Regisztráció  Belépés
lenke1964.blog.xfree.hu
Három szóban el tudom mondani, mit tanultam az életről: mindig megy tovább. "A világ minden szépségéért sem akarnám elcserélni az egyéniségemet, még a... Varga Lenke
1964.08.18
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/19 oldal   Bejegyzések száma: 180 
Augusztus - Kisasszony hava
  2017-08-03 17:48:14, csütörtök
 
  Augusztus - Kisasszony hava
Nyárutó - Új kenyér hava - Aranyasszony (Bőség) hava

Kormány Vera: Augusztus Az augusztus régi neve a rómaiaknál Sextilis" volt, mert a hatodik (sextus) hónapja volt az esztendőnek. Ez a neve maradt meg még a Julius Caesar-féle naptárreform után is. Amikor azonban Augustus császárnak Krisztus előtt 7-ben az időközben újra felszaporodott szökőnapok miatt újabb naptárrendezést kellett végrehajtania, akkor ennek a hónapnak a nevét is megváltoztatta: miután életének legtöbb szerencsés eseménye ebben a hónapban játszódott le, azért a saját felvett nevével jelölte meg ezt a hónapot.


Az augustus" szó voltaképpen az augur" -ra megy vissza, vagyis a madárjósra ("avi-ger" ), akinek jóslata szerencsét jelent. Célzással a császár példátlanul szerencsés pályafutására, a szenátus " a legszerencsésebb" (augustus) jelzőt találta a legmegfelelőbbnek. Ettől fogva csakugyan ezt a nevet használta Gaius Octavianus Julius Caesar. S ugyanúgy, ahogy Caesar nevéből általában rangjelzés lett Kaiser", " császár" és " cár" formában, ugyanúgy lett az Augustus nevéből is rangjelzés: ettől fogva minden uralkodó a "sérthetetlen császári felség" jelzőjéül használta az Augustus" nevet, a császárnék pedig az Augusta" nevet kezdték viselni. A név maga mégis az augusztus" hónapnév formájában maradt meg leginkább elevenen az emberek nyelvhasználatában.

Népi megfigyelések:
- ha forró az augusztus első héten, sokáig lesz hó a télen
- ha sok az eső augusztusban, nem lesz jó bor a hordóban
- az idő Bertalan napján (augusztus 24-én), olyan lesz az ősz

Jeles napok augusztusban:
Lőrinc napja (augusztus 10.)
Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.)

Boldogasszony másnapja (augusztus 16.)

Rudan Mária: Szűz zodiákusAugusztus, mint a termőre fordulás, az új kenyér és az őszi munkára való felkészülés évadja, hangulatában is eltér a zaklatott júliustól. A meteorológusok Nyárutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Új kenyér havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) az Aranyasszony (Bőség) hava elnevezést használták augusztusra, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Kisasszony hava. E hónapot a kánikula havának tartják; a Nap a Szűz jegyébe lép.


Népi mondóka:

Ha Domonkos forró,
kemény tél várható.
Lőrinc-napja, ha szép,
sok a gyümölcs, és szép.
Bertalan szép idővel,
az ősz is nekünk kedvel.
Sűrű eső augusztusban,
Jó mustot ád a hordóban.


Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Közönségesen jó időre mutat, ha a juhok még estén is vígan ugrándoznak a mezőn, ha huzamosabb eső után a baglyok éjjel igen huhognak. Ha a szél a napjárást követvén változik. Ha a harmat reggel sokáig a faleveleken marad.


Lőrinc napja

A jeles nap névadó szentjének emléknapja a néphagyományban fontos szerepet játszik. Egyes vidékeken úgy tartották, ha Lőrinckor esik az eső, a sárgadinnye lucskos lesz, rothadásnak indul, ehetetlenné válik. Az Ipoly menti falvakban az uborkára is kiterjesztették a dinnyével kapcsolatos megfigyeléseket: " Ugorkát eltenni csak Lőrinc előtt érdemes - mondták -, utána már haszontalan (rossz ízű) lesz."
Lőrincet itt-ott a hazai vincellérek is megtisztelték, napjának időjárásából, összevetvén az ilyenkor megtartott hegybéli szőlőmustrával, a várható szüretet jósolgatták. Göcsejben várták a Lőrinc napi esőt, mondván: az jó bortermést ígér. E kivételtől eltekintve azonban általában a napsütéses, szép időnek örültek ekkor, mert az hosszú, szép őszt, és bőséges gyümölcstermést jelent. Nem véletlenül született az a régi kalendáriumi regula, miszerint: " Lőrinc napja, ha szép, / Sok a gyümölcs, és ép."


Nagyboldogasszony napja

Szűz Mária mennybemenetelének az ünnepe.
Nagyboldogasszony napja jelentős szerepet játszik a néphagyományban, és számtalan paraliturgikus cselekedet fűződik hozzá. Egyes vidékeken, az ünnep előestéjén a hívő asszonyok a temetőben gyülekeztek, egy frissen ásott üres sír körül, a dicsőséges olvasót imádkozták, majd epikus énekben mesélték el Mária mennybemenetelének a történetét.
A század elején az egész magyar nyelvterületen élt a nagyboldogasszonyi virágszentelés, virágáldás szokása. Az oltáron megáldott virágokat azután szentelményként őrizték, és bajelhárításra használták. Az épülő ház fundamentumába, az új menyecske ágyába, az elhunyt koporsójába helyezték, hogy szerencsét hozzon.
Nagyboldogasszony ünnepe számos vidéken dologtiltó nap volt, az asszonyoknak ilyenkor tilos volt kemencében sütni, folyóban fürdeni, kendert áztatni. A szegény kapások úgy tartották, ha Nagyboldogasszony napja fénylik, akkor sok jó bort ihatnak szüret után.
Nagyboldogasszony a magyarok nagyasszonya, keresztény államiságunk kezdetétől hazánk, népünk védelmezője, oltalmazója. Ő a megváltó édesanyja, és neki jutott az a messiási feladat, hogy mindazok édesanyja legyen, akikért a Fia meghalt. Egy évezrede hozzá fohászkodik nemzetünk, hozzá szólnak legszebb népénekeink és hozzá fordulnak még ma is közbenjárásért költőink.



Boldogasszony másnapja

Egyes történészeink szerint e napon történt, hogy a hét törzs vezérei Álmost fővezérré választották, neki engedelmességet fogadtak, és ezt vérszerződéssel pecsételték meg. Egyesek szerint a vérszerződés a magyar nép születésnapja volt.
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok- NÉPSZOKÁSOK  
Augusztusi jeles napok, babonák, hiedelmek, szokások
  2017-08-03 17:46:04, csütörtök
 
 
Augusztus a nyár utolsó hónapja. A többi hónaphoz hasonlóan többféle népi elnevezése is van, mint kisasszony hava, újkenyér hava, kánikula napja, de nyárutónak is hívják - nem véletlenül. Természetesen ebben a hónapban is vannak meglepő szokások, babonák...Nézzük csak:

Augusztus az év nyolcadik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Nevét a híres római császárról Augustus Octavianusról kapta.


Az, hogy ez a hónap - különös módon - a július után szintén 31 napos, annak köszönhető, hogy Augustus császár ugyanannyi napot akart, mint amennyi a Caesarról elnevezett júliusban van.

