Regisztráció  Belépés
vg999.blog.xfree.hu
Az ÉLET a lényeg! xxx xxx
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
MS Amadea
  2014-03-04 16:52:45, kedd
 
 



Az MS Amadea egy sétahajó a németországi székhelyű Phoenix Reisen hajózási társaság tulajdonában. Épült 1991-ben Mitsubishi Heavy Industries hajógyár Nagasaki. 2006-ban eladták a jelenlegi tulajdonosnak és szolgálatba lépett.

Az MS AMADEA mérete közel 29.000 BRT legfeljebb 600 utast szálít.40 lakosztály, és 254 kabin. 106 kabin saját erkéllyel.

8 fedélzeten szalonok két étterem 5 bár, szivarszoba, könyvtár, kandalló szoba és internet kávézó, árkádsor, japán teaház. Szépségszalon, fitness center, masszázs, szauna, gőzfürdő, pezsgőfürdők. Van még a fedélzeten mozi, kórház orvosi rendelő és egy emeletes show és zeneterem. 5 felvonó csatlakoztassa a fedélzetet egymáshoz.
Gyerekeknek programok a karácsonyi és a nyári szünetben.

A hajó jelenleg besorolása prémium kategóriás, 4 csillagos plus



 
 
0 komment , kategória:  Hajók, tengeralattjárók  
MS Mariner of the Seas
  2012-06-19 08:31:40, kedd
 
 













 
 
0 komment , kategória:  Hajók, tengeralattjárók  
Underground svéd bázis
  2011-06-13 16:56:16, hétfő
 
  Földalatti svéd haditengerészeti bázis









 
 
0 komment , kategória:  Hajók, tengeralattjárók  
Bearn repülőgép-hordozó
  2011-06-05 20:10:38, vasárnap
 
 


Egy öt egységből álló osztály egyikének, a Flandre-nak az építését 1913 októberében kezdték meg. Az osztály egységein 1914-ben abbahagyták az építési munkálatokat, és a dokkok kiürítése érdekében vízre bocsátották őket. Négyet 1924-25-ben szétbontottak, míg az osztály egyikét, a Bearnt repülőgép-hordozóként fejezték be. Az eredeti turbina meghajtását az annak a hajónak tervezett kombinált rendszerével váltották fel. A Béarn alkotta 1939 októberében a Brestben állomásozó vadászcsoport (I. Kötelék - Force I.) egyik kulcsfontosságú elemét, mely kötelék más brit és francia haditengerészeti erőkkel a német zsebcsatahajó, az Admiral Graf Spee után kutatott. Miután Martinique-nél megfeneklett, az amerikaiak lefoglalták, és Puerto Ricóba vontatták. 1943-44 során New Orleansban átépítették, új fegyverzetet kapott, megrövidítették a repülőfedélzetét, és kis sebessége miatt többé nem alkalmazták első vonalbeli szolgálatra, hanem átminősítették repülőgép-szállítóvá. Átadták a Szabad Francia Haditengerészetnek. A háború után Indokínában (Vietnamban) szolgált a franciák ottani háborúsága alatt. 1949-ben bontották szét.







Technikai adatok:

- Vízrebocsátás: 1915 (1935)
- Vízkiszorítás: 22 146 t (üresen), 28 430 tonna harckészen
- Sebesség: 20 csomó (37,04 km/h)
- Személyzet: 600-800 fő
- Hajtómű: 4 hajócsavar, 2 turbina és 2 álló, háromfokozatú gőzgép - 22,200 + 15,000 shp
- Hatótávolság: 6 760 km
- Hossz: 176,8 m
- Szélesség: 27 m
- Merülés: 9,3 m
- Fegyverzet: 8 × 155mm, 6 × 75mm (6×I), 8 × 37mm (8×I) löveg és 40 repülőgép
- Páncélzat: Övpáncél 300 mm















 
 
0 komment , kategória:  Hajók, tengeralattjárók  
New Jersey csatahajó
  2011-04-22 07:55:36, péntek
 
