Regisztráció  Belépés
venci76.blog.xfree.hu
A ruha teszi az embert - a gyűjtemény a gyűjtőt. Szalvéta Gyűjtő
1976.04.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 36 
Bécs neveztességeit bemutató szalvéta:
  2014-10-01 21:10:45, szerda
 
  Nem képekben, hanem szavakkal mutatja be ez a szalvéta Bécs nevezetességeit. Van olyan szalvéta is, ami képekben mutatja be, minden oldalán más mintával Bécs nevezetességeit, ez szavakba öntve mutatja be, a kék Dunától kezdve a lipicai lovakon keresztül a Schönbrunni kastélyon át a Stephasdomig.
A Kartnerstrasse például egy sétálóutca, tele üzletekkel, Bécs központjában.
Friedensreich Regentag Dunkelbunt Hundertwasser (eredetileg Friedrich Stowasser) (Bécs, 1928. december 15. - Új-Zéland közelében, 2000. február 19.)Osztrák építész, festő és filozófus.

MuseumsQuartier: Bécs Múzeumi Negyede (MuseumsQuartier = MQ) egyike a világ tíz legnagyobb kulturális városrészének. Az Óváros szélén, az egykori császári lóistállók helyén, 60 000 m2-en álló, legkülönbözőbb művészeti ágakhoz tartozó létesítmények, éttermek, kávézók és boltok a barokk épületek és a modern építészet posztmodern együttesét adják.




Link

Kahlenberg hegy:Bécs 19. kerületében található 484 m magas hegy
 
 
0 komment , kategória:  Tájmintás szalvétáimhoz  
Francia nevezetességeket mintázó szalvéta:
  2014-05-23 22:07:50, péntek
 
 

Link

Union des commercants de Sannois. : Sannois (település) Kereskedőinek Szakszervezete.

Sannois egy község Párizs északnyugati külvárosában.

L'Anisée: egy erős francia parfüm.

Fleura Mme Boiléve:Vintage (régies,kopottas kinézetű, de nagyon szép, kissé rusztikus) , nagyon egyedi stílusú dekorációs és lakberendezéssel foglalkozó cég.Nagyon szép bútoraik és egyéb kiegészítőik vannak, melyek a linkre kattintva tekinthetőek meg.
Link
 
 
0 komment , kategória:  Tájmintás szalvétáimhoz  
Párizsi Nemzeti Természettudományi Múzeum szalvétamintaként:
  2014-05-19 17:05:45, hétfő
 
  A Francia Természettudományi Múzeum tiszteletére egy szalvétaminta,mely üzletekben is megvásárolható, igaz nem tömegpéldány, nem mindenhol kapható.Én ma vettem egy kreatív hobbi boltban. A maga nemében nagy különlegességnek számít. Eiffel tornyos szalvéta nagyon sokféle van,egy ennek a bejegyzésemnek a végén is látható, de ennek a párizsi nevezetességnek nem sok szalvéta van szentelve, melynek most legfőképp szánom ezt a bejegyzésemet most. Pár cseredarabom is van korlátozott példányszámban ebből a szalvétából, így ha valakinek szüksége lenne rá, szeretne velem cserélni, keressen meg.:



Link



A múzeum hivatalos oldala a linkre kattintva tekinthető meg, természetesen francia nyelvű:Link

Párizs a múzeumok, művészek és kiállítások városa, rengeteg múzeum található Párizsban, ezért érdemes múzeumbérletet vásárolni.
A PARIS MUSEUM PASS / múzeumbérlet / érvényes szinte Párizs minden összes múzeumába ,sorban állás nélkül, így elkerülhető a sokszor több órás sorban állás.
Három formula létezik,2, 4, és 6 napos.
Árak:
-2 napos pass 39 Euro
-4 napos pass 54 Euro
-6 napos pass 69 Euro

A múzeumbérlet megvásárolható az összes múzeumban, metróállomásokon, repülőtéren.

Figyelem!
A legtöbb állami múzeum ingyen látogatható 26 év alatt,

-több múzeum ingyen látogatható a hónap első vasárnapján

-sok múzeum egész évben ingyenes látogatható

-általában a múzeumok zárva vannak hétfőn vagy kedden, január elsején és május elsején

A PARIS MUSEUM PASS-al látogatható párizsi múzeumok:

