Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Most tanultam meg, hogy nem arra kérem Istent, hogy teljesítse azt, amit én elterveztem, hanem hogy segítsen megérteni, mi az értelme annak, amit ő tesz velem. ... Ballán Mária
1957.12.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/53 oldal   Bejegyzések száma: 527 
Veszélyes gének – Gonda Xénia a depresszió genetikai é
  2017-08-03 23:20:54, csütörtök
 
  Veszélyes gének - Gonda Xénia a depresszió genetikai és társadalmi okairól

Sok éve folynak azok a nemzetközi kutatások, amelyek a depresszió genetikai hátterét elemzik. Részt vett ezekben az MTA és a Semmelweis Egyetem Neuropszichofarmakológiai és Neurokémiai Kutatócsoportja is. Azt eddig is tudtuk, hogy a depresszió a gének és a környezet kölcsönhatásától függ. A mostani kutatásokból az is kiderült: létezik olyan gén is, amelyik a harminc év fölötti férfiaknál fokozhatja a depressziós hajlamot súlyos anyagi gondok esetén. Vajon ez is oka lehet annak, hogy - a legutóbbi Eurostat-felmérés szerint - Európában a magyarok a legdepressziósabbak? Erről is kérdeztük a hazai kutatócsoport egyik tagját, Gonda Xénia klinikai szakpszichológust.

- A WHO már évekkel ezelőtt közzétette prognózisát: 2020-ra a világ egyik leggyakoribb és legsúlyosabb népbetegsége lesz a depresszió. Már most itt tartunk?


- Igen, a különböző súlyosságú depressziók rendkívül gyakoriak, ugyanakkor a társadalmi felvilágosító kampányok hiánya miatt sokan nem is tudják magukról, hogy betegek. Esetleg azt hiszik, csupán rossz kedvük van, majd elmúlik magától. A depresszió - és minden más pszichiátriai betegség - kritériumai között szerepel, hogy a tünetek már a mindennapi életvitelt akadályozzák: a páciens nem képes a munkában vagy a tanulásban megfelelően teljesíteni, a családi és társas kapcsolatai is zavart szenvednek.

- Gazdasági számítások bizonyítják: a tömeges depresszió óriási anyagi terhet jelent a társadalomnak.

- A szakmai protokoll szerint ha a depresszió első alkalommal jelentkezik, körülbelül egy évig kell kezelni. Ha még egy depressziós epizód előfordul, a gyógyszeres kezelés két-három évig tart, a harmadik epizód után pedig már élethossziglan. A depresszió járulékos költségeihez hozzátartoznak a kiesett munkaórák is. Ezzel szemben például a kardiovaszkuláris vagy a daganatos betegek is egyre gyakrabban tudnak a kezelések közben dolgozni. A súlyos depressziós azonban nem akar élni, visszavonul az élettől, munkaképtelen.





- Sok országban működnek nemzeti mentálhigiénés megelőző programok, nálunk viszont hiába lobbizik ezért a pszichiátriai szakma. Pedig egy nemrég megjelent Eurostat-felmérés szerint Európában Magyarországon van a legtöbb depressziós.

- Ennek ellenére nemcsak a szervezett megelőzés hiányzik itthon, hanem a gyógyítói hálózat működése sem elég hatékony. A pénz és a szakemberek is hiányoznak az ágazatból. A pszichiátriai zavarok kezelését nehezíti, hogy még mindig stigmatizálják nálunk az ilyen betegeket, s ezért sokan nehezen veszik rá magukat, hogy pszichiáterhez forduljanak. Ráadásul a média is terjeszti azt a tévhitet, hogy depresszió nem is létezik, ez csak a haszonleső gyógyszergyárak találmánya, sőt a gyógyszerek megváltoztatják, torzítják a személyiséget. Holott a jól kiválasztott gyógyszer sokat segíthet abban, hogy a betegek visszanyerjék a munkaképességüket. De azzal is tisztában kell lenni: a gyógyszer legfeljebb a hangulat zavarát enyhíti. Ahhoz, hogy valaki új életcélokat találjon, megfelelő megküzdési technikákat és készségeket alakítson ki, pszichoterápiás segítségre lenne szüksége. Ez a hazai tb-rendszerben lényegében nem érhető el. A pszichiátriai ellátás azonban igen. Akadnak, akik mégsem mennek el, mondjuk, a kerületi ideggyógyászatra, mert nem akarnak az állami nyilvántartásba bekerülni, inkább a magánrendelésén keresik fel a pszichiátert. Ha jól beállítja a gyógyszert, elegendő háromhavonta visszamenni hozzá. Ez anyagilag még vállalható, de a heti egy vagy több magán pszichoterápiás óra sokaknak már nem megfizethető. Nekem itt a klinikán pszichológusként elsősorban az a dolgom, hogy diagnosztizáljam a betegeket, de minimális a kapacitásunk arra, hogy visszarendeljük őket pszichoterápiára. Arról nem beszélve, hogy a gyógyító munka mellett tanítunk és kutatunk is.

- Ön is részt vesz abban a kutatásban, amelynek a híre nemrég bejárta a médiát: állítólag találtak egy olyan gént, amely - anyagi nehézségek esetén - fokozza a depresszió kockázatát a harminc fölötti férfiaknál.

- Ez a hír ment ki a médiába, csakhogy ez így nagyon bulváros. A kutatásunk jóval összetettebb volt, és nemcsak az a fontos, amit találtunk, hanem az is, amit nem találtunk.

- Igyekszem követni.

- A depresszió olyan kórkép, amelynek valóban vannak genetikai meghatározói is. A hátterében főleg olyan gének állnak, amelyek bizonyos stresszes életeseményekre - stresszorokra - érzékenyebbé tesznek minket. A legtöbb esetben a gének és a környezet interakciója okozza a depressziót. Mi egy nemzetközi uniós kutatási projektben vettünk részt, amely 2003-ban indult, és a célja az volt, hogy a depresszió kiváltásában szerepet játszó molekuláris és genetikai jellegzetességeket felmérje. Több országban folytak állat- és humánkísérletek, mi a manchesteri kollégákkal közösen embereket vizsgáltunk, összesen mintegy kétezer-ötszázat. Különböző nemű, életkorú és szociális helyzetben lévő személyektől DNS-mintákat vettünk, valamint a depressziót és egyéb, azzal összefüggő személyiségvonásokat és temperamentumváltozókat mérő kérdőíveket is felvettünk velük. Nagyon sok gén több mint száz variánsát vizsgáltuk, a jelenleg napvilágot látott eredményeink az úgynevezett szerotonintranszporter gén egyik variánsával kapcsolatosak. Ez szinte divatgén a depressziókutatásban: azt már korábban felfedezték, hogy e génvariáns depresszióra hajlamosít. Sőt a hosszú távú vizsgálatokból az is kiderült, hogy ez a genetikai befolyás akkor jelenik meg, ha a kísérleti személyek súlyos élethelyzetekbe kerülnek. Ennél tovább azonban nem jutottak a kutatók.

- Az önök vizsgálataiban volt újszerű?

