Regisztráció  Belépés
gabfe.blog.xfree.hu
Szeretni, bizni, remélni,minden új napnak örülni. Gab-fe edit
1952.12.06
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 23 
Jakovali Hasszan-dzsami, Pécs
  2014-12-17 14:39:36, szerda
 
 
Ilcsike levélben küldte, de hoztam nektek aki esetleg még nem járt arra, csodaszép!

Tárgy: Re: Jakovali Hasszan-dzsami, Pécs




Hajdan, a török hódoltság alatt a törökül küllijének nevezett épületegyüttesben a dzsámihoz és a minarethez egy medresze (főiskola), egy dergáh (derviskolostor), és egy imáret (szegénykonyha) is tartozott, amelyeket szintén Jakovali Hasszan pasa alapított. A kolostort Mevleva követői, a mevlevi dervisek, vagy ahogyan a magyarok nevezték őket, a ,,keringő dervisek" használták.
A török hódoltság után a kolostor és az iskola elpusztult, a dzsámit kápolnává alakították. Ez utóbbiban a török építészeti elemeket az 1950-1960-as évekbeli restauráláskor állították helyre.
A dzsámi és a minaret 2007 óta áll intézményünk vagyonkezelésében, s kiállítással, múzeumi tárlatvezetésekkel várja a keleti kultúra iránt érdeklődőket. Napjainkban a Jakováli Haszan-dzsámi múzeum, és ugyanakkor működő muszlim imahely.
A dzsámi négyzet alaprajzú, falait szamárhátíves nyílások törik át. Dél-keleti tájolású, Mekka felé fordul. A török uralom után Nesselrode püspök kápolnává alakította, de ma már ismét a muszlimoké. Odabenn állandó kiállítás nyílt a török kormány által adományozott tárgyakból. A mihráb előtt imaszőnyegek fekszenek, jobbra a mimber (szószék), baloldalt az ún. kürszű (igehirdető hely) látható, ezek rózsafából készültek. A bejárat két oldalán elkerített pódium jelzi az asszonyok helyét, amit ugyancsak szőnyegekkel borítottak. Berendezése mindenben megfelel a vallási előírásoknak, így rendszeresen használja a város igen csekély lélekszámú muzulmán közössége.






























Szerkesztette:Vadász Ili

Bejegyezte: Blogger , bejegyzés helye: EZ+AZ , időpont: 12/13/2014 05:47:00 du.
 
 
0 komment , kategória:  Régi, hires helyek itthon....  
A Gresham Palota
  2014-03-26 12:36:00, szerda
 
  Levélben kaptam...

Tárgy: Fwd: FW: PALOTA


A GRESHAM PALOTA

Jelenleg Budapest legdrágább királyi lakosztálya található abban a
világörökség részévé nyilvánított palotában, amely egykor a londoni The
Gresham biztosítótársaság székháza volt.

A Gresham története rendkívül szövevényes, kimondottan XX. századi. A
nagy gazdasági világválság épp annyira meghatározta az épület sorsát,
mint a két világháború, a szocializmus, vagy a rendszerváltás.







A Gresham életét mondhatni folyamatos küzdelmek kísérték. Az 1800-as
évek végén, amikor az angliai társaság kinézte magának a területet, még
a Hild József által tervezett Nákó-palota állt ott, amit egy dúsgazdag
görög kereskedőcsalád építettet.

A haladás jegyében a klasszicista stílust szecesszióra váltották, és
Quittner Zsigmond valamint a Vágó fivérek tervei alapján épült meg az új
objektum, melyet 1906-ban adtak át. A kor legkiválóbb alkotóit vonták be
a kivitelezésbe.

A szobrokat Telcs Ede, Maróti Géza és Ligeti Miklós alkotta, az
üvegablakokat és mozaikokat Róth Miksa, a híres kerámia burkolatot a
Zsolnay-gyár készítette, a míves kovácsoltvas elemeket pedig Jungfer
Gyula.
(ólomüveg ablakok)





A ház falai között nem a részvényekkel és befektetéssel foglalkoztak a
biztosító munkatársai, hanem itt éltek. A múlt század elején a főváros
egyik legnagyobb összterületű lakóháza lett a Gresham.

