Regisztráció  Belépés
kicsoda57.blog.xfree.hu
"Ne menj előttem! Lehet, hogy nem tudlak követni. Ne gyere mögöttem! Lehet, hogy nem tudlak vezetni. Gyere mellettem és légy a barátom!!!" Sz Jné
1957.08.28
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 31 
Új személyi igazolvány lesz
  2015-10-13 15:16:33, kedd
 
  Minden igazolványunk egyben lesz az e-kártyának köszönhetően.

A kormányzati döntés 2016. január 1-től lesz érvényben.



Januártól Magyarországon hagyományos személyi igazolványt már nem bocsátanak ki. Ha dokumentumunk lejár, vagy elveszítjük, akkor már egy új ,,okos" lapocskának örülhetünk, amibe minden benne lesz, ami még a személyi jogaid sértésének határát is súrolja. Mik ezek? Szó lesz erről cikkünkben.

Azért szeretnénk írni az e-igazolvány pozitívumairól is. Azt meg kell adni, hogy sokkal kényelmesebb lesz, mint a hagyományos dokumentumok. A kártya egyesíteni fogja a személyit, TAJ-kártyát, lakcímkártyát, adókártyát és elektronikus aláírásra is lehet majd használni. Továbbá elfogadják az Európai Unióban, ennél fogva a nemzetközi ügyintézés is jelentősen egyszerűbb lesz. Amennyiben megváltozik címünk, nevünk, könnyen átírják az adatbázisban és nem kell új dokumentumokat kérni több ezer forintért, mint most. Ezen kívül a kormány az új kártyát illetően azt reméli, hogy csökkenhet az adózás és szociális juttatások terén elterjedt csalások és adathamisítások száma.

Az új igazolványnak azonban talán több a veszélye, mint a pozitívumai. A nagy gond akkor történik, ha valaki e-kártyáját elhagyja, vagy éppen ellopják tőle.

E-kártya január

Ugyanis az igazolvány teljes profilunkat tartalmazza. Az e-kártya tartalmazhatja azt, hogy milyen jármű van tulajdonunkban, hol dolgozunk és mennyit keresünk. Mikor jártunk orvosnál és kormányhivatalban. Ez az, ami sértheti már a személyiségi jogokat, illetve csak a határát súrolja?

Az új kártyával együtt létrehoznak egy új hatalmas adatbázist, amely akár hekkerek célpontja is lehet és máris teret adott az Európai Unió a személyiség lopásnak!

Az igazolvány természetesen teret adhat a korrupciónak is. Annak is felmerülhet a lehetősége, hogy a kártya adataihoz hozzáférők adatokat semmisíthetnek meg, módosíthatnak, hamisíthatnak, vagy éppen üzletelhetnek majd adatainkkal.

Az igazolvány nem opció, hogy lehet választani, vagy sem. Az átállást Magyarországon hihetetlenül gyorsan megvalósítják.

Nem úgy, mint Belgiumban, Észtországban, a finneknél, spanyoloknál azért dönthetett az állampolgár, hogy szeretné-e az új igazolvány fajtát, vagy maradna a hagyományosnál.

A javaslat Magyarországon tavasszal született meg, de 2016 januárjától már élesben fog menni.

Németországban egy évtizedes tesztelést és 4 éves felkészülést követően 2010-ben vezették be az e-kártyát. Belgiumban a tesztidőszak 1 éves volt, majd 5 éves türelmi idő után tették kötelezővé.
 
 
0 komment , kategória:  Minisztériumi jelentések  
Rokkantsági ellátás 2014.
  2015-01-17 18:38:51, szombat
 
  Ki jogosult rokkantsági ellátásra?
Az a megváltozott munkaképességű személy,
- akinek foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51-60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
- akinek foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
- aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória),
- akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória).

Mely időponttól lehet a rokkantsági ellátást megállapítani?
A rokkantsági ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg.

Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátás összegét?
A jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia időszak) elért havi átlagjövedelem (legalább 180 nap) alapján.

Mi történik abban az esetben, ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben nem rendelkezik jövedelemmel?
Ebben az esetben azt vizsgálják, hogy az igénylő közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően rendelkezik-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel.

Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátást, ha az igénylő a kérelem benyújtásakor egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel?
Ha a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel az ellátást a 2012-ben érvényes minimálbér összege (93.000 Ft) alapján állapítják meg. Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.

Ha a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-jét követően megváltozott munkaképességű személyek ellátása kerül megállapításra, az ellátás összegének meghatározása során, ha az számára kedvezőbb, havi átlagjövedelemként a megszűnést megelőző hónapra járó rehabilitációs járadék összegének 140 százalékát kell figyelembe venni.

Ha a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-jét megelőzően megváltozott munkaképességű személyek ellátása került megállapításra, a rehabilitációs hatóság az ellátás összegét, ha az számára kedvezőbb, a fentiek figyelembevételével 2014. május 31-éig - 2014. január 1-jére visszamenő hatállyal - hivatalból módosítja.







Mennyi a rokkantsági ellátás összege?
Annak a megváltozott munkaképességű személynek, akinek:
- egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51-60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka (27.900,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka (41.850,- Ft)
- annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, akinek egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka (41.850,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft)
- annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória) a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a minimálbér 50 százaléka (46.500,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft)
- annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória) a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább a minimálbér 55 százaléka (51.150,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft).

Példák a rokkantsági ellátás összegének megállapítására.
B2 kategória:
1. Az igénylő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 95.000,- Ft.
A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 40 százaléka, azaz 38.000,- Ft.
2. Az igénylő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 65.500,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 40 százaléka lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 40%-a (26.200,- Ft) nem éri el a minimálbér 30%-át, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 30%-a, azaz 27.900,- Ft lesz.
3. Az igénylő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 170.000,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 40%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 40%-a (68.000,- Ft) meghaladja a minimálbér 45 százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 45%-a, 41.850,- Ft lesz.
4. Az igénylő átlagjövedelemmel nem rendelkezik. Esetében a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 30 százaléka 27.900,- Ft.
C2 kategória:
1. Az igénylő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 95.000,- Ft. A rokkantsági ellátás összege ebben az esetben a havi átlagjövedelem 60 százaléka, 57.000,- Ft.
2. Az igénylő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 65.500,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 60 százaléka lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 60%-a (39.300,- Ft) nem éri el a minimálbér 45%-át, ezért a rehabilitációs ellátás összege a minimálbér 45%-a, azaz 41.850,- Ft lesz.
3. Az igénylő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 250.000,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 60%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 60%-a (160.000,- Ft) meghaladja a minimálbér 150% százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 150%-a, 139.500,- Ft lesz.
4. Az igénylő átlagjövedelemmel nem rendelkezik. Esetében a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 45 százaléka 41.850,- Ft.
D kategória:
1. Az igénylő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 95.000,- Ft. A rokkantsági ellátás összege ebben az esetben a havi átlagjövedelem 65 százaléka, 61.750,- Ft.
2. Az igénylő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 65.500,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 65 százaléka lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 65%-a (42.575,- Ft) nem éri el a minimálbér 50 százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 50%-a, 46.500,- Ft.
3. Az igénylő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 250.000,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 65%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 65%-a (162.500,- Ft) meghaladja a minimálbér 150% százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 150%-a, 139.500,- Ft lesz.
4. Az igénylő átlagjövedelemmel nem rendelkezik. Esetében a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 50 százaléka 46.500,- Ft.
E kategória:
1. Az igénylő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 95.000,- Ft. A rokkantsági ellátás összege ebben az esetben a havi átlagjövedelem 70 százaléka, 66.500,- Ft.
2. Az igénylő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 65.500,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 70 százaléka lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 70%-a (45.850,- Ft) nem éri el a minimálbér 55 százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 55%-a 51.150,- Ft.
3. Az igénylő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 250.000,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 70%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 70%-a (175.000,- Ft) meghaladja a minimálbér 150% százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 150%-a, 139.500,- Ft lesz.
4. Az igénylő átlagjövedelemmel nem rendelkezik. Esetében a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 55 százaléka 51.150,- Ft.

Emelkedik-e a rokkantsági ellátás összege?
A rokkantsági ellátást a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelik.

Méltányosságból lehet-e emelni a rokkantsági ellátás összegét?
Nem, a rokkantsági ellátás összegének emelésére még méltányosságból sincs lehetőség.
 
 
0 komment , kategória:  Minisztériumi jelentések  
2014. év miniszteri rendeletek
  2014-11-09 20:41:13, vasárnap
 
  Írtam egy listát az eddigi OV tevékenységről
Ha valamit kihagytam írjátok tovább


A LISTA:
1. adójóváírás megszüntetése
2. béren kívüli juttatás drasztikus csökkentése (az adható 18.000 Ft-ról 11.250, ill. 5000 Ft-ra)
3. cafeteria megadóztatása
4. munkavállalói járulékok emelése
5. 32 ezer fő elbocsátása a közszférából
6. a foglalkoztatottak számának növelése utáni adókedvezmények megszüntetése
7. reprezentációs és üzleti ajándékok utáni adókötelezettség
8. cégautóadó emelése
9. egyszerűsített vállalkozói adó 30%-ról 37%-ra emelése
10. kötelező kamarai tagság (regisztráció fedőnévvel) 5000 Ft éves tagdíjjal
11. ÁFA- emelés 25%-ról 27%-ra
12. Illetékemelések
13. a termőföldből átminősített ingatlanok értékesítéséből származó 20% feletti többlet 48%-kal adózik
14. az ingatlanadó de facto bevezetése (kommunális adó)
15. az ebek és lovak kötelező chipezése
16. a ,,chipsadó" bevezetése
17. a ,,chipsadó" emelése, majd kiterjesztése (pl. a gyümölcsízekre 500 Ft/kg)
18. szeszesital jövedékiadó-emelése
19. dohányáruk jövedékiadó-emelése
20. környezetvédelmi termékdíj bevezetése, majd emelése
21. üzemanyagok jövedéki adójának emelése (,,ha kormányra kerülünk, csökkenteni fogjuk az üzemanyagok jövedéki adóját")
22. bioetanol jövedéki adójának 75%-os emelése
23. autógáz jövedéki adójának 100%-os emelése
24. az autópálya-használat minimumának négy napról tíz napra történő emelése - áremeléssel
25. baleseti adó bevezetése (természetesen ez az állami autókra nem vonatkozik!)
26. a táppénz lecsökkentése (kórház 60-ról 50%, táppénz 70-ről 60%)
27. 30 napi táppénz után időarányos szabadság csökkentése
28. a rokkantak ellátásának csökkentése, ill. megvonása
29. a szociális öntemetés bevezetése
30. szociális hozzájárulási adó bevezetése
31. elektronikus útdíj bevezetése (sok fuvarozó számára az eddig fizetett útdíj a többszörösére emelkedett)
32. közművezeték-adó
33. a magánszemélyek kommunális adója adótárgyanként 12.000 Ft-ról 17.000 Ft-ra emelhető
34. kaszinóbezárás, majd újranyitás bennfentes feltételekkel
35. bírósági eljárásokkal kapcsolatos illetékek drasztikus emelése
36. banki tranzakciós díj emelése, ,,csekkadó" - tranzakciós adó megduplázása 3 ezrelékről 6 ezrelékre
37. betéti kamatok után 6%-os ,,egészségügyi" hozzájárulás bevezetése
38. telekommunikációs adó
39. ,,cégadatok kötelező frissítése"-adó. Cégenként 20-50 ezer forint között + ált. forg. adó
40. pénztárgépek cseréje 100+150.000 Ft/pénztárgép, plusz havi 2-3 ezer Ft NAV-val való állandó kapcsolat
41. nyugdíjas kedvezmény részleges megvonása a távolsági buszokon és gyorsvonatokon
42. közmunkások nettó 61.000 forintos fizetésének 49.000-re csökkentése
43. munkanélküli-segély időtartamának 270-ről 90 napra, a szociális segély összegének 28.000-ről 22.000-re csökkentése
44. egyetemi és főiskolai támogatások drasztikus csökkentése
45. a Munka Törvénykönyvének átírása a munkavállalók számára hátrányos feltételekkel
46. TB és NYUGDÍJ állami kötelességvállalásának megszüntetése, és kitörlése az alkotmányból!!!
47. ORTTT államosítása
48. pedagógusok munkaidejének de facto meghosszabbítása
49. tandíj de facto bevezetése
50. asztmás gyerekek emelt összegű családi pótlékának megvonása
51. mozgássérültek közlekedési támogatásának visszavágása
52. egészségügyi járulék emelése
53. Még annyit,h a rendvédelmisektől visszamenőleges törvénykezéssel 16% adó fizetése a nyugdíjból amely már csak járadék.
54. Mobil parkolás 85 Ft-ról 115 Ft-ra emelése és a mobilparkolás NEMZET-ivé tétele
BEVEZETNI KÍVÁNT ÚJ ADÓK
55. INTERNET ADÓ
56. SZAPPAN, MOSÓPOR, PAPÍRÁRU ADÓ
57. ERZSÉBETUTALVÁNY EHO EMELÉS 27 %-RA
58. SZÉP KÁRTYA, BEISKOLÁZÁSI UTALVÁNY ADÓJÁNAK 51,17%-RA EMELÉSE
59. MÉG VAN DE MÁR TÖBB NEM FÉR KI... STB STB. STB
 
