Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 33 
Gligorics Teréz: Ahol a te kék szemeid
  2017-02-04 06:12:55, szombat
 
  Gligorics Teréz:

Ahol a te kék szemeid


Ahol a te kék szemeid
mosolyogni látom,
ott nyílik a búzavirág,
ott a boldogságom.

Benned él a kikeletnek
sarjadozó lombja,
amikor a pajkos szél
a Tiszát lovagolja.

Szemeidben van világom,
rossz is, meg a jó is,
mosolyogj rám búzavirág,
beteg szívem gyógyítsd...

Mikor a Te kék szemeid
mosolyogni látom,
könnyeimmel öntözgetem
múló boldogságom...
 
 
0 komment , kategória:  Gligorics Teréz  
Gligorics Teréz: Ha egyszer
  2017-02-03 07:07:19, péntek
 
  Gligorics Teréz:

Ha egyszer


Cigány, ha egyszer a nótámat húzod,
tavaszi napnak alkonyán,
felhőtlen legyen a csillagos égbolt,
s ne legyen ránc senki homlokán!
Szálljon a nóta, a hegedűd sírjon,
senki ne ejtsen ma könnyeket,
dús lombok között a szél enyhén járjon,
simogassa meg lelkemet . . .

Emberek, töltsetek abból a borból,
hadd vigasztaljon meg engem is,
hisz ilyen jó kedvem oly nagyon rég volt,
nevet rám még tán az Isten is . . .
Mulassunk, táncoljunk, nem jön a holnap,
s vigadni sírva nem lehet,
Feledni akarok! Nótát a szívbe!
Kábítsd el, cigány, a lelkemet . . .

Húzzad csak, cigány, gyógyítasz engem,
bár húrod rajtam új éket üt,
Ez ékbe hegedülj bele egy nótát,
mely nem ismer bánatot, csak derűt . . .
Szálljon a dal, kopott hegedűd sírjon,
ne bánd a pergő könnyeket!
Talp alá húzzad, te megkopott prímás,
dalolva búcsúzzak tőletek . . .
 
 
0 komment , kategória:  Gligorics Teréz  
Gligorics Teréz: Valahol sír . . .
  2016-07-05 06:49:21, kedd
 
  Gligorics Teréz:

Valahol sír . . .

Valahol sír egy régi tangó,
A virágzó akácfák alatt,
A lángoló csókok emlékéből,
Már csak e régi dal maradt.
Egy lehulló csillag simogatja
Ölelés hervadó nyomát,
Valahol siratja a tangó,
A pohár bort s egy kicsiny szobát...

Valaha nyári éjszakákon,
Holdfényben bolyongtunk te meg én,
S a szendergő Duna partját járva,
Hullámzott bennünk a remény.
És lám, álmunk mégis semmivé lett,
Mást vittél az oltár elé,
S amíg szép menyasszonyod nézed,
Indulok én is hazafelé...

Valahol sír egy régi tangó,
A virágzó akácfák alatt,
A szememben égő csillagfényből
Bizony már semmi sem maradt,
Bár itt él még ez a régi emlék
Bennem, egy lakatlan szigeten,
Szürke hajamon, mint a fákon,
Zúzmara terül el szívemen...
 
 
0 komment , kategória:  Gligorics Teréz  
Gligorics Teréz: Csak én vagyok
  2015-06-14 04:54:31, vasárnap
 
  Gligorics Teréz:

Csak én vagyok


Az előszoba ajtón kívül,
látom, vannak emberek,
vannak felhők, víg madarak,
s az ősz is még szendereg.
Van holdvilág is az égen,
s ragyognak a csillagok,
de aki az ajtón belép,
egyedül csak én vagyok...

Azt mondják hogy jő még tavasz...
Zöldbeborult világot
hoz a napfény, s melegével
csalja ki a virágot.
Kertbe megyek csodát nézni,
minden gondot itthagyok.
Nincs ott virág, nincs pillangó,
nincs senki, csak én vagyok...

Szülő is van, gyerek is van...
Testvér ha van, vesztesség,
valahányszor üt az óra,
növekszik a messzeség...
Sajnálgatni önmagamat
időt soha nem hagyok,
Minek? Ha az est felzokog
könnytörlője én vagyok...

Vörös alkony el-el csábít
ha szunnyad a tengeren,
míg a hullám átcsap rajta,
mint élet az emberen...
Ezüstösen fénylik a hold,
azt hittem hogy rám ragyog?
Nevet rajtam... árnyékában
elveszve csak én vagyok...
 
