Regisztráció  Belépés
vg999.blog.xfree.hu
Az ÉLET a lényeg! xxx xxx
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
Kanázsvár
  2014-03-20 19:55:55, csütörtök
 
 



A XIII. században építettekhettek és feltehetően az Aba nemzettség valamelyik ágának a tulajdonában volt és feltételezhető, hogy ezt a várat is az Aba nemzetséghez tartozó eddig ismeretlen birtokos építtette. Ez a kis vár a Mátra hegység északi részén Mátraderecske és Recsk között húzódó hegyhát nyugati végén, a Baláta-bércen állt. A vár maradványai három oldalról megközelíthetetlenül meredek sziklaszirten áll. Valamikor a várat csak kelet felől lehetett megközelíteni a gerincen, ahol azonban árok akadályozta meg az ellenségnek a várba való behatolását. Egy 1929-ben közölt alaprajz szerint egy hétoldalú lekótorony állt itt. A torony egyik oldala most is áll, kb. 20 méterre emelkedik a magasba. Ezeknek a lakótornyoknak az építési ideje hazánkban a XIII. század második fele.
A várhoz tartozott Derecske és Recsk, valamint feltehetőleg még más közeli falvak, birtokok is.
A lakótornyot valamivel később, talán a XIII. században, vagy a XIV. század első felében egy várfallal körülvett udvarral bővítették kelet felől, amely fal a hegytető egy részének vonalát követte. Az udvart kerítő várfallal együtt vagy valamivel később épült a lakótorony északkeleti szöglete mellé egy négyzet alaprajzú torony, amelynek északkeleti része még csaknem 15 méter magasságig ma is áll. Az udvaron állhattak a vár épületei, amelyeknek falait, maradványait elfeledte a pusztuló falakról, évről évre lehulló sok kő, törmelék. A kelet felől megközelíthető várat sziklába vésett kettős árokrendszerrel védték az ellenség ellen. Az árok felett, ahol az út vezetett, híd, a kapu előtt felvonóhíd állhatott. Az árok által határolt terület a vár külső udvara volt.









 
 
0 komment , kategória:  Magyar várak, kastélyok  
Csákópart
  2013-03-27 21:38:58, szerda
 
  Valkótól kb. 1,5 kilométerre délnyugatra, Dánytól kb. 2 kilométerre északnyugatra a Nagy-hát csúcs irányában található a kis méretű földvár.
Az északnyugat-délkelet irányú lankás 200 méter tengerszint feletti magasságú dombhátra épített kör alakú földvárat kerítő árok átlósan a dombhát irányában két helyen megszakad, valószínűleg itt volt a két bejárat. A területen talált leletanyag alapján a XII.-XIII. századi kisvárak közé sorolják.



 
 
0 komment , kategória:  Magyar várak, kastélyok  
Dezsővár
  2013-01-11 15:11:52, péntek
 
  Gyöngyössolymostól kb. 1,5 kilométerre északra, a Nagy-patak völgye fölé magasodó függőleges sziklafalban végződő, keskeny, meredek oldalú hegynyúlványon található a várhely. A középkorban út vezetett a völgyben.
A Dezsővár a Mátra legkisebb erődítménye volt. Belső területe 15x10 méter, a magasabb Kis-hegy felé húzódó gerincen átvágott 19 méter széles, 4 méter mély árok védte. A várról okleveles adatot nem ismerünk.