 
0 komment , kategória:  Minisztériumi jelentések  
Amerikából kitiltottak több üzletembert, ellenzéki reakciók
  2014-10-19 19:30:10, vasárnap
 
  Megszülettek az első ellenzéki reakciók

az Egyesült Államokból kitiltott magyar állampolgárok ügyében.


Az Együtt-PM nyílt vizsgálatot követel, és a kormánytól vár választ, hogy kik az érintett személyek és cégek, és mik a hozzájuk kapcsolódó korrupciógyanús ügyek.

Az ellenzéki párt arra is választ vár, hogy hogy magyarországi korrupciós ügyben miért nem a magyar hatóságoktól értesül a nyilvánosság, és felszólította a külügyminisztert, hogy közölje, mi hangzott el az amerikai ügyvivő meghallgatásán.

Schiffer András, az LMP társelnöke nem volt ennyire óvatos, ő egyből örömének adott hangot a korrupt üzletemberekre vonatkozó amerikai beutazási tilalom miatt. Sőt, itt nem állt meg, és további javaslatokat tett:

Az LMP parlamenti képviselője, Szél Bernadett kezdeményezte az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának összehívását hétfőre, hogy a testület nyílt ülésen vegye napirendre az Egyesült Államokból korrupció miatt kitiltott személyek, köztük különösen az adóhatóság elnökének és munkatársainak ügyét. Az LMP szerint az Országgyűlés és a magyar állampolgárok számára is megismerhetővé kell tenni az ügy konkrétumait.

A Demokratikus Koalíció tájékoztatást vár a miniszterelnöktől, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, a belügyminisztertől, a külügyminisztertől és a nemzetgazdasági minisztertől, hogy igazak-e a sajtóhírek, és ha igen, mi az ügy előzménye, folytatnak-e vizsgálatot, mi történik az ügyben.

Kerék-Bárczy Szabolcs, a DK elnökségi tagja pénteki sajtótájékoztatóján közölte: ez nem egy párt ügyéről, hanem a haza presztízse. Szerinte ha igazak a korrupcióról szóló hírek, akkor mindkét szövetséges állam érdekei sérültek, és a magyar kormány érdekelt abban, hogy ne maradjon megválaszolatlan kérdés.

Este kiadott közleményük szerint az MSZP kezdeményezi, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azonnal hívja össze a parlamenti pártok képviselőit és tájékoztassa őket az Egyesült Államok egyes magyar állampolgárok beutazási tilalmával kapcsolatban hozott intézkedéséről és annak következményeiről.

A szocialisták úgy vélik, Magyarország nemzetközi tekintélyét súlyosan befolyásoljáka történtek. Mint írják, itt az alkalom, hogy Szijjártó Péter bebizonyítsa: nem csak egy PR-akciónak gondolta a parlamenti pártokkal való kapcsolatfelvételt, hanem érdemi párbeszédre törekszik.
 
 
0 komment , kategória:  Minisztériumi jelentések  
Rokkant nygdijazás, 2014.
  2014-10-13 22:47:08, hétfő
 
 
Rokkantnyugdíjasok felülvizsgálata 2014
By , on October 11th, 2014

Rokkantnyugdíjasok felülvizsgálata 2014

Az mindenki előtt közismert tény, hogy a kormány nagyszabású nyugdíjreformot hajtott végre, amely természetesen még jelenleg is folyik, és várhatóan néhány évig még folytatódni is fog.

Ugyanis egy ilyen nagy ellátó rendszer átalakítása nagyon hosszú időt vesz igénybe, mint ahogyan az átalakítást szükségessé tevő anomáliák is évtizedig alakultak ki.

A nyugdíjreform egyik sarokpontja az öregségi nyugdíjkorhatár kitolása volt 65 éves életkorra, a másik pedig a korkedvezményes, illetve az idő előtti nyugdíjazás lehetőségeinek megszűntetése, ami azt jelenti, hogy a kormány célja, hogy nyugdíjat csak az a személy kaphasson, aki öregségi nyugdíjra lesz jogosult, a számára előírt életkor elérése esetén.

Ennek a lépésnek a következménye volt többek között a rokkantnyugdíjak megszüntetése, azaz 2012. január 01-től már senki kaphatott ilyen jogcímen ellátást. A rokkantnyugdíj két részre lett bontva. Az egyik rész a rokkant ellátás, a másik a rehabilitációs ellátás lett. A rehabilitációs ellátásban azok a volt rokkantnyugdíjasok kerültek, illetve az új igénylők közül azok a kérelmezők, akik nem lettek egészségi állapotuknál fogva jogosultak rokkantsági ellátásra, hanem állapotuk lehetővé teszi egy rehabilitáció igénybevételével a munkába való visszatérést.






Azok az volt rokkantnyugdíjasok, illetve új igénylők pedig, akiknek a foglalkoztathatósága nem állítható helyre rehabilitációval, azok rokkantsági ellátásban részesülnek. Felmerül természetesen a kérdés, hogy ki dönti el, hogy ki milyen ellátásban részesíthető? Ez a feladat a Rehabilitációs Bizottságra vár, akik a felülvizsgálatban érintett 220 ezer megváltozott munkaképességű személynek elvégzi a komplex minősítését. Azok a jogosultak, aki 1. vagy 2. rokkantsági kategóriában voltak, illetve 5 évnyire vannak a számukra előírt nyugdíjkorhatártól, automatikusan rokkantsági ellátásban részesülnek. Mindenki másnak kötelező megjelennie a bizottság előtt. A rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátás igénylésének 2014-ben is feltétele marad, hogy az igénylő egészségi állapota 60 %-os, vagy annál kisebb kell, hogy legyen, az igénylés benyújtását megelőző 5 évben legalább 1 095 biztosított nappal rendelkezzen, keresőtevékenységet nem végezhet, illetve más rendszeres pénzellátásban nem részesülhet.

Rokkantnyugdíjasok felülvizsgálata 2014-ben is folytatódni fog. Sőt olyannyira, hogy a kormány egyre több közreműködőt von be a rokkantak felülvizsgálatába, hogy a felülvizsgálatok minél gyorsabban befejeződjenek, és annak eredményeként jelentkező megtakarítások minél hamarabb érvényesüljenek a központi költségvetésben. A cél érdekében, illetve a visszaélések kiküszöböléséhez 2014-ben alkalmazásra kerül a munkaszimulátor, amely valós képet fog adni a vizsgált személy egészségi állapotáról, illetve a tényleges munkaképességéről.

Forrrás : www.rehabportal.hu
 
 
0 komment , kategória:  Minisztériumi jelentések  
Bankhitel 2014.
  2014-10-09 21:20:06, csütörtök
 
 
Ki mennyit kap vissza a bankjától? Minden válasz egy helyen!
2014.10.09.
Hírlevél >> Megosztás >>

Legyen szó deviza alapú lakáshitelről vagy autóhitelről, kiszámoltuk, hogy mekkora visszatérítésre számíthat egy átlagos hitelfelvevő a tisztességtelen egyoldalú kamatemelés és árfolyamrés alkalmazásából kifolyólag. Sorra vettük mi a helyzet akkor, ha kedvezményes árfolyamon végtörlesztetted devizahiteled, esetleg fizetési nehézségeid miatt beléptél az árfolyamgát rendszerébe, vagy ha nem éltél az előbb említett lehetőségekkel és hiteled törlesztése a mai napig a megszokott mederben folyik.

A visszatérített összeg tekintetében a legjobb hírrel azoknak szolgálhatunk, akik még a mai napig tartoznak bankjuknak és nem vettek igénybe semmilyen fizetéskönnyítési megoldást (amelynek keretében a bank elengedett bármekkora összegű kamatot vagy tőkét), mint például az árfolyamgát rendszerét.

A legnagyobb számban azon adósok vannak, akik változatlanul az eredeti hitelüket törlesztik (nem éltek sem a kedvezményes végtörlesztéssel, sem az árfolyamgáttal). Ezen adósok közül a példánkban szereplő átlagos devizahiteles (aki 2007 januárjában 7 millió Ft-ot vett fel 20 évre, svájci frank alapon) 1,8 millió forintos visszatérítést fog kapni, ami közel 20%-kal csökkenti fennálló tartozását. A hiteltartozás ugyan jelentősen csökken, de még így is magasabb, mint hitelfelvételkor, mivel az árfolyamváltozás kedvezőtlen hatása az adóst terheli. A visszatérítés másik kedvező hatása, hogy a hitel törlesztőrészlete 99 ezer forintról (28 ezer forinttal, azaz 29%-kal), 71 ezer forintra csökken.

Ezzel szemben az árfolyamgátba belépett devizahitelesek alacsonyabb visszatérítésre számíthatnak. Ennek oka, hogy a rögzített 180 forintos svájci frank árfolyamon számított törlesztőrészleten felüli kamatrészt az állam és a bank 50-50%-ban átvállalja, azaz elengedi. A visszatérítés összegét pedig csökkentik a bank részéről adott kedvezmények, így ,,csak" 1,4 millió forintos visszatérítéssel kalkulálhatnak. Természetesen arról sem szabad megfeledkezni, hogy az árfolyamrögzítés időszakában jóval a piaci árfolyam alatt törleszt az adós, valamint az elengedett kamatrészt nem kell megfizetnie a későbbiekben sem.

Első ránézésre a kedvezményes árfolyamon végtörlesztők igencsak csalódottak lehetnek. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy az aktuális piaci árfolyamhoz képest 25%-kal alacsonyabb szinten rögzített árfolyamon való végtörlesztéssel több mint 3 millió forintot takaríthatott meg a hitelfelvevő, ami jelentősen magasabb, mint amennyire az élő hitellel rendelkezők visszatérítés formájában számíthatnak. Visszatérítés pedig csak akkor jár, hogyha az árfolyamrés alkalmazásából és az egyoldalú kamat- és költségemelésekből származó túlfizetés magasabb, mint a kedvezményes végtörlesztésből származó előny volt.

