Regisztráció  Belépés
margit5.blog.xfree.hu
"Legyek én gyertya csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, ne tudjam soha kiért és kikért égek" (ismeretlen) Imre Margit
1950.07.18
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
Az elfogadás és megkülönböztetés segítő ereje
  2013-01-03 16:14:51, csütörtök
 
 


Az elfogadás és megkülönböztetés segítő ereje
Fénytér rendszer - mesteri tanítás



Emberként magatokról alkotott gondolataitok és jövőképetek mozgatja másokkal való kapcsolataitokat.
Minden, amit önmagatoknak tekintetek az már gondolatilag és érzésben minősít titeket - általatok.
Ez a hit és teremtés energiája. Ezt élitek meg fizikai valótokkal s lesztek általa emberré a Földön.

Ami azzá tesz, ami Vagy, ilyenformán nem minősíthető, mert isteni. Ha megpróbálnád leírni, elmondani már keretet adnál neki. A Végtelent, a Fényt nem lehet keretek közé zárni, mert pont azt nem látnád meg benne AMI!
Lényeged megértéséért születtél a Földre, hogy felfedezd magadban isteni származásod.


Ahhoz, hogy megértsd Önmagad valóságát az elfogadás és megkülönböztetés ereje segít téged.

Az elfogadás megmutatja, hogyan kapcsolódhatsz bármely energiához anélkül, hogy minősítenéd, és ezzel megváltoztatnád.
Az elfogadás egyszerűen érzékeli az energiát, a Fényt, mert felismeri lényegét, ami csak a Létezésben érthető meg.
Az elfogadás egy olyan csatornát nyit meg benned, melyben nem áradhat más, csak a Szeretet isteni energiái, melyek felismerik Önmagukat mindenben.
Ez a felismerés az, mely képes már a Feltétlenben átölelni és meglátni mindent, mint Önmaga teljességének részét.

Miért van az, hogy valakit/valamit könnyen elfogadtok, mást pedig nem?


Erre is önmagatok a válasz.

Ha az az energia mely feléd árad egy bizonyos személytől, vagy helyzetből harmóniában van veled, akkor az elfogadás nem okoz gondot.

Ez a harmónia azt jelenti, hogy mostani lényeddel, éneddel, mindazt amit képviselsz, azaz érzéseid, gondolataid, hitvilágod útján, egyként, egy-tartományban rezegsz a feléd áradó erővel. Nincs ütközés, nagyobb energiakülönbség, ami fennakadna energia-tereden. Egy-et-értés van.
De ez az egyetértés fizikai éneden át nyilvánul meg, lelki emlékeid alapján. Tehát egod keveredik lelki energiáiddal érzés és gondolat szintjén is.
Ez egy általános emberi megnyilvánulás.


Ha az érkező energia más tartományban rezeg, mint saját energiáid, akkor találkozáskor diszharmónia, energiaütközés keletkezik, amely lökéshullám-szerűen beindítja egod védekező mechanizmusát, és bezárod csatornáidat.
Ezzel falat húztál az elfogadás energiái előtt, melyek elegendő erővel töltöttek volna fel téged a köztetek lévő Fénytér harmonizálásához.
Máris elutasítottad a személyt vagy helyzetet még mielőtt megláthattad volna lényegét.
Ez is emberi reakcióid része.

Mindezekből tanulva azonban képesek vagytok Önmagatokat felismerni ennél többnek. Megérthetitek, hogyan illeszkedik életetek szervesen az Egészbe.


Nézzük, hogyan tudjátok mindezt tudatosan, magasabb aspektusból megélni.
Ha tisztában vagytok hármasságotok EGYségével, akkor megéléseteket eszerint irányíthatjátok. Hármasságotok nem más, mint a Szeretet isteni Fényének összekötője Legfelsőbb Énetekkel, mely általatok fizikai síkon így nyilvánulhat meg, folyamatosan fejlődve megéléseitek által.


Mikor tudatosan kívántok emberként élni, ezeket az aspektusaitokat nem hagyhatjátok figyelmeteken kívül, azaz mindenki és minden felé a Szereteten át fordultok, mert ez tesz EGGYÉ benneteket. Ha a szereteten át nyilvánulsz meg, azzal megnyitod a Szeretet-csatornád, ami az elfogadás erejével tölt el téged.
Ha Szeretet-csatornátokat nyitva tartjátok, akkor a felétek érkező energiák ezen át jutnak el hozzátok, s nem minősíti őket fizikai testetek energia-rendszere.
Így a Szeretet kapcsolódhat a feléd áradó erővel, ami szíved szerinti döntést jelent.


Ne gondold azt, hogy így minden energiát válogatás nélkül beengedsz, hiszen erre kaptátok az isteni kegyelemből a megkülönböztetés erejét.



Hogyan is működik ez a rendszer?


Emberként most is körülvesz téged olyan, szemmel nem látható erőtér, mely energetikai rendszered kiépülése fizikai síkodon. Ennek az erőtérnek van egy Fényburka, melyet Fénytérnek nevezek. Ez a Fénytér a te szenzorod, érzékszerveiden felüli jelzőrendszered, intuícióid irányítója. Ez egy olyan rendszer, mely kapcsolatban áll a földi és földöntúli síkokkal is. Egyfajta letapogatóként is működik. Először, minden találkozásnál, ami nem feltétlenül kell megtörténjen fizikai közelségben, ez a rendszer leolvassa az érkező energiákat. Lelki síkodon a beolvasott energiákra válasz érkezik lélekemlékeid végigfuttatása során. Egy interaktív kommunikáció indul meg mind szellemi mind fizikai Éned felé. A válasz kapcsán lelked érzeteket sugároz fizikai emberednek. Ha ezeket az érzeteket a Szeretet útján olvasod, megérted mi a "találkozás" célja, elfogadod magát a szituációt és szíveddel képes vagy választani a cselekedeteid közül.

Képes vagy a megkülönböztetésre.

Ha nem nyitod meg "Szeretet-csatornád", akkor egod irányítja a "találkozást" és mindenképp felülkerekedni, önmagát győztesnek vélni kívánja, tehát minősít.