Az összesen 12.000 négyzetméter területű épület három lépcsőháza a
hangulatos, üvegfedésű üzletsorból nyílt. A földszinten üzemelt a
legendás Gresham Kávéház, amely a húszas évek kiemelkedő művészeinek
otthonául szolgált. A Gresham-körhöz olyan neves alkotók tartoztak, mint
például Bernáth Aurél, Egry József, Márffy Ödön és Ferenczi Béni.

Itt született a kabaré:

A Gresham-palota alagsorában nyílt meg 1921 őszén a Pódium Kabaré.
Vezetője Nagy Endre nagyváradi író volt, aki beszédhibájával lett
felejthetetlen konferanszié. A kabarét 1923-ban betiltották.

1936 őszén azonban újra kacaj költözött a házba, Pódium Írók Kabaréja
néven nyitott új színpadot Mikszáth Kálmán keresztfia: Békeffy László. A
társulat tagjai voltak többek között: Emőd Tamás, Kellér Dezső, Kőváry
Gyula, Kiss Manyi, Komlós Vilmos, Herczeg Jenő és Pethes Sándor .

Az előadások mindig teleházasok voltak, 320 főt fogadtak egy-egy este.
1940 tavaszán ismét betiltották, majd megint újjá éledt. Több helyszín
után volt még pár kísérlet a Greshamben, de 1942-ben megszűntek az
előadások.


Igaz, hogy a nagy gazdasági válság után a biztosítótársaság kivonult a
Magyarországról, még sem ez okozta az épület vesztét. A második
világháborúban és az azt követő időszakban kezdődött a tartós romlás.

1948-ban államosították a Greshamet, a lakosztályokból kisebb lakásokat
alakítottak ki. Az azt követő negyven évben pedig a Duna-parti komplexum
teljesen tönkrement, a Zsolnay burkolatnak mindössze 30 százaléka maradt
meg.

Az épület utolsó lakója: Turay Ida

A rendszerváltás után 30 lakó élt továbbra is az épületben, akiket sem
az önkormányzat, sem egy indiai befektetőcsoport nem tudott meggyőzni a
kiköltözésről. A legmakacsabb köztük a húszas, harmincas években naiva
szerepeket játszó Turay Ida volt.

A színésznőt többen felkeresték, de mindannyiszor elzárkózott az
ajánlatok elől. Végül többszöri próbálkozás és különböző trükkök
alkalmazása után egy neves ügyvédnek sikerült meggyőznie, hogy hagyja el
a romos palotát.


Az 1990-es évek második felében dőlt el a Gresham sorsa máig: mégpedig,
hogy Four Seasons hotel lesz az elhanyagolt épületből. Ám a felújítás
jóval hosszabb ideig tartott a tervezettnél, végül 2004 nyarára
készültek el a korhű rekonstrukcióval.

Nem volt egyszerű feladat, de a 70 százalékban hiányzó
Zsolnay-burkolatot is kipótolták, laikusként nem is lehet különbséget
tenni az eredeti és az új burkolat között.

Látogatás a Gresham -palotában videó..



Link

 
 
0 komment , kategória:  Régi, hires helyek itthon....  
Nádasdladány-Kastély
  2014-03-03 18:32:36, hétfő
 
 


A kastélyt és a hozzá tartozó 24 hektárnyi területű csodálatos parkot még a 18. században építtette a Nádasdy család.

A Nádasdy család ősei már a 14. században birtokolták a környéket. A Schmidegg grófok 1736-ban szerezték meg a ladányi birtokot. Nádasdy Lipót 1851-ben Schmidegg Károlytól vette meg Sárladányt, amelynek nevét később a család kérésére a hatóságok Nádasdladányra változtatták. A 19. század közepén alakította ki birtokai új központját a Fejér megyei Sárladányban.[1] A családi legendárium szerint a Nádasdy-ak Angliából származnak, talán ezzel is magyarázható, hogy a kastélyt angol-gót stílusban építtették. Az épület és a hozzá tartozó park a Sárrét mocsaras, lápos vidékének szélén lévő sík területére épült, ahol szép időben a távoli hegyek kéklő kontúrja fogadja a látogatókat.