A svájci frank alapú autóhitellel rendelkezők jellemzően nagyobb mértékű kamatemeléseket szenvedtek el, mint a jelzáloghitelesek. Emellett mivel a gépjármű hitelek jóval rövidebb futamidővel bírnak az ingatlanfedezetű hiteleknél, ennek következtében nagyobb arányban vannak olyan szerződések az autóhitelek között, amelyek már kifutottak. Így a visszatérítés az elévülés szabályai miatt ,,csak" a hitel lezárásától 2009. júliusáig visszamenőleg jár. Mindezek ellenére, mivel a kamatemelés nagyobb mértékű volt ezeknél a szerződéseknél, jelentős visszatérítésre számíthatnak.

Fontos hangsúlyozni, hogy minden szerződés egyedi, így a visszatérítés mértéke hitelintézetenként jelentősen eltérhet, azonban mindig függ:

a hitelfelvétel időpontjától
a hitel összegétől
a futamidőtől
az alkalmazott kamatemelés és árfolyamrés gyakorlatától

Miközben közel fél millió ingatlannal fedezett hitelszerződés várja sorsa rendezését, a lakáshitelek piaca 2014-ben újra élénkülésnek indult. Az alacsony forint kamatok és ingatlanárak mellett ma már nem ritka az 5%-os THM-mel elérhető hitel. Amennyiben meg szeretnéd nézni, hogy milyen feltételekkel kaphatsz ma lakáshitelt (akár hitelkiváltáshoz, akár vásárláshoz), használd az alábbi kalkulátort:
 
 
0 komment , kategória:  Minisztériumi jelentések  
Segélyezés!
  2011-06-25 13:33:45, szombat
 
  Mennyit lehet összeszedni segélyekből?


Valóban elég a mindennapokhoz?
Egy kétgyerekes család példáján mutatjuk be, mennyi pénzt lehet összeszedni segélyekből.
Szerző: Németh AndreaForrás: Femina.hu2011. június 17.

hirdetés
A kormány tervei között szerepel, hogy csökkenti a táppénz összegét és az álláskeresési járadék is csak rövidebb ideig, 270 nap helyett 90-ig járna. Mindemellett a különböző szociális támogatásokból kapott pénzek összegét is maximalizálná.


A második Orbán-kormány tagjaiA második Orbán-kormány tagjai
Cikkünkben egy fiktív család példáján mutatjuk be, hogy mennyit lehet most igényelni, ha hirtelen elvesztik az állásukat a pénzkeresők. Házaspárunk tagjai az előző években a 2010-es magyarországi átlagot, a 131 600 forint nettó fizetést kapták meg. Két gyermekük van, egy három- és egy hétéves.




Annak, aki szeretne bármilyen támogatást kapni arra az időszakra, amíg munka nélkül maradt, az első lépés, hogy regisztráltassa magát álláskeresőként. Ezt a lakóhelye szerinti munkaügyi kirendeltségen teheti meg. Ekkor egy együttműködésről szóló szerződést is meg kell kötnie. Ennek értelmében meghatározott időközönként meg kell jelennie, és be kell számolnia a munkakereséséről, továbbképzésre küldhetik, és képzettségének megfelelő munkát ajánlhatnak számára.

Álláskeresési járadék

Az kaphatja meg az álláskeresési járadékot, aki regisztrált álláskereső, és a munkahelye elvesztését megelőző négy éven belül legalább 365 napot dolgozott. A rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíj és a táppénz kizáró tényező. A kérelemhez szükséges dokumentumok listája terjedelmes. A nyilvántartásba vételhez a személyi igazolvány, a taj-kártya, a lakcímkártya, az adókártya és az iskolai okiratok kellenek.

Továbbá az ellátás megállapításához a következők: személyi igazolvány, lakcímkártya, jövedelemadó-adatlap a munkaviszony megszüntetésekor, igazolólap az álláskeresési járadék és a segély megállapításához, OEP-igazolvány, illetve, amennyiben van, bankszámlaszám.

Mindamellett, akit érint, annak be kell mutatnia az igazolást a vállalkozói igazolvány visszaadásáról, a magánnyugdíj belépési nyilatkozatot, a bírósági végzéssel megállapított tartási kötelezettséget.

Az álláskeresési járadék első szakaszban több pénzt jelent, aminek ideje a munkaügyi központnál történő jelentkezéstől maximum 91 napig tart. Ezt az összeget egyénileg számítják ki, de 46 800 és 93 600 forint között van. Ez után a csökkentett folyósítást még 179 napig lehet igénybe venni, ami 46 800 forint.

A példánkban szereplő álláskeresők a 2010-es magyar átlagbért kapták meg előző munkahelyükön, azaz nettó 131 600 forintot. Ez alapján az első három hónapban havonta 78 960 forintra, a maradék időszakban havonta 46 800 forintra jogosultak.

Családi pótlék

A lakóhely szerinti illetékes Magyar Államkincstár Igazgatóságnál kell igényelni a családi pótlékot, de, aki rendelkezik Ügyfélkapus azonosítóval, könnyel elintézheti az internet segítségével is a kérelmezést.

A nyomtatvány kitöltése mellett szükség van a szülő személyi igazolványára, lakcímkártyájára, taj-kártyájára és a házassági anyakönyvi kivonat másolatára. Más azonosítóval nem rendelkező gyermeknél a születési anyakönyvi kivonatra, lakcímkártyára és taj-kártyára.

Egészséges gyermekek esetén 12 200 és 48 000 forint között lehet támogatást kapni a kicsik számának függvényében. Esetünkben, két gyerek után összesen 26 600 forint jár.

Átmeneti segély

Amennyiben valaki létfenntartási gondokkal küzd, fordulhat az önkormányzathoz átmeneti segélyért. Egy- vagy kétgyermekes családban ez akkor lehetséges, ha az egy főre számított családi jövedelem nem éri el a 34 200 forintot.

Egy családból csak egy személy kaphatja meg a havi 4000 és 10 000 forint közötti összeget. Ez a juttatás és több, a gyerekek eltartásához segítséget nyújtó segély is csak azután vehető igénybe, hogy a felnőttek már nem részesülnek álláskeresési járadékban. Ugyanis addig nem felelnek meg a feltételeknek, még a legminimálisabb álláskeresési járadék mellett is többet kapnak, mint ami az igényelhetőség határa ezekben az esetekben.

Gáz- és távhőtámogatás

Ezt a támogatást egy jogosultsági időszakra állapítják meg, a kérelmet decemberben kell benyújtani, hogy január 1. és április 30. között részesüljenek a segítségben. A példánkban szereplő szülők még akkor is jogosultak voltak erre a juttatásra, amikor dolgoztak. A 131 600 forintos keresetük és a család mérete alapján igénybe vehették ezt a támogatást, 783 Ft/GJ kedvezményt kaptak.


Politikusok és családjukPolitikusok és családjuk
Havi bevétel segélyekből: 184 ezer forint

A példánkban szereplő család három hónapon keresztül, havi 184 520 forinttal gazdálkodhat. Az azt követő fél évben pedig 120 200 forintra csökken ez az összeg. Legalábbis egyelőre, a kormány ugyanis átalakítja az álláskeresőknek járó juttatási rendszert, és a segélyek maximalizálását is tervezi a jövőben
 
 
0 komment , kategória:  Minisztériumi jelentések  
jó nyugdij lesz
  2010-11-12 20:33:45, péntek
 
  Küldd tovább! Ez is egy módja a tiltakozásnak!*

T: Nyugdij kiegészités

Könnyebb lesz a nyugdíjas-kosár

Tízmilliárdokat spórol a kormány a nyugdíjasokon - A VDSZ tiltakozik

Több tízmilliárd forinttal megrövidíti a nyugdíjasokat a kormány
azzal, hogy a nyugdíj-kiegészítés számításakor a törvényben foglalt
"nyugdíjas-kosár", vagyis a gyógyszerek és élelmiszerek fogyasztásának
figyelembe vétele helyett a kisebb lakossági árindexet veszi alapul -
hívja fel a figyelmet a törvénytelenségre Székely Tamás. A vegyipari
szakszervezet (VDSZ) elnöke szerint így például a novemberi nyugdíj
kiegészítés a beígért 1,1 helyett mindössze 0,6 százalék lesz. Ez 100
ezer forintos nyugdíjra vetítve 13 200 forint helyett mindössze 7 200
forint pluszt jelent. Ezzel idén összesen 15, jövőre pedig 30 milliárd
forintot spórol a nyugdíjasokon a kormány. A VDSZ tiltakozik a
törvénysértés ellen, s a rendelet azonnali módosítását követeli

A november havi ellátással egyidejűleg, egy összegben folyósítják a
nyugellátások és a baleseti járadék kiegészítését - olvasható az
október 19-i Magyar Közlönyben. A nyugdíjak kiegészítéséről szóló
rendelet szerint "az egyösszegű kifizetés összege megegyezik a
jogosult részére folyósításra kerülő" ellátások november havi
összegének 7,2 százalékával. A kormányszóvivő korában azt közölte: a
nyugdíj-kiegészítés összege átlagosan hatezer forint, a kormány a
nyugdíjkorrekciónál a 4,7 százalékos inflációt veszi alapul. Ez 0,6
százalékos különbözetet jelent a januárban tervezetthez képest.
Azonban a nyugdíjakat nem a lakossági fogyasztói árindex alapján,
hanem a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint kell emelni - hívja fel
figyelmet Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon
Szakmákban Dolgozók Országos Szövetségének (VDSZ) elnöke. Ez alapján a
azokat a termékeket kell figyelembe venni, amelyek a nyugdíjasoknál
nagyobb hangsúlyt kapnak, vagyis a gyógyszert és az élelmiszert. Ennek
alapján fél százalékkal magasabb nyugdíjemelést kellene végrehajtania
a kormánynak. Az így kalkulált adat magasabb, mint egy százalék, ezért
ezt nem kiegészítésként kellene juttatni, hanem be kellene építenie a
nyugdíjakba, máskülönben elvész.

A VDSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány által korábban
bejelentett és a törvényben is rögzített - az úgynevezett
nyugdíjas-kosár szerinti infláción alapuló - 1,1 százalékos, novemberi
kifizetésű nyugdíjkiegészítés helyett ma már az általános inflációval,
és így 0,6 százalékos kiegészítéssel számol.

Ez például 100 000 forint nyugdíj esetén azt jelenti, hogy 13 200
helyett a kiegészítés csak 7 200 forint lesz, vagyis a beígért és a
tényleges kifizetés közötti különbség 6 ezer forint. Továbbá, ha 2011.
január 1-től ez az összeg nem épül be a nyugdíjba, akkor az emelés
alapja 100 000 forint marad a 101 100 forint helyett.

Összességében a kormány 2010-ben 15 milliárd forintot, 2011-től évente
további 33 milliárd forinttal rövidíti meg az amúgy is nehéz
helyzetben levő, kiszolgáltatott nyugdíjasokat.

A VDSZ követeli, hogy a kormány azonnali hatállyal, a törvényi
előírásoknak előírásnak megfelelően módosítsa a rendeletet.

KÜLDD TOVÁBB




 
 
0 komment , kategória:  Minisztériumi jelentések  
BKV meglepő vizsgálata
  2010-11-11 17:34:55, csütörtök
 
  Mindenki mindenkit meglepett a BKV-s vizsgálattal


[origo]|MTI|2010. 11. 12., 9:35|Utolsó módosítás: 2010. 11. 12., 14:10|25 kommentCímkék:Tarlós István, Kocsis István, Budapest, fővárosi politika, BKV
eszközök:Tarlós István főpolgármester szerint a BKV egyes engedélyeit felfüggesztő döntés különös, egy BKV-s forrás szerint pedig az a furcsa, hogy Tarlós emiatt pénteken felvetette Kocsis István BKV-vezérigazgató távozásának lehetőségét. Az [origo] információi szerint a Kocsis és Tarlós közötti súrlódást egy félreértett közlemény okozta, a vita nem Kocsis eltávolítását készíti elő. A BKV azt vizsgálja, teljesítettek-e minden előírást az elmúlt években.