Szíved választása a megkülönböztetés erejével dönti el, miképpen éled meg a helyzetet, mi az az energia, mi elfogadva segít neked ebben. Ha Szereteteden át engeded Fénytered információt szívedbe áradni, azaz csatornád nyitva van, akkor összekapcsolhatod azt magadban a megkülönböztetés erejével. Ez az erő jelzőrendszered része, mely értelmezi lelki információid, isteni utad feladataival egybevetve. Ha a helyzet megélése tanító és segítő számodra, akkor szíved jelzőrendszere sugalmazza neked az átélést.
Így az energiák megélés szintjén részeddé válnak, azaz érzések és gondolatok útján fizikai szinten is kapcsolatba kerülsz a személlyel, helyzettel.

Amennyiben az energiák nem szükségesek megélésed szempontjából, szíved a megkülönböztetés erejével súgja, nincs vele dolgod. Ekkor szeretettel elfogadod meglétét, de nem engeded energiáidat összeolvadni vele. Továbblépsz.


A rendszer tökéletesen működik, ha a Szeretet-csatornán át használod. Ehhez azonban meg kell találnod és tudatosan működtetni kell tudnod magadban.

Nyitogasd szívedet és figyelj arra, hogy mindenki és minden felé szereteteden át fordulj! Ha észreveszed magad minősítésen vagy elutasításon, köszönd meg, hogy tudatosan észlelhetted és hívd segítségül szívedet.

Töltsd fel magad Szeretettel!

Először tudatosítsd önmagad iránt érzett szeretetedet, majd érezd át az önelfogadást. Ha Lényed szerető Fényével képes vagy feltölteni magad, akkor képes vagy arra is, hogy Szeretet-csatornádat megnyitva mások felé is így fordulj.
Gyakorold a Szeretetet először Önmagadon, hogy másokat is ezen át láthass meg!

Próbáld meg és fedezd fel Magadban a Szeretet csodálatos erejét!


Áldással

Hiranus


Pusztai Orsolya
Kristálycsakra
 
 
0 komment , kategória:  Spirituális gondolatok  
A lélek kapcsolatai a földi...
  2011-09-13 21:55:01, kedd
 
 