Lipót halála után a Nádasdy vagyont fia Ferenc örökölte a kastéllyal együtt. A 18. században épült barokk kastélyt 1873-ban alakították át romantikus stílusban, Hübner Nándor székesfehérvári építész és Linchbauer István budapesti műépítész tervei alapján. Az épülethez még tornyot és egy kétszintes szárnyrészt is hozzáépítettek. A kastély főbejárati homlokzatán a Nádasdy család festett címere található. A legenda szerint IV. Béla magyar király a tatár elől menekülve a nádasban bújt el. Tartózkodási helyét csak a Nádasdy-ak ismerték, akik vadrécével etették. Állítólag innen a címerben a vadkacsa. A kastély a mai formáját az angol tudor stílust kisebb átépítések után nyerte el.
Az épület berendezése akkoriban modernnek számított volt vízvezeték, gázvilágítás, telefon hálózat, padlófűtés és ami legérdekesebb a föld alatt síneken keresztül hozták az ételt a távoli konyhából. A hagyományok őrzése, az ősök tisztelete, a vallásos családias szellem jellemezte a Nádasdy családot. Ezért az épületben nagy hangsúlyt kapott az Ősök csarnoka, ahol az elődöknek a hazáért, és a közügyekért folytatott tevékenységét bizonyító dokumentumokat őrizték. Az itt látható képgyűjtemény a Magyar Nemzeti Múzeum, a könyvek egy része pedig az Országos Széchényi Könyvtár és a keszthelyi Kastélymúzeum tulajdonában van. A csarnokot az ősök képmásai díszítették, ott tartották a családi összejöveteleket is. Ma is láthatóak még gróf Nádasdy Ferenc és felesége Zichy Ilona arcképei, amelyek Benczúr Gyula alkotásai. Ők ketten nagyon szerették egymást, ám a családi idillnek szörnyű tragédia vetett véget. Harmadik gyermekük születése után Zichy Ilona 24 évesen meghalt. A gróf soha többé nem házasodott meg ám életét tevékenyen töltötte, mint mecénás. Irodalmi alapítványt hozott létre, ő létesítette a Stefánia Jacht Egyletet, és ő rendelte meg az első vitorlás jachtot a Balatonra. Az előkelően berendezett kastély termei között a könyvtár rendkívüli belsőépítészeti megoldásaival tűnik ki, amely Hauszmann Alajos tervei alapján épült. Kazettás fa mennyezet, csavart oszlopok, a galérián kovácsoltvas mellvéd egészíti ki az elegáns polcrendszert. A korszak legismertebb mesteremberei készítették a díszes kovácsolt vas csillárokat, a könyvtár galéria korlátját, a falburkolatokat, a könyvtárterem berendezését továbbá az Ősök csarnoka festett üvegablakait.

A kastély 1982-ben került az utolsó tulajdonos, a Honvédelmi Minisztérium birtokába. 1982 - 1994-ig az épület üresen állt. Az épületet 1993-ban kiemelt műemlékké nyilvánították.
A 24 hektáron elterülő parkot még az 1860-as években alakította ki a Nádasdy család, Kálmán Jánosnak, a család kertészének közreműködésével.

A kastély mögötti park a kor divatja szerint megépített tájképi kert volt. A kert közepén kis tóval, a közepére épített fahídon át megközelíthető kis szigettel, mesterséges vízeséssel. Azonban a park növényzetéből sok elpusztult, valamint a kertben lévő nyári szalon, üvegház, játszóház is és a kis tó is kiszáradt.

Az építés óta eltelt idő sok megpróbáltatásának kitett park növényzetéből azóta sok elpusztult, többek között a kertben lévő nyári szalon, üvegház, játszóház is, és a tó is kiszáradt, ami a köréje telepített nedvességkedvelő növényzet pusztulását vonta maga után. A sok viszontagságot átvészelt megmaradt növényzet - mely között több száz éves famatuzsálemek is találhatók - azonban máig csodálatos látványt és élményt nyújt.

Fafajai között megtalálható a bükk (Fagus sylvatica), éger (Alnus), juhar (Acer), magas kőris (Fraxinus excelsior), platán (Platanus), lepényfa (Gleditsia tracanthos), ostorfa (Celtis), kocsányos tölgy (Quercus robur), fűzfafajok (Salix), a nyárfafajok (Populus) közül fekete nyár (Populus nigra) és fehér nyár, fekete dió (Juglans nigra), császárfa (Paulovnia tomentosa), valamint örökzöldek: virginiai boróka (Juniperus virginiana), andalúziai jegenyefenyő (Abies pinsapo), európai vörösfenyő (Larix decidua), tiszafa (Taxus baccata) és tuja (Thuja).

