Regisztráció  Belépés
horvathnemagdi.blog.xfree.hu
"És ha utad egyszer a végéhez ér, ne felejtsd el, hogy honnan jöttél!" Horváthné Magdi Magdi néni
1945.02.28
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/267 oldal   Bejegyzések száma: 2665 
Tallóztam
  2017-07-22 04:30:42, szombat
 
 
Wass Albert

Reád gondoltam

Reád gondoltam itt, az esti csendben,
Fehérbe-omló almafák alatt,
(Valahol messze, égszínkék szemedben
Pajkos sugárban ég az alkonyat).
Gyémánt-porát a rejtett mélybe szórja
A dombok alján csendülő patak,
Neked adnám mosolyomat, ha volna,
Mert fáj nagyon, hogy árván hagytalak.
De ritmusod, bár messziről is, érzem,
S a gondolat míg messze száll veled,
A ritmus bennem versvirággá serken,
Hogy megtalálja tiszta lelkedet.

 
 
0 komment , kategória:  Vers  
Tallóztam
  2017-07-20 20:27:36, csütörtök
 
 
Ady Endre

Az élet

Az élet a zsibárusok világa,
Egy hangos vásár, melynek vége nincs.
Nincs semmi tán, melynek ne volna ára,
Megvehető akármi ritka kincs.
Nincs oly érzés, amelyből nem csinálnak
Kufár lélekkel hasznot, üzletet;
Itt alkusznak, amott már áll a vásár,
A jelszó mindig: eladok, veszek!...

Raktárra hordják mindenik portékát,
Eladó minden, hogyha van vevő:
Hírnév, dicsőség, hevülés, barátság,
Rajongás, hit, eszmény és szerető.
Aki bolond, holmiját olcsón adja,
Az okos mindig többet nyer vele,
A jelszó: egymást túl kell licitálni,
Ádáz versennyel egymást verve le!

A szív az üzlet leghitványabb tárgya
S eladják mégis minden szent hevét.
Akad vevő rá, egymást licitálja,
Hogy a holmit atomként szedje szét.
Folyik a vásár harsogó zsivajban,
Az egyik kinál, másik meg veszen,
Csak néhol egy-egy végképen kiárult,
Kifosztott lélek zokog csendesen.

Egy-két bolond jár-kél a nagy tömegben,
Bolondok bizton, balgák szerfelett,
Eddig az ő példájukat követtem,
Ezután én is másképpen teszek,
Lelkem, szívem kitárom a piacra,
Túladok én is minden kincsemen...
... De nincs erőm ily nyomorulttá válni,
Óh, nincs erőm, én édes Istenem! ...
 
 
0 komment , kategória:  Vers  
Tallóztam
  2017-07-20 20:16:59, csütörtök
 
  Ötven felett


"Azt hiszed, delelő után alkony következik?
Tévedsz, a verőfényes délután közbe esik!
Világ szépségei Neked még felragyognak,
Ismeretlent a holnap ígéri szebbnek, jobbnak.

Azt hiszed, a virág ősszel örökre múlik el?
De télben megpihen, tavasszal új életre kel!
Észrevétlen, hangtalan nem éghetsz el,
Gyertyacsonk is nagy lánggal lobban fel!

Nem kell várnod, itt a napfényes délután.
Minden évszak, pihenést hoz ezután.
Életed lángja égjen, sokára lobbanjon el!
Holnapok ígérete üdítsen naponta fel.

Ültettél fákat, neveltél sok embervirágot,
Próbáltad jóra bírni, jobbá tenni a világot.
Ha kiáltott a baj, siettél, hogy szűnjön,
Saját fájdalmad mindig kisebbnek tűnjön.

Emberi szívekhez építettél sima utat,
Lelkeddel kövezted ki rajta a hidat.
Dolgoztál értelmes, emberibb életért.
Pihenj most, csupán csak önmagadért!

Pihenj, dalolj, örülj, válts más nézetet,
Éld tovább most már a saját Életed.
Nyugvó napnak is van még fénye, ereje,
Életednek ez a pihentető, nyugodt deleje.

Ne várd még létednek komor alkonyát,
Hisz át kell élned még száz csodát!
Örülj minden napnak, szépnek, jónak,
Sok örömet tartogat még Neked a holnap."

(VoErC)
 
 
0 komment , kategória:  Vers  
Tallóztam
  2017-07-20 16:43:17, csütörtök
 
 
Gyurcsó István:
Hiányoddal

Könnyű annak, kinek te vagy az élet,
kinek reggelihez te vagy a cukor.
Te fűszerezed csókkal az ebédet:
kinek vacsora után te vagy a bor.
Jó a társnak, kinek te vagy a társa:
a magányosság ne tudd meg, mily nehéz.
Boldog az, aki jó simogatásra
öledbe hajthatja le fáradt fejét.
Könnyű annak, kinek te vagy a párja:
átvilágítod a hétköznapokat.
Veled a szív mindenkor megtalálja
a boldogsághoz szükséges dolgokat.
- Könnyű annak... De ne tudd meg, mily nehéz,
keserű nekem, ha nem te vagy a méz.
 
 
0 komment , kategória:  Vers  
Tallóztam
  2017-07-20 02:44:38, csütörtök
 
 
Victor Hugo - Olyan a szerelem

Olyan a szerelem, mint a gyöngyszemű harmat,
amelytől fénylik a szirom,
amelyből felszökik, kévéjében a napnak,
szivárvány-szikra, milliom.

Ne, ne hajolj reá, bárhogy vonz e merész láng,
ez a vízcseppbe zárt, percnyi kis fényözön -
mi távolabbról: mint a gyémánt,
az közelebbről: mint a könny.