- Amikor a génvariáns és általában a negatív életesemények kapcsolatát néztük, nekünk sem jött ki semmi. Viszont nagyon markáns összefüggéseket találtunk, amikor a traumatizáló külső hatásokat alcsoportokra bontottuk. Különválasztottuk a bensőséges családi élettel, az egészséggel, a barátokkal, a munkahellyel kapcsolatos negatív eseményeket, valamint az elmúlt egy évben előforduló súlyos anyagi problémák hatását is. Meglepő eredményt kaptunk: a szerotonintranszporter gén variánsa csakis a pénzügyi krízist átélt személyeknél hajlamosított depresszióra. Ugyanezt erősítették meg a manchesteri kontrollkutatások is. Vagyis olyan esetekben, amikor valaki például elveszítette a családtagját vagy súlyos beteg lett, letartóztatták, netán elhagyták a barátai: e génvariáns nem váltott ki depressziót. A tünetek kizárólag azoknál jelentek meg, akik egzisztenciális krízis miatt tartós létbizonytalanságot éltek át. Ráadásul ezt a genetikai választ csak a harminc fölötti férfiaknál tapasztaltuk.





- Összefügghet ez azzal is, hogy a középkorú férfiak általában már nem csak önmagukért felelősek anyagilag? A rájuk nehezedő társadalmi szerepek és elvárások fokozhatják a stresszt.

- Ez is lehetséges magyarázat. Amit részben alátámaszt az a másik meglepő eredményünk, hogy a fiatalabb, 30 év alatti, társas hálóval rendelkező férfiakat ugyanez a génvariáns védi a depressziótól. Tehát a génnek nemcsak negatív, hanem pozitív hatásai is vannak. Valószínűsíthető, hogy evolúciós szempontból e génvariánsnak az a szerepe, hogy érzékenyebbé tegye az egyént a környezeti és társas hatások iránt, elősegítse, hogy jobban tudjunk együttműködni. Erősítheti a közösségi kohéziót.

- Vannak olyan távol-keleti országok, ahol az emberek sokkal szegényebbek, mint mi, mégis jóval boldogabbak. Ez nem mond ellent az önök eredményeinek?

- Nem, ugyanis az is kiderült már, hogy az említett génvariáns előfordulása a keleti, ázsiai népekben jóval gyakoribb. Míg az európai populációban a génvariáns aránya 39-42 százalék, a távol-keleti országokban ez 70 százalék fölötti. Említettem, hogy ez a gén a társak iránti érzékenységet, fogékonyságot növeli. Azokban az országokban, ahol ez a variáns gyakoribb, ott a társadalom - ahogyan ezt más kutatások bizonyították - sokkal inkább kollektivista berendezkedést mutat. Ez lehet részben ennek a génnek a következménye, másrészt e szoros társadalmi kohézió megvédi az embereket a gén esetleges negatív, depresszogén hatásától is.

- A magyar társadalom individuális, bizalmatlan, és a lakosság 40 százaléka a létminimum alatt él. Ebben a közegben a génvariáns negatív hatásai erősödnek fel- Magyarázhatja ez a középkorú férfiak nagy halandóságát is?

- Ezekre a kérdésekre csak a további kutatások adhatnak pontos választ. De az kétségtelen, hogy nem ideális körülmények között a szerotonintranszporter génvariánsa depresszióssá teheti a férfiakat, s ennek súlyos szomatikus következményei is lehetnek.

- Az anyagi problémákkal kapcsolatos depressziót szerintem leginkább fizetésemeléssel lehetne orvosolni, de attól tartok, ezt még sokáig nem fogják tudni receptre felírni az orvosok.

- Noha a depresszió univerzális jelenség, kétségtelen, hogy a társadalmi-gazdasági nehézségek jelentős stresszt okoznak, ami depresszióhoz vezethet. Nekünk, kutatóknak az a dolgunk, hogy a depresszió kezelésének hatékony módját megtaláljuk, s ennek része az antidepresszívumok fejlesztése is. Eredményeink felvetik, hogy a különböző negatív életesemények más és más neurokémiai folyamatokon keresztül és eltérő genetikai útvonalak közvetítésével fejtik ki hatásukat. Ha az összefüggéseket sikerül teljes egészében megfejteni és feltárni, a gyógyszeres kezelés is sokkal adekvátabb és eredményesebb lesz.

- Az emberi géntérkép ma már mindenki számára megismerhető, s ebből az is megtudható, milyen betegségek veszélyeztetnek minket. Mekkora a valószínűsége például annak, hogy depresszióssá váljunk? A genetika fejlődésének tehát a betegségek megelőzésében is kulcsszerepe lehet?

- Aki meg akarja ismerni a saját genomját, nagy lelki terhet vesz magára. Minden betegség, köztük a depresszió hátterében is több ezer gén állhat, s mondjuk az illető megtudja, hogy ezekből 150-et hordoz. Most akkor ez mit jelent- Mindannyian hordozunk veszélyeztető géneket, de nem biztos, hogy tényleg beteggé válunk. Ráadásul a pszichiátriai gyógyszerek csak a már kialakult betegség tüneteit enyhítik, de megelőzésben nem segítenek. A genom megismerése - az egyedi ember szintjén - szerintem súlyos szorongásokat idézhet elő, s ezzel növeli a depresszió kockázatát is.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Egészség  
Ezért büszkék a görögök a fenyőmézre
  2017-07-14 17:29:21, péntek
 
 



Önmagában a fenyőt már az ókorban is alkalmazták gyógyításra.

Görögországban nagyon sok mézet állítanak elő. Görögország nagy méztermelő ország, a lakosok is nagyon sokat fogyasztanak, sokféle ételt ízesítenek mézzel, legyen az édesség vagy húsétel. A fenyőméz az egyik legkedveltebb - olvasható a Sarti Info weboldalon.

Az interneten ugyanakkor sok helyen írnak arról, hogyan ,,készítsünk fenyőmézet". Az instrukciók szerint vegyük meg a virág- vagy akácmézet, szerezzünk be fenyőfáról friss hajtást, ezt tegyük bele egy befőttesüvegbe, öntsük fel mézzel, és az egészet tegyük ki a napra másfél-két hónapra. Utána átszűrjük és fogyasztható. Torokfájásnál, köhögésnél nagyon hamar segít a panaszokon - mondják.

Azt azért tudni kell, hogy ennek a méznek nem sok köze van a méhek által a fenyők ,,harmatjából" begyűjtött és készített mézhez.

A fenyőméz magában hordozza a méznek és a fenyőnek a gyógyhatását






A görögök a fenyőmézre különösen büszkék. A görög méhecskék ezt a fajta mézet a fenyőfák törzsén élő manna pajzstetvek által kiválasztott édes mézharmatból állítják elő. Az Aleppo-fenyőméz az egyik legkedveltebb, az állaga annyira sűrű, hogy szinte nem is folyik. A méhek áprilisban, valamint augusztus és november között gyűjtik, és egyik jellegzetessége, hogy nem kristályosodik be. Nagyon sok cukrot és fehérjét tartalmaz, ásványianyag-tartalma magas.





Ha teát ízesítünk vele, ügyelni kell arra, hogy 40 C foknál magasabb hőtől az ásványi anyagok elbomlanak, és gyógyhatását elveszíti.

A fenyő jótékony hatásai

Önmagában a fenyőt már az ókori görögök is alkalmazták gyógyításra. Sebek tisztítására használták gyantáját, füstöléssel helyiségeket fertőtlenítettek vele. Fiatal tűleveleinek főzetével torokfájást, köhögést, légúti problémákat gyógyítottak. Illóolaja gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő hatású.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Egészség  
AZ EMBEREK 70 % -a ebbe a tévedésbe hal bele
  2017-06-17 16:15:41, szombat
 
  A világhírű professzorzt ÁLLÍTJA, HOGY AZ EMBEREK 70 % -a ebbe a tévedésbe hal bele





Prof. Hristo Mermerski bolgár orvos, genetikus, de washingtoni diplomataként is dolgozott. Eddig 10 könyve jelent meg, mintegy 200 egyetemen, 63 országban tanított. Cikkünkben leírt kijelentései sokakat megleptek.