 
 
0 komment , kategória:  Magyar várak, kastélyok  
Hosszú-hegyi vár
  2012-09-30 15:14:20, vasárnap
 
  A Búbánat-völgytől keletre emelkedő Hosszú-hegy tetején egy nagy kiterjedésű vár állt, ahol egy több száz méter hosszan vonuló kőfal maradványát találták, mely teljesen körülfogja a hegy tetején lévő plató területét. A fal mellett, a hegy legfelső részén, régi épületalapokat is találtak, melyeket egy faragott kövekből emelt kisebb kőfalmaradvány köt össze. A kőfallal körülvett területen elég nagy terjedelmű, téglalap alakzatú üregek látszanak, minden bizonnyal régebbi, emberkéz által emelt vagy vájt építmények nyomai. A várral összeépülve régi falu vagy más, tipikusan középkori település nyomai találhatók, és ennek a telepnek nyomait a régi térképek is jelzik.
Kézai leírása szerint a Dunán Pestnél és Szobnál (a mai Pilismarótnál) keltek át a magyarok, a Hosszú-hegyen talált régi várrom pedig Szobbal szemben egy hegytetőn áll. Attila városáról szóló mondák alapján írták krónikásaink, hogy a magyarok vezérei ennek a várnak a helyén ütötték fel a királyi szállásukat és itt alakult ki az a központi székhely, amely évszázadokig Buda, majd Vetus-Buda néven szerepelt a történelemben.
Attila vára a Búbánat-völgytől nyugatra emelkedő hegyen is lehetett, de az ősi Buda városa a Hosszú-hegyi vár, a Vasvár, a Hegyes-hegy tetejénél a Bánom-hegyi vár védelme alatt áló területre tehető. A Hosszú-, Bánom- és Mogyorós-hegyen felfedezhető védőfal maradványok egy összefüggő városvédő falrendszer romjai lehetnek.
 
 
0 komment , kategória:  Magyar várak, kastélyok  
Dérföld - Dörfl, Burgstall
  2011-06-08 09:24:14, szerda
 
 


Vármegye: Sopron
Ország: Ausztria
Régió: Burgenland
Helységnév 1: Dérföld
Helységnév 2: Dörfl




A falu melletti, a Répce által körülfolyt dombság legészakibb csúcsát "Burgstall"-nak nevezik és egy nem tipikus sáncvárat (Hausberganlage) találunk rajta.
Védművek csak az É-on a Ny-on és a K-i oldalon vannak. A D-i oldal védelem nélküli teraszformájú építmény, ami hegyoldalon 10 métert lefut.
Itt lehetett a székhelye a 12. sz.-ban a Répcekőhalom urának nevezett nemesnek.

forrás: Harald Prickler: Burgen und Schlősser im Burgenland (ford.: Jakab József)









 
 
0 komment , kategória:  Magyar várak, kastélyok  
Balatonszemes - Bolondvár
  2011-06-08 08:31:26, szerda
 
 



A község első okleveles említése az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben "Zemes", majd 1338-ban a veszprémi káptalan jelentésében "villam Zemes" alakban történik. A Körös vármegyéből származó gordovai Fancs család ősi birtoka volt, kiknek őse, Fancs, IV. Béla vagy II. Endre korában élt. Ennek utódai László fia László, a hűtlen Tamás fiainak, Jánosnak és Istvánnak elvett birtokait, köztük Szemes falut is megkapták 1403-ban Zsigmond királytól.
A török a község elfoglalása után a mai Bagolyvár u 12. sz alatti telek környékén 1570-ben egy erődítést emelt a szemben levő Tihany őrségének megfigyelésére és Magyar Bálint fonyódi vára ellen. Az erődítményt 1583-ban Istvánffy és Ormándy várkapitányok, 1588-ban Huszár Péter pápai és Pisky István kapitányok ostromolták eredménytelenül.
Kapitányai a szomszédos endrédi, koppányi, simontornyai és szigetvári bégekkel együtt Zala és Veszprém megye falvait dúlták, ezért 1599 őszén Schwarzenberg csapatai ostrom alá vették a várat. A török őrség elmenekült. Pethő Kristóf keszthelyi kapitány csatlakozott a felszabadító hadhoz, amely Lak, Dombó, Koppány és Ozora várait is elfoglalta, majd a tél miatt visszavonult.
1600-ban, Kanizsa elfoglalása után a törökök újra elfoglalták.
Végül 1603-ban Nádasdy és Kolonics csapatainak sikerült elfoglalniuk, de véglegesen csak az 1625. évi gyarmati békekötés idején került magyar kézre. Ezután nem sokkal teljesen elpusztult.
A vár sáncai és árkai ma is felismerhetőek.
A hajdani Bolondvár maradványaira épült 1900-ban a romantikus mintákat követő várkastély - csigalépcsős toronnyal, felvonóhidakkal, szakállszárítóval, teraszokkal.



