Regisztráció  Belépés
naca1022.blog.xfree.hu
"..Leginkább a pillangóhoz hasonlítok. Ha megpróbálsz birtokolni, kisiklok a kezeid közül. Ám ha szabadon engedsz, örökké hozzád repülök majd.." . Naca
1969.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Tüzijáték Augusztus 20.
  2010-08-18 07:51:21, szerda
 
 






















 
 
0 komment , kategória:  Hazánk  
Az államalapítás ünnepe
  2010-08-18 07:43:49, szerda
 
 



Augusztus 20. az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja. A keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja.
A magyarság és a keresztény hit világának találkozását és összefonódását a magyar nép egyetlen uralkodó személyéhez köti; az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz. István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia, a honfoglalást (896) vezető Árpád fejedelem ükunokája.
E korszak a kereszténység európai kiterjesztésének évszázada volt. A bizánci egyház térítői már a 9. század második felében megjelentek a térségben, a római egyház a 10. század során térítette meg a Kárpát-medencétől északra élő népeket. Történelmi párhuzam nélkül is igaz a kijelentés: az új évezred küszöbén Magyarország csatlakozott Európához.
István uralkodása idején augusztus 15-én, Nagyboldog-asszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor tartották az un. törvénynapokat. (Misztikus egybeesés, hogy István éppen ezen a napon halt meg 1038-ban.)







Később Szent László király hozott döntést az ünnepnappal kapcsolatban: áttették augusztus 20-ra, mert 1083-ban e napon avatták szentté I. István relikviáit a fehérvári bazilikában.
A történelem során már Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20. egyházi ünnepként maradt a köztudatban.
1686-ban XI. Ince pápa elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján évente emlékezzék meg az egész katolikus világ Szent István ünnepéről - az egyház augusztus 16-án tartotta az ünnepséget.
1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap is kimaradt, de Mária Terézia mégis elrendelte a megtartását, sőt, azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette! 1771-ben ő volt az aki elhozatta Bécsbe, majd Budára a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.
Az 1848-as szabadságharc után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet. Ezt követően először 1860-ban ünnepelhették meg ezt a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé fajult.
A kiegyezést követően teljes mértékben visszanyerte méltóságát az ünnep: 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította. A két világháború között mindez kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállításának össznemzeti célkitűzésére való folyamatos emlékeztetéssel.
Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt. Majd ezt eltörölték, de az egyházi ünnepek sorában még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. Az akkori rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható. Azonban teljes megszüntetését sem tartották követendő célnak ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, de tartalmilag megújították.






Szent István ősi ünnepéből az "új kenyér ünnepe" lett, majd az új alkotmányt, mint új szocialista államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ettől fogva 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepeltük. (1950-ben az Elnöki Tanács a népköztársaság ünnepévé is nyilvánította!
A rendszerváltozás óta, 1989-től ismét a régi tradíciók szerint rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi újjászületése csak 1991-ben történt meg!
Az első szabad választásokon létrejött Magyar Országgyűlés 1991. március 5-i döntése Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánította.




 
 
0 komment , kategória:  Hazánk  
Szent Korona
  2009-08-20 22:21:19, csütörtök
 
 





Szent Korona és néphagyomány

A népi kultúra ugyanúgy magyar hagyományainkat őrzi, mint történelmi
ereklyéink. Kódolt üzenetet tartalmaz. Az üzenetek megfejtésére a mai kor
embere már csak segítséggel képes. Az inkvizíció könyvégetései, az idegen
hódítók pusztításai ellen csak a szóbeli hagyományozás és a továbbadandó
üzenet átkódolása segít. A Koronáról szóló néhány levelem gondolatisága
ennek a népdalokban, népmesékben és tárgyi emlékekben meglévó kódnak a
megértésében próbál segíteni azoknak, akik a nagyvárosi élet révén a
természettől és a mítoszoktól már teljesen elszakadtak. Mert Koronánk
üzenete - bármilyen szokatlannak tűnik is - szoros kapcsolatban van
népdalaink, balladáink, meséink üzenetével. A magyar Szent Koronáról az
interneten sokféle nézet is olvasható. Az oktatásban használt sulinet
oldal mellett megtalálhatóak Kovács Éva, Erdey Antal, Zétényi Zsolt
gondolatai és az Országgyűlésben vitát kavart Csomor Lajos: Őfelsége, a
Szent Korona c. könyvének összefoglalója is az MTV honlapján. A KTI
oldala is segít a tájékoztatásban. A kódolt üzenetről és a vele
értelmezhető furcsának tűnő jelenségekről azonban még nem található
összefoglaló anyag. Ezért vállalkoztam rá, hogy erről véleményeket
gyűjtsek.