A lélek kapcsolatai a földi síkon

Sokan valószínűleg kételkedve fogják ezt az írást fogadni, lesznek akik a fejüket fogják csóválni és azt fogják mondani:"ezt így nem hiszem el teljesen". Nem áll szándékomban meggyőzni senkit sem, sőt mindenkit meghagyok a maga hitében. Célom csak azokat a tényeket leírni, amik a szellemi törvények alapján működnek. Remélem lesznek azonban olyanok is, akik már egy magasabb tudati szinttel rendelkeznek és meg fogják az összefüggéseket érteni, sőt talán igazat is fognak nekem adni.
Nos nézzük, miről is van szó egyáltalán? A lélek kapcsolatai a földi síkon. Mit is kell ezen értenünk?
Talán kezdeném az elejénél. Mi akik ide leszületünk a földi síkra, leszületésünket a karma örök körforgása szabályozza. Persze vannak kivételes lelkek is, akik már nem a karma törvényeinek hatására születnek le az anyagi világba, hanem önkéntesen egy nagyobb feladat megvalósítása céljából. Ezekről a lelkekről most nem szeretnék beszélni, mert ez egy másik téma lenne. De azok a lelkek akik ,,normális körülmények között" születnek le, azok leszületését a karma és az isteni törvények szabályozzák. Most nem akarok kitérni az okokra, de az biztos, hogy mindegyikünk, akik itt élnek a földön, valamilyen karmikus okok miatt vagyunk itt, tehát valaminek a hatására vagy ellenhatására, valamit nem végeztünk még el vagy az előző életünkben az életfilozófiánkkal, a gondolkodásmódunkkal, a cselekedeteinkkel megteremtettük a reinkarnáció feltételeit. Mi általában (kevés kivétellel) az asztrális szintekről születtünk le, ahol mi, mint szellemek éltünk. De nevezzük magunkat lelkeknek, mert mi mindannyian egyúttal lelkek is vagyunk. A szellemi síkokban (asztrális sík) lélekcsoportokban, lelki közösségekben éltünk. Itt nem szeretnék megint ebbe a témába belemélyedni, mert ennek most nincs semmi nagyobb jelentősége. A lényeg az, hogy a leszületésünk előtt elő lettünk készítve a földi síkra való lejövetelünkre.
Ez azt jelenti, hogy kiválasztottunk( a lelki segítőinkkel együtt) egy családot, egy környezetet, egy országot, egy népet, egy kultúrkört és még a nemünket is. Erre azért volt szükségünk, hogy a szellemi fejlődésünket a számunkra legideálisabb feltételek mellet tudjuk tovább folytatni. A sorsunkat és a feladatainkat előre meghatároztuk, persze a karma és a szellemi fejlődésünk tükrében. Ez annyit jelent a szellemi törvények értelmében, hogy a tudatszintünknek megfelelő feltételeket kaptunk, hogy ott folytathassuk a szellemi fejlődésünket tovább, ahol az előző éltünkben abbahagytuk. Az előző életeinkben megismert szellemi tudásunkat és szellemi tapasztalatainkat nem felejtettük el (tudati rezgésszint), hanem a tudatunkban (szellemünkben) elraktározva hoztuk ezeket magunkkal. Olyan szülőket és családot kaptunk, ahol a kölcsönös szellemi fejlődésre lett lehetőségünk.Tehát a leszületésünk nem csak a mi szellemi fejlődésünket szolgálja, hanem a szüleink, testvéreink, gyerekeink, barátaink, párkapcsolataink, sőt még ellenségeink szellemi fejlődését is.
Mi a kapcsolatainkban egymásra hatunk, mindegyikünk egy tükröt tart a másik elé és a másik is mielénk. A problémáink nem a kapcsolatainkban lesznek, hanem saját magunkban, a kapcsolatok csak segítenek ezen problémák felismeréseben és megoldásában. Sokan ezt nem így látják és mindig a másikat (másokat) hibáztatják a sorsuk, az életük, a történések, a dolgok alakulása miatt. Hogy ilyen helyzetben élek (életsors), annak a gyerekkorom (szüleim), a párkapcsolataim, a munkahelyem, a környezetem, a társadalom a hibás, tehát a másik és sohasem én. Soha nem a másik a hibás, csak mi nem ismerjük fel a szellemi összefüggéseket, mindig a kívülálló eseményeket, dolgokat, személyeket tesszük felelőssé az életünkért. Vannak azonban, akik már felismernek bizonyos dolgokat, a dolgok közötti összefüggéseket, de a megvalósítással még nehézségeik vannak.
Nos térjünk vissza az eredeti témánkhoz. Mi egy családban, párkapcsolatban, baráti körben, társadalmi rendszerben élünk, ahol állandó kapcsolatban állunk vagy kerülünk más emberekkel. Ezek a kapcsolatok a negatív vagy a pozitív történések által, állandó érzelmi, gondolati hatással vannak ránk, problémáink vagy boldogságunk forrása. Aggódunk, ha a gyerekünk beteg, mérgelődünk, ha a párkapcsolatainkban problémák merülnek fel és gondoskodással tekintünk a szüleinkre, de sokszor viták alapja is lehet egy szülői kapcsolat. Tehát úgy is mondhatnám kisebb nagyobb szenvedések és örömök érnek minket az emberi kapcsolataink által. Méreg a munkahelyen, a kollégákkal, a főnökkel, bosszankodunk a hivatalok bürokráciája miatt vagy ha az árak drágulnak. Már egy egyszerű tv nézés is sok emócióval jár, mert nap mint nap konfrontálva vagyunk a horror hírekkel és a negatív hatásokkal, szinte érzelmileg beleéljük magunkat, amiket ott látunk, a hatásai alatt állunk. Kapcsolataink meghatározzák az életünket, az életünk alakulását. Mi teljesen részeseivé válunk ezeknek a kapcsolatoknak, hol mélyebb vagy kevésbé mélyebb értelemben. Az érdekes azonban az, hogy mi nem a valóságban élünk a kapcsolataink által, hanem egy valóságnak látszó illúzióban. A család elhiteti velünk, hogy mi szülő, gyerek vagy testvér vagyunk, a párkapcsolatunk elhiteti velünk, hogy mi férj és feleség vagyunk és a társadalom elhiteti velünk, hogy mi fogyasztók, barátok vagy ellenségek vagyunk. A földi sík illúziója becsap minket. Először is becsap minket, mert elhiteti, hogy ez a valóság, másodsorban becsap minket, mert elhiteti velünk, hogy bizonyos kötelékek kötnek össze minket a másik emberrel, emberekkel. Mégpedig érzelmi és az ego (elme) által megszabott kötelékek, amik hol megboldogítják az életünket egy rövid időre, hol pedig hosszabb időre megkeserítik. Általában a kapcsolataink, kevés kivétellel, nagy részben szenvedéseket okoznak nekünk.
De kell-e szenvednünk, szükségünk van-e ezekre a szenvedésekre, kérdezhetnénk? Gyakorlatilag nem kellene szenvednünk egy kapcsolatban sem, de mégis sokszor szenvedünk. A szenvedés, és itt most elsősorban a kapcsolataink által megélt szenvedésről beszélek, megpróbál minket elindítani a felismerések útján. Ezektől a szenvedésektől csak akkor tudunk megszabadulni, ha a kapcsolatainkat más szemszögből vizsgáljuk meg, az egot és az elmét kiiktatva. Mégpedig úgy, hogy ezekhez az emberekhez földi szinten nincs egyáltalán a szellemi értelemben véve semmiféle kapcsolatunk és szellemi szinten is csak annyi, hogy egy lélekcsoportot alkotunk, ugyan úgy, mint a szellemi síkokban, csak emberi testet öltve és családot vagy kapcsolatokat játszva. Ha jól belegondolunk, a szüleink nem a szüleink, csak lelki társaink, akik velünk eljátsszák a család szerepét, az ő és a mi szellemi fejlődésünk érdekében. A testvérünk nem a testvérünk, csak eljátszunk egy testvéri szerepet, hogy egymást segítve a szellemi fejlődésben, előrehaladjunk. Az ellenségünk nem az ellenségünk, csak ö egy tükröt állít elénk, hogy mi azokat a szellemi feladatokat elvégezzük, amiket el kell végeznünk. Egy anya vagy egy apa számára egy gyerek elvesztése egy tragédia vagy egy gyerek számára a szülő elvesztése. Óriási szenvedést okoz, mert érzelmileg belemélyednek az illúzióba. A gyerekük tulajdonképpen nem is az ő gyerekük, csak most itt a földi síkon játsszák el a szülő és a gyerek szerepét.A következő életükben talán fordítva lesz, a mostani gyerekük lesz a szülő és fordítva. Egyszer ezt a szerepet vállalja el a lélek, máskor egy másikat, a hangsúly mindig a szellemi fejlődésen van.
Ha azonban a kapcsolatokat nem belülről, hanem kívülről tekintjük (szellemileg mint kívülálló), akkor rájövünk, hogy mi mindannyian csak lelkek vagyunk és bármi is történjen a másikkal, az mindig az ö szellemi fejlődését és az isteni törvényeket szolgálja. Legyen az halál vagy születés, tragédia vagy öröm. A lélek számára nincs se jó se rossz, csak tapasztalatok vannak.
Ezt a legjobban egy színházi előadással tudnám példázni. A színpadon a színészek egy családi drámát játszanak, ahol mindenki jelen van. Gyerek, szülő, testvér, férj, feleség, barátok, ellenségek. Az egyik színész a másiknak a gyereke, vagy szülője vagy férje, felesége stb. De igazából ők nincsenek rokoni kapcsolatban, ők csak színészkollégák. Mindegy mi történik a színpadon, a néző nem fogja azt úgy venni, mintha a valóságban történne meg. Ö azt mondja ezt csak játék, nem a valóság. Ez csak egy illúzió. A néző nem fogja elhinni, ha a színpadon a gyerek vagy a szülő meghal, hogy akkor az igazából halt meg. A színész csak eljátssza ezt a szerepet. És amikor legördül a függöny, akkor az egész társulat, mint színészkollégák el fognak beszélgetni a színház büféjében egy kávé mellet és egyik sem fogja elhinni, hogy ők családi kapcsolatban állnak egymással. Ezt csak eljátszották a színpadon.
Nos a földi élet is ilyen. Egy színház, ahol a leszületett lelkek szerepeket játszanak el, hogy szellemileg fejlődjenek. A kívülről való értékelés azt jelenti, hogy ugyan úgy kell a családi vagy kapcsolati dolgainkat is nézni, mint ahogy a színész is az előadást látja. Egy színész soha nem fogja komolyan venni, hogy meghalt a színpadon a kollégája, mert tudja, hogy igazából csak eljátssza ezt a szerepet. Tisztában kell azzal lennünk, hogy nem a valóságot éljük meg itt a földi síkon, hanem csak egy illúziót, amit sok esetben a valóságnak tekintünk.
Ha meghal a szülőnk vagy a gyerekünk vagy a testvérünk, ö sem hal meg igazából (szellemi értelemben), csak elhagyja a földi síkot, mint az a színész is, aki lemegy a színpadról, ha eljátszotta a szerepét. Persze ez nem azt jelenti, hogy a családi vagy más tragédiákkal szemben közömbösnek, hidegnek kell lennünk. Az együttérzés az egyik dolog, de az érzelmi ,,túl" átélés a másik. Sokan egy családi tragédiát el sem tudnak viselni, évekig gyászolnak. Ezek az emberek még nem értették meg a lelkek közötti kapcsolat összefüggéseit. Mi sajnos túl nagy emócióval beleéljük magunkat a történésekben, legyen az negatív vagy pozitív dolog. És sajnos a negatív emóciók nagyon lehúzó erejűek, nagyon sok kötödéssel járnak. De a boldogság érzete is kötő erejű, mert az illúziója által ide köt minket a földi síkhoz. És ez a trükk az egészben, hogy az emócióink, az érzelmeink által egy állandó kötödésben élünk. Kötődünk a családhoz, a párkapcsolathoz, a barátokhoz, a társadalomhoz, a hazához, az ősökhöz. Ezek a kötödések mind akadályok a szellemi fejlődésünkben. Nem engednek minket előre haladni.
De nem csak, hogy akadályozzák a szellemi fejlődésünket, hanem vissza is fognak minket ide a földi síkra húzni. Karmákat és vágyakat teremtenek, amik megakadályozzák, hogy kikerüljünk a reinkarnáció mókuskerekéből. A cél nem az újra leszületés, hanem a szellemi síkokon való továbbhaladás, ameddig meg nem találtuk Isten hazáját és megint Eggyé nem váltunk Vele.
De ameddig ezt nem ismerjük fel, addig itt fogunk életről életre, kötödésről kötödésre ebben az illúzióban élni, amit mi földi síknak nevezünk.
Kuppán Tibor http://asztralutazas.lapunk.hu/