 
 
0 komment , kategória:  Magyar várak, kastélyok  
Berényvár, Bajót
  2011-04-08 21:29:28, péntek
 
  Bajóttól délkeletre elterülő Péli-föld délkeleti határában található a földvár. Nevét a közelben fekvő Árpád-kori Berény falutól kapta. A hagyomány szerint a földvárat Benedek vajda (Bánk bán) építtette. 1202-ben adományozta Imre király Benedek erdélyi vajdának és feleségének, Thota asszonynak a bajóti birtokot. 1230-ban, Benedek vajda halála után a Bajóti családé, 1371-től pedig királyi birtok lett. 1406-tól az esztergomi érsekség birtokába került és az 1945. évi földreformig, érseki birtok marad.
A török korban 1588-tól a terület lakatlan volt, csak 1647 után kezdtek visszatelepülni Bajótra, Péli-föld viszont üres maradt. 1706-ban a Rákóczi-szabadságharc idején a Nyergesújfalu eleste után a labancok felégették a nyergesi sáncokat, a sáncok építésénél ottmaradt nagyrészt bajóti jobbágyokat családostól kiirtották és a környéket feldúlták. Ekkor pusztulhatott el Berényvár is, és lett ismét lakatlan Bajót környéke.
Péliföldszentkereszt keleti végén a műútról jobbra merőlegesen indul egy földút, ami balra kanyarodik és majdnem egyenesen a vár alá vezet. A dombra már nem vezet út és a terület sűrűn benőtt. A várdomb alacsony, de meredek. A 150 méter tengerszint feletti magasságú környezetből csupán 30 méterrel emelkedik ki. Lapos tetejének északnyugati, 55-60 méter hosszú, háromszög alakú részét sáncárokkal választották le. A védett területet a legmeredekebb északkeleti oldal kivételével a domboldalon is árok keríti. Az sáncárok helyenként terasszá töltődött fel. A vár belső területének felszíne a lerombolt falak, épületek elhelyezkedését mutatja. Az erődítménytől délre fekvő 80x120 méteres fennsík déli végén is több mély mesterséges bevágás figyelhető meg.
A néphagyomány szerint a dombon állt a Berinkei király vára, akinek sok katonája és nagy hatalma volt. A legfőbb kincse azonban két gyönyörű leánya volt, akiket anyjuk halála után egyedül nevelt. A tatárok vagy a törökök támadásának hírére összegyűjtötte a katonáit. A lányait és a kincseit pedig a harcba indulás előtt befalaztatta egy titkos föld alatti üregbe, nehogy az ellenség kezébe kerüljenek. A csatában a királyt megölték, a vitézei azonban győztek. Vezérüket hazavitték, és a vár alatti síkon temették el. A díszes temetés során minden katona egy sisak földet szórt a király sírjára. Ebből keletkezett a közeli Kerek-domb. A vár népe ezután hiába kereste a két befalazott lányt. Pedig még sokáig hallották éjfél körül hangos sírásukat. Négy emberöltővel ezelőtt egy nagysápi ember késő éjszaka hazafelé tartott a szentkereszti búcsúból. Amikor a Berényvárhoz ért, pislákoló fényt látott. Közelebb érve észrevette, hogy a nyitott hegy oldalában egy föld alatti üreg tátong. Hívó hangot hallott, és félve bement a terembe. Ott egy kincsekkel telezsúfolt asztal mellett öreg ember üldögélt, aki elmesélte neki, hogy itt a Berinkei király kincseit láthatja, de semmit sem vihet el belőle. Közben észrevétlenül bezárult a nagysápi ember mögött a nyílás. A fiai hiába várták haza az apjukat. Egy tudós asszonytól mindent megtudtak, aki még azt is elmondta, hogy a hegyoldal hét évenként nyílik meg, vasárnap, egy bizonyos órában. A fiúk oda siettek, bejutottak a terembe, de nemcsak az apjukat, hanem a kincseket is el akarták vinni. Az apa azonban figyelmeztette őket, hogy csak üres kézzel jutnak ki épségben. Úgy is tettek, üres tarisznyával mind a hárman szerencsésen hazaértek.