Augustus ezt a hónapot odahelyezte, amikor Kleopátra meghalt. Mielőtt Augustus átnevezte ezt a hónapot augusztusra, latinul Sextilis (hatos") volt a neve, utalva arra hogy eredetileg ez volt a hatodik hónap a római naptárban, amely kezdetben még a márciussal kezdődött.

A 18. századi nyelvújítók szerint az augusztus: hévenes.

Az Arvisurák szerint Újkenyér hava. A népi kalendárium Kisasszony havának nevezi.


Érdekességek

A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek az augusztus hónapba:

Oroszlán (július 23-augusztus 22.) és

szűz (augusztus 23-szeptember 22.).


Augusztus folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Rák csillagképből az Oroszlán csillagképbe lép.

Szökőévekben az augusztus a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint a február.

Ír nyelven az augusztust a Lugh kelta istenre utaló Lughnasadh név jelöli.


Augusztusi jeles napok:


AUGUSZTUS 1. VASAS SZENT PÉTER NAPJA

Zagyvarékasi, kukoricára vonatkozó termésjóslás szerint:

Ha Vasas Szent Péter napján még eső lesz, lesz kukorica, de még akkor se esik, gyühet a Duna vize is, nem lesz kukorica" (Pócs 1964: 28). Ilyenkor vetették a kerékrépát például Vásárosmiskén, Sárkeresztesen.

Turán patkányűző napnak tartják. A patkányoktól való szabadulás egyik módja, ha egy öregasszony a mise alatt minden ajtóra felírja: Dömötör püspök".

A másik módja pedig, ha egy patkány szemét kiszúrják és eleresztik, akkor a többi is elmenekül. Próbálkoztak azzal is, hogy ezen a napon megkerülték a patkánylyukat kilencszer, kilenc Miatyánk elmondásával.


AUGUSZTUS 10. LŐRINC NAPJA

A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, mert lőrinces.

Ha Lőrinc-napon esik, a sárgadinnye magja, belső része mind lucskos lesz. Mondjuk, mikor megvágjuk az ilyen dinnyét, no itt is itt járt Lőrinc, jól megkotorta a dinnye belét" (Pócs 1964: 28).

A Tápió menti falvakban is úgy tartják, hogy Lőrinc-nap után a sárgadinnye meglevesesedik. ,,No, gyün Lőrinc, a sárgadinnyének vége, belepisil!" (Barna 1985b: 785).

A dinnyével kapcsolatos megfigyelést. Göcsejben azonban a Lőrinc-napi esőt jó előjelnek tartották a bőséges bortermésre vonatkozóan.


{7-198.} Kalendáriumi regula szerint:

Lőrinc napja, ha szép,

Sok a gyümölcs és ép.


A Drávaszögben úgy tartják, hogy ha Lőrinc-napkor szép az idő, hosszú lesz az ősz.


AUGUSZTUS 15. NAGYBOLDOGASSZONY NAPJA

A moldvai magyarok e napon mindenféle virágokat, gyógynövényeket szenteltettek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket, mennydörgésnél is ezt égették.

E naptól kezdve tiltották az asszonyok számára a fürdést a folyóvízben, mert - például a bukovinai magyarok szerint - aki Nagyboldogasszony után fürdik, vérzésben hal meg.

A Mura-vidéken dologtiltó nap sütésre, kemencében való tüzelésre, mert a tűz kitörne a kemencéből. Baranyában most vagy egy nappal előbb vették ki a beáztatott kendert.

Nagyboldogasszony napja derült idejével a jó gyümölcs- és szőlőtermés előhírnöke. A Drávaszögben, Laskón azt tartották, hogy keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen és sokat teremjen.

Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap, például Hadikfalván. Ilyenkor háromnapos táncmulatságot rendeztek a fiatalok.

A Bács megyei Topolyán a Nagyboldogasszony-napi búcsú a mulatság, ismerkedés alkalmát is jelentette.

Az ún. két Boldogasszony közét (aug. 15-szept. 8., Kisasszony) az asszonyi munkában tartották fontosnak. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek és az összes tojásukat kiköltsék.


Az ebben az időszakban tojt tojásokat összegyűjtik, mert úgy vélik, hogy sokáig eláll. Medvesalján is úgy tartották, hogy a Nagyboldogasszony és Kisasszony-nap között tojt tojás sokáig eláll. Ezeket külön elrakták és meszet szórtak rá.

A kétasszony nap közti időszakot szerencsés időszaknak tekintették. A kopácsi halászok ekkor szedték a gyékényt.

A két Boldogasszony köze a magyar nyelvterületen általános hiedelem szerint a téli holmik, ruhafélék szellőztetésének az ideje, hogy a moly ne essen beléjük.

Zagyvarékason úgy vélték, hogy kétasszony között ki kell szellőztetni a búzát, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik.


AUGUSZTUS 20. SZENT ISTVÁN NAPJA


Különösebb paraszti hagyományok nem fűződtek Szent István-naphoz.

Topolyán augusztus 20-án, ha már befejeződött a cséplés, ünnepséget tartottak. István-napkor a Drávaszögben a szép idő jó gyümölcstermést jelez.


Tréfásan azt mondják, hogy ezen a napon vágják le a szúnyogkirályt, ettől kezdve kevesebb van ebből a rovarból.


A beregi Tiszaháton úgy tartják, hogy István-napkor mennek el a gólyák. Medvesalján, Péterfalván a málna szedésének ideje volt.


AUGUSZTUS 24. BERTALAN NAPJA


Ezt a napot a néphagyomány az ősz kezdőnapjának tekinti. Az e napi időjárásból jósolnak a várható őszi időjárásra.

A Bertalan-napkor köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak.

Bertalan-nap a Mura-vidéken vajköpülő nap volt, s úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg.

A lencsét is megdörgölik vele, hogy ne essen bele a zsizsik.


Népi megfigyelések:

- ha forró az augusztus első héten, sokáig lesz hó a télen

- ha sok az eső augusztusban, nem lesz jó bor a hordóban

- az idő Bertalan napján (augusztus 24-én), olyan lesz az ősz


Népi mondóka:

Ha Domonkos forró,

kemény tél várható.

Lőrinc-napja, ha szép,

sok a gyümölcs, és szép.

Bertalan szép idővel,

az ősz is nekünk kedvel.

Sűrű eső augusztusban,

Jó mustot ád a hordóban.


Babonák, érdekességek augusztusban:


A Csízió - feltehetően azért, mert az augusztus az év egyik legmelegebb hónapja - azt ajánlja, hogy mértékletesen kell élni, nem javallott káposztát, sem olyan ételt enni, amitől melankolikussá válik az ember, viszont lehet fogyasztani borsos étket.

Italként nem javasolt méhsört, vagyis márcot inni, de a csíráztatott gabonából készített szaladsör fogyasztása sem tanácsos, és a borozgatás is csak akkor megengedett, ha előtte útifüvet áztattunk a hordóban.

Nem szabad ebben a hónapban eret vágatni.

Augusztus szülöttei tiszta életűek, jó erkölcsűek, bátor szívűek, okosak, vállalkozásukban sikeresek.

A termékenységben viszont nem szerencsések, s ha fiuk születik, felnőve kivándorolhat külföldre."

