Regisztráció  Belépés
zozhyka.blog.xfree.hu
Legyek álmod és megfejthetsz,legyek rózsa és szerethetsz!Legyek az út és elviszlek,legyél igaz és elhiszlek! Zozhyka ...
2010.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 33 
Máré vára és környéke
  2012-01-26 08:28:59, csütörtök
 
 
Máré vára és környéke Saját videótáramba teszem ezt!
feltöltve: 2012-01-26 08:27:20
feltöltő: zozhyka
nézettség: 520
szavazatok: 1
kommentek: 0
kulcs: facebook, like, Mecsek, Máré, vár,
kategória: felnőtt
leírás: Máré vára és környéke

URL:  

Küldöm ismerőseimnek!
Tetszik a videó! Szavazok rá!


 
 
0 komment , kategória:  Magyar várak  
Magyar várak: Siklósi vár
  2010-05-16 12:02:39, vasárnap
 
 



A Mecsek déli lábainál, egy kisebb magaslaton láthatóak Siklós várának teljes épségben lévő pártázatos falai, melyek oltalmazóan fogják körbe az emeletes palotaszárnyakat.

Legrégebbi épületrészeit a déli lakószárny pincéjében derítették fel a régészek, ez lehetett az egykori oklevelekben említett Kán nembeli Gyula nádor leszármazottai által emelt korai vár magja. A birtokuk után magukat Siklósinak nevező nemesi család lakta, szolgaszemélyzetével egyetemben. Siklóst is a tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülöttének tarthatjuk. Jelentős erődítményt formálhatott, mert 1316-ban még a Kőszegi nemzetség csapatai sem tudták ostromban bevenni. A Siklósi család 1387-ben szembefordult a magyar trónra kerülő Luxemburgi Zsigmond királlyal, aki ezért hűtlennek nyilvánította őket, várbirtokukat elkobozta tőlük. Néhány esztendővel később a nagyhatalmú Garai bárói család tulajdonába került át, akik jelentős mértékben kibővítették területét, de még az alatta meghúzódó mezővárost is kőfallal kerítették körül. 1401-ben az ország főnemesei fellázadtak Zsigmond uralma ellen, akit Visegrád után a siklósi várban őriztek. Mivel azonban a bárók nem tudtak megegyezésre jutni, végül a helyi földesúr, Garai Miklós tanácsára visszahelyezték uralkodói méltóságába. Zsigmond nem felejtette el nagyúri támogatóját, akivel ligát kötött, majd ennek megpecsételésére a király és Garai báró feleségül vették Cillei nagyúr két leányát. 1440-re már kiépültek védőművei, melyeket az Ulászló király táborát erősítő Hunyadi János erdélyi vajda sem tudott bevenni. A Garai főnemesi család kihalta után Mátyás király Corvin János liptói hercegnek juttatta, de már a XVI. század elején a Perényi főúri család lakta épületeit. 1543-ban Szulejmán szultán óriási serege alig háromnapnyi viadal után bevonult falai közé. 1686-ban a Budát visszafoglaló Habsburg sereg hadjárata idején szabadult fel az Oszmán Birodalom megszállásától, katonai jelentőségét csak a Rákóczi-szabadságharc után vesztette el véglegesen. Császárhű birtokosai miatt nem robbantották fel, de belső lakóépületeit jelentős mértékben átformálták a barokk formavilág jegyei szerint.

1828-tól a Batthyány család a tulajdonosa, majd Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg. A II. Világháború után egy évtizedig gazdátlan volt, majd csak az 1955-ben elkezdődő régészeti feltárás és helyreállítás után kapta meg jelenlegi szerepét. Nagy történelmi időket látott falai között vármúzeumot, szállodát és éttermet rendeztek be.







 
 
0 komment , kategória:  Magyar várak  
Magyar várak: Simontornyai vár
  2010-04-26 12:28:21, hétfő
 
 



A tolnai dombság területén a középkorban széles mocsaras völgyet alkotva kanyargott a Sió, melynek árteréből kiemelkedő egyik szigetén emeltette földesúri szállásul a vár korai magját Döröcske nembeli Salamon fia, Simon báró.