  New Jersey csatahajó





Az amerikai New Jersey csatahajó építését már a II. világháború éveiben, 1940-ben megkezdték Philadelphia államban. A hajó az Iowa osztály második egységeként készült el, testvérhajói a névadó Iowa, a Missouri és a Wisconsin voltak. Hatalmas és impozáns méreteivel - a japán Yamato osztály hajói mellett - a csatahajók legnagyobb képviselőjének számított. A fő tüzérsége 9 db 40,6 cm-es ágyúból állt, melyeket hármasával helyezték el a tornyokban. Emellett 20 db 12,7 cm-es légvédelmi ágyú, valamint 72 db 4 cm-es légvédelmi gépágyú is volt a fedélzeten. A hajó páncélzata a vízvonalnál 483 mm, a felépítményeken 445 mm volt. A 4 hajócsavart 4 db Westinghouse-turbina és 8 db Babcock-kazán hajtotta, melyek mintegy 212.000 LE teljesítmény elérésére voltak képesek.




1944 januári szolgálatba állítása után azonnal részt vett a Japán elleni csendes-óceáni hadműveletekben. Ugyanannak az évnek a decemberében már a 3. flotta zászlóshajójaként tevékenykedett Halsey admirális parancsnoksága alatt. A "Task Force 38" repülőgép-hordozó kötelék kísérőjeként teljesített szolgálatot, amely Luzont támadta meg. December 18-án a hajóraj egy nagyobb tájfunba keveredett, ahol több romboló is elpusztult, számos nagyobb egység és repülőgép-hordozó pedig súlyosan megrongálódott. A New Jersey ugyan nem sérült meg, de a kötelék számára a tájfun felért egy vesztes ütközettel. A 3. flotta zászlóshajójaként a New Jersey részt vett számos ütközetben, így a Luzon-sziget, az Iwo-Jima, az Okinawa és a Japán körüli hadműveletekben is. 1945. augusztus 27-én a japán fegyverletétel előkészítése végett a hajóraj élén befutott a Sagami-öbölbe. A japán császár a feltétel nélküli kapitulációról szóló okmányokat a New Jersey egyik testvérhajójának, a Missourinak a fedélzetén írta alá. A világháború befejeződése után, 1948-ban a költségvetések drasztikus csökkentése miatt a New Jersey-t és két testvérét leszerelték, a Missouri pedig mint kiképzőhajó tevékenykedett tovább. A hajóóriások egészen 1951-ig, a koreai háborúig tartalékban pihentek, ám akkor ismét hadrendbe állították az egységeket. A New Jersey 1951-52 folyamán részt vett a koreai partok előtti hadműveletekben, nehéztüzérségével fedezetet biztosított az amerikai tengerész- gyalogosok akcióihoz. Néhány évnyi szolgálat után aztán ismét tartalékba helyezték a költséges üzemeltetésű hajókat - 1958 után a New Jersey újra "nyugállományba" vonult. Teljes felújítását és korszerűsítését követően - 1967-ben állították újra szolgálatba. Délkelet-Ázsiába vezényelték a Vietnami partok közelébe, ahol úszó erődként teljesített szolgálatot. Mindössze 120 napig vett részt a harcokban, miközben folyamatosan lőtte a partokat - majd ismét tartalékba helyezték... A New Jerseyre az 1970-es évek közepére már csak mint egy letűnt kor emlékére tekintettek, ám a Pentagon 1980-ban - válaszképp az újonnan épült szovjet rakétás cirkálók megépítésére - ismét felújította és szolgálatba állította az osztály hajóit. 1982 decemberében újra hadrendben állt a páncélos óriás és három testvére. Azért is érdekes volt ez a döntés, mert ekkorra már vagy 15 éve nem szolgált csatahajó a világ egyetlen haditengerészeténél sem... A New Jersey többnyire a Csendes-óceánon tevékenykedett, de szinte mindig ott volt ahol az USA erődemonstrációt kívánt tartani. 1983 végén Nicaragua partjainál hajózott, decemberben pedig Libanon környékén lőtt Szíriai légvédelmi állásokat. Teljesen felújították a hajó elektronikai rendszerét, a hajtóműveket, a hadműveleti központot és a fegyverrendszert - pl. már "Tomahawk" rakétákat is indíthattak a hajó fedélzetéről. A hajó farának átalakítása után 4 db helikopter tárolása és üzemeltetése is lehetővé vált. 1990-ben, az Öböl-háború idején a New Jersey két testvére, az Iowa és a Missouri nehéztüzérségével lőtte Kuvait városánál az iraki egységeket. 1991-ben került sor "sokadik", ezúttal végleges tartalékba helyezésére. 2000 januárjában hozták nyilvánosságra, hogy múzeumként kívánják megőrizni az utókor számára.