Augusztus 1-ét nem tartják szerencsés napnak. Sok helyen e napon nem dolgoztak, nem intéztek hivatalos ügyeket, nem házasodtak.

Az ezen a napon leszedett gyógynövények különösen erősen hatnak, ezért már hajnalban ellepték az asszonyok a határt.

A leszedett növényeket meggyújtották, és ezzel alaposan megfüstölték a betegeket.

Augusztus 20-tól nem szabad nyílt vízben fürödni, mert ezzel magunkra haragíthatjuk a megzavart vízi szellemeket.

Ez idő tájt kezdődik a csillaghullás. Senkinek ne áruljuk el, mit kívántunk, amikor meglátunk egy hullócsillagot, mert nem válik valóra.
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok- NÉPSZOKÁSOK  
Augusztusi jeles napok
  2017-08-03 17:41:11, csütörtök
 
  AUGUSZTUS 1. VASAS SZENT PÉTER NAPJA
Vasas Szent Péter napja a Mura-vidéken a szőlőtermelőknek dologtiltó nap, mert úgy vélik, a szemek lehullanának a fürtről.

Zagyvarékasi, kukoricára vonatkozó termésjóslás szerint: Ha Vasas Szent Péter napján még eső lesz, lesz kukorica, de még akkor se esik, gyühet a Duna vize is, nem lesz kukorica" (Pócs 1964: 28). Ilyenkor vetették a kerékrépát például Vásárosmiskén, Sárkeresztesen.

Turán patkányűző napnak tartják. A patkányoktól való szabadulás egyik módja, ha egy öregasszony a mise alatt minden ajtóra felírja: Dömötör püspök". A másik módja pedig, ha egy patkány szemét kiszúrják és eleresztik, akkor a többi is elmenekül. Próbálkoztak azzal is, hogy ezen a napon megkerülték a patkánylyukat kilencszer, kilenc Miatyánk elmondásával.

AUGUSZTUS 10. LŐRINC NAPJA
A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, mert lőrinces.

Ha Lőrinc-napon esik, a sárgadinnye magja, belső része mind lucskos lesz. Mondjuk, mikor megvágjuk az ilyen dinnyét, no itt is itt járt Lőrinc, jól megkotorta a dinnye belét" (Pócs 1964: 28).

A Tápió menti falvakban is úgy tartják, hogy Lőrinc-nap után a sárgadinnye meglevesesedik. ,,No, gyün Lőrinc, a sárgadinnyének vége, belepisil!" (Barna 1985b: 785). Az Ipoly menti falvakban az uborkára is vonatkoztatták a dinnyével kapcsolatos megfigyelést. Göcsejben azonban a Lőrinc-napi esőt jó előjelnek tartották a bőséges bortermésre vonatkozóan.

{7-198.} Kalendáriumi regula szerint:

Lőrinc napja, ha szép,
Sok a gyümölcs és ép.
A Drávaszögben úgy tartják, hogy ha Lőrinc-napkor szép az idő, hosszú lesz az ősz.

AUGUSZTUS 15. NAGYBOLDOGASSZONY NAPJA
A moldvai magyarok e napon mindenféle virágokat, gyógynövényeket szenteltettek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket, mennydörgésnél is ezt égették.

E naptól kezdve tiltották az asszonyok számára a fürdést a folyóvízben, mert - például a bukovinai magyarok szerint - aki Nagyboldogasszony után fürdik, vérzésben hal meg. A Mura-vidéken dologtiltó nap sütésre, kemencében való tüzelésre, mert a tűz kitörne a kemencéből. Baranyában most vagy egy nappal előbb vették ki a beáztatott kendert. Nagyboldogasszony napja derült idejével a jó gyümölcs- és szőlőtermés előhírnöke. A Drávaszögben, Laskón azt tartották, hogy keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen és sokat teremjen.

Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap, például Hadikfalván. Ilyenkor háromnapos táncmulatságot rendeztek a fiatalok. A Bács megyei Topolyán a Nagyboldogasszony-napi búcsú a mulatság, ismerkedés alkalmát is jelentette.

Az ún. két Boldogasszony közét (aug. 15-szept. 8., Kisasszony) az asszonyi munkában tartották fontosnak. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek és az összes tojásukat kiköltsék. Az ebben az időszakban tojt tojásokat összegyűjtik, mert úgy vélik, hogy sokáig eláll. Medvesalján is úgy tartották, hogy a Nagyboldogasszony és Kisasszony-nap között tojt tojás sokáig eláll. Ezeket külön elrakták és meszet szórtak rá.

A kétasszony nap közti időszakot szerencsés időszaknak tekintették. A kopácsi halászok ekkor szedték a gyékényt.

A két Boldogasszony köze a magyar nyelvterületen általános hiedelem szerint a téli holmik, ruhafélék szellőztetésének az ideje, hogy a moly ne essen beléjük.

Zagyvarékason úgy vélték, hogy kétasszony között ki kell szellőztetni a búzát, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik.

AUGUSZTUS 20. SZENT ISTVÁN NAPJA
Különösebb paraszti hagyományok nem fűződtek Szent István-naphoz.

Topolyán augusztus 20-án, ha már befejeződött a cséplés, ünnepséget tartottak. István-napkor a Drávaszögben a szép idő jó gyümölcstermést jelez. Tréfásan azt mondják, hogy ezen a napon vágják le a szúnyogkirályt, ettől kezdve kevesebb van ebből a rovarból.

A beregi Tiszaháton úgy tartják, hogy István-napkor mennek el a gólyák. Medvesalján, Péterfalván a málna szedésének ideje volt.

{7-199.} AUGUSZTUS 24. BERTALAN NAPJA

Ezt a napot a néphagyomány az ősz kezdőnapjának tekinti. Az e napi időjárásból jósolnak a várható őszi időjárásra. A Bertalan-napkor köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak.

Bertalan-nap a Mura-vidéken vajköpülő nap volt, s úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg. A lencsét is megdörgölik vele, hogy ne essen bele a zsizsik.
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok- NÉPSZOKÁSOK  
Június
  2017-05-31 13:36:03, szerda
 
  Ősi magyar néven, Napisten hava, az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Júnóról kapta (római istennő), aki Jupiter felesége volt. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi.
-könyű kis pipacsok

szirma, lángja lobog,

Messze virítanak.

Lenge szirmaikat

rázva vérpirosan,

Tőlük piros a táj!

Íme itt van a nyár!"

/Váci Mihály: Pipacsok a búzamezőben - részlet /
jeles napok junius viragok


Június 4.
A Nemzeti Összetartozás Napja

Június 5.
Pedagógus nap
Június 5.
Gábor Dénes születésnapja
Június 5.
Környezetvédelmi világnap
Június 8.
Medárd napja
Június 8.
Óceánok világnapja
Június 10.
Margit napja

Június 17.
Sütő András születésnapja
Június 17.
Waterlooi csata

Június 21.
Nyári napforduló
Június 21.
Múzeumok Éjszakája
Június 22.
Weöres sándor születésnapja
Június 23.
Olimpia napja

Június 24.
Iván napja

Június 26.
Herman Ottó születésnapja
Június 29.
Antoine de Saint-Exupéry születésnapja
Június 29.
Péter Pál napja
Június 29.
Szarajevói merénylet



Június 4. - A Nemzeti Összetartozás Napja

jeles napok nemzeti osszetartozas napjaAz 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékezünk ezen a napon. Az I. világháborút lezáró úgynevezett Versailles-Washingtoni békerendszer részeként íratták alá a békeszerződést a magyar delegációval a Kis Trianonnak nevezett palotában 1920. június 4-én. Ezzel a békediktátummal Magyarország elvesztette területe jelentős részét. Az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította a Nemzeti Összetartozás Napjává június 4-ét.


