Regisztráció  Belépés
lenke1964.blog.xfree.hu
Három szóban el tudom mondani, mit tanultam az életről: mindig megy tovább. "A világ minden szépségéért sem akarnám elcserélni az egyéniségemet, még a... Varga Lenke
1964.08.18
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 50 
Szécsi Pál
  2018-03-22 18:46:01, csütörtök
 
  Sármos volt, mosolygós, látszólag magabiztos. A búgó, mély hangjától elaléltak a hölgyek. Belül viszont tétova volt, bizonytalan és olyan szeretetéhség gyötörte, amivel nem tudott mit kezdeni. Tragédiák sora kísérte már a kisgyerekkorát is. A nagyapja a New York palotából vetette ki magát, az apját pedig a származása miatt megölték még a háború alatt. A kis Palika még egy éves sem volt ekkor. Az apja - aki csupán 40 éves volt mikor meghalt - amatőr nyelvújítóként élte az életét, de a magyarosított szavait kigúnyolták, nevetség tárgyává tették. A halála után Palika és a két nővére csak az anyjukra számíthatott, ám a kegyetlen nő nevelőszülőkhöz adta a kicsiket. 1956-ban aztán az Egyesült Államokba disszidált, a legnagyobb lányát Bécsbe még elvitte, de aztán otthagyta egyedül a pályaudvaron. Ezzel a nyomasztó lelki teherrel és feldolgozhatatlan élményekkel kezdett hozzá az élethez Szécsi Pál. Mivel állami gondozásba került, sokáig úgy tűnt, sosem fedezik fel. Az Athenaeum nyomdában volt segédmunkás, majd egy strandon kabinos, mígnem a Divat Intézet munkatársa kiszúrta magának és manökent faragott Szécsiből. Nem volt nehéz dolga. Az áttörést 1965 szilvesztere hozta el, ekkor a Gellért szállóban lépett kifutóra, ahol egy-két számot is elénekelt. Ott döbbentek rá többen is, hogy Szécsi őstehetség. Hiába jöttek azonban a sikerek, a slágerek, hiába rajongtak érte a nők és hiába lett egyik pillanatról a másikra imádott közönség-kedvenc, a belső vívódásai nem engedték, hogy boldog legyen. Egy Budapesten dolgozó lengyel manökent vett el feleségül, még Lengyelországba is követte, ám a kapcsolat kihűlt, így Szécsi hazatért. Itthon ő volt a sztár, de a baljós gondolatai az ital felé terelték. Aztán 1972-ben, a Magyar Rádióban véletlenül megismerkedett Domján Edittel. A két szélsőséges, önmagában bizonytalan ember vibráló, nagy szerelmet élt meg, viszont képtelenek voltak megtartani a másikat. Szécsinek ekkor már több öngyilkossági kísérlete volt. Ha ivott, akkor rátelepedtek a démonok. Mikor aztán szakított Domján Edittel, sokkolta a hír, hogy a színésznő öngyilkos lett. Sokkolta az is, hogy mielőtt meghalt, elvetette a közös gyereküket. Titokban Németországba szökött, azt tervezte, hogy az anyja után utazik az Egyesült Államokba. Fel is hívta telefonon, de a következő letaglózó választ kapta: ,,Nem azért jöttem el ilyen messzire, hogy a gyerekeim utánam jöjjenek." A nő (mert anyának nehéz nevezni) később, már fia halála után megbánta a kijelentést. A két lányával találkozott, s sírva ismerte be, hogy rossz anya volt (kint nyolcszor házasodott). De Szécsi Pál ezt már nem élhette meg. 1974 április 30-án a kilencedik öngyilkossági kísérletébe belehalt. Meg akart szabadulni a kis kori traumáktól, a meg nem értésből és képtelen volt elviselni, hogy a nagy szerelme, Domján Edit miatta is lett öngyilkos. A búgó hang örökre elnémult, a sármos mosoly örökre tovatűnt. Harminc éves volt csupán. Nyugodj békében Szécsi Pál!  
 