Párizsban
- Aquarium tropical
- Arc de Triomphe /Diadalív/
- Musée de l'Armée - Tombeau de Napoléon 1er (Hadtörténeti múzeum - Napoleon sírja)
- Centre Pompidou
- Guimet múzeum ázsiai művészetek múzeuma
- Musée des Arts Décoratifs
- Musée de la Mode et du textile -divat és textil múzeum
- Reklám múzeum
- Musée Nissim de Camondo
- Musée des Arts et métiers
- Musée de l'Assistence Publique
- Musée de quai Branly
- Musée du Cinéma /Filmmúzeum/
- Cité des Sciences et de l'Industries / La Villette/
- Conciergerie
- Musée national Eugéne Delacroix
- Musée des Egouts de Paris
- Musée Galliera - Musées de la Mode de la Ville de Paris
- Musée de l'Institut du Monde arabe
- Musée du Louvre
- Musée national de la Marine
- Musée de la Monnaie
- Musée Gustave Moreau
- Musée national du Moyen Age /Cluny/
- Musée de la Musique /Cité de la Musique/
- Crypte archéologique de Notre Dame
- Tours de Notre Dame
- Musée national de l'Orangerie
- Musée de l'Ordre de la Libération
- Musée d'Orsay
- Panthéon
- Picasso múzeum
- Musée des Plans-reliefs
- Musée de la Poste
- Rodin múzeum
- Sainte Chapelle

(Forrásoldal: www.parizsilatnivalok.hu/muzeumok.html )


Sokféle park van, mert sokfélék az emberek. Vannak kerítéssel körülvettek, és anélküliek, vannak, amik éjszaka is nyitva vannak, és akad olyan is, amit múzeum köré építettek. Van ahol szabad a fűben feküdni és van ahol ez tilos. Ahol nem szabad, ott nem teszik meg, senkire nem kell rászólni, sípolni a parkőrnek.
A történelmi kertek és parkok, hangulatukban elegánsak és kissé eltartóak, érezhető, hogy viselkedni kell bennük. A párizsiak azonban megtanulták ezt, e parkok legtöbbje, már a 17. századtól nyitva állt a nagyközönség előtt.

Itt van mindjárt a Luxembourg kert, a maga 25 hektárjával, a Szajna bal partján, karnyújtásnyira a Párizsi Magyar Intézettől. A fő látványosságok a nyolcszögletű medence, a Medici szökőkút, és a parkot körülölelő szobrok, amelyek többsége a 19. században épült. Ismerősöm, aki kamaszként, úgy 15 évvel ezelőtt látta a Luxembourg kertet, egy elhanyagolt, fecskendőkkel teleszórt, kifejezetten veszélyes helyre emlékezett. Ennek mára nyoma sincs: teniszpályák, játszótér, kávézó és egy zenekari pódium is megtalálható a kertben. Elegáns negyedben elegáns a közönség, de a Latin-negyed közelsége miatt sok egyetemistával is találkozunk itt. A kert este 9-ig van nyitva, a parkőrök tizenöt perccel zárás előtt belefújnak a sípjukba: mindenki szedelőzködik, nem kell kétszer mondani, hogy a szabály az szabály.

Az elegancia csimborasszója a Tülériák díszpark. A legismertebb, egyszersmind a leginkább sznob hely. A 16. században Medici Katalin számára épült, a kerteket pedig André Le Notre tervezte, 1664-ben. A nagyközönség azonnal látogathatta. A Louvre miatt mindenképp áthaladnánk itt. Tőszomszédságában a Jardin du Caroussel, amely sokkal szabadabb, fűben fetrengő kamaszokkal, gyönyörű sövényekkel, labirintusszerűen.

A kategória gyöngyszeme, a Jardin des Plantes, a Botanikuskert, amely 1626-ban, mint királyi füvészkert, azonnal megnyílt bárki számára. Buffon gróf pedig a 18. században továbbfejlesztette. Üvegházak, állatkert, 10 ezer különféle növényfaj, télikertek, rózsa- és hegyvidéki kertek várnak. Ahogy oly sok más párizsi park esetében, itt is találunk egy múzeumot, mégpedig a Természettudományi Múzeum kapott itt helyet. Közel az Arab Világ Intézete, amit minden Párizsba látogatónak meg kell néznie.


(Forrásoldal: epiteszforum.hu/parizsi-parkok-mindenutt-jo-de-legjobb-mashol )
Link



Link

Ez egy másik szalvéta, melyet szintén ma vettem, ha ebből is kellene valakinek, jelezze, és szívesen cserélek vele.
 
 
0 komment , kategória:  Tájmintás szalvétáimhoz  
Marine Business mintájú szalvétámhoz :
  2014-02-15 07:26:18, szombat
 
  A "Marine Business" kifejezés magyarul azt jelenti: Tengeri üzlet.



Link

A szalvétán plusz mintaként a négy égtáj neve szerepel angolul, és jellegzetesen a tengerekhez kötődő minták jelennek még meg a szalvétán, egyedi hangulatot adva neki.