Az 1341-ben királyi kezelésbe került váruradalmat Nagy Lajos juttatta adományként a bizalmas udvari hívei közé tartozó Lackfi főnemesi család kezébe. A főúri család vesztét az okozta, hogy Luxemburgi Zsigmond került a magyar trónra. Zsigmondtól fokozatosan eltávolodtak, majd a törökkel vívott vesztes nikápolyi csata után nyíltan is Nápolyi László trónkövetelő táborához csatlakoztak. Így 1397-ben sorsuk bevégeztetett, a szlavóniai Körös városában az uralkodó hívei rájuk rohantak és meggyilkolták mindkét Lackfit, a birtokaik után Simontornyainak és Csáktornyainak nevezett férfiúkat. Az uralkodó meghálálta a trónja megtartásáért elkövetett gaztettet, így rövidesen Simontornya váruradalmát Kanizsai János esztergomi érseknek és rokonainak adományozta. 1426-tól ismét a királyé, aki zálogba adta a Garai famíliának, kiknek tulajdonában maradt egészen férfiágon való kihalásukig. Fénykora a XVI. század első évtizedére tehető. Ekkor emelték téglából a vaskos öregtornyot, mellette az új kaputornyot, de a palotaszárnyak is reneszánsz homlokzatot kaptak, bábos korláttal ékesítve. Inkább minden kényelemmel ellátott főnemesi rezidenciának, mint várnak számított, így az ország középső területeit viharos gyorsasággal megszálló török csapatok 1544-ben könnyűszerrel elfoglalták. A hosszú török uralom végét Badeni Lajos őrgróf seregének felvonulása jelentette 1686 szeptemberében, mivel a vár kicsiny védőserege meghódolt előttük. A XVIII. század elején tervbe vették felrobbantását, de a Habsburg-hű Styrum-Limburg család kérelmére épségben hagyták. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban ismét ágyúdörgéstől, fegyverzajtól vált hangossá a vár tömbje, ami többször is gazdát cserélt a hadiszerencse forgásának köszönhetően.

Miután a harcokban már nem volt többé feladata, előbb bőrgyár működött, majd szükséglakásokat alakítottak ki falai között. Végül az 1974-ben kezdődő régészeti feltárás és helyreállítás óta ismételten látogatható a történelmi viharokban oly sokat szenvedett középkori vár.







 
 
0 komment , kategória:  Magyar várak  
Magyar várak: Siroki vár
  2010-04-10 11:46:43, szombat
 
 



A Mátra keleti részén egy magányos vulkáni hegycsúcs tör az égbolt felé, rajta Sirok várának falaival. Az országot romlásba döntő tatárjárás elmúltával a környező vidéket uraló Aba nemzetség tagjai szemelték ki maguknak a kihűlt vulkáni hegyet, hogy szakadékos peremét erős kőfallal körülvéve, lakóhelyül használhassák.

A XIV. század elején kénytelenek voltak behódolni a felvidéki vármegyékből saját magántartományt erőszakkal létrehozó Csák Máté oligarchának, így a továbbiakban őt szolgálták fegyvereikkel. 1320-ban ostrommal foglalták el Anjou Károly király csapatai, az erről szóló oklevél az első írásos feljegyzés róla. Domoszlai Miklós királyi várnagy kétezer aranyforint értékben kijavította a sérüléseit, amiért az uralkodó zálogba adta neki a váruradalmat.
A XV. században jutott a Guthi Ország főnemesi család kezére, akik közül Mihály úr viselte Hunyadi Mátyás király uralkodása idején a nádorispáni méltóságot. A következő évszázadban már a török hódítás réme fenyegette ezt a vidéket is, így Kristóf úr parancsára egy alsóvárral erődítették meg a sziklacsúcsot.

Ennek falait olaszbástyákkal tagolták, aminek lőréseiből tűz alá vehették a rohamozó ellenséget. Ám hiába az erős kőfalak, ha a helyőrsége kis létszámú, vitézségük, pedig még csekélyebb! Erről írtak a régi krónikákban, miszerint a hadászatilag elsőrangú Eger várának 1596-os török általi elfoglalása után a közeli Sirok, Szarvaskő és Cserépvár védői ellenállás nélkül futottak ki posztjaikról. Helyüket török zsoldosok foglalták el, akiknek legfontosabb feladatai közé tartozott a környékbeli lakosság adóztatása és a magyar végvárak mögötti rablóportyák végrehajtása. A hódítók gondot fordítottak a siroki várra, melynek külső falait egy lebontott templom köveivel vastagították meg.

