Regisztráció  Belépés
zozhyka.blog.xfree.hu
Legyek álmod és megfejthetsz,legyek rózsa és szerethetsz!Legyek az út és elviszlek,legyél igaz és elhiszlek! Zozhyka ...
2010.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 43 
Komló
  2010-05-03 22:32:29, hétfő
 
 



KOMLÓ

Komló észak-baranyai város, a Komlói kistérség központja. A település egy századon át szénbányászatáról volt nevezetes; bányakincseinek köszönhetően a szocialista időkben erőteljesen fejlesztették, így az 50-es években nagyközségből várossá lett. Mára Észak-Baranya meghatározó gazdasági, közigazgatási, kulturális és egészségügyi központja. Közigazgatásilag hozzátartozik Sikonda üdülőfalu.





A fiatal város történelmi gyökerei messzire nyúlnak vissza, hiszen a II. századból származó római kori leletek kerültek napvilágra a város építése során. Az egykori falu létezéséről egy 1256. évi oklevél tudósít "Villa Complov" néven említve. Valószínű, - a legtermészetesebb -, hogy a település nevét a völgyben folyó patak - ma Kaszánya patak - partján, akkor bőven termő vadkomlóról kapta, amely már a XVIII. századból származó első komlói pecséten is szerepel.

A település jövője szempontjából jelentős esemény az 1812-es esztendőhöz kötődik, amikor a Komlót körülvevő dombok egyikén kőszenet találtak. A komlói szénbányászat "atyja" Jánosi Engel Adolf 1898-ban nyitotta meg az első igazán jövedelmező függőlegesen mélybe hatoló aknát, amelyet feleségéről Anna-aknáknak nevezett el.
Gyakorlatilag Komló és vidékének modern kori története a millennium korával indult, egy évszázad alatt Észak-Baranya meghatározó gazdasági, közigazgatási, kulturális és egészségügyi központjává vált.
A II. világháború befejezésekor Komlón már kőszénbánya, kőbánya, villamos erőmű, vasútállomás volt.





Komlót a bányászat tette várossá és éltette a bányaüzemek egymást követő bezárásáig. Több mint 100 év után, 2000-ben a mélyművelésű bányászat megszűnésével, az utolsó csille felszínrehozatalával a város gazdasági életében visszavonhatatlanul új korszak kezdődött. Jelenleg a város gazdaságát 1000-nél több kis- és középvállalkozás, ezen belül főleg könnyűipari, gépalkatrészgyártó, ipari- és mezőgazdasági gép- és berendezésgyártó, gépjárműalkatrész-gyártó ipari üzem és szolgáltató jellemzi.
A város az egészségügy, a közoktatás, a közművelődés és a szociális szférában minden igényt kielégítő intézményhálózatot működtet, amely a környező kistelepülések lakosságát is kiszolgálja.

A város kulturális életének színterei a József Attila Könyvtár, a Színház- és Hangversenyterem és a Közösségek Háza, ahol szakkörök, klubok, énekkarok, kulturális, művészeti és színjátszó csoportok működnek. A Helytörténeti Múzeum a bányászat fotókkal, tárgyakkal illusztrált történetének bemutatása mellett a település fejlődésének dokumentumaival áll a látogatók rendelkezésére. A Természettudományi Gyűjtemény a lepkefélék, rovarok mellett gazdag kőzetanyag és kőzetminta-gyűjtemény birtokosa.
A város rendezvényei közül a legjelentősebbek az 1972 óta kétévente megrendezésre kerülő Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivál és a szeptember első hétvégéjén kerül megrendezésre a Bányásznapok hagyományait is megőrző Komlói Napok rendezvénysorozat.





Komló idegenforgalmi vonzerejét a gyönyörű természeti környezet, a gazdag kulturális programok és a sajátos mikroklímájú völgyben található Sikonda jelenti, ahol a strandolás mellett lovaglási, sportolási lehetőségek várják az idelátogatókat.

Komló fiatal város mégis az országban, sőt Európa több országában ismert kultúrájáról, vendégszeretetéről.





Lakossága:kb.26 000 fő
Területe: 46,55 km2
Elérhető a 6-os és a 66-os főútakból leágazó mellékútakon.
 
 
0 komment , kategória:  Városaink  
Pécsvárad
  2010-04-25 14:25:09, vasárnap
 
 



PÉCSVÁRAD

A Keleti-Mecsek déli lejtőjén, a Mecsek legmagasabb csúcsa, a 682 méter magas Zengő lábánál, a 6-os fő közlekedési út, a Pécs-Bátaszék-vasútvonal mellett fekszik, Pécstől 19 kilométerre. Szerves központja egy kisebb tájegységnek, a Kelet-Mecseknek.





Szent István király alapított itt apátságot, első apátja volt Asztrik, aki a Szent koronát hozta. 1212-ben Várad néven említik, a név kis várat jelent. Pécsvárad (Pechwarad) formában Károly Róbert király említette először 1316-ban.

1258-ban az egyházi fennhatóság alól kikerülni igyekvő városiak elérték, hogy saját bírójuk és önkormányzatuk legyen. 1333-ban említik először városként, 1439-től mezővárosként.