Június 5. - Gábor Dénes születésnapja

A jövőt nem lehet előre megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni!" (Gábor Dénes)

1900.június 5-én született Budapesten Gábor Dénes tudós, sokszoros feltaláló, az optikai holográfia Nobel-díjas tudósa. A budapesti Műegyetemen gépészmérnöki, majd Berlinben villamosmérnöki tanulmányokat folytatott. Első munkahelye egy németországi nagyfeszültségű távvezetékek tervezésével foglalkozó kutatóintézet volt. Itt először a katódsugár oszcillográfokkal foglalkozott, majd az elektronoptika tanulmányozása során jutott el az elektronsugaras berendezésekig. Részt vett az elektronmikroszkópok és televíziós képcsövek fejlesztésében. 1927-ben doktori értekezését a katódsugárcsövekről írta. 1932-ben kezdett foglalkozni a plazmajelenségek elméletével. A plazmalámpát a Tungsram kutatólaboratóriumában Budincsevits Andorral együtt fejlesztette ki. 1934-ben áttelepült Angliába. A Thomson Houston Társaság kísérleti laboratóriumában fő munkaterülete az elektronoptika volt és itt kezdett foglalkozni a híradástechnikai információelmélet kérdéseivel. Az elektronoptikai leképezés vizsgálata vezette a holográfia feltalálásához, a Nobel-díjat is ezért kapta 1971-ben. Később részt vett a lézerhologramok készítésének kifejlesztésében is. 1979.február 3-án halt meg Londonban.


Június 5. - Pedagógus nap

Megünneplésére először 1952-ben került sor: ekkor átadták a kiváló tanítói és tanári okleveleket az ország legjobb oktatóinak. Jelenleg a kimagasló oktató-nevelő tevékenység elismerésére adományozhatóak szakmai díjak. Megünneplése sokat veszített hivatalos jellegéből, intézményi szinten elsősorban a gyermekek köszöntik tanáraikat.

Június 5. - Környezetvédelmi világnap


1972-ben június 5-én nyílt meg Stockholmban Ember és bioszféra" címmel az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciája. ,,Az embernek alapvetően joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget."- szerepel a konferencia nyilatkozatában-. Ezt a napot határozatában nemzetközi Környezetvédelmi világnappá nyilvánította. A Környezetvédelmi Világnap legfontosabb célja, hogy felébressze az emberekben a felelősségtudatot és rávezesse őket arra, hogy mindenkinek magának kell tennie valamit a természetes, az épített, a társadalmi és a belső környezetünk megóvásáért, harmonikusabbá tételéért.
A Környezetvédelmi Világnap célja emellett, hogy bemutassa és ösztönözze az energiatakarékosságot, a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználását, a megújuló természeti források hasznosítását, a szemét- és hulladékképződés csökkentését, valamint a környezetszennyezés megelőzését.

Június 8 - Medárd napja

Ez az egyik legismertebb időjósló nap. A népi mondás szerint: Ha ezen a napon esik, negyven napig esik egyfolytában."

Ez a jóslat évszázados megfigyeléseken alapul. A lényege, hogy ha Medárd napon esik az eső, akkor a következő negyven napon hűvös, esős idő várható. Ha viszont nem esik eső, akkor száraz, aszályos idő várható.

Tudományos magyarázata az a dolognak, hogy nyár elején felmelegszik a levegő a kontinensünk belsejében és az óceán felől érkező hűvösebb légtömegek heves viharokat, esőzéseket váltanak ki.


Június 8. - Óceánok világnapja

Bolygónk több mint 70 %-át a világtenger teszi ki. Napjainkban szembe kell néznünk a globális felmelegedéssel, mely erősen veszélyezteti környezetünket. 1840-től állnak rendelkezésre pontos adatok az időjárással kapcsolatban. Azóta 1998 volt a legmelegebb év, de a tíz legforróbb esztendőt is az elmúlt 15 évben mérték. A tudósok egyre riasztóbb jelenségekkel találkoznak az óceánokat illetően is. Ahogy a Föld melegszik, egyre nagyobb veszélybe kerül a tengerek élővilága, hacsak nem tudjuk megfordítani a káros folyamatokat, például a környezetszennyezés visszaszorításával. Talán az 1992 óta megtartott ÓCEÁNOK VILÁGNAPJA is segít abban, hogy tegyünk valamit és megtaláljuk a módját, hogy mindennapi életünk során is óvjuk a világtengert.


Június 10. - Margit napja

Margit naphoz számtalan népszokás kapcsolódik. Közülük néhány:

Retkes Margit néven emlegetik, mert ezen a napon vetik a retket, hogy jó gyenge maradjon.
tyúkültetésre alkalmas nap.
esős napnak tartják
Ezen a napon nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor abban az évben sok lesz a légy.
Margit asszony a legyek királynéja és ezen a napon minden konyhába beereszt egy kötővel"



Június 17. - Sütő András születésnapja

Az ismert erdélyi magyar író 1927. június 17-én született a romániai Pusztakamaráson. A nagyenyedi református kollégium, a kolozsvári református gimnázium diákja, majd 1949-ig a kolozsvári Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola rendező szakos hallgatója volt. Több neves folyóirat főszerkesztőjeként dolgozott. Már 18 éves korától publikált. Prózai művei és drámái igen népszerűek, darabjait a színházak folyamatosan játsszák. Munkásságát többek között Herder-és Kossuth-díjjal ismerték el. 2006. szeptember 6-án halt meg Budapesten.


Június 18. - A waterlooi csata

Az 1815. június 18-án lezajlott waterlooi csata Bonaparte Napoléon utolsó összecsapása volt. Elbai száműzetéséből nemrégen hazatért Napóleon ismét elfoglalta Franciaország császári trónját. Száznapos uralma idején az európai hatalmak egyesített erővel támadtak rá a brit Wellington és a porosz Blücher tábornagy vezetésével.

A waterlooi csatában elesett holland és belga katonák emlékműve. A domb korábban nem állt itt, összesen 226 lépcső vezet fel az emlékmű tetejére.


Június 21. - Nyári napforduló

A nyári napforduló csillagászati kifejezés mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki. A nyári napforduló alkalmával a leghosszabb a nappal és a nyári féltekén elkezdődik a csillagászati nyár. Ehhez a naphoz számos hagyomány fűződik. Hajdanán a nyári napforduló a naptári év kiemelkedő ünnepe volt. Hellászban sok helyütt ekkor kezdték az évet. Egyes helyeken félévünnepet tartottak. Ünnep volt az év ,,teteje" a keltáknál, a germánoknál és a szlávoknál, és tovább élt a keresztény Európában is, mindenekelőtt a Szent Iván-napi tűzünnepben. Az ,,égi tűz" köszöntése azonban nem korlátozódott Szent Iván napjára. A tűzugrás, tűztaposás és más ,,tüzes" népszokás minden napforduló körüli ünnepnek része volt.


