Belépés
ametiszt54.blog.xfree.hu
" Amíg az embernek dolga van a földön, él. " (Márai Sándor) P. Mária
2012.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/9 oldal   Bejegyzések száma: 82 
Elizabeth Barrett-Browning: Mondd újra
  2016-10-09 15:06:30, vasárnap
 
 

Elizabeth Barrett-Browning:
Mondd újra

Mondd újra s újra mondd és újra mondd,
hogy szeretsz! Bár az ismételt szavak
kakukknótához hasonlítanak,
emlékezz rá, hogy se mező, se domb
nincs kakukknóta nélkül, ha a lomb
újul tavasszal s kizöldül a mag.
Egyszeri szó, mint szellem hangja, vak
sötétben zeng el és kétség borong
nyomában. Ismételd...szeretsz... Ki fél,
hogy a rét túl sok virággal veres
s az ég túl sok csillaggal ékszeres?
Mondd, szeretsz, szeretsz...
Hangod úgy zenél
mint ezüst csengő, újrázva... Beszélj:
de ne feledd,
hogy némán is szeress...


 
 
0 komment , kategória:  Világirodalom  
Nicola Vapcarov: Búcsú
  2016-01-12 10:39:19, kedd
 
  Nicola Vapcarov:
Búcsú

Majd álmaidban meg-meglátogatlak,
mint messzi vendég, kit senki se várt.
Ne hadd, hogy kinn az úton ácsorogjak -
Az ajtót be ne zárd!

Belépek hozzád, csöndben letelepszem,
s csak nézlek, nézlek a homályon át.
És mikor édes arcoddal beteltem,
megcsókollak és úgy megyek tovább.

ford.: Kardos László

 
 
0 komment , kategória:  Világirodalom  
E. Isenhouer: Add tovább!
  2015-11-14 16:50:05, szombat
 
 

E. Isenhouer:
Add tovább!

Ha van valami, ami jó,
Ami barátaiddal megosztható,
Legyen bár csak egy apróság:
Hozhatja Isten áldását.
Add tovább!

Lehet, hogy csak egy dal, mely vidám,
De segít megharcolni egy-egy csatát.
Lehet, hogy egy könyv, mely érdekes,
Egy kép vagy pillantás, mely kellemes.
Add tovább!

Ne feledd a másik fájdalmát!
Te kell, hogy segítsd az úton tovább.
Egy kedves szó vagy egy mosoly
Áldás lehet a másikon.
Add tovább!

Ha tudsz egy kedves történetet,
Vagy hallottál az utcán jó híreket,
Vagy jó könyvet rejt a szobád,
Mely segít elűzni a másik bánatát,
Add tovább!

Ne légy önző a szívedben,
De viselkedj a legnemesebben.
Tedd a közösbe kenyered,
Hogy társaid is egyenek.
Add tovább!

Ha Isten meghallgatta imád,
S az égből áldást küldött le rád,
Ne tartsd meg csak magadnak,
Míg mások sírnak, jajgatnak.
Add tovább!
 
 
0 komment , kategória:  Világirodalom  
Henri de Régnier: Nocturne
  2015-11-14 16:32:27, szombat
 
  Henri de Régnier:
Nocturne

Az est az orgonát mind letarolja,
és hullanak az illatos csomók,
piciny virágok sírnak a nyomomba.

A lelkem szomorú, szívem zokog.

Fenn a tetőn galambok várakoznak,
turbékolásuk bánatos panasz,
és csőreikből hullanak a tollak.

Szívemre titkos szenvedés havaz.

A bús szökőkút lomha kedve éled.
Alvó vizén remegnek a körök,
körötte megborzongnak a növények.

Emlékek sírnak a szívem fölött.

Az éj jön s szenvedést hoz, őrjítő bút:
nem fúj a szél, elhallgat a kis ér,
zengő ütemre sír, sír a szökőkút,

s az éjen át két nagy szemed kísér.


/Kosztolányi Dezső fordítása/
 
 
0 komment , kategória:  Világirodalom  
Vjacseszlav Ivanov: Ősz
  2015-09-15 18:14:42, kedd
 
  Vjacseszlav Ivanov: Ősz


A földre hullt levél ajándék,
Körötted bíbor verssorok...
Tündöklő-csöndes a halál még,
Ezüstbrokátja rád ragyog.

Az alkonyat arany porán át
A távol épp így senyvedez;
S hegyek fölé terítve szárnyát
Kék-szürke búd így lengedez.

S a mennyeken sziromlik, ég a
Holdfény - oly tiszta és fehér!...
És imaként szállong a néma
Fákról a lángoló levél...