Technikai adatok:

- Vízrebocsátás: 1942
- Vízkiszorítás: 45.000 t (üresen); 56.600 tonna (harckészen)
- Sebesség: 31 csomó
- Személyzet: 2861 fő
- Hajtómű: 4 hajócsavart 4 db Westinghouse-turbina és 8 db Babcock-kazán hajtotta, mintegy 212 000 LE teljesítménnyel
- Hatótávolság: 15000 tmf/12cs
- Hossz: 270,4 m
- Szélesség: 33,5 m
- Merülés: 11,6 m
- Fegyverzet: 9 db 40,6 cm-es ágyú; 20 db 12,7 cm-es légvédelmi ágyú; 80 db 4 cm-es légvédelmi ágyú; 60 db 20 mm-es légvédelmi ágyú; 3 db repülőgép















 
 
0 komment , kategória:  Hajók, tengeralattjárók  
Intrepid repülőgép-hordozó
  2011-01-30 02:16:35, vasárnap
 
 


Az INTREPID (CV-11) az ESSEX osztályú repülőgép-hordozók közé tartozott. Ennek az osztálynak az építését 1940-ben határozták el. Két ütemben 32 repülőgép-hordozót akartak szolgálatba helyezni azzal a célkitűzéssel, hogy az Amerikai Egyesült Államok néhány éven belül több repülőgép-hordozóval rendelkezzen, mint a világ összes többi tengeri hatalma együttesen, ami arra utal, hogy az USA vezető politikusai és katonai vezetői már ekkor számoltak egy új világháború közeledtével. Végül is az ESSEX osztályból csak 24 repülőgép-hordozó készült el. A többiek építését leállították, illetve törölték a csendes-óceáni háború vége felé, mivel a japán flotta túlnyomó része ekkorra már megsemmisült. Kellő előkészítés után az INTREPID építését 1941. december 1-jén kezdték meg, és a hajót 1943. augusztus 16-án helyezték szolgálatba. Mintegy négy hónapos bejáratás és a személyzet kiképzése után, 1944/45-ben tevékeny résztvevőjévé vált a japánok ellen vívott csendes-óceáni háborúnak. A fedélzetről felszálló repülőgépek részt vettek a Leyte-, a Marshall- és Palau-szigeteknél, valamint a Truk, Formosa és Okinawa térségében vívott légi-tengeri harcokban. Az INTREPID a harcok során öt ízben rongálódott meg kisebb-nagyobb mértékben, egy alkalommal egy japán torpedóvető repülőgép torpedója találta el, négy másik alkalommal japán öngyilkos kamikaze repülőgépek okozták a sérüléseket. A vízvonalban és a fedélzeten 102 mm-es páncélzattal védett hajót azonban mindig gyorsan ki tudták javítani. Az INTREPID-et 1951-től 1954-ig felújították és korszerűsítették. Új gőzkatapultokkal látták el, felszállófedélzetét megerősítették, meghosszabbították, és egy ún. szögfedélzettel kiszélesítették, hogy egyrészt a nehéz sugárhajtású repülőgépek fel- és leszállására is alkalmassá tegyék, másrészt lehetővé váljon repülőgépek egyidejű fel- és leszállása. Az átalakítás után vízkiszorítása 30 580 tonnát, teljes hossza pedig 272,7 métert tett ki. 1966-tól 1968-ig részt vett a vietnami háborúban az amerikai 7. flotta tagjaként. 1974-ben 31 évi aktív szolgálat után az tartalékba helyezték, majd 1980-ban törölték a haditengerészet állományából. A hajót 1982-ben egy amerikai múzeumalapítvány vette át és gondoskodott múzeumi célú felhasználásáról. Az első látogatók 1983. augusztus 3-án léphettek fedélzetére. Az INTREPID New Yorkban, a manhattani 46. utca végén, a Hudson-folyón horgonyzik.