Kiknek a képe van a magyar Szent Koronán?

Krisztus
Gábriel arkangyal
Mihály arkangyal
András
Péter
Pál
Fülöp
Jakab
János
Tamás
Krisztus (fiúi szerepkörben)
Szent Kozma orvos-gyógyító
Szent György sárkányölő vitéz
Szent Demeter megtérített harcos
Szent Damián orvos
Geobitzász (Turkia királya) vagy I. Géza
(Bíborbanszületett) Konsztantinosz római császár
Dukász Mihály bizánci császár

Mivel a zománcképeken látható személyek jelentősége a magyar
történelemben nem túl nagy, többen is - köztük Csomor Lajos és Pap Gábor
- úgy vélik, hogy az utóbbi három kép később csereként került rá a
Koronára. Ezt támasztják alá a képeknél az utólagos mechanikai
beavatkozásra utaló jelek.

Mit gondoltok, kinek a képével a kamera felé lépett be a Parlamentbe
január elsején a Szent Korona? Egy apostoléval? Egy magyar királyéval?
Jézus Krisztuséval? Hát nem.
Dukász Mihályéval. Akihez a magyar nemzetnek semmi köze. És ráadásul
tisztázatlan körülmények között került csereképként a Koronára. Ezt a
képet csodálhattuk a helyszíni televíziós közvetítésekben.

És mit tippelnétek, kinek a képe tündökölt az első napi látogatóknak
osztogatott emlékképen? Úgy van, eltaláltátok! Január elsején sokat
tanultunk. Sok százezeren agyunkba vésődött egy név: Dukász Mihály.
"Mikor kezdődik már el az a lakoma, ahol mindenkinek jut (és nem kell
egymás ellen harcolni közben)?" Talán annak a képe lett volna az előre
való, aki az előbbit mondta (és valóban a Korona elülső oldalán van)....

A palást üzenete - avagy ki látható a paláston?

A koronázási jelvények egyikén, a paláston a mártírok sorában egy különös
kép található. Azonnal feltűnik, hogy hat ujja van. A felirat szerint
Sephanus a neve (így, "t" nélkül!). Ilyen mártírt azonban nem ismerünk.
Egy kis módosítással viszont Sebaldusnak is olvashatjuk. Mert Sebaldus
valóban mártír volt. Így illeszkedik a palást mártírokat ábrázoló sorának
rendjébe. Egy mártír, akinek hat ujja van - vagyis táltos tulajdonságok
hordozója. A széles körben elterjedt nézet szerint azonban Stephanus áll
feliratként a képen - a "t" hiánya említésre se kerül. Pedig csak meg
kell nézni (az eredetin, a másolatán vagy akár egy fényképen): a "t"
nincs ott. Ha feltesszük, hogy a palást készítője véletlenül "elírta"
Szent István nevét, akkor meg mit kezdjünk a hat ujjal? Ha valóban Szent
István van a paláston, akkor a kép azt bizonyítja, hogy István királyunk
táltos volt. Vajon a hivatalos szakértők hogyan vélekednek erről az eddig
nem tárgyalt kérdésről? Mert az újrahímzés és a drapéria kitépett szálai
mindenképpen azt jelzik, hogy valamikor beavatkozás történt - talán éppen
azért, hogy gondolkodásunkat egy adott irányba terelje. (Érzékenyebb
lelkű embereknek az is feltűnt, hogy a koronázási jelvények parlamenti
elhelyezésekor a Nemzeti Múzeumban még a korona mellett elhelyezkedő kard
átkerült a Szent Korona alá, azt a képzetet keltve, mintha beleszúrna a
Korona aurájába. A Dukász Mihály képénél az utólagos behelyezésre utaló
nyomokról sem hallottunk még állásfoglalást a hivatalos
koronaszakértőktől.)





A magyar Korona különlegessége - avagy miért lett szent a Szent Korona?