- Az öregedésről az emberek többsége úgy beszél, mint valamilyen betegségről. Egyszerűen ellenségként kezeljük a testünket, amiért az idősödni kezd. Pedig csak a mértékletességre kellene odafigyelni, így nem szabad hosszú ideig megterhelő fizikai munkát végezni, és az étkezés módját, mértékét, arányait is szem előtt kellene tartani. Az emberek 70 százaléka azért hal meg, mert túl nagy mennyiséget fogyaszt bizonyos élelmiszerből, ami miatt ízületi panaszok, fekélyek, szívproblémák, agyvérzés, különböző daganatos betegségek, érelmeszesedés alakul ki. Éppen ez késztetett arra, hogy a 11 csoportba soroljam az élelmiszereket. A legfontosabbak a zöldségek, a gyümölcsök, a szőlő, a joghurt és a bor. Igen, a bor! Persze ezt is mértékkel kell fogyasztani. Franciaországban a húst vörös borban pácolják be, ami nagyon egészséges.

- Beszélni kell a joghurtról is. Korábban a mi finom bolgár joghurtunkat lehetett kapni a piacokon, azonban mára már bejöttek a francia, német, dán és olasz joghurtok, amelyek élesztő és tej hozzáadásával készülnek, de nem tartalmazzák azokat a jótékony baktériumokat, amiket a bolgár igen. Ma már ilyen joghurtot csak Japánban, Kínában és Dél-Koreában lehet kapni. A jótékony, könnyen emészthető joghurt a fiatalság legjobb megőrzője, ugyanakkor hozzájárul a gyomor- és a vastagbélrák megelőzéséhez. Naponta egy kisebb doboz joghurt elfogyasztása például megakadályozza, vagy lassítja a csontritkulást, és a testsúly csökkenéshez is hozzájárul.

- A sárgarépa és a fokhagyma is hozzájárul a bőr feszességének, szépségének megőrzéséhez. Egy azerbajdzsáni kísérlet során egy pohár vízbe 80 betegséget okozó kórokozót tettek bele, majd hozzáadták a fokhagymát, ami teljesen elpusztította a mikrobákat. Ugyanezt tudja a propolisz is, amelynek tinktúrájából 20-30 cseppet kell 50 ml vízbe beletenni, és meginni.

- Fontos az is, hogy bármilyen élelmiszert vásároljunk, olvassuk el, hogy miket tartalmaznak. A legveszélyesebb tartósítószer a butil-hidroxi-toluol, amely leginkább a gyerekek édességeiben, rágógumikban fordul elő. Főként allergiás reakciókat, rákot okoz, ahogyan a cukor is, amely főként a húgyutakban válthat ki daganatos betegséget, így érdemes még a kávét is cukor nélkül inni, mert úgy egészségesebb. Amerikában egy ember átlagosan évente 46 kg cukrot visz be a szervezetébe, ami elképesztően sok, és amely szív-, tüdő, vese- és gyomorbetegségeket okoz. Ez nem más, mint öngyilkosság. A bolgárok 30 százaléka magas vérnyomással küzd, ami a sós ételek, a chipsek fogyasztásának is nagyban köszönhető.

- Fogyasszunk el minden nap egy almát, igyunk tiszta vizet, és gyógyteákat, mozogjunk sokat, élvezzük a természet szépségeit, ne gondoljunk az öregedésre. A táplálékunk egyben a gyógyszerünk is kell legyen, hiszen ha kiegyensúlyozottan étkezünk, megszabadulhatunk a betegségek 66 százalékától. A hölgyek figyeljenek oda magukra, fogyasszanak mézet, dióbelet, szárított barackot, mazsolát, citromot. Így csodaszépek maradhatnak még 70 éves korukban is!


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Egészség  
A legújabb kutatások szerint mégsem egészséges a kókuszolaj
  2017-06-17 16:06:46, szombat
 
 



A szív- és érrendszeri megbetegedések a halálok vezető globális okai, évi 17,3 millió halálesetet jelentenek. A legújabb kutatás is az okokat kereste.

Az American Heart Association legfrissebb jelentésében ír arról, hogyan csökkenthetők a szív- és érrendszeri betegségek.

Ennek kapcsán taglalhatók azok az élelmiszerek, amik az elmúlt években az egészséges táplálkozás dobogósai voltak. Ilyen a kókuszolaj is, amit egészséges, reform ételként tartottunk számon, mára viszont úgy tűnik, hogy tévesen. Mint kiderült, a kókuszolaj tele van telített zsírral, ami “rossz" koleszterint termel.
A hasznos zsírok körüli vita olykor elég zavarosnak tűnik, abban viszont mindenki egyetért, hogy a telített zsírok károsak lehetnek egészségünkre.

Az AHA szerint a kókuszolajban lévő zsír 82% -a telített

Ez több, mint a vaj (63%), a marhahús (50%) és a sertéshús (39%). Ugyanakkor mások azt állítják, hogy a kókuszolajban lévő zsírok keveréke még mindig egészséges alternatíva, az AHA szerint viszont nincs megfelelő minőségű bizonyíték erre.
Az egészséges táplálkozás érdekében mindenkinek mértékre kellene figyelnie, miszerint mennyi mennyi telített zsírt fogyaszt, és ha mód van rá, egyensúlyozza telítetlen zsírokkal.





Az állati zsírok túlzott fogyasztása nem javasolt, míg a növényi olajok, például az olajbogyó és a napraforgó egészségesebbek. Ez az elmélet azon alapul, hogy mennyi telített zsírt tartalmaznak ezek a termékek.

Az Egyesült Királyságban a Public Health England az alábbit tanácsolja:

- A férfiaknak naponta legfeljebb 30 g telített zsírt kell fogyasztania.
- A nőknek naponta legfeljebb 20 grammot.

Az étkezési címkéken is mutatják, hogy mennyi telített zsír van a termékekben.
Dr. Frank Sacks, az AHA tanácsának vezetője most így nyilatkozott:

"Egyértelműen szerettük volna bizonyítani, hogy az eddigi tudományos kutatások miért támogatják a táplálékban a telített zsírok korlátozását a szív és az erek betegségeinek megelőzése érdekében."

A szakértők hangsúlyozzák azt is, hogy a zsír még mindig fontos része az egészséges, kiegyensúlyozott étrendnek, így fontos az egyensúly megtartása. A zsír az esszenciális zsírsavak forrása, és segít a szervezetnek vitaminokat ( A, D, E) hasznosítani.

Ugyanakkor Victoria Taylor a British Heart Foundation-tól ezt mondta: “Az egészséges életmód nem csak a zsírcsökkentésről, illetve helyettesítéséről kellene, hogy szóljon.

"Minden változást meg kell vizsgálni a diétás étrendben. A hagyományos mediterrán étrend sem csupán a koleszterinszint helyes értékével számol."

A tudományos bizonyítékok ismeretében ugyanakkor megállapítható, hogy a telített zsír bevitelének csökkentésével és telítetlen zsírokkal való helyettesítésével csökkenthetők a szív- és érrendszeri betegségek.