Tecnikai adatok:

- Vízrebocsátás: 1943
- Vízkiszorítás: 27 000 t (üresen); 34 550 tonna (harckészen)
- Sebesség: 33 csomó
- Személyzet: 2600 - 2900 fő
- Hajtómű: 4 hajócsavar, 4 gőzturbina - 150 000 hp
- Hatótávolság: 25 000 km
- Hossz: 266,09 m
- Szélesség: 28,35 m
- Merülés: 8,83 m
- Fegyverzet: 12 db 127 mm-es (4×II, 4×I-/38), 32+ db 40 mm-es légvédelmi ágyú, 46+ db 20 mm-es légvédelmi gépágyú; 80-100 db repülőgép
- Páncélzat: övpáncél és a hangárfedélzet 62,5 - 102 mm









 
 
0 komment , kategória:  Hajók, tengeralattjárók  
Lützow zsebcsatahajó
  2010-11-26 23:09:10, péntek
 
  A Deutschland (később Lützow) egy hadihajó, mely a német Kriegsmarine kötelékében szolgált a második világháború előtt és alatt. A Deutschland, a Deutschland cirkáló-osztály névadó hajója. A hajót először a Panzerschiff (páncéloshajó) kategóriába sorolták, de 1940 februárjában már nehézcirkálóként tartották számon. A Deutschland-osztályú cirkálókat gyakran hívják zsebcsatahajóknak is.

A hajó méretét és jellemzőit a versailles-i békeszerződés kikötései komolyan korlátozták, ugyanis a szerződés értelmében a német hajóknak vízkiszorítása nem haladhatta meg a 10 000 tonnát. A németek számos technikai újítást alkalmaztak (például a hegesztéseket, mely miatt a hajótest könnyebb maradt), hogy a megadott keretek között is egy félelmetes hajót építsenek. A Deutschland ennek ellenére 600 tonnával nehezebb volt a megengedettnél, de a szerződés kikötései miatt mindig a 10 000 tonnánál könnyebnek mondták a hajót.

A Deutschland-on kívül még két hajó, az Admiral Graf Spee és az Admiral Scheer tartozott a Deutschland-osztályba. Mivel a Deutschland volt az osztály legkorábban épült hajója, ezért ez volt a legfejletlenebb is, valamint ennek a hajónak még nem volt olyan magas parancsnoki tornya és árbóca, mint az osztály másik két hajójának.




A hajó építését 1929 februárjában kezdték a kieli Deutsche Werke hajógyárban, majd 1931 májusában bocsátották vízre. 1931 végére teljesen felszerelték és 1932 májusában nekivágott első útjának.

A spanyol polgárháború alatt a Deutschland Spanyolország partjainál teljesített szolgálatot, hogy támogassa a Franco vezette nacionalistákat. A polgárháború ideje alatt, azaz 1936 és 1939 között, összesen hét hadműveletben vett részt. Egyik ilyen bevetésén, 1937. május 29-én spanyol köztársasági erők két bombázója bombázni kezdte a hajót, melynek következtében 31 német tengerész meghalt és további 101 megsebesült. Megtorlásként a testvérhajója, az Admiral Scheer lőni kezdte Almería-t, amely során 19 civil vesztette életét és 35 épület semmisült meg. A német tengerészek holttestét először Gibraltárba szállították és eltemették, de később Hitler parancsára exhumálták őket és a Deutschland fedélzetén hazaszállították őket Németországba, ahol katonai tiszteletadás mellett eltemették őket. A temetésen Hitler is részt vett.

A második világháború kitörése után, 1939 novemberében a Deutschland nevét Lützow-ra változtatták, ugyanis Hitler attól félt hogy egy Deutschland (Németország) nevű hajó esetleges elvesztésének negatív lélektani és propaganda hatásai lennének.

1940 februárjában a hajót nehézcirkálóvá nyilvánították, majd ugyanazon év áprilisában részt vett a Norvgia elleni támadásban. A támadás során a balsorsú Blücher-t követte az Oslofjord-ba, de visszafordult, mikor a vezérhajót a norvég parti erőd, az Oscarsborg lövegei elsüllyesztették. Mielőtt a Lützow sikeresen elmenekült volna, a norvég ütegeknek sikerült komoly károkat okozni a hajóban. A 15 cm-es Kopaas üteg három találatával megsemmisítette a Lützow elülső, 28 cm-es, Anton lövegtornyát. Azután, hogy a német flotta kiért az Oscarsborg erőd lőtávolságából, a Lützow, Bruno torony ágyúinak segítségével lőni kezdte a védőket, 11 km-es távolságból. Miután a norvég védők megkapták a hírt, miszerint a norvég királyt és a kormányt sikerült kimenekíteni Osloból, az erőd parancsnoka Birger Eriksen ezredes úgy látta, hogy elérte fő célját, ezért elrendelte hogy a védők vonuljanak le az erőd földalatti alagutjaiba, így azok nem szenvedtek sérüléseket a további német ágyúzások során.