 
 
0 komment , kategória:  Magyar várak, kastélyok  
Gyepükaján - Nagykeszi
  2011-01-30 01:28:56, vasárnap
 
  A községtől kb. 2 kilométerre délkeletre, a Marcal (Nádtó) patak jobb partján található egy kis méretű sáncokkal erősített földvár és tőle kb. 150 méterre délnyugatra az egykori Nagykeszi falu templomának romja. Nagykeszi első írásos említése 1230-ból való, de 1421-től Szentkirálykeszi néven említik. 1548-ban már puszta-községként szerepel.
A földvár központi dombja kb. 20x15 méter nagyságú, szabálytalan alakú. Három oldalról egyenes szakaszokkal, 8-10 méter széles V alakú eredetileg 2,5 méter mély árok határolja. Észak és északnyugat felé a terep természetes lejtése segíti a kimagasodást, itt az árok vonala nem követhető csak a belső domb erős lejtője. Az időszakos kis patak medre is ezen az oldalon húzódik.
Holl Imre és Parádi Nándor 1982-es ásatása során előkerült leletanyag XII-XVI. századi. A kis földvár létesítésének és használatának első periódusa az Árpád-kor második felére a XII. század végére, XIII. század elejére tehető. Ez a kis alapterületű halomvár egy megerősített kisnemesi kúria lehetett, amelynek nagyobb szabású kiépítése megerősítése később sem történt meg.
A hatékonyabb védelmet a helyi nemesek által talán a tatárjárás után felépített, román stílusú kőtemplom nyújtotta. A templom tornya védelmi jellegű, földszintje ablaktalan, a földszinten nem volt bejárata. A torony felsőbb szintjeit lőrés-ablakokkal látták el. A toronyba a kegyúri karzatról, az első emeleten lehetett bejutni. Az alaprajzilag eltolt helyzetű torony a templom nyugati bejáratát is védte. A templom köré egy kb. 30 méter átmérőjű közel kör alakú kerítőfalat építettek.





















 
 
0 komment , kategória:  Magyar várak, kastélyok  
Felsőmarác-Tótfalu
  2010-12-12 20:36:11, vasárnap
 
 