 
0 komment , kategória:  Gligorics Teréz  
Gligorics Teréz: Úgy álltál elém
  2015-02-13 04:13:47, péntek
 
  Gligorics Teréz:

Úgy álltál elém


Úgy áltál elém, két kezed nyújtva,
Összetörten, de szíved meggyújtva,
Mint egy vas szobor, eget takarva,
Karodban lelked, véresre marva...
Szemedben kiégett tegnapok árnya
S a szellemek álmokat lesújtó szárnya...
Néztelek téged, ismerős idegen,
Kialudt reménnyel s lánggal a szíveden,
Reszkető kezedet enyémbe vettem,
S e pillanatban rabszolgád lettem...
Könnyekkel öntözöm simára arcodat,
S boldog a lelkem amíg te tartod azt,
Bár e szót, szeretlek, nem mondom soha,
Te nem ezt kerested...elmész...s nincs hova...
S most fogom a kezed, görcsösen szorítom,
Megőszült homlokom válladra borítom,
Ölelő csendben halad az élet,
S én hangtalan suttogom, szeretlek téged,
Szeretek magamért s helyetted, kedvesem,
Míg balról a remény, s jobbról ül Istenem
 
 
0 komment , kategória:  Gligorics Teréz  
Gligorics Teréz: Hej, mikor...
  2014-10-02 06:17:15, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Gligorics Teréz  
Gligorics Teréz: Ne menj még el...
  2014-09-30 06:48:08, kedd
 
  Gligorics Teréz:

Ne menj még el...


Ne menj még el...
Időtlen időkön át vártam jöttödet.
Ma végre magukkal hoztak a fecskék,
csillagként ültettelek el szemeikben
azon a tavaszon, amikor szárnyuk alatt
suhant el a lelked...
Belecsókoltalak már minden jégvirágba,
s pókhálóból szőttem neked szemfedőt,
nézd, hogy lengeti a márciusi szél...
Ne menj még el...
Zsoltárokat zengő madarak éheznek tavalyi
napraforgóföldeken
s még csak ezután nyilnak majd az orgonák,
emlékszel?
Megrészegülve ittuk be illatát
azon a májusi estén...
Árkot ugrottunk, s te beleestél,
majd nevetve ráztad le
magadról a sarat...
Most őrizgetem ami még maradt
a moha-lepte kavicsok alatt
s e pillanat leheletében
megtaláltalak,
enyém vagy újra,
velem vagy újra...
Ne menj még el...
Oly messziről nem tudlak
mégegyszer visszahozni,
ülj le mellém bár egy percre,
hisz emlékedben élni olyan jó...
_____________________
Lassan virrad...
Láthatárom tavaszára
halkan hull a hó...
 
 
0 komment , kategória:  Gligorics Teréz  
Gligorits Teréz: Harangok
  2014-03-25 08:41:20, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Gligorics Teréz  
Gligorics Teréz: Tavasz legyen...
  2014-01-07 10:25:31, kedd
 
  Gligorics Teréz:

Tavasz legyen...


Ha vége lesz e halvány létezésnek,
Új reménnyel zöld tavasz legyen,
Fecskék repüljenek fenn az égen,
S búza nőjön termőföldeken...

Ne legyen könny szeretők szívében,
Bimbó hajtson minden rózsafán,
Úgy menjek el, e világból, halkan,
Mint ahogyan jöttem, hajdanán.

Vagy ősz legyen, száraz levél hulljon,
Aranyszőnyeg a vén fák alatt,
A Tiszát lágyan ölelje a fűzfa,
Mint amikor ott megláttalak.

A nap is csak úgy, szomorúan süssön,
Siratva az elmúlt éveket,
Őszi eső mossa le az útról
E halkuló, fáradt lépteket...

S ha ősz sem lehet, jó lesz hát a tél is,
Szívemben már úgyis régen az,
Az én fecském nem jön vissza többé,
S nélküle már nem lesz több tavasz...
 
 
0 komment , kategória:  Gligorics Teréz  
Gligorics Teréz: Sóhajaim elnémultak...
  2013-11-21 08:36:55, csütörtök
 
  Gligorics Teréz:

Sóhajaim elnémultak...


Sóhajaim elnémultak...
Könnyeimet felitták a sorok,
melyek évekig dülöngéltek
össze-vissza, mint ittas lelkek
a pokol sötétjében, nem ismerve
sem fényt, sem Istent...

S hogy miért sírtam...
azt ma már nem tudom,
de mosoly nem lévén fáradt arcomon,
nincs ami karjába vegye fásult lelkemet,
vagy felrázza mély álmából
a virradatot, mely reménytelenül terjed
az örökkévalóságtól
az örökkévalóságig, magával sodorva
még azt a néhány türhető percet is
melyet mégis érdemes volt élni,
s ha netalán leselkedne még ilyen pillanat,
vagy remény születne egy forró nyári éjszakán,
megfojtom benne a lelket,
mert a mosoly kialudt fáradt arcomon,
az uzsorás meghalt, s így nem tartozom,
és sóhajaim elnémultak
valahol az élet alkonyán....
 
 
0 komment , kategória:  Gligorics Teréz  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 33 
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 269 db bejegyzés
e év: 1935 db bejegyzés
Összes: 28366 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 904
  • e Hét: 31896
  • e Hónap: 170628
  • e Év: 1023171
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.