Regisztráció  Belépés
bozsanyinemanyi.blog.xfree.hu
Legyen szíved, mely sosem válik kővé, legyen kedved, mely sosem gyullad haragra, és legyen érintésed, mely sosem bántalmaz. /Charles Dickens/ Bozsányi Lászlóné. Manyika.
1948.03.10
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 75 
Csak ember tűr...
  2017-11-26 15:44:07, vasárnap
 
  Csak ember tűr...

Szikrát vet még a kő is, ha verik,
éles szilánkja tőrként visszaszúr,
csupán az ember tűr gyalázatot,
s korbács alatt a háta meglapul.

Az eb, ha rúgják, az is visszamar,
a méh, ha űzik, fullánkjával öl,
virág is védi gyönge életét,
tövisével a rabló kézbe tör.

Csak ember tűr némán, hunyászkodón,
gyávábban, mint a virág és hangyanép,
s halott fövenyként, hangtalan terül
a láb alatt, mely a szívére lép.

Várnai Zseni




 
 
0 komment , kategória:  Várnai Zseni versei.  
Magányos ének.......
  2017-04-18 23:05:46, kedd
 
  Magányos ének, zengő, lázadó!

Esteledik. A mező énekel.
Fölharsant már az alkonyi zene
S a vadvirágos, nagy mező fölött
Élesen zeng a tücsök éneke.
Dalol a rét. Ó hallgasd, Kedvesem.
Mily álmosító, furcsa kórus ez.
Fáradhatatlan, el nem hallgató.
Míg nem a hajnal derengni kezd.
Ott lenn a rét és fönn a sárga hold,
E furcsa dal s a zúgó esti szél,
Csillámló víz és messzi csillagok.....
S a szívem is valami dalt zenél.
Hallga csak hallga! Mind egy ritmusom,
A nagy orschester egy ütemre zeng,
A szív, a szél, a tücsök kórusa
S a csillag is fönn ütemre kereng.
A nagy zene! Ó hallgasd, Kedvesem,
Valahol tán szívem mégis kicseng?
Mint csóvás csillag, égi lázadó,
Mely zárt köréből néhanap kileng.
Mert fáj az összhang, ez a lágy hínár,
Mely ritmusával mély ölébe csal,
Szívem megvérzem, szebb hogyha sikolt,
A kórusból egy hang, ha fölrivall
A tücsök szól, dalt őröl szüntelen,
Fáradhatatlan, mint egy nagy malom,
Aludj, szívem,aludj ez éjszakán,
És dallal ébredj piros hajnalon.
Mikor a nap bíborban földereng
S a kórus alszik,----mint pacsirtaszó,
Csendülj, szívem , a kék éterbe fenn,
Magányos ének zengő.....lázadó!

Várnai Zseni


 
 
0 komment , kategória:  Várnai Zseni versei.  
Ha simogatni tudna szavam..
  2016-01-06 10:24:51, szerda
 
  Ha simogatni tudna a szavam,
Mint lágy, becéző szellemkezek:
Szavak virágát hinteném rátok,
Hogy ne szenvedjetek.

Ha gyógyítani tudna a szavam,
Mint régi, titkos, nehéz balzsamok;
Ezernyi szóból szőnék most mesét,
Hogy meggyógyuljatok.

Ezernyi szóból szőnék most mesét,
Mely elzsongítna, mint egy nyári álom,
És elkendőzné a vérző valót;
Hogy ami fáj, az ne fájjon..

Várnai Zseni






Ó, mért nem tudtam...

Ó, mért nem tudtam, hogy mily drága kincs
kis életed minden suhanó perce.
Ó, mért nem tudtam, hogy mily mostohán
mérték nekem e tűnő drágaságot,
jaj, minden kis elszállott percet bánok,
amelyben nem fogtalak átkarolva.

Ha tudtam volna, hogy mi van megírva,
tiéd lett volna minden percem, órám,
most éltemet adnám, ha egy kis órán
veled lehetnék újra, rádfonódva.

Várnai Zseni


 
 
0 komment , kategória:  Várnai Zseni versei.  
Csak ennyi
  2015-12-17 21:42:58, csütörtök
 