Június 21. - Múzeumok Éjszakája

Szent Iván éjszakájához kapcsolódva, a hozzá legközelebb eső hétvégén szervezik meg az egyre népszerűbb Múzeumok Éjszakája elnevezésű programot. Az 1999-ben indult francia példa nyomán - hazánkban 2003 óta rendezik meg az egész ország területére kiterjedő rendezvényt. Országszerte több város múzeumát kereshetik fel az érdeklődők. A késő éjszakába nyúló nyitvatartási időben látványos, különleges programokkal várják a látogatókat a múzeumok, az idei évben június 21-én.


Június 22 - Weöres sándor születésnapja

Weöres Sándor 1913-ban született ezen a napon, Szombathelyen, és Budapesten halt meg 1989. január 22-én. Költő, író, műfordító, irodalomtudós. Felesége Károlyi Amy költő. 1970-ben kapta meg a Kossuth- díjat.
Első verse 1938-ban jelent meg a Nyugat folyóiratban. Világszemlélete miatt sokáig csak gyermekversei és műfordításai jelenhettek meg. Gyermekeknek írt versein nemzedékek nőttek fel. Ki ne ismerné a Bóbita és Ha a világ rigó lenne verses köteteit?


Június 24. Iván napja

Szent Iván a nyári napforduló ünnepe. Olvashatsz róla a Hónap ajánlata című részben


Június 26 - Herman Ottó születésnapja

Herman Ottó, 1838. június 26-án született. Természettudós, néprajzkutató, régész, polihisztor, politikus. Az utolsó magyar polihisztornak és a madarak atyjának is nevezték. Nem volt diplomája, de önszorgalmának köszönhetően korának egyik jelentős természettudósa és a magyar politikai élet fontos közszereplője. Újságíróként és országgyűlési képviselőként a polgári haladás útján járt és Kossuth Lajos eszmei világát követte. Az autodidakta tudós gyűjtőmunkái mellett rengeteget tanult és eredményeit rendszeresen közzétette. Legnépszerűbb műve A madarak hasznáról és káráról című könyv. További jelentős művei A magyar halászat könyve I-II. és a Magyarország pók-faunája I-III. kötetek.


Június 29 - Antoine de Saint-Exupéry születésnapja

j1900. június 29-énszületett Lyonban Antoine de Saint-Exupéry , francia író és pilóta. Legismertebb műve A kisherceg. A világ 180 nyelvére fordították le, a világ 50 legolvasottabb könyve" közt szerepel.

A legismertebb részlet a könyvből:
- Isten veled - mondta a róka.
- Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember.
- Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.
- Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
- Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
- Az idő, amit a rózsámra vesztegettem... - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
- Az emberek elfelejtették ezt az igazságot - mondta a róka. - Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. kisherceg


Június 29 - Péter Pál napja

Péter- Pál napja, az aratás kezdete. A hiedelem szerint e napon szakad meg a búza töve. Péter napjához kötődik továbbá a halászok ünnepe, mellyel védőszentjük előtt tisztelegnek. Az egykori halászcéheknél ekkor volt a legény-és mesteravatás.
Így mesél az aratásról egy korabeli szemtanú, városunkból. /Endrődi füzetek 4. 123. o./
Péter-Pálkor nem arattunk. Péter-Pál, az ünnep vót. Előtte való nap hazagyüttünk a faluba kocsival a rokonságho. Másnap elmentünk a faluba a misére, akkor megebédeltünk, egy kicsit pihentünk, akkor szedtük a sátorfánkat, kocsira, oszt mentünk kifele a tanyába."
Az aratásról a Hónap ajánlatában olvashatsz!


Június 29. - Szarajevói merénylet

A szarajevói merénylet 1914. június 28-án történt. Gavrilo Princip nacionalista szerb diák követette el Ferenc Ferdinánd főherceg, /azOsztrák-Magyar Monarchia trónörököse/ és felesége ellen. Ez az esemény volt az első világháború kitörésének közvetlen ürügye.

 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok- NÉPSZOKÁSOK  
Kicsit bővebben néhány jeles napról:
  2017-05-31 13:28:21, szerda
 
 
JÚNIUS 8. MEDÁRD

Közismert időjárásjósló nap. A közhiedelem úgy tartja, hogy ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napig esni fog, ellenkező esetben pedig ugyanennyi ideig szárazság lesz.

A bukovinai magyarok szerint e napon kezdődött az özönvíz, és akkor is negyven napig esett. Néhol úgy tartják, hogy Medárd napján mindig vízbe fúl valaki, és ez áldozat a vizek királyának, ezért e napon nem szabad fürdeni, de a lovakat meg kell itatni, mert akkor nem lesznek rühesek.

Mondják, ha Medárd napján süt a nap, akkor édes lesz a bor, ha esik, akkor savanyú. Baranya és a Mura-vidék szőlősgazdái szerint, ha Medárdkor esik, rossz szőlőtermésre lehet számítani, viszont bő lesz a szénatermés.

Egyes csallóközi falvakban Medárdkor vetették a lent, hogy ne legyen gazos és szépen fejlődjön.


JÚNIUS 10. MARGIT NAPJA

Egyes helyeken Retkes Margit néven emlegetik, mert ezen a napon vetik a retket, hogy jó gyenge maradjon.

Ez a tyúkültetésre a legalkalmasabb alkalmas nap.

A Hortobágy vidékén általában esős napnak tartják.

Zentán Margitot legyes Margitnak hívják. Ezen a napon nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor abban az évben sok lesz a légy. ,,Margit asszony a legyek királynéja és ezen a napon minden konyhába beereszt egy kötővel" Úgy védekeztek ellene, hogy mise idején a szántóföldről hozott földet szórták szét a házban.

JÚNIUS 13. PÁDUAI SZENT ANTAL NAPJA

A Remete Szent Antalhoz (jan. 17.) fűződő néphagyományokat sok helyen átruháztak Páduai Szent Antalra Ezért igen sok, állattartással kapcsolatos hiedelem és szokás kapcsolódott ehhez a naphoz. Például a baranyai falvakban nem fogták be a jószágot. Másutt láncon hajtották át a jószágot, miközben a gazda mondta: ,,legyetek erősek mint a vas, tartsatok össze, mint a lánc, s Páduai Szent Antal őrizzen meg a vadállatoktól!"

E naphoz kapcsolódott a Szent Antal tüze, az orbánc gyógyítása ráolvasással.

Szent Antal napja Zentán férjjósló nap. Az egész nap kenyéren és vízen böjtölő lány éjfélkor átlépi az ágyat, gyertyát gyújt, tükröt tesz maga mellé, megleli jövendőbelijét.

Szent Antal napját különösen az asszonyok számára tartották dologtiltó napnak, nem volt szabad lisztbe nyúlni, mert kelések nőnek a kézen.


JÚNIUS 24. KERESZTELŐ SZENT JÁNOS NAPJA VAGY SZENT IVÁN-NAP

Szent Iván a nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja. A tűz tisztító, gonoszűző erejébe vetett hit az alapja a Szent Iván-napi tűzugrás szokásának is. Az ekkor gyújtott tűzről azt tartották, hogy megvéd a köd, a jégeső és a dögvész ellen, elősegíti a jó termést. A szertartásos tűzugrásnak egészség- és szerelemvarázsló célzata is volt.