Ehhez a témához kötődő internetes oldalak tekinthetőek meg a linkekre kattintva:


Link

Link



 
 
0 komment , kategória:  Tájmintás szalvétáimhoz  
Várostérképeket mintázó papírszalvéták:
  2013-12-24 23:23:27, kedd
 
  Ma kaptam az öcsémtől ezeket a papírszalvétákat egy-egy csomaggal, melyeket ha külön-külön szépen széthajtunk, akkor az adott város belvárosának teljes térképe válik láthatóvá rajtuk.



Link

Párizs Franciaország fővárosa. Párizs Európa egyik legnépesebb városa. A két évezreden keresztül fontos szerepet játszó Párizs ma a világ egyik vezető gazdasági és kulturális központja, befolyása a politikára, az oktatásra, a szórakoztatóiparra, a sajtóra, a divatra, a tudományra és a művészetekre a világ négy legjelentősebb városa közé emelte.



Link

Berlin Németország fővárosa, egyben Németország egyik tartománya (szövetségi állama) és a Berlin/Brandenburg Régió centruma. 3,5 millió lakosával Németország legnépesebb és kiterjedésében is legnagyobb városa.Berlin a politika, média, kultúra és tudomány egyik fontos európai központja. A város fontos közlekedési csomópont és egyike Európa leglátogatottabb nagyvárosainak. Mindezekben szerepet játszanak nemzetközileg elismert egyetemei, kutatóintézetei, operái, színházai és múzeumai. Berlin a világ minden tájáról vonzza a művészeket és a kulturális területen dolgozókat.



Link

Bréma (németül Bremen, hivatalosan Freie Hansestadt Bremen), azaz Bréma Szabad Hanzaváros Németország északnyugati részén fekszik, Bréma tartomány székhelye, egyike annak a három városnak, amelyek szabad tartománnyal rendelkeznek (a másik kettő Berlin és Hamburg). Népességét és területét tekintve is Németország tizedik legnagyobb városa. Jelentős tudományos és kulturális centrum, kikötői révén pedig Németország tengerentúli kereskedelmének egyik meghatározó központja.



Link

Dortmund város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Németország nyolcadik legnagyobb városa, az utóbbi években számos kulturális látnivalót kínáló modern metropolisszá fejlődött. A legenda szerint Dortmund felemelkedése Szt. Reingold nevéhez fűződik, aki Nagy Károly alattvalójának, Haimon von Dordogne-nak egyik gyermeke volt. A király megölette a Haimon fivérek unokaöccsét, amiből háború lett. Haimonnak a király nővérével kötött házassága vetett véget a viszálynak. Reinold elment a Szentföldre és szentéletű férfi lett. Hazatérve nem talált megértésre, az emberek ellene fordultak és végül agyonverték. Holttestét a Rajnába dobták. A holttest azonban felszínre került a folyóból és a dortmundi vallásos hívők különböző csodajelzésektől indíttatva a holttestet koporsóba helyezték. A targonca, amelyre a koporsót tették, magától elindult és Dortmundig gurult. Ahol megállt, ott építették meg a Reinold-templomot. Szt. Reinold ma is a város védőszentje.



Link

Frankfurt am Main (magyarul Majna-Frankfurt) Hessen legnagyobb és egyben Németország ötödik legnagyobb városa. Több mint 690 ezer lakosa van. Az agglomerációval együtt 2,5 millió. Az egykori német császári koronázóváros ma már nem csak Németország, de Európa egyik legfontosabb pénzügyi, közlekedési, kereskedelmi és kulturális központja. Itt székel az Európai Központi Bank, valamint itt található Európa egyik legnagyobb tőzsdéje, a Frankfurti Értékpapírtőzsde és a világ legnagyobb határidőstőzsdéje, az EUREX. Frankfurtban található továbbá Európa második legnagyobb nemzetközi repülőtere és Németország legnagyobb vasúti pályaudvara.Frankfurt az Európai Unió egyik leggazdagabb városa. A manager-magazine.de felmérése szerint az élet minőségét tekintve hetedik helyen áll a világon.



Link

Hamburg Szabad és Hanzaváros (német nyelven Freie und Hansestadt Hamburg, alnémet nyelven Hamborg) Németország második legnagyobb városa, a szövetségi köztársaság egyik önálló városállama, a hamburgi városrégió központi települése. Hamburg az Európai Unió legnagyobb olyan városa, amely nem egy tagállam fővárosa. A városnak mintegy 1,8 millió lakosa van, további 750 000 lakos él az agglomerációban. Rotterdam és Antwerpen után Európa harmadik legnagyobb forgalmú kikötővárosa, ezért Németországban a Világ Kapuja néven is ismerik.Hamburgi nyelvi kincs

Moin! - így üdvözlik egymást Hamburg és környékének lakói reggelente és kora délelőtt. A Moin szó a fríz nyelvből került át a németbe. Eredeti jelentése "szép dolog", tehát az egymást így üdvözlők szép napot kívánnak egymásnak. A Moin! köszönést Moin, Moin! válasszal illik viszonozni.