- Együnk minél több avokádót, olajos halat, dióféléket és magvakat.
- Grillezzük, pároljuk az ételeket sütés helyett.
- Sütés, főzés előtt húzzuk le a baromfik bőrét, zsírtalanítsunk.
- Használjunk több hidegen sajtolt oliva- vagy napraforgóolajat.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Egészség  
KÖNYVAJÁNLÓ John Virapen - Mellékhatás: halál
  2017-03-19 06:17:41, vasárnap
 
  John Virapen: Mellékhatás: halál - Egy benfentes vallomásai‎

A könyv megvásárolható a Libri könyvesboltokban is:

Link







John Virapen 1943-ban született a harmadik világ egyik országában, Brit Guyanában. Négy éves orvosi egyetemet végzett Angliában, majd 1967-től különböző gyógyszeripari cégeknél dolgozott értékesítés, eladásösztönzés, termékbevezetés és klinikai vizsgálatok koordinálása területén. Ezt követően 1979-től a világ egyik legnagyobb gyógyszeripari cégének, az amerikai Eli Lillynek lett a munkatársa. Itt először négy skandináv országra kiterjedő termékmenedzser volt, majd a vállalat svédországi vezérigazgatójává nevezték ki. Az ő vezetése alatt a cég évi 700 000 dollárról 15 millió dollárra növelte forgalmát. 1988-ban a vállalat Puerto Rico-i vezérigazgatójává nevezték ki, majd 1989-ben elbocsátották a cégtől. 1990 után szintén a gyógyszeriparban dolgozott, különböző gyógyszeripari cégek tanácsadójaként, Latin-Amerikában, Közép-Amerikában és a karibi térségben. Jelenleg Németországban él harmadik feleségével és kisfiával.

Hogy miért tartottam fontosnak ezeket megemlíteni a szerzőről? Mert mindenképpen szerettem volna rávilágítani, hogy nem egy egyszerű gyógyszeripari alkalmazottról van szó, hanem egy olyan személyről, aki éveken keresztül vezető beosztásban dolgozott a világ egyik legnagyobb gyógyszeripari vállalatánál, olyan információkhoz volt hozzáférése, amik a legtitkosabb közé tartoztak a vállalaton belül, illetve - saját bevallása szerint is - olyan praktikákhoz folyamodott vezetőként, amelyek során a legutolsó szempont volt a betegek érdeke. És még egy mondatot arról, hogy miért van jelentősége Svédországnak ebben a történetben: Virapen szerint az gyógyszer-engedélyezéssel foglalkozó svéd szabályozó hatóság az egyik legszigorúbbnak számít - Svédországot különösen az elmegyógyászat terén tekintik vezetőnek -, amelyre az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-ellenőrzési Hivatala, akárcsak a brit szabályozó hatóság igencsak odafigyel. Így ha Svédországban sikerül engedélyeztetni egy gyógyszert vagy hatóanyagot, akkor - a nyilván sokkal nagyobb piacnak számító - USA-ban vagy Nagy-Britanniában már sokkal könnyebben megy.

A Melléhatás: halál című dokumentumregény egyfajta önéletrajz, amelyben a szerző gyerekkorától kezdve leírja életútját, különös hangsúlyt fektetve azonban gyógyszeripari tapasztalatainak részletezésére. A könyv azonban nyilván nem ettől érdekes, hanem a leleplező információk miatt, amelyeket John Virapen a gyógyszeripar működésével kapcsolatosan tár az olvasók elé, amelyek közül nem egy valóban sokkolónak hat és elgondolkodtat. Nehéz lenne ezekre mind kitérni, így inkább csak néhányat villantanék fel belőlük, mintegy szemelgetésként:

1. Virapen szerint a gyógyszeripar rengeteg pénzt költ arra, hogy a gyakorló orvosokat rávegye termékeik felírására. Itt a beteg és az orvos közötti bizalomra alapoznak, hiszen egy orvosa iránt bizalommal viseltető beteg feltehetően nem fogja megkérdőjelezni a javasolt gyógyszert. Egy lefizetett orvos pedig feltehetően azt a gyógyszert fogja felírni betegének, amire az őt pénzelő gyógyszergyár megkérte. Jó kis marketingfogás, nem?

2. A véleményvezéreket - elismert kutatókat és orvosokat - drága utazásokkal, ajándékokkal vagy akár pénzzel vesztegetik meg, hogy szakmai fórumokon - beleértve a neves tudományos szaklapokat is -, pozitívan vélekedjenek adott gyógyszerekről, ezzel befolyásolva az ő szavukra adó egyszerű orvosokat. Virapen saját bevallása szerint számos ilyen utaztatásban és megvesztegetésben részt vett.

3. A gyógyszeripar kitalál betegségeket és horribilis összegeket költ marketingkampányokra, hogy a szóban forgó betegségekre általuk ajánlott gyógyszerek forgalmát növelje. Ennek kapcsán - Virapen könyvétől függetlenül - óhatatlanul is a ma már lerágott csontnak számító, de egy-két éve a közvéleményt igencsak foglalkoztató H1N1 influenzavírus okozta ,,járvány" és az erre forgalmazott oltások körüli érvek és ellenérvek jutnak eszembe.

4. Az újonnan forgalomba kerülő gyógyszereket többnyire rövid ideig tesztelik és többnyire igen kisszámú tesztalanyon, így forgalomba hozásuk után nem lehet tudni, hogy milyen hatásaik lesznek a készítményt hosszú távon használó körében, illetve olyan célcsoportok (pl. gyerekek, öregek) körében, amelyek egyáltalán nem vettek részt a tesztelésben.

5. A gyógyszeripar egyre nagyobb figyelmet fordít a gyerekekre, egyre több olyan betegséget - vagy általa betegségnek nevezett tünetet - próbál kezelni gyógyszerekkel, ami valójában nemhogy nem igényelne gyógyszeres kezelést, hanem betegségnek sem kellene tekinteni.

6. A gyógyszerek jelentős részét javallaton túl forgalmazzák, azaz engedélyeztetik ugyan egy bizonyos betegség kezelésére, viszont a gyógyszert az engedélyezetten kívüli betegségekre is felírják, nemegyszer valamelyik mellékhatásuknak köszönhetően. Virapen szerint olyan gyógyszerek is vannak, amelyek javallaton kívüli értékesítése forgalmuk 90%-át is kiteszik.

Kétségkívül a könyv legérdekesebb részei azok a fejezetek, amikor egy-egy hatóanyag vagy gyógyszer megszületésének a folyamatába enged betekintést, kezdve a laboratóriumi előállítástól, folytatva a teszteléssel és az engedélyeztetési eljárással, az ártárgyalásokkal, a mellékhatásokkal - vagy azok eltitkolásával -, bezárva azzal a marketingkampánnyal, amik révén a betegeket meggyőzik ezek hasznosságáról és szükségességéről. Illetve, még ezen is túllépve, a mellékhatásoktól szenvedő betegek - esetleg hozzátartozóik - által indított perekkel, amelyek nagyrésze peren kívüli megegyezéssel zárul egyetlen okból: a bíróság az egyetlen hely, ahol a gyógyszeripar arra kényszerül, hogy információit feltárja.






Nyilvánvaló, hogy mint minden ilyen jellegű dokumentumregényt, John Virapen könyvét is fenntartásokkal kell kezelni. Laikusként ugyan az ember könnyen elfogadja az adott témában jártas személyek állításait és véleményét, és ez a Mellékhatás: halál című könyv esetében is megtehető lenne, viszont a másik oldal - jelen esetben elsősorban a gyógyszeripar - álláspontjának ismerete nélkül nem volna korrekt. Ahhoz pedig, hogy egy saját véleményt alkothasson az olvasó, mindenképpen tájékozódni kellene, újabb és újabb könyveket, cikkeket, tanulmányokat elolvasni a témában. Én erre nem vállalkozom, azt azonban mindenképpen tudom ajánlani a könyvet olvasóknak és a téma iránt érdeklődőknek, hogy ássák be magukat a dolgok mélyére - talán kezdetnek a könyv jegyzetei között szereplő számos hivatkozás megvizsgálása is megteszi - és próbálják a másik oldal álláspontját is megismerni.