A tűzrevalót egyes helyeken a lányok gyűjtötték, sőt a tüzet is ők gyújtották meg.

A tűz átugrására - a múlt század végi szegedi leírás szerint - tréfásan így biztatták a résztvevőket: Ne félj, pajtás, ugord át, nem süti meg a pofád!" A tűz átugrása közben párosító-, kiházasító dalokat énekeltek, amelyek gyakran igen hosszúak voltak. innen a mondás, hogy ,,Hosszú, mint a szentiváni ének" Hosszú lehetett attól is, hogy a falu összes fiataljait összeénekelték.


JÚNIUS 29. PÉTER-PÁL NAPJA

A magyar nyelvterületen általában úgy tartották, hogy a búza töve ezen a napon megszakad, kezdődhet az aratás. Sárkeresztesen kalendáriumi rigmussal biztatták egymást:

Ekkor volt a legény- és mesteravatás. Dunaszekcsőn Péter-Pál előestéjén a halászok rúdra kötött ponttyal járták végig a falut és köszöntötték vásárlóikat, akik kaláccsal, borral vendégelték meg őket. Másnap a halászok rendeztek vendégséget halpaprikással, túrós csuszával. (forrás:kincskeresomuhely.hu)
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok- NÉPSZOKÁSOK  
Júniusi jeles napok, babonák, hiedelmek, szokások
  2017-05-31 13:26:06, szerda
 
  Június a nyár kezdete, első hónapja. Kicsit kevesebb a jeles nap, mint a korábbi hónapokban, de annál híresebbek: időjósló napok, népi megfigyelések, babonák, és ekkor van az év leghosszabb napja is, valamint a hagyomány szerint a hónap végén (Péter-Pál napján) kezdődik a búza aratása. Nézzük, milyen is a Medárddal, Margittal, Páduai szent Antallal, Szent Ivánnal /vagy Keresztelő Szent János/, és a fent említett két jó baráttal fémjelzett június...
Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt.

A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. Az Arvisurák szerint Napisten hava. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi. (forrás:wikipedia)


Június: Szent Iván Hava - Nyárelő Hava - Napisten Hava

Június régi magyar neve Rák hava, illetve Szent Iván hava.

Utóbbi nevét a szokáshoz híven a Rák hó (jún. 22/23-júl. 22/23.) első dekádjának legjelentősebb szentjéről, Keresztelő Szent Jánosról nyerte.

Június 8.: Medárd (püspök a VI. században) Legendája szerint egy erkölcstelenül mulatozó társaságot negyven napos esővel mosott szét.

Ehhez a naphoz az időjárással kapcsolatos megfigyelések, időjóslások kötődnek.


Ha ezen a napon esik az eső, a következő negyven nap csapadékos lesz, ha nem akkor negyven napos szárazság következik.Ekkor vetik a káposztát és a lent.


Június 10.: Szent Margit - termésjósló "Retkes Margit" napja, a retek-,a káposztavetés ideje.


Június 13.: Páduai szent Antal napja, aki a 12. században ferences szerzetes volt.

Ezen a napon szent Antal kenyeret sütöttek és osztottak a szegényeknek. A liliomot Szegeden szentaltalvirágnak hívják, ezért névünnepén az asszonyok liliommal kezükben mennek templomba.

Az hajadonok tőle kérnek férjet. A lovagok, katonák és cserkészek védőszentje, talán mert Buda ostroma is szent Antal napján indult.


Június 3. vasárnapja: Apák napja


Június 15.: Szent Vid (ókeresztény vértanú)

Úgy tartják, ha a szőlő erre a napra elvirágzik, jó bortermés várható. Erre a napra befejeződik a gabona növekedése és megindul az érés.


Június 21.: A csillagászati nyár kezdete

Ezen a napon a leghosszabb a Nap égen megtett útja (nálunk északkeleten kél, és északnyugaton nyugszik), a Ráktérítő magasságában tűz merőlegesen a földre.

Nálunk június 21-én a zeniten járó Nappal együtt tetőzik a nyár.

Június a nyári napfordulóhoz legközelebb eső vasárnap: - a Nap napja

Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet megújuló energiaforrásokra, azon belül elsősorban a napenergia hasznosítására.


Június 24.: Iván, a hónap névadója

Szent Iván napja, az év leghosszabb napja közelében van, az év legrövidebb éjszakája az északi féltekén. Ehhez a naphoz kötődik a tűzugrás szokása: nagy tüzet kell rakni, s azt átugrani.

Ettől elmúlik a szomorúságunk. A legények átviszik a lányt a tűzön, megtisztulnak, s ha egybekelnek termékenyek lesznek. Sok helyen almát dobnak a tűzbe, ez megvéd a csecsemőhaláltól.

Június 26.: János és Pál (a IV. században vértanú halált halt testvérpár)

Ezekben a napokban nagy viharok, zivatarok vannak, ezért ők a viharok megfékezői.


Június 29. Péter-Pál

Ők Jézus apostolai, s ezen a napon egyszerre szenvedtek vértanúhalált.

Erre a napra már beérik a búza, gyökere szakad, megkezdődik az aratása. Régen megáldották az aratószerszámokat, hogy áldás legyen a búzán, az életen.

 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok- NÉPSZOKÁSOK  
Május a Szűzanya hónapja
  2017-05-04 09:58:25, csütörtök
 
  Eredete a XIII. századra vezethető vissza. Május hónap természeti szépsége - a rügyező fák, a fakadó virágok csodálata indította a Szűzanya tisztelőit imádságra. "A Boldogságos Szűz Isten legcsodálatosabb teremtménye, és legszebb az asszonyok között, méltó arra, hogy tisztelet övezze, és szeretettel forduljunk felé."
Néri Szent Fülöp (XVI. század) örömmel buzdította a fiatalokat, hogy a májusi virágokból koszorút fonva fejezzék ki szeretetüket a Szűzanya felé, és énekekkel köszöntsék Jézus Édesanyját, és mindannyiunk Égi Édesanyját.
Május napjaiban templomainkban felhangzik a rózsafüzér imádság és lorettoi litánia Szűz Máriát megszólító és dicsőítő szép szavai - Égi Édesanyánkhoz imádkozunk, hogy anyai szeretetével vezessen minket Szent Fiához, Krisztushoz.
A hónap minden napján mi is imádkozzuk a Lorettói litániát délután öt óra ötven perckor. Tartsanak velünk, kapcsolódjanak be az imádságba!
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok- NÉPSZOKÁSOK  
Május 3. A Szentkereszt feltalálása
  2017-05-04 09:54:06, csütörtök
 