A magyar király koronázásra szigorú előírás volt érvényben: Fehérváron
történjen, egy fő ünnepnapon, és az esztergomi érsek végezze. Érthető ez,
hiszen az uralkodói és a házi (nem hivatalos) alkalmakkor hordott
koronáktól eltérően a beavatási korona csak egyszer kerül a király
fejére: a koronázáskor. Ezt a pillanatot nem lehetett "csak úgy"
megismételni. Különleges szerepét már értjük, de egy kérdés még
tisztázásra szorul: miért lett szent a Szent Korona? Franz Bock szerint
nem magától értetődő, hogy egy Koronának "szent" jelzője legyen. Az
egyetlen - korát, funkcióját, a felhasznált anyagféleségeket, a művészeti
technikákat tekintve - a magyarral összevethető Korona a német-római
császári Korona. Ezt azonban soha nem nevezték Szent Koronának (csak a
birodalmat magát szent római birodalomnak) - országló koronának számított
/országos ügyek intézésekor hordta az uralkodó/. A beavató korona a
civilizált országok újabbkori történetében csak a magyaroknál fordul elő.
A primitív népek köréből viszont van hozzá analógiánk (l. Diószegi Vilmos
műveit és James Frazer: Aranyág c. könyvét, benne sámán- és
táltoskoronákkal). Míg más népeknél a királyhoz készíttetnek koronát,
addig nálunk fordított a helyzet: a koronához keresnek királyt. A magyar
jog a legfelsőbb állami méltóságnak tekintette a magyar Koronát, tehát a
mindenkori király fölé helyezte. A Korona arányrendje mai formájában az
aranymetszés szabályait követi - ez azt támasztja alá, hogy a két fő
része szoros egységet képez és nem külön célra készült. Tehát a magyar
Koronának egy magasabb rendű feladata volt, és "megjelenése" is
rendkívüli: 19 zománckép díszíti. A zománcképek kapcsán feltételezhetjük,
hogy a koronánknak képi programja (mélyebb, a mai gondolkodás számára
rejtett, hosszú távra érvényes üzenete*) van - hiszen a német-római
császári Koronának is van, pedig csak négy zománckép található rajta
(Staats: Die Theologie der Reichskrone, 1976). Koronánk különleges,
beavatási szerepét támasztja alá az is, hogy a XV. századig nem volt
hiteles ábrázolása (még a középkorban is a beavatási koronákat
"ábrázolhatatlannak" tekintették). Azt hiszem, hogy ezek a különleges
tulajdonságok indokolttá teszik, hogy Koronánkat Szent Koronának nevezzék
1083, I. István királyunk szentté avatása óta.

* Ez az üzenet egyes kutatók szerint a fény felszabadításának az
útvonalával hozható kapcsolatba. Ennek megértésében sokat segíthet a népi
kultúra - népdalok, népballadák, népmesék, mítoszok - tanulmányozása. A
párhuzamokról "A csillagok üzenete egy magyar népdalban" címmel nemsokára
egy példát is olvashatunk ezen a lapon.

A 10 000 forintos bankjegyen látható korona

A külföldiek szerint szerencsés helyzetben vagyunk: ha a magyar Koronát
Szent István fején akarjuk látni: csak előveszünk egy 10 000 forintos
bankjegyet, és máris előttünk lehet. Nosza vegyél elő egyet. Ha ránézel,
bizony elcsodálkozol: egy egészen más korona van I. István fején, mint
amit 1978-tól a Nemzeti Múzeumban láthattál, január elsejétől pedig a
magyar Országházban láthatsz. Rövid kutakodás után rádöbbenhetsz, hogy
egy halotti koronával ábrázolták első királyunkat a legnagyobb címletű
magyar bankjegyen. A gondolkodó emberben ilyenkor felmerül egy kérdés:
vajon más országban előfordulhatna-e ilyen negatív reklám az ország egyik
legbecsesebb jelképével kapcsolatosan? Van azonban ennél egy nagyobb baj
is és ez bennünk, mindnyájunkban található: a felszínesség és a
figyelmetlenség. Különben mivel magyarázható, hogy a 10 000 forintos
papírpénz forgalomba kerülése óta nem tették az előbbi pénzen szereplő
koronát szóvá olvasói levelek és vélemények tízezrei? Szó nélkül
elfogadjuk, hogy a Dukász Mihály képénél az utólagos behelyezésre utaló
nyomokra a hivatalos koronaszakértők ne is reagáljanak. Jó kérdések
feltevése nélkül hogyan várhatnánk, hogy alapos válaszokat kapjunk?
 
 
0 komment , kategória:  Hazánk  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 474 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 116
  • e Hét: 467
  • e Hónap: 2096
  • e Év: 26302
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.