Regisztráció  Belépés
zozhyka.blog.xfree.hu
Legyek álmod és megfejthetsz,legyek rózsa és szerethetsz!Legyek az út és elviszlek,legyél igaz és elhiszlek! Zozhyka ...
2010.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
Májusi ének
  2010-05-01 17:10:19, szombat
 
 



Csobog már a kis patak,
Zöld a lomb, a rét;
Méhe zsong, virág fakad,
Szellő zúg mesét.
Illat száll, madár dalol,
Felhőtlen a táj.
Halljátok-e gyermekek?
Hív a napsugár!

Hív az erdő, hív a völgy,
Hív a szép határ:
Menjetek vidulni hát,
Míg virít a nyár.
Szedjétek gyümölcseit,
Míg felétek int,
Míg az őszi hervadás
Itt nem lesz megint.

Ha megvirrad keleten
S fölsuhan a Nap,
Hálaima mondásra
Ne légy hallgatag;
És este se késlekedj
Fohászt zengeni
Ahhoz, ki a föld porát
Átmelengeti.

Ahhoz, ki a hó alól
Zöld tavaszt fakaszt
S tarka nyárrá bűvöli
Halkan a tavaszt.
Ahhoz, aki őszt ad és
Őszre szép telet,
Áldásokkal hintve be
Földi életed.

(Piován Győző)
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Tavaszutó-Ígéret hava
  2010-05-01 17:08:22, szombat
 
 



Hajnalra ,,kinőtt májusfák körül
bódítón leng az orgonaillat,
és száz kíváncsi szem kutat, vallat,
hogy hány legénynek hány leány örül?

A gyöngyvirágot egy gyors fuvallat
rezgeti meg, majd elszelel felül,
és fittyet hányva, gúnyosan elül,
mint nem remélt, halk szavú sugallat.

Piroslik már az első cseresznye,
remek retekkel rakva rogy a pult.
Ám füstölőre még szükség lehet,

ha túl hidegek most a reggelek,
de Szervác, Pongrác, Bonifác kimúlt,
és átballag a Nap az Ikrekbe.

(Kisszőlősi Szánthó Lóránt)
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Sorsom tengerében
  2010-04-05 20:09:56, hétfő
 
 



Engedd, hogy sorsom
tengerében
lemerülve újra
lássalak,
hogy könnyektől kisírt
szememben
még egyszer, tisztára mossalak,
hagyd, hogy kivénhedt
testem
tested közegébe
térjen,
lelkem kérges
palettáján
a fény árnyékot
vessen,
mint templom harangja
a méla esti csendben
úgy kopognék hozzád
tiszta szerelemmel.

Nincs már göröngyös
út életem alkonyán,
itt állok simítón,
gyöngéden
várok rád,
élesztem tüzedet, mit
hazugság hamvasztott,
gyötrő látomásom
annyiszor rád
akasztott,
ne told el feléd
nyújtott kezemet,
az idő elszállt, már
kicserepesedett,
bűnöm, ha volt, érte
testem szenvedett,
erőm véges
senki mást nem
szeretett.

Most kérlek hát-
adj még nekem boldog
éveket!

(Szilágyi Tibor)
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Április köszöntő verssel
  2010-04-01 19:02:24, csütörtök
 
 



Április
Fodrozódó vízen ring az április.
Benne szunnyad lelkem kis
Lángja, mit lengő viharlámpa
Szór szét az éjszakában.
Amikor árnyas estéken jártam,
Derengő hajnal világított
S lelkes pillangók szálltak ott.

Nem tudtam megfogni egyet sem, féltem.
Ami kedves volt, védtem.
Én mindig védtem, ki kedves volt...
Talán akkor vétkeztem.
Április zsenge füve közt léptem,
Szép koszorúval felaggattam
A lelkem. Mindent odaadtam.

Hát nem kell...? Mindent odaadtam érted.
Ezt kiáltani félted?
Április, oldozz fel e teher
Szörnyű súlyától, kérlek.
Engemet most ők bolondnak hisznek,
Ki nem járt soha árnyas erdők
Felé. Nem intettek legelők.

Hát ezért volnék én bolond? Április,
Segíts, egy merengő kis
Dalt kiáltanék, de nem tudok.
Gúnyt űznek ők belőlem
Bilinccsel fonják körül a fejem
És hiába menekülnék, félek,
S többet tőlük nem remélek.

(Bíró Krisztina)
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Március
  2010-03-01 08:21:01, hétfő
 
 



A föld alól a gyors csirák
kidugják fejüket,
a fák, mint boltos áruját,
kirakják a rügyet,
kamaszok arcán pattanás,
férfiajkon a csók,
mind egy repeső kapkodás
a szoknyák lobogók,
s már itt és ott fölhangzanak,
elűzve kínt, fagyot,
a szívbe húzódott szavak,
eszmék és kardalok.

József Attila
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Búcsú a téltől
  2010-02-28 19:45:01, vasárnap
 
 



Ébred a nap szórja sugarát,
vörösen izzik a horizonton át.
Bárányfelhőkel játszik a szél,
búcsút int végre a borongós tél.

Nem lesznek ködös hajnalok,
csak tiszta égbolt, virág illatok.
Harmat csepp hintázik az ágon,
nyugalom csend honol a tájon.

Szerelemről mesél a kis patak,
kanyarogva folyik a fák alatt.
Virágkoszorú borítja a fákat,
a lepkék a virágokra szálnak.

A szívünkben ébred a szerelem,
az új tavasz hozza el nekem.
Emlék marad csupán a fagyos tél,
szerelmes szavakkal elringat a szél.