Teljesen hamburgi eredetű egy másik városi köszöntés. Az üdvözlés Johann Wilhelm Bentz vízhordótól származik, akit Hummel, Hummel! felkiáltással üdvözöltek a 18. században a városlakók. (A Hummel német szó dongót jelent; ez volt a vízhordó gúnyneve.) A köszöntésre Mors, mors!-szal válaszoló Bentz a városnak oly' jellegzetes alakja volt, hogy köszönése halála után is megmaradt a városban és a közbeszéd része napjainkig.

A Hamburgi viccek szereplői a dokkmunkás Hein és Fiete, akik a viccfaragók történetei szerint nem tartoznak a hanzaváros leginteligensebb lakói közé. Heinről és Fietéről nevezték el a hamburgi melegek társadalmi szervezetét is. A városban keringő naiv és abszurd viccek főszereplője a 6-8 éves Kicsi Erna. Kitalálója Erna Nilsen, aki hamburgi kabarékban lépett fel a kislány történeteivel. Kicsi Erna azonban önálló életre kelt és a viccköltészet népszerűségnek örvendő figurájává vált.

A városnak saját himnusza is van, a Hammonia, amelyet a Hamburger SV szurkolói a mérkőzések szünetében énekelnek. Hamburg egyáltalán nem hivatalos, ám városszerte ismert dala az ,,Auf der Reeperbahn nachts um halb eins" (A Reeperbahnon éjjel fél egykor), amely a bohémnegyed éjszakai életét örökíti meg rímbe szedve.




Link

Köln Németország negyedik legnagyobb (Berlin, Hamburg és München után), Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány legnagyobb városa. A Rajna mentén terül el, a híres kölni dóm a kölni érsek székhelye. Egyeteme egyike Európa legrégebbi univerzitásainak.

Németország jelentős médiaközpontja; számos rádió- és tv-csatorna, pl. a Westdeutscher Rundfunk, az RTL, a VOX székhelye, a Pro7 és a Sat.1 is gyárt itt műsorokat.




Link

München (bajorul Minga) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa, szabad város. Lélekszámát tekintve Berlin és Hamburg után Németország harmadik, az Európai Unió tizenkettedik legnagyobb városa. München népessége 1 378 176 fő, agglomerációjával együtt lakossága körülbelül 3 130 000 fő. A városon keresztülfolyik az Isar folyó. Németország egyik gazdasági, közlekedési és kulturális központja, egyike Európa legvirágzóbb városainak. A város mottója: ,,Die Weltstadt mit Herz" (Világváros, amelynek szíve van). Neve a német Mönch szóból ered, amely magyarul szerzetest jelent, aki a város címerében is megjelenik.

A szalvétákból mivel jelenleg még egy -egy egész csomaggal van, szívesen cserélek belőlük bárkivel, ha megkeres engem e-mailben.
 
 
2 komment , kategória:  Tájmintás szalvétáimhoz  
Mille Miglia /Ezer Mérföld/ versenyének szalvétája:
  2013-11-09 20:46:26, szombat
 
  Ez egy mai szalvéta, mely a címben emlegetett versenyt eleveníti fel, előtte tisztelegve. A szalvétából cseredarabom is van jelenleg, ha valakit érdekel, akár mint szalvétagyűjtőt, akár mint autók, versenyek iránt , illetve Olaszország iránt érdeklődő embert, szívesen elcserélem vele ezt a szalvétát, ha megkeres e-mailben.