Ezek után a Lützow visszatért Németországba, ahol megjavították, valamint felkészítették egy hosszú, Atlanti-óceáni portyára. Ennek ellenére nem tudott részt venni a portyán, mert a brit Spearfish tengeralattjáró megtorpedózta a Jylland-félszigettől északra fekvő Skagerrak-szorosnál. A találat komoly sérüléseket okozott a hajó tatjában, és a javítások egészen 1941 tavaszáig tartottak. A hajó 1941. június 13-án ismét torpedó találatot kapott, ezúttal a Királyi Légierő 42. repülőszázadának egyik Bristol Beaufort torpedóbombázójától. Ezután a Lützow visszatért Kiel-be, ahol egy 1942 januárjáig tartó javításon ment keresztül.

A hajó a következő években számos kisebb akcióban vett részt, de egyetlen komolyabb bevetésére a Balti-tengernél került sor, 1944 szeptemberében, ahol a visszavonuló német csapatoknak nyújtott támogatást, szárazföldi célpontok ágyúzásával.

1945 áprilisában a Királyi Légierő gépei komoly sérülést okoztak a hajónak, mikor három, 6 tonnás Tallboy bombát dobtak rá, Swinemünde közelében. A hajót később megjavították, így folytathatta a tüzérségi támogatás biztosítását. A Lützow-ot végül saját legénysége süllyesztette el, 1945. május 4-én.

A háború után a szovjet haditengerészet kiemelte a hajót, majd lőgyakorlatai célpontjaként használta fel azt. 1949-ben a Balti-tengeren ismét elsüllyesztették.




Technikai adatok:

- Vízrebocsátás: 1931
- Vízkiszorítás: 13.817 t (üresen); 15.670 t (harckészen)
- Sebesség: 26 csomó
- Személyzet: 951 fő
- Hajtómű: 8 diesel MAN-9 turbína - 41 748 kW
- Hatótávolság: 19 000 km
- Hossz: 187,9 m
- Szélesség: 20,6 m
- Merülés: 5,87 m
- Fegyverzet: 6 db 28,0 cm-es ágyú; 8 db 15,0 cm-es ágyú; 6 db 10,5 cm-es légvédelmi ágyú; 8 db 3,7 cm-es légvédelmi gépágyú; 6 db 4,0 cm-es légvédelmi gépágyú; 20 db 2,0 cm-es légvédelmi gépágyú; 8 db 53,3 cm-es torpedóvető cső; 2 db repülőgép
- Páncélzat: övpáncél 76 mm, lövegtornyok 140-76 mm, fedélzet 38 mm












 
 
0 komment , kategória:  Hajók, tengeralattjárók  
S-class
  2010-10-14 12:30:03, csütörtök
 
 


Az S (Sugar) volt az első tengeralattjáró-osztály, amelyik kimondottan amerikai tervek alapján készült. Az osztály négy alosztályra oszlott - kissé eltérő hajótesttel és toronnyal készültek különböző hajógyárakban. A több mint 800 tonna vízkiszorítású tengeralattjárók - csakúgy mint az R-osztály - az első világháború idején épültek. Az első egység - az S-1 (SS-105) - 1918. végén állt szolgálatba, végül összesen 38 darabot állítottak hadrendbe az amerikai flottánál ezekből a hajókból. 5 elsüllyedt (S-26, S-27, S-28, S-36, S-44) a harcok folyamán, 6 egységet pedig átadtak a Royal Navy-nek. 1941-ben már minden tekintetben elavultnak számított az S (Sugar)-osztály. Az új hajók rendszeresítésével, új eljárások kidolgozásával párhuzamosan kivonták a harctéri szolgálatból az osztály hajóit 1943. végén (1943-ban már csak az Aleut-szigetek térségében vetették be őket - kiábrándító eredménnyel: 70 őrjárat alatt 5 elsüllyesztett ellenséges hajó). A háború kezdete óta összesen 190 harci őrjáratot teljesítettek és 14 hajót küldtek hullámsírba.