Tarlós vizsgálatot indított

Tarlós István főpolgármester szerint "különös", hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) most hozott határozatot a BKV vasúthatósági engedélyeinek megvonásáról a cég pénzügyi helyzete miatt. Kijelentette, az üggyel kapcsolatban felmerült, hogy Kocsis István BKV-vezérigazgató a helyén maradhat-e, erről napokon belül döntenek.

Tarlós szerint az NKH határozataiban több furcsaság van. A vizsgálat Tarlós szerint 2010. május 27-én kezdődött. Ekkor küldte el az NKH-nak a BKV a 2009-es beszámolóját, illetve a fizetőképességre vonatkozó iratokat. A hatóság ezt követően június 15-én hiánypótlásra szólította fel a BKV-t, amit a vállalat július 21-én teljesített. Kocsis István tájékoztatása szerint a BKV az eddigi gyakorlatnak megfelelően járt el az ügyben.

Szeptember 20-án keletkezett a következő irat, az NKH végzést küldött, amelyben szakértőt rendelt ki a BKV-hoz a fizetőképesség megállapítása miatt. A szakvélemény elkészítésének határideje október 15-e volt, az elkészült véleményt a BKV november 2-án kapta meg, de az új városvezetés még semmilyen iratot nem kapott - közölte Tarlós István. Szerinte november 5-én hozott újabb végzést a hatóság, ezt november 8-án juttatta el a BKV-hoz. Egy nappal később született meg a határozat, amelyben megvonták a BKV vasúthatósági engedélyét.



A főpolgármester azt mondta, a mostani határozat a jelenlegi formájában "aligha" marad érvényben. Megállapítható azonban, hogy az elmúlt évek gazdálkodása vezetett ide és nem azon a 7,5 milliárd forinton múlik, amelyet még nem utaltak át a BKV-nak - tette hozzá.

Meglepetést okozott Tarlós bejelentése a BKV-nál

A főpolgármester kedden jelentette be, hogy felfüggesztették a BKV működési engedélyét pénzügyi okokból, de ahogy arról az [origo] beszámolt, a közlekedési hatóság határozataiból az derül ki, hogy a működési engedély felfüggesztése nem általában érinti a BKV-t, csak annak egyes kötöttpályás szolgáltatásait. Csütörtökön Tarlós közleményt adott ki arról, hogy Kocsis István egy sms-ben tájékoztatta őt a működési engedély felfüggesztéséről, erről részletesen itt olvashat.

A BKV péntek délután csak annyit közölt: Kocsis belső vizsgálatot rendelt el, amelyben az elmúlt három évre visszamenőleg megvizsgálják, teljesítette-e a cég a vasúthatósági engedélyekhez szükséges előírásokat. Egy BKV-hoz közeli, névtelenséget kérő forrás az [origo]-nak azt mondta, a vállalatnál meglepetést okozott a főpolgármester által elrendelt vizsgálat, és a vezérigazgató esetleges távozásának megemlítése. Kijelentette, nem számítanak arra, hogy Kocsis posztjába kerülne a működési engedély felfüggesztése.

A BKV egyes engedélyeinek felfüggesztéséhez vezető vizsgálat az előző városvezetés távozását követő átadás-átvétel eredménye volt - jelentette ki az [origo]-nak Ughy Attila, a Fővárosi Közgyűlés fideszes tagja. Ughy szerint a vizsgálat egy hosszabb folyamat része, aminek az a lényege, hogy konszolidálják a BKV-t. Ennek a folyamatnak viszont szerinte nem egyértelműen része a cégvezetés lecserélése.

Tarlós környezetének egyik tagja az [origo]-nak azt mondta, nem számít arra, hogy Kocsis székébe kerülhet a BKV körül kialakult helyzet miatt. A forrás szerint az okozhatott zavart a két vezető között, hogy nem egyezett az, amit Kocsis sms-ben közölt a hatóság döntéséről, és az, ami a sajtóban megjelent erről. Az NKH döntéséről több újság pontatlanul számolt be, mivel a BKV teljes felfüggesztéséről írtak, ami nem fedi a valóságot, mivel az NKH csak a BKV egyes szolgáltatásainak engedélyét függesztette fel. Az NKH honlapján megjelent határozatok ugyanakkor Kocsist igazolták - tette hozzá a főpolgármesteri stáb tagja, aki szerint ugyanakkor a BKV körüli helyzet most annyira kaotikus, hogy a "fővárosban senki sem tudja, mi történik".

Tarlós távolságtartó volt eddig Kocsissal

Az október eleji önkormányzati választások után a fővárosi cégek átalakításakor egyedül Kocsis István volt az, aki megtarthatta cégvezetői helyét. A BKV vezérigazgatójáról Tarlós korábban távolságtartóan nyilatkozott. Az Indexnek szeptember végén azt mondta róla, hogy "személye vitákat vált ki", neki fogalma sincs, hogy az MVM-nél mi történt, de a BKV-nál Kocsisnak szerepe volt abban, hogy a BKV helyzete tisztázódjon.

Tarlós azt is kijelentette az interjúban, hogy ha Kocsist nem helyezik át a Molhoz (erről ősz elején jelentek meg sajtópletykák, amelyet azonban a Mol tagadott), és nincs olyan hátramaradt ügye az MVM-nél, amit ő nem ismerhet, akkor nem lát különösebb okot az elmozdítására. Az MTV egyik reggeli műsorában ostobaságnak nevezte, hogy Kocsis István azért maradhatott a BKV élén, mert jó politikai beágyazottsága van, és Csányi Sándor OTP-vezérrel közös érdekeltségei vannak.

A pénzügyi képességen bukott el az engedély

A Nemzeti Közlekedési Hatóság BKV-érintő, összesen hat határozatából kiderül, hogy a helyi vasúti hálózat, az elővárosi vasúti hálózat és a libegő működési engedélyét függesztették fel, illetve ezek kaptak csak ideiglenes működési engedélyt. A működési engedélyek kiadásának négy feltétele van: a kérelmezőnek, vagyis ebben az esetben a BKV-nak üzleti jóhírnévvel, pénzügyi teljesítőképességgel kell rendelkeznie, szakmailag alkalmasnak kell lennie, valamint meg kell tudnia térítenie a felelősségi körébe tartozó baleseti károkat. A közlekedési hatóság mind a hat határozatban azt kifogásolja, hogy "kétely merült fel" a BKV pénzügyi teljesítőképességével kapcsolatban. Szerintük ugyanakkor a többi feltétel - így az üzleti jóhírnév vagy a kártérítési képesség - megvan.

Az [origo]-nak pénteken a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) azt mondta, később reagálnak Tarlós bejelentésére. Az elmúlt két napban többször kerestük a hatóságot, de semmilyen, a határozatokra vonatkozó kérdésünkre nem válaszoltak arra hivatkozva, hogy "tárgyalások folynak". Azt sem árulták el, ki és miről egyeztet, és miért nem tájékoztatnak a határozatok szakmai részleteiről sem.

Évek óta hatalmas lyuk tátong a BKV költségvetésén

Az ideiglenes működési engedéllyel a BKV működhet tovább, de hat hónapon belül igazolnia kell, hogy a felfüggesztés oka megszűnt, vagyis helyreállt a pénzügyi teljesítőképessége. A Nemzetgazdasági Minisztérium augusztus végén tudatta, hogy csődbizottságot hoz létre a kormány a BKV pénzügyi helyzete miatt.

A BKV-t 2002-ben konszolidálta utoljára az állam, akkor a Medgyessy-kormány elengedte a cég 32 milliárd forintos tartozását. Ez azonban nem segített a közlekedési cégen, hiszen annak működése tartósan veszteséges, és 2009-re ismét 80 milliárd forintos adóságot halmozott fel (Kocsis vezérigazgatósága alatt ez kismértékben csökkent, idén szeptemberben 78,4 milliárd forint volt). Még nagyobb problémát jelent, hogy BKV belső eladósodottsága 720 milliárd forint: ekkora beruházásra lenne szükség az optimális műszaki szint eléréshez.

A veszteség annak ellenére halmozódik, hogy a kormány többször is jelentős összegekkel segítette ki a céget: 2008-ban a kormány egy egyszeri, tízmilliárdos támogatással segítette ki a céget. Legutóbb október végén állapodott meg Tarlós és Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a BKV 7,5 milliárd forintos támogatást és 5 milliárd forintos hitelgaranciát biztosít a cégnek. Ezt még a Bajnai-kormány megígérte, de az új kabinet sokáig függőben tartotta a kifizetését.

"Minden szakértő számára egyértelmű, hogy a BKV alulfinanszírozott" - mondta még tavaly a cég gondjairól Kocsis az országgyűlés költségvetési ellenőrző albizottságának ülésén. A vezérigazgató szerint a probléma forrása az, hogy a főváros vagy az állam csak részben fizeti ki a cégtől elvárt és megrendelt szolgáltatásokat: 2007-ben mintegy 30 milliárd, 2008-ban pedig mintegy 18 milliárd forint veszteség származott ebből.

 
 
1 komment , kategória:  Minisztériumi jelentések  
gyermektelenségi adó
  2010-09-24 21:20:08, péntek
 
  Gyermektelenségi adó: erkölcsi vagy gazdasági kérdés?

Tallián Miklós
// 2010 // szept // 24
Címkék:adó, családalapítás, családmodelleszközök

:Civil szervezetek és politikai csoportosulások tűzik zászlajukra a

magyar népesség csökkenésének káros következményeit, nemrégiben pedig egy javaslat is elhangzott a gyermekeket nem nevelők megadóztatására. Erkölcsös-e ez az adófajta, illetve megold-e bármilyen gazdasági problémat az, ha több gyerek van?

OK.huFogy a magyar, kihal a kultúra, de főleg nem lesz elég adófizető, aki majd fizeti a nyugdíjakat - ezzel kongatja a vészharangot több civil szervezet és mozgalom, számítva az új kormány szimpátiájára, jogi és anyagi segítségére. Legyünk többen, és akkor majd minden megoldódik, ez az üzenetük. Aki meg nem hajlandó részt venni az össznépi szaporodásban, az a legkeményebb változat szerint fizessen büntetést. De milyen eredménye lenne a gyermektelenségi adó bevezetésének?

Mielőtt belemennénk a filozófiai, demográfiai és erkölcsi részletek boncolgatásába, szögezzük le, hogy az alapállítás hamis: több állampolgár nem oldja meg sem a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, sem a költségvetés más, hosszú távú gondjait, egyszerűen azért, mert a költségvetés átlagosan többet költ egy állampolgárra (bölcsőtől a sírig), mint amennyit visszakap tőle. Teljesen egyértelmű, hogy ameddig az egyén szintjén nem kerülnek egyensúlyba a be- és kifizetések, addig mindegy, mennyien vagyunk, a szociális rendszerek deficitesek maradnak. Ezt mindenki, aki az elemi matematikai műveletekkel tisztában van, belátja.

Ez már önmagában elég lenne a gyermekvállalásra kényszerítő javaslatok elvetéséhez. Muszáj azonban hozzátenni azt is, hogy a gyermek nem ún. társadalmi erőforrás, hanem emberi lény, és a jó kormányzás feladata az, hogy ne akadályozza meg a jó élet megélésében. Persze, számos esetben kénytelenek vagyunk a társadalmat statisztikák halmazaként látni, de a lélekszámot, a születéseket ennek fényében tervezni erkölcstelen (és gondolatilag nincs túl messze a halálozás társadalmi hasznosság szerinti ütemezésétől).