Sirok várának utolsó ostromát a Rákóczi szabadságharc idején, omladozó falai közé magukat befészkelő labancok kifüstölése jelentette, amit 1710-ben Réthey Ferenc egri vicekapitány fegyveresei végeztek el. A következő évszázadokban gazdátlanul pusztultak falai, az időjárás rombolta tető nélküli épületeit. Reménysugár megmentésére az 1960-as években csillant fel, amikor az Egri Múzeum régészei feltárták a vulkáni tufába vájt járatait. A helyreállítására csak az 1990-es esztendőkben tettek lépéseket, napjainkban már jól járható műút vezet fel a Várhegyre, ahol az alsóvár falait konzerválták.





 
 
0 komment , kategória:  Magyar várak  
Magyar várak:Szarkavár
  2010-04-01 19:42:33, csütörtök
 
 



Budapesttől északnyugati irányban, a zöldellő pilisi hegyek gyűrűjében egy kisebb, meredek oldalú dombon emelkedik Solymár középkori erőssége, amit a néphagyomány Szarkavárként emleget.

Múltjáról a korabeli oklevelek mellett a régészeti kutatás tárgyi emlékei alapján ismerhetünk meg fontos részleteket. I. Lajos király uralkodása idején a legfontosabb királyi tisztségviselők közé számítottak a Lackfi család tagjai, akik 1355-ben vásárolták meg ezt a területet. Rövidesen felépítették a kis alapterületű kővárat, hogy budai tartózkodásuk idején szállásul szolgáljon számukra. 1396-ban azonban a Lackfiak szembeszálltak Zsigmond királlyal, és ezért - azon kívül, hogy vezetőiket legyilkolták -, birtokaikat is elveszítették.

A király később feleségének, Cillei Borbálának adományozta Solymárt, kárpótlásul annak a házasságtörése miatt régebben lefoglalt délvidéki birtokaiért. A középkor további évszázadaiban a Korbáviai és a Rozgonyi família birtokában volt, jelentősége főként abban állt, hogy az ország politikai és gazdasági szíve, a budai királyi vár közelében feküdt.

1440-ben ostrommal foglalták el az ellenpárthoz tartozó birtokosától a lengyel származású I. Ulászló király táborához tartozó fegyveresek. Négy esztendő múltán a Czudar család zálogba adta a Rozgonyi famíliának. Egy 1449-es feljegyzés szerint rövid ideig Hunyadi János kormányzó uralta, majd királyi kegyként Garai László nádorispán szerezte meg. A Garaiak férfiágon való kihalása után Mátyás király törvénytelen kapcsolatból született fiának, Corvin János liptói hercegnek adományozta oda, tőle 1490 után Ráska Balázs főnemes ragadta el.

Az erődítményt már az 1526-os mohácsi csata után jelentősebb pusztítások érték a környéken fosztogató török és tatár lovas csapatoktól, de végleges romba dőlése csak az 1541-es budai megszállás után következett be. Maradványait a 18. században letelepülő németajkú (sváb) lakosság hordta el.

Szarkavárat csak az 1930-as évektől kezdte kutatni Valkó Arisztid műkedvelő régész, majd az 1990-es esztendőktől indultak el a tényleges feltárás és helyreállítás nagyszabású munkálatai. Lassan napvilágra kerültek a hosszúkás ovális alakú várfalak, melyek több lakóépületet és egy vaskos öregtornyot öveznek, a várudvaron létesített mély kúttal. A jórészt már restaurált várfalak méltó környezetet biztosítanak a település által szervezett kulturális rendezvények számára.







 
 
0 komment , kategória:  Magyar várak  
Magyar várak: Somogyvár
  2010-03-30 22:22:39, kedd
 
 



A Balaton déli partjának vizei, nagy kiterjedésű mocsarai a középkorban egészen a somogyi Kupavárhegynek nevezett magaslatig terjedtek.

Itt volt szállása Koppány vezérnek, akit Géza fejedelem halála után fia, István a 997-ben győzött le. István - már mint megkoronázott magyar uralkodó - 1002-ben a somogyi földek népeit egyházi tizedfizetés szempontjából a szentmártoni (pannonhalmai) apátság alá rendelte.