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Pár éve voltunk ott, a Múzeumok éjszakája -keretében, onnan pár képet is hoztam..mivel igyekszem olyan helyekről írni ahol voltunk is már..





ez egy csodaszép könyvtárszoba, sajnos még üresen állt akkor..







alighanem visszatérünk idén, biztos nagyon sokat változott már..
 
 
0 komment , kategória:  Régi, hires helyek itthon....  
Károlyi-kastély, Fehérvárcsurgó
  2014-02-27 17:58:41, csütörtök
 
 






Károlyi-kastély, Fehérvárcsurgó

A fehérvárcsurgói birtok első tulajdonosa 1690-ben a Hochburg család volt, majd a Berényi és később a Perényi családé lett. A kastély építése 1844 és 1851 között Henrich Koch tervei alapján történt. A kastély egyemeletes klasszicista épület, középrizalitos, timpanonnal ellátott. A kastély oldalán emelkedik 30 méter magasságú tornya, négy sarkán 1-1 fióktornyocskával, közöttük húzódó ballusztráddal. A kastélyudvarban franciakertetalakítottak ki.

képek a kast előtti park
Károlyi György 1877-es halála után a kastélyt a másodszülött fiú, Viktor örökölte. 1888-ban a kastély tulajdonosa Károlyi Gyula, a Magyar Vöröskereszt Egylet szervezőjének és első elnöke lett. Az ő idősebbik fia volt Károlyi Mihály politikus, a fiatalabbik pedig Károlyi József, aki a jelenlegi vagyonkezelő, Károlyi György nagyapja volt. Károlyi József, Fejér vármegye és Székesfehérvár főispánja, országgyűlési képviselője nevéhez fűződik az épület díszudvar felőli homlokzatának, 1910 körüli eklektikus, barokk átalakítása, amely az U alak közepére tervezett, íves elliptikus bővítésével megváltoztatta a homlokzat összhatását. Ekkor került a középrészbe a könyvtárterem. Az uradalom utolsó birtokosa Károlyi István volt, aki a második világháború alatt a budapesti Madách Színház alapító-tulajdonosa volt. A második világháborút követően a kastélyt és a birtokot elvették a Károlyi családtól és kártalanítás nélkül államosították. 1946-tól a Fővárosi Gázművek üdülőként hasznosította. 1949-ben görög gyerekek menekültotthonának jelölték ki. Majd állami nevelőotthonként működött egészen a 1980-as évekig. 1979-ben leromlott állapota miatt kiürítették. 1995-ben a kastély a Műemlékek Állami Gondnoksága kezelésébe került, amely felújíttatta.

Fejtő Ferenc, Franciaországban élő író halála előtt a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélynak adományozta több ezer kötetből álló könyvtárát, köztük saját műveit is

A park 40 hektáros arborétum jellegű. Több, mint 150 éves fenyők, hársak, tölgyek és gesztenyék találhatók itt, valamint tó, sétányok és hidak.

forrás.Wikipédia...

A további képek jó pár évesek, de saját fotók..ha tudok, olyan helyekről írok, ahol jártunk is...














 
 
0 komment , kategória:  Régi, hires helyek itthon....  
Tatai várban voltunk .......
  2011-04-13 16:45:57, szerda
 
 
Tatai vár Tatán az Öreg-tó partján található vízi vár. A tatai várat Luxemburgi Zsigmond király építette a 1397-1409 között, talán a Lackfi család korábbi erődítménye helyén. A Zsigmond által emelt négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos, belső udvaros várnak ma csak déli szárnya, illetve a többi részének feltárt alapfalai láthatóak.
1896-1897-re nyerte el az udvari front a mai képét. 1945-ig az Esterházy család tulajdona volt.


