tehetnünk, akkor is "elszáll a hasznunk". (Ezen a napon nem jó sem kölcsönadni, sem kölcsönvenni semmit.)
- Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó vagy legény, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment, vagy megnősült a következő esztendőben.
- Aki lencsét eszik, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. A lencsét egyes vidékeken babbal, vagy más szemes terménnyel helyettesítik.
- A pogácsába Szilveszterkor érmét sütnek, és aki a szerencsepénzt megtalálja, annak bőséges lesz a következő éve. (Kivétel, ha ráharap, és fogorvosra költi az egész vagyonát. Ha a házigazda maga fogorvos, vagy fogtechnikus a húzás még inkább bőséget eredményezhet!) Figyelem, a pogácsának még éjfél előtt el kell fogynia, különben az egész a visszájára fordul!
- Az óév és újév közötti éjszakán arra is fény derülhet, ki lesz életünk párja. A népszokás szerint nem kellett hozzá más, mint néhány házilag gyúrt gombóc, amibe gondosan belerejtették a papírra írt legkülönfélébb férfineveket. Amelyik gombóc főzéskor elsőnek feljött a víz felszínére, az tartalmazza a jövendőbeli nevét. (Manapság ezzel is érdemes csínján bánni, mert ahány kitekert, faramuci név manapság adódik, a Ladó Utónévkönyv is kevés volna, hogy egyenlő esélyt adjunk a sorsnak.)
- Újév első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól, mert az egész évet veszekedéssel töltötték volna.
- Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, "elvitte az aranyvizet", és egész évben szerencsés volt.
- Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.
- Ezen a napon tilos kivinni a szemetet, mert kidobjuk vele a szerencsénket.
- Szerencsét hoz, ha megtöltjük az összes félig teli/üres konyhai tartónkat. (kávétartó, cukortartó, sótartó, bors tartó, lisztes edény, zsíros bödön, stb...) Ha ezek teli vannak, egész évben bőséget élünk, de ha üresek, vagy alig van bennük, akkor szükséget szenvedünk ezekben a dolgokban.
- A szerelmesek, házasulandók külön figyeltek, hogy a mézes bödön teli legyen, illetve hogy legyen méz a háznál, ugyanis ha a szerelmesek megkenik ajkukat mézzel, és éjfélkor úgy váltanak csókot, akkor édes és hosszú lesz a szerelmük, házasságuk. Ezt a babonát akár ma is ki lehet próbálni.
-- Egyes vidékeken a gyermekek száját is mézzel kenték meg ezen a napon, hogy édes beszédű, kedves emberré váljon, hogy sok édességet ehessen az esztendőben, na meg persze a praktikus paraszti ész nem hagyta figyelmen kívül, hogy az a módszer a száj kicserepesedése ellen is kitűnő.
- Pulykát enni is szerencsétlen dolog, mert mérget hoz a házhoz.
Egy középkori babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni, sem ételben, sem csillogó tallérokban.

- Ne feledjük, hogy tilos baromfihúst ennünk, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket.

- Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főznek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálja, a babona szerint férjhez megy a következő esztendőben.

- A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani.

- Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy egész évben legyen a családnak kenyere.

- Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint "elszáll a haszon". Szemetet sem lehet kiönteni, mert kiöntjük a szerencsénket.

- Akinek van almafája, íme egy külföldi hagyomány: a tiroliak esküsznek rá, hogy ha a férfiak szilveszter éjszakáján meztelenül megrázzák az almafát, egész évben nem lesz gondjuk...

- A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken - ezek szerint Budapesten is - szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.

- A Dunántúl egyes részein úgynevezett tollaspogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.

- Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.

- Erdélyi hagyomány a nagyobb ünnepeken - így húsvétkor és pünkösdkor is - a tüzeskerék-engedés. Szalmával betekert kereket meggyújtottak és legurították a domboldalról. Úgy tartották, a kerék összeköti az óesztendőt az újjal.

- A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani.

- Az óév és újév közötti éjszakán arra is fény derülhet, hogy ki lesz életünk párja. A népszokás szerint nem kellett hozzá más, mint néhány házilag gyúrt gombóc, amibe gondosan belerejtették a papírra írt legkülönfélébb férfineveket. Amelyik gombóc főzéskor elsőnek feljött a víz felszínére, az tartalmazza a jövendőbeli nevét.

- Újév első napján nem szabad veszekedni, pörlekedni, mert így telik majd el a következő évünk.

- Kerülendő volt mosni, teregetni, varrni, fonni, ez akár a család egy tagjának halálát is hozhatja!

- Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, "elvitte az aranyvizet", és egész évben szerencsés volt.

- Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.

- Szilveszterkor, éjfél előtt pár perccel gondolj három kívánságodra, és határozd meg azt, hogy körülbelül mikorra teljesüljön.

- A távol lévő szerelmesek ilyenkor egy kicsi pezsgőt öntsenek ki a földre - azért ne a háziak féltett perzsaszőnyegére - mielőtt a többiekkel koccintana, hogy a kedvessel egész évben együtt maradjanak. Egyes hagyományok szerint ez azért is hasznos, mert ha ilyenkor valamit kiöntünk a földre, akkor "dől a szerencse" egész évben.

Boldog Új Évet Kívánok Mindenkinek!
 
 
0 komment , kategória:  Szilveszter, Újjév történetek  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 307 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1
  • e Hét: 29
  • e Hónap: 685
  • e Év: 2987
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.