0 komment , kategória:  Nagy elődök  
Avar István
  2018-03-22 18:41:16, csütörtök
 
  87 éve 1931-ben született az egyik legszebben beszélő magyar színész, Avar István. A nagyapja és az apja is bányász volt, úgy tűnt, neki is ez jut osztályrészül. A II. világháború alatt aztán az apját munkaszolgálatra rendelték (csak 1948-ban jutott haza), az anyjával sokszor napokig jeges árkokban bujkálva aludtak. Talán a sok gyötrelem miatt is készült papnak, ám végül bányász lett. Négy éven át dolgozott Egercsehi bányájában. Aztán a barátai rábeszélték, hogy jelentkezzen a színművészeti főiskolára. Jelentkezett, felvették. Sokáig Pécsen játszott és hiába hívta még a befolyásosnak számító Major Tamás is, nem mert Pestre költözni, attól félt, a bányászfiúból lett színészt ,,megeszik" a pesti sztárok. Végül 1960-ban mégis a fővárosba költözött és sikert aratott. A filmszerepek is megtalálták és a nyugodt, bölcs, szép beszédű Avar országos ismertségre tett szert. Aztán nem várt fordulatként a politika felé fordult, 17 évig volt Parlamenti képviselő a Kádár-rendszerben. Tudta, hogy díszpintyként kezelik, ám a szocialista pártba sosem lépett be és volt olyan törvényjavaslat amire nemmel szavazott (ritka volt az ilyen akkoriban...). A Madách színházat azért hagyta el, mert egy műveletlen portás nem akarta beengedi, erősködött, hogy mutasson neki papírt, mert sokat lopnak a színházban. Felmondott, nem bírta feldolgozni a bánásmódot. Idősebb korában is megtalálták a szerepek, én a Bujtor-filmekben is kedveltem, ahol Tolnai Bélát, a bölcs balatonfüredi főrendőrt játszotta. Az utolsó éveiben visszavonultan élt, két szívroham és több súlyos műtét után 2014 szeptember 13-án, 83 éves korában hunyt el. Ott volt a halálos ágyánál a felesége, akivel 55 csodálatos évet töltöttek együtt, valamint a gyermeke, István is. Nem feledünk Avar István!  
 
0 komment , kategória:  Nagy elődök  
Almásy László
  2018-03-22 18:39:33, csütörtök
 
  67 éve, 1951-ben ezen a napon halt meg egy salzburgi szanatóriumban Almásy László Afrika-kutató, felfedező, akit az Angol beteg című hollywoodi filmben Ralph Fiennes alakított. A filmben Almásyt egy romantikus, sármos férfiként festik le, aki a sivatagba zuhant kisgépével, emiatt összeégve, kínok között hal meg a II. világháború alatt. A valóságban Almásy László nem volt egy sármos alkat (,,csúnya, de intelligens" - mondák róla) a hölgyeket is szerette, de a homoszexuális kapcsolatai is voltak, a halálát pedig vérhas okozta. Már kiskorában imádta a repülést. Tizennégy évesen egy vitorlázó-repülőt épített, egy magas kőfalról startolt, a házi készítésű gép azonban tíz méter magasból lezuhant. A kis Almásy bordatörésekkel megúszta az esetet. A jómódú családja borostyánkői várában nevelkedett, ahol egész nap a könyveket, térképeket bújta. Az Angliában töltött tanulóévek alatt aztán teljesen belehabarodott Afrikába, rengeteg könyvet olvasott róla. Az I. világháborúban az olasz és az orosz fronton is szolgált, a Monarchia felderítő-pilótája is volt. Harmincegy évesen aztán jó barátjával, Esterházy Antallal 3 ezer kilométeres afrikai kalandtúrára indult. Olyan helyeken mentek, ahol európaiak korábban csak elvétve. Az Angol betegben szereplő csodálatos barlangrajzokat 1933-ban a Líbia sivatagban fedezte fel. A II. világháború is Afrikában érte, a helyismerete miatt a németek használták felderítőnek, aztán visszatért Budapestre ahol a zsidókat mentette. Az olimpiai bajnok vívó Fuchs Jenő kisfiát is ő rejtegette a lakásában, többször is német egyenruhába bujt (még Egyiptomban kapta), ami láttán elszivárogtak a lakása környékéről a nyilasok. Habár sok életet megmentett, mivel a németeket segítette Egyiptomban, többször letartóztatták, megverték, így végül megváltás volt számára, hogy Faruk egyiptomi király a kapcsolatai révén kimenekítette Magyarországról. Kairóban telepedett le, külföldieknek szóló autós kirándulásokból élt, de már nem sokáig. 1951-ben Salzburgban járt éppen, amikor kiderült, hogy amőbás vérhas gyötri. A ,,sivatag atyja" pokoli kínok után halt meg március 22-én. Csupán 55 éves volt. Nyugodjon békében!  
 