Én csak néhány dolgot ellenőriztem, kíváncsiságból: John Virapen több - jobbára pszichológiai/pszichiátriai problémákra alkalmazott - gyógyszer vagy hatóanyag esetében írt komoly mellékhatásokról, amelyeket kezdetben titkoltak a gyógyszergyárak, majd az ellenük indított perek következtében kénytelenek voltak egy idő után a gyógyszer-tájékoztatókon is feltüntetni. Szóba került az ízületi gyulladás ellen forgalomba hozott benoxaprofen nevű hatóanyag, vagy a szintén ízületi problémákat kezelő Vioxx, amelyet azóta kivonták forgalomból. Aztán ott van az Eli Lilly gyógyszergyár egyik sikertörténete, a Prozac, vagy a gyerekek számára is engedélyezett, de rajtuk csak igen rövid ideig tesztelt Strattera nevű gyógyszer. Végezetül megemlíteném a Zyprexa nevű gyógyszert, amely az Eli Lilly új sikertörténetének látszik. Annyit tettem csupán, hogy utánanéztem néhány gyógyszernek a felsoroltak közül: a Magyarországon és Romániában is forgalmazott Prozac használati utasítását itt lehet elérni, a szintén mindkét országban forgalmazott Strattera használati utasítását itt, a Zyprexa használati utasítását pedig itt. A könyvvel együtt igencsak elképesztő lehet ezeket olvasni, de az általuk kezelni kívánt betegségeket és a lehetséges mellékhatásokat összehasonlítva a tájékoztatók önmagukban is szolgálhatnak némi érdekességgel. Számomra elsősorban az tűnt fel, hogy a legsúlyosabbnak tűnő mellékhatások gyakoriságát ,,sajnos" nem tudja meghatározni a gyártó - ugye milyen érdekes? -, míg az enyhébb mellékhatások esetében fel van tüntetve, hogy a betegek kb. 1-10% 00-ét vagy akár 1-10%-át érintheti.

Nos, jóllehet csak John Virapen véleményével ismerkedhettem meg az Art Nouveau Kiadó által kiadott könyv alapján, a másik oldal - a gyógyszeripar képviselőinek - álláspontjával nem, hajlok arra, hogy a szerző által megfogalmazott tanácsot tolmácsoljam az olvasóknak, mint amit érdemes megfogadni minden egyes gyógyszer használata előtt: kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!... Arról, hogy ő maga szedné-e az adott gyógyszert, esetleg nyugodt lelkiismerettel felírná-e saját gyermekének?


Forrás : Link

 
 
0 komment , kategória:  Egészség  
Körlevél egy nyugdíjas háziorvostól
  2017-03-19 06:00:30, vasárnap
 
  Körlevél Dr. H.T. németországi magyar, de már nyugdíjas házirvostól

Érdemes elgondolkodni rajta. Erről szól a "Mellékhatás, halál" című könyv is, ami nagyon érdekes.

A körlevél alább olvasható:

Kedves Patikusok, Ti is képesek vagytok ajánlani és eladni?

Először is szeretném leszögezni, hogy amikről ebben a levélben
olvasni fogsz, azok nem vélemények, nem az én gondolataim, hanem TÉNYEK!
Az itt közzétett információk bizonyos emberek számára sokkolóak
lehetnek, mások talán már tudnak némelyikről. Nem kívánok véleményt
fűzni hozzájuk, mert mindenki le tudja vonni magának a következtetést.
A gyógyszeripar évi 1100 milliárd dolláros üzlet a világban, tehát
az egyik legnagyobb üzlet. És azért szeretném megosztani veled
ezeket, hogy egyrészt tanulj belőlük, másrészt felismerd, mi
történik, amikor rajtad próbálják meg alkalmazni.

Szóval íme néhány stratégia, amiket a gyógyszergyárak alkalmaznak a
vevőszerzésre:

1. Stratégia: az egészséges határértékek leszállítása

Például a vércukorszintnek van hivatalosan rögzített határértéke
papíron.
Tegyük fel, hogy 9-es értékig normális a vércukorszint. Hogyan
csinálnak pillanat alatt sok millió új beteget?
Összeültetnek egy tudományos bizottságot, akik leszállítják a
határértéket 6,3 értékre. Mostantól ha valakié ezt meghaladja,
kapja a gyógyszert a betegségére És apránként csökkentik a
határértéket évről évre!
Ugyanezt csinálják a vérnyomással, a koleszterinszinttel stb.
Kiválóan működik, mert máris van több millió új beteg akiknek el
lehet adni gyógyszereket jó magas profittal.

2. Stratégia: az egészséges táplálkozás manipulálása

Mivel az emberek egészségesen táplálkoznak, nem betegek, és nem
kellenek nekik a gyógyszerek.
Ez profit kiesést jelent a gyógyszergyárak számára. Ezért
összeültetnek még egy tudományos bizottságot, akik felfedezik
például azt, hogy az amúgy egészséges só fogyasztása káros, és le
kéne csökkenteni a napi bevitelét. Az állami hivatalok pedig
gondolkodás nélkül intézkednek, hogy csökkentsék a só fogyasztását
például az iskolákban. A gyerekek máris kevesebb sót esznek, és
mivel a sóhiányos embereknek gyakrabban van fejfájásuk, el tudnak
nekik adni például fájdalomcsillapító gyógyszereket.
Ugyanezt eljátszották a magas zsírtartalmú ételekkel is, és még
sorolhatnám.

3. Stratégia: konkurencia hatástalanítása

3/1. konkurencia hatástalanítása állami hivatalok által

Csak egy példa: jogilag kizárólag gyógyszerre mondhatod azt, hogy attól
meggyógyultál. Ez azért is ellentmondásos, mert ott van például a
skorbut betegség, amit már az orvosok is elismernek a C-vitamin
hiánybetegségének.
Ebből következik, hogy ha nem eszünk C-vitamint, előbb utóbb
skorbutban meghalunk.
De ha már megvan a skorbut, csak még kezdeti fázisban van, és időben
szedünk rá C-vitamint, akkor még meggyógyul - nem?
Na mindegy. Mindenesetre ilyent tilos mondani valamiért.

3/2. eset: konkurencia hatástalanítása: az egészséges koncentrált
élelmiszerek (táplálék kiegészítők)

Már nagyon sok MLM rendszerben forgalmazott egészséges készítmény
van, amiktől emberek egészségesebbek lesznek. Ez profit kiesést
jelentgyógyszergyárak számára. Ezért amelyikről csak tudják
kiderítik hogy káros, és betiltatják.
Ha árultál már valaha táplálék kiegészítőket, tudod miről beszélek.
És valószínűleg azt is tudod, milyen akadályokat kell leküzdened a
gyógyszermaffiával azért, hogy forgalomba tudj hozni egy egészséges
készítményt. (Miközben az alkohol, a dohányzás, illetve a
gyógyszerek, amelyek mellékhatása közt szerepel a hirtelen halál,
gond nélkül árulhatók. Azokkal semmi probléma, de egészséges
élelmiszert azt ne.)