Ugyanígy erkölcstelen a nőket szülőgépnek tekinteni. Ma a legszűkebb biológiai kényszeren kívül, a gyermeknevelés bármilyen feladata megosztható a családon belül. A valódi családbarát politikának erre kell tekintettel lennie, a családtámogatásnak valóban egységként kell kezelnie a családot, és nem szabad adminisztratív eszközökkel beavatkozni a belső munkamegosztásba. Sem a hagyományosabb modellek mellett, sem ellenük - a családtagokra kell bízni, ki mit végez, a különféle intézkedésekkel magát a gyermeknevelésben végzett tevékenységet kell támogatni.

A gyermektelenségi adóról szóló javaslat praktikus oldalról nézve sem túl erős. Még ha félre is tesszük a fenti megfontolásokat, akkor is könnyen belátható, hogy egy ilyen intézkedés nem olyan ideális adófizetők megjelenéséhez vezet, akikre keveset kell költeni, de sokat termelnek. Épp ellenkezőleg. A gyermektelenségi adó ott lesz igazán motiváló erő, ahol a legrövidebb távon igen érzékeny veszteség lenne a jövedelem néhány százalékának kiesése is, márpedig az ilyen körülmények közé születő gyerekek szociális helyzetének javítására költeni kell az államnak, mielőtt egyáltalán adófizetővé válnának. Ez a példaként emlegetett Ratkó-korszakban nem volt gond, hiszen mindent az állam irányított, csak hát az a rendszer nem működött folyamatos külső forrásbevonás és diktatúra nélkül, ma meg ilyesmire szerencsére nincs mód. Ezzel szemben a családi adókedvezmény ott motivál, ahol vélhetően van elég forrás a gyermeknevelésre, állami segítség nélkül is. A gyermektelenségi adó tehát még a felvetők egyáltalán nem humánus rendszerében sem feltétlenül célravezető.

Ha az állam mégis úgy dönt, hogy beavatkozik a magánszférába, a gyermekvállalást nem bízza teljes mértékben a potenciális szülőkre, akkor sem lehet kizárólag fiskális eszközökkel és ösztönzőkkel élni. Az az időszak, amikor az anyagi erőforrások bősége és a népességszám között egyenes arányosság volt, az életszínvonal pedig a lélekszámtól függetlenül állandó volt, Európában és az iparosodott világ összes többi részén már rég elmúlt. Ma már nincs olyan képlet, ami általános érvényű volna, és megmutatná, hogy a jövedelmi viszonyok változása hogyan befolyásolja a népesedést.

Van ezzel szemben számos statisztika, elmélet, riport, jelentés, meg ezeken (közpénzből) dolgozó kutató, intézet, alapítvány, de egyik sem tud a józan logikával bárki által elérhető következtetéseknél többet felmutatni: akkor születhet több gyermek, ha tartósan jó, javuló életszínvonal és egyéb, nem anyagi feltételek ígérkeznek.

Pusztán a pénzügyi gyarapodás nem elegendő. Különösen Magyarországon nem. A szocializmus idején mesterségesen fenntartott, elviselhető, de főleg egyenlőbb életkörülmények voltak adottak mindenkinek. A rendszerváltás után lehetőség nyílt ezek ugrásszerű emelésére, és ebből senki nem akart kimaradni. Ezért ma a plusz források nagy része teljesen természetesen az életszínvonal-érzet javítására megy el, ilyenkor a népesedés akármilyen beavatkozás ellenére is megtorpan. Ez minden életszínvonal-ugráskor előfordulhat, ugyanez a jelenség nagyban lejátszódott az ipari forradalom után a fejlett országokban is.

A nem anyagi feltételekre is muszáj gondolni, a gyermektelenségi adó javaslata erről tudomást sem vesz. A gyermeknevelésben számos olyan helyzet adódik, amikor nem pénz, hanem megfelelő körülmények szükségesek csak, mint a rugalmas munkaidő a szülőknek, vagy korszerű gyerekintézmények, és még sorolhatnánk. Ez pedig egyszerűen nem az adópolitikára tartozik.

eszközök:MEGOSZTÁS:
A Komment.hu cikkeihez regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Ha még nem regisztrált, tegye meg itt! Mivel a Komment.hu szerkesztősége a hozzászólásokat előzetesen szűri, azok azonnal nem jelennek meg az oldalon. Csak azokat a hozzászólásokat publikáljuk, amelyeket erre érdemesnek tartunk. Moderálási elveinkről részletesen itt olvashat.



1. oldal hozzászólás
===============





masolatok1 2010. 09. 24. 21:51 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

ez aztán a tutti népesség gyarapodási terv a jövőben:

munkahely nincs, fiatalok munkanélküliek, egyetemisták munkanélküliek.
Esküvők, lagzik nincsenek, semmi értelme.
a fiuk, lányok nem szeretik egymást.
Ha gazdag a fiu, beképzelt, gőgös, övé az egész világ, de gyerek , házasság nem kell, éli az életét, és autóval meg megy 200 km-el az uton, alá a kamion alá, és ott hal meg 30 -esen kb.

a lányoknak a 20 -35-évesekeig, csak gazdag, milliomos öreg férfi kell, akinek luxusvillája, uszodája , kocsija van.
utána a lány jól meggazdagodik és lelép a férfitől,kisemmizze a férfit. Ott van Komár László énekes példája.

másik eset, Magyarországon olyan sok a cigányság, a kisebbség, a roma, nem tudom, már mit is irjak ki, hogy minek nevezzelemőket.
Na ők helyettesitik a magyar nőket, gyermekszületési számmal.
már 13 éves roma lánynak van gyermeke, és az összes kissebbségi cigánykának van kb. 5-6-7-9 gyereke, amit családfenntartásként szülnek, ebből van a sok népességünk, és a családi pótlék erre megy el, a sok segély erre megy el.
miközben olyanok is mennek segélyért, akik milliárdos romák, és mercédeszük van, és zugkereskedők, csempészek, tolvajok.

akkor miről is beszélünk:
mi magyarok egy db csokoládét nem mernénk ellopni a boltból,de a romák megtehetik, mert megélhetési lopásként kezelik, megélhetési bünözésnek tekintik.
kis 6 éves cigánygyereket bedugnak az ablakokon: kiadja a lopott árukat, és a többség eltünik a lopott cuccal, ki marad bünözőnek ha elkapják őket a kiskoruak.Azokat meg nem lehet megbüntetni.

ezzel kellene foglalkozni , de sürgősen!!!!!!
veszélyben bármilyen napszakban a magyar ember: táska lopás, ridikül ellopása, pénztárca kitépése a kézből, nyakláncok letépése, nos ez kell nekünk?

én bevezetném: Kina szokását.

1 család = 1 gyermek,
megoldaná a problémát, sok szociális segély megmaradna.

és a magyar fiatalok pedig kapjanak munkát, lakáshoz jutás támogatást, de mit csinálnak e helyett a bankok jól átvágtak bennünket, a svájci frank árfolyam emelkedésével, ellehetetlenitve sajnos sok magyar fiatal életét, utcára kerültek sokan , gyermekeikkel együtt.

A cigányok bezzeg kapnak szociális lakást, ahová beköltözik egy család helyett 30 fő. és máris megint segélyt kérnek,
közgyógyigazolványt, stb.
de bezzeg munkára nem hajlandóak,

mert ők nem fogják meg a homokzsákot példa rá a tavaszi árviz.
ott vannak a katonák, tüzoltók azért vannak, hogy megvédjék az ő putrijaikat. Vidéken.

én még egy cigányt sem láttam gimnáziumban, egyetemen tanulni,orvosnak, vagy mérnöknek.

könnyebb koldulni, lopni, meg zenélni, kornyikálni a versenyeken, hogy hires emberekké váljanak.
és ott van Győzike, milyen hires ember lett, miért, mert jól betanulta a tv adta lehetőséget a meggazdagodásra, undoritóak.
csunya, málészáju modorukkal, stilusukkal.

nos ki akar most gyereket? iskola tele van cigányokkal,
ki járatja magyar oda a gyerekét, lassan már nem lesz magyar gyerek az osztályban, ha van az meg elfertőződik a tetvekkel. a koszos romák gyerekeitől, és büdösek.
tankönyveket széttépik, elégetik a kályhában.

először tegyék rendbe ezt az állapotot az országban, akkor majd biztosan lesz több magyar gyermekszületés is.
Óvoda bizonytalan. Iskola kötelező lenne, de kit érdekel?
itt nem számit semmi.

KINA, KINA,KINA élen jár a szaporodás megállitásában is.

1 cigány család= 1 gyermek.
s lesz pénz a fiataloknak, a megmaradt segélyekből talán családot alapitani és lakáshoz jutni, s gyermeket nevelni.

!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!







urban.eva47 2010. 09. 24. 19:42 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

Mire szüljön az a szegény fiatal? Nincs munkahely, így nincs keresete sem. Szülőknél él ők tartják el. Esélye sincs arra, hogy lakása legyen. Miről beszélnek akkor? Ha talál is valami munkát az mennyit fizet, meddig lesz? Ennél nagyobb marhaságot még találtak ki. Volt már Ratkó korszak, elég volt. Vagy mindegy milyen áron? Van állami gondozás. Azért szülni? Esztelenségnek nincs határa. Egy Ratkó gyerek.Köszönöm abból elég volt. Elég volt a nincstelenségben nevelkedésből. Lojika 2010. 09. 24. 19:39 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

Kedves Balek 1952!

Köszönjük a tájékoztatást,nagyon tájékozott vagy tényleg, és akkor most kérlek vázold fel ugyanilyen stílusban, a felsorolt országokban mennyit keres egy átlag:

munkás ember természetesen szakképzett,
egy pedagógus, természetesen több diplomás,
egy orvos a kórházakban és magánpraxisban,
egy adminisztratív dolgozó


hány keresőre vannak beállítva a családok,

és mi számít azokban az országokban luxusnak: különös tekintettel arra, ami nálunk manapság annak számít : a lakáshoz jutás, a kocsi, a nyaralás, a egyáltalán a pihenés, stb !


Előre is köszönöm , ha tájékoztatsz ! TAKIMA45 2010. 09. 24. 19:29 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

Kegyetlen módon lettünk gyermektelenek. Felneveltük, taníttattuk, házasság előtt álló lányunkat, akit egy felelőtlen ember a halálba küldött/közlekedési baleset/.
Ezek után még adón gondolkodnak? Ugye igazolnunk kellene miért vagyunk gyermektelenek? Annak kívánom, akinek ez az egész az eszébe jutott. boszi79 2010. 09. 24. 19:07 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

Én szeretnék gyereket, de hova és mire!? Nincs lakásom, a szüleim lakásában van egy szobácskám, addig van tető a fejem felett, amíg ők élnek! Havi 73 ezret keresek, talán ez most az átlag ember fizetése, de ez kevés arra, hogy még gyereket is neveljek! boborján 2010. 09. 24. 19:04 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

Szerintem ha a fiatalok számára normális és kiszámítható életkörülményeket biztosítanának, jóval több gyerek születne. Azaz gyerek így is születik, de több születne olyan családoknál, akik nem csak a segélyért szülik őket. Ha több embernek lenne biztos és jól fizető munkahelye, biztosan több gyereket is vállalnának. Most ott tartanak a fiatalok, hogy harmincakárhány évesen még mindig iskolapadban ülnek, esetleg azért gürcölnek a munkahelyen, hogy bedolgozzák magukat, és jó fizetésük legyen. Aztán 30 fölött valamikor úgy döntenek, hogy jó lenne EGY gyerek. Nem kettő, nem három, nem öt, csak egy. Vagy esetleg egy sem.
Egyetértek az alattam szólókkal abban, hogy senkit nem lehet kényszeríteni a gyerekszülésre. Vagy pl. mi van azzal a párral, ahol egyik (vagy esetleg mindkét) szülő meddő? Büntessük őket azért, mert nem lehet gyerekük? Miért nem veszi végre valaki a bátorságot, és miért nem azokat adóztatja meg, akik semmivel sem járulnak hozzá a közterhek viseléséhez? Vannak olyan rétegek, amelyek tagjai egész életükön keresztül megtapasztalják a "gondoskodó állam" fogalmát (segély egy tucatnyi gyerek után, ingyen tankönyv és ingyen étkezés a gyerekeknek stb.), míg aki dolgozik, az nem kap ingyen semmit, mert neki fizetnie KELL. "Természetes" dolog, hogy újra és újra csak azokat nyúzzák, akik addig is fizettek. Bárcsak megérhetném azt az időt, amikor a tényleges ingyenélőket is ráveszik valamivel arra, hogy legalább részben járuljanak hozzá a közterhek viseléséhez. 5perc 2010. 09. 24. 18:59 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

amigoviki
Speciális esetek, de hóbagoly megmondta: lényegtelen, tud-e gyereket szülni, vagy mennyit költött lombikbébi programra. Ha gyermeknevelésre nem keletkezik kiadása, nem mentesülhetne senki.