(Baka István fordítása)



 
 
0 komment , kategória:  Világirodalom  
Guido Guinizzelli SZERELEM ÉS NEMES SZÍV...
  2015-02-28 19:49:16, szombat
 
  Guido Guinizzelli
SZERELEM ÉS NEMES SZÍV...
(1276)

Szerelem és nemes szív mindig egyek,
miként madár s az erdő sűrü zöldje,
szerelem nem előzi a szivet meg,
s az sem lehet, hogy a szív őt előzze.
Mihelyt nap lett az égen:
a ragyogás is tündökölt azonnal,
nem előbb - akkor éppen.
A szív, ha benne Ámor lel tanyára:
azonos a lakóval,
hisz egy a tűznek hője és világa.

Szerelmi tűz nemes szívben ha támad:
izzássá lesz a bűvös drágakőben,
igézetét a csillagragyogásnak
úgy éri el, hogy égeti erősen,
s miután kilobogta
a nyers kőből a nap, mi durva, érdes:
csillaggá aranyozza.
A szívet, mit keblében hord a férfi,
s mit oly nemesnek érez:
a nő csillag módján szeretni készti.

A szerelem úgy ég nemes szivekben,
ahogy kétágú tartón gyertyaláng ég:
saját kedvére - és mind fényesebben,
semmilyen módon nem tehetne másképp.
A gonoszság, az ősi,
aképp munkál, ahogy hat víz a tűzre:
gyorsan oltja a hőt ki.
Nemes szívben szerelem partot érhet,
miként felszínig sütve
mágneses ereje földmélyi ércnek.

Tüzelhet sárra napsugár egész nap:
az sár marad - s a nap heve se csökken.
Mondhatja dölyf: családfám lombja szép nagy -
nem nemesül a sár sugárözönben.
Ne hidd el, hogy nemesség
a tiszta szíven kívül is teremhet,
mint kész családfa-termék -
mit ér a szív, ha telve nincs erénnyel?
A fény vizen rezeghet,
ám a csillag, mely küldi, égi ékszer.

A magasságos égi értelemben
tündöklik Isten, napnál ragyogóbban,
s felfogván Őt az angyalok a mennyben:
szolgálják hódolón, odaadóan,
beteljesítve végleg
művét az ég igazságos urának.
A biztos útra térned
eképp segít a szép nő szemsugára,
mely nemes lángolást ad
a szívnek, mely előtte nincs bezárva.

Hölgyem, hozzám az Úr - mikor a lelkem
elébe áll - így szól: "Micsoda gőg ez?
Az égen áttörtél s most itt a mennyben
van maradásod, trónomnál időzhetsz,
pedig sosem az égi
királynőt, hanem hívságos szerelmed
voltál serény dicsérni!"
S én ennyit mondok akkor: "Ő is angyal,
kinél nincs nemesebb, szebb -
ha őt imádom, nem sújthatsz haraggal!"

ford: Baranyi Ferenc
 
 
0 komment , kategória:  Világirodalom  
Laren Dorr: Lennék...
  2015-02-28 19:40:56, szombat
 
  Laren Dorr
Lennék...

Lennék Napod, ha nappal lenne,
fényessé tenném hajnalod,
bíborral festeném este a felhőt,
hogy gyönyörködj, ha akarod.

Felhő lennék, ha őszidő lenne,
langy esőt sírnék, mert messze vagy,
aztán esőcsepp lennék, rád esnék,
s gördülve csókolnám arcodat.

Köd lennék, ha hűvös lenne,
fehér, vidám, mi nem ragad,
ködkarjaimmal ölelném tested
s megnyitnám előtted utadat.

Hópihe lennék, ha tél hava lenne,
mit egyetlen céllal repít a szél,
elolvadni gyönge kezedben,
s míg elmúlnék, érezném: enyém e kéz.

Szél lennék, ha új tavasz lenne,
elfújnám messze a tél hidegét,
hajadba bújnék tincseiddel játszva,
míg nevetve mondanád: most már elég.

S mi lennék, ha itt lennél velem?
Mindenség lennék, hol nincsenek napok,
égbolt lennék éjfekete éggel,
hol nem ragyog más, csak a Te csillagod.

 
 
0 komment , kategória:  Világirodalom  
Guido Guinizzelli: Szerelem és nemes szív...
  2015-02-28 16:55:02, szombat
 
  Guido Guinizzelli
Szerelem és nemes szív...
(1276)

Szerelem és nemes szív mindig egyek,
miként madár s az erdő sűrü zöldje,
szerelem nem előzi a szivet meg,
s az sem lehet, hogy a szív őt előzze.
Mihelyt nap lett az égen:
a ragyogás is tündökölt azonnal,
nem előbb - akkor éppen.
A szív, ha benne Ámor lel tanyára:
azonos a lakóval,
hisz egy a tűznek hője és világa.