A török hódoltság idején az öt baranyai bírósági székhely egyike volt. A török uralom idején hanyatlásnak indult. Lakosai ebben az időben tértek át a kálvinista vallásra. 1689-ben a pécsváradi apát katolikus németeket kezdett telepíteni a városba.

1778-ban Mária Terézia közalapítványi uradalommá tette a várost, a királyi kamara irányította, feladata a budai egyetem fenntartása volt. 1849-ben megalakult a pécsváradi járás, amely 1966-ig állt fenn.

1909-ben kezdték építeni a Pécs-Bátaszék vasútvonalat. 1912-ben indult meg a személyszállítás.

1947-ben és 1948-ban magyar családok ezreit telepítették kényszerűen a Beneš-dekrétumok rendelkezései alapján Pécsváradra és környékére Albárról, Alsószecséről, Alsószeliről, Érsekújvárról, Felsőszecséről, Felsőszeliről, Galántáról, Garamszentgyörgyről, Hegyétéről, Hidaskürtről, Hontfüzesgyarmatról, Ipolyhídvégről, Ipolypásztóról, Ipolyságról, Királyfiáról, Királyrévröl, Kiskoszmályról, Kismácsédról, Kispakárol, Lévárol, Nádszegről, Nagyfödémesröl, Nagymácsédról, Nemesorosziból, Rétéről és Tardoskeddből.

Pécsvárad 1993-ban kapott városi címet.

2001-ben lakosságának 9,4%-a német nemzetiségű volt.





Pécsvárad műemlékekben, idegenforgalmi nevezetességekben gazdag város. Mai képe is érzékelteti a hajdani királyi alapítású egyházi központ méltóságát. Ezt az évszázados képet meghatározza a Zengő előterében magasló katolikus templom és a vár. Ezek lábánál húzódik a városka, a váltakozva módosabb polgárházakkal és egyszerűbb portákkal, de mindenütt sok kerttel, virággal, gyümölcsössel.

A települést szőlők és szelídgesztenye-erdő koszorúzza. A város országos ritkaságszámba menő látnivalója a 10. századi kápolna Géza fejedelem és István király idejéből, korabeli freskómaradványokkal. A vár, amit Pécsvárad önkormányzata hosszú csatározások után 1996-ban saját kezelésbe vett és a romkert a román, gótikus és reneszánsz monostor emlékeit őrzi. A Nagyboldogasszony-templom 1767-ben épült rokokó oltárokkal, szószékkel és berendezéssel. A Mindenszentek-kápolna a 12. századból, református templom 1785-ből való. A Városházát (A Szentháromság téren) 1857-ben építette neogótikus stílusban Gianone Ágoston svájci olasz származású építész. Nevezetes épület a volt katonai kórház és lovassági laktanya, a gyógyszertár, a Kossuth téri épületegyüttes (kápolna, katolikus, református parókia, régi iskola), a német parasztházak. Szent István bronzszobrát 1969-ban állították, Borsos Miklós alkotása.





Lakossága: kb.4100 fő
Területe: 36,03 km2
Elérhető a 6-os főúton,valamint néhány alsóbbrendű mellékúton.
 
 
0 komment , kategória:  Városaink  
Pécs
  2010-04-07 19:40:58, szerda
 
 



PÉCS

Pécs megyei jogú város, Magyarország ötödik legnagyobb városa, a hét regionális központ egyike, Baranya megye székhelye.





A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven. A település a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. Az ebből az időszakból származó ókeresztény temetői építményegyüttest az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000 decemberében felvette a világörökségi listára.
A püspökséget 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította a városban. Ma is itt működik az ország legnagyobb létszámú egyeteme, közel 34 ezer hallgatóval. A középkori Pécset az ország kulturális, művészeti életének egyik központjává tette Janus Pannonius püspök, a magyar humanizmus nagy költője, a latin nyelvű magyar költészet legjelesebb képviselője.
A 150 éves török hódoltság után - e korszakból olyan gazdag építészeti emlékeinek maradtak fent, mint a Gázi Kászim pasa dzsámija a város főterén -, 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől. Ezt követően erőteljes polgárosodás, gazdasági fejlődés indult el. Az iparosodás a 19. század első felében jelentősen felgyorsult, a Zsolnay-kerámia, a Littke-pezsgő, az Angster-orgona világhírűvé váltak.[





Pécs mindig soknemzetiségű település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra, nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története során. Magyarok, horvátok és svábok ma is békében élnek egymással gazdag kulturális polaritásban, így nem meglepő, hogy a város 2010-ben Essennel és Isztambullal együtt Európa egyik kulturális fővárosa lett. A 2005-ben elfogadott és győztesnek hirdetett pályázat döntő részét a civilek írták, így a Pécs2010 Kulturális Főváros projekt valóban Pécs programja. A program 4 kulturális beruházásra épül: Pécsi konferencia- és koncertközpont, Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Múzeumok utcája és a Zsolnay Kulturális Negyed. Ezeket még kiegészíti a közterek és parkok újjáélesztése. Mindegyik projekt az Európai Unió társfinanszírozásában valósul meg. A Kulturális Főváros cím hatalmas fejlesztéseket indított el a városban, a Grupo Milton spanyol ingatlanfejlesztő cég a következő években 100 milliárd forintos fejlesztéseket hajt végre. Több 4 csillagos szálloda, bevásárlóközpont és irodaház épül.





