Regisztráció  Belépés
zozhyka.blog.xfree.hu
Legyek álmod és megfejthetsz,legyek rózsa és szerethetsz!Legyek az út és elviszlek,legyél igaz és elhiszlek! Zozhyka ...
2010.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Nemzeti dal
  2010-03-15 13:35:10, hétfő
 
 



Petőfi a verset 1848. március 13-án, két nappal a forradalom kitörése előtt írta, eredetileg arra a népgyűlésre, melyet március 19-ére tervezett a pesti ifjúság. A bécsi forradalom hírére azonban felgyorsultak az események. 15-én először Pesten, a Pilvax kávéházban olvasta fel a verset.

A Nemzeti dal a 12 ponttal együtt az első volt, amit a szabad sajtó kinyomtattatott az elfoglalt Landerer-nyomdában (Petőfi egyébként ide elfelejtette magával vinni a verset és emlékezetből diktálta le). A versből több ezret szétosztottak a nép között.

A hagyomány szerint Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén állva elszavalta az egybegyűlt tömegnek a Nemzeti dalt, Petőfi azonban visszamlékezéseiben nem említi a múzeumot azon helyek közt, ahol elszavalta a verset; itt feltehetőleg beszédet mondott, csak az utókor emlékezetében állt össze a múzeumlépcsőn verset szavalás legendája.

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
 
 
0 komment , kategória:  Értékeink  
Szózat
  2010-03-15 13:26:02, hétfő
 
 



Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar,
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! Itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszu harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
,,Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Népek veszik körűl,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny űl.

Légy híve rendületlenűl
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Vörösmarty Mihály



 
 
0 komment , kategória:  Értékeink  
Hollókő
  2010-02-28 14:13:07, vasárnap
 
 



Hollókő Magyarország egyetlen faluja, amely az UNESCO világörökségi listán szerepel, és így világszerte ismert. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökségi Listára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17-18. században kialakított falu a hagyományos településformáját, a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő szelíd és harmonikus szimbiózisban fejlődött a természettel és napjainkra sem vált Szabadtéri Múzeummá: mindmáig élő, lakott település. Hagyományőrző lakói az épületek nagy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják. Kiss József volt az a műemlékvédő építész, aki kezdeményezte Hollókő azon belül is Ófalu műemlékké nyilvánítását.





A település Nógrád megye középső részén Szécsény várostól délkeletre, Pásztó városától északnyugatra a Cserhát-hegységben található meg. A mindössze pár száz fős település Ófaluja a világörökség része. A falu kizárólag közúton Szécsény irányából a 22-es főútról, és a 21. számú főútról Pásztó előtt lehajtva a 2122-es számú mellékútra, közelíthető meg, onnan ágazik ki a bekötő 21146-os közút. Hollókőn festői környezetben, a megőrzött falukép együttesében működik az a falumúzeum 1964 óta, amely egy jellegzetes palóc parasztcsalád életmódját, lakását, bútorait viseletét és gazdasági eszközeit mutatja be.

A Keleti- vagy Vulkáni-Cserhát alacsony vulkáni rögvidék. Harmadkori romvulkánok, andezittelérek (dejkek) és összetört lávatakaró alkotja. Ilyen dejk vonulatra épült Hollókő, Buják, Szanda és Ecsegvára. A Karancs (729 m) lakkolithegy, egymás felett és mellett elhelyezkedő kőlencsékből áll (andezit), melyeket még sok helyen beborít az oligocén homokkő. Csak a meredekebb részeken exhumálódott az andezit. A Cserhát középhőmérséklete 9-9,5°C. Csapadéka 600-650 mm, mert szélárnyékban fekszik. A patakok vízhozama csekély, a Galga a főfolyója





A falu története a XIII. századig nyúlik vissza, a tatárjárás után épült fel a Szár-hegyen vára. A sziklára épített erődítményhez egy régi legenda fűződik, mely a helyiek szerint a település nevére is magyarázatot ad. Történt, hogy bizonyos Kacsics András - a XII. századtól ténylegesen a Kacsics nemzetség tagjai voltak ezen a területen a földesurak - elrabolta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát, s épülő várába zárta. Az asszony dajkája azonban, aki ,,boszorkány" volt, szövetkezett az ördöggel, és rávette őt, hogy fiai változzanak hollóvá. Az asszonyt körülvevő erődítményt kőről kőre lebontva szabadítsák ki őt. A hollófiak így is tettek, - becsületükre legyen mondva - nem szórták szerteszét a köveket, hanem egy közeli bazaltsziklán új várat raktak belőlük. Ez lett Hollókő vára, a várrom alatt elterülő falu pedig Hollókő. A nevét igazából a vár alatti területről, ami a hollók kedvelt szálláshelye volt, kapta a vár a nevét, a települést pedig a várról nevezték el.

Mivel a korabeli oklevelek jobbára csak a várat említik, a faluról a középkorból pusztán az a tény ismert, hogy már a XIV. század első felében egyházas hely volt. A török hódoltság idején sok más településhez hasonlóan Hollókő is elnéptelenedett: 1715-ben mindössze három adóköteles háztartásról szólnak a vármegyei összeírások. Újratelepítése hamarosan megtörténhetett, hiszen 1720-ban már nemes községként szerepelt a nyilvántartásban (ez azt jelentette, hogy lakói mentesültek az adófizetés kötelezettsége alól). A környék kedvezőtlen termőhelyi adottságai miatt hosszú időre megrekedt a település fejlődése. A településen többször pusztított tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot: az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat. A századelő hangulatát, az ősi palóc népi építészeti stílus emlékeit magán viselő Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát.
 
 
0 komment , kategória:  Értékeink  
Busójárás
  2010-02-14 19:58:43, vasárnap
 
 



A busójárás mohácsi népszokás.

A busójárás eredetére két magyarázat is létezik: a törökűzés és a télűzés.

A törökűzés mondája szerint a törökök által sanyargatott Mohács lakói, a sokácok, a Mohács-szigetre menekültek. Egyik este a nekikeseredett bújdoklók előtt, a tábortűznél, megjelent egy öreg sokác ember. "Ne féljetek, sorsotok hamarosan jobbra fordul", mondta, majd eltűnt. Hamarosan egy délceg, álarcos vitéz lépett a menekültek közé. Utasítására azok álarcokat, maszkokat öltöttek, és az éj valamint a vihar leple alatt áteveztek a folyón, és fafegyverekkel, kereplőkkel nagy zajt csapva hoztak rettenetet a törökre, így űzték ki őket a városból.

A télűzés ehhez hasonló gondolatmenetre építve a tél elijesztését jelenti.





Farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel. A legnagyobb mulatság farsangvasárnap van. A "műsor" fő elemei: a partraszállás, melynek során a túlparti "Szigetből" - ahogyan a helybeliek mondják (s nem helytelenül elterjedt információ szerint Kismohácsról, mely Mohács város déli, belterületi része) eveznek át ladikokon a busók. Jelmezes busófelvonulás a Kóló térről a főtérre. Farsangi (télbúcsúztató) koporsó vízrebocsátása. Sötétedéskor az egybegyűltek elégetik a telet máglyagyújtással és a főtéren körtáncokat járnak.

Az UNESCO 2009 szeptemberében, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban rendezett kormányközi bizottsági ülésén felvették a szellemi örökség reprezentatív listájára a Mohácsi busójárás jelölést.
 
 
0 komment , kategória:  Értékeink  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2017.07 2017. Augusztus 2017.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 568 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 28
  • e Hét: 287
  • e Hónap: 2874
  • e Év: 30534
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.