0 komment , kategória:  Nagy elődök  
Kaszás Attila
  2018-03-18 10:01:08, vasárnap
 
  Március 16-án ünnepelné az 58. születésnapját Kaszás Attila. Valószínűleg a színházból sietne haza este, megölelné Jancsikát és a kis Lucát és az imádott feleségét, Ildikót. De nem teheti. A sokak által kedvelt kiváló színészt ugyanis tragikusan korán elragadta a halál. A Csehszlovákiához tartozó Vágsellyén született, majd Vágfarkasdon volt kisgyerek. Az édesanyja, aki eltemette a fiát, élénken emlékszik rá, hogy a kis Attila imádta a magyar filmeket, azt játszotta, ő a Tenkes kapitánya. Aztán 1979-ben Budapestre került és egy ország szeretett bele a hangjába, a stílusába, a kifinomult színészi játékába. Eszenyi Enikővel még a főiskola alatt lettek szerelmesek egymásba, majd 12 éven át voltak házastársak. Nem haragban váltak el. Kaszás Attilára ugyanis nem lehetett haragudni. Aztán öt évig egy másik színésznővel, Balázsovits Edittel élt együtt, de aztán a magánéleti beteljesülést a második házassága hozta el számára, amikor Ildikót, a néptáncosként alkotó szerelmét vette el feleségül. A közel állók szerint Kaszás Attila szárnyalt, akkor pedig különösen a föld felett járt, mikor kiderült, hogy kisfia lesz, Jancsi. Rajongott a fiáért, legszívesebben előadásokat is lemondott volna, csak, hogy vele lehessen. Talán megérzett valamit, sosem tudjuk meg. Nem sokkal később újabb nagy boldogság érte, kiderült, hogy Ildikó egy kislányt hord a szíve alatt. Aztán az idilli, boldog időszak pillanatok a semmibe lett. 2007. március 19-én a Tizenkét dühös ember előtt Kaszás Attila összeesett. Azonnal kórházba szállították, az orvosok pedig mindent megtettek, hogy megmentsék, ám március 23-án, este 19 óra 40 perckor az agyvérzés után összeomlott a keringése. Csupán 47 esztendős volt. Tele tervekkel. A kisfia első születésnapját sem érhette meg, Luca megszületésénél pedig már rég nem élt. Imádta a tengert. Talán ezért rendelkeztek úgy, hogy a hamvait a Dunába szórják. Soha nem feledünk Kaszás Attila!  
 