Pécs 1998-ban elnyerte az UNESCO Városok a békéért-díját a kisebbségi kultúrák ápolása, valamint a balkáni háborúk menekültjei iránt tanúsított befogadó, toleráns attitűdje miatt.A város 2007-ben harmadik, 2008-ban pedig második lett az Élhető Települések (The LivCom Awards) nemzetközi versenyének 75 ezer és 200 ezer lélekszám közötti települések kategóriájában.





Pécs városa az ország délnyugati szélén, a horvát határ közelében található. Délebbi fele sík, míg az északi része a Mecsek hegység déli lankáira kúszik fel, és völgyeibe nyúlik be. Pécs földrajzi helyzete klimatikus szempontból kiemelkedően kedvező a még ma is jelentősen erdősült terület határán. A fülledt nyári napokon esténként a Mecsekről meginduló légáramlás hűti és tisztítja a város levegőjét.

A város délről nyitott, északról védi a Mecsek vonulata, amely dél felől, a Pécsi-síkság átlag 120-130 méter közötti magasságából hirtelen emelkedik 400-600 méter magasságig. A Nyugati-Mecsekben található Jakab-hegy 592 m magas, közvetlen Pécs felett a Közép-Mecsekben a Tubes 612 m, a Misina 535 m. A településrészek átlagosan 200-250 m magasságig kúsznak fel a hegy lejtőire, vonatkozik ez Pécsbányára, Szabolcsra, Vasasra és Somogyra is. A szőlőterület egy viszonylag keskeny sávra húzódott vissza. Az erdősült részek általában 300 méterről indulnak. A Mecseket több völgy tagolja, amelyeknek nagy szerepe van a meleg klímájú vízfelületek nélküli város légkörének javításában. A Mecsekről leérkező vizeket a vasút alatt K-NY irányban futó Pécsi-víz gyűjti össze és vezeti végül a Dunába.





Pécs egyike a legtöbb nevezetességgel és látnivalóval bíró magyar településeknek.Számtalan gazdag látnivalója közül néhány a teljesség igénye nélkül: Dzsámi,Székesegyház,Állatkert,Misina tv-torony,Babarkán,Megyeház,Pécsi Nemzeti Színház,Zsolnay porcelán és a hozzátartozó múzeum,szobor,kút.Szerelmesek lakatjai zarándokhely,Bányamúzeum,Mecsextrémpark.És ezenkívül számtalan érdekes látnivaló és érdekesség Pécsen!Egy biztos ha valahova megéri kirándulást tenni akkor ide igen!
A közelben található Mecsek hegység is több tucatnyi érdekességgel és látnivalóval bír.





Lakossága: kb.160 000 fő
Területe: 162,61 km2
Elérhető az M6-os-M60-as autópályán,a 6-os,57-es,58-as,66-os főútakon és számtalan mellékúton.

PÉCS - HUNGARY (European Capital of Cult Saját videótáramba teszem ezt!
feltöltve: 2010-02-26 00:44:38
feltöltő: zozhyka
nézettség: 976
szavazatok: 1
kommentek: 0
kulcs: hungary, magyarorsz,
kategória: utazás
leírás: pécs

URL:  

Küldöm ismerőseimnek!
Tetszik a videó! Szavazok rá!


 
 
0 komment , kategória:  Városaink  
Mohács
  2010-04-01 19:53:31, csütörtök
 
 



MOHÁCS

Mohács közel 20 ezer lakosú város Baranya megyében, a Mohácsi kistérség központja.

Ez Magyarország legdélebbi Duna-parti települése. A város egyik legfőbb nevezetessége az évente megrendezett, ezrek által látogatott busójárás, amelyet 2009-ben felvettek az UNESCO szellemiörökség-listájára. A várostól délre történt 1526. augusztus 29-én a történelmi jelentőségű csata, melynek során a szervezetlen magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett a hatalmas túlerőben lévő török sereg ellen.





A Dél-Dunántúl délkeleti szegletében lévő település, Magyarország egyik legdélibb városa. Kedvező infrastrukturális ellátottsággal bíró, rendkívül jó minőségű mezőgazdasági területekkel övezett város.

A Duna útja Bajánál két ágra szakad. A szélesebb Duna-ág délnyugati irányt vesz, majd derékszögben délkeletre fordul. A keskenyebb dél felé folytatja útját. A két ág a horvát-szerb határon találkozik ismét. Ahol a szélesebb, az "öreg" Duna elfordul, ott fekszik Mohács. A város területének nagyobbik része a jobb parton terül el, itt él a lakosság 95%-a. A balparti városrész (Újmohács) lakossága közel 700 fő. 2007-től Mohács az Európai Unió dunai határkikötője. A várost elkerüli az 56-os főút, mely Szekszárdtól a horvát határig tart. Mohácsot Baranya megye székhelyével, Péccsel az 57-es főút köti össze. A várostól a horvát határ 10 km, Budapest 190 km, Pécs pedig 40 km messze van. A Mohácsi kistérség keleti részén, az árvízmentes területeken 15-20 m vastagságú lösztakaró található, a Mohácsi-sziget felszíne iszapos hordalék rétegekből áll. Sajnos jelentős területen fordul elő nitrátosodás. A sziget ártéri síksága ár- és belvíz veszélyes terület.