Link

Az ezer mérföldes, közutakon zajló verseny ötlete 1926-ban pattant ki két bresciai fiatalember, a 23 éves Aymo Maggi és a 22 éves Franco Mazzotti fejéből. A két lelkes autórajongó minden hétvégén átrándult Milánóba, ahol amatőr szinten versenyeztek Bugatti és Isotta Fraschini sportkocsijukkal a helyi pályán. Itt találkozhattak a korszak nagy sztárpilótáival, Tazio Nuvolarival, Bocaonin Borzacchinivel, valamint újságírókkal, neves közéleti személyiségekkel és hozzájuk hasonló rajongókkal. Látván, hogy Milánóra milyen pezsdítően hat az autóversenyzés jelenléte, elhatározták, ők is létrehoznak valami hasonlót vagy még jelentősebbet szülővárosukat a központba állítva. Bresciában egyébként is nagy hagyománya volt az autóversenyzésnek, már a századfordulón rendeztek ott versenyeket. Hogy a terv megvalósulhasson, további "tettestársakat" kerestek, akiket Renzo Castagnetto, a bresciai autóklub titkárának, valamint Giovanni Canestrini, a Gazetta dello Sport autós szakújságírójának személyében találtak meg. Némi vita után megegyeztek abban, hogy nem pályaversenyt, hanem hosszú távú, városok közötti túraversenyt kell rendezni. Az útvonalat is hamar kitalálták, Bresciából le Rómába, majd vissza, olyan városok érintésével, mint Verona, Ferrara, San Marino, Siena, Firenze, Bologna, Modena - nehéz és látványos gyorsasági szakaszokkal, hogy minél több versenyzőt csalogasson az esemény. Már csak a névadás volt hátra, ezt a feladatot Mazotti oldotta meg, aki épp akkor tért vissza egy Egyesült Államok-beli versenyből. Mivel a tervezett esemény útvonalának hossza kb. 1600 kilométer, vagyis ezer mérföld volt, azt javasolta, legyen a neve Coppa Mille Miglia, vagyis Ezer Mérföld Kupa. Politikai támogatót is sikerült találniuk bresciai származású Augusto Turati személyében, aki a Fasiszta Párt egyik vezető pozícióját tudhatta magáénak. Némi bonyodalmat okozott, hogy sokan ellenezték, hogy egy olasz autóverseny nevében "idegen" mértékegység - mérföld - szerepeljen. Őket azzal nyugtatták meg, hogy a mérföldet már a Római Birodalomban is használták.

Végül minden akadály elhárult és elérkezett a nagy nap, 1927. március 26-a. A Via Veneziáról 77 autó indult útnak, másnap, 27-én 54 érkezett vissza. Az első helyen - a városiak nagy örömére - a brescai Minoja-Morandi páros végzett O.M. 665 Sport típusú kocsijával. A második és harmadik helyeken is a - micsoda véletlen! - bresciai illetőségű Officine Mecchanice gyár autói végeztek, azóta hagyomány, hogy az egyes rajtszámot mindig egy O.M. kapja. Egyébként a cég még ma is létezik - a nyolcvanas évek elején átkeresztelték, azóta Iveconak hívják és haszongépjárműveket gyárt. A Mille Migliára visszatérve, az esemény nagy sikert aratott, a korabeli újságok a "valaha tartott legcsodálatosabb autóversenynek" titulálták. 1928-tól a második világháborúig az Enzo Ferrari tuningműhelye által felkészített Alfa Romeo kocsik voltak az egyeduralkodók, olyan pilótákkal a volán mögött, mint Nuvolari és Farina. Kivételt jelentett az 1931-es év, amikor az új sztár, Rudolf Caracciola Mercedes SSK-jával diadalmaskodott, valamint 1940, amikor a von Hanstein vezette BMW 328 nyert.

Az autók legközelebb 1947-ben száguldhattak végig a legendás ezer mérföldön. Azonban a szűk olasz utcák már nem nagyon viselték el az egyre meredekebb tempójú száguldást, '47-ben az induló autók alig több mint egyharmada jutott el a célig, egyre több baleset történt. Számos összeütközésre került sor - versenyen belül és kívül is - az amatőr és a profi pilóták között. A klasszikus Mille Miglia utolsó évtizedében a Ferrarik voltak az ászok, őket csak '47-ben tudta megverni az Alfa Romeo, '54-ben Ascari a Lancia-val és '55-ben a Stirling Moss vezette Mercedes 300 SLR. 1957-ben aztán bekövetkezett az, amitől sokan féltek. Az egyik résztvevő, Alfonso de Portago - XIII. Alfonso spanyol király keresztfia - tömegkarabolt okozott, ahol rajta kívül tizenegyen vesztették életüket. A versenyt az olasz kormány azonnal betiltotta.

1977-ben, hosszas lobbizás után sikerült elérni, hogy újra engedélyezzék a Mille Miglia megtartását. A versenyen csakis olyan, 1957-ig gyártott típusokkal lehet részt venni, ami már egyszer szerepelt ott. Az eltelt évtizedek alatt sok dolog megváltozott, csak egyvalami nem: a tempó. Öreg autó nem vén autó, már a '27-es győztes O.M. is 77 km/h-s átlagot ért el, a későbbi évek Alfái és Ferrariai végsebessége pedig bőven 200 km/h fölött volt. S hogy mi a jó abban, hogy a lelket is kihajtják ezekből a gyakran felbecsülhetetlen értékű autócsodákból? Válaszként elég az ezer mérföldes ámokfutáson ma is aktívan részt vevő Stirling Moss széles vigyorára pillantani...