Somogyvár jelentős szerephez jutott 1091-ben, amikor I. László király Szent Egyed tiszteletére e helyen alapított egy bencés apátságot, aminek anyaegyháza a franciaföldi Saint Gilles-i kolostor volt. A 13. századig csak francia szerzetesek éltek falai között, fénykorában mintegy 15-20 barát mondhatta itt az imákat, rajzolhatta a díszes kódexeket és dolgozhatott nagy területet magába foglaló kertjében. Alig négy esztendő elteltével ide temették el az alapító uralkodót, hogy majd néhány évtized múltán Nagyváradra szállítsák át.

A régészeti feltárások szerint a földvár nyomvonalát követve alapozták meg azt a vastag külső téglafalat, aminek oltalmában évszázadokig háborítatlanul élhetett az egyházi közösség. A 13. század végén a Dunántúl urai, a Kőszegiek foglalták el fegyverrel, majd 1316-ban sikeresen ostromolták meg és vették birtokukba Károly Róbert csapatai. A békésebb évtizedekben ismét egyházi jellege került előtérbe. Több olyan magánoklevél is előkerült az idők folyamán, amely azt bizonyítja, hogy Somogyvár a korabeli jogrendben fontos szerepet játszó hiteles helyként is működött.

1410-ben Zsigmond király a Marczali családnak adományozta mind a kolostort, mind a virágzó mezővárost, ezzel a nagyhírű bencés épületegyüttes magánföldesúri függésbe került. A szerzetesi közösség létszáma is egyre fogyatkozott, majd végső romlását az 1543 körül megjelenő török csapatok okozták, akik ellenállás nélkül szállták meg épületeit, melyeket erődítményül használtak.

Somogyvár a közeli Öreglakkal együtt nézett farkasszemet a királyi Magyarország végvárrendszerével, oszmán helyőrségének feladata a mögöttes hódoltsági vidékeknek a magyar vitézek betöréseitől való védelme volt. 1686 őszén a Budát felszabadító Habsburg csapatok bevonultak Somogyba is, ám a katonai jelentőségét vesztett erősség téglafalait - az omladozó apátság épületeivel együtt - a betelepülő lakosság nagy részben lebontotta, építőanyagul használva lakóházaihoz. A Szent László királyunk alapította bencés kolostor maradékát csak az 1970-es években megkezdődő régészeti feltárás hozta a napvilágra, ahol napjainkban a dicső király szobra fogadja a történelmi emlékhelyet felkereső látogatókat.







 
 
0 komment , kategória:  Magyar várak  
Magyar várak: Somoskői vár
  2010-03-16 18:24:15, kedd
 
 



Sorozatomban elérkeztem az egyik kedvenc váramhoz a Somoskői várhoz.A vár a határtól kb.30 méterre található sajnos szlovák oldalon.De mivel ősi magyar várról van szó nem hiányozhat ebből a naplóból.A várról külön weboldalt is csináltam,ha érdekel a bejegyzés végén kattínts a linkre!

Somoskő vára a magyar -szlovák országhatárt jelző kerítés túloldalán, a kicsiny település fölé magasodó vulkáni csúcson található.

Korai vármagját a vidéken birtokos Kacsics nemzetség emeltette a XIII. század második felében. Az Árpád-házi uralkodók férfiágának kihalását követő anarchikus belháború idején a nemesi család kénytelen volt behódolni Csák Máté tartományúr előtt.

A korabeli oklevelek szerint Anjou Károly serege 1320-ban foglalta vissza a Csák birodalomból Fülek és Sirok várait, ekkoriban kerülhetett királyi kézbe a somoskői várbirtok is. A győztes uralkodó kedvelt hívének, Szécsényi Tamás bárónak adományozta, kinek leszármazottai egészen a XV. század közepéig lakták épületeit.

A török hódítás fenyegető vihara a következő évszázadban érte el Nógrád vármegyét, ekkor kerültek a közeli Salgó és Fülek végvárai a ,,pogány" seregek hatalmába. Somoskő helyőrsége majd két évtizedig kitartott a két ellenséges vár között. Az Oszmán Birodalom hadai végül 1576-ban rövidebb ostrom után elfoglalták, így egészen 1593 őszéig lengette a szél a török lófarkas zászlót tornyai felett. Ekkor helyőrsége a közeledő királyi sereg elől gyáván megfutamodott.