A város belterületének része a Duna töltése mellett fekvő Kismohács is. A Rákóczi utcához csatlakozó terület egyetlen házsorból áll.





A kutatások szerint Mohács környékén az ember már az őskortól letelepedett. A kutatók kő-, réz-, bronz- és vaskori cölöpökre épített házak maradványaira bukkantak.

Az i. e. 1. századtól az 4. századig a terület a Római birodalom Pannónia provinciájához tartozott. A környék a Duna mentén, a provincia határán helyezkedett el, így a fontos védelmi vonal, a limes is erre húzódott. Mohácstól délre, a mai Kölkeden volt Altinum, a limes egyik fontos állomáshelye. A római birodalom bukása után, egy 6-7. századi, avar kori település állt vidéken. A feltételezések szerint a 150-180 lélekszámú valószínűleg gepidák lakhatta környék Kárpát-medence legnagyobb eddig ismert avar kori települése.

A város nevét a források először 1093-ban említik, mikor Szent László király 1093-ban a pécsi püspöknek adományozta a területet. A kis falu lakói a pécsi püspök jobbágyai voltak. A környéken állattartás, földművelés, halászat folyt. Az 15. században már mezővárosként említették, a század közepén a kutatások szerint körülbelül 800 lelket számlált. Az erőteljes déli török terjeszkedés miatt a várost palánkkal erősítették meg. A település határában lezajló 1526. augusztus 29-i tragikus kimenetelű vereség után a törökök a várost elpusztították.

A törökök csak másfél évtizeddel később tértek vissza Magyarországra. Ekkor a palánkot újjáépítették, és 1543-tól 1566-ig, majd 1570-től ismét szandzsákközpont lett. A török megszállás éveiben, illetve a 18. században érkeztek a városba a szerb, sokác és német betelepülők. A várostól mintegy 20 km-re nyugatra, Nagyharsánynál zajlott Magyarország török alóli felszabadulásának nevezetes eseménye, a II. mohácsi csata. Mohács 1724-ben mezővárosi városi rangot kapott (utóbb visszaminősítették). A reformkorban tovább erősödött Mohács kereskedelmi jellege. 1832-től a Duna Gőzhajózási Társaság hajói járták a folyót. 1857-ben megépült a Pécs és Mohács közötti 56 km hosszú vasútvonal, melyen a Pécsett bányászott szenet szállították a Dunára, melyet onnan hajókkal vittek tovább. 1868-ban mezővárosi rangját elvesztette, és nagyközséggé fokozták vissza.





20. század elején a városban megjelent, majd fokozatosan egyre nagyobb tért hódított a gépipar. Új közintézményeket, polgárházakat, üzletházakat emeltek. 1910-ben a város népessége 17 000 fő volt.

1918 és 1921 között a város szerb megszállás alatt volt, 1921-ben a rövid életű Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság része. A trianoni békeszerződés nem sokkal Mohács alatt húzta meg az új határt. Sok szerb elköltözött a városból, de az 1920-as évek közepén a város létszáma ismét elérte a korábbit. Mai városi és járásszékhelyi státuszát 1924-ben nyerte el. 1929-től megyei város. Ekkortájt kezdte meg működését a gimnázium.

Mohács 1944. november 26-án ,,szabadult fel". 1949-ben a város környékére szándékozták felépíteni a Dunai Vasművet, melyet aztán Jugoszlávia közelsége miatt az akkori Dunapentelére, a későbbi Sztálinvárosba, a mai Dunaújvárosba költöztettek. 1956-ban a jeges árvíz miatt a szigeti tanyák 80%-a romba dőlt. Ezután alakultak ki a Mohács-szigeti falusias Újmohács és Sárhát települések. Ezután kezdődött a város intenzív iparosítása. Ekkor építették Közép-Európa legnagyobb farostlemezgyárát is. A szocialista időkben a városban több lakótelepet építettek. Kedvező közúti, vasúti és vízi kapcsolatai az ország egyik jelentős kereskedelmi központjává tették.

A város napjainkban is dinamikusan fejlődik. 2002-ben Hild János-emlékérmet kapott.





A városban számos templom szolgál látnivalóul,valamint a város fő nevezetessége a minden évben megrendezett busójárás.
Lakossága: kb.19 200 fő
Területe: 112,23 km2
Elérhető az M6-os autópályán,valamint az 56-os és 57-es főútakon.
 
 
0 komment , kategória:  Városaink  
Villány
  2010-03-28 20:39:49, vasárnap
 
 



VILLÁNY

Villány város Baranya megyében, a Siklósi kistérségben.A Villányi-hegységtől keletre.

Vonattal megközelíthető a Pécs-Villány-Mohács-vasútvonalon; innen indul a Villány-Magyarbóly-vasútvonal Eszék (Horvátország) felé.