 
 
0 komment , kategória:  Spirituális gondolatok  
Új Energia? Syria szellem tan.
  2011-04-30 19:29:42, szombat
 
 


ÚJ ENERGIA?

2009 február 10. Syria Szellem - Tanítók


Az alábbi gondolatokat egy beszélgetés indította el bennem. Szeretném most megosztani mindezt veletek. Az új energiáról lenne szó. Nem azt írom le, amit erről olvastam. Sem azt, amit "csatornáztak" az égiek. Egész egyszerűen csak az érzéseimet és a gondolataimat szeretném szavakba önteni. Már annyi minden olvasható, és főként hallható az új energiáról. Bátorkodom most leírni a saját világomból nézve az új energiát.

A szavak és az elme szintjén már nagyon jól tudjuk, értjük és érezzük ezt az "új energiás" világot. De valójában tudjuk-e, hogy mi az? És mi mit tapasztalunk az általunk "újnak" nevezett energiából? Én azt hiszem, és azt tapasztalom, hogy nagyon sok ember él "új energiásan", úgy, hogy nem is tud róla! Nem olvasta, s még csak nem is hallotta mi is az. Nem "csatornázta" Mihályt, nem kap üziket nap mint nap. Nem jelennek meg neki a magasan fejlett égi lények, és nem lát színeket, csakrát, aurát, gömböket, fényt.

Mégis éli ezt az "új energiát". Tudatosabban, mélyebben, szeretetteljesebben, és mindezt a szívén át. Nem sejti, hogy tudja a titkot! Éli azt a kis benső önmagát. Ám ez az ember nem azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy ő valaki. Elvegyül a tömegben, és némán teszi az ő dolgát! Nincs szüksége semmire, és senkire ahhoz, hogy legyen valaki. Mégis valaki, sokkal igazabb és valakibb, mint azok, akik valakinek hiszik magukat, azáltal, hogy úton- útfélen megpróbálnak téríteni, és az "új energiás" észt osztogatni.

Ennek az embernek nincs szüksége harsonára, hókuszpókra. Mert ő önmagát éli, nem egy szerepet. Tud valamit, amit sokunk nem. Olyan szeretet, alázat, és EMBERSÉG van benne, hogy az csoda. Az emberek az "új energia" nevében és hevében versengenek, veszekednek, bántják, "ölik" egymást. Mérhetetlen gőgjükben nem látnak, nem hallanak. Ez az úgynevezett spirituális gőg, ami hajtja őket. Versenyeznek, ki kap több égi üzenetet...a lényeg, hogy minél hatalmasabb, feljebbvaló entitás legyen.

Minél hatalmasabb, akit csatornáznak, annál "új energiásabb" lesz az, aki mindezt veszi és közvetíti. Ha esetleg még valaki nincs az "új energiában", akkor érdemes lenézni, mert ő sajna még nem tart ott. Szegény szerencsétlen "régi energiás" emberkénk annyira le van maradva, hogy már szóba se állunk vele. Nem ereszkedhetünk le hozzá, mert ő nincs azon a szinten, és lehúzza a mi "emelkedett" energiánkat. Netán uram bocsá' visszaesünk a 3D-be, és akkor hiába voltunk olyan nagy bölcsek, és osztottuk az észt. Biztos hallottátok már. -Jaj, én nem állok szóba vele, mert a közelében mindig leesik a rezgésszintem! Nem hinném, hogy mindez annyira új energiás gondolkodás és cselekedet volna! Számomra nem az! Az emberek szeretnek nagyon spirituálisak és felemelkedettek lenni, s közben a lényeg fölött elsiklanak.

Amíg bántjuk egymást és nincs a szívünkben szeretet, amíg nem tudjuk, mi az alázat, és képmutatóak vagyunk, mit akarunk ebben az "új energiában"? Hogyan lehetnénk az újban, amíg benne vagyunk a hatalmi harcokban? Amíg nem rakunk rendet magunkban, és teli vagyunk haraggal, gyűlölettel, félelemmel, amíg a "rosszat" keressük, hogyan akarunk felemelkedni az "új energiába"? Tele vagyunk szeméttel, és mocsokkal, de magunkra akarjuk húzni a fényes "új energiás" köntöst és Mesterré akarunk válni. Mindenkit meg akarunk váltani, menteni, vagy ellenkező esetben visszadöngölni a 3D-be, nehogy előbb felemelkedjen, mint mi, s közben magunk is megváltásra szorulunk.