3/3. eset: konkurencia hatástalanítása: vitaminok

Mivel túl sok vitamint szednek az emberek, nem betegek, és nem
kellenek nekik a gyógyszerek. Ez profit kiesést jelent a
gyógyszergyárakszámára. Ezért összeültetnek még egy tudományos
bizottságot, akik meghatározzák a vitaminok napi bevitelének
határértékeit és azokat állami hivatalokon keresztül elfogadtatják
és betartatják.
Ne egyenek már olyan sok vitamint az emberek, mert még a végén
egészségesek lesznek, és ez csökkenti a gyógyszergyárak bevételét.
De van erre sokkal durvább példa is.
Ott van például a B17 vitamin, ami valamiért nem szerepel a
vitaminok általánosan elfogadott nemzetközi osztályozásában.
Bár A világ rák nélkül könyv teherautónyi bizonyítékra derít fényt
arról, hogy a rák valóban a B17 vitamin hiánybetegsége, épp úgy,
ahogy a skorbut a C-vitamin hiánybetegsége. De amikor B17 vitaminról
megkérdeztem egy onkológust (rák orvost), azt a választ kaptam, hogy
B17 vitamin nem létezik, és az egész egy nagy baromság.
Mivel a könyv szerint B17 vitamin legnagyobb mennyiségben a
sárgabarackmagban található, megkérdeztem róla az onkológust, aki a
következőt mondta: a sárgabarackmag mérgező!
Mondom neki: Doki, 20-at eszem naponta!!!Na,arra nem tudott mit mondani.
(Gondoltam magamban, ennyit az orvostudomány álnéven futó
gyógyszermaffiáról.)
Nyilván, ha a gyógyszermaffia beismerné, hogy a rák tényleg a B17
vitamin hiánybetegsége, az évi 100 milliárd dolláros rákbiznisz
egyik napról a másikra történelem lenne, mivel nem lehet
monopolizálni a sárgabarackmagokat, se a B17 vitamint, se azt a
másik 1400 természetben előforduló élelmiszert, ami még tartalmazza.
Tehát az információ hatástalanítása egyértelműen anyagi érdek a
gyógyszermaffia számára, akik mellesleg tenyerükön hordozzák az
orvosok tananyagait is.

4. Stratégia: Betegségek kitalálása - Nem vicc!!!

Erre csak egy megtörtént esetet szeretnék megosztani veled, bár sok
van belőle. Ez a példa nem a kitalált betegségekre árult
védőoltásokkal kapcsolatos, bár azok is ide tartoznak. A példa, amit
mondani fogok sokkal durvább azoknál! Sőt, olyan durva, hogy
dokumentumfilmek is készültek róla. (Máris mondok címet is!)
A sztori röviden: Az 1990-es évek elején Amerikában a
gyógyszergyárak vezetői összeültek, ahol a jelmondat a következő volt:
Ki kell terjesztenünk a piacunkat a gyerekekre, mivel ők még
kihasználatlan piacot képeznek.
Majd meghívtak pszichiátereket, amit aztán nem követett semmilyen
tudományos vizsgálat. Egyik napról a másikra gyerekek több mint 10
százalékát hiperaktívnak diagnosztizálták.
Mi volt a megoldás?
Természetesen gyógyszerek, mégpedig pszichostimuláns drogok,
például: Ritalin, Concerta, Methylin, Equasym XL, hogy néhány márkát
említsek.
Ez 69 milliárd dollárt hozott annak a pár gyógyszergyárnak.
Hogy volt-e mellékhatása ezeknek a drogoknak?
Persze! Bár azokat elfelejtették előre közölni az orvosokkal, és
betegekkel. Mellékhatás volt például az eset, amikor a kisfiú
egyszer csak minden ok nélkül leszúrta a saját apját tévénézés
közben, majd pár nappal később öngyilkos lett. Szintén mellékhatás
volt az, amikor az egyik gyerek fegyverrel ment iskolába, ahol 14
embert minden ok nélkül lelőtt, majd öngyilkos lett.
Hihetetlen?
Dokumentumfilmek készültek róla valódi orvosokkal, szülőkkel,
kiszivárgott felvételekkel arról, hogyan kenték a gyógyszergyárak a
hatóságokat azért, hogy mindezt engedélyezzék.

Zárásképp szeretném még egyszer leszögezni:

Amit ebben a levélben megosztottam veled, azok nem az én
véleményeim, hanem TÉNYEK! Nem kívánok hozzájuk véleményt se fűzni,
mivel Te is le tudod vonni a következtetéseket. De ha kíváncsi vagy
a véleményemre: védd meg magad és a családodat az olyan bűnözőktől,
mint a gyógyszermaffia.
Ja! És soha ne használj olyan etikátlan marketing eszközöket, mint
ők, mert ahogy Shakespeare is mondta, az igazság előbb utóbb úgyis
kiderül, és akkor vége a játéknak...
 
 
0 komment , kategória:  Egészség  
Miért fárad el egyre több gyerek már kora délutánra?
  2017-03-08 21:50:36, szerda
 
  Miért fárad el egyre több gyerek már kora délutánra? Meglepő lesz a válasz!

Alig múlt el dél, de a gyerekek, kamaszok jó része már, fáradt, kifacsart, lestrapált? Miért néznek ki úgy már délutánra, mint a kifacsart citrom? Meglepő oka van!

(Részlet Dr. Lenkei Gábor Egészségünk titkai című előadásából:)

,,Egy barátom mesélte, cselgáncsedző.
Alsó tagozatos gyerekeket edz.
Meséli, hogy megjöttek a srácok, 7-8 éves srácok, délután 4-kor és fáradtak.
Mondták, hogy fáradtak.
Hogy lehet egy 7-8 éves gyerek fáradt?
És azt mondja, hogy megszagolta őket, és a gyerekek többségének aceton szaga volt.
Tudják, mint a körömlakklemosó.
És ő egy okos ember, azt mondta, az embernek akkor lesz aceton szaga, ha ki van száradva.
A végletekig.
És egy gyerek nagyon gyorsan kiszárad.
Mert a gyerekeknek a folyadékigénye ennél sokkal több, mint a felnőtteké.

Most nem tudom részletezni, hogy miért, de ennél sokkal több.
S megkérdezte a gyerekeket: ,,Mit ittál ma csillagom?"
,,Hát, reggel a kakaót, és az iskolában egy pohárka vizet."
És délutánra összeomlott a gyerek anyagcseréje.
Már aceton szaga volt.
Tudják, kinek van aceton szaga?
Aki cukorbeteg kómára készül.
Olyan mértékben felborul a gyerekek anyagcseréje, mert nem isznak vizet.
Azt hiszik, hogy egy gyereket meg lehet tanítani bármire, mikor acetonos?
Nem tud figyelni, a rosszullét határán van! S azt mondják rá, hogy hiperaktív, meg diszlexiás?
Szomjas!
Elvihetem pszichológushoz....
Meg kéne itatni!
Persze, hogy pszichológiai tüneteket produkál, ha szomjas, meg ha éhes!
Hát annak olyan tünetei vannak.
És az edző bevezette minden gyereknél, hogy aki edzésre jár, kötelező egy 7,5 decis kulacsot hoznia.
Azt, amikor megjönnek, megtöltik, egyharmadát meg kell innia edzés előtt, egyharmadát edzés közben és egyharmadát az edzés végén.
És mire a gyerekek hazamennek, nem aceton szagúak.
De aztán úgy jönnek megint....
Tönkretesszük magunkat.