Villány már a történelem előtti időkben lakott volt, amit bronzkori leletek is tanúsítanak. A szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata 50 ha szőlőtelepítést dokumentál.

A honfoglalás után a területen a Kán, Kalán és a Bor nemzettség telepedett le. Később valószínűleg királyi birtok volt. A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal IV. Béla király 1247-ben - a szársomlyói vár alapítólevelében - említi Harsány határát a szőlőkkel.

A mohácsi vész idején a terület Perényi Péter tulajdonában volt. A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv (főként rác ) népességet telepítettek. Az 1687-es győztes nagyharsányi csata után a megfogyatkozott lakosságot szervezetten pótolták újabb rác és főleg német nemzetiségűekkel.

1950-ben hozzácsatolták a Villánytól 1,5 km-re keletre levő Virágos községet.
Villány légifotó.jpg

2000-ben nyerte el a városi címet a település.

2001-ben lakosságának 6,8%-a német nemzetiségű volt.





A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal IV. Béla király 1247-ben - a szársomlyói vár alapítólevelében - említi Harsány határát a szőlőkkel.

A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, de a szőlőtermesztés nem szűnt meg, mert a közeli falvak lakói a villányi szőlők egy részét tovább művelték. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv, rác népességet telepítettek. Ők hozták magukkal a kadarka fajtát, és a héjonerjesztéses vörösborkészítés technológiáját. A megfogyatkozott szőlőterületet gyorsan pótolták, sőt tovább növelték. A török uralom alatt megfogyatkozott lakosságot a XVII. század végétől folyamatosan, szervezetten pótolták főleg német nemzetiségűekkel. Betelepülésük jelentős változásokat okozott a szőlőtermesztésben és a borászatban. Magukkal hozták "Portugieser" azaz a Kékoportó szőlőfajtát is.

A falvak közelében pincesorok épültek. A kis présházakból nyílnak a rövid, ritkán elágazó nem mély pincék. Itt történt a leszüretelt és szekéren álló nagy hordókban odaszállított termés feldolgozása, erjesztése. A Villányi bor egyre nagyobb hírnévre tett szert, jelentős exportárú volt.

A filoxéra ezeket a szőlőket sem kímélte. A rekonstrukció a már más borvidéknél is ismert változásokat hozta. 1912-ben pezsgőüzemet létesített Schaumburg - Lippe féle uradalom. Hagyományosnak a kadarka, Kékoportó majd a Kékfrankos fajta tekinthető. A filoxéra után francia eredetű fajtákat is telepítettek, mint például a Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot. Villány térségében a vörös-, Siklós határában pedig a fehérborszőlő-fajták az uralkodóak.





Lakossága: kb. 2500 fő
Területe: 114,3 km2
Elérhető Pécs,Harkány és Bóly felől mellékútakon.
 
 
0 komment , kategória:  Városaink  
Siklós
  2010-03-15 13:59:44, hétfő
 
 



SIKLÓS

A Villányi-hegységtől délre, az Alföld legnyugatibb kiszögellésén, a Harkány-Nyárádi síkon található. Szomszédságában nyugatra terül el Harkány, míg keletre Nagytótfalu a következő település. Dél felé Matty található, amely néhány kilométerre van a Drávától; a folyó egyes szakaszain egyben a horvát-magyar országhatár is.





Siklós legfőbb nevezetessége a XVIII. századi külsejű vár, amely az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya. Említésre méltók a város török kori, valamint vallásos műemlékei is.

A mai város helyén a római korban katonai telepet hoztak létre Serena néven. Az erődöt először 1190-ben említik oklevélben.

A település létéről az első hivatalos okirat 1294-ből származik. Ettől kezdve a magyar történelem legjelentősebb családjainak volt birtokközpontja és székhelye. 1394-ben a Garai család tulajdona lett a vár, amelyet ezt követően évtizedeken át fejlesztettek, tovább építettek. Erről az időszakról a gótikus szárny és a gazdag gótikus boltozással épült várkápolna - Magyarország egyik legszebb ilyen emléke - tanúskodik.

1515-től a Perényiek építkeztek a várban, nekik köszönhetőek a reneszánsz átalakítások. Perényi Imre felesége volt Kanizsai Dorottya, akinek szobra a várárokban áll. (Kanizsai Dorottya és férje temettették el a mohácsi csata elesett katonáit.)

Az oszmán hódoltság alatt a törökök erődnek használták a várat. A külvárosban mecseteket építettek, ezek közül is kiemelkedett a rózsaligettel övezett Malkocs bej dzsámi. A dzsámi helyreállítási munkáinak elismeréseként 1992-ben a műemléket a nemzetközi Europa Nostra-díjjal tüntették ki.

A XVIII. században a Batthyány család barokk stílusban átalakította és kiegészíttette a várat, amely a XIX. századra elveszítette katonai jelentőségét.

A hajdani mezőváros, majd nagyközség 1977-ben kapta vissza városi rangját.

Siklóshoz tartozik Máriagyűd, ismert búcsújáró hely.





Lakossága: kb. 10 000 fő
Területe: 50,92 km2
Elérhető az 58-as főúton,Harkány előtt letérvén.