Szabados István
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Reményünk lehet csak
  2010-02-27 18:28:51, szombat
 
 



Élj úgy, mintha csak a mai nap lenne,
a szemedben mosollyal és nevetve.
Talán könnyebb az élet szeretve,
ha jó kedvvel nézel mindenre.

Búcsú nélkül soha ne indulj útra,
ha megérkezel, ölelj meg újra,
és ne gondolj, csak a mai napra,
reményünk lehet csak a holnapra!

Becsüld meg, hogy ránk süt a Nap,
minden ölelést és forró csókokat,
hogy tavaszi eső mossa arcodat,
csodáld meg a tarka virágokat!

Becsüld meg az emberi szeretetet,
és nagyon köszönd meg Istenednek,
hogy a mai napot megadta neked.
De a holnapit nem ígérte meg.....!

(ismeretlen)
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Mindig a barátod leszek
  2010-02-27 18:21:00, szombat
 
 



Időtől, tértől függetlenül,
Még ha testem már
Nem is e világon jár
Csak gondolj rám, és figyelj
Én ott leszek
Benned

Ha sötét felhők gyülekeznek,
Leszek neked
Napsugár felettük

Ha magányosan állsz az erdő szélén,
Csak gondolj rám, és
Mesélek majd a madarak nyelvén,
Csakis neked
Hogy tudd
Nem vagy egyedül

Ha elborít a sötét egy újholdas éjjelen,
Gondolj rám, és
Elér a vigasz akkor is, mert
Ott ragyogok majd
Benned
A csillagos égbolt helyett

Ha az ősz sóhaja nyomán
Elsárgulnak a fák,
A halott levelek hullásából
Hallhatod, ahogy
A jövő reménységét
Súgom neked

Ha szívedbe mar a jeges tél,
Leszek neked a hópelyhek zenéje
Hogy ne feledd,
Még a hideg is szép lehet

Ha lelked Szeretetre sóvárog
Sugárzom majd neked
A születésnapi torta gyertyalángjából, és
A csillagszóró szikráiból is

Ha otthonodat nem leled
Csak gondolj rám, és
Érezd ott mélyen
Otthonod az egész világ

Ha késne a tavasz,
A megújulás erejét öntöm beléd
A napkelte ragyogásából
Minden párás hajnalon

Ha félelmek gyötörnek, és
Nem leled az utat
Csak nézz a távolba, ahol
Feltámad a szél, és
Simogatásában ott leszek,
Felszárítom könnyeidet

Ha már fogytán az erőd,
A hegyek sosem apadó erejével
Emellek fel
Hogy menj
Tovább
Tovább!

Ha már úgy érzed, nincs kiút az útvesztőből,
Csak hunyd le a szemed, és
Lelkedet szárnyalni viszem
Az álmok mezején
Hogy lásd
A szabadság létezik

Ha nem találod a megnyugvást,
Békével a karomban suhanok feléd
A naplemente varázsában
Hogy sose feledd,
A harmóniát magadban keresd

Ha örömödet nem oszthatod meg mással,
Nézz egy virágra, és
Én mosolygok vissza
Tiszta szívből,
Veled örülve,
A lelkedben élő kisgyermekre

Ha bánatodat nem hallgatja meg senki,
Csak gondolj rám, és
Ott leszek
A szívedben

Csak ott leszek
És ölellek
S az esőcseppekben
Veled könnyezem

Ha szükséged van rám,
Ott leszek mindig
Csak gondolj rám
És tudd, van egy barátod
Aki vár, a végtelen partján....

Nemes Péter
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
A tegnapokkal fogy az élet
  2010-02-27 13:26:08, szombat
 
 



A tegnapokkal fogy az élet,
A holnapokkal egyre nő,
S szemedben mégis mindörökké
A mának arca tűn elő.

Ha ember távozik a földről,
Helyére nyomban más hatol,
S az esti nap mikor lenyugszik,
Egyúttal fölkel valahol.

Úgy látod: mindig egy a gázló,
Csak rajta más hullám suhan;
Úgy látod: mindig, minden ősz más,
Egy lomb hull mégis lassudan.

Vak éj nyomán a drága reggel,
A szép királyasszony libeg -
Még a halál is csalfa látszat,
Új életünket őrzi meg.

Egy ősigazságról beszélnek
Parányi percek, nagy korok:
Halhatatlan az Univerzum,
S a végtelen körül forog.

Ezért, ha illan ez az év is,
S a múltba mállva szétomolt,
Lelkedben ott a kincs örökre,
Amely valaha benne volt.

Mihai Eminescu
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Nincs időd
  2010-02-27 13:14:47, szombat
 
 







Szoktál-e néha meg-megállni,
És néhány percre megcsodálni
A zöld mezőt, a sok virágot,
Az ezerszínű, szép világot,
A dús erdőt, a zúgó fákat,
A csillagfényes éjszakákat,
A völgy ölét, a hegytetőt?
Nem, neked erre nincs időd!

Szoktál-e néha simogatni,
Sajgó sebekre enyhet adni,
A hulló könnyeket letörülni,
Más boldogságán is örülni,
Meghallgatni, akinek ajka
Bánatra nyílik és panaszra,
Vígasztalni a szenvedőt?
Nem, neked erre nincs időd!

S ha est borul a késő mára,
Készülni kell a számadásra,
Mérlegre tenni egész élted,
Tettél-e jót, láttál-e szépet,
És nincs más vágyad csupán ennyi:
Nem rohanni, csak ember lenni,
Hiszen már látod a temetőt!
De most már késő!... Nincs időd!

Szádeczky-Kardoss György



 
 
0 komment , kategória:  Versek  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
2017.02 2017. Március 2017.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 568 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 38
  • e Hét: 159
  • e Hónap: 3836
  • e Év: 9892
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.