Ez nem egy kis dolog, amiről beszélek!
Az ember, amikor csak akkor iszik vizet, amikor szomjas, akkor már elkésett!
És mondok valamit. Még egyet.
Nem lehet hozzákezdeni egy ember gyógyításához addig, amíg ki van száradva!
Én nagyon sokszor láttam belgyógyászként idős embereket, akik csontszárazak voltak.
És zavartak voltak, úgy néztek ki, mintha flúgosak lennének.
Nem lehetett velük beszélni.
Nem tudták hol vannak, össze voltak zavarodva. Volt, aki azt hitte, hogy pszichiátert kell hozzájuk hívni.
Mondta az öreg kollégám: ,,Adj neki vizet! Sok, sok, sok, sok infúziót, és várd meg a holnap reggelt."
És amikor adtunk nekik sok, sok, sok, sok vizet, akkor az ,,ütődött" idős ember másnapra egy mosolygós ép valaki lett.
Mert megszűnt az elmezavar, amit a kiszáradás okoz.
Az embernek a szellemi tevékenysége nagyon gyorsan hanyatlik, ha ki van száradva."


Forrás : Link




 
 
0 komment , kategória:  Egészség  
Veszélyes betegség került be Európába
  2017-02-18 21:16:26, szombat
 
  A bevándorlók hurcolták be a nagyon súlyos, sokszor végzetes betegséget.

Egy olasz lap számolt be az Európában eddig ismeretlen betegségről. Feltételezések szerint bevándorlók hozták az eddig itt ismeretlen betegség Olaszország. a betegség neve bilharzia, amit a köznyelvben csak csigalázként emlegetnek.
A salermói befogadóközpont fogadóközpont lakóit kellett kórházba szállítani, ám az orvosok tanácstalanok voltak a betegséget látva. Szinte semmit nem tudnak róla, így nem tudták, mit kell tenni.

A trópusokon a malária után a bilharzia szedi a legtöbb áldozatot, évente több százezren halnak meg Afrikában, Dél-Amerikában épp úgy, mint Ázsia trópusi országaiban.

Édesvízben kelnek ki a lárvák, melyek köztigazdának alkalmas csigát keresnek, abba befúrják magukat, és ott ivartalanul szaporodnak. A csigákból távozó lárvák vízben úszva keresnek alkalmas végleges gazdát. A bőrön keresztül hatolnak be az emberbe, majd ott a véredényrendszerben fejlődve alakulnak kifejlett állatokká.





A pete speciális mérete és alakja biztosítja a továbbfertőzés esélyét. A vérben keringő pete a hajszálerekben elakad, majd mint hegyes, hosszúkás struktúra, egyik végéből ferdén kinyúló tüskével, passzív vándorlásba kezd. Az elakadt petét innentől az ember saját izommozgása továbbítja a testen belül különböző, többé-kevésbé véletlenszerű irányokba, gyakran fájdalmas és kiterjedt szöveti roncsolást okozva. A peték jelentős része a bélhámon át a bélüregbe, vagy a vesén át a vizeletbe kerül, ahonnan végül a külvilágba ürül.





Tünetei: alhasi fájdalom, hasmenés, véres széklet, vagy véres vizelet.

A fertőzés kapcsán májkárosodás, vese elégtelenség, meddőség, vagy húgyhólyag-rák is kialakulhat.

A trópusi élővizek bilharzia veszélyére a mellé kitett táblák figyelmeztetnek. Aki járt Egyiptomban, láthatta, hogy a Nílus mentén is ilyen táblák vannak elhelyezve.





Az orvosok nincsenek meglepődve az eset kapcsán: ilyen nagy számú menekült esetében szinte természetes, hogy egyesek parazitákkal a testükben érkeznek.


Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Egészség  
Szédülés, vetélés, rák - a mérgezés jelei a banánföldeken
  2017-02-17 19:55:23, péntek
 
  A bio és fairtrade minősítésű banánok olyan ültetvényekről érkeznek, ahol a munkások az átlagosnál emberségesebb körülmények között dolgozhatnak. De mi történik ott, ahol a munkásokat nem védik a fenti minősítések által megkövetelt feltételek?





A banániparban a legnagyobb egészségügyi és egyben környezetvédelmi problémát a mezőgazdasági vegyszerek túlzott használata okozza. A banánültetvényeken világszerte sok vegyszert használnak, mert a meleg trópusi klíma nem csak a banánnak kedvez, de a rovaroknak és a kórokozóknak is.

Az ecuadori banánültetvények általában nagyméretű monokultúrák, ahol gyakoriak a járványok. Az intenzív vegyianyag-használat miatt a növényvédő szerek egyre kevésbé hatnak, ami egy ördögi kör, hiszen így egyre több vegyi anyag kell a védekezéshez.

Ecuadorban hektáronként évente több mint 40 kg növényvédő szert (gyomirtót, gombaölőt, rovarirtót, féregirtót) használnak az intenzív banánültetvényeken.

Összehasonlításképp: ez tízszer több az európai burgonyatermesztésben használt mennyiségnél, pedig a nagyüzemi burgonya az egyik legtöbb vegyszert igénylő növény.

A banánfákat hetente legalább egyszer lefújják gombaölő szerekkel, évente akár hatvan alkalommal. A gyomirtókat évente hat-hétszer használják, amivel kiirtják az összes növényt a banáncserjék között. A költséghatékonyság érdekében repülőről permeteznek. A termést már a növekedési fázis kezdetétől rovarirtóval impregnált műanyag zacskókkal borítják be, hogy megakadályozzák a rovarfertőzöttséget. Az ültetvényeken évente egyszer féregirtót is használnak.

Méreg az égből

Nem szokatlan, hogy glifozátot permeteznek repülőről úgy, hogy közben a munkások az ültetvényeken dolgoznak. A glifozátot a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség a 2A kategóriába tartozó rákkeltő anyagok közé sorolja, azaz emberre valószínűleg rákkeltő hatású.

Korábbi ecuadori kutatások kimutatták, hogy a Truisfruit és a Reybanpac Guayas és Los Ríos tartományban található ültetvényeken a megkérdezett munkások 90-95%-a számolt be arról, hogy a földeken tartózkodott, amikor a glifozátot permetezték. A Dole ültetvényein a munkások 55%-a számolt be hasonló esetről.





Környezeti hatások

Az ültetvényeken használt vegyszerek csökkentik a banántermelő területek biológia sokféleségét, mérgezik és megtizedelik a madár- és halállományt.

Ecuadorban nem különülnek el eléggé a termőterületek és a lakóterületek, így gyakran nem csak a munkásokat, felügyelőiket, pilótákat és a műszerészeket éri vegyianyag-szennyezés, hanem a környező helyi lakosságot is. A földjük és vizeik is szennyeződnek, elpusztulnak a jószágaik.

A banánültetvények légi permetezése szennyezheti a bio ültetvényeket is, ami a permetezési technika miatt lehetséges. A költségek csökkentése és a talajszennyezés minimalizálása érdekében a permetezés nagyon pici cseppekkel történik. Minél kisebbek a cseppek, annál jobban viszi őket a szél, így átkerülnek az ültevényeken túli területekre is.

Minél jobban sodródik a permet, annál kevésbé lehet megelőzni káros hatását a környező közösségekre. A puffer zónák és elektrosztatikus szivattyúk alkalmazásával ötödére lehetne csökkenteni a vegyianyag-felhasználást, de a megoldásban a szenvedő alanyokon kívül senki nem érdekelt. A laza szabályozás és azok még lazább betartatása senkit nem ösztönöz cselekvésre.





Szédülés, vetélés, rák

Az intenzív banánültetvények munkásai legtöbbször fejfájástól, láztól, szédüléstől, hányástól, hasmenéstől szenvednek, de gyakori a vetélés, a terméketlenség és a daganatos megbetegedések is.