Kapcsolódó link:
www.millemiglia.it

Farkas Sándor

(Forrásoldal:http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/civilizacio/ezer-merfold-szaguldas-a -mille-miglia)





Link



Link
 
 
0 komment , kategória:  Tájmintás szalvétáimhoz  
Távolkeleti tájmintás szalvétámhoz:
  2013-11-09 17:54:08, szombat
 
  Ma vettem ezt a távol-keleti mintás szalvétát, melynek színe egyöntetűen kék, ennek néztem utána, hogy egy táj a buddhista vallású távol-keleti országokban miért lehet vajon kék színnel megjelenítve,a kék színnek mi lehet a szimbolikája ezekben az országokban:



Link

A kék az örökkévalóság, az odaadás, a hit, a béke, a szellemi élet jelképe. A buddhizmusban a szellem határtalanságát is jelzi, mint a kék ég, a tenger végtelensége. A türkiz drágakövet a tibeti kultúra nagy becsben tartja, hiszen az említett ásvány, dús, sűrű, átlátszatlan, mégis éterien könnyed, melynek mélyebb jelentése a tudat határtalan magasságokba emelkedése, a fizikai valóság ellenére lehetséges.
A kék szerencsés jelnek számít. A nyugalom a gyógyítás színe is ( Pl: ábrázolásokon Gyógyító Buddha, Orgyen Menlha) A kék szín a nyugodt elme, a gyógyító erők, a kimozdíthatatlanság szimbóluma.

(Forrásoldal:http://josgondolatok.blogspot.hu/2012/01/szinek-szimbolikaja-buddhis ta.html)


A szalvétából jelenleg van cseredarabom is, ha valakinek megtetszene, szívesen cserélek belőle bárkivel, ha megkeres e-mailben.
 
 
0 komment , kategória:  Tájmintás szalvétáimhoz  
Cesky Krumlov városát mintázó papírszalvéta:
  2013-10-22 21:17:22, kedd
 
  Csehországból ma hazaérkező szüleimtől kaphattam ebből a szép, egyedi mintájú szalvétból egy csomaggal:



Link



Cesky Krumlov (németül: Krumau an der Moldau vagy Böhmisch Krumau, latinul: Crumlaw) város dél-Csehországban, a Moldva folyó kettős kanyarulatának partján; Csehország (Prága után) második leglátogatottabb turisztikai célpontja. Történelmi negyedét, amit a Moldva nagy kanyarja szinte teljesen körülölel, az UNESCO 1992. december 13-án a Világörökség részének nyilvánította. Neve az ónémet Krumme Aue, magyarul görbe mező kifejezésből származik

Története

A környéken már a kőkorban is éltek emberek. A bronzkorban már nagyobb település volt itt, i. e. 400 körül pedig kelta város volt. A szlávok i. sz. 6. században érkeztek.

A korai középkorban több cseh család birtokában is volt (Slavníkovci, Premyslovci, Vítkovci). Jelentősége a Moldva partján futó kereskedelmi útvonal kiépülésével nőtt meg. A várat 1250 előtt kezdték építeni a Vítkovciak (Witigonen), majd amikor a család 1302-ben kihalt, rokonaik a Rosenbergek (Rozmberk) örökölték a birtokot. A gazdag Rosenberg család uralkodásával a város virágzásnak indult, a 16. századra már fényes reneszánsz város és kastély volt. Ekkoriban a család a cseh arisztokrácia és értelmiség megbecsült és nagy hatalmú eleme volt, tagjai több magas pozíciót is betöltöttek.

A Rosenbergek egészen 1601-ig birtokolták a várost, ekkor a felhalmozott adósságok miatt kénytelenek voltak eladni azt II. Rudolf német-római császárnak. 1622-ben nagybátyja, II. Ferdinánd osztrák főherceg az Eggenbergeknek ajándékozta a várost, a harmincéves háborúban nyújtott katonai segítségükért. 1719-ben az Eggenberg család is kihalt, őket a házasság révén rokon Schwarzenbergek követték, akik egészen a második világháborúig birtokolták a várat. Ők és korábban az Eggenbergek is komoly fejlesztésekbe kezdtek: a 18. század elején a kastély modern és fényűző volt, az átépítéseknél a bécsi udvart vették mintául.

A 19. századra a város jelentősége csökkent, új építkezésekbe nem nagyon fogtak, ennek köszönhetően a hely megőrizte reneszánsz-barokk karakterét. A városban és környékén ekkor több vízimalom működött, a század vége felé pedig egy grafitbányát is nyitottak.