TECHNIKAI ADATOK

- Vízkiszorítás (tonna): 854 (felszínen), 1062 (lemerülve)
- Hossz: 65,79 m
- Szélesség: 6,27 m
- Merülés: 4,80 m
- Teljesítmény (LE): 1200 (felszínen), 1500 (lemerülve)
- Sebesség (csomó): 14,5 (felszínen), 11 (lemerülve)
- Hatótávolság (km/csomó): nincs adat
- Torpedó: 14 db, 4/0 (orr/far-cső)
- Akna: nincs
- Fedélzeti ágyú: 1 db 102 mm-es
- Személyzet: 42 fő
- Max merülés: 60 m

USS S50(SS161)




USS S-3(SS107)




USS S-26(SS-131)




USS S-29(SS-129)




USS S-22




További képek: Link
 
 
0 komment , kategória:  Hajók, tengeralattjárók  
Marion merülő motorcsónak
  2010-10-14 10:42:01, csütörtök
 
 



















 
 
0 komment , kategória:  Hajók, tengeralattjárók  
Earthrace motorcsónak
  2010-08-30 22:51:17, hétfő
 
  Az Earthrace egy háromtestű motorcsónak, amely képes átfúródni a hullámokon. A Calibre Boats cég építette 1,25 millió dollárért az új-zélandi Aucklandben, hogy megdöntsék a Föld körüli, biodízellel hajtott motorcsónakázás gyorsasági rekordját. Habár a legfőbb cél 20-25 csomóval menni folyamatosan 65 napon keresztül. Tehát a csónak minél hosszabb ideig tartó folyamatos működése jelenti az igazi kihívást és nem a legnagyobb sebesség. 14 hónapig tartó munka és több mint 18 000, laborban eltöltött munkaóra után 2006. február 24-én bocsátották először vízre és májusban kezdtek el kísérletezni vele.

Felépítés

A hajótest vázát szendvics-szerűen építették fel. A külső réteg külső oldala 3 réteg karbonból, 1 réteg kevlárból és 1 réteg üvegszálból készült, a belső oldala 3 réteg karbonból. Ezek zárják körbe a belső, 40 milliméteres hab magot. A karbon erőssé ugyanakkor könnyűvé teszi a hajót, míg a kevlár kitűnően ellenáll az ütközéseknek . Az Earthrace egy háromtestű hajó, amelynek mindhárom teste átfúródik a hullámon. Ez azt jelenti, hogy a hajó nem a hullám fölött megy, hanem a hullámon keresztül. Ezt úgy is hívják, hogy stabilizált egytestű hajó. A konstrukció lényege, hogy a hajó gyorsabban megy a viharos tengeren. Elméletileg akár 15 méteres hullámon is keresztülmegy, a próbák során eddig csak 12 méteres hullámban bizonyított. A hullámokon való átfúródást a hajó sebessége, az üzemanyag mennyiség és a hajóorrban levő speciális tartályba történő víz bepumpálása szabályozza. Ebbe a tartályba akár 2,5 tonna vizet is fel lehet pumpálni. Minél több víz van a tartályban és minél nagyobb a hajó sebessége, annál hatékonyabban megy keresztül a hullámon. A határ tulajdonképpen a személyzet fizikai képessége, amellyel még képes irányítani a hajót a hatalmas hullámokban. Szélcsendben ez a hajó nem szolgáltat különlegességet, viszont viharban félelmetes. Kétszer tesztelték 12 méteres hullámban a hajót Új-Zéland partjainál. Először a Cook-szorosban 80 csomós szélben, majd egy viharban Új-Zéland nyugati partjainál. Mindkét esetben sértetlenül jutott át. A hullámba való befúródáskor heves mozdulatok jellemzőek, aztán a motor, illetve a hullámok zaja, ahogy átmegy az ember fölött. Bemenetelkor hirtelen sötétség jön, majd ismét világosság a hullám túlsó oldalán. A szarvak, amelyek tökéletesen, hozzáférhetetlenül zártak, lehetővé teszik a motortér ventilációját. Ez két csővezetéken keresztül történik. A felső cső kivezeti a meleg levegőt a motortérből a levegőbe, az alsó pedig kívülről szállít hideg levegőt a motorhoz. Nagy hullámokban a szarvak egy rövid időre víz alá kerülnek, de mivel a csővezeték hátrafelé néz, csak kevés víz megy be. A külvilláknak fontos szerepük van: stabilitást biztosítanak víz alatt és fölött egyaránt, valamint kiemelik a főtestet, ami által kevesebb üzemanyagot fogyaszt a hajó. Ez segíti a személyzetet a minél nagyobb sebesség eléréséhez. Ezenkívül ezek a külvillák a főtest nyomdokvízében haladnak, ami szintén hatékonnyá teszi ezt a hajót. A két külvilla, amelyek a padló alatti üzemanyagtartályba csatlakoznak, 250000 dollárnyi karbont tartalmaznak, 66 réteget tesznek ki. 1500 óra alatt készül el egy külvilla, amely golyóálló. A hajónak legalább 24 órára van szüksége ahhoz, hogy elsüllyedjen. Amennyiben felborul, nehéz kimenekülni, mivel a fedélzeti nyílás víz alá kerül. Az evakuáláshoz a hajó orránál lévő hálófülkében elhelyezett baltával egy lyukat kell vágni a hajó oldalán.