0 komment , kategória:  Nagy elődök  
Erdélyi Éva
  2018-03-18 09:59:50, vasárnap
 
  40 éve, 1978-ban ezen a napon halt meg a gázrobbanásban súlyosan megsérült úszó olimpikon, Erdélyi Éva. Csupán 34 éves volt... Ott volt az 1964-es tokiói olimpián is, ahol a női 4x100 méteres gyorsváltó tagjaként negyedik helyen végzett. Egerben sokat szerették, sokan ismerték és a várost annak idején letaglózta a gyászhír. Erdélyi az úszás befejezése után sem hagyta el Egert, tanári diplomát szerzett és a Dobó István Vármúzeum muzeológusaként dolgozott, egészen a tragikus napig. Amikor is sokáig csak annyit lehetett tudni, hogy a Kodály Zoltán utcában található toronyház II. emeletén gázrobbanás volt és valaki megsérült. Aztán jöttek a hírek, hogy az a valaki Erdélyi Éva. Hiába imádkoztak érte, 1978. március 17-én feladta a küzdelmet a szervezete. A heves megyei Népújság március 8-án számolt be a tragikus hírről.,,Erdélyi Éva, 34 éves egri lakos a robbanás következtében életveszélyes sérüléseket szenvedett, a mentők azonnal kórházba, majd nem sokkal később egy fővárosi klinikára szállították. Élete megmentéséért napokon át megfeszítve dolgoztak az orvosok, de eredménytelenül: Erdélyi Éva tegnap délután meghalt." Egerben ápolják az emlékét, utcát is elneveztek a tragikus sorsú élsportolóról.  
 
0 komment , kategória:  Nagy elődök  
Pécsi Sándor
  2018-03-18 09:57:50, vasárnap
 
  A színészlegenda Pécsi Sándor sokkal többet adott nekünk, mint amit ő kapott az életben (ma született 96 évvel ezelőtt). Mindig is színész akart lenni, de a családja tiltotta tőle, egy 9 évesen lekent anyai pofon után döntötte el, ki akar törni a kispolgári világból. Egy időben református papnak készült, majd a családja miatt beiratkozott a pesti jogi egyetemre. Hamar otthagyta és titokban a színház felé fordult. A többit ismerjük. Ha kellett ő volt a drámai hős vagy éppen a mindenkit megnevettető komédiás. Egy időben minden rendező noteszében ott volt a neve (Szent Péter esernyője, Liliomfi, Fekete város, Pál utcai fiúk). A színpadon nem ismert pardont, igazi profi volt, de félt a bukástól. Olyannyira, hogy nem egyszer napokkal a főpróba előtt akart vissza adni szerepeket. Aztán a kollégák megnyugtatták, jó leszel Sanyi és jó is lett. Imádta az életet, és szenvedélyes gyűjtő volt. A családi háza kertjében régi edények, cseréptöredékek sorakoztak, színházi relikviákat is megőrzött, de például megszerezte az 1956-ban ledöntött budapesti Sztálin-szobor egyik kezét is, amit a kertjében tartott (keveseknek mutatta meg, sosem lehet tudni...). Ő szenvedélyes gyűjtő volt, ám a hagyatéka csaknem a kukában landolt. Néhány éve feltűnt, hogy kisebb árveréseken 3-4 ezer forintért kínálják megvételre a személyes levelezését, szövegkönyveit a saját beírásaival. Méltatlannak éreztem. Mint kiderült, Pécsi halála után a felesége hamar újraházasodott, a színészóriás személyes tárgyait (a kalapját, naplóját, gyerekkori rajzfüzeteit és a levelezését) pedig apránként eladta vagy árverésre vitte. Talán pont az a szövegkönyv is kalapács alá került, amely 1972. november 4-én ott volt Pécsi Sándor ölében, amikor a kedvenc foteljében ülve rosszul lett és meghalt. Utóbb kiderült, egy vérrög okozta a halálát. Csupán 50 éves volt.  
 