1918. október 28-án a Csehszlovákia kikiáltásakor a zömmel németek lakta város csatlakozott az önálló dél-csehországi német megyéhez, amely Böhmerwaldgau néven Ausztriához szeretett volna tartozni. Egy hónappal később a csehszlovák csapatok bevonultak a városba. 1920. április 30-án a Krumau helyett hivatalosan is a Cesky Krumlov nevet kapta. Az 1938-as müncheni egyezménnyel Krumlov és környéke - más csehszlovák területekkel együtt - a Harmadik Birodalomhoz került. 1945-ben amerikai csapatok szabadították fel, a német lakosok többségét pedig kitelepítették. A kapitalista Ausztriához való közelsége révén a szocializmusban is elkerülte a komolyabb iparosítás, helyette katonai létesítmények épültek a környéken.

A rendszerváltás után az igen rossz állapotban lévő házakat renoválták, ma kedvelt turistacélpont és környék kulturális központja is. A Moldva 2002-es áradása a városban is komoly károkat okozott, a partmenti házak földszintjét teljesen elöntötte a víz.

Látnivalók

A vár


A krumlovi vár a prágai Hradzsin után Csehország második legnagyobb vára. Öt udvarból és negyven épületből áll, valamint tartozik hozzá egy hét hektáros kastélypark is. Folyamatosan építették, bővítették a 14. századtól egészen a 19. századig, de a mai elrendezését a reneszánsz időkben, a 16. század elején végzett nagy átalakításkor nyerte el. Négy fő részből áll: alsó- és felső-vár, a barokk színházi rész és a kastélypark. A felső vár és a barokk színház közti várárkot egy sokemelet magas, boltozatos híd tölti ki.


Egyedülálló látványosság a jó állapotban fennmaradt és azóta fel is újított barokk kastélyszínház, amihez hasonló csak néhány van a világon. 1776-ban építettek, akkoriban egészen modern díszletmozgató mechanikával, ami a mai napig is működik. Több darab eredeti jelmezei is fennmaradtak. A színház látogatható, de évente csak három előadást tartanak, ilyenkor barokk operát adnak elő mesterséges, gyertyafényt utánzó világításnál.

A város egyik jelképe a kör alakú vártorony. Az 54 méter magas, hatemeletes torony az alsó vár belső udvarán található. Gótikus és reneszánsz stílusban épült, a 13.-tól a 16. századig. Az alsó szintek a vár legrégebbi részéhez tartoznak, míg a harangtorony a reneszánsz korban épült. A felső részén lévő boltíves erkély 1581-ben a vár átépítésekor került rá, a szobrok, domborművek és festett minták 1590-ben. Négy harangjából kettő 1406-os datálású. A torony tetejéről szép kilátás nyílik a városra és a környező hegyekre.

A Rosenbergek jelképe a rózsa mellett a medve volt. A család úgy tartotta, hogy rokoni szálak fűzik őket az olasz Orsini nemesi családhoz, akiknek a neve nőstény medvét jelent. A kapcsolattal a Rosenbergek ősi származásukat szerették volna kihangsúlyozni, ezért a medvék is fontos szerepet kaptak. A várban a 16. századtól tartottak medvéket, először az udvarban volt ketrecük, majd a 18. századtól kezdve a mai napig is a várárokban tartják őket.

Az óváros


A Szent Vitus-templom Krumlov másik jelképszerű épülete. A háromhajós templomot a 14. században építették, majd a 15. század elején átalakították. Ebből az időből származnak a gótikus freskómaradványai is. Főoltára 1560-ban készült. Tornyának alsó része négyszög alakú román stílusú ablakokkal, feljebb ötszögű, magas, boltíves ablakokkal. Legfelső, gótikus részét 1894-ben készítették. A főhajóban áll Rosenberg Vilmos és felesége reneszánsz mauzóleuma.[4]

A főtéren álló régi városházát 1580-ban építették, két régebbi gótikus ház egybeépítésvel. Homlokzatán Csehország, Cesky Krumlov, a Rosenbergek és a Schwarzenbergek címere látható. Latin felirata: Audi, vide et tace - si ves vivere in pace (magyarul: Hallj, láss és hallgass, ha békében akarsz élni.)

A városban működik az Egon Schiele Művészeti Központ is, ahol az állandó Schiele-kiállítás mellett fiatal kortárs (cseh és külföldi) művészek alkotásai is megtekinthetők. A festő szeretőjével pár évig Krumlovban élt, amíg a város lakói nem túl erkölcsös életmódjuk miatt ki nem dobták őket.

A 2000-es években nyílt Fotoateliér Seidel múzeumban rengeteg fényképpel mutatják be, milyen is volt az élet a cseh-osztrák-német határvidéken a 19/20. század fordulóján.

A várossal egyidős a sörfőzés, a 13. századtól kezdve folyamatosan működött sörfőzde a városban. Az Eggenberg család 1625 és 1630 között - miután a birtokába jutott a város - sörgyárrá alakított egy folyóparti épületet. Ez azóta is, megszakítás nélkül sörgyárként üzemel. A Schwarzenbergek 1719-ben modernizálták és barokk stílusban építették újjá. A kommunizmusban államosították, de 1991 óta ismét magántulajdonban van az Eggenberg sörgyár.