 
 
0 komment , kategória:  Városaink  
Harkány
  2010-03-11 19:50:25, csütörtök
 
 



HARKÁNY

Harkány (horvátul Harkanj) Pécstől 25 km-re, a Villányi-hegység lábánál található nevezetes fürdőváros. Korábban két vasútvonal is vezetett a városon keresztül, mára azonban mind az Alsómiholjác-Pécs, mind pedig a Sellye-Villány vonal személyforgalma megszűnt.





Harkány nevét az oklevelek 1323-ban említették először Harkan néven.

Harkány királyi udvarnokok földje volt, melyet Károly Róbert király, mint örökös nélkül elhalt ember birtokát Pál fia György temesvári alvárnagynak adott, s határát is leiratta.

1397-ben az oklevelek a Byka nemzetség birtokának írták. A nemzetség birtokközpontja Terehegy (horvátul Teređ, Teriđ) volt. A család tagjai közül ismert volt többek között Byka Janás, aki Zsigmond királyt támogató 112 nemes között volt. Byka Miklós pedig a krakkói egyetemen tanult.

A Byka család Szigetvár elestével halt ki.

Harkány a török időkben is lakott maradt. Megmaradt lakosai főleg földműveléssel, szőlőtermeléssel foglalkoztak.

A törökök kivonulása utáni időkben a falu birtokosa a Batthyány család volt.

1806-ban siklósi ,,Földes Uradalom" tiszttarrójához ,,gyűdi Michel" mocsárcsapoláshoz szeretne újra elmenn inyavalyáimtól megmenekedtem. - kéziratból fennmaradt töredék Dr. Lárencz László)

1814-ben a Batthyány család, hogy megnövekedett állatállományát nagyobb területű legelőkhöz juttassa, birtokán; a Gyűd-Harkány közt elterülő mocsarak lecsapolásába fogott.

1823-ban a lecsapoláskor a mocsarakban dolgozó egyik munkás; Pogány János nevű jobbágy, a mocsárból felbuzgó meleg vízben áztatva fájós lábát, attól meggyógyult. Gyógyulásának hamar híre ment a környéken, és az uradalom is felsmerte a gyógyvíz hatását.

1824-ben megkezdték a fürdő kiépítését az akkori térképvázlaton szereplő Büdösrét, Büdöstó helyén.

1846-ban magyarul is megjelent ,,A harkányi hévíz gyógyereje" Patkovics József

1860-ban közkegyelemben részesült a Batthyány család és visszakapta Harkányfürdőt.

1866 Zsigmondy Vilmos artézi kút. harkányi I. számú 37,7 méter mély 62°C hőmérsékletű kút, az ország első hévizkútja.

1970-es évek izotópvizsgálattal bizonyított, a COS 150szer gyorsabban jut be a szervezetve, mint más kénvegyületek. (Dr. Kádas István prof.)

1977. április 1-jén hozzácsatolták a 2 km-re[1] északnyugatra lévő Terehegy községet.

1999 Dr. Keszthelyi Béla COS a pszoriázisra is kiváló (DN. 1999. szept. 13.)

A település 1999. július 1-jén kapott városi rangot.





Nevezetességek: * Harkányi Gyógyfürdő vagy Harkányi Gyógy- és Strandfürdő: Kiemelt országos minősítésű gyógyfürdő. A termálkutak a fürdő területén helyezkednek el, 62 C-fokos vizet szállítanak. Víz összetétele: alkáli-hidrogénkarbonátos, a kénes vizek csoportjába tartozik. Harkányt fürdője révén a ,,Reumások Mekkája" néven emlegetik. A 180 esztendős létesítmény vize a reumatikus panaszok, ízületi gyulladások, operációk utáni mozgáskorlátozottság, törések és idült bőrbetegségek gyógyítására szolgál, és baleseti utókezelések céljára is hasznosítják.
* Református templom (Kossuth utca) (1802, késő barokk)
* Református templom (Terehegyi út) (1800 körül, copf)
* Katolikus templom (1906)
* Izraelita temető, benne a fürdő orvosának, és a helyi századfordulós, jórészt idegenforgalommal foglalkozó zsidó közösség tagjainak sírjaival. A Református temetőn túl fekszik.





Lakossága: kb. 4000 fő
Területe: 25,69 km2
Elérhető az 58-as főúton.
 
 
0 komment , kategória:  Városaink  
Szentlörinc
  2010-03-05 22:47:21, péntek
 
 



SZENTLÖRINC

A település Pécstől 20, Szigetvártól 16 kilométerre, a Mecseket a Zselictől elválasztó Bükkösdi-völgy torkolatában, az alföldies jellegű Ormánságtól északra fekszik.





A pannon és kelta népek temetkezési kultúráját őrizte meg 72 sír, mely a strandfürdő építését megelőző ásatások során felszínre került. Az Árpád-korból eredeztethető település (első okleveles említése: 1235. S. Laurency de Wkur) az Okor folyó mellett alapított templomos (keresztes) lovagok rendházáról kaphatta a nevét. E rend feloszlása után, 1312-től a johanniták kezére került.