 
Nagy Konstantin császár édesanyja, a később szentté avatott Ilona buzgólkodására 320 szeptemberében ásták ki Jézus keresztjét a Kálvária földjéből. Az INRJ titulus később került elő. Nem lehetett tudni, hogy a megtalált három kereszt közül melyiken adta ki a lelkét. Makarius, Jeruzsálem püspöke mindhármat hozzáérintette egy beteg asszonyhoz, aki jézus keresztje érintésére nyomban meggyógyult.
A keresztfa, amelyet a Megváltó vére szentelt, a győzelem jelképe. .A középkorban, egészen a gótikáig Krisztus koronás király, aki a keresztfáról, az Élet fájáról uralkodik. A Szentkereszt otthonossá vált a keresztény emberek életében: kálváriák, közterek éke, jelen van a szántóföldeken, szőlőkben, útkereszteződéseknél. A korpuszok többsége a régiségben, rendszerint fogadalmi keresztként mágikus helyre került: ,,csoda-történt" terét jelölte a határnak vagy az ,,átokhelyet", ahol gonosz kísért, s hoz pusztulást (e gonoszt csak Krisztus keresztáldozatának jele űzhette el, tarthatta távol). A kereszt szinte minden házban jelen volt szentképen, imádságos könyvben, olvasón. Sok helyen ezen a napon állítottak keresztfát.
Magyar legendájában a tudás fájáról származó és a haldokló Ádám nyelve alá helyezett három almamagból háromágú fa nőtt: cédrus, ciprus és olaj. Ebből ácsolták a keresztfát: eképpen lett a halál fájából az élet fája. A középkorban gonoszűző célzattal állították a határba, főleg útkereszteződésekhez a feszületet. Néhol mécs égett rajta, hogy a rontó, elátkozott lelkeket elriassza. Az útszéli kereszteknél a férfiember kalapját emelte, az asszony keresztet vetett vagy fohászt mormolt. Az új keresztnek hajdan keresztapát, keresztanyát választottak. Néhol az elkorhadt keresztet tisztességgel elföldelték. Göcsejben és Mezőségen csengős kereszteket állítottak; a csengők vihar idején gonoszt zavaró zajt keltettek. A barokk páratlan keresztkultuszát a hitújítás, a török veszedelem és a pestisjárványok magyarázzák.
Keresztvetés és rajzolás valamikor általános szokás volt, sokhelyütt a protestánsoknál is. Sütőlapátra, kemence ajtajára, kenyértésztára, szegendő kenyérre, lefekvés előtt párnára, alvó családtagokra, szoba négy sarkára (,,Jézus vére fusson át minden sarkon!") keresztet rajzoltak, vetettek.
A régi falu keresztény embere a napot és minden cselekvését keresztvetéssel kezdte és végezte. Göcsejben fejszével vágtak keresztet az újszülött fekvőhelyére, Ormánságban fokhagymával keresztezték a gyermekágy négy sarkát; de ellő jószág hasát, tőgyét is kereszttel illették; a gyógyító ital fölé a bögre szélére késsel keresztet ütöttek... Tápén, amikor először fogtak csikót a kocsi elé a kapuköldöknél ostorral keresztet jelöltek. Vetéskor a szántóföld közepére búzából keresztet szórtak. Keresztet vetettek égzengéskor, kocsi-, hajóinduláskor, ásításra nyitott száj elé.
Forrás: Molnár V József - Kalendárium
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok- NÉPSZOKÁSOK  
MÁJUS - PÜNKÖSD HAVA - TAVASZUTÓ - ÍGÉRET hava
  2017-05-01 19:34:50, hétfő
 
  MÁJUS - PÜNKÖSD HAVA - TAVASZUTÓ - ÍGÉRET HAVA -
BORJÚTOR (VIRÁGZÓ ÉLET) HAVA
A latin Maius hónapot Ovidius szerint a meglett korúak (maiores) tiszteletére nevezték volna el. Valószínűbb azonban, hogy a régi római Maia istennő vagy férfi párja Maius volt a névadó. A görögöknél Maia a pleiászok egyik csillaga volt, Zeusz szeretője, és a főistennek együtt töltött éjszakák eredményeként Hermész (latin Mercurius) anyja.
A május mindenütt a nyár aggodalmas adventjének tűnik, aminek a jövendő termés féltése volt az alapja. Május az ókorban Európa-szerte engesztelő és tisztító szertartások böjtös időszaka volt. Rómában tilos volt ekkor új ruhát ölteni, házasságot kötni, és házaséletet élni, ekkor takarították ki a templomokat, mosták le az istenszobrokat, mintha csak a hónap előkészület lenne a nyárközépi nagy ünnepekhez. A nép szerelmes szívű legényei május elsején "májusfát" állítanak kedvencük háza elé. E hónap ünnepségei - a majálisok - a tavasz és a nyár örömeinek szólnak. A szerves élet fejlődésének ekkor van a tetőpontja.
Pongrác, Szervác és Bonifác, mint régről fogva tudjuk, könnyen visszacsalogathatja kertjeink rémét a hajnali fagyot, és kárt okozhat veteményeseinkben, sőt még a szőlő-gyümölcs ültetvényekben is. Persze a nagy riadalom előtt célszerű emlékeznünk az agrometeorológusok tapasztalataira, mert a hosszú évtizedek óta folyó meteorológiai megfigyelések elemzése bebizonyította, hogy a fagyosszentekre vonatkozó néphit nem légből kapott állítás.
Népi megfigyelések:
- májusi csendes eső, növeli a vetést
- száraz május, száraz esztendő
- ha májusban erősen halljuk a békákat kuruttyolni, úgy igen sok eső lészen
- ha május elején esik, úgy kevés borunk lesz
- nagyon meleg május után esős június következik
- ha májusban a tölgy szépen virágzik, és a cserebogár rajta tanyázik, gyakran fogunk hallani mennydörgést
- sok bort hoz ám a három ác, (Pongrác, Szervác, Bonifác), ha felhőt egyiken se látsz
- Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz
- Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász
- Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök
- májusi meleg eső nagy termés, hideg eső rossz vendég
Jeles napok májusban:
Szent Flórián napja (május 04.)
Áldozócsütörtök (május 25.)
Pongrác, Szervác, Bonifác (május 12.)
Orbán napja (május 25.)
Margit napja (május 25.)
Pünkösd (június 04..)
Szentháromság vasárnapja (június 11.)
Úrnapja (június 18.)
Rudan Mária: Ikrek zodiákus A meteorológusok Tavaszutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Ígéret havának nevezik, eleink pedig (az Avisura szerint) a Borjútor (Virágzó élet) hava elnevezést használták májusra. A hónap régi magyar (katolikus) neve Pünkösd hava. A Nap az Ikrek jegyébe lép.
Népi mondóka
Orbánnak a napja hogyha fényes,
A vincellér mint a páva kényes.
Mint az áldozócsütörtök
Olyan lesz őszi időtök.
Pünkösd-napi esésre
ne várj áldást vetésre.
Május hava hűvössége
A gazdának üdvössége.
Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Szép idő lesz, ha az esti pír aranyszínű, ha napnyugtakor a vízeken és a mezőkön sűrű köd keletkezik, ha a szárazon tenyésző békák magasra ülnek és brekegnek. Rossz idő következik, ha reggel pír van, ha az esti pír igen vörös.
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok- NÉPSZOKÁSOK  
Jeles napok, ünnepi szokások
  2017-05-01 16:57:20, hétfő
 
