Regisztráció  Belépés
naca1022.blog.xfree.hu
"..Leginkább a pillangóhoz hasonlítok. Ha megpróbálsz birtokolni, kisiklok a kezeid közül. Ám ha szabadon engedsz, örökké hozzád repülök majd.." . Naca
1969.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
Ősz
  2009-09-25 18:58:59, péntek
 
  Pillangó falevélből

Az ősz egyik színfoltja a lehulló színes levelek, melyek újabb ihletet adnak az
alkotáshoz. Egy ilyen pillangós képet a kisebb gyerekek is könnyen elkészíthetnek.
A sok szép összegyűjtött leveleket újságpapír között préseljük le. A folyamatot
meggyorsíthatjuk, ha a leveleket két papír közzé téve levasaljuk.
Keressünk egy hosszúkás, keskeny levelet a testének, a szárnyainak pedig két nagyobb
és két kisebb, a testétől eltérő színű leveleket. Világos kartonra ragasszuk fel
először a szárnyakat, majd a testet. A pillangó csápját úgy alakítottam ki, hogy két
oldalra egy-egy kis levélszárat ragasztottam. A falevelekből ragasztott pillangó
keret nélkül is jól mutat, de egy kis ágkerettel érdekesebb. A kerethez megfelelő
hosszúságú ágakat rafiával, nyolcas kötéssel rögzítjük egymáshoz, a képet a keretre
ragasztjuk, majd néhány falevéllel díszítjük.






Termésfa

Apró szemű magokból, termésekből egyforma nagyságú csomagocskákat készítünk. Folpack
fóliából 8x8 cm-es négyzeteket vágunk. (Azért érdemes folpackot használni, mert az
jól összetapad.) Egy négyzetet a tenyerünkbe helyezünk, egy kanálnyit merítünk a
termésből, összefogjuk és szorosra csavarjuk. A különböző színű magokból fajtánként
3-4 csomagot készítünk. Két csomagot összefogunk, és cellux-szal összetekerjük őket.
Ez után egy-egy csomagot mindig hozzáfogunk és odaragasztjuk. Igyekezzünk úgy
összefogni a labdacsokat, hogy ne kerüljön egymás mellé két egyfajta mag. Egy
hurkapálcát közzé dugunk, betekerjük rafiával vagy kenderzsineggel. Egy megfelelő
méretű cserépbe állítjuk. Szúrhatjuk oázisba, vagy a cserépbe gipszbe is
állíthatjuk. A cserép tetejére különböző magokat szórunk. Cserép helyett
választhatunk kaspót is.


Egyszerű csuhébaba






Áztassunk be 10-15 percig 4 csuhélevelet. A végeiket vágjuk le. Egy 2 cm-es papír
vagy hungarocell golyót vonjunk be az egyik csuhéval úgy, hogy a selymes oldala
legyen kívül. Fogjuk össze, tekerjük meg és rafiával kössük össze. Egy másik levelet
hajtsunk ketté, helyezzük közé a fejet úgy, hogy a két vége érjen túl a fején.
A nyakánál kössük meg szorosan, és a túlérő részt hajtsuk vissza. Ez lesz a gallérja.
Ezt vágjuk körben egyenesre. A következő levélből kendőt kötünk a fejére. A kendőt hátul
csinosra vágjuk. A megmaradt levélből letépünk egy keskeny csíkot, és a baba nyakára
masnit kötünk. Végül filctollal megrajzoljuk az arcát.


Kukorica Marci



A kukorica figura elkészítéséhez nem kell különösebb kézügyesség. A kukoricát
héjastól törjük le. Áztassuk 10 percig vízbe, hogy a csuhé ne törjön össze. A csuhét
húzzuk fel, válasszuk ketté, a csúcsánál kössük meg rafiával. Ez lesz a füle. A
szemének barackmagot festettem fehérre, és a pisztácia héját feketére, majd egymásra
ragasztottam. A szemét megoldhatjuk még a kreatív üzletekben kapható báb szemmel is.A rafiát több szálával összefogtam, és a fejtetőnél megkötöttem. Ebből lett a haja.
Vastagabb szál rafiát zsinórrá sodortam, a két végére csomót kötöttem.
A kapott zsinórt megfelezve Marci hátához ragasztottam, ebből lettek a karjai. Az egyik kezét
csípőre tettem úgy ragasztom oda.Végül beleállítottam egy pálinkás pohárba.