A következő időszakban, jelentős mértékben átépítették védőműveit, például ekkoriban emelték a hatalmas ágyútornyait.
Végső romlását az 1682-es füleki ostrom idején, a környéken portyázó lovasok okozták, akik felgyújtották épületeit, s ezzel végképp elvesztette hadi fontosságát. Az 1840-es években erre járt Petőfi Sándor és a következőket írta róla az Útirajzokban: ,,Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van."

További romlásának az 1970-es években megkezdett helyreállítási munkálatok vetettek véget, melyek - Szlovákia önálló állammá alakulása után - sajnálatos módon félbeszakadtak.

Link (Sajnos nem mindig münködik az adott oldal szerverhibája miatt,ezért majd idővel elköltöztetem egy másik oldalra.











 
 
0 komment , kategória:  Magyar várak  
Magyar várak: Soproni vár
  2010-03-14 18:52:23, vasárnap
 
 



Sopron hazánk északnyugati csücskében található. Az Alpokalja térségében már a Római Birodalom idejében is virágzó település létezett, a borral, étolajjal és borostyánkővel kereskedő lakosság által megalapított Scarbantia városa.
A régészeti feltárások nyomán napvilágra kerültek a hatalmas faragott kövekből emelt, félköríves tornyokkal tagolt ovális alakú városi védőművek alapfalai. 450-körül Attila hun fejedelem hadjáratában romba dőlt a rómaiak városa, melynek maradványaira települt meg a Kárpát-medencében új hazát találó magyar lakosság. Az István király által létrehozott központosított államhatalom alapját jelentő vármegyei ispánságok egyikét, a római alapfalakra épített facölöpökből gerendás szerkezetű és földdel kitöltött ispánsági vár jelentette. A feltárások arra utalnak, hogy a XI. század elején viharos erejű támadás során égett le ez a sáncvár, így akár köthető III. Henrik német-római császár 1044-es hadjáratához is, amikor megdöntötte Aba Sámuel magyar király uralmát. A későbbi helyreállítások során már erős kőfalat emeltek a ,,vörös sánc" tetejére, ami jelentős akadályt képezett a nyugatról támadó ellenséggel szemben. Az Árpád-házi királyok uralkodásának további évszázadaiban is jelentős határvárnak számított, de biztonságos falai között a lakosság fejlett polgári településen tudott élni. II. Harcias Frigyes osztrák herceg, kihasználva, hogy a magyarok királya vereséget szenvedett Muhi mezején, fegyvereseivel elfoglalta Sopron határvárát. Csak a következő esztendőben sikerült annyi katonaságot összegyűjteni IV. Béla királynak, hogy a bitorolt területeket visszavegye. A jórészt német ajkú polgárság a középkorban teljesen kiépítette a háromszoros városfalakat, melyekbe csak két jól őrzött kaputornyon keresztül lehetett bejutni. Az 1526-os mohácsi csata után ez a vidék rövidesen Habsburg Ferdinánd fennhatósága alá került. Bocskai István felkelő hajdúi 1605-ben sikertelenül ostromolták, de Bethlen Gábor erdélyi fejedelem előtt megnyitották a városkapukat 1619-ben. Az utolsó katonai események a kuruc szabadságharc időszakában játszódtak körülötte, de az erős védőművei mögött védekező császári helyőrséggel Vak Bottyán kuruc generális katonái sem bírtak 1705 végén.
A XVIII. században megkezdték a katonai jelentőségüket vesztett városfalak és bástyák lebontását, maradékait az 1960-as években restaurálták. Megtalálhatjuk a falakat a polgárházak között, belső udvarok mélyén hangulatos, múltidéző sétánk alkalmával.







 
 
0 komment , kategória:  Magyar várak  
Magyar várak: Sümegi vár
  2010-03-08 20:28:38, hétfő
 
 



A Balaton-felvidék nyugati részén, a környező tájegységből kiemelkedő magányos hegycsúcs tetejét koronázza meg Sümeg vára.