 
Május 1. A fiatalság tavaszi örömünnepe május elseje, a májusfa állításának ideje. A XV. századtól kezdődően szólnak forrásaink májusfa állításáról, az idegen eredetű szokás azonban bizonyosan régebbi. Egy XIX. századi szokásgyűjtemény a májusfa eredetét így írja le: ,,Szent Jakab és Szent Fülöp midőn térítgetni jártak, útitársuk lett Valburga nevű szűz hajadon; ezt ebbeli cselekvényeért a pogányok tisztátalan személynek nyilvánították s rágalmazták. A leány azonban, hogy elűzze a gúnyolódókat, elővette vándorbotját, letűzte a földbe, előtte letérdepelt, imádkozott, s erre alig múlt el egy-két óra, midőn a pogányok szeme láttára a leszúrt bot kizöldült. Ez volt Szent Jakab apostol napja (május elseje) virradójára. Nőtlen ifjak ez időtől ez okon szoktak magas zöldfát jó magaviseletű hajadonok ablaka előtt felállítani, még pedig ha lehet, észrevétlenül".
Egyes helyeken valóban minden lánynak külön májusfát állítottak a legények. Éjszaka vágták ki az erdőn a fát, és május elsejére virradóra többnyire titokban állították fel. A két világháború között -polgári hatásra - divatba jött május elsején a szerenád, az éjjeli zene.
A májusfa lehet sudár, esetenként kérgétől megtisztított fa, amelynek csak a tetején hagyták meg a lombját, vagy virágzó, zöldellő ág. Az udvarlási szándék komolyságát jelentette a fa fajtája, nagysága. A Nyugat-Dunántúlon valamint a Felvidéken a május elsején állított fát többnyire pünkösdkor bontották le.

Flórián napja, május 4-e. Flórián a tűzoltók védőszentje. A legenda szerint ugyanis imádságával már gyermekkorában megmentett egy égő házat az elhamvadástól. Tisztelete az újkorban élénkült meg, és elsősorban Közép-Európára volt jellemző. Patrónusuknak tekintették más, tűzzel dolgozó mesterek is: sörfőzők, fazekasok, kovácsok, pékek, kéményseprők.

Pongrác (május 12.), Szervác (május 13.) és Bonifác (május 14.) a ,,fagyosszentek". Szent Pongrác és Szent Bonifác ókeresztény vértanúk voltak (304-ben), Szent Szervác püspök, hitvalló volt (360 k.). Évszázados megfigyelés és tapasztalat szerint a tavaszi meleg időjárás május közepe felé hirtelen hidegre fordulhat. A kalendáriumokban olvasható rigmusok is erre figyelmeztetnek:
Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyosszentek,
Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!

Nepomuki Szent János napja, május 16. A gyónási titkot megőrző cseh vértanú ünnepe, akinek a szobra többnyire vizek közelében áll. A hajósok, dereglyések, hídvámosok, vízimolnárok védőszentje volt. Tiszteletére valóságos vízi körmeneteket rendeztek. Estefelé kihozták a szent szobrát, zöld ágakkal, templomi zászlókkal, fáklyával, égő gyertyákkal dereglyére vagy kompra vitték, és egy feldíszített emelvényre állították. A dereglyét kivilágított, feldíszített csónakok követték.

Orbán napja, május 25. Szent Orbán a szőlőtermesztők, kádárok, kocsmárosok patrónusa. A néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és ezen a napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle.

Áldozócsütörtök, Jézus mennybemenetelének ünnepe, a húsvét utáni negyvenedik nap. Nevét onnan kaphatta, hogy az Egyház a húsvét környéki, évi egyszeri kötelező áldozás határidejéül valamikor ezt a napot adta meg. Sok templom búcsúnapja.

Május a lakodalmak, házasságkötések hónapja. Lakodalmat régebben, csak a nagyfarsangon (vízkereszt és hamvazószerda között), a zöld-farsangon vagy bárányfarsangon (húsvét és pünkösd között) és a kis farsangon (új bortól Szent Katalinig) ültek, különösen hétfőn, szerdán és szombaton. Ezek az időszakok azért is voltak alkalmasak a lakodalomra, mert ilyenkor a mezőgazdaságban nem volt dologidő.
A lakodalomba a vőfély szokott hívogatni. Ő gondoskodik arról, hogy menyegzőn a régi tiszta hagyományok, szokások a maguk csorbítatlan épségében érvényesüljenek. A vőfély a házasodásnak, a lakodalomnak egyes mozzanatait versezettel, rigmusokkal kíséri, ő az érdekelt személyeknek: a vőlegénynek, a menyasszonynak, az örömszülőknek szószólója. Jelvénye a fölvirágzott bot, amely az élet fájának szimbóluma.
Kecskemét környékén a XX. század közepén még a vőfély a következő rigmussal hívta a menyasszonyt az esküvőre:

Dicsértessék az Úr Jézus szent neve, / Szíveinket az ő malasztja töltse be, / Legyen áldott e ház minden lakója, / Életünket Isten vezérelje, óvja. / [N. N.] ... vőlegénytől avégre küldettem, / Hogy szép menyasszonyát nevében köszöntsem. / Hétfőn, amint illik katolikus szűzhöz, / Járuljon buzgón az Oltáriszentséghöz, / S jelenjen meg aznap 10 órakor pontban, / Az anyakönyvvezető hivatalban, / S onnan majd együtt a szent Egyházhoz mennek, / Hogy a pap kezéből is áldást nyerjenek. A menyasszony öltözete általában mindenütt fehér, ami ártatlanságát jelképezi. Menyasszonyi koszorúja szintén tisztaságának bizonysága. A vőfély és a koszorúslányok a menyasszonyt a vőlegény és a násznagyok elé vezetik. A vőfély az ajtófelet pálcájával megkopogtatja, mire a násznép elcsöndesedik, és kezdetét veszi a búcsúztatás, amelyet a jelenlévő vendégsereg felállva, a férfiak pedig kalaplevéve hallgatnak végig. A menyasszonyt édesapja, édesanyja, testvérei, keresztszülei és lánybarátnői veszik körül. A vőfély általában ebben a sorrendben búcsúztatja tőlük a menyasszonyt. Utána megindulnak az esküvőre. A katolikusoknál régebben az esketés nászmise keretében történt. A pap palástjával terítette le a jegyeseket és így vette ki esküjüket. Az ország több részén a szentmise után a menyasszony fejére fehér terítőt terítettek hozzátartozói még az oltár előtt. Ez a szokás a középkori liturgiából maradt fenn éppen úgy, mint az oltárkerülés. Az új pár a násznéppel együtt háromszor megkerülte az oltárt. A vőlegény többfelé alamizsnát osztogatott a templom ajtajában álldogáló koldusoknak, a gyerekeknek pedig cukrot szórt.
Katolikusoknál ősrégi szokás volt, hogy a gazdag menyasszony díszes esküvői ruháját a templomnak ajánlotta föl, hogy miseruhát készítsenek belőle.

FORRÁSOK
Tátrai Zsuzsanna - Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások. Planétás Kiadó, 1997.
Bálint Sándor: A parasztélet rendje. In: A magyar nép., Singer és Wolfner, 1943.
Schütz Antal: Szentek élete. Pantheon, - 1995.
Dömötör Tekla: Magyar népszokások. Corvina Kiadó, 1972.
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok- NÉPSZOKÁSOK  
     1/19 oldal   Bejegyzések száma: 180 
2017.07 2017. Augusztus 2017.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 54 db bejegyzés
e év: 1770 db bejegyzés
Összes: 30166 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 137
  • e Hét: 11843
  • e Hónap: 67645
  • e Év: 690283
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.