(fordította: Nemes Nagy Ágnes)

 
 
0 komment , kategória:  Vers  
Tallóztam
  2017-07-19 10:24:23, szerda
 
 
Testvér, csak lábujjhegyen jer velem,
csak nagyon halkan, nagyon csendesen.

Amerre járunk,
ne rezzenjen egy kis levél se meg,
ma lelkem olyan mint a tó;
legkisebb rezzenéstől megremeg:

Gyere a templomunkba:
a bükkerdő ma vár,
a Csend harmóniája
ott megint a lelkünkbe talál.

Gyere velem...
csak szótlanul, csak csendesen,
csak csendesen...

Wass Albert

 
 
0 komment , kategória:  Vers  
Tallóztam
  2017-07-18 16:32:56, kedd
 
 
Kassák Lajos

Hű szerelem


Pilláid rácsa mögé zártál
úgy élek ott, mint az elítélt
csókod tüze már rég kilobbant
ó börtönöm, ó hű szerelem.

Karjaimat, hogy feléd nyúlnak
emlékek kötik meg és láncok
miért, hogy rád sem ismerek már
bölcsője és sírja szívemnek.

Nappalok és éjek múlnak el
de maradok én és számolom
egy könny még, egy könnyű sóhajtás
s emléked láncai lehullnak.
 
 
0 komment , kategória:  Vers  
Tallóztam
  2017-07-16 10:28:19, vasárnap
 
 

Mama kérlek ...

Mama kérlek , add a kezembe , megfáradó ráncos , kis kezed
érezned kell , hogy szívem téged oly nagyon szeret .
Mama kérlek , ne lássam soha a hulló könnyeidet ,
bármily nehéz sors is vár reád , én mindig melletted leszek .


Tudom jól , hogy az életemet egyedül neked köszönhetem
sziklakemény tartásod , míg élek megirigyelem .
Ne bántson , ha barázdát szántott az élet testeden ,
Mama ne félj ! ígérem , míg élek én mindig melletted leszek .

Bédné
 
 
0 komment , kategória:  Vers  
Tallóztam
  2017-07-16 07:49:06, vasárnap
 
 
Életünk vége felé



Életünk vége felé elgondolkodunk,
mi az, amit hátrahagy szökevény múltunk.
S mi lesz mi még akkor is életnyomot hagy,
ha már elérte kezünk a szivárványokat.

Így alkonyati időnkben mind arra gondolunk,
megőrzi e valaki emlék mivoltunk,
s úgy írják-e történelmünk, hogy büszkék lehessünk,
ha majd pilleszárnyainkkal a fénybe repülünk.

Kun Magdolna



Törékeny szív

A lélek beforrja
a bántások nyomát,
de a szív forratlanul viszi
a sérülést tovább.

Mert a szív törékeny,
gyönge szerkezet,
pár perc alatt elvérez
egy egész életet.

Kun Magdolna


Miért szeretünk

Miért szeretünk, ha tudjuk fájni fog,
ha minden fellángolás csak múló állapot,
ha életünk idejéből éveket lopunk,
miket majd könnyel, vérrel siratunk.

Miért szeretünk, ha végtelen szerelmek,
tündérmeséjű könyvekben léteznek,
ott ahol minden szép, csupa-csupa báj,
ahol nincs olyan mi szívünk szomorítaná.

Miért vágyunk ölelő kart, ha tudjuk, simítása
oly hamar átgyengül abba a másik kéz irányba,
ahonnan még búcsúzóul egyszer visszaint,
hullámsírba temetvén azt, mi múlt-csónakon ring.

Kun Magdolna
 
 
0 komment , kategória:  Vers  
Tallóztam
  2017-07-16 07:45:21, vasárnap
 
 
Váci Mihály

Szelíden, mint a szél


Szőkén, szelíden, mint a szél,
feltámadtam a világ ellen,
dúdolva szálltam, ténferegtem,
nem álltam meg - nem is siettem,
port rúgtam, ragyogtam a mennyben,
cirógatott minden levél.

Szőkén, szelíden, mint a szél,
minden levéllel paroláztam;
utamba álltak annyi százan
fák, erdők, velük nem vitáztam:
- fölényesen, legyintve szálltam
ágaik közt, szép suhanásban,
merre idő vonzott s a tér.

Szőkén, szelíden, mint a szél,
nem erőszak s akarat által,
ó, szinte mozdulatlan szárnnyal
áradtam a világon által,
ahogy a sas körözve szárnyal:
fény, magasság sodort magával,
szinte elébem jött a cél.

Szőkén, szelíden, mint a szél,
a dolgok nyáját terelgettem,
erdőt, mezőt is siettettem,
s a tüzet - égjen hevesebben,
ostort ráztam a vetésekben:
- így fordult minden vélem szemben,
a fű, levél, kalász is engem
tagad, belém köt, hogyha lebben,
a létet magam ellen szítom én.

Szőkén, szelíden, mint a szél;
nem lehetett sebezni engem:
ki bántott - azt vállon öleltem,
értve-szánva úgy megszerettem,
hogy állt ott megszégyenítetten
és szálltam én sebezhetetlen:
- fényt tükrözök csak, sár nem ér.

Szőkén, szelíden, mint a szél,
jöttömben csendes diadal van,
sebet hűsít fényes nyugalmam,
- golyó, szurony, kín sűrű rajban
süvített át, s nem fogott rajtam,
s mibe naponként belehaltam,
attól leszek pusztíthatatlan,
s szelíden győzök, mint a szél.
 
 
0 komment , kategória:  Vers  
     1/267 oldal   Bejegyzések száma: 2665 
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 166 db bejegyzés
e év: 1578 db bejegyzés
Összes: 38445 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 346
  • e Hét: 346
  • e Hónap: 154719
  • e Év: 1089849
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.