A mohácsi csatát követő hadfelvonulások, seregjárások során többször is felgyújtották. 1550-ben és 1579-ben Szent Lőrinc város, a Pécs központú török közigazgatásban (Pécsi Vilajet) a szentlőrinci nahie (járás) központja. A 17. század folyamán magyar földesura a Zrínyi család, míg török hűbérura Adon alajbég volt. A török hódoltság után az uralkodói kegy Breuner Siegfried grófnak, az udvari kamara elnökének juttatta Szentlőrincet és környékét, majd a 18. század közepétől Esterházy Miklós herceg birtokainak egyik központja lett.

Szentlőrinc 1773-tól 1950-ig járási székhely volt.





Nevezetességei: * Esterházy-kastély

Az Esterházy kastély, mely 1718-ban épült, az egykori uradalmi tiszttartó lakással együtt (mely a 18. század közepén épült és lakóházként valamint magánmúzeumként működött) műemlék. A múzeum rész az országban egyedülálló, a 19-20. század fordulójának polgári lakáskultúráját bemutató gyűjteménnyel rendelkezik. Jelenleg a Városi Polgármesteri Hivatal épületeként szolgál.
Ehhez az épületegységhez társul az 1795-ben épült első iskola, amelyet többször bővítettek illetve átépítettek. Mai formáját 1907-ben nyerte el, és szintén műemléki védettséget élvez.
A 6-os főközlekedési út északi oldalán ma cipőgyárként funkcionáló épület az uradalom magtáraként 1762-ben készült, azóta olyan átalakításokat végeztek rajta, hogy elveszítette műemlék jellegét.

* Koncz-Brantner-ház

A 18. században épült és az uradalom tiszttartói lakása volt a Munkácsy Mihály utcában található.

* Katolikus templom

1718-ban épült stílusa barokk.Figyelemre méltó látványossága egy török medencéből átalakított szenteltvíztartó.Orgonája a pécsi Angster József alkotása.

* Református templom a Szent Imre utcában
* A 18. század második felében épült valamikori járásbíróság épülete, amely ma középiskolai kollégium.





Lakossága: kb.7000 fő
Területe: 27,8 km2
Elérhető a 6-os főúton
 
 
0 komment , kategória:  Városaink  
Szigetvár
  2010-03-01 19:41:21, hétfő
 
 



SZIGETVÁR

Városismertető sorozatommal miután bejártuk az ország nyugati felén található jelentősebb városokat,megérkeztünk a déli Baranya megyébe.Ebben a hónapban e megye városait veszem sorra majd ha végeztem velük,haladunk észak felé Tolna megyébe.

A dél-dunántúli település Baranya nyugati szélén helyezkedik el, a Zselic déli oldalán, a domboktól nagyjából 8 kilométerre, sík területen. A várost kettészeli az Almás-patak, amely a szabályozás előtt gyakran kiáradt, a környéket mocsaras árterévé téve.

A város közúton megközelíthető Barcs és Pécs felől a 6-os, illetve Kaposvár irányából a 67-es főutakon. Közúti távolsága Barcstól és a horvát államhatártól 31 km, Pécstől 35 km,míg Kaposvártól 40 km. Érinti a Nagykanizsa-Gyékényes-Barcs-Pécs vasútvonal.





A település területe már a történelem előtti időkben is lakott hely. Kelta, római, majd avar uralom után a környék Botond törzse alá kerül.

A hely első védett épületét az Almás-patak mocsaras árteréből kiálló, szigetszerű földsávon építették meg. A sziget egykori birtokosai magukat ,,Szigethi" néven említik, a vár alapítójának a család egyik tagját, Anthemius-t tartják. Ennek unokája, Szigethi Oswald építtette az első erősséget, a kör alakú, háromemeletes lakótornyot. Ez képezte a későbbi belső vár magját. A sziget körüli mocsaras tavat idővel kimélyítették és földsáncokkal körültöltötték. A várat előbb a Garayak, majd enyingi Török Bálint birtokolta, kinek udvarában élt 1541-ig Tinódi (1542-ig [5] ). 1543-ban Ferdinánd király tulajdonába került. 15. századi okmányok a városról, mint oppidumról szólnak, feltehető, a téglalaprajzú város ekkor már körülkerített, védett hely volt.

A török támadások ellensúlyozására a várat és a várost megerősítik: 1548-1549-ben kiszélesítik a vár körüli tavat, megerősítik a sáncokat, megépítik a négyszögalaprajzú vár sarkain a földbástyákat, az északnyugatit már kőből készítik. A vár középpontjában a belső vár, a középkori nagy lakótorony állt, a belső vár kijáratát földsánc védte. Tömésfalból készítették a vár falait és szabálytalan alaprajzú bástyáit.

Az Óvárost vert cölöpsor és széles vizesárok vette körül, a várral cölöphíd kötötte össze. A várost 6-7 m magas, sarokbástyákkal erősített tömésfalakkal védték. A megerősített Szigetvárt 1556-ban Ali budai pasa ostromolta, de csak a felperzselt Óvárost sikerült bevennie. 1558-ban kezdődött a vár nagyszabású megerősítése. Zrínyi Miklós várkapitánysága idején (1561-1566) alapították az Újvárost is. Az 1566-os ostrom idején pusztult el középkori kerek torony. A vár bevétele után a török azonnal megkezdte Szigetvár újjáépítését. Előbb a várat erősítik, majd a város középületeit építik meg. A város a török uralom alatt előbb a budai majd a kanizsai vilájet alá rendelt szandzsák központja volt.[6]

1689-ben foglalják vissza a várat, a török elvonulása után a Vár és az Óváros teljes épségben jut a császáriak kezére. Ekkor építik ki az északi várfal kazamatarendszerét. Az Újváros 1686-ban porig égett.