1955 óta a várban működik a Kuny Domokos Múzeum, amely a Komárom-Esztergom megyei múzeumi szervezethez tartozik. A múzeumot Kuny Domokos keramikusról nevezték el. Az első Tatai Múzeumot 1912-ben Dornay Béla piarista tanár alapította
1965-ben indult meg a vár ásatása és A várárok, a kazamaták illetve a vár kútjának régészeti feltárása még várat magára. 1974-ben a Kuny Domokos Múzeum a vár tíz termében megnyitotta állandó és időszaki kiállításait.
2000-ben új tárlat rendezése kezdődött, az épület részleges felújításával, rekonstrukciójával párhuzamosan.


saját képem, nyaraláskor,a tóról, hajóról...


a vár múzeum presszónál
 
 
0 komment , kategória:  Régi, hires helyek itthon....  
Wenckheim-kastély Szabadkígyós
  2011-04-13 16:10:56, szerda
 
 


Wenckheim-kastély, Szabadkígyós


A szabadkígyósi Wenckheim-kastély 1875 és 1879 között épült Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz és ekletikus stílusban. Az egyik legimpozánsabb, legépebben megmaradt Békés megyei kastély. Az épületet körülöleli az impozáns kastélypark, napjainkban iskola működik benne.

A hatalmas Harruckern-birtokot 1798-ban osztották fel és kígyósi puszta gróf Wenckheim József (1733-1803) kezére jutott. Idősebb fia, gróf Wenckheim József Antal (1780-1852) (Akiről Jókai Mór az Egy magyar nábob című regényének főhősét mintázta.) Ókígyóson (1950-től Szabadkígyós község), nagy majorságot létesített. Majd kastélyt építtetett, (ez romos állapotban ma is megvan) és onnan irányította gazdaságát. A grófnak csak a harmadik házasságából született gyermeke, gróf Wenckheim Krisztina (1849-1924) személyében, aki a gróf 1852-ben bekövetkezett halála után vagyonát örökölte. A birtok úrnője mindössze nyolcesztendős volt, amikor 1857-ben meglátogatta a császári házaspár: Ferenc József és Sissi. Tiszteletükre a család impozáns diadalívet emeltetett. Krisztina 1872-ben ment feleségül unokatestvéréhez, gróf Wenckheim Frigyeshez, akivel felépíttették a kastélyt. Eredetileg a Wenckheim család gyulai kastélyát akarták visszavásárolni az Almásy családtól. Azzal feltétellel, hogy a gyulaiak válasszák meg Frigyest országgyűlési képviselőnek, de mivel ez nem történt meg és a kastélyt nem reális áron nem akarták eladni, ezért Szabadkígyóson építtettek kastélyt.[1]


A kastély neoreneszánsz-eklektikus stílusban 1875-1879 között készült el Ybl Miklós tervei szerint, majd 1882. július 19-én szentelték fel. Wenckheim Krisztina azt kérte a tervezőtől, hogy semmi ne legyen egyforma, de mégis harmonikus legyen. Sőt volt egy olyan kívánsága is, hogy annyi ablaka legyen, ahány nap van egy évben, annyi szobája, ahány hét, és annyi bejárata, ahány évszak. Ekkor ez a kastély volt korának legfényesebb, legkorszerűbb kastélya. A kastély reprezentatív belső tere kápolnát, ebédlőt, télikertet, könyvtárat, női zeneszalont, férfiszalont pipázóval, nappali dolgozót és alkóvos-ágyfülkés hálószobát rejt. Ezek közül ma csupán a könyvtár látogatható. Berendezése, gyönyörű kötetei megjelenítik az egykori arisztokrácia életét, szokásait. Az épület előtt van egy mesterséges forrás, a kápolnával szemben, az ún. Zsigmond-forrás, melyet 1894-ben fúrtak (sajnos ma már nem működik, csak mesterségesen).

A főépület egyemeletes, oldott tömegű, tornyos, loggiás teraszos. A melléképülettel loggiafolyosó köti össze.

A kastély előtt franciakertet alakítottak ki buxusokból és nyesett tiszafákból, körülötte pedig angol-, vagyis tájképi kert terül el. A franciakert központi részén igen szép szökőkutas vízmedencét találunk, ettől jobbra pedig a megye legtestesebb platánfáját.

A kastély egykori ebédlője a tornaterem, a mai ebédlő pedig a volt fedett lovarda a bentlakásos oktatási intézmény védett parkjának területén. A park 1954 óta természetvédelmi terület, és a Szarvasról irányított Körös-Maros Nemzeti Park egyik legismertebb része.