Rekordkísérletek
A 2007-es rekordkísérlet


A cél a brit Cable & Wireless hajó 74 napos 20 órás 58 perces rekordjának megdöntése volt. A kísérlet 2007. március 10-én indult Barbadosról, de különböző technikai problémák miatt késlekedett. Egy motorhiba Palau közelében 8 napos késést eredményezett. Majd március 19-én Guatemalanál összeütközött egy helyi halászhajóval. Az Earthrace legénysége közül senki nem sérült meg, a halászhajón viszont egy ember életét vesztette. Ez egy újabb 10 napos késést eredményezett. A csapat végül elhatározta, hogy újra rajtolnak. 2007 április 7-én San Diegóból indultak el, de május 31-én félbeszakították, mert egy repedést fedeztek fel a főtestben, amint elhagyták Malagát.

A 2008-as rekordkísérlet

Miután Sagunto kikötőjében, Valencia közelében helyrehozták a hajót, tengeri próbautak következtek. A második rekordkísérlet 2007. április 27-én indult. Az útvonal a következő volt:

* Sagunto - Azori-szigetek: 3 nap
* Azori-szigetek - Puerto Rico: 3 nap
* Puerto Rico - Panama: 3 nap
* Panama - Manzanillo (Mexikó): 3 nap
* Manzanillo - San Diego: 3 nap
* San Diego - Hawaii: 5 nap
* Hawaii - Majuro (Marshall-szigetek): 5 nap
* Majuro - Koror (Palau): 5 nap
* Koror - Szingapúr: 5 nap
* Szingapúr - Kochi (India): 5 nap
* Cochin - Szalála (Omán): 4 nap
* Salalah - Szuezi-csatorna: 4 nap
* Szuezi csatorna - Sagunto: 4 nap

2008. június 27-én 14 óra 24 perckor célba ért az Earthrace, mellyel felállította az új rekordot: 60 nap 23 óra 49 perc. Ez pedig 13 nappal 21 órával és 9 perccel jobb, mint amit a Cable & Wireless nevű (mai nevén: Ocean 7 Adventurer) hajó 1998-ban felállított.

Általános jellemzők

Konstrukció - Karbon-kevlár ötvözet
Hossz - 78 láb (24 méter)
Szélesség - 24 láb (8,05 méter)
Merülés - 3 láb (1 méter)
Önsúly - 12 t
Összsúly - 23 t
Maximális merülési mélység - 4 láb (1,3 méter)
Hajtómű - 2 x 350 kW Cummins Mercruiser QSC 540
Üzemanyagtartály - 11 500 l
Üzemanyag - 100% újrafelhasználható biodízel
Sebesség - 40 csomó (80 km/h)
Sebességváltó - ZF 305A
Hatótávolság - 14000 tengeri mérföld (25940 km) (6 csomóval) 2000 tengeri mérföld (3700 km) (25 csomóval)
Legénység - 4 fő



























 
 
0 komment , kategória:  Hajók, tengeralattjárók  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
2018.04 2018. Május 2018.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 8 db bejegyzés
e év: 39 db bejegyzés
Összes: 1801 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 385
  • e Hét: 3315
  • e Hónap: 21563
  • e Év: 116170
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.