0 komment , kategória:  Nagy elődök  
Fuchs Jenő
  2018-03-15 08:13:41, csütörtök
 
  Fuchs Jenő, a furcsa kisember csupán hét alkalommal szerepelt a magyar vívóválogatottban, mégis négyszeres olimpiai bajnok lett. Nem volt vívóalkat (alacsony termet, rövid karok), de mit tehetett, ha egyszer szerette a vívást? A századelőn kezdett vívni, de akkoriban gazdag úrfik vagy katonatisztek hódoltak ennek a sportágnak. Fuchs viszont egy nyomdai gépmester fiaként látta meg a napvilágot. Az 1908-as londoni olimpiára mégis kijutott, s ha már ott volt, akkor kard egyéniben és csapatban is bajnok lett. Külföldön őt ünnepelte mindenki, itthon viszont nem kedvelték a zömök, csendes embert. Jellemző módon, itthon nem várta senki, a pályaudvarról egyedül villamosozott hazáig. Aztán ügyvédnek állt és senki sem sejtette, hogy négy év múlva, 1912-ben ismét előlép a semmiből, hiszen egyetlen hazai versenyen sem indult. Megtette. Mint címvédő válogató nélkül indulhatott a stockholmi olimpián, ahol aztán a tizenhat csörtéjéből csak egyet veszített el és egyéniben és csapatban is újra bajnok lett. Így írtak róla abban az évben: ,,Nincs szép magyarosított neve, Fuchsnak hívják, kis, kezdő pesti fiskális, alacsony, jelentéktelen fiú". Fuchs megint visszavonult, a történelem viszont kibabrált vele is. Négy évvel később, 1916-ban ugyanis újfent indulni akart az olimpián, de az I. világháború miatt elmaradt, 1920-ban pedig az antwerpeni játékokon azért nem szerepelhetett, mert a vesztes hatalmak nem vehettek részt rajta. Fuchs megnősült, a vívástól teljesen eltávolodott, ám 1924-ben a csöndes, fura emberke megint megjelent a vívóteremben, hogy indulni akar az olimpián. Nem engedték, mondván nem tekinthető címvédőnek. 1928-ban aztán tett még egy próbát. De nem járt sikerrel, a válogatón elbukott. Később az értéktőzsdén kezdett el dolgozni, a II. világháború alatt sokáig sárga csillaggal a mellén, ám végül túlélte a borzalmakat, a gettót és a meghurcoltatást. 63 éve, 1955-ben ezen a napon távozott az élők sorából. Úgy, ahogyan élt. Csöndben, észrevétlenül. Négyszeres olimpiai bajnokként. Elfelejtve. Nyugodj békében Fuchs Jenő!  
 
0 komment , kategória:  Nagy elődök  
Szakácsi Sándor
  2018-03-13 19:25:54, kedd
 
  Ő volt a magyar hangja Bruce Willisnek, Steven Seagalnak, Kevin Costnernek, Micky Rourke-nak és még sokaknak. De nem csak a hangját ismertük, színházban és filmekben is rendszeresen játszott. Imádta az életet, de aztán a betegség fájdalmasan korán elragadta tőlünk. Nehéz elhinni, de tény, Szakácsi Sándor ma 11 esztendeje, hogy távozott az élők sorából. Bántóan fiatalon, mindössze 54 évesen.Sokrétű tehetség volt. Lenyűgözően mondott verset, ha arról volt szó, egyszemélyes darabban is hatott a közönségre. A szinkronizálásra pedig jutalomjátékként tekintett. ,,Megtanultam a hangommal bánni. Azt mondják rá, olyan, mint a napfény a dörzspapíron, van benne érdesség, de van benne melegség is." - mondta egyszer. Az Abigélben imádott Szerencsi Éva volt a felesége, ám elváltak (Szerencsi sajnos szintén idejekorán, 52 éves korában hunyt el). Szakácsi rengeteget játszott. Aztán súlyos beteg lett. Méltósággal viselte, a halála előtt néhány órával pedig azt kérte a családjától, hogy a hamvait egyik kedvenc görög szigeténél, Rodosznál szórják a hullámok közé. A végakarata után elaludt. Örökre.  
 