Minden júniusban megrendezik az Ötszirmú Rózsa Ünnepe nevű fesztivált, amin a reneszánsz kort, a város "aranykorát" idézik fel színielőadásokkal, régizenei koncertekkel, lovagi tornákkal és fáklyás felvonulással (Skrivánek, 2009).

(Forrásoldal:http://hu.wikipedia.org/wiki/%C4%8Cesk%C3%BD_Krumlov)




Link
Cesky Krumlov címere



Link

Cesky Krumlov zászlaja



Link

Panoráma

A szalvétából jelenleg egy teljes csomaggal van, ha valakinek megtetszik, szívesen cserélek belőle, még h a minta nem is mint szalvétagyűjtőt érdekli, de a tájhoz, z országhoz kötődik ,vagy egyéb oka adódik épp rá, hogy kérjen belőle.
 
 
0 komment , kategória:  Tájmintás szalvétáimhoz  
Sanssouci -t mintázó szalvétámhoz:
  2013-01-27 19:09:20, vasárnap
 
 

Link

A szalvéta széthajtva:



Link


Sanssouci (ejtsd: szanszuszi) egy volt porosz királyi kastélyegyüttes Potsdamban, Berlintől mintegy 40 kilométerre nyugatra, Brandenburg szövetségi tartományban.

A kastélyt és a hozzá tartozó park alapjait Nagy Frigyes tette le 1744-ben. Georg Wenzeslaus von Knobeldorff a király vázlatai alapján látott neki 1745-ben a kastély megtervezésének. A korabeli európai udvarokkal összehasonlítva szerény késő barokk ill. rokokó palota Kobelsdorff fő műveként tartják számon és két év alatt készült el. A ,,porosz Versailles-ként" emlegetett rezidenciát és a hozzá tartozó kerteket az UNESCO 1990-ben a világ kulturális örökségének részévé nyilvánította.

Az egyemeletes palota 97 méter hosszú és 15,4 méter széles, a homlokzaton híres felirat olvasható: Sans, souci - gondtalanul. A művészeteket kedvelő király a nyilvánosságtól, államügyektől és ezekkel együtt a problémáktól ide kívánt visszavonulni, ezért kapta vidéki rezidenciája ezt a nevet. Békeidőben a nyári hónapokat szinte megszakítás nélkül itt töltötte. A kastély azonban akkor a mainál kisebb volt; az oldalszárnyakat csak IV. Frigyes Vilmos építette jó fél évszázaddal később. A kastély berendezése viszont Nagy Frigyes óta nem sokat változott. A bejárati csarnokból a korabeli látogatók az ovális márványterembe jutottak. Innen balra volt a királyi lakosztály, amely négy helységből állt csupán. Az első fogadóterem, ezt követi koncertterem, majd a dolgozó- ill. hálószoba és a könyvtár, ahol a filozófus hajlamú Nagy Frigyes órákra visszahúzódott. A dolgozó és hálószoba klasszicista stílusú, a koncerterem viszont rokokó. A márványteremtől jobbra vendégszobákat alakítottak ki. Az öt vendégszobában a rejtett ajtók a szolgák szálláshelyeihez vezettek. Az utolsó vendégszobát Voltaire emlékének szentelték, a nagy francia filozófus a király meghívására érkezett. A képtár előtti kertet márványbalusztrád választja el a parktól és a Neptungrottától. A fokozatosan bővülő kertben az idő során több építmény is helyett kapott még; Béke-templom és Marly-kert, kínai teaház, római fürdő, a barátság temploma, és egy mauzóleum, a Charlottenhof, a római villa és a Stüler tervei alapján épített 298 méter hosszú Orangerie. A park átellenes végében épült fel 1763-70 között a 213 méter hosszú ún. Új Palota.

(Forrásoldal: hu.wikipedia.org/wiki/Sanssouci)

A kastély eredetiben:




Link

 
 
0 komment , kategória:  Tájmintás szalvétáimhoz  
Levendulás tájak szalvétamintákként:
  2012-12-02 22:27:01, vasárnap
 
 

Link

A La Lavande feliratú szalvéta normál méretű, a másik koktélméretű, pár darabom van csereként is ezekből a szép szalvétákból, ha valakinek megtetszenek, szívesen elcserélem őket.Nem mindennapos minták, kreatív tervezőkre utalnak.
 
 
0 komment , kategória:  Tájmintás szalvétáimhoz  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 36 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 3343 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 247
  • e Hét: 9713
  • e Hónap: 25467
  • e Év: 417410
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.