Először rendet kellene raknunk magunkban, s majd azután felhozhatjuk magunkból azt, amit Istentől "kaptunk." El kell fogadnunk egymást, mert mindenki olyan, amilyennek Isten megteremtette. Nincs olyan hogy "rossz" ember. Nincs olyan, hogy valaki jobb vagy rosszabb. Egyetlen egy ember sem "rossz", és egy ember sem több a másiknál. Szavak szintjén ezt annyira tudjuk, és bőszen bólogatunk. Mert annyira spirituálisak vagyunk és szeretünk mindenkit.

És mégis. Amikor ott a helyzet, akkor sárba tiporjuk a másikat, lenézzük, megszóljuk, bántjuk és főként ítélkezünk.
Ítélkezünk! De mi alapján? Hol van a nagy spirituális szeretet ilyenkor? Ki nyilvánul meg ekkor rajtunk keresztül??
Hová akarunk emelkedni az "új energiába" és miért? Menekülni olyan egyszerű, nem látni és behunyni a szemünket. Mi már annyira spirituálisak vagyunk, hogy csak az Angyalokkal állunk szóba, és már hatalmas teremtők vagyunk! De vajon mit teremtünk így? És vajon mi az, amit hagyunk magunk után? Kivé válhatunk így az "új energiában?"

Rendet kell raknunk! Azért vagyunk itt! Először magunkban! Befelé fordulással és tudatosan, kemény önvizsgálattal! Nem mindig másokra mutogatni és hárítani a dolgokat! Nem mindig bírálni mások tetteit, hanem magunkra figyelni! Nincs "rossz" ember! Csak helytelen cselekedet van. Ám a cselekedetétől függetlenül ő még ugyanaz az ember marad. Ítélni lehet, magát a tettet. Helytelen lehet egy cselekedet, de az, aki mindezt teszi, nem ítélhető el. A cselekvő Isten.

Ám csak abban az esetben, ha hagyjuk, hogy Ő nyilvánuljon meg rajtunk keresztül. A tett lehet isteni, vagy"ördögi".
Ha a tettünk "rossz", akkor Isten nem tud megnyilvánulni általunk, vagy ha úgy jobban tetszik, az isteni Én-ünk. Olyankor Ő félreáll, és hagyja, hogy eldöntsük, kit élünk, " egóságunkat" avagy az isteniségünket. Ez a szabad akarat! Ha mindig összhangban vannak a gondolataink, a szavaink és a cselekedeteink, akkor válhatunk tudatos Teremtővé. Az út akkor válik szabaddá! Ha csak beszélünk, de nem látunk a "dolgok mögé", akkor nem lehetünk Felemelkedettek.

És persze nem is leszünk! Amíg nem tudunk szeretni és elfogadni, nem Isten az, aki megnyilvánul rajtunk keresztül.

A rosszat mindig könnyebb mindenkiben felfedezni. De próbáljuk egyszer a jót meglátni mindenkiben, a "rossz" mögött! Ez nem eléggé "új energiás", ugye? Pedig itt kezdődik csak az igazi "új energia!" "Mögé látni,"a jót keresni mindenkiben. A "rossz" mögött meglátni a jót! Ez az igazi kihívás! Ha kicsit mögé nézünk, megláthatjuk, hogy minden szerep mögött ugyanaz a szereplő. S akkor már nem azt látjuk ,aki "rossz", hanem azt, aki ugyanolyan, mint mi. Mert ő is a mi részünk. Akkor felismerhetjük másokban is az isteniséget, függetlenül attól, hogy bármi, amit tesz, az "helyes" vagy "helytelen."

Rájövünk, hogy mindig, amikor a másik embert bántjuk, önmagunkat bántjuk, amikor bíráljuk, önmagunkat bíráljuk. Mert "új energiásan" annyira nagyon tudjuk ezeket a dolgokat. Elmével. Annyit olvastunk a szeretetről, és az egységről. De jó lenne önmagunkba nézni! Amíg elmével akarjuk a dolgokat megérteni, nem fogjuk tudni az "új energiát" megélni! Ha harsogva, kiabálva, másokat lenézve, megalázva, és elnyomva próbálunk "új energiások" lenni, nem jutunk messzire!

Sőt sehová sem jutunk! Az "új energia" nem jön el! Mert az bennünk van. Az isteniségünk mi vagyunk, ezt kellene élnünk. Azzá kell válnunk, méltóvá kell lennünk rá, tennünk kell érte! Végtelen szeretettel, türelemmel, odafigyeléssel, alázattal.

És mindezt megélni minden ember felé, aki ugyanúgy a mi részünk. S akkor már nem is látunk mást, csak a szeretetet. Mindenhol, és mindenkiben. Mert nincs is más, csak szeretet van. Mindenütt! Olyan egyszerű, és mégis oly nehéz! De ekkor leszünk "új energiások", mert észrevesszük, hogy az, akiben felismertük az isteniséget, az ugyanaz, mint mi.

Ő is mi vagyunk. Szerintem ez eléggé "új energiás." Már évezredek óta! Éppen ezért a legfontosabb, hogy szeressünk! Fontos, hogy figyeljünk oda az EMBER TÁRSAINKRA! A szívünkből! És ne "csak" a szavakkal, hanem a tettekkel is! Az a legfontosabb, hogy ezekben az időkben segítsük, összefogjunk, és emeljük egymást, szeretettel és FELFELÉ!
Nem harsogva, kiabálva, lenézve, megalázva. Legyünk isteniek, mert lehetünk! Választhatunk! Hangtalanul, a szív nyelvén!

S ahogyan Jézus is mondotta:
"MINDENEKFELETT SZERESSÉTEK EGYMÁST!"

Ez is régi energia, mégis nagyon időszerű! Talán most jobban, mint valaha!
(Ha ez az írás is régi energia volna, hát vállalom! Ezek csak az én saját kis megérzéseim, Szívtől-Szívig.)