0 komment , kategória:  Nagy elődök  
Romhányi József
  2018-03-13 19:24:41, kedd
 
  Egy ösztönös zseni, a rímek nagymestere. Neki köszönhetjük a Frédi és Béni zseniális rímeit, a Mézga Család, a Mekk Mester vagy éppen a Doktor Bubó utánozhatatlan szövegeit. Nem becsültük meg. Jellemző módon, 1983-ban a halálos ágya mellett döbbent rá a szakma, hogy semmilyen díjat nem kapott a karrierje során. Az önjelöltek kijárták, a középszerű tehetségek kaptak, Romhányi nem. Sietve odaítélték neki az Érdemes Művész kitüntetést, ám átvenni már nem tudta, a nagy Rímhányó örökre elment. A humorát sosem vesztette el. Akkor sem, amikor a II. világháború alatt a hadifogságban sínylődött. Ott vetette papírra: ,,Körülöttem füstös üstök: készül a früstük! Izmaim már merevek, úgy kavarok-keverek. És sűrű cseppet izzadok, hogy hízzatok!"A háború borzalmait túlélte, 25 évesen üres zsebbel próbált magára találni. A verseivel házalt különböző újságoknál (több-kevesebb sikerrel), ám aztán a tehetség utat tört magának. Kiválóan mondott verset, a furfangos rímeit pedig imádták az emberek. 62 éves korában érte a halál. Mivel is tiszteleghetnénk előtte méltóbban, mint egy-két bámulatos rímével.

,,Ó, csak az a férj lehet boldog, kinek a nő nemet mondott, amikor megkérte, hálás lehet érte!" (Frédi és Béni)

,,Egy szú beszorult a hokedli lapjába, Ráült a szakácsnő százszor is napjába: És jött a baj csőstül. Még a tetejébe, Az asztalos szöget ütött a fejébe. Néha percekig már percegni sem tudott, Végül hát megírta e testamentumot."
(Egy szú végrendelete)

,,Feleséget keres komoly szándékú moly. Szekrény van."
(Szamárfül)
 
 
0 komment , kategória:  Nagy elődök  
Ráday Imre
  2018-03-13 19:23:14, kedd
 
  A harmincas évek ünnepelt színészének, Ráday Imrének (a közismert városvédő, Ráday Mihály édesapja) is kettétörte karrierjét a történelem. Hiába volt elismert művész itthon a II. világháború előtt, a származása miatt - bár ő evangélikusnak vallotta magát - hosszú évekig nem léphetett színpadra. Jellemző, hogy mikor a zsidófilmek ellen tüntető diákokat megkérdezték, látták e egyáltalán azt a mozit, ami miatt háborognak (Lovagias ügy), néma csönd volt a válasz. 1939-ben Ráday Imrét eltiltották a színházi pályától, a búcsúestjéről sokáig beszéltek a városban, a zsúfolásig megtelt Zeneakadémián köszönt el kényszerűségből a pályától és az országtól. Ekkor mát túl volt az első házasságán, amit 1930-ban kötött Erdélyi Micivel. Ma úgy mondanánk, ők voltak a korszak sztárpárja, hiszen közösen alakítottak főszerepet például a Duna-parti randevúban és a Szerelemből nősültem című kasszasikert hozó filmekben. A második szerelmét a II. világháború alatt, a mellőzés időszakában ismerte meg. Ferda Erzsébettől (elismert divatszalonja volt Budapesten) két gyermeke született, Mihály és András. Talán sosem váltak volna el egymástól, ám 1960-ban meghalt az imádott felesége, ráadásul egy évvel korábban, 15 évesen András fiukat is elragadta a halálos betegség. Ráday Imre ekkor már újra játszhatott itthon és élt is a lehetőséggel. Aztán harmadszor is megházasodott, a színésznő Pápai Erzsit vette el feleségül. Ráday Imre ma 35 éve, 1983-ban távozott az élők sorából. A fiából, Ráday Mihályból szintén ismert ember lett. Annak a városnak a féltője, gondozója, amely a harmincas években az édesapját ünnepelte. Ő szerencsére még köztünk van.  
 
0 komment , kategória:  Nagy elődök  
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 50 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 133 db bejegyzés
e év: 602 db bejegyzés
Összes: 31332 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3050
  • e Hét: 18906
  • e Hónap: 66163
  • e Év: 362746
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.