A kastély előtti parkot, a pompás franciakertet - mely egész évben látogatható - egy szökőkutas vízmedence teszi még káprázatosabbá. A kastélyban jelenleg egy közoktatási intézmény működik, így a látogatás csupán a nyári szünetben lehetséges.


 
 
0 komment , kategória:  Régi, hires helyek itthon....  
Károlyi-kastély, Nagymágocs
  2011-04-08 22:14:05, péntek
 
 


A nagymágocsi Károlyi kastélyt 1896 és 1897 között Károlyi Imre építtette, eklektikus neobarokk stílusban. A kastélyt és hozzátartozó épületek egy részét Ybl Miklós tervezte . Az összes épületek eredeti állapotban maradt meg, jóllehet a kastélyhoz az idők folyamán hozzáépítettek, és egyes részeit lebontották. A kastélyt 41 hektáros gondozott park öleli körül, ami a parképítő művészet remekei közé tartozik; 18. századból származó barokk szobrok díszítik. Az angol kert kiemelkedő értékei a ritka őstölgyek és fenyőfélék, de itt áll az 1883-ban épült egytornyú, neoromán stílusú, egyhajós, hossz-házas, római katolikus templom is. A turisztikai vonzerőt növeli a kastélyhoz tartozó, 10 hektáros tó is. Napjainkban a Károlyi-kastély szociális otthonként működik.

A kastély épülete bejelentkezéssel látogatható, gyönyörű kertjét a sétányokkal, a csodás szökőkutakat, a filagóriát, a szobrokat és szoborcsoportokat, a tavat vagy akár a hozzá tartozó hangulatos csónakházat azonban bármikor meg lehet tekinteni.




Wikipédiából
 
 
0 komment , kategória:  Régi, hires helyek itthon....  
Vasszécsényi kastély -ok.....
  2011-03-30 09:29:58, szerda
 
 



Az ún. ó-Ebergényi-kastély, késő reneszánsz, XVI. századi alapokon épült 1750 körül, az érett barokk stílusában. A kápolnájában és dísztermében látható barokk freskókat 1761-ben készítette Schalter.


Az Ó-Ebergényi-kastély a 16. században, az Új-Ebergényi-kastély 1790 körül épült.


A vasszécsenyi kastély legkorábbi részét a 16. században emelték, építése enyingi Török Bálint nevéhez köthető. A rezidenciát később több ízben bővítették és átépítették, a kastély tulajdonosai sűrűn váltották egymást. Mai alakját báró Schilson János-Mihály birtokossága idején nyerte el 1719 és 1722 között, ekkor a romos épületet barokk stílusban építették újjá. A következő tulajdonos, Festetics József tábornok is végeztetett átalakításokat az épületen. Az 1780-as években már az Ebergényi család tulajdonát képezte a kastély. 1930 táján Raffensperger József vásárolta meg az épületet.


Ma mindkét kastély szállodaként működik.




Mivel 2003-ban ott nyaraltunk a gyerekekkel, amit mai napig emlegetnek, csodás élményeket gyüjtöttek, nagyon szép volt akkor is a park,(sok gólya volt még akkoriban,) jó volt a saját fürdőmedence,sokat játszottunk,( biliárd, minden...)igy saját fotómat hoztam el az épületről....









Sajnos az Ó Ebergényi kastélyt csak kivülről láttuk, nem lehetett bemenni akkor...
egy fotót azért hoztam arról is...(nem saját).
akkor még régi papirképeket tudtunk csak készíteni, nem sok lett jó belőle...





Ez nem saját...
de ez már saját,itt töltöttünk egy csodás hetet ....