2008. 10. 20.
blessing
timeless
 
 
0 komment , kategória:  Spirituális gondolatok  
Szellemi törvények
  2010-12-02 21:57:51, csütörtök
 
 


Szellemi törvények

Életünket belső rend hatja át. Mindennek megvan a maga ideje (A belégzésnek és a kilégzésnek, az aktivitásnak és a pihenésnek, a sírásnak és a nevetésnek, a nyárnak és a télnek, az éjszakának és a nappalnak, megvan az ideje, mikor kell adni és mikor kapni, mikor beszélni és mikor hallgatni...), fontos tehát, hogy megismerjük az örök törvényeket, ritmusokat, és ezek szerint éljünk.

Kurt Tepperwein arra figyelmeztet, hogy az élet egyetlen értelme a tapasztalatszerzés, melyből felismerések születnek. Felismered és beteljesíted életed feladatát, felismered, hogyan lehet harmóniába kerülni a teremtéssel.

Hogyan lehetsz boldog?

Idővel felismered, hogy semmi nem tesz boldoggá, amit birtokolhatsz. Boldog akkor lehetsz, ha IGEN-t mondasz az életre. Valahányszor szenvedsz, NEM-et mondasz vagy azt, hogy ,,IGEN,DE..."

Miért kell annyit szenvedni? - kérdezed. Nos, az élet azért állít próbatételek elé, hogy megtanulj még tudatosabban élni. Az ego időszaka lejár, s ha megszabadulsz félelmeidtől, végre adhatod önmagad. Ugye, már gyakran felmerült benned a kérdés, ami másokban is: ,,Ki vagyok?, Miért vagyok itt?, Miért vagyok olyan, amilyen vagyok?, Mi a feladatom?, Hogyan teljesíthetem?" - Az élet tanulást jelent. Létfeladatod pedig, hogy önmagad légy.

REZGÉS TÖRVÉNYE - Minden gondolat, érzés, kívánság különböző frekvenciájú rezgés, minden mindennel összefügg és befolyásolja egymást. Ok és okozat. Ha a gondolatainkat megváltoztatjuk, megváltozik az egész életünk. A hit aktiválja a teremtő erőt, mindent el tudsz érni, amire csak gondolsz. Amikor megnyitod magad, gondolataidat és hitedet kitágítod, megszűnnek a korlátok, minden lehetővé válik.

A POLARITÁS TÖRVÉNYE - Bár minden létezőnek 2 pólusa van ugyan, valójában minden egy. Álláspontod megváltoztatásával a dolgok megváltoznak - a félelmet bátorsággá, a sötétséget fénnyé alakíthatod. Tudatod rezgésszintjének emelésével más eseményeket, személyeket és életkörülményeket vonzol magadhoz. Felébreszted az emberben rejlő jót, tudatod megváltoztatásával megváltoztatod világodat és ez kihat a környezetedre, Áldás az egész világ számára! Ha a tudatodat a magasabb rezgésszinten tartod, az alacsonyabb tudatszint ellenreakciója nem érhet fel hozzád

A TELJESSÉG TÖRVÉNYE - Az élet teljessége minden pillanatban rendelkezésünkre áll, bár hibás szellemi beállítottságunk és csekély hitünk külső és belső gazdagságunkat korlátok közé szorítja. Mihelyt felismerjük igaz valónkat, a teljesség törvénye manifesztálódik életünkben, többé semmiben sem szenvedünk hiányt. A ,,mindenbe" beletartoznak a leckék is, melyeket az élet kínál számunkra, h tanuljunk és fejlődjünk. Aki a teljességben él, az bőségben éli életét, élete minden aspektusa harmóniában van.

A SZABADSÁG TÖRVÉNYE - Minden pillanatban lehetőséged van szabadon választani. Ugyanakkor köteles vagy dönteni is, a következmények vállalásával. Köteles vagy megszabadulni a birtoklástól érzelmeid (harag, félelem, stressz, bűntudat, érzékenység, kisebbrendűségi érzés, önsajnálat, utálat, irigység, bizonytalanság, izgalom, agresszió, düh) elengedésével. Szakítanod kell bizonyos magatartásformákkal - mint a kényelmesség, hamisság, szeretetlenség, intolerancia, ítéletek, fegyelmezetlenség, rossz szokások, igények, elvárások, túlzott vágyak. Meg kell tanulnod elengedni a múltat, a megcsontosodott elképzeléseket, a túlhaladott programokat, elavult célokat, a rossz neveltetés hatásait, szakítani kell a környezeti befolyással, a negatív gondolkodással, a negatív énképpel, az önfejűséggel.

A te felelősséged, hogy irányítod-e az életed, vagy hagyod magad sodortatni. A szellemi törvények valóban hatnak, függetlenül attól, hogy hiszel-e bennük, vagy sem. Tagadhatod, ellenállhatsz - ám ekkor betegség vagy szenvedés formájában korrepetálást kapsz a sorstól.

A GONDOLKODÁS TÖRVÉNYE. Minden egyes gondolat teremt, megváltoztatja sorsunkat, sikert, vagy sikertelenséget, örömöt vagy bánatot von maga után. Minden, ami történik veled, az ÉRTED VAN! - még ha fájdalmas is. A sors addig ismételteti veled a leckét, míg a feladatot meg nem oldod. Mindenkiben kincsek rejlenek, fejlődni kell, hogy az utolsó cseppig kibányászhasd.

A HIT TÖRVÉNYE - A hit belső tudás. Amire hiteddel IGENT MONDTÁL, AZ MEG IS VALÓSUL, kivéve, ha a beteljesülést kitolod a jövőbe, vagy a jelenben a hiányosságokra összpontosítasz...! A kétely az a hit, ami ellened dolgozik!

AZ ÁLDÁS TÖRVÉNYE - Az Univerzum leghatalmasabb erejét, az isteni szeretetet mozgósítja azonnal. Amit tiszta szívedből megáldasz, az áldásként száll vissza rád. Ha megáldasz egy ellenséget, egy barátot nyersz ezzel.

AZ OK ÉS OKOZAT TÖRVÉNYE -- Semmi sincs a földön ok nélkül. Minden következmény mind minőségében, mind mennyiségében mindig pontosan megfelel az oknak.

A SORS, A VÉGZET TÖRVÉNYE - cselekedeteink következményeivel szembesít. Tudatosan vállalj teljes felelősséget az életedért! A végzet törvénye akkor avatkozik be, ha az ember maga nem tudja megteremteni a harmóniát. Arra figyelmeztet, hogy Te döntesz! ,,Ki mint vet, úgy arat". ,,Legyen meg a Te akaratod!"