A munkások helyzete reménytelen, hiszen többnyire nincsenek regisztrálva a társadalombiztosítási rendszerben. Egy munkás a következőket nyilatkozta:

,,Ötévesen kezdtem az ültetvényen dolgozni, hétévesen lettem permetező. Mindenféle munkát végeztem már, ami a banánnal kapcsolatos, de soha nem volt társadalombiztosításom". Ilyen esetekben a munkásoknak maguknak kell megfizetniük az egészségügyi ellátásukat, amit nyilvánvalóan nem tudnak megennni.

Egyenesen a bőrre

A vegyi anyagok nagymértékű használatát tovább súlyosbítja a megfelelő védőruha hiánya, annak ellenére, hogy az ecuadori törvények előírják azok kötelező használatát.

A kutatás szerint a növényvédő szerekkel dolgozó munkások csupán ötöde használ védőruhát - többnyire azért, mert nem kapnak a munkaadóktól.

,,A vizsgálatok szerint a munkások közel kétharmada semmilyen formában nem védekezik munka közben. Figyelemre méltó - de nem meglepő -, hogy a maszkot és védőkesztyűket azért nem viselik, mert ezeket a védőeszközöket a munkáltatók nem biztosítják." Az árak drasztikus lenyomása az ellátási láncon keresztül úgy tűnik, ezen a területen is megszorításokat eredményez.

A korábbi ecuadori tanulmányok említik a Calixin, a Bravo, a Mancozeb és a Tilt használatát - mindegyik veszélyes szer, az utóbbi három olyan összetevőket tartalmaz az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala szerint, amely rákot okozhat. A Calixin alkalmazása tilos az Európai Unióban.





Még csak nem is tudják

A megkérdezett munkások felének fogalma sincs, milyen növényvédő szereket használnak, és azzal sincsenek tisztában, milyen veszélyt jelent egészségükre a vegyi anyagok használata. Egy munkás ezt nyilatkozta nekünk: ,,Jelzőként dolgoztam az ültetvényen, mikor jött a permetező repülő ott álltam egy zászlóval. Teljesen átáztattak a vegyi anyagok, és nem is sejtettem, milyen veszélyesek."

A munkások a munkaruháikat együtt mossák a család többi ruhájával, és előfordul, hogy a vegyszerek tartályait is hazaviszik, és abban tárolják otthon a vizet. Egy tanár, aki sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkozik ezt mondta: ,,Ott, ahonnan én jövök teljesen normális, hogy lefújnak növényvédő szerekkel. Még akkor is, ha szólsz, hogy ez helytelen és tartsák be a biztonsági előírásokat."

Természetesen akadnak olyanok, akik tisztában vannak a káros hatásokkal, de sokszor nem tehetnek mást, mint folytatják a munkát az ültetvényeken, mert egyszerűen nem tudnak máshogy pénzt keresni.

Egyikük így nyilatkozott: ,,Itt Los Ríosban nagyon sok a beteg ember. Senki nem panaszkodhat, mert ha megteszi, elbocsátással fenyegetik. Ez a helyzet. Aki szegény, az nem maradhat munka nélkül. Ha elbocsátanak az egyik ültetvényről, elmész egy másikra, de akkor már van rólad egy negatív jelentés. Nekünk nincs vagyonunk, nincsenek jószágaink, nincs még egy malacunk se, amivel pénzt kereshetnénk, ha kirúgnak az ültetvényről."

Ecuador nem ratifikálta az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) két fontos egyezményét: a Mezőgazdasági Munkavédelméről szólót és a Munkavédelemről szólót.

Törvénybe iktatta azonban a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát (ICESCR), amely szerint ,,elismerik mindenkinek a jogát az igazságos és kedvező munkafeltételekhez [...] a biztonságos és egészséges munkakörülményeket [...]".

Ecuador volt az első állam, amely ratifikálta az Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyvét is 2010-ben - ez biztosítaná a panaszkezelési lehetőségeket a gazdasági, szociális és kulturális joguk sérelmét elszenvedők részére.

Arról, hogy mi a helyzet a gyakorlatban, hogyan élnek az ültetvényi munkások, cikksorozatunk befejező részében olvashatsz.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Egészség  
A mozgásszervrendszer gyógyítói: mezei zsurló és csalán
  2017-02-15 19:09:43, szerda
 
  A mozgásszervrendszer gyógyítói: mezei zsurló és csalán





Idősebb korban sokan küzdenek mozgásszervi panaszokkal. Azonban ezek elkerülhetők lennének, ha egészségesebben táplálkoznánk és rendszeresen mozognánk. Fontos, hogy naponta legalább 2-3 liter folyadékot fogyasszunk, illetve évente egy-két alkalommal csináljunk végig egy méregtelenítő kúrát is, hiszen ez jelentősen enyhíti a reumatikus panaszokat. A méregtelenítő kúra állhat csalánból, nyírfából vagy éppen gyermekláncfűből, de ezek együtteséből is.

A mozgásszervrendszerünk egyik legfőbb támogatója a mezei zsurló lehet, hiszen rengeteg kovasavat tartalmaz és antioxidáns hatással is rendelkezik, így különösen ajánlott köszvény és reumatikus panaszok esetén. A kovasav megerősíti a csontokat, de ez az elem elengedhetetlen a kötőszövetek, az inak és a szalagok egészségéhez is, sőt még az ízületek mozgékonyságát is biztosítani tudja. A mezei zsurlóból készülhet tea. Öntsön egy edénybe egy liter vizet, majd adjon hozzá 4-5 evőkanálnyi gyógynövényt. Hagyja egy egész éjszakán keresztül az edényben, másnap forralja fel, majd szűrje le. A teát étkezések között fogyassza, de egy nap 3-4 csészénél többet ne igyon belőle, és csak kúraszerűen, néhány hétig alkalmazza. Amennyiben nem szereti a mezei zsurló ízét, úgy a főzetet felhasználhatja levesek vagy főzelékek készítésére, de párolhat benne zöldségeket vagy főzhet benne rizst is.

Megfáradt végtagjainknak, görcsös izomzatunknak a kellemes esti fürdő is gyógyírt jelenthet. Forraljon fel két liter vizet, majd adjon hozzá valamilyen gyógynövényt. Ez lehet például rozmaring vagy boróka. Szűrje le a főzetet, majd öntse a fürdővizéhez. Pihenjen a kádban legalább félórán keresztül, majd a fürdést követően feküdjön le az ágyba. A gyógynövényes fürdő ellazít és könnyen álomba ringat ugyanis bárkit.

A csalán a magyarok egyik kedvenc gyógynövénye, mert nagyon sokféle betegséget vagyunk képesek orvosolni a segítségével. A csalán remekül képes az emberi szervezetet méregteleníteni, és nagyon jól ,,kimossa" a kötőszövetekben és az ízületekben lerakódott méreganyagokat. A csalánban is sok kovasav van, hatásai tehát hasonlóak a mezei zsurlóéhoz. A csalán csökkenti a szervezetben kialakuló gyulladásokat és enyhíti a fájdalmat, amelyek sok esetben a megfelelő mozgást gátolja. Csalántea készítéshez tegyen egy teáskanálnyi gyógynövényt egy csészébe, öntse le 2 dl forró vízzel, hagyja állni 10 percig, majd szűrje le.


Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Egészség  
     1/53 oldal   Bejegyzések száma: 527 
2017.07 2017. Augusztus 2017.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 2 db bejegyzés
e hónap: 69 db bejegyzés
e év: 1013 db bejegyzés
Összes: 22461 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4596
  • e Hét: 4596
  • e Hónap: 135859
  • e Év: 1394037
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.