Süni termésből







Ősz lévén, aktuális hogy a lehulló termésekből alkossunk valami kreatívat.
Például kis állatkát: Vágjuk ki közép barna kartonból a süni alakját. Ha nincs ilyen
kartonunk, akkor készítsük fehérből és fessük be. Rajzoljuk fel filctollal a száját,
szemét és az orrát. A szemének ragaszthatunk egy szem borsot, az orrának pedig egy
kicsivel nagyobb fekete termést.A süni hátát kenjük be ragasztóval, és egyenként ragasszuk fel a "kakastaréjt". A
ragasztást felül kezdjük, és sorban lefele haladunk, amíg az alját is be nem
ragasztottuk. Készítsünk egy kis támasztékot a hátához. Ehhez egy kis négyzet alakú
kartonpapírt a felénél éles késsel megkarcolunk, majd kettéhajtjuk. A négyzet felét
a süni hátára ragasztjuk, így a kinyíló fele szolgál támaszként. Íróasztalon vagy
polcon is jól mutat. Kedves ajándék lehet szüleinknek, barátainknak, vagy akár a
tanító néninek is.
 
 
0 komment , kategória:  Évszakok  
A borok történelme
  2009-09-14 11:15:19, hétfő
 
  A balatoni borok történelme

A Magyar Tenger, Közép-Európa legnagyobb tava, komoly és rendkívül
érdekes bortörténelemmel rendelkezik. Számomra mindig nagy élményt
nyújtott az itteni borokat kóstolni. Az egyik legérdekesebb és igazán
maradandó leírás, ami megjelent a Balatonról: Eötvös Károly Utazás a
Balaton körül című műve. A könyvben is tetten érhető történelmi múlt felé
mindig is nagy érdeklődéssel fordultam, sőt ezen keresztül kerültem
kapcsolatba a borral is.

Kezdetek

Számos európai ország szívesen emlékezik vissza a római időkre, ha
bortörténelemről beszélnek. De a balatoni borvidékek gazdagabb múltra
tekintenek vissza. Egyes kutatások szerint már a Krisztus előtti I.
században a kelták műveltek itt szőlőt és készítettek bort belőle. Ennek
legrégebbi emléke a Cserszegtomajhoz közeli Dobogó hegyen található. A
rómaiak szerették a bort és ahová mentek ott fontosnak tartották, hogy
legyen belőle kellő mennyiségű. A rómaiaknak a határt (limes), a Duna
jelentette, eddig tartott Pannónia provincia. Olyannyira sikeresnek
bizonyult számukra itt a bortermelés, hogy komolyan védeni kellett tőlük
hazai, Itáliai boraikat. Ez a védelem keményebb volt, mint a Habsburgok
vámrendelete... Domiciánus (Lex Dominatius rendelet) császár nem írta
be magát a Pelso melletti (a Balaton római kori neve) szőlészek szívébe,
ugyanis betiltotta a szőlők művelését, sőt kivágatta a jelentősebb
ültetvényeket - azzal a szándékkal, hogy megvédje az itáliai borokat.
Galérius terve pont ellenkező volt. Mégis, nem tudom, ha sikeredett
volna, mennyire örülnénk neki ma. Ő ugyanis annyira megszerette a Pelso
mellől származó borokat, hogy a Balaton lecsapoláson gondolkozott.
Ugyanis még több szőlőterületre akart szert tenni. Később Marcus Aurelius
Probus császár - aki egyébiránt a későbbi dél-magyar Szeremségből, a
Vajdaság területéről származott, és nem azonos a filozófus-császárral,
Marcus Aurelius-szal - állította helyre a rendet és a szőlőket
Pannóniában. Probus veszte éppen ez lett, hiszen katonáinak nem volt hol
harcolniuk, és mivel nem volt kedvükre a mezőgazdasági munka - végül
megölték saját császárukat. A mai magyar bortermelés hármas örökséggel
rendelkezik: egyrészt a magyarság magával hozott ősi belső-ázsiai és
Kaukázus vidéki hagyományai, másrészt a Pannon vidékről - főleg a Balaton
területéről - átvett és megmaradt gyakorlatok, harmadrészt a
térítő-tanító keresztény rendek és a bevándorló telepesek szőlőművelése
jelentik az örökségét.

Középkor

A Római Birodalom bukása és a kereszténység kezdete között a hunokat
fontos megemlíteni a témában, hiszen nem csupán, a magyarok ősei, de
komoly borkultúrával is rendelkeztek. Bár hiteles források csak arról
számolnak be, hogy Tokaj-Hegyalja környékén telepedtek meg, de Vindobonai
kalandozásuk során minden bizonnyal a balatoni bort is megismerték.
Magyarország középkori bortörténelmére - ahogy sok más európai államéra
is - a kereszténység alapvető hatással volt. Mielőtt ezt kibontanám,
engedjék meg, hogy eloszlassak egy tévhitet. Az ősi magyar vallás - amit
István korában még Koppány és társai hirdettek - nem volt igazán pogány:
ők is egy Istenben hittek és a bor nagyon közel volt az ő vallásukhoz is.
Hogy ez mennyire igaz, ezt ma a Balaton felvidéken lehet tapasztalni ahol
a Káli (Kál törzsfőről lett elnevezve) medence található. Ahogy
kialakultak az egyházi rendek úgy alakultak ki a borvidékek is. Nem csak
a kiváló védhetőség miatt alapítottak éppen Veszprémben püspökséget, de a
Balaton-felvidék - Csopak, Sümeg - jó borai, a szőlőművelésre kiválóan
hasznosítható táj is szempont volt. A középkor ezen szakasza egészen
Mátyás király haláláig, 1490- ig nagyon kedvezett nemcsak a balatoni
boroknak, de az egész ország borászatának. Mondhatjuk azt is, hogy
megszakítás nélkül építkezhettek, hiszen ekkor sem a tatárok sem más nem
zargatta a hajdani szőlőműveseket és vincelléreket. A történelem ezen
időszakában az egyik legsikeresebb bortermelő ország volt Magyarország.
Amikor az oszmánok - a köznyelvben törökök, ám hivatalosan Atatürkig nem
volt egyesült török nemzet - elfoglalták Budát és az ország középső
részét, egyes források a szőlő -, és bortermesztés teljes leállásáról,
mások csak stagnálásról beszélnek. Utóbbiak az oszmánoknak fizetendő
adókra hivatkozva azt állítják, hogy nem tiltották be teljesen a nekik
idegen ital termelését. Érdekesség, hogy például a sertéstartás is
ekkortájt indult meg: mivel a muzulmánok nem ehették, a leleményes
magyarok tartani kezdték a disznót.



Bajlós árnyak

Engedjék meg, hogy most átugorjak "a magyar nép vérzivataros századain"
(oszmán bukás, Habsburg kor), és inkább arról a veszélyről beszéljek, ami
szinte minden európai borvidéket érintett a XIX. század utolsó
szakaszában. A filoxéra (gyökértetű) apró kis kártevő, amely a szőlők
gyökerét pusztítja el, ezáltal megállítva a tőke életéhez fontos
tápanyagfelvételt. Egyetlen hely van, ahol nem érzi jól magát, a homokos
talajban annak magas kvarctartalma miatt nem tud megélni. De a balatoni
borvidékek talaja sajnos kiváló bázist nyújtott a filoxérának. Valahol
itt kezdődtek a bajok. A szőlők kezdtek eltűnni a legértékesebb
részekről, mert a gazdáknak nem volt módjuk az egyetlen lehetséges
megoldást alkalmazni (amerikai alanyra ráoltani a vitis viniferát). A XX.
században pedig a bajt tetézte a balatoni turizmus kialakulása. A
természet lassan, de biztosan átadta helyét az épületeknek, a legjobb
dűlők zöme pusztulásra lett ítélve. Szomorú ez, sőt az is, hogy az ország
szőlőterülete még ma is csökken. Filoxéra, nem fenntartható (ökológiailag
helytelen) turizmus megindulása - mindez nem volt elég: a kommunizmus
megjelenésével beindult a szőlő és bor tömegtermelése, és a termelési
szerkezet átalakulása is (újabb, értéktelenebb fajták telepítése a régiek
kárára). A borászati térkép még számottevő Kadarkáról számol be, és semmi
Olaszrizlingről a 19. században. A legjobb dűlők elvesztése is nagy
csapás - és még hosszan lehetne sorolni a negatív változásokat.
 
 
0 komment , kategória:  Évszakok  
Ősz
  2009-09-14 11:08:37, hétfő
 
  A szőlősgazda legfontosabb gazdasági és társadalmi eseménye

Szüret

A szeptember végétől novemberig tartó időszak legfontosabb
gazdasági, s egyben társadalmi eseménye a szüret. A parasztgazdaságokban,
a szőlőkben végzett más társadalmi munkákkal szemben ez társas cselekmény
volt, ezért is kapcsolódott hozzá a nap végén ünneplés, táncos mulatság.
Még ma is olyan eseménynek számít, amelyen rokonok, barátok, családtagok
összejönnek, s a közös munka mellett szórakoznak. Mikor kezdődött?

A szüret korábban az úgynevezett csíziós (vagy jeles napokhoz) kötődött.
Egyes vidékeken a 18-19.században határozott időpontot adott meg rá a
városi, vagy községi tanács, vagy a hegyközségi elöljáróság. Az időpont
meghatározása azért volt fontos, mert a földesúri járandóságot, a
bordézsmát így egyszerre tudták beszedni. A különböző szőlőtermő
vidékeken ezek az időpontok változtak, figyelembe véve az időjárási
viszonyokat és a különböző szőlőfajták érési idejét. Az Alföldön a
szüretkezdő nap általában Mihály napja, szeptember 29-e volt.
Erdélyben és a Dunántúl nagyobb részén Terézia napján (október 15.),
Erdélyben Gál napkor (október 16.), Borsod megyében Lukács napján
(október 18.), Kőszeg vidékén Orsolya napkor (október 21.),
Tokaj-Hegyalján pedig Simon-Juda napjáig (október 28.) kezdték meg a
szüretet.



Régen

A szüret a XVI. és XVII. században igazi sátoros ünnep volt, melyre még
a hadviselő vitézek is hazasiettek. Városaink statutumai szerint szüret
idején még a törvénykezés is szünetelt. A vidámság és a jókedv ütött
tanyát ilyenkor a szőlő koszorúzta hegyeken és szőlőskertekben. Hogy
imitt-amott verekedés és egyéb efféle csetepaté is folyt, mondanunk sem
kell. Az ilyesmi természetes következménye a huzamosabb borivásnak. A
régi szüreti rendszabások szerint az ilyen verekedő s káromkodó
atyafiakat menten lekapcsolták s furatossal jól megverték. Akik nagyobb
vétket követtek el, azokra nagyobb büntetés is járt. - írja Takács
Sándor.

A munka

A szüret általában zajkeltéssel indult, pisztolydurrogtatással, vagy
riogatással. Ezt követően indulhatott a munka. A szedők (lányok,
asszonyok) görbe késsel, kacorral (szőlőmetsző kés), vagy metszőollóval
vágták le a fürt nyelét. Gyűjtőedénybe tették a fürtöket. Ez vidékenként
változott. Lehetett vödör, kézi puttony, sajtár, szedőkosár stb. Amikor
az edény megtelt, a szedő kiáltott a puttonyosnak, aki a hátára vette - a
régen fa, ma már inkább alumínium - edényt, puttonyt, begyűjtötte a
szőlőt, s vitte a présházhoz. Préselés előtt összezúzták a szemeket,
régen taposva, manapság darálóval. Ezután kezdődhetett a borkészítés.


Szüreti szokások

A szürethez, mint általában minden betakarító tevékenységhez,
termékenységrítus (olyan szokás-cselekedet, amely elősegíti a több
termést) is tartozik. Göcsejben élt például az a szokás, hogy amikor
befejezték a szedést, akkor lemetszették a szőlővesszőket, s mindegyik
tőke tövére egy-egy szőlőszemet tettek, hogy következő évben jó legyen a
termés. A szőlőtermesztéssel kapcsolatos szokások nagy része azonban nem
konkrétan a szürethez, sokkal inkább a szőlő gondozásához kapcsolódott.


Az ünnep régen

Szüretkor megélénkült a szőlőhegy. A munkavégzés alatt is jellemző volt -
közösségi munka lévén - a tréfálkozás, az éneklés, a hangoskodás. Utána
azonban valódi ünneppé alakult a nap. A szüretelők a végzésnapon a
hegyről levonulva szüreti koszorút vittek a vállukon. Ez a koszorú fém,
vagy favázra aggatott szőlőfürtökből állt, amelyet búzával, vagy
szalagokkal, esetleg borosüveggel díszítettek. A feudalizmus idején a
menet ilyenkor a földesúr házához vonult köszönteni. Itt a dolgozók
verses rigmusokat mondtak, melyekben szót ejtettek a gazda fukarságáról,
vagy jószívűségéről is. A földesúr ezután megvendégelte munkásait, s este
általában táncos mulatságot is tartott. A szüreti felvonulás

A szüret befejezését nem csak a feudális időkben ünnepelték meg. Szüreti
felvonulás és bál sok városban még ma is van. A szerepköröket (bíró,
bíróné, csőszlányok, csőszlegények, kisbíró, táncmesterek) ma is
beöltözött szereplők alakítják. A menet fontos szereplője volt a múlt
században a borkirály, vagy bálkirály. Ő, illetve a családja volt felelős
az esti mulatság rendezéséért. A menet érdekessége az úgynevezett baksus
figurája, ami egy botra, vagy hordóra ültetett, piros ruhás férfibábu
volt. Alakja Bacchusszal, a görög mitológia boristenével ( másik nevén
Dionüszosz) hozható kapcsolatba. A szüreti menet jellegzetes figurái a
tolvaj és a csősz, akik veszekedésükkel szórakoztatják a közönséget, de
rajtuk kívül olyan beöltözött szereplők is jelen voltak, amilyen
alakoskodók (jelmezbe bújt, szerepet játszó figura) általában a farsangi
felvonulásokon szerepelnek. Ilyenek például a török, a szerecsen, a
vándorárus, az úrfi, a cigány, a medvetáncoltató stb. figurája.


Bacchus

Ez az istenség eredetileg nem görög, hanem valószínűleg keleti
isten lehetett, a Bacchus név ugyanis lüdiai eredetű. Kultusza azonban
már a legrégebbi görög időkben, s később az egész görög-római világban
elterjedt. Ő a szőlő, a bor, a mámor istene. Zeusz tette azzá, ugyanis
Dionüszosz volt, aki elhozta az első szőlővenyigét az embereknek. A
történet onnan kezdődik, hogy Héra féltékeny volt Dionüszoszra,
elpusztíttatta anyját, Zeusz ezért saját combjában hordta ki a magzatot.
Amikor Dionüszosz megszületett, Héra további üldözései elől Zeusz
parancsára Hermész a gyermeket Nüszába menekítette, s ott a völgy nimfái
elrejtették őt egy szőlőtőkékkel benőtt barlangban. Itt ízlelte meg
először Dionüszosz a bort, s innen vitte el az első szőlővesszőt Ikariosz
athéni pásztornak. Dionüszosz kultuszát kezdetben vidám, csendes
ünnepségek keretei között éltették, később azonban ezek hangos,
túlfűtött, erotikus éjszakai kicsapongásokká váltak, természetesen
bormámoros szereplőkkel.

A szüreti bál

Az iparosok, a szegények és a gazdalegények régen külön bálokat
tartottak. Később, főleg a kisebb településeken egy-egy nagyobb, közös
mulatságon ünnepeltek. A bálokban a szüreti menet szereplői tovább
viselték tisztségeiket. A csőszlányok és csőszlegények feladata például
az volt, hogy a külön erre a célra felaggatott, vagy dekorációként
használt szőlőfürtöket őrizzék. A bál folyamán ugyanis a résztvevők
ezekről "lopkodtak". Akit "lopáson" értek, azt "megbüntették". Bírságot
kellett fizetnie. Ezt a pénzt aztán a szervezők (korábban a borkirály,
vagy bálkirály) a bál rendezési költségeire fordította. Sok helyen
egyébként ez a szőlőlopás-játék még az 1970- es években is a szüreti bál
része volt. A szüreti mulatság általában reggelig is eltartott.

Szüreti nóták

A szőlő szedése közben sokat énekeltek, tréfálkoztak, hangoskodtak a
szedők. A munka végeztével a hegyről lefelé menet, vagy a szüreti bálon
is jellemző volt a nótaszó. A bálozók a táncok után, vagy azok szünetében
daloltak.
 
 
0 komment , kategória:  Évszakok  
Május
  2009-05-01 15:12:17, péntek
 
 





Miről álmodik egy patak?

Ha akarsz, fuvolázni megtanulsz.
Utánozni a vihart is lehet.
Milyen időt várhatsz, megtudhatod.
S a Holdba szállnak már az emberek.

De senki nem tudná megmondani,
hogy miről is álmodik egy patak.
És senki sem tudna teremteni
egy almát, egy fát vagy egy madarat.




 
 
0 komment , kategória:  Évszakok  
Tavaszi vers
  2009-04-11 06:36:25, szombat
 
  Csukás István: Tavaszi vers


Az ablakhoz nyomul az orgona,
az ablaküvegen át rám nevet,
amit nem tudok megunni soha,
a kékszemű tavaszi üzenet.

Gyerek leszek egy percre újra én,
örökzöld időmből kipislogok,
a létezés halhatatlan ívén
a teremtésig visszacsusszanok.

Boldog részecske, együtt lüktetek,
s kinyílok mohón, mint tavaszi ág,
ledobjuk, unt kabátot, a telet,
s szívemmel ver a születő világ.

Mert jó élni, e gyermeki hittel
így fordulok én is a fény felé,
s tudom, hogy majd a többi szelíddel
lelkem földi jutalmát meglelé!




 
 
0 komment , kategória:  Évszakok  
Tavasz
  2009-04-05 06:31:09, vasárnap
 
 



Bolyongsz, mint árva szél
a száj néma, csak a szem beszél
ez érdek és a békesség
csak belül vérzel
könnyed is csak belül égnek.
Ne lássák, hogy sírsz
ha kérdezik
mit mondanál,
hiszen úgysem érthetik.
Körbevesz álnok jószándék
és sok őszintének hazudott szó
gyakran úgy érzed
valahol máshol volna jó.
Néha a szívedbe mar
talán Te sem vagy különb
ilyenkor önmagad is
messze elkerülöd.
Ne higgy a reménytelen pillanatnak!
Ne higgy, adj esélyt még magadnak!
Csak néhány év az élet,
csak néhány pillanat a boldogság
de a remény újra éled,
ha valaki kedvesen szól hozzád!



 
 
0 komment , kategória:  Évszakok  
Hóvirág
  2009-04-02 08:43:13, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Évszakok  
Vers
  2009-04-02 08:28:36, csütörtök
 
  Komáromi János
Néhány versrészlet


"Vannak álmok
amelyek örökké élnek,
nem fakulnak,
nem enyésznek.
Kísértenek egyre,
újra meg újra.
Hívnak álarcok
mögé bújva.
Követném őket
mennék előre.
De nem tudok!
Szükségem van új erőre!"





 
 
0 komment , kategória:  Évszakok  
Valaki hiányzik
  2009-04-02 08:19:30, csütörtök
 
 



Harcos Katalin
Valaki hiányzik

"A szívem fölött elsuhant egy árnyék;
Valaki hiányzik, valami fáj még;
valószerűtlen, zord messzeségben
valakit várnék, de el sosem érem.

Valaki alszik; álmatlan álmot.
Nem ismeri még a csodás világot,
amit a szívem nekem teremtett
s álompermettel dúsan telehintett

Valaki moccan. . . álmodik mégis?
Talán mellette ott vagyok én is?
Karjába bújnék, ölelni vágyom,
de távol van tőle az én világom...

Valaki néha nagyokat sóhajt...
valamit suttog... valakit óhajt.
Megszeretgetném, hogyha tehetném,
hogy boldog legyen, csak azt szeretném.

Valaki itt van... álmodom álmát...
én már meglestem az ő világát.
Titkon velem van megint az éjben,
s ajkam a csókját ízlené éppen.

Valaki mégis karjába kapna
egy titokzatos, szép pillanatra.
Valakit hívok, valakit vágyok...
kísértenek most szerelmes álmok.

Valaki elment, de visszavárom.
Nélküle üres az én világom.
Valamit titkon megsúgok csendben:
boldogok lennénk szép szerelemben... "
(Harcos Katalin)










 
 
0 komment , kategória:  Évszakok  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 474 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 110
  • e Hét: 110
  • e Hónap: 2234
  • e Év: 33281
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.