Továbbra is kíváncsi vagyok a papoknak is fizetniük kell-e, vagy ők azért mégiscsak kibújhatnak. Meddig áll emellett az egyház, ami ugye teljesen adómentes?
cserepes virag 2010. 09. 24. 18:54 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

Felhaboritonak tartom,hogy a gyermektelenseget buntessek. Dorian 2010. 09. 24. 18:53 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

A ,,büntető" jellegű adó azt hiszem mindenképpen rossz megközelítés. Amellet is, hogy egy, az egyén szabadságára kicsit is adó társadalomban, semmiképp nem szabad a gyermekvállalást ilyen közvetlen módon eröltetni. Az talán senki számára nem kétséges, hogy minden ember szuverén joga eldönteni, akar-e gyermeket vállalni vagy sem és ha igen, akkor hányat. Végső soron egy ilyen elhatározás a szülők és a tágabb család életét is hosszú évekre meghatározza. Ebben hatalmi szóval beavatkozni nem lehet.

Ezenkívül azt is nyilvánvalónak érzem, hogy a társadalom számára az egyén rengeteg egyéb módon lehet még hasznos, nem csak a ,,szaporodás" kapcsán.

Ugyanakkor azt gondolom, hogy hosszabb távon gazdaságilag, szociálisan és kultúrájában is csak az a közösség tud fennmaradni, amely képes gondoskodni a saját utánpótlásáról. Ez ma Magyarországon nem látszik biztosítottnak.

A megoldást, a létező legegyszerűbb matematika alapján , az jelenti, hogy egy házasságból min. 2 gyermeknek kell születni a népesség szinten tartásához. (Igazából többnek, ha számításba vesszük azokat, akik családi, biológia okokból, nemi irányultságuk folytán vagy csak személyes döntésük eredményeképpen nem válnak szülőkké.) Tehát összközösségi értékként felmutatni és támogatni a gyermekvállalást ( további minősítés nélkül) azt hiszem mindem kormányzattól helyénvaló. Az pedig érzésem szerint szintén nehezen vitatható, hogy aki nem nevel gyereket az saját erőforrásaiból (gondolok itt szabadidőre, energiára, karrierépítésre is nem csak pénzre) sokkal többet tud élete során magára fordítani, mint az aki vállalja egy vagy több gyermek felnevelését. És természetesen minnél nagyobb a vállalt gyermekek száma annál nagyobb ez a személyes (önként vállalt, de mégis össztársadalmi hasznosságú) áldozathozatal.

Ennek a közösségbe fektetett teremtő munkának az elismerését kellene olyan módon megoldani, hogy azt senki ne érezze igazságtalannak. A gyermektelenek külön adója szerintem nyilvánvalóan nem jó megoldás. Megbélyegző és megosztó jellege van. Hogy mi lenne a legjobb módszer nem tudom. Már csak azért sem, mert a gyermekvállás anyagi motiváltságával kapcsolatban is erős kétségeim vannak. Bizonyára ez is lényeges, de ez annál sokkal összetettebb lelki kérdés, hogy ,,forintosítani" lehetne.

Nekem eddig a legegyszerűbb és legkorrektebb megoldásnak a családi adózás elve tünt, ahol a szülők jövedelmét összeadva az adószint megállapításánál az eltartottak számát is figyelembe veszik. Sajnos a szlogeneken kívül még csak körvonalazódni se látom, hogy megvalósulására mikor és milyen formában számíthatunk. De remélem az ígéreteken túl is lesz belőle valami. Valamikor... Mire a gyermekeink felnőnek. :-)
emcséhá 2010. 09. 24. 18:50 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

Én egyébként azt sem tartom túl jó ötletnek, hogy a nők vég nélkül szüljék a gyerekeket, mert annak anyagi, fizikai, lelki nélkülözés lesz az eredménye.
Rohadtul idegesít, hogy egyesekből potyog a gyerek, hogy minél több segélyt meg csalipótlékot bezsebeljen utánuk, de a felneveléssel már nem foglalkozik. A felnövekvő kis gyökerek meg a tisztességes embereket terrorizálják, mert erre nevelték őket (vagy éppen nem nevelték semmi normálisra). Én meghúznám a határt mondjuk 4 vagy 5 gyereknél, és a további gyerek után nem adnék egy kanyi guruló forintocskát sem. balek1952 2010. 09. 24. 18:46 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

Kedves Hozzászolók!
Szeretném elmondani, hogy családi vonatkozásban "élőben" tudom elmondani egy-egy hely szokásait:
Dél-Afrika:
Sajátos ország! Nincs tömegközlekedés..., de van az ott élőknek KÖTELEZŐ BIZTOSÍTÁS: egészségügy, oktatás stb...
Kemény pénzeket fizetnek!
a./ egészségügy: magas befizetési kötelezettség! Minnél többet tesz valaki az egészsége megóvása érdekében, annál kevesebb adót fizet!
HOZZÁTESZEM! A KÜLÖNBÖZŐ EGÉSZSÉG MEGÖRZŐ PROGRAMOK:
Nagyon ALACSONY BÉRÜEK (PL.uszoda,torna,-...stb/

Amerika:!!!
Oktatás: itthoni pénzre átszámítva: 1 ÉVRE KB EGY, AZAZ EGYMILLIÓ FT!!!!
óVODA:: LÁSD MINT AZ OKTATÁS!!
Egészségügy:??? Hatalmas pénzeket fizetnek....

Itthon:
1./Oktatás:MINDEN INGYENES, kivéve a tankönyvek 10-20 ezer Ft/év
2./ Ovoda: INGYENES
3./ Egészség megörzés:,,,, hhmmm...
NAGYON DRÁGA!!!
Egyszerű embernek megfizethetetlen!!!!

Talán el kellene gondolkodni, hogy mi az "olcsó" és mi a "drága"??
Talán egy biztonságos családi hátteret kellene teremteni, élhető Magyarországra lenne szükség, ahol minden EMBER egyenlő! Párt állástól függetlenűl!!!

14 15 A legújabb hozzászólásokTAKIMA45 // 2010 // sze // 24
Kegyetlen módon lettünk gyermektelenek. Felneveltük, taníttattuk, házasság előtt álló lányunkat, akit egy felelőtlen ember a halálba küldött/közlekedési baleset/. Ezek után még ad...


boszi79 2010. 09. 24. 19:07

Én szeretnék gyereket, de hova és mire!? Nincs lakásom, a szüleim lakásában van egy szobácskám, addig van tető a fejem felett, amíg ők élnek! Havi 73 ezret keresek, talán ez most az átlag ember fizetése, de ez kevés arra, hogy még gyereket is neveljek! boborján 2010. 09. 24. 19:04

Szerintem ha a fiatalok számára normális és kiszámítható életkörülményeket biztosítanának, jóval több gyerek születne. Azaz gyerek így is születik, de több születne olyan családoknál, akik nem csak a segélyért szülik őket. Ha több embernek lenne biztos és jól fizető munkahelye, biztosan több gyereket is vállalnának. Most ott tartanak a fiatalok, hogy harmincakárhány évesen még mindig iskolapadban ülnek, esetleg azért gürcölnek a munkahelyen, hogy bedolgozzák magukat, és jó fizetésük legyen. Aztán 30 fölött valamikor úgy döntenek, hogy jó lenne EGY gyerek. Nem kettő, nem három, nem öt, csak egy. Vagy esetleg egy sem.
Egyetértek az alattam szólókkal abban, hogy senkit nem lehet kényszeríteni a gyerekszülésre. Vagy pl. mi van azzal a párral, ahol egyik (vagy esetleg mindkét) szülő meddő? Büntessük őket azért, mert nem lehet gyerekük? Miért nem veszi végre valaki a bátorságot, és miért nem azokat adóztatja meg, akik semmivel sem járulnak hozzá a közterhek viseléséhez? Vannak olyan rétegek, amelyek tagjai egész életükön keresztül megtapasztalják a "gondoskodó állam" fogalmát (segély egy tucatnyi gyerek után, ingyen tankönyv és ingyen étkezés a gyerekeknek stb.), míg aki dolgozik, az nem kap ingyen semmit, mert neki fizetnie KELL. "Természetes" dolog, hogy újra és újra csak azokat nyúzzák, akik addig is fizettek. Bárcsak megérhetném azt az időt, amikor a tényleges ingyenélőket is ráveszik valamivel arra, hogy legalább részben járuljanak hozzá a közterhek viseléséhez. 5perc 2010. 09. 24. 18:59

amigoviki
Speciális esetek, de hóbagoly megmondta: lényegtelen, tud-e gyereket szülni, vagy mennyit költött lombikbébi programra. Ha gyermeknevelésre nem keletkezik kiadása, nem mentesülhetne senki.

Továbbra is kíváncsi vagyok a papoknak is fizetniük kell-e, vagy ők azért mégiscsak kibújhatnak. Meddig áll emellett az egyház, ami ugye teljesen adómentes?
cserepes virag 2010. 09. 24. 18:54

Felhaboritonak tartom,hogy a gyermektelenseget buntessek. Dorian 2010. 09. 24. 18:53

A ,,büntető" jellegű adó azt hiszem mindenképpen rossz megközelítés. Amellet is, hogy egy, az egyén szabadságára kicsit is adó társadalomban, semmiképp nem szabad a gyermekvállalást ilyen közvetlen módon eröltetni. Az talán senki számára nem kétséges, hogy minden ember szuverén joga eldönteni, akar-e gyermeket vállalni vagy sem és ha igen, akkor hányat. Végső soron egy ilyen elhatározás a szülők és a tágabb család életét is hosszú évekre meghatározza. Ebben hatalmi szóval beavatkozni nem lehet.

Ezenkívül azt is nyilvánvalónak érzem, hogy a társadalom számára az egyén rengeteg egyéb módon lehet még hasznos, nem csak a ,,szaporodás" kapcsán.

Ugyanakkor azt gondolom, hogy hosszabb távon gazdaságilag, szociálisan és kultúrájában is csak az a közösség tud fennmaradni, amely képes gondoskodni a saját utánpótlásáról. Ez ma Magyarországon nem látszik biztosítottnak.