A karmikus kapcsolatban állók rendezik a számlát egymással és lehetőséget adnak egymásnak a gyors szellemi növekedésre. A partnerkapcsolat értelmét veszíti, mihelyt feladatát beteljesítette, vagy nem képes ezt a feladatot betölteni. Ha mégis együtt maradnak, az kíméletlenség, mert gátolják a másik, és a saját fejlődésüket!! Igazi társkapcsolat kizárólag két önálló, egészséges lény között jöhet létre, akik individualitásukat mindvégig megőrzik. Csak így lesznek képesek szembenézni azokkal a gyengéikkel, amiket a társuk segítségével fedeztek fel.

A KEGYELEM TÖRVÉNYE - Minden pillanatban kiléphetsz a tudatlanságból. Ha kéred, nyitottá és befogadóvá válsz.

A BOLDOGSÁG TÖRVÉNYE - Semmi nem teheti az embert igazán boldoggá, amit kivülről kell megszerezni. A boldogságot nem lehet birtokolni, csak magadban találhatod meg, ha feltétel nélkül igent mondasz az életre. Valahányszor szenvedsz, az azt jelenti, nem fogadtad el az életet. Ne tedd a sorsodat függővé valamely cél elérésétől! Boldog akkor lehetsz, ha önmagaddal és az élettel harmóniában vagy, ha a helyedet minden pillanatban optimálisan töltöd be és teljes életet élsz.

A KÖSZÖNET TÖRVÉNYE - Az igaz hála és köszönet minden nehézségen átsegít az életben. Adj hálát teljes szívből valamiért, amid még nincsen, úgy mintha már megvolna, és megkapod! A hála aktivizálja a hitet, amely hegyeket mozgat.

"Senki nem ismeri az utat, mely előtted áll, még soha senki nem járt ezen az úton és nem is fog, mert ez a Te utad! Menj hát az utadon, amely csak a tiéd, engedd, hogy az élet mindennap megajándékozzon, és ha készen állsz, belső mestered vezessen. És énekelj! Mert minden a Te örömödre teremtetett, az egész teremtés érted van!"
(http:// www.astronet.hu)

 
 
0 komment , kategória:  Spirituális gondolatok  
Minden ember tükör
  2010-08-15 22:31:26, vasárnap
 
  Minden ember tükör

1. Életünk minden történése, eseménye lehetőséget nyújt a bennünk folyamatosan jelenlévő teljesség felismerésére, megélésére.
2. Ha nem jön létre a felismerés, akkor is előbbre visz. Tanít. Ha nem okultunk, megismétlődik. Minden, ami körülöttünk történik egy-egy lépés önmagunk, a teljesség felé.
3. Az emberi találkozások kiemelt fontosságú üzenetek az életünkben.
4. Minden ember, akivel találkozom, tükör, amelyben megpillanthatom addig nem ismert arcomat.
5. A számomra ismeretlen vonásaim azok az emberi magatartásformák, amelyeket egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen tudok elviselni a másik emberben. Minden, ami zavar a másikban, az a bennem fel nem ismert, tudomásul nem vett, letagadott személyiségjellemzőm. Vakok vagyunk önmagunk "rossz" tulajdonságaira.
6. Ha bármiért is elítélek másokat, magamat ítélem meg. Az, amiért elítélem őket, bennem is jelenlévő és intenzíven, tudattalanul ható erő.
7. Amikor a másik számomra elviselhetetlen tulajdonságait elfogadom, akkor fogadtam el magamban az eddig fel nem ismert és elutasított tulajdonságaimat. Ettől kezdve már nem az irányít engem, hanem én irányítom azt.
8. Egy kapcsolatban csak az tekinti tulajdonának a másikat, aki nem adta oda magát a másiknak. Az alapállása nem az "én a tied vagyok", hanem "te az enyém vagy". Másképpen kifejezve: nem szereti a másikat.
9. Egy kapcsolatban, aki a dominanciára törekszik, azaz felül akar kerekedni a másikon, irányítani akarja őt, az a saját gyengeségéről, mélyen rejlő önbizalomhiányáról tesz tanúságot. Aki valóban erős, az nem törekszik irányításra, mert úgyis ő irányít, ami annyit jelent, hogy őrködik mindkettőjük szabadságán.
10. A párkapcsolatban nincs olyan, hogy "megengedem" a másiknak, hogy ezt és ezt tegye. Ahol engedélyt ad az egyik fél a másiknak, az nem párkapcsolat, nem önkéntes, mellérendelő viszony, hanem úr és szolga viszony, amiben lehet élni, de nem érdemes.
11. Életünkben minden kényszer látszólagos. Nekünk embereknek sohasem kell semmit sem megtennünk. Szabadságunk lehetővé teszi, hogy akár az életünk árán is ellenálljunk a kényszernek.
12. A szabadság felé megtett első lépés, hogy nem tesszük meg azt, amit nem akarunk megtenni.
http://biegelbauer.freeblog.hu/


 
 
0 komment , kategória:  Spirituális gondolatok  
Az ellazulás és a siker titka
  2010-06-21 11:18:27, hétfő
 
 

Az ellazulás és a siker titka!

Az egónk minden olyasmi ellen tiltakozik, amit nem ért meg. Ellenáll és haragos érzéseket generál bennünk. A meditáció, egy olyan szint, ahol az ego nem létezik. Úgy hívják: Jelenlét. Minden problémánkat képesek vagyunk megoldani, ha rendszeresen meditálunk. Egyedül az elménk és az egónk közös együttműködése jelenthet akadályt ennek gyakorlásában. Amennyiben az általuk generált ellenállást képesek vagyunk legyőzni ( mert miért ne tudnánk ) és naponta gyakoroljuk, megváltozik majd az életünk szépen fokozatosan.

Egy a fontos! Csináld! Ha nem hiszel benne, akkor is csináld! Csináld 30 napig kíváncsiságból, napi 2x fél órát, már csak azért, mert téged nem lehet megvezetni, azután rá fogsz jönni kinek volt igaza. Elhagyhatsz egy csomó pirulát, amit szedsz. Elmúlik majd a migréned. Amin még ma görcsölsz, egy hónap múlva gyerekjáték lesz. Kiegyensúlyozottabb, értékesebb emberré válsz. Képessé válsz önmagad gyógyítására. Elkerülnek a betegségek. A döntéshozó te vagy. Ennyivel tartozol magadnak. Aki nem hiszi, járjon utána!
(ismeretlen forrás)



 
 
0 komment , kategória:  Spirituális gondolatok  
Mi az aura?
  2010-05-12 21:50:52, szerda
 
 

Mi az aura?