 
 
0 komment , kategória:  Régi, hires helyek itthon....  
Gödöllő, kastély
  2011-03-23 11:59:47, szerda
 
 



Gödöllő, kastély

A 18. század egyik legjelentősebb főurának, a Grassalkovich család kiemelkedő tagjának, Grassalkovich Antalnak, Mária Terézia bizalmasának (1694-1771) sok mindent köszönhet Gödöllő. A kastélyt és a hozzátartozó épületegyüttest az 1740-es években építette, Mayerhoffer András tervei alapján. A kettős U alak hét szárnyának építése több szakaszban történt. A díszterem a középső rész utcai frontján van, a terem alapterülete 170 négyzetméter. 1746 és 1749 között két új szárnnyal bővült az épület mindkét oldalon: a déli szárnyban istálló és szénapadlás kapott helyet, az északi szárnyban pedig ekkor készült el a ma is működő római katolikus templom. A kastély bővítését fia Grassalkovich Antal (1734-1794) folytatta 1782 és 1785 között. Ekkor létesült a színházterem, kettős páholysorral és kitűnő színpadtechnikával. Ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza. Unokája, Grassalkovich Antal (1771-1841) nevéhez fűződik az északi oldal utolsó szárnya, az új narancsház megépítése és a franciakert tájképi kertté való alakítása. 1841-ben Grassalkovich Antal halálával a kihalt a Grassalkovich család férfi ága, így a leányágon öröklődő birtokot a kastéllyal 1850-ben báró Sina György (1783-1856) vásárolta meg, akinek fia, Sina Simon (1810-1876) 1864-ben adta el egy belga banknak.

A kastélynak sok illusztris vendége volt, járt itt többek közt 1751-ben Mária Terézia is. Windisch-Grätz hercegnek 1849-ben itt volt a főhadiszállása. 1849. április 6.-i győztes isaszegi csata után már Kossuth Lajosék ünnepeltek itt. A kastély második fénykorát, az Osztrák-Magyar Monarchia idején élte. A magyar állam megvásárolta, majd 1867-től királyi pihenő rezidenciává alakították, enteriőrjei ma is ezt a kort idézik. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékként kapta meg Gödöllőt és a kastélyt. Erzsébet királyné távol a bécsi etikettől, tavasszal és ősszel pihent itt, férje Ferenc József gyakran elkísérte. Erzsébet királyné halála után (1898) az Ferenc József már ritkábban látogatott ide: utoljára 1911-ben járt itt. I. Ferenc József utóda IV. Károly első hosszabb gödöllői tartózkodásának a monarchia összeomlása vetett véget 1918. október 26-án. Azután 1920-tól a kastély Horthy Miklós pihenőhelyévé vált. A II. világháború után a szovjet katonák raktárnak és istállónak használták. Az 1944-ben a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították. Az északi szárnyak végén a Honvédelmi Minisztérium alakította ki raktárbázisát. A műemlékké nyilvánított kastély épületében pedig szociális otthon működött.

A felújítási munkák 1985-ben kezdődtek. A kastélyt 1990-ben hagyták el a szovjet csapatok, az épület teljes kiürítése 1994 végére fejeződött be. A felújítást a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság koordinálta. Az épületben ma múzeum működik, a kastély jelentős rendezvényközpont is.




 
 
1 komment , kategória:  Régi, hires helyek itthon....  
Grassalkovich kastély.....
  2011-03-17 21:07:10, csütörtök
 
 


Hatvan

A város főterén, a Kossuth téren áll a Grassalkovich Antal által 1754-1763. között épített, copf-
stílusba hajló késő barokk műemlékkastély. Az építtető gróf 1746-ban kétszázezer forintért vásárolta meg a hatvani uradalmat Stahrenberg Gundaccer Tamástól, melyre királyi adománylevelet is szerzett.

A hatvani vár romjaiból 1754-ben kezdte el építtetni a jelenlegi kastélyt. A középső részt Orascher Ignác, a két szárnyát 1763-ban Jung József építészek tervezték.

A 32 szobás kastélyt a Grassalkovich család kihalása után, 1867-ben egy belga banktól vette meg Deutsch Ignác, akinek Sándor nevű fia hozatta helyre a földszintjén magtárnak használt épületet.

A család vendégeként sok neves személy járt a kastélyban: Ady Endre, Bajor Gizi, Bródy Sándor, Czóbel Béla, Csók István, Hunyadi Sándor, József Attila, Lesznai Anna, Stróbl Zsigmond, sőt Tomas Mann is, aki a hatvani látogatásáról említést tesz a magyarul is kiadott naplójában.


 
 
0 komment , kategória:  Régi, hires helyek itthon....  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 23 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 35 db bejegyzés
e év: 582 db bejegyzés
Összes: 34838 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2260
  • e Hét: 17070
  • e Hónap: 71799
  • e Év: 1073801
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.