Regisztráció  Belépés
bossi.blog.xfree.hu
Kút fejemből születtek ezek az írások. Mottóm: "Vedd a kezedbe ezt a könyvet, ha elolvasod, meglásd, hogy a lelked mennyivel lesz könnyebb." ... Bossányi Kálmán Miklós
1954.10.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/10 oldal   Bejegyzések száma: 90 
Előszó
  2014-05-16 11:19:16, péntek
 
 
Tisztelt olvasom. Novellám, egy történetről szól, melynek a címe:

FEGYVER.

E címhez, azon kívül, hogy a Magyar Néphadseregben volt kötelezően fegyver a kezemben, ezen kívül nem vagyok a híve. Nem volt, és remélhetőleg nem is lesz, tulajdonomban. Veszélyes szerről írok, ez sem volt, és nem is lesz.

Miért pont erről?

Szinte látom, hogy megkérdezed.

Válaszom csak annyi, hogy a mai Világban, sajnos elterjed, terjesztése is. Segítettek a hírek, újság cikkek is adták a témát hozzá.
Így hoztam össze a novellát.

Csak a fantáziám műve az egész történet. Amikor írtam e történeket, azokat a nevek használtam fel, ami a naptárban, azon a napon szerepelt. Kivéve egy kolléganőm engedélyezte, hogy a nevét beleírhatom a történetbe.
Tehát, a történet fikció műve.

Köszönöm, hogy figyelmet fordítasz a művemre.
Jó, olvasást!
Szerző.
 
 
0 komment , kategória:  Fegyver  
1. fejezet
  2014-05-16 11:04:36, péntek
 
  Kísérlet.

Asztalon a papír, rajta ez a szöveg olvasható, vastag ceruzával, és jól láthatóan.

Meguntam az Életem itt hagyok Rátok mindent, szerettelek Titeket, de már nem bírom tovább.
Károly.

Károly a megtöltött fegyver a halántékához emeli, bal mutató ujja a ravaszon, szép finoman húzza hátra, készül, hogy tervét végrehajtsa, ekkor nyílik az ajtó, és Klári kiált!

- Kari Ne!

Karcsi oldalra néz, és látja, hogy Klári szeméből elő jött a könny.

- Kérlek NE! - mondja Klári még egyszer.

Karcsi elengedi, a ravaszt szépen leteszi a fegyvert az asztalra, két kezét a fejéhez emeli, letörli a könnyeit, asztalhoz nyúl, hogy a papírt összegyűrje. Előveszi az öngyújtóját, és meggyújtja a papírt, hogy Klári ne olvassa el a búcsú levelét. A hamu a hamutálba esik.
Ez szörnyű, hogy még ez sem sikerült, nem vagyok én ember, hogy még ezt sem tudtam megcsinál. Sopánkodik félhangosan Kari.
Klári oda rohan hozzá, és átöleli.

- Miért csináltad?
- Szeretlek.
- Tudom.
- Hát akkor miért? - újból kérdi Klári.
- Nem tudom.

Klári kérdően néz fel Karira. Szemeiből még folynak a könnyek. Kari lenéz Klárira, és letörli a könnyeit.
Rendben van. Többé nem csinálom. Mondja halkan, szinte suttogva. A fegyveremet is visszaadom a rendőrségnek. Nem kell.
Klárin, most látszik egy kis mosoly az arcán, most már boldog, hogy megmentette szerelmét.

A lenti ajtócsikorgásra lettek figyelmesek. Megjött a gyerek. Gyerek, most már mosolyog Kari is, hisz már felnőtt tizenkilenc éves. Mire ezt kimondta, Péter már fent volt a felső szinten a szobába.

- Apa mit csináltál?
- Semmit fiam, nyugtatta Klári a fiát. Egyet nyelt felnézett a férfira, és ezt mondta fiának. Éppen, éppen a-hangja kissé elcsuklót-, azt magyarázta el, hogy hogyan kell a fegyvert összeszerelni.

Ránézett a hamutartóra.

- Hát az?
- Az egy számla, ami már egyszer befizettünk, és még egyszer kiküldték, hogy fizessük be.
- Ugye Klári?
- Igen.

Kari lenézett, és megpuszilta az arcát.
 
 
0 komment , kategória:  Fegyver  
2. fejezet
  2014-05-16 11:01:05, péntek
 
  Döntés.

Peti az Apára nézett.

- Ugye Apa nem? -még mindig nem hitt Apjának
- Nem, hidd el hogy nem. Nem tudnék ilyet tenni. Hidd el fiam.

Ez már teljesen megnyugtatta a fiút.
Eldöntöttem, hogy visszaadom a fegyvert a rendőrségnek. Már nem kell. Nem szolgálok, nem vagyok már hivatásos. Úgyhogy holnap reggel visszaviszem az ezredes elvtársnak a fegyvert. Evvel a mondattal az egész Családot megnyugtatta.

Másnap.

Tóth Károly nyugalmazott rendőr őrnagy telefonon felhívja, és bejelentkezik Bocskai László ezredesnél.

- Ezredes elvtárs Tóth Károly nyugalmazott őrnagy vagyok.
- Szervusz, őrnagy elvtárs, miben segíthetek.
- Szeretnék egy időpontot kérni, ha ráérsz, csak pár percet rabolnék el az napodból.
- Bármikor jöhetsz, szeretettel várlak. Intézkedem, hogy ha megjelensz, akkor azonnal kísérjenek fel
hozzám.

Fél óra múlva kopogtatnak az ezrede ajtaján. Belép a tizedes.
- Ezredes elvtárs jelentem Tóth Károly elvtárs kér bebocsátást.
- Küldje be.
Ajtón belép Károly.
- Szervusz, Tóth elvtárs.
- Ezredes elvtárs kérek.
Ezredes int, felejtsük el a formaságot, Neked már nem kell Károly. Parancsolj, mutat rá a fotelra, foglal helyett. Leültek a dohányzó asztalhoz.
- Mi járatban vagy erre felé, miben segíthetek?
- Károly még mindig picit rémült, alig tudja elkezdeni a mondókáját. Nem tudja, hogy hogyan szólítsa az ezredest, mert nemigen voltak Ők jó viszonyban egy mással.
- Nyög már ki.
- Hát csak annyi lenne, egyet nyel, de folytatja, hogy elhatároztam, hogy visszaadom a szolgálati fegyveremet.
- De hát miért, és jól meg gondoltat?
- Nyugodtabban szeretnék élni a családommal, elszeretném felejteni a szolgálati időmet, amit itt töltöttem. Tejesen civil állampolgár szeretnék lenni, a szó szoros értelemben.
- Válaszod, és az elhatározásodat sajnálattal elfogadom, és köszönöm, hogy behoztad a fegyvert.
- Károly átadja az ezredesnek a fegyvert.
- Remélem, a kettőnk közötti barátság azért megmarad a civil életben is. - mosolyog Bocskai.
- Persze. - feleli rá Károly.
- Ne haragudj, de most távoznák, mert a családdal nyaralni megyünk, és oda lent várnak. (füllentett.)
- Persze nem tarthatlak itt. Jó nyaralást kívánok. Egy utolsó kézfogás, és Károly távozott az irodából.
Kilép az épületből és egy nagyot kiállt:

S I K E R Ü L T.

A járó kelők az utcán rá néztek, őrült. Ők nem tudták, hogy Károly miért ilyen boldog. Régebben ezt nem tudta, és nem is merte megcsinálni. Most elhatározta, hogy tervét véghezviszi, és megtette.

Boldogan ment haza, és délután, mikor Klári, és Peti hazajöttek a munkából örömmel közölte, hogy bent járt Bocskainál és visszaadta a fegyvert.
Másnap összecsomagoltak, és Balatonfenyves felé vették az irányt. Boldogan ott töltötték a nyár egyik hónapját. Mindent elfeledve, teljesen ki kapcsolódva, csak úgy hárman szabadon.
 
 
0 komment , kategória:  Fegyver  
3. fejezet
  2014-05-16 10:58:58, péntek
 
  Kérés.

Három hónap múlva:

Bocskai az irodájából telefonom hívja Tóthékat. Telefon kicsöng, de senki nem veszi fel a készüléket.

Hol a fenébe lehet ez a Tóth, miért nem veszi fel ezt a kurva telefont - bosszankodik Bocskai.
Újra tárcsáz, de semmi, megpróbálja még egyszer, de most sem veszi fel a készüléket senki.
Mérgébe a dohányzó asztalra nagyot üt, a fenébe, mikor most kellene a szakmai tapasztalata, akkor
nincs a vonal másik végén, - őrjöng - és az asztalra csap. Akkorát, hogy a hamutartó is megemelkedik,
majd újra visszazuhan.

Egy óra múlva újra tárcsáz. Elhatározta, hogy a negyedik csengésnél abba hagyja, és már többé nem fogja keresni Tóthot. Készülék kicseng. Egy, kettő, hár....om, né.... már majd nem letette, mikor megszólalt egy női hang.

- Halló, tessék Tóth lakás.
- Jó napot, Bocskai ezredes vagyok a rendőrségtől, és Károlyt keresem.
- Mindjárt hívom.
- Kari, keresnek a szervtől - kiabál Klári.
- Ki?
- Valami Bocsai vagy Bocskai, a fene se tudja.
- Fenébe mit akar?
- Azt nem mondta - feleli Klári.
- Szervusz, Károly, Bocskai vagyok.
- Szervusz, László, miben segíthetek?
- Károly, arra szeretnélek megkérni, hogy ha tudnál, akkor befáradnál hozzám a kapitányságra, hétfőn.
- Már nem tartozom Hozzátok Laci.
- Tudom, tudom, csak bajban vagyok és a Te szakmai tapasztalatod kéne ebben az ügyben, ha
segítenél?

Kari, Klárira néz, aki a beszélgetés alatt ott állt mellette, megvonja a vállát, tanácstalan Klári súgja Karcsinak, menj, be, segíts neki.

- Laci, akkor hétfőn reggel kilencre elmegyek Hozzád.
- Köszönöm szépen.
- Szervusz.
- Szervusz, akkor hétfőn.

Leteszik a készüléket. Mi a fenét akar ez a Bocskai, hiszen mondtam neki a múltkor, hogy már befejeztem a tevékenységemet a rendőrséggel. Kari, bemész, meghallgatod, esetleg ha úgy látod, akkor segítesz, és hazajössz. Nyugtatja Klári Kareszt. Ne idegeskedj, nem éri meg.
 
 
0 komment , kategória:  Fegyver  
4. fejezet
  2014-05-16 10:57:01, péntek
 
  Rábeszélés.

Az ezredes, mikor letette a kagylót akkor már tudta, hogy ez nehéz dió lesz. Tudta, hogy Károly, ha valamit elhatározz, akkor Őt nehéz meggyőzni, de a nyomozás, és a siker érdekében meg kell próbálni, hogy elfogadja a számára az új kihívást. Miután így töpreng, hogy hogyan kezdje el, és hogyan kérje meg a nyugállományban lévő / volt / őrnagyot, a hűtő szekrényhez megy, és kiveszi a behűtött Whyskis üveget, tölt a poharába egy kicsit és megissza.
Majd leszól az ügyeletre.
Ügyeletes felveszi a kagylót, bejelentkezik.
Bocskai utasítja, az ügyeletest, hogy ha Tóth Károly nevű illető megérkezik, és Őt keresi, azonnal engedjék fel. Nem kell felkísérni az irodájába.

Két óra múlva Károly megérkezik. Ügyeletes az utasítás szerint jár el. Bocskai ajtaján kopogtatnak.

- Tessék - kiszól Bocskai.

Ajtó kinyílik, belép Károly, farmernadrágban, kockás rövid ujjú piros mintás gyűrt ingben, /ami a nadrágból ki van hajtva/ szandálban.
Károly, de jó, hogy itt vagy, és látlak. Kari ránéz az ezredesre, kissé mosolyog. - ez már gyanús, ez már megint meg akar kérni valami szívességre, mint múltkor. - Elmélkedik magában.
Nagyon jó színed van. Látom teljesen pihent vagy. Vállon veregeti László, Karit.
Igen, jól telt a nyár. Végre együtt volt a család, és nyugodtan pihentünk.
László nehezen kezdi el a mondókáját. Megkínálhatlak valamire, iszol valamit, egy kis Whyskit?

- Nem, kocsival jöttem, tudod, ez már a jogsimba kerülhet, ha iszom, már nem vagyok rendőr.
- Hagyd már. - mosolyog László.
- Megvan még a jó öreg tragacs.
- A Zsigulira gondolsz?
- Igen.
- Hány éves már az autód?
- Most öt. Bocsáss meg, de ugye nem ezért hívattál, hogy az autóm felől érdeklődjél.
- Nem, igazad van.

Ezredes tölt, egy limonádét Karcsi poharába, magáéba pedig egy kis Whyskit.

Egészségedre. Kicsit isznak a poharakból, majd László egyet nyel, és elkezdi a mondókáját:
Karcsi emlékszel ég a tavalyi esettünkre. Melyikre?
Arra a sikkasztásra, amikor a férfi megszökött a kezünk közül külföldre, de az Interpoltól megkaptuk a jelentést, hogy hazajött, de nem találjuk sehol se. Ha jól tudom, akkor a Te ügyed volt. Már rémlik valami.
Károly, arra szeretnélek megkérni, hogy segíts.

- Laci, elméletben kéred vagy gyakorlatban is.
- Mi az én szerepem, ha elvállalom?
- A Te szereped, mint külső, nyomozást segítő tiszt.
- Ha igent mondok, mekkora a beleszólásom, és az irányításom.
- Teles mértékben Te vagy az irányító tiszt, és alád van rendelve egy fiatal nyomozó őrnagy.
- Megismerhetem a fiatal tisztet?
- Természetesen.
- Elvállalod a feladatod, Karcsi?
- Laci, ha beszéltem az őrnaggyal, akkor mennyi gondolkodási időm van a feladat elválására.
- Mivel az idő sürget, így 24 órát kapsz.
- Így, jó lesz.
- Megfelel.
- Kezet fogtak a mielőbbi viszont látásra. Bocskai utána szólt, hogy majd hívjak, ha az őrnagyot
kihelyezik a kapitányságra.

Károly a kocsi motorját beindítja, és hazafelé vette az irányt.
 
 
0 komment , kategória:  Fegyver  
5. fejezet
  2014-05-16 10:54:10, péntek
 
  Hazafelé.

Kari a kapitányságtól 20 km-re lakott. Az út egy része erdő szélén vezetett, ez kb. egy 5 km-es szakasz volt. A KRESZ táblán feltolt tüntetve a vad veszély. az egyik kanyarból
jött kifelé, amikor egy fiatal őz ugrott át a kocsi motorház tetején.

- Kurva életbe, már csak ez hiányzott. - káromkodott - István a barátja, / Vadász társaság elnöke / aki az "anyós" ülésen volt, azt mondta Karcsinak.
- Nyugodj meg, elrendezzük.

Fékezett, pár méter után megállt. Kocsiból kiszálltak, az őzt megnézték, sérülése nem volt. Az állat kicsit zihált, megnyugodott, felállt, és tovább szalad.
Kocsin semmi nyom nem volt az ugrásnak. Beültek, megbeszélték az esetet, Istvánt elvitte a vadászházhoz, és hazafelé vette az irányt, óvatosan vezetett.
Otthon, vacsora után elmesélte, hogy hogyan járt, majd szólt, ha keresi a rendőrségtől a Bocskai, akkor szóljanak neki azonnal.

- Apa, elvállaltad? - kérdezte Peti.
- Még nem fiam, először beszélek a fiatal őrnaggyal, és utána döntök, hogy igen, vagy nem.
- Kari, ha elvállalod, akkor mi lesz? - kérdi Klári
- Ez annyira fontos Neked?
- Nyugi, csak kérdeztem, mielőtt még dühbe jönnél.
- Bocskaival azt beszéltük meg, hogy megismerem az őrnagyot, beszélgetünk, és ...
- Szereped? - szól közbe Peti.
- Várj, folytatom, tulajdonképpen a teljes felelősség az övé én csak, mint rányitó veszek részt a
szereposztásban.
- Akkor hogyan kerül ki a Főiskoláról, ha ezt sem tudja megoldani.
- Na, most ülj le fiam mellém. - szólt Károly- Ha valaki kikerül az iskolapadból a nagy büdös Életbe, amikor az első feladatot megkapja, biztos, hogy nem tudja megoldani. Teljesen más az elméleti, és a szakmai gyakorlat. Iskolában bábukkal, rajzokkal játszik, készül fel a tanuló tiszt, de kint az Életben más, kint igazi élőlények vannak, akik még vissza is lőhetnek. Tehát, a tisztnek nincs szakmai tapasztalata.
- Érted?
- Most már értem, Apa.

Beszélgetés után nyugovóra tértek.
 
 
0 komment , kategória:  Fegyver  
6. fejezet
  2014-05-16 10:51:38, péntek
 
  Társ megismerése, tényállás rövid ismertetése.

Két nap múlva, reggel 8 órakor szól a telefon. Kari a fürdő szobából jön ki, derekán a törülköző, kezében a fogkefe, épen fogat mos, mikor meghallotta a csörgést.
- Halló!
- Te vagy az Károly, Bocskai vagyok.
- Igen, fogat mosok.
- Be tudnál jönni 10 órára, mert akkor jön hozzám az új kolléga.
- Persze, eszek egy pár falatot, és indulok.
- Köszönöm, szia.
- Szia. - Ez hamar ment - gondolja magába Károly.

Peti, be kell mennem, szólj Anyádnak, hogy elmentem, jó! - Péter most kelt fel - Apa szólok. - válaszol vissza. Vigyázz magadra.
Beült a kocsiba, és a kapitányság felé vette az útirányt.
Lépcsőn felfelé haladva találkozott régi barátjával, Dénes János hadnaggyal. Egy pár szót váltottak, majd egy mástól elköszöntek, és ment az ezredes irodája felé.
Ajtóhoz ér.
Kopog. - Egy hang a szobából, Lacié. - Tessék.
Benyit.
Gyere - gyere csak beljebb, invitálja Bocskai, Károlyt.
Asztalnál egy fiatal hölgy társaságával ül az ezredes.

- Lányod?
- Nem. -feleli.
- A hölgy az őrnagy.
- Hölgy feláll, feszesen kihúzza magát, és jelentkezik.
Tóth őrnagy, szolgálatra jelentkezem, nevem Rózsa Hilda, rangom őrnagy.
- Pihenj, jaj, bocsánat. -szólal meg Károly a meglepetéstől, én már nem tartozom az állomány soraiba.
- Tudom, az ezredes elvtárs, már ezt jelezte felém.
- Akkor már ez, is meg van. Már nem zavarlak Titeket, beszélgessetek csak nyugodtan. Úgy is van dolgom a Városban. -szólalt meg Laci, és Károlyra mosolygott. Kifelé menet az irodából még egyszer visszanéz, kezével int, csak nyugodtan Karcsi, csak nyugodtan.

- Ne haragudjon, -szólal mag a meglepődéstől Karcsi - teljesen mást vártam.
- Gondolom, hogy egy férfit várt őrnagy elvtárs.
- Kérem, Hilda ezt hagyjuk, nem tudom, hogy tegező viszonyba lehetünk egymással, vagy nem?
- Egész nyugodtan, Károly
- Köszönöm, Hilda.

Akkor térjünk a tárgyra. Két éve 1968 szeptemberében a recski bánya vállalatnál egy nagyarányú sikkasztás történt, gyilkossággal egybekötve. Az Illetőnek sikerült elmenekülnie, kértük az Interpool segítségét, és most mondta az ezredes elvtárs, hogy megfigyelték, és visszajött hazánkba. Akkor Már majd nem mindent tudsz. Igen. Károly folytatja, az illető hazánkban bujkál valahol. Valószínűleg még Recsken van a bányában. Ennyi röviden a tényállás. Ha kíváncsi vagy a többire,
itt vannak az akták, az íróasztalon, nyugodtan olvasd át, s jelezd, ha csinálhatjuk az akciót, a körözött személy elfogására.

Továbbá tájékoztatlak, Hilda, hogy a nyomozást, és az elfogást Te vezetett, én csak tanácsadó, és idéző jelbe segítő társad vagyok. Ha mód van rá, az akcióban, gyakorlatban nem szeretnék részt venni, csak elméletben.

- Hilda, így megfelel a felállás.
- Természetesen Károly, köszönöm előre is, hogy mellettem kitartasz, és segítesz.
- Akkor Hilda jó munkát, az akták elő készítve. Telefonszámom leadva. Bármikor szólhatsz.
- Rendben Károly, átolvasom őket, és utána egyeztetünk.
- Hilda várom a hívásodat.

Kezet fogtak, elköszöntek egymástól, és távozott az épületből Karcsi.
 
 
0 komment , kategória:  Fegyver  
7. fejezet
  2014-05-16 10:40:50, péntek
 
  Akció csoport kijelölése.

Károly miután elhagyja az épületet, befordul a sarkon, és beleütközik volt barátjába, Dénes hadnagyba.
- Szia, már mész.
- Igen, mert még kell mennem a Postára, és bevásárolnom is kell.
- Irigyellek Téged barátom. - mondta e kedves szavakat János.
- Miért is?
- Mert egy fiatal csinos lánnyal dolgozol együtt.
- Jani, így hozta az élet. - feleli viccesen Károly.
- Tényleg csinos a Hölgy, ezt meg kell jegyezni, hogy nagyon csinos. Kár, hogy nem vagyok fiatal,
mint Te barátom.
- Na, de már megyek, mert nálunk hamar zárnak a boltok.
- Szia.
- Szia.

Miután Károly hazament, elintézte dolgait. Ez idő alatt Hilda elolvasta az aktákat, és jelentette Bocskainak, hogy felkészült a feladatra.
Bocskai visszahívta Károlyt, hogy holnap reggelre legyen bent a kapitányságon.

Vacsoránál Kari elmesélte a történteket a családjának, és elmondta, hogy már reggel visszakel menni Pestre, a kapitányságra, mert úgy néz ki, hogy beindul az akció.

- Apa a nő, a társad, hogy néz ki? - kérdi Péter.
- Csinos a Hölgy.
- Nana, még féltékeny leszek. - mondja nevetve Klári.
- Milyen, hogy néz ki? - mond, Apa
- Jó rá nézni, kellemes külső, fél hosszú vörös hajú, Hölgy. Ja és még ebhez annyi, hogy őrnagyi rangban van. Ennyi elég legyen, mert lekel feküdnöm, mert holnap kezdődik a megbeszélés.

Másnap reggel Károly 8 órára már a kapitányságon van. Benyit a szobába, ott van Bocskai ezredes, Rózsa őrnagy, Dénes hadnagy.

- Jó reggelt!
- Neked is Károly, már vártunk feleli Bocskai.

Akkor, ha megengeditek, átevezem a szót, tehát mindenki tudja, hogy miről van szó, nem kell ecsetelnem a történetet. Következő a kép az Akció parancsnok Rózsa Hilda őrnagy, helyettes Dénes János hadnagy, és nem utolsósorban, mint tanácsadó, vagy ha akarjátok, mint tapasztalt öreg róka, aki a segítségetekre lesz barátunk Tóth Károly.
Megkérlek titeket, hogy üljetek össze, és beszéljétek meg az akció "forgató könyvét".
Sok szerencsét, az akciótokhoz, fogjátok el, és gyertek vissza épségben.

Bocskai elköszönt mindenkitől, és távozott a szobából.
 
 
0 komment , kategória:  Fegyver  
8. fejezet
  2014-05-16 10:37:22, péntek
 
  Keresés.

Az akció csoport leutazott Recskre, mert azt a hírt kapták, hogy az emberük kik el kéne, fogniuk a recski Lakócsa érc bányában bujkál. Megérkezésük után, kapcsolatba léptek a bánya vezetővel, aki a különítményt a bánya tiszt alá rendelte. Bánya tiszt kiürítette a bányát. A munkások kijöttek a vájatból.
Fegyvereket betárazták, még egy utolsó gyors megbeszélés.
Rózsa őrnagy kiadta a parancsot, az akcióra.

- Várjanak. -szólt a bánya tiszt
- Miért, hát nem itt van az, akit keresünk?
- De.
- Hát akkor, mi a probléma? - kérdezte Hilda
- Tudják, hogy merre kell menniük?
- Le a bányába.
- Jó le, de merre mennek, tudják?
- Igazából nem. -feleli Rózsa őrnagy.
- Na látják, mert a bányának két aknája van, az I-ső, és a II-dik. Ezek fúrt járatok, amelyek a föld alatt legyező alakban van kialakítva, melyeknek hossza 87,5 km-r, és ezekből 550 db van. Na, most kérdem, hogy merre felé, és melyikbe menjünk? - tájékoztatta a csoportot a bányatiszt.

- Ez nem semmi, ide nyom kereső kutya kell.
- Hívom azonnal Bocskait.
- Hilda bement a Bányaigazgató szobájába, és telefonált Pestre, a kapitányságra. Elmondta, amit a tiszt mondott, és kért egy nyom kereső kutyát, ha lehetséges a Kántort.
- Köszönöm Rózsa őrnagy a jelentést, és holnap reggel küldöm Kántort.
- Köszönöm ezredes elvtárs.

Addig a bánya termelését leállították, és a helybeli rendőrség emberei vigyáztak a bánya bejáratára.
Különítményt a közeli vendégházba elszállásolták.
 
 
0 komment , kategória:  Fegyver  
9. fejezet
  2014-05-16 10:35:24, péntek
 
  Akció.

Az akció csoport leutazott Recskre, mert azt a hírt kapták, hogy az emberük kik el kéne, fogniuk a recski Lakócsa érc bányában bujkál. Megérkezésük után, kapcsolatba léptek a bánya vezetővel, aki a különítményt a bánya tiszt alá rendelte. Bánya tiszt kiürítette a bányát. A munkások kijöttek a vájatból.
Fegyvereket betárazták, még egy utolsó gyors megbeszélés.
Rózsa őrnagy kiadta a parancsot, az akcióra.

- Várjanak. -szólt a bánya tiszt
- Miért, hát nem itt van az, akit keresünk?
- De.
- Hát akkor, mi a probléma? - kérdezte Hilda
- Tudják, hogy merre kell menniük?
- Le a bányába.
- Jó le, de merre mennek, tudják?
- Igazából nem. -feleli Rózsa őrnagy.
- Na látják, mert a bányának két aknája van, az I-ső, és a II-dik. Ezek fúrt járatok, amelyek a föld alatt legyező alakban van kialakítva, melyeknek hossza 87,5 km-r, és ezekből 550 db van. Na, most kérdem, hogy merre felé, és melyikbe menjünk? - tájékoztatta a csoportot a bányatiszt.

- Ez nem semmi, ide nyom kereső kutya kell.
- Hívom azonnal Bocskait.
- Hilda bement a Bányaigazgató szobájába, és telefonált Pestre, a kapitányságra. Elmondta, amit a tiszt mondott, és kért egy nyom kereső kutyát, ha lehetséges a Kántort.
- Köszönöm Rózsa őrnagy a jelentést, és holnap reggel küldöm Kántort.
- Köszönöm ezredes elvtárs.

Addig a bánya termelését leállították, és a helybeli rendőrség emberei vigyáztak a bánya bejáratára.
Különítményt a közeli vendégházba elszállásolták.
 
 
0 komment , kategória:  Fegyver  
     1/10 oldal   Bejegyzések száma: 90 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 23 db bejegyzés
e év: 196 db bejegyzés
Összes: 1480 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 69
  • e Hét: 839
  • e Hónap: 6589
  • e Év: 50077
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.