A legtöbb ember mitikus dolgot képzel el, ha az auráról van szó, pedig egyáltalán nem az. Ahhoz, hogy láthassuk, nem kell sem spiritisztának, sem médiumnak lennünk. Sőt, ha valaki érezte már úgy, hogy más társaságában mintha kiszívnák az energiáját, valószínűleg annak a valakinek az auráját érzékelte.
Életében mindenki látta vagy tapasztalta már valaminek az auráját, csak elsiklott felette, de előfordulhat, hogy teljesen másnak tulajdonította azt.
A gyerekek sokkal fogékonyabbak erre, amit rajzaikon látható zöld macska, kék fa vagy éppen a narancsszínben tündöklő tesó bizonyítanak. Mivel ilyenkor általában a szülők megdorgálják őket, miért lett például citromsárga a macska, sajnos egy idő után eltűnik ez a képesség, mivel még mindig nem elfogadott társadalmi nézet.
Az emberi aura az az energiatér, amely tojásdad formájával körülöleli a fizikai testet és akár 2, 5 - 3 méter is lehet a mérete.
Mindennek van aurája, hiszen minden atomokból áll, az atom pedig protonból, neutronból és elektronból áll, tehát folyamatosan mozognak, így energiát bocsátanak ki. Az aura nem más, mint az az energiatér, ami mindent körülvesz.
Minél erősebb és egészségesebb valaki annál erősebb aurájának rezgése és annál messzebbre sugárzik testétől. Úgy tartják, vannak olyan bölcs emberek, akinek az aurájuk akár több kilométernyi távolságból is érzékelhető.
A rossz étrend, a testmozgás, pihenés hiánya, a stressz, az alkohol, a kábítószerek, a dohányzás és a negatív szokások, mind gyengítő tényezői auránknak.
Modern tudósok szerint az emberi testet energia terek alkotják. A testenergia kisugárzása elektromos, mágneses, hang-, hő-, fény- illetve elektromágneses tereket tartalmaz. Ezek egy része a testben termelődik, egy részét pedig a külvilágból kapja és átalakítja.
Az auránknak különböző színei lehetnek, amelyek mind mást jelentenek. Ezeket a színeket aura fotókon nézhetjük meg, ahol láthatjuk az élő test körüli energiamezőket.
A legismertebb aurafotózási mód a Kirlian féle fényképészet, amelyet Szemjon D. Kirlian fedezett fel, bár olyan neves tudósok is foglalkoztak vele, mint Michael Faraday, Nikola Tesla, Thomas A. Edison.

Melyik szín mit jelent?

Sötétvörös: kemény munka, fizikai aktivitás, állóképesség;
vörös: energikus, vezető, bátor, sok akaraterőre vall;
narancs: szereti a kihívásokat, idegesség, kalandor;
barna: őszinte, elemző, részlet orientált;
sárga: játékos, kreatív, figyelmes;
zöld: tanár típus, szeret kommunikálni;
kék: gondoskodó, érzékeny, hűséges;
fehér: érzékeny, átgondolt, érzelmi stressz;
Ma már olyan korban élünk, ahol a korszerű tudomány bizonyítani tudja az emberi test energiatereit, de arra a kérdésre, hogy az aura valójában mit is jelent és hogyan befolyásolja életünket még a tudósok munkájával sem született egyelőre egyértelmű válasz.
(forrás:ismeretlen)




Link
 
 
0 komment , kategória:  Spirituális gondolatok  
Spirituális gondolatok
  2010-04-21 21:51:20, szerda
 
  Spirituális gomdolatok

A spiritualitás nem menekülés a valóság világából. A spiritualitás elmondja nekünk, mi az igaz valóság, és hogyan fedezhetjük azt fel itt a földön. A spiritualitás nem az élet megtagadása, hanem az élet legtisztább elfogadása. Az életet fenntartások nélkül el kell fogadni. Az életet lélek teljesen meg kell valósítani. Az életet teljesen át kell alakítani. Az életet örökké kell élni.
Mi történik, ha valaki spirituális életbe akar kezdeni, de alkalmazkodnia kell az anyagi élethez?
A jógának és az életnek összhangban kell lennie. Mélyen magunkba kell merülnünk, hogy felfedezzük a spirituális életet, de anélkül, hogy megtagadnánk az anyagi életet. Belülről kell kifelé jönnünk. Nem tudunk belülre menni, amíg a külső élet értékeihez ragaszkodunk. Szükségünk van a belső életre, és a belső életben található a végtelen öröm, béke és üdvösség. A belső életből felszínre hozzuk belső isteni tulajdonságainkat. Akkor az anyagi életet könnyen el lehet igazítani. Az anyagi életnek valójában csak akkor van valódi jelentősége, ha a belső élet támogatja. Most tulajdonképp az történik, hogy az anyagi életet megpróbáljuk elválasztani a spirituális élettől. Valójában nincs ilyen elválasztás, de az emberek sajnos azt gondolják, hogy valaki vagy elfogadja az anyagi életet, és elmerül annak élvezetében, vagy teljes aszkétának kell lennie, nincs középút. Ez így nem igaz. Az anyagi életet el kell fogadni, de nem a féktelen élvezetek értelmében. Az anyagi életet azért kell elfogadnunk, hogy belső, isteni tulajdonságainkat kinyilvánítsuk.
Istent kell első helyre tenni az életünkben, de anélkül, hogy az anyagi életet vagy a külső világot megtagadnánk. Ha Istent tesszük az első helyre, akkor Isten a nevünkben belép a külső világba, az anyagi világba. De ha az anyagi világot tesszük az első helyre, akkor nem érhetjük el Istent, mert a módszer helytelen. Istenből kell az anyagi életbe lépnünk. A belső életben Isten uralkodik, és a belső életből kihozhatjuk és ki is kell hoznunk Őt a külső életbe. Így alkalmazkodhatunk az anyagi élethez, és tehetjük azt eggyé a spirituális élettel.
(Sri Chinmoy)



 
 
0 komment , kategória:  Spirituális gondolatok  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 987 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 232
  • e Hét: 232
  • e Hónap: 6228
  • e Év: 43861
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.