Az első világháborút követően szerb megszállás alá kerül, a Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság része; a trianoni békeszerződés értelmében Magyarországhoz csatolják.

A település az 1950-es megyerendezésig Somogy vármegyéhez tartozott, ekkor csatolták át a Szigetvári járás részeként Baranya megyéhez. Városi rangot 1966-ban kapott.





Műemlékekben gazdag, történelmi kisváros, csendes pihenést biztosít az idelátogatóknak. Zrínyi Miklós legendás hírű vára ma is megtekinthető. Az egykori vár (1420 és 1440 között építették) átépített formában maradt az utókorra, benne a törökök által emelt Szulejmán dzsámi és Vártörténeti Kiállítás. A törökök 1566-ban elfoglalták, Zrínyi Miklós várkapitány és katonái a végső veszély idején kitörtek a várból, s hét fogságba esett katona kivételével hősi halált haltak.

A kapitány dédunokája az ostrom történetét Szigeti veszedelem című eposzában örökítette meg. A városban a római katolikus plébániatemplom eredetileg Ali pasa dzsámija volt, 1569-ben épült. 1788-ban alakították át keresztény templommá.





A város egyik büszkesége Dorfmeister István freskója, amely a templom kupoláját díszíti.

A város határában Magyar-Török Barátság Park található, ahol Szulejmán és Zrínyi Miklós szobra együtt látható.

Szigetváron a gyógyulni, pihenni vágyó látogatókat kitűnő gyógyvízzel működő termálstrand, kiállítások, élő zenei rendezvények várják egész évben.





Lakossága: kb. 12 000 fő
Területe: 39,51 km2
Elérhető a 6-os és a 67-es úton,és jópár alsóbbrendű kőzúton.

Szigetvar Saját videótáramba teszem ezt!
feltöltve: 2010-02-13 11:52:34
feltöltő: zozhyka
nézettség: 2940
szavazatok: 2
kommentek: 0
kulcs: Click, to, add, keywords...,
kategória: utazás
leírás: null

URL:  

Küldöm ismerőseimnek!
Tetszik a videó! Szavazok rá!


 
 
0 komment , kategória:  Városaink  
Barcs
  2010-02-27 17:47:25, szombat
 
 



BARCS

Barcs a Barcsi kistérség természetes központja, a horvát határ és a Dráva folyó mellett helyezkedik el. A város a Duna-Dráva Nemzeti Park területén fekszik.

Megközelíthető a 68-as és a 6-os főúton (az útnak itt van a végpontja, határátkelő Horvátországba), vasúton a Nagykanizsa-Pécs-vasútvonalon. A többi vasút, ami a várost érintette (Kaposvár, Nagyatád valamint Sellye-Harkány-Villány, Horvátország felé), megszűnt.





A Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 155. szám alatt áll város legrégebbi épülete, az 1800-as évek elején épült klasszicista stílusú volt dohány- és sóraktár, mely ma műemlék lakóház. Az eredetileg kikötői raktárnak szánt épületet az akkor még erre kanyargó Dráva partjára telepítették.A község 1918-ban szerb megszállás alá került, az új délszláv állam igényt formált rá, de, bár Trianonban Magyarországnak ítélték, a délszláv csapatok 33 hónapon át nem ürítették ki, néhány hónapra a Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett.

1928-ban hozzá csatolták Drávapálfalva községet. Barcs 1979-ben városi címet kapott, ekkor egyesült vele Drávaszentes és Somogytarnóca (horvátul Trnovec).

1991. október 27-én az esti órákban egy jugoszláv repülőgép behatolt Magyarország légterébe, s a város szélére robbanótölteteket dobott le. Személyi sérülés nem történt, de néhány lakóház megrongálódott.





Nevezetességei: * Dráva Múzeum
* Római katolikus templom (1814-1821)
* A somogytarnócai Széchenyi-kastély (1874)
* A kastély körüli 3 hektáros különleges faállományú értékes park
* Izraelita temető
* Széchenyi család kápolnája (1900-1903)a somogytarnócai temetőben
* Az ősborókás - 1974 óta védett.
* Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ: 55 fokos, nátrium-hidrogén-karbonátos víze 1317 m mélységből jut a felszínre, főleg mozgásszervi panaszok és gyulladások kezelésére alkalmas.
* Kremsier-kastély Belcsapusztán, Barcs felső vasúti megállóhely közelében. Állapota romos.





Lakossága: kb. 12 000 fő
Területe: 122,9 km2
Elérhető a 6-os és a 68-as főútakon.
 
 
0 komment , kategória:  Városaink  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 43 
2017.07 2017. Augusztus 2017.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 568 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 69
  • e Hét: 69
  • e Hónap: 2656
  • e Év: 30316
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.