Szerelmi tűz nemes szívben ha támad:
izzássá lesz a bűvös drágakőben,
igézetét a csillagragyogásnak
úgy éri el, hogy égeti erősen,
s miután kilobogta
a nyers kőből a nap, mi durva, érdes:
csillaggá aranyozza.
A szívet, mit keblében hord a férfi,
s mit oly nemesnek érez:
a nő csillag módján szeretni készti.

A szerelem úgy ég nemes szivekben,
ahogy kétágú tartón gyertyaláng ég:
saját kedvére - és mind fényesebben,
semmilyen módon nem tehetne másképp.
A gonoszság, az ősi,
aképp munkál, ahogy hat víz a tűzre:
gyorsan oltja a hőt ki.
Nemes szívben szerelem partot érhet,
miként felszínig sütve
mágneses ereje földmélyi ércnek.

Tüzelhet sárra napsugár egész nap:
az sár marad - s a nap heve se csökken.
Mondhatja dölyf: családfám lombja szép nagy -
nem nemesül a sár sugárözönben.
Ne hidd el, hogy nemesség
a tiszta szíven kívül is teremhet,
mint kész családfa-termék -
mit ér a szív, ha telve nincs erénnyel?
A fény vizen rezeghet,
ám a csillag, mely küldi, égi ékszer.

A magasságos égi értelemben
tündöklik Isten, napnál ragyogóbban,
s felfogván Őt az angyalok a mennyben:
szolgálják hódolón, odaadóan,
beteljesítve végleg
művét az ég igazságos urának.
A biztos útra térned
eképp segít a szép nő szemsugára,
mely nemes lángolást ad
a szívnek, mely előtte nincs bezárva.

Hölgyem, hozzám az Úr - mikor a lelkem
elébe áll - így szól: "Micsoda gőg ez?
Az égen áttörtél s most itt a mennyben
van maradásod, trónomnál időzhetsz,
pedig sosem az égi
királynőt, hanem hívságos szerelmed
voltál serény dicsérni!"
S én ennyit mondok akkor: "Ő is angyal,
kinél nincs nemesebb, szebb -
ha őt imádom, nem sújthatsz haraggal!"

ford: Baranyi Ferenc
 
 
0 komment , kategória:  Világirodalom  
Mihai Beniuc: Elválás
  2015-02-22 09:02:54, vasárnap
 
  Mihai Beniuc
Elválás

Eljön majd az az idő is, mikor
a Láthatatlan méhei
sárga viasszal vonják arcomat be,
az arcomat, mint a víz a sivatagban.

Ne sírj, ne sírj az után, kedvesem,
ki keblére vont ma kedvesen.

Lehet, letesznek majd egy sírverembe,
vagy tűzlángokban elhamvasztanak.
Majd megbarátkozom az elemekkel,
mik egyre széthullnak és összeállnak
nem sejtett új alakzatokba.

Ne sírj, ne sírj azután, kedvesem,
ki keblére von ma kedvesen.

Az öröklétben az elválás rövid.
Találkozunk majd, mint levél a vízzel,
ahogy az oxigén találkozik a szénnel,
vagy ahogy két forrás a föld alatt,
s nem lesz mód rá, hogy felismerjük egymást.

Ne sírj, ne sírj azután, kedvesem,
ki keblére von ma kedvesen.

(Fordította: Kiss Jenő)
 
 
0 komment , kategória:  Világirodalom  
Konsztantiny Szimonov: Várj reám...
  2015-01-24 18:11:26, szombat
 
  Konsztantiny Szimonov
Várj reám...

Várj reám s én megjövök,
hogyha vársz nagyon,
várj reám, ha sárga köd
őszi búja nyom;
várj, ha havat hord a szél,
várj ha tűz a nap,
várj ha nem is jön levél
innen néhanap;
várj, ha nem vár senki ott
haza senki már,
s ha nógat is bárki, hogy
nem kell várni már.

Várj reám, s én megjövök.
Fordulj daccal el,
ha áltatják ösztönöd,
hogy: feledni kell...
ha lemondtak rólam már
apám s lányom is,
s jóbarát már egy se vár-
... szinte látom is:
borral búsul a pohár,
s könnyet ejt szemük,
rám gondolva. De te várj
s ne igyál velük.

Várj reám! Ó, átkelek
minden vészen én.
Aki nem várt, rám nevet:
,, Szerencsés legény.?
Nem tudhatja senki sem,
te meg én csupán,
hogy te jártál ott velem
öldöklö csatán,
s te mentettél meg, de hogy?
Egyszerü titok:
várni tudtál rám, ahogy
senki sem tudott.

(1915-1979).
 
 
0 komment , kategória:  Világirodalom  
     1/9 oldal   Bejegyzések száma: 82 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 1002 db bejegyzés
Összes: 15134 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 75
  • e Hét: 1922
  • e Hónap: 23864
  • e Év: 455288
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.