Felsőmaráctól kb. 2 kilométerre északra a Rába magaspartján található az egykori tótfalui vár helye. A terület ma Felsőmarác részét képezi. Eredete a XII. századi nyúlik vissza, amikor a Nádasd-nemzetség szláv (feltehetőleg szlovén) telepeseket hozott a területre. A középkorban a magyarok minden szlávra a tót megjelölést használták, ezért a település Tótlak vagy Tótfalu nevet kapta. A település Berki-patak felett egy magaslaton foglalt helyett. A XIII. századi oklevelek együtt említik Tótfalut és a szomszédos Marácot.
Tótfalu első földesurai közül legismertebb Nádasdy Imre volt, aki IV. Béla király udvarában nevelkedett és 1268-ban részt vett a Szerbia elleni hadjáratban, ahol kétszer is súlyos sebet kapott. Másik jelentős személy Nadasdy Karácsony volt, akinek nevét a maráci határban a Karácsony kútja máig megőrizte. Tótfalu alatt, ahol a patak kiér a Berekbe, hajdanán malom működött, melyet az 1258-as határjárás és birtokmegosztás során Nádasdy Karácsony malmaként rögzítették.
A Nádasdy család után a Maráczyak birtokolták Tótfalut Felsőmaráccal együtt. A XVI. század elejétől a Csányiaké lett, akik kastélyt építettek itt. A török háborúk alatt az 1550-es évek körül a kastélyt kisebb erőddé alakították át. Kanizsa eleste (1600) után a török által adóztatott terület határa egészen a Rába folyóig terjedt. A Kanizsa ellen kiépített magyar végvárrendszert a jelentősebb zalai végvárak alkották, de a dunántúli kapitányok nem nélkülözhették a kisebb erődítményeket "aprólék végházakat" sem, mint Tótfalu. Így lett a végvárrendszer legtávolabbi és legkisebb láncszeme a Csányi-kastély. Hadi jelentősége jobbára a hírszolgálatra korlátozódott: ágyúlövéssel riasztotta veszély esetén Körmend és Csákány várának őrségét. Mindössze tíz környékbeli hajdú szolgált benne. A kapitányi teendőket a mindenkori Csányi-családfő látta el, akit végvári tisztként megilletett a hely a Batthyányiak asztalánál Németújvár várában.
1664-es hadjárat alatt a törökök megpróbáltak átkelni a Rábán. Csányi Bernát Tótfalu földesura és kapitánya is a folyó partján védekező magyar csapatok soraiban küzdött. Hősi haláláról a szentgotthárdi csata egyik hadvezére Esterházy Pál így számolt be emlékirataiban: "... a Batthyány katonaság legkiválóbb tisztje, Csányi Bernát is, míg embereit harcra buzdítja, s maga is az ellenség megfékezésén fáradozik, janicsár golyótól találva dicsőséggel befejezi életét a hazáért. Igen tapasztalt főtiszt volt, sokszor vitt véghez dicső tetteket, amelyek méltók a nyomtatásban való megörökítésre is ... Testét Körmendre vitték és tisztességgel eltemették." Halála másnapján, augusztus 29-én, az előzőleg kiürített kastélyt Tótfaluban az átvonuló török sereg romba döntötte.
A tótfalusi kastély a későbbiekben honvédelmi feladatot már nem kapott. A kastélyt később újra felépítették és a XVIII. században a Hegyhát szolgabíró-dinasztiájának számító Csányiak rezidenciája lett. A szabadságharc leverése után a csehországi Pilsen környékéről mezőgazdasági munkások költöztek Tótfaluba. A körükben kitört tífuszjárványban 1852 augusztus végétől rövid idő alatt 14 haltak meg. Az 1853 utáni birtokrendezések során Tótfalu lassanként a Sigray-uradalom majorjává alakult. 1855-ben a járvány áldozata lett Sigray Fülöp felesége, nemeskéri Kiss Lujza is.
Az egykori Csányi-kastély helyiségeiből cselédlakások lettek. A XX. század első felében már csak húszan éltek és dolgoztak itt. 1945 után a major korábban megszokott élete fölbomlott, 1949-ben a gazdasági épületek tűz martalékává váltak. A lakók elköltöztek, 1961-ben pedig a külterületi lakóhelyet végleg felszámolták.
Az egykori vár helyén jelenleg egy kőkereszt áll, amit nemeskéri Kiss Sándor állíttatott leánya, nemeskéri Kiss Lujza halála után.
A vár területének nagy része füves, az északnyugati sarkában egy kereszt található. A négyszögletes belső terület hossza észak-déli irányban 33-34 méter, nyugat-keleti irányban pedig 38 méter. Az északi oldalt kivéve 3-6 méter mély és 16-22 méter széles szárazárok övezi.



 
 
0 komment , kategória:  Magyar várak, kastélyok  
Balatonszentgyörgy, Csillagvár
  2010-11-27 12:04:04, szombat
 
 
















 
 
0 komment , kategória:  Magyar várak, kastélyok  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
2018.04 2018. Május 2018.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 8 db bejegyzés
e év: 39 db bejegyzés
Összes: 1801 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 58
  • e Hét: 3766
  • e Hónap: 22014
  • e Év: 116621
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.