A megoldást, a létező legegyszerűbb matematika alapján , az jelenti, hogy egy házasságból min. 2 gyermeknek kell születni a népesség szinten tartásához. (Igazából többnek, ha számításba vesszük azokat, akik családi, biológia okokból, nemi irányultságuk folytán vagy csak személyes döntésük eredményeképpen nem válnak szülőkké.) Tehát összközösségi értékként felmutatni és támogatni a gyermekvállalást ( további minősítés nélkül) azt hiszem mindem kormányzattól helyénvaló. Az pedig érzésem szerint szintén nehezen vitatható, hogy aki nem nevel gyereket az saját erőforrásaiból (gondolok itt szabadidőre, energiára, karrierépítésre is nem csak pénzre) sokkal többet tud élete során magára fordítani, mint az aki vállalja egy vagy több gyermek felnevelését. És természetesen minnél nagyobb a vállalt gyermekek száma annál nagyobb ez a személyes (önként vállalt, de mégis össztársadalmi hasznosságú) áldozathozatal.

Ennek a közösségbe fektetett teremtő munkának az elismerését kellene olyan módon megoldani, hogy azt senki ne érezze igazságtalannak. A gyermektelenek külön adója szerintem nyilvánvalóan nem jó megoldás. Megbélyegző és megosztó jellege van. Hogy mi lenne a legjobb módszer nem tudom. Már csak azért sem, mert a gyermekvállás anyagi motiváltságával kapcsolatban is erős kétségeim vannak. Bizonyára ez is lényeges, de ez annál sokkal összetettebb lelki kérdés, hogy ,,forintosítani" lehetne.

Nekem eddig a legegyszerűbb és legkorrektebb megoldásnak a családi adózás elve tünt, ahol a szülők jövedelmét összeadva az adószint megállapításánál az eltartottak számát is figyelembe veszik. Sajnos a szlogeneken kívül még csak körvonalazódni se látom, hogy megvalósulására mikor és milyen formában számíthatunk. De remélem az ígéreteken túl is lesz belőle valami. Valamikor... Mire a gyermekeink felnőnek. :-)
emcséhá 2010. 09. 24. 18:50

Én egyébként azt sem tartom túl jó ötletnek, hogy a nők vég nélkül szüljék a gyerekeket, mert annak anyagi, fizikai, lelki nélkülözés lesz az eredménye.
Rohadtul idegesít, hogy egyesekből potyog a gyerek, hogy minél több segélyt meg csalipótlékot bezsebeljen utánuk, de a felneveléssel már nem foglalkozik. A felnövekvő kis gyökerek meg a tisztességes embereket terrorizálják, mert erre nevelték őket (vagy éppen nem nevelték semmi normálisra). Én meghúznám a határt mondjuk 4 vagy 5 gyereknél, és a további gyerek után nem adnék egy kanyi guruló forintocskát sem. balek1952 2010. 09. 24. 18:46


Balek1952
nagyon ott vagy a szeren! Csak egyetérteni tudok! c3as84 2010. 09. 24. 18:40

A számok önmagukban soha nem jelentek semmit. Az arányok már inkább. És persze a mérleget két oldalról lehet nézni, amíg egyik oldal kevés, a másik sok.

Szerintem felesleges beavatkozni, rövidtávon nem lenne sok bevétel az adóból, hosszú távon meg ugyis beáll majd a rendszer. Kifejtsem? :) Na csak röviden:
Régen X ember kellett Y munka elvégzéséhez, most X/4, mondjuk. De az az X aki régen dolgozott, az most el kell tartani, ami nem lenne baj, ha most is legalább X dolgozna, ugye.
Ám, volt egy kisebb technológia és szociális forradalom is az utóbbi évtizedekben, amihez hasonló nem várható a közeljövőben. Szerintem a mostani X/4 db ember munkáját a jövőben is (X/4)-n, ahol n << X ember fogja elvégezni.

Amúgy meg Magyarországon van még mit javítgatni, nem ezen múlik... SzL 2010. 09. 24. 18:37

Szerintem nem a gyermekteleneket kellene adóval büntetni, hanem azokat akik ezerszámra potyogtatják a gyerekeket és nem tudják eltartani őket és államhoz fordulnak szociálissegélyért. Mert egy normális ember átgondolja, hogy eltudja tartani a gyerekét vagy sem.S csak után szül.


2.oldal hozzászólás
=================

boborján 2010. 09. 24. 19:04 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

Szerintem ha a fiatalok számára normális és kiszámítható életkörülményeket biztosítanának, jóval több gyerek születne. Azaz gyerek így is születik, de több születne olyan családoknál, akik nem csak a segélyért szülik őket. Ha több embernek lenne biztos és jól fizető munkahelye, biztosan több gyereket is vállalnának. Most ott tartanak a fiatalok, hogy harmincakárhány évesen még mindig iskolapadban ülnek, esetleg azért gürcölnek a munkahelyen, hogy bedolgozzák magukat, és jó fizetésük legyen. Aztán 30 fölött valamikor úgy döntenek, hogy jó lenne EGY gyerek. Nem kettő, nem három, nem öt, csak egy. Vagy esetleg egy sem.
Egyetértek az alattam szólókkal abban, hogy senkit nem lehet kényszeríteni a gyerekszülésre. Vagy pl. mi van azzal a párral, ahol egyik (vagy esetleg mindkét) szülő meddő? Büntessük őket azért, mert nem lehet gyerekük? Miért nem veszi végre valaki a bátorságot, és miért nem azokat adóztatja meg, akik semmivel sem járulnak hozzá a közterhek viseléséhez? Vannak olyan rétegek, amelyek tagjai egész életükön keresztül megtapasztalják a "gondoskodó állam" fogalmát (segély egy tucatnyi gyerek után, ingyen tankönyv és ingyen étkezés a gyerekeknek stb.), míg aki dolgozik, az nem kap ingyen semmit, mert neki fizetnie KELL. "Természetes" dolog, hogy újra és újra csak azokat nyúzzák, akik addig is fizettek. Bárcsak megérhetném azt az időt, amikor a tényleges ingyenélőket is ráveszik valamivel arra, hogy legalább részben járuljanak hozzá a közterhek viseléséhez. 5perc 2010. 09. 24. 18:59 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

amigoviki
Speciális esetek, de hóbagoly megmondta: lényegtelen, tud-e gyereket szülni, vagy mennyit költött lombikbébi programra. Ha gyermeknevelésre nem keletkezik kiadása, nem mentesülhetne senki.

Továbbra is kíváncsi vagyok a papoknak is fizetniük kell-e, vagy ők azért mégiscsak kibújhatnak. Meddig áll emellett az egyház, ami ugye teljesen adómentes?
cserepes virag 2010. 09. 24. 18:54 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

Felhaboritonak tartom,hogy a gyermektelenseget buntessek. Dorian 2010. 09. 24. 18:53 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

A ,,büntető" jellegű adó azt hiszem mindenképpen rossz megközelítés. Amellet is, hogy egy, az egyén szabadságára kicsit is adó társadalomban, semmiképp nem szabad a gyermekvállalást ilyen közvetlen módon eröltetni. Az talán senki számára nem kétséges, hogy minden ember szuverén joga eldönteni, akar-e gyermeket vállalni vagy sem és ha igen, akkor hányat. Végső soron egy ilyen elhatározás a szülők és a tágabb család életét is hosszú évekre meghatározza. Ebben hatalmi szóval beavatkozni nem lehet.

Ezenkívül azt is nyilvánvalónak érzem, hogy a társadalom számára az egyén rengeteg egyéb módon lehet még hasznos, nem csak a ,,szaporodás" kapcsán.

Ugyanakkor azt gondolom, hogy hosszabb távon gazdaságilag, szociálisan és kultúrájában is csak az a közösség tud fennmaradni, amely képes gondoskodni a saját utánpótlásáról. Ez ma Magyarországon nem látszik biztosítottnak.

A megoldást, a létező legegyszerűbb matematika alapján , az jelenti, hogy egy házasságból min. 2 gyermeknek kell születni a népesség szinten tartásához. (Igazából többnek, ha számításba vesszük azokat, akik családi, biológia okokból, nemi irányultságuk folytán vagy csak személyes döntésük eredményeképpen nem válnak szülőkké.) Tehát összközösségi értékként felmutatni és támogatni a gyermekvállalást ( további minősítés nélkül) azt hiszem mindem kormányzattól helyénvaló. Az pedig érzésem szerint szintén nehezen vitatható, hogy aki nem nevel gyereket az saját erőforrásaiból (gondolok itt szabadidőre, energiára, karrierépítésre is nem csak pénzre) sokkal többet tud élete során magára fordítani, mint az aki vállalja egy vagy több gyermek felnevelését. És természetesen minnél nagyobb a vállalt gyermekek száma annál nagyobb ez a személyes (önként vállalt, de mégis össztársadalmi hasznosságú) áldozathozatal.

Ennek a közösségbe fektetett teremtő munkának az elismerését kellene olyan módon megoldani, hogy azt senki ne érezze igazságtalannak. A gyermektelenek külön adója szerintem nyilvánvalóan nem jó megoldás. Megbélyegző és megosztó jellege van. Hogy mi lenne a legjobb módszer nem tudom. Már csak azért sem, mert a gyermekvállás anyagi motiváltságával kapcsolatban is erős kétségeim vannak. Bizonyára ez is lényeges, de ez annál sokkal összetettebb lelki kérdés, hogy ,,forintosítani" lehetne.

Nekem eddig a legegyszerűbb és legkorrektebb megoldásnak a családi adózás elve tünt, ahol a szülők jövedelmét összeadva az adószint megállapításánál az eltartottak számát is figyelembe veszik. Sajnos a szlogeneken kívül még csak körvonalazódni se látom, hogy megvalósulására mikor és milyen formában számíthatunk. De remélem az ígéreteken túl is lesz belőle valami. Valamikor... Mire a gyermekeink felnőnek. :-)
emcséhá 2010. 09. 24. 18:50 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

Én egyébként azt sem tartom túl jó ötletnek, hogy a nők vég nélkül szüljék a gyerekeket, mert annak anyagi, fizikai, lelki nélkülözés lesz az eredménye.
Rohadtul idegesít, hogy egyesekből potyog a gyerek, hogy minél több segélyt meg csalipótlékot bezsebeljen utánuk, de a felneveléssel már nem foglalkozik. A felnövekvő kis gyökerek meg a tisztességes embereket terrorizálják, mert erre nevelték őket (vagy éppen nem nevelték semmi normálisra). Én meghúznám a határt mondjuk 4 vagy 5 gyereknél, és a további gyerek után nem adnék egy kanyi guruló forintocskát sem. balek1952 2010. 09. 24. 18:46 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!



Talán el kellene gondolkodni, hogy mi az "olcsó" és mi a "drága"??
Talán egy biztonságos családi hátteret kellene teremteni, élhető Magyarországra lenne szükség, ahol minden EMBER egyenlő! Párt állástól függetlenűl!!! emcséhá 2010. 09. 24. 18:42 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

Balek1952
nagyon ott vagy a szeren! Csak egyetérteni tudok! c3as84 2010. 09. 24. 18:40 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

A számok önmagukban soha nem jelentek semmit. Az arányok már inkább. És persze a mérleget két oldalról lehet nézni, amíg egyik oldal kevés, a másik sok.

Szerintem felesleges beavatkozni, rövidtávon nem lenne sok bevétel az adóból, hosszú távon meg ugyis beáll majd a rendszer. Kifejtsem? :) Na csak röviden:
Régen X ember kellett Y munka elvégzéséhez, most X/4, mondjuk. De az az X aki régen dolgozott, az most el kell tartani, ami nem lenne baj, ha most is legalább X dolgozna, ugye.
Ám, volt egy kisebb technológia és szociális forradalom is az utóbbi évtizedekben, amihez hasonló nem várható a közeljövőben. Szerintem a mostani X/4 db ember munkáját a jövőben is (X/4)-n, ahol n << X ember fogja elvégezni.

Amúgy meg Magyarországon van még mit javítgatni, nem ezen múlik... SzL 2010. 09. 24. 18:37 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

Szerintem nem a gyermekteleneket kellene adóval büntetni, hanem azokat akik ezerszámra potyogtatják a gyerekeket és nem tudják eltartani őket és államhoz fordulnak szociálissegélyért. Mert egy normális ember átgondolja, hogy eltudja tartani a gyerekét vagy sem.S csak után szül... balek1952 2010. 09. 24. 18:15 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

Ezek tények!!!
Lehet számolni, mennyi a nettó bér, abból mennyi a kifizetni való közüzemi számlák...
és lehet számolni, hogy ŐK MIREIS VÁLLALJANAK GYEREKEKET

3.oldal komment:
============

emcséhá 2010. 09. 24. 18:42 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

Balek1952
nagyon ott vagy a szeren! Csak egyetérteni tudok! c3as84 2010. 09. 24. 18:40 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

A számok önmagukban soha nem jelentek semmit. Az arányok már inkább. És persze a mérleget két oldalról lehet nézni, amíg egyik oldal kevés, a másik sok.

Szerintem felesleges beavatkozni, rövidtávon nem lenne sok bevétel az adóból, hosszú távon meg ugyis beáll majd a rendszer. Kifejtsem? :) Na csak röviden:
Régen X ember kellett Y munka elvégzéséhez, most X/4, mondjuk. De az az X aki régen dolgozott, az most el kell tartani, ami nem lenne baj, ha most is legalább X dolgozna, ugye.
Ám, volt egy kisebb technológia és szociális forradalom is az utóbbi évtizedekben, amihez hasonló nem várható a közeljövőben. Szerintem a mostani X/4 db ember munkáját a jövőben is (X/4)-n, ahol n << X ember fogja elvégezni.

Amúgy meg Magyarországon van még mit javítgatni, nem ezen múlik... SzL 2010. 09. 24. 18:37 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

Szerintem nem a gyermekteleneket kellene adóval büntetni, hanem azokat akik ezerszámra potyogtatják a gyerekeket és nem tudják eltartani őket és államhoz fordulnak szociálissegélyért. Mert egy normális ember átgondolja, hogy eltudja tartani a gyerekét vagy sem.S csak után szül... balek1952 2010. 09. 24. 18:15 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

Ezek tények!!!
Lehet számolni, mennyi a nettó bér, abból mennyi a kifizetni való közüzemi számlák...
és lehet számolni, hogy ŐK MIREIS VÁLLALJANAK GYEREKEKET??? balek1952 2010. 09. 24. 18:08 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

Azt gondolom, hogy a "Gyermektelenségi adó" helyett a luxsadóra, ingatlanadóra kellene irányítani a hangsúlyt!

AZOK AZ EMBEREK, AKIK AZ ELMULT 20 ÉV ALATT "megszedték" magukat a MI ADÓFORINTJAINKBÓL!! FIZESSENEK PLUSZ ADÓT!!!

Ez lenne reális!!! Vagy tévedek???

A közalkalmazotti bértábla alapján kapott pénzek már semmire nem alkalmasak! Már a Szolgáltatók számláira sem!!!!
13. számú melléklet a 2010. évre vonatkozó költségvetési törvényhez

A közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok 2010. évben



Fizetési fokozatok Fizetési osztályok
A B C D E F G H I J
1. 69.000 77.000 78.000 79.000 89.000 122.000 127.000 129.500 142.000 154.500
2. 1,0175 1,0175 1,0200 1,0250 1,0275 1,0350 1,0350 1,0500 1,0450 1,0600
3. 1,0350 1,0350 1,0400 1,0500 1,0550 1,0725 1,0725 1,1000 1,1025 1,1350
4. 1,0525 1,0525 1,0650 1,0750 1,0900 1,1100 1,1100 1,1500 1,1675 1,2100
5. 1,0700 1,0700 1,0900 1,1000 1,1250 1,1475 1,1475 1,2000 1,2425 1,2850
6. 1,0875 1,0875 1,1125 1,1250 1,1600 1,1850 1,1850 1,2600 1,3175 1,3600
7. 1,1075 1,1075 1,1375 1,1525 1,1975 1,2225 1,2225 1,3350 1,3925 1,4200
8. 1,1275 1,1400 1,1625 1,1875 1,2350 1,2650 1,2725 1,4100 1,4675 1,4825
9. 1,1500 1,1725 1,1950 1,2250 1,2725 1,3075 1,3325 1,4850 1,5275 1,5450
10. 1,1725 1,2075 1,2300 1,2625 1,3100 1,3675 1,3950 1,5600 1,5875 1,6075
11. 1,1950 1,2425 1,2675 1,3000 1,3475 1,4275 1,4575 1,6250 1,6475 1,6700
12. 1,2175 1,2775 1,3050 1,3375 1,3775 1,4875 1,5200 1,6900 1,7075 1,7325
13. 1,2400 1,3125 1,3425 1,3750 1,4075 1,5475 1,5825 1,7550 1,7775 1,8025
14. 1,2625 1,3500 1,3800 1,4125 1,4425 1,6075 1,6450 1,8200 1,8475 1,8725

A bértábla (illetménytáblázat) segítségével a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben leírtak szerint lehet kiszámítani a közalkalmazotti fizetést.



Az előző évi költségvetési törvény közszolgálati jövedelmekkel kapcsolatos további intézkedései változatlanok maradtak:
54. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap 2009. évben 38 650 forint. 55. § (1) A Kjt. a) 66. §-ának (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat a 2009. évre a 17. számú melléklet tartalmazza; b) 66/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vezetői illetményalap a 2009. évben 120 000 forint; c) 69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja a 2009. évben 20 000 forint. (2) Az Áht. 93/A. §-ában foglalt keret 2009. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. (3) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. §-ának (5) bekezdése szerinti hozzájárulás 2009. évi összege 10 000 forint/fő. 56. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat - 2009. évben 356 000 forint. (2) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény - 1. fizetési fokozat - 2009. évben 356 000 forint. (3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. §-ának (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj 2009. évben 3000 forint. (4) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. §-ának (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj 2009. évben 3000 forint.


zsemle007 2010. 09. 24. 18:14 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

Ki ez az állat aki ilyet talált!Nem elég hogy az emberek elvannak adósodva és még fizessen az is aki nem akar!Fizessen az aki ezt ki találta,hova vállaljon az a család amikor munka lehetőség nulla,fizetés nulla,mindent egy szaros érettségihez kötnek,az előtt nem volt ilyen a KÁDÁR rendszerbe!Volt munka,közbiztonság,aki nem dolgozott vitték a kóterba!Nem csodálkozom hogy a nők nem vállalnak,ebbe az országba,örülnek ha megtudnak élni!Nem elég hogy a nők gyereket nevelnek,és még dolgoznak plusz a háztartásbeli dolgok és főzzön és még a gyerekkel még tanuljon is!Igaz szigorú nevelést kaptunk az édesanyámtól,de nálunk mindenki főz,mosogat és takarít nincs az hogy egy embernek kell csinálni!Pedig az édes apám is megfőz mai napig is!Parlamentben amit kapnak fizetést,oda lehet adni a szegényeknek, és annak is aki szegényesen neveli a gyermekét!Üdv,zsemle007 carpe diem 2010. 09. 24. 18:10 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

Még valami eszembe jutott:
Mi van azzal, aki biológiai -orvosi okból nem tud szülni? Arra nyilván lesz egy jogszabályi rész, hogy orvosi igazolás ellenében mentesül az adó alól. Kedves mindenki! Itt van kis hazánk újabb korrupciós botrányának magja. carpe diem 2010. 09. 24. 18:05 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

ELKÉPESZTŐ BAROMSÁG AZ EGÉSZ!

1. Minden embernek önrendelkezési joga van saját maga felett. Senki nem kötelezheti arra, hogy szüljön, vagy ne szüljön.
2. A negatív szankció ebben a kérdésben, ebben az összefüggésben értelmezhetetlen, az alkotmánnyal, az alapvető emberi jogokkal ellentétes.
3. Azonban ha valaki gyermeket vállal, kapjon meg minden támogatást a gyermek színvonalas felneveléséhez, ez ne járjon annak, akinek nincs gyereke.
4. Egyszerű: Családi jövedelemadó. Az egy háztartásban élő keresők jövedelme osztva a háztartásban együtt élők létszámával, és az után adót fizetni, + olyan kedvezmények, ami növeli a gyermekvállalás anyagi lehetőségeit.

ABNORMÁLIS: ugyanannyi adót fizet az is akinek nincs gyereke, és az is, aki két-három gyereket nevel. Miért fizet adót az, aki gyermeket vállal? ÉS: az adó jövedelemhez kötődik, tehát kedvezményt is csak az kaphatna, aki DOLGOZIK! Munka nélkül, ingyen, segélyekből élni kívánó 6 gyereket állami otthonba szülőnek semmi ne járjon!

Nem annak kell adót fizetni, akinek nincs gyereke, az ne fizessen, aki gyereket vállal. Az ösztönző erő ugyanaz. Adót vezetnek be? Már most elárulom: a fiatalok tömegesen fognak innen MEGSZÖKNI! És jól is teszik. Charlym 2010. 09. 24. 18:05 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

Vannak a cikkben jogos felvetések, mert mindent ez valóban nem old meg, de ezt nem is állította senki, hogy önmagában mindent megold. De azért ekkora hülyeséget leírni, hogy a több állampolgár nem oldja meg a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Legalább olvasna egy kicsit utána a szerző, hogy miről beszél. Egész Európa ezzel küzd, hogy 20 éven belül összeomlik a nyugdíj rendszer mert nem fizetnek be elegen.
Az elköltözni akaró hozzászólónak meg üzenem hogy Franciaországba és Németországba akkor ne menjen, mert ott már ez működik.
Egyébként meg eredményét tekintve mindegy hogy adót fizetnek a gyerektelenek vagy a gyerekesek kapnak adókedvezményt. De mondjuk ehhez már gondolkodni kell és a többségnek ezek szerint ez nem megy. Tana 2010. 09. 24. 18:00 Sértő tartalom? Értesítse a moderátorokat!

Javaslom azok a gyermektelen pedagógusok, védőnők, etc azon túl, hogy egyébként sem jogosultak semmilyen kedvezményre, még fizessenek duplán emelt adót is.Ha olyan bolondok, hogy a nem adózó, nem dolgozó, gyerekeikből megélő "szülők" gyerekeivel foglalkoznak reggeltől estig.

Mit nem adtam volna, ha gyerekem születhetett volna...s milyen nagy a kísértés néha, hogy kézen fogjak egy-egy végtelenül elhanyagolt gyereket, s elvigyem magammal.

Mellesleg: a gyerekek lehet, hogy sokba kerülnek (már akinek...) de örömforrás, s ha rendesen nevelik, a szülő jövőjének is biztosítéka. A gyerekteleneknek is össze kell valahonnan spórolni legalább annyit, hogy megfizethesse azt, aki az ágytálat alátolja, ha eljön az ideje.

Teljesen igaz, hogy nem elég a mennyiség, a minőségre sem ártana figyelni. Értem ezalatt, hogy mindenkinek legyen kötelessége - s lehetősége - valamit "letenni az asztalra", s máris kevesebb a gond. De attól, hogy a felnőtt korukban is eltartandók számát gyarapítjuk, senkinek nem lesz jobb


4.
 
 
0 komment , kategória:  Minisztériumi jelentések  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 31 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 4 db bejegyzés
e év: 11 db bejegyzés
Összes: 3057 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 172
  • e Hét: 2225
  • e Hónap: 6920
  • e Év: 118433
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.