  Én nem tudok építeni házat,
és nem tudok hidakat verni,
nem tudok ácsolni hajókat,
nem tudok földet bevetni,
nem értek a vas üteméhez,
és nehéz nekem az ásó,
s kohókat izzóra szítani
is nem nekem kijáró,
és sziklát se tudok törni.
Tornyot, a felhőkbe nyúlót,
és gépet, szárnyakon szállót,
acél húsából kígyókat,
és vasszörnyeteget, zihálót,
ó, bizony, én nem kovácsoltam,
s nem tettem semmi merészet,
ki kővel, vassal csatázol,
testvér, úgy csodállak Téged,
s szeretnék dalolni rólad.
De lássátok, reggelre kelve,
oly sok az én szegényes dolgom:
a szobámat tisztára söpröm,
s a kicsinyke ruhákat foldom,
megfőzöm az estéli étket,
puhára vetem az ágyat,
s altatódalt zöngicsélek,
mikor ők aludni vágynak,
és másnap ezt újra kezdem.
Én nem tudok semmi merészet,
az én hadakozásom csak ennyi,
akárha egy Óceán medrét
üresre akarnám kimerni,
az ujjaim között kicsordul
munkám gyümölcse, s utánam
nem marad se jel, se emlék,
se vasutam, se váram,
se hajóm, se hidam, se tornyom.
S kezem faragta márvány,
se kezem ihlette vászon,
egy messze, távoli jövőbe
a nevem nem világol,
csak foldom a kicsi ruhákat,
puhára ágyazok este,
s néha a felhőket nézem,
hogy jönnek, s szállnak messze,
az én hadakozásom csak ennyi.

Várnai Zseni


 
 
0 komment , kategória:  Várnai Zseni versei.  
Kései vallomás
  2015-12-11 09:23:00, péntek
 
  Uram, hallgasd meg könnyes asszonyod
kései, halk, szemérmes vallomását;
mert szívemet nehéz sejtelmek gyötrik
és estenden oly hosszasan sírok,
a lelkemben, jaj, ne legyen titok,
mit nem fürkészhet két drága szemed,
Uram, most átadom Néked a lelkemet:
Szeretlek, nagyon szeretlek.

Kény-kedvedre, úri kegyelemre
életem várát, ím, kezedre játszom.
Mim van nekem? pár könnyes írásom,
s mi vagyok én, bús, remegő gyerek,
a büszke, rátarti gerjedelmek
most lábaidhoz igyekeznek lágyan
s én sírok a szent, nagy alázkodásban:
hogy szeretlek, nagyon szeretlek.

Tudod, a lelkem most könnyekre hajló,
most sok biztatás, simogatás kéne,
valahol megbújni, panaszkodni félve,
ami majd eljön: a Sorsom elől,
hogy könnyebb legyen a Nehéz, a Bánat
s bátrabban menjek elébe az élet-halálnak,
s ne fájjon úgy, még az is, hogy szeretlek,
nagyon szeretlek.

Várnai Zseni


 
 
0 komment , kategória:  Várnai Zseni versei.  
Az alvó kertben
  2015-11-23 22:08:56, hétfő
 
  Csak halkan lépjél,Kedvesem,
a kerti úton nesztelen,
s hallgasd az édes őszi dalt,
ami a fák közt átnyilalt.

Csak hallga,hallga,Kedvesem,
levél zizeg ily kedvesen?
A szél susog,vagy lomb dalol?
Vagy egy bogár a lomb alól?

Figyelj,figyelj csak,Kedvesem,
az ősz suhan itt csendesen,
s ahova tündérujja ér,
aranyszín lesz a zöld levél.

Kék fátyol leng a távolon,
talán mindezt csak álmodom?
A kert is alszik,Kedvesem,
most halkan lépjél,nesztelen.

Várnai Zseni


 
 
0 komment , kategória:  Várnai Zseni versei.  
...,ősi vágy...
  2015-10-22 22:27:34, csütörtök
 
  Mint egy végtelen élő koszorú

Nagy,ősi vágy az asszonyok szívében,
hogy átöleljünk minden messzeséget,
hogy a szeretet forró kráterében
eggyé forrasszunk minden nemzetséget,
hogy ne legyünk már gyöngék,elhagyottak,
prédái a kegyetlen viharoknak,
mint a magányos országutak fája,
kell,hogy szívünk egymást megtalálja.
Ha bőrünk barna,sárga vagy fehér,
ereinkben egyként piros a vér,
s kezünk szorosan egybekapcsolódva
a földgolyót védőn körülkarolja,
mint egy végtelen,élő koszorú,
hogy ne lehessen többé háború!
mert úgy vagyunk,akár az anyaföld,
amely az élet magvaival áldott,
úgy szüljük jobbá,szebbé szüntelen
ezt a megsebzett,háborgó világot,
s jól tudjuk már,hogy mindenünk a béke,
százmilliók élünk,harcolunk érte,
s a vértengerből,mint egy új csoda,
kiemelkedett a nők homloka!
Lehull a fátyol,szellemünk szabad,
érik benne a tiszta gondolat,
s a tudás fénylő szárnyain lobogva,
erőnk a földet védőn átkarolja,
mint egy végtelen,élő koszorú,
hogy ne lehessen többé háború!
Izent a tavasz értünk,asszonyok,
mert tavaszodik szerte a világon,
magyar falvak,városok asszonya
galambot küld,hogy olajággal szálljon...
Kik annyi kínt és szenvedést megértünk,
ma fiainkban,lányainkban élünk,
s ők,mint megáradt,végtelen folyam,
mennek előttünk,zengve boldogan!
S ha bőrük barna,sárga vagy fehér,
ereinkben egyként piros a vér,
kezük szorosan egybekapcsolódva
a földgolyót védőn körülkarolja,
mint egy virágzó,élő koszorú,
hogy ne lehessen többé háború!

Várnai Zseni


 
 
0 komment , kategória:  Várnai Zseni versei.  
vers
  2015-08-07 09:09:54, péntek
 
  Ha simogatni tudna a szavam

Ha simogatni tudna a szavam,
Mint lágy, becéző szellemkezek:
Szavak virágát hinteném rátok,
Hogy ne szenvedjetek.

Ha gyógyítani tudna a szavam,
Mint régi, titkos, nehéz balzsamok;
Ezernyi szóból szőnék most mesét,
Hogy meggyógyuljatok.

Ezernyi szóból szőnék most mesét,
Mely elzsongítna, mint egy nyári álom,
És elkendőzné a vérző valót;
Hogy ami fáj, az ne fájjon..

Várnai Zseni


 
 
0 komment , kategória:  Várnai Zseni versei.  
Útszéli cserje
  2015-05-11 09:27:22, hétfő
 
  Itt is úgy van,
mint az emberi világban!
Az egyik fa már szinte égig ér,
a másik törpe, fanyar bogyókat érlel,
s azt tartják róla, hogy
semmit sem ér.

Tűzre se jó,
mert göbecses az ága,
ő tudja jól
s szerényen meglapul
az útszélen, hol szelek vitorláznak,
de az ég napja rásüt
vigaszul.

A pillék és a méhek látogatják
mert a virága csupa, csupa
méz...
körül zsongják s egymásnak
hírül adják:
- Ez egy jó fácska,
másfelé ne nézz!

Ő meg irul-pirul nagy örömében
és kivirul,
már szebb, mint aki szép,
fanyar bogyója
sötétvörösre érik,
a darazsak is döngik jó hírét.

Kis törpe fácska,
te csak ragyogj a fényben,
s birkózz, mikor a jégvihar
dühöng,
mikor tölgyek és jegenyék
meghasadnak,
téged ölel és megvéd az anyaföld...
Belőle lettél,
kicsinynek születtél
szélfútta magból, mint a
végtelen
változat itt a létező világban,
mint az örök törvények szerinti
Értelem!

Várnai Zseni


 
 
0 komment , kategória:  Várnai Zseni versei.  
.........Csak kis kitartás!
  2015-03-18 13:23:37, szerda
 
  Csak kis kitartás! - biztatom magam,
még futni kell, még minden messze van.
Szolgálj, szívem, még egy kicsit nekem,
jaj, meg ne állj az úton hirtelen,
sok a dolgunk még s nem mutathatom,
hogy a harcot már nem bírom nagyon,
és este, ha ágyamba roskadok,
érzem, nagyon, nagyon fáradt vagyok.

Kicsit nehéz volt, jól tudod, szívem,
elkoptunk, de ne sejtse senki sem,
higgyék csak azt: az óra jól ketyeg,
nem irgalmaznak ám az emberek,
csak hajtsd a vért, arcom piros legyen,
frissen induljak minden reggelen,
csak én tudom, ha ágyba roskadok,
estére már milyen fáradt vagyok.

Szemem árkos és ajkam szögletén
a két vonás már mély lett és kemény,
sokat sírtam; eső után a föld
ilyen barázdált, csapzott, elgyötört...
de ha mosolygok, mint ha nap kigyúl,
arcom hegy-völgye lágyan kisimul,
csak este, ha ágyamba roskadok,
érzem megint, nagyon fáradt vagyok.

Csak kis kitartás, - kipp-kopp... pontosan,
holnap sikerül minden biztosan,
a félúton, szívem, jaj meg ne állj,
kipp-kopp... tovább is híven kalapálj,
a hegynek föl kicsit nehéz az út,
szív kell hozzá, de aki odajut,
a csillagok közt csillagként ragyog...
csak este, este oly fáradt vagyok.

Sose pihentem, nem volt rá jogom...
Most meg-megállok s felfohászkodom:
- Ó Istenem, kicsit még el ne hagyj!
szegény szívem, te meg szaladj, szaladj...
Csak kis kitartás, még egy hős iram,
fussunk dalolva bátran és vígan...
de este már a dal is csak dadog;
altassatok el engem, csillagok!

Várnai Zseni



 
 
0 komment , kategória:  Várnai Zseni versei.  
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 75 
2017.12 2018. Január 2018.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 107 db bejegyzés
e év: 107 db bejegyzés
Összes: 12952 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 126
  • e Hét: 9989
  • e Hónap: 69624
  • e Év: 69624
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.