IV. Béla király parancsára a veszprémi püspök erős kővárat emeltetett a sümegi hegyen. A XIV. század elején a Dunántúl korlátlan hatalmú oligarchái, a Kőszegi nemzetség ragadta magához, uralmukat csak 1318-as győztes hadjáratában döntötte meg Anjou Károly. 1440 nyarán az Erzsébet királyné-párti nemesek ostrom alá vették az Ulászló király táborához tartozó püspökség sümegi várát, amit azonban sikeresen megvédelmezett az őrség. Rövidesen megépítették a külsővárat, így Sümeg a környék legerősebb kővárává fejlődött. Sümeg jelentőségét csak fokozta, hogy a veszprémi püspök is ide húzódott vissza székhelyéről, amit 1552-ben elfoglaltak a ,,pogány" hadak. 1553-ban emelték a legkorszerűbb védőművét, a több emeletes, vastag falú Kövess-bástyát. 1605 tavaszán a Habsburg ház zsarnoksága ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes hajdúserege megszállta a várat, ahol meggyilkolták Újlaky Miklós veszprémi püspököt, majd a fejét legurították a hegyoldalon. Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított falai között még lőport is gyártottak a harcoló katonaságnak. Hadiszerencséjük hanyatlásával 1709-ben ágyúlövés nélkül feladta kuruc katonasága, épületeit négy esztendő múltán egy hadgyakorlat ürügyén felgyújttatta a császári parancsnokság.

A gazdátlanná vált védőműveket az időjárás vasfoga a lakossággal karöltve évszázadokon át rombolta, mígnem az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és megóvása. A Balaton-felvidék legjobban helyreállított középkori kővárában minden nyáron színpompás várjátékokkal idézik fel az egykori vitézek életét.







 
 
0 komment , kategória:  Magyar várak  
Magyar várak: Kulavár
  2010-03-03 20:45:40, szerda
 
 



Szabadbattyán - Kulavár

Székesfehérvár városától déli irányban, a középkor folyamán áthatolhatatlan ingoványos területet borított el a Sárvíz folyó, melynek egyetlen természetes átkelőhelyét a Szabadbattyán települése melletti gázló alkotta.

A régészeti kutatások szerint már a XIV. században királyi vámhelyet állítottak fel ezen a helyen, majd őrsége számára emelték a zömök, támpillérekkel támogatott vastag falú őrtornyot. Hadi alkalmazására csak a XVI. században került sor, amikor a hadászatilag fontos Székesfehérvár 1543-as ostroma és bevétele után a hódító török csapatok Battyánt is megszállták. A nagyobb létszámú helyőrség befogadására a mocsaras talajba levert fatörzsekből álló palánkfalat készítettek, melyet kívülről vizesárok is oltalmazott. Egy 1568-as zsoldlista szerint a védőseregét 109 főnyi zsoldos alkotta, kiket gyakran megtámadtak a környékbeli királyi végvárak vitézei. Mint a török uralta Fehérvár egyik elővárának, feladata főként a nagyobb Habsburg csapatok érkezéséről történő híradás volt, hogy a fehérvári bég felkészülhessen a védelemre. Sorsa mindig a sokkal jelentősebb Fehérvártól függött, így 1601 szeptemberében ismét a keresztény katonaság vonult be falai közé, majd annak következő évi sikeres ostroma után a török csapatok. Evlia Cselebi török világutazó az 1660-as években ezt jegyezte fel itt jártakor: ,,E vár Székesfehérvárnak az előpajzsa az ellenséggel szemben s katonái naponta három-négyszer is harcolnak az ellenséggel, mert a Sárvíz folyón való átmenetelre más út nincsen. E folyón átmenőktől a vár katonái vámot szednek, ha a várat ostromolják, Fehérvárról egyszerre odajönnek és megszabadítják." Véglegesen csak 1687 októberében sikerült falai közül kiűzni a hódítókat, helyüket a Fehérvárt blokád alá vonó Habsburg zsoldos sereg foglalta el.

A palánkvárat elpusztították az időjárás viszontagságai, míg a háromemeletes kőépületben gabonaraktárt alakítottak ki a helybeli lakosok. Korszerű műemlékvédelmi feltárására és helyreállítására az 1970-es években került sor. Ma már Fejér megye törökkori életét bemutató kiállítást láthatunk a sok véres harcot megélt falak között.







 
 
0 komment , kategória:  Magyar várak  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 33 
2017.03 2017. április 2017.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 568 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 49
  • e Hét: 331
  • e Hónap